Korrektorblog

A legutóbbi Élet és Irodalomban Kondor Ferenc tévékritikája rendesen elpüföli a közszolg. televízió Modern képmesék című propagandafilm-sorozatát és annak forgatókönyvíróját, Tóta W. kollégát.

A kritika velejével nem foglalkozom, a Modern képmesékből csak egy epizódot láttam, az marhára nem tetszett, de hát nekem még dr. Agy magyarázta a mechanizmust, az egy életre elég volt. Viszont. Van a cikkben vagy félmaréknyi helyesírási hiba (mintha az Élet és Irodalomban az utóbbi időben erősen hullámzana a korrektúra színvonala) és egy egyeztetési trehányság: „Az előbbi mondat tényei az erdélyi erkölcsiségű nemzeti érzület felkent képviselőit már akkor felháborította, a biztosítékot náluk már akkor kiverte, amikor...”

Volt nekem gyerekkoromban egy NDK boxgépem (Certo), semmit se lehetett állítani rajta, mégis egész jó 6 x 6-os fekete-fehér képeket lehetett összekattintgatni vele. Aztán a 80-as években megörököltem egy szovjet Zenitet, a gyerekeimre lődöztem vele, megint csak fekete-fehérben, azt se sokat. Szegények voltunk. 91-ben Németországban dolgoztam, vettem száz márkáért egy polaroidot. Gyakorlatilag azóta porosodik valamelyik szekrény mélyén, nem bírtam nyersanyaggal.

Az Indexben mellettem ülnek a fotósok meg a képszerkesztők. Nézem őket minden nap, és csorog a nyálam. Irigykedem. A tudásukra. Meg a cuccaikra. Nemrég sikerült végre beszereznem egy gépet. Bridge gép, (fél)profi kamera nekem sok (minden szempontból), de kompaktnál azért valamivel jobbra vágytam. Az Index karácsonyi buliján vettem használatba. Többnyire automatán durrogtattam, persze, ha elkezdek blendét meg zársebességet meg a fene tudja mit állítgatni, lamaradtam volna mindenről. Aztán volt pofám egy sorozat képet kirakni az Indafotóra. Most meg ide párat, némi képalákkal. Bocsásson meg mindenki!

Szerelmeim, mai rejtvényünk:

A megfejtésesket a staffra várom, első díj egy kalotaszegi sábeszdekli.
ZsB

To: címlap

Cím: Elhunyt Frank, a leghíresebb LOLcat
Ajánló: Legyen neki könnyű a sajtburger mennyország!

From: kolléga 1.
To: címlap

és főleg legyen neki kötőjeles!
László Atya

A sajtburgermennyország? Az egybevan.
Frakk

To: címlap
From: kolléga 2.

mert csak hat szotag, ezt meg en is tudom

From: kolléga 2.

Ez megrázott. eszerint ezt is rosszul tudtam. Két összetett szó, az kötőjel nélküli, ha 6 szótag? Uramjézus. Összetett + összetett nem egyenlő automatikus kötőjelle? Pedig milyen fasza ökölszabályom (haha) volt.
L.

Pedig egyszerű (szmájli): a többszörös (kettőnél több elemű) alárendelő (tehát pl. nem ikerszók) összetételeket, feltéve, hogy nem tartalmaznak tulajdonnevet, betűszót vagy kényszerített kötőjelet (pl. többtagú kémiai nevet), hat szótagig kötöjeles tagolás nélkül egybeírjuk. Vili, nem?

Mária néni

A minap a Google elém lökte – egész mást kerestem pedig – Deme professzor felszólamlását A pincei bogár-afférban. Beleolvastam megint.

