Korrektorblog

From: olvasó
Subject: videóbíró
[...]
Amúgy a videobírót következetesen végig rosszul, hosszú ó-val írjátok, pedig az rövid. Lásd pl. videomagnó - de: videó
Azaz szóösszetételben az o rövid, csak ha szó végén van, akkor hosszú.

From: szerk.
ne haragudj, de ez az o és ó így hülyeség :)

From: olvasó
Mondjuk én már csodálkozom, ha egy újságíró nincs tisztában a magyar nyelv és a helyesírás szabályaival, de hogy ezért még a jószándékú olvasót hülyézi le, az már valahol felháborító. (Főleg ha kedvenc netes lapjának munkatársa teszi ezt.)

http://www.netlektor.hu/2009/12/14/video-meliora-proboqe-deteriora-sequor/

De nyugodtan körülnézhetsz más nagy netes portálon is, vagy pl. a mai tv2-s tényekben is Videobírónak volt írva, és nem, nem, ők sem hülyék...
http://hvg.hu/sport/20100628_rosetti_videobiro
http://www.hir24.hu/foci/90438/miert-nincs-videobiro.html
http://www.fn.hu/foci_vb_2010/20100628/vetkes_jatekvezeto_videobiro/
http://www.hirtv.hu/sport/?article_hid=328483

Kedves Ferenc!

„Szóösszetételben az o rövid, csak ha szó végén van, akkor hosszú” – ez egy tévedés! Klasszikus, túlegyszerűsített ökölszabály. Valójában a szabály úgy szól, hogy a rövid o-ra végződő, önállóan nem használatos, idegen eredetű előtagok (aero-, afro-, amino-, audio-, auto-, balneo-, bio-, ciano-, cito-, endo-, elektro-, etno-, euro-, exo-, fito-, foto-, geo-, homo-, izo-, kemo-, kilo-, makro-, mono-, morfo-, nano-, neo-, neuro-, opto-, paleo-, piro-, pro-, proto-, pszeudo-, radio-, szervo-, szocio-, sztereo-, termo-, video- stb.) o-ja rövid – az eredeti összetételeikben. Ha egy ilyen szerkezet az előtagra rövidül (fotográfia – fotó, automobil – autó, videofilm, videomagnetofon – videó), a szóvégi ó hosszúságát jelöljük. Most tessék figyelni: ezekből a szavakból is képezhetők összetett szavak, és ilyenkor természetesen marad a hosszú ó. Fotocella, fotometria, fotoszféra, de fotókiállítás, fotóművész, fotóalbum, fotóanyag, fotóáruház, fotócikk stb. Autókárpit, autósofőr, autómentő, autótérkép... Ugye? Mármost megítélésem szerint a videóbíró nem tartozik a video- összetételei közé, abban bizony a videófelvétel vagy valamilyen videoeszköz jelentésű videó szó van. Szerintem a többi orgánum hibásan írja, ha nem így írja.

üdvözlettel
Zsadon Béla
olvasószerkesztő

Utólag finomítanék kicsit az olvasóhoz vágott verdikten. El tudok képzelni egy olyan értelmezést is, hogy ez az izé egy ’valamilyen videotechnikát alkalmazó, bíráskodásra szolgáló célkészülék’. Akkor védhető a videobíró. De legalább ennyire (szerintem sőt) védhető a mi értelmezésünk is: 'videofilmet, videoeszközt, azaz videót alkalmazó' megoldás. (Mit ne mondjak, az én szűmnek magyarosabb is, jelentsen bármit is az, hogy magyaros.) 

From: olvasó
To: Index
Fw: Staff

Kedves Indexem!

Kicsit elcsépelt a mondanivalóm*:
Ezt: "Az úgynevezett három csapás..."** stb. pl. ti elkezdhetnétek következetesen "három dobás"-nak nevezni.
Nem is elsősorban az eredete miatt, hanem azért, mert úgy lenne neki értelme.
A "három csapás" kifejezés a tíz csapásra ill. a Ludas M.-Döbrögi konfliktusra emlékeztet a leginkább. A "három dobás" pedig összecseng a valódi jelentéssel, ill. a "van még egy dobásod", "ez volt az utolsó dobásod" mondásainkkal (?), ill. a cowboy lovának a 3 botlásával***.

* de azt gondolom, ha vmi hülyeség terjed elfele, akkor nem én vagyok ciki az unalmas voltommal, hanem az, aki a hülyeséget terjeszti.
** az "úgynevezett"-ből kihallható fanyalgás gondolom pont annak szól, ami miatt írok
*** itt (a "botlik" szóra kell keresni.)

Maradok őszinte hívetek,

Szia!
Egy kisebb vita alakult ki.
Hogy mondod/írod helyesen? Könyörgök vagy könyörgöm?
köszi! :)

Írni – természetesen – így kell mindkét változatot. A könyörgöm alakra némelyek azt mondják, hogy „helytelen”, mert a könyörög nem ikes ige. Igen ám, de a magyarul beszélők nagy többsége a mondatszói használatban (pl.: könyörgöm, ne csináld ezt; és nem akkor, amikor a könyörög ige beépül a mondatba, pl. hiába könyörgök neki...) bizony úgy mondja, könyörgöm. Vagyis mondhatjuk, hogy a magyar nyelv jelen állapotában (szinkrón metszetben) van egy ilyen fordulat, idiomatizmus vagy hogyishíjják. Ráadásul azt gyanítom, hogy valójában (történetileg, diakrón metszetben) a könyörgöm -m-je nem az ikes ragozás személyragja, hanem a tárgyas ragozásé, valami olyan, ma már nem nagyon használatos fordulatból eredhet, hogy könyörgöm az istent, könyörgöm az urat, könyörgöm nagyságodat... Vagyis imho a könyörgöm és a könyörgök is helyes (ami engem illet, én – azt hiszem – többnyire az utóbbit használom).

üdv
ZsB

Ja, és ha már, akkor egy, a neten széltében idézett passzus Nádasdytól:

De ha azt mondaná valaki, hogy „nem tudunk rendesen magyarul”, „mindnyájan hibásan használjuk anyanyelvünket”, „csúnyán beszélünk-írunk”, arra már nagyon sokan bólogatnának, és meglepően messzire elmennének e téren. Nemrég csináltam egy fordítást a Szentivánéji álomból, és egy kolléga megtisztelt azzal, hogy elolvasta, és bíráló megjegyzéseket fűzött hozzá. Stiláris és rímtani kérdéseken vitatkoztunk, míg egyszercsak azt mondta: na itt viszont, ne is haragudj, de egy nagyon ronda nyelvtani hibát követtél el: „Könyörgöm, válaszolj!”. Ez helyesen úgy volna, hogy „Könyörgök, válaszolj!”, hiszen a könyörög nem ikes ige. Tátva maradt a szám. „Dehát ezt így szoktam mondani – védekeztem – mert mindenki így mondja!” „Az lehet, de annál inkább helytelen. Javítsd ki.” Nem kevesebbet állított, mint hogy primitív igeragozási hiba csúszott az – egyébként színvonalasnak ítélt – szövegembe. Úgy éreztem magam, mint a zongorista, akinek azt mondják: jól játszotta az Appassionatát, de ciki, hogy nem tudja, hogy a kottában a nagy „C” betű a 4/4 rövidítése.

Végül persze meggyőztem, mert azért vagyok nyelvész: rámutattam, hogy a könyörög igét mindenki iktelenül ragozza, én is (tehát Én minden reggel könyörgök neki – senki se mondja azt, hogy Én minden reggel könyörgöm neki), amikor e szó valóban ige. A „Könyörgöm!” azonban leszakadt ennek az igének a ragozásáról és önálló kifejezés lett (szakszóval: megszilárdult ragos alakulat), mely már független az ige ragozásától. Olyasféleképp, mint ahogyan a „lásd...” kifejezést olyannak is mondjuk, akit nem tegezünk, hiába elvileg tegezőformájú benne az ige, vagyis például „Kérjük, ellenőrizze adatainak helyességét (lásd a túloldalon).” – és nem „lássa a túloldalon”.

via donb.tumblr.com

 via donb.tumblr.com

azt meséltem már itt tumbleren, hogy matekérettségin megbuktam és pótérettségin mentem át kettessel???? :D:D:D:D
(beneipeter posted this)

valahogy nem vagyok meglepve
(don B reblogged this)

gondolom azon annál inkább, hogy gimiben híresen jó helyesíró voltam, kb iskolaelső, velem példálóztak. nem tudom, hova lett ez a képesség, vagy a mezőny lehetett olyan gyenge?
(peteranna reblogged this)

Valahogy úgy van, hogy a magyar közoktatás kábé addig képes behatolni a magyar helyesírás szerencsétlenül összenyelvtanozott dágványába, hogy hülye papagáj, de röhejes bagoly, meg hogy tízen voltak, de tizenketten voltak (ceterum censeo, tiltsák be az í, ú, ű betüket, hosszú felső nyelvállású magánhangzók márpedig nincsenek (na jó, nem bírnak értelemmel)).

Így jár az ember, ha rövid megfontolással, egyetlen analógia alapján dönt. Az előző posztot indító mondatra egy Index-piszkáló fórumon akadtam, és bár hive a kitwittel szó puszta létén akadt föl, nekem a helyesírásán akadt meg a szemem. A blogol analógiája ugrott be, és minden további gondolkodás helyett eleresztettem a staffnak a később beposztolt levelet. Egész jó kis thread kerekedett, sokan indultak be a témára. Ki komolyan morfondírozott a témán:

Tudom, hogy a Google nem iránymutató, de ha tíz az egyhez az arány a keresőben a két t javára, és a valójában twitelő/twittelő közösség túlnyomó többsége két t-vel használja, akkor az nem írja felül a magyar helyesírási szabályokat, és nem válik előbb-utóbb kivétellé, mint annyi minden a nyelvben?