Az elítéltek doyenjeként [...] megpróbálom [...] összefoglalni a magam-magunk szemléleti alapállását.
[...]
Ideje volna a Magyar Tudományos Akadémiának magas szinten és széles körben megvizsgálnia-megvitatnia: mi a tudomány és benne a tudós társadalmi feladata. A társadalmi tudományoké az-e csupán, hogy – ráadásul Európát átugorva – a kritikátlan másolás szintjén és módján kövessék a gépesített és gépiesített komputertechnikából kinőtt szemléletet és módszereket, amelyek – például – megkérdőjelezik a történetileg kialakult igényes normaréteg érvényét, s helyette a nagy átlagban keresnek egyszerű statisztikai módszerekkel kialakítható másikat; s a tudósnak az-e a feladata csupán, hogy szorgos követő mivoltáról tanúságot tegyen, és sikerrel adja el magát „odaát”; – vagy netalán az is, hogy hozzájáruljon annak a társadalomnak a megismeréséhez, önmagával való megismertetésével, fejlődésének segítéséhez, amelyben él és amelyből él, amelynek élnie kellene. Merthogy a megismerés eredményeinek visszaalkalmazására törekvés mint tudományos (mások szerint: tudománytalan) magatartásforma, egyre hivatalosabb formában (is) érvényesülő hátrányokkal jár, mind támogatásban, mind előmenetelben.

[...] S itt érünk el a nyelvtudomány, és a belőle ki nem tagadható nyelvművelés kérdéséig. A magyar nyelvvel való foglalkozás Magyarországon – mint az anyanyelvvel való foglalkozás bárhol - nem pusztán egyik (még csak ki sem emelt) részlete a nyelvtudomány egészének, nem egy a nyelvtudományi diszciplínák közül (még kevésbé – mint a KGST-nómenklatúra annak idején besorolta – meg sem nevezett részterülete az uralisztikának), hanem önálló stúdium. Nevezzük-nevezik olykor „alkalmazott nyelvészetnek”, alája rendelve az „igazán tudományos” tevékenykedésnek.

Pedig kutatómunka ez a javából! Csak épp nem áll meg az anyag és szerkezet vizsgálatának határán, hanem továbbmegy a működés területére is; nemcsak azt nézve: milyen az adott nyelv, hanem azt is, hogy hogyan tölti be szerepét, feladatát.

Nyelv, tudomány, nyelvtudomány
Élet és Irodalom, 2005.06.17

Erről eszembe jutott egy sárga könyv, és lekotortam a könyvespolcról. Szerintem egyenesen isteni.

Toymao 2007.10.19. 23:37:22
[...] na ilyenkor mondják, hogy több mint 18 halott, mert ez a szám a biztos, viszont nyilvánvaló, hogy kicsi az esélye, hogy a -10.-en dolgozók, akikre ráesett egy épület, mind túléljék. [...]

fémspirál 2007.10.21. 12:48:32
„Legalább 18 halottja van a katasztrófának”?

me 2007.10.23. 00:42:55
Legkevesebb 18... (mert hát nem örülünk neki, hogy ilyen sok)

don B  2007.10.23. 11:05:34
me, egy nagy túróst, ez a „legkevesebb” is egy kapitális baromság, mármint hogy a legalább-ban „pozitív várakozás” van, oszt inkább beszuszakolunk egy melléknevet oda, ahol határozószónak kéne lennie. Nem, nem és nem. Legalább 18 halott.

From: újságíró

Hadd kérdezzem már meg, mi a túróért ragaszkodunk mi a betűvel leirt számokhoz (lásd ami sajtó, ami viszont ebben a kérdése valahogy mégsem etalon ZsB és UP szerint sem). A számok sokkal egyértelműbbek, sokkal átláthatóbbak, egyszerűbb összehasonlítani, átírni őket, összeadni, kivonni, osztani etc.
a, 832 halott Bumbuliban,
b, több mint nyolcszáz halott Bumbuliban,
c, nyolcszázharminckét halott Bumbuliban;
tessék választani, mék a jobb!

B., le foglak hülyézni. Ne mijatúrózz nekem, inkább próbáld felfogni és megjegyezni a szabályt. Merthogy nem újságírói hagyományról van szó egyébként (T. mester téved), hanem helyesírási szabályról, azt próbálom számon kérni.

Tisztelt Zsadon Béla!
A Nobel-díj írásával kapcsolatban lenne egy észrevételem: mivel maga a díj elnevezése az, hogy Nobel-díj, akkor a béke Nobel-díjat miért írják folyamosan, szerintem helytelenül Nobel-békedíjnak? A többi Nobel-díjnál is előbb szerepel a típusa (fizikai Nobel-díj, irodalmi Nobel-díj stb.).
Üdvözlettel

Azért, mert a fizikai, kémiai, orvosi, közgazdasági szavak melléknevek, ezért képesek jelzőként állni egy összetett szó (Nobel-díj) előtt, a béke azonban főnév, és a díj főnévvel jelentéstömörítő szerkezetet alkot – a béke( előmozdítására folytatott tevékenységért adományozott )díj. Vagyis kettős jelentéstömörítésünk van, ami kétféleképp értelmezhető: a békéért blabla adományozott (Nobelről elnevezett díj), vagy a Nobelről elnevezett (a békéért blabla adományozott díj). Előbbit úgy kell írni, hogy béke-Nobel-díj, utóbbit úgy, hogy Nobel-békedíj. Namost, utóbbi értelmzésnek nemcsak a helyesírása könnyebb (nincs benne két kötőjel), de „belső jelzőinek” sorrendje is magyarosabb. Gondoljon bele, hogyan mondaná: Erkel Ferenc Zene(i )iskola, vagy Zene(i) Erkel Ferenc Iskola?

üdv
ZsB

Na, hosszú csöndre (átkozott vírusok) kemény téma.

Vagy két éve jött olvasói levelet veszek elő.

From: olvasó
To: olvszerk.


Kedves Don B!

„Ennek ellenére Önöknek mégiscsak kell, hogy legyen humora, hiszen a [...].”

A fenti mondatot a Velvet [...] számából másoltam. Idézhettem volna azonban az Indexből is, bőven találni hasonlót. Tudom, hogy van olyan vélemény, hogy a nyelv fejlődik, a nyelvésznek dokumentálnia kell azt, nem kiigazítania: ahogyan sokan beszélnek, az a „nyelvhelyes”. Én a másik táborba tartozom. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy azok az újságírók, akik az újszerű fordulatokat felkapják, és azonnal maguk is használni kezdik, igénytelenek, s alkalmasint másban is. Egyes szám – többes szám, a magyarban nem könnyű. Az Önök humora létező, tehát Önöknek van humoruk. A csuda érti, hogyan nem sérti a szerkesztők fülét az a fent idézett szerkezet. Lehet, hogy nincs nekik füle? ;-)

Üdv, és szorgos gyomlálást kívánok:
L

 

Akkor ezt válaszoltam (némi utólagos kozmetikázással):

Magára cseppet is adó nagyváros nem létezhet Louis Vuitton bolt [Luis Vuitton-bolt; ha a LV-rajongó meg a Vuitton-kedvelő összetett szó, a -bolt miért nem?, az LV itt nem márkanévi jelző, mit az LV táskában, hanem birtokos] nélkül. Úgy tűnik, 2006-ban Budapest is beléphet a nagyfiúk (vagy nagylányok!) közé, a francia luxustáska-cég [luxustáskacég; AkH. 138.] júniusban az Andrássy úton nyitja meg első magyarországi üzletét, így nyártól Kelemen Anna aktuális szponzorának is elég lesz majd kisföldalattira pattanni [pattannia] Valentin-napi ajándékért. A több százezer forintos táskák megérkezését az Operabálhoz [operabálhoz; rendezvénynév, AkH. 146.] hangolt, meglehetősen unalmas bemutatón harangozták be.

From: korrektor
Vigyázzatok, asszem helyesen Mercedes E osztály, kötőjel nélkül. Ha kötőjellel írjátok, Zsadon mester kitér a hitiből.
S ha már itt tartunk: Cosworthön, Cosworthszel, Cosworthöt.

From: újságíró 1.
Miért nincs kötőjel a rag előtt?

From: korrektor
Mert a th: a) se nem hangérték nélküli, azaz néma betű, b) se nem a magyar írásrendszerben szokatlan, bonyolult betűegyüttes. :)

From: újságíró 1.
Tehát Mercedesszel? Elválasztva Mer-ce-des-szel? Nissan Qasqairól? Ejtsd: káskájról. Ecotec motorral, rövidebben Ecoteckel? Civickel? Mint az evickél? Starexből? Abarthom? Vagy ez Abarth-om mert a h néma? (Cs., te meg vess magadra, hogy felébresztetted dörgő hangú Zsadon urat! :-)

Zsadon úr nem dörög, okoskodik legfeljebb.

1977. Vagy 78? 80? Lepukkant kultúrterem. Janó az „Elmegyek, elmegyek”-et kezdte húzni, GGDD AADD, ma is érzem a kezemben azt a három akkordot. Meg látom magam előtt a lókottát, amiből tanultam: Hollerith-kártyákra írtam Rotring csőtollal az akkordokat a ritmusgitárosok kódolásával. Ebben az esetben Lajtha aprólékos partitúrájából, a c-kulcsban írt kontraszólamból extraháltam a dúrokat. A 25. sz. lassú a Széki gyűjtésből. „Lakodalmon hajnalban szokták játszani, amikor a vendégsereg oszlani kezd. Ez az utolsó tánc.”

Elmenyek, elmenyek (GGDD AADD), messze földre menyek (AGAA DDAA), / Ennek a városnak (ADCC GGG) lakója nem leszek (AGCC AAAA). // Hajel mégy is rózsám, csak hozzám igaz légy, / Igaz szerelmedet hamisra ne fordítsd. // Hat ökör a földet nem magának szántja, / Az anya a lányát nem magának szánja.

De most nem ezt kezdtem ordítani a kontra mögül, mert a táncoló tömeg mögött a falnál megláttam Bródy Jánost. Hanem ezt:

Átkozott féltékenység, életemet tönkretennéd, / Elvennéd a kedvesemet, megrontanád azt, ki szeret. // Átkozott kételkedés, elviselni, jaj, de nehéz, / Mégsem tudok megnyugodni, nem lehet egy lánynak hinni. // Átkozott gondolatok, reám miért támadtatok, / Bárcsak volna jég a szívem, nem lennék már védtelen.

Nehéz az út nagylemez, 1968. Szörényi L. – Bródy J.: Átkozott féltékenység. Máig se tudtam rájönni, mit zeneszerzett ezen a lassún Szörényi L.

Bródy szélesen vigyorogva intett egyet a zenekar felé, állt egy kicsit a terem ajtajában, aztán elhúzott a tánccsoport legszőkébb nőjével.

From: olvasó
Subject: Mégsem Magyarországon lesz a kurva nagy gáztároló?

Sziasztok!
A nyelvművelő énem készül kitörni... De aztán mégsem. Ha már lazán kurva nagyot írtok, akkor szerintem azt „kurvanagy”-nak kellene írni, tehát egybe. Szerintem külön írva két jelző (asszem így hívják) külön-külön vonatkozik a főnévre. (Mitöbb, lehet, hogy vessző is kellene közéjük...) Tehát akkor a kurva tároló és nagy tároló-ról van szó egyszerre. Tehát én egybe írnám. Talán kérdezzétek meg a korrektor-bloggoló kollegát.
Üdv

Ha a kurva melléknév:

AkH. 109.: A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros, szép kövér, jó nagy, jó erős, borzasztó rossz, szörnyű hideg stb. Hasonlóképpen: nagy néha, jó néhányszor stb.

Ha a kurva főnév:

AkH. 114.a): A foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő, esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk, közgazdász szakértő, gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár főhadnagy, rendőr százados; csuda jó, kutya hideg; stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: tanár úr, tanító néni, mérnök kolléga stb.

Vagyis: kurva nagy = 'nagyon nagy', így is, úgy is.

Áldás, békesség

Bizonyos helyesírási megoldásokkal végtelenbe nyúló, durva vitákat lehet kiváltani. Hiába hiszi például a jámbor olvasószerkesztő, hogy egy bizonyos szövegben az isten szónak a kis kezdőbetűs a helyesírásilag indokolható – és mellesleg világnézetileg semleges – írásmódja, az olvasók egy jelentős – és nem mellesleg világnézetileg nem semleges – csoportja ezt minden esetben nemecsekizálásnak értékeli, jól zokon veszi, és meg is írja. Pláne, egy Isten isten típusú szöszmötre egész rakás szemrehányó ésvagy kioktató levél zúdul be. „Azzal pedig nem értek egyet, hogy akármilyen vélt vagy létező normákra is hivatkozva megengedhető lenne vallási közösségeket, hívő személyeket provokálni és megbotránkoztatni.” Brumm.

Manapság az árpádsávos-sal lehet a legnagyobb habot verni. A piros-fehér csíkos lelkűek többsége persze szemrebbenés nélkül keveri az Árpád-sáv, Árpád sáv, Árpádsáv, árpád-sáv, árpád sáv, árpádsáv; Árpád-sávos, Árpád sávos, Árpádsávos, árpád-sávos, árpád sávos, árpádsávos alakokat, de ortográfiailag szenzitív hányaduk hajlamos vértolulást kapni az árpádsáv(os) megoldástól. Nekik az Árpád-sáv nagy Á, mint az Isten.

Na, ez a Popfesztivál–LGT-izé nem hagyja nyugodni a nagy öregeket. A mai 168 órában Ungvári Tamás igazítja helyére az univerzum gyémánttengelyét, amelyet „az Index méltóságai” nem átallottak kibillenteni.

„Bölcsészem amúgy példátlan tájékozottságát, a műről írott kritikák szövegét történetesen a »Déry Tibor alkotásai és vallomásai tükrében« (Bp. 1973, 290-293.) című könyvemből veszi, forrásmegjelölés nélkül.” Ezért a mondatért rángatom ide a dolgot. U. T. itt feltehetően kollégám cikkére utal. Az benne a szép, hogy amennyire kényes, hogy tőle csak forrásmegjelöléssel, még mások általa is csak idézett szövegeit is, ő persze még csak azt sem méltóztatik jelezni, hogy több, különböző cikkről beszél. Tőlem meg idéz egy egész bekezdést. Forrásmegjelölés nélkül.

From: szerk.

Tényleg, K., adjak kölcsön Wordöt? Van benne egy ilyen praktikus kis funkció, hogy ellenőrzi a helyesírást, és akkor nem minket szopatnál minden elütéssel.

From: újságíró

Nem kell word, köszi, szerintem a tied is tőlem van :D A szerkrencerbe integráljatok egy ilyen ellenőrzőt, vagy korrektort kell tartani... más megoldás nincs.

Sebők János a holnapi Élet és Irodalomban (Szemétre való-e a Popfesztivál?):

Zsadon Béla, quart.hu, G.A. úr X-ben Képzelt riport, LGT: „1973 forradalmi áttörést hozott a magyar operett történetében. A Víg Színházban (sic!) bemutatták a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című zenés-táncos izét.”

(sic!), ó, istenem. Az ember, aki olvasószerkesztő lévén hivatásszerűen helyesírásbuzi, nagyot sóhajt, így van ez. Mennyit nyavalyogtam már: azért szar, hogy ennyire nem tudjuk a helyesírást, mert ebben a közegben (már?) nem lehet finom kis utalásokat bújtatni a normától eltérő írásmódba. Az ilyesmit az olvasók zöme észre sem veszi, aki meg igen, biztos lesz benne, hogy helyesírási hibát lát. Mégis, hogy nézett volna már ki, hogy „Víg”-színház (értik?!, höhö)?

(És akkor szóljunk be a kollégának az Ésnél, hogy a kurzivált szövegrészek végén a tapadó írásjelek is kurzívak – Popfesztivál? meg LGT:) –, vagy hogy a monogramokban a pont után – G. A. úr – szóköz van? Ne legyünk pitiánerek.)

Három és fél éve készült az első Korrektorblog-izé (szép kerek forduló, ünnepeljük meg), arról szólt, hogy miért kell j-vel írni azt, hogy gajra megy. (Jelzem, azóta is, ha felbukkan egy-egy gajra ment, gajra vág valahol az Indexen, mindig akad olvasó, aki megírja, hogy az úgy helyes, hogy gallyra.)

Sziget, nulladik nap. Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Lokomotív GT-koncert. Tanulság: ötven felett az ember lassan-lassan megérti, az ifjúsági zene már csak ilyen. Akkor is, ha bágyadtan csápolgató, fásultan boldog negyvenes-ötveneseknek játsszák.

From: szerk.

To: olvszerk.

Subject: ereszd el a hajam

Van valami ötleted a subjectben lévő különösen irritáló kifejezés eredetéről? Ez idézet valamiből? Vagy ismeretlen gyökerű koleszos humor? Kit lehetne megverni érte?

Valószínüleg senkit se lehet megverni érte. Eredetmagyarázatot nem találtam, valószínűleg nem is lehetne, az O. Nagy ui. tájnyelvinek minősíti (de vannak régi nyelvi kapcsolatai is):

Ereszd el a hajamat = a) hangos mulatozás; b) haddelhadd. (táj)

vö. Hajba kap vkivel = veszekedni kezd v. összevész vele (vö.: szakállába kap vkinek = a) beleköt, megtámadja; b) becsületébe gázol. (rég!)

Üstökbe [üstökre] kap [kel v. megy v. üstököt von v. üstökbe esik] vkivel = ua. (rég!)

Egymás haján búcsúznak = összevesznek, és haraggal válnak el. (táj)

Nem akar hajat húzni vele = nem akar összekülönbözni vele. (táj)

(O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások, Gondolat, 1966.)

From: szerk.

To: olvszerk.

Subject: RE: ereszd el a hajam

Nna, ha a vírusforrás nincs is meg, legalább gazdagabbak lettünk egy üstökbe esik valakivellel, már ezért megérte.

cuidado llamas 2007.08.01. 08:59:23

és mi a helyzet a „többi között” és „többek között” dilemmával? van erre valami szabály? tapasztalatom szerint az előbbit inkább tárgyra, az utóbbit pedig személyre használják.

 

Voodookoop 2007.08.01. 09:48:58 cuidado llamas:

a „többi között” és a „többek között” kifejezés használatát összemosni durva hiba. Példák:

1. A Jókai könyv is ott van a polcon, a többi között. (Helyileg a többi könyv között van.)

2. Sanyi sakkozni is tud, többek között. (Máshoz is ért.)

Még példa:

3. Többek között az autóm összetört. (Ez például arra a kérdésre lehet válasz, hogy mi történt egy közlekedési balesetben; azt sugallja, hogy történt még más is.)

4. Az autóm ott áll a többi (autó) között. (itt a között helyhatározó.)

„tapasztalatom szerint az előbbit inkább tárgyra, az utóbbit pedig személyre használják.”: az égadta világon semmi köze nincs ehhez.

1.
A grétsysta nyelvművelő irodalom jelen állása szerint a többek között, a többek közt, az a többi között, az a többi közt négy egyenrangú szófordulat. Annyi figyelhető meg, hogy a többek köz(öt)t inkább személyekre, az a többi köz(öt)t inkább dolgokra vonatkoztatva használatos; de ez a különbség nincs annyira általános, hogy abból valamiféle szabályszerűséget meg lehessen állapítani.

Benoe 2007.07.26. 11:11:58
(pl. az eredeti postban: „olyan grammatikai ismeretek kellenek, amiket...” mert „amelyeket” kellene, ha én lennék a korrektor.)

Na, drága véreim, akkor most menjünk le ókonzervbe, és vegyük elő szépen húszkilós nyelvoltalmi pörölyünket, a Nyelvművelő kézikönyvet (szerk. Grétsy L., Kovalovszky M., Akad., 1980.). Igazán nem mondhatja senki, hogy összemodernkedünk itt valami pernahajderságot. 1. kötet, 206. oldal, aszongya:

pocak  http://hairdryerblues.blogspot.com 2007.07.27. 13:58:33
Nadine, a papírzsebkendő nyilvánvalóan egy szó, mert egy hangsúlyt kap. Az, hogy a helyesírás marha felkészült kiagyalói valami homályos szempont alapján úgy döntöttek, ők inkább kettőbe írják, legyen az ő bajuk. Én akkor is egybe fogom írni, és senki nem hiteti el velem, hogy ez igénytelenség.

[...]

(Különben meg a zsebkendő a mai magyar nyelvben nemigen összetett szó, hiszen „zsepi”-nek szokás becézni (nem „zsebi”-nek), ami azt jelenti, hogy a „zseb” alkotóelem már nincs benn a nyelvérzékben.)

1. Kezdjük hátulról!

Nádasdy zsepi-tesztje első ránézésre igen jónak tűnik. (Előre szólok, az alábbiakban engem majd végig tör a frász, mert Nádasdy nyelvész, sőt fonológ, én meg egy botcsinálta szövegiparos vagyok, dehát a tudálék nagy úr.) Mármint annak vizsgálatára, hogy elhomályosult összetétel-e már egy szó. Nem tudom, miért a zsebkendő kiejtés szerinti (hasonult) alakjából [zsepkendő] képezzük a csonkolt-becézett alakot (már ha tényleg abból képezzük, és nem valami sapi-hapi-papi analógiával van dolgunk), kár, hogy nem jut eszembe több példa rá. Nádasdy példái nem elég párhuzamosak nekem: a szegfű-t, bár én nem hallottam soha, lehet, hogy becézik elvetemült virágosok szeki-nek (a szegi-t én is nehezen tudnám elképzelni), dehát a szeg + fű eredet tényleg nyilvánvalóan elhomályosult. A lakodalom-lagzi meg a lélek-lélegzik pár, ugye, nem összetétel, és ha jól sejtem, többlépéses folyamatról lehet szó.

A helyesírási szabályzat nem túl szórakoztató olvasmány, de azért nem is olvashatatlan, viszonylag emberi nyelven van írva, nem használ ezoterikus fogalomkészletet; 299 szabály úgy 120 nyomtatott oldalon. Mindig kapható minden jobb könyvesboltban, különböző régebbi kiadásai nehézség nélkül fellelhetők az antikváriumokban, megvan minden könyvtárban, sőt ott van az interneten több helyen, több formátumban. Vagyis nehézség nélkül be- vagy megszerezhető, és lazán el lehet olvasni egy nap alatt (na jó, kis túlzással).

Mégis, jönnek emberek, és hót komolyan leírnak olyan „szabályokat”, amikről ordít, hogy megalkotójuk vagy interpretátoruk jobban tette volna, ha fölnyálazza az AkH.-t.

subotei 2007.07.27. 02:21:48
A visszavonó határozat pedig két szó. Ha mégis egybeerőszakolódott – mint ez itt –, akkor visszavonó-határozat, mert a vissza a leggyakoribb igekötők egyike, és etttől az összetétel már három tagú.

Bár később a kérdéskör többé-kevésbé gatyába lett rázva, azért rugóznék rajta egy kört.