Ki nem annyira komolyan:

Fogok én még rajtad röhögni, amikor az ÚJ, végre a magyar emberek érdekeit képviselő Bizottság május elején bevezeti a ’jappán’ írásmódot, aztán jön a többi megalvadt kádári struktúra. Kettőt ejtő magyar embernek kettő betűt! Vajon kinek az érdeke, a twitelés, amikor a szíve mélyén Mária országában mindenki twittel?

Utóbbi is azért, mert a Népszabadság már egy ideje automatikusan kitwitteli új híreit, és vélhetően senki nem akadt a lapnál, aki törölni tudta volna a bejegyzést.

Szólnék újra (ha hiába, akkor is): a magyar -l igeképző előtti magánhagzóközi mássalhangzónyúlást a magyar helyesírás nem jelöli (egy-két kivételtől eltekintve, pl. stoppol), tehát twitel, blogol stb. Ne tévesszen meg senkit, hogy az angol twitter, blogger stb. szavakat tt-vel, gg-vel írják (mellesleg a kettős betű ott nem hosszúságot jelöl); a magyar twit-(e)l, blog-(o)l szavakat akkor is rövid belső mássalhangzóval írjuk, ha sokan hosszúval ejtik.
ZsB

From: L.
To: staff
A rossz nyelvek szerint az nem egybeírandó? A vezető lídjében van.

From: K.
Miért kéne egybeírni?

From: L.
Miért ne? Van bal oldali és baloldali, akkor miért ne lehetne rossz nyelv és rossznyelv? Most már tudom, hogy nincs, de lehetett volna.

Nagy rejtélyek ezek, Laci. Igazságod vagyon, kodifikálhatták volna a szótárszerkesztők a rossz nyelvet, mint a baloldalt, idiomatizálódott összetételnek is, de hát idiomatizálódott szószerkezetnek kodifikálták. Hogy miért? A válasz egyértelmű: csak.

Szerintem a napilapok közül – saját műfaji korlátai között, persze – a Blikk a legjobban szerkesztett.

Tudom, hogy elment vonat, ez a szerkezet van, nyelvi tény. De mindig följön bennen a lift: na, tötö nyelv! A hiperkorrekció telivér, eklatáns példája (vagy mindenképp az volt eredetileg), annak a téveszmének a következménye, hogy a létige + -vA szerkezet germanizmus. Ez úgy van (na jó: volt) magyar, hogy a Blikk van a legjobban szerkesztve.

Nekem még úgy tanították, helytelen, ha a „macska fel van mászva a fára”.

Mindenkinek úgy tanították. De rosszul tanították, egyszerűen nem igaz a helytelenítő ítéletnek a kiinduló állítása, hogy ti. a szerkezet germanizmus. A szerkezet ugor kori. A röhej, hogy azok is orrba-szájba használják, akik helytelennek hiszik – ui. nem lehet nélküle magyarul beszélni. A legjobb, amikor valamely nyilvánosan szereplő mond egy ilyet, de hozzáteszi, hogy „csúnyán mondva”, vagy hogy „elnézést a magyartalanságért”. És nem gondolkodik el rajta, hogy ha ez annyira magyartalan, miért jön ki belőle mégis (mert azt a valamit, amit ez a szerkezet kifejez, máshogyan nem lehet kifejezni).

Juteszembe! Az egész tötö nyelvben a következő a legmókásabb. A levél jól volt megírva. Azt mondja erre a nyelvápoldai barom: pfujj, germanizmus! Na, hogy van ez németül? Der Brief war wohl geschrieben. [a levél + volt + jól + megírt] Hogyan „javítja” a nyelvápoldai barom? A levél jól megírt volt.

(donb.tumblr.com/)

From: tok@mindegy.hu
Subject: Autós üldözés az M1-esen

Autós üldözés az M1-esen
http://index.hu/bulvar/hirek/2009/12/23/autos_uldozes_az_m1-esen/
'jobb kormányos brit rendszámú kocsira' helyett:
jobbkormányos (egyben), (vessző) brit rendszámú ...

A jobb melléknév azt jelenti, ’a szívvel ellentétes oldalon levő’, és tisztességes melléknév lévén, különíródik az alaptagtól. Jobb alsó, jobb fél, jobb felé, jobb part, jobb kéz, jobb sarok, jobb szem, jobb szomszéd, jobb váll. Jobb kormány. Miután egy képző még nem ok az egybeírásra (AkH. 137., jobb parti, jobb oldali stb.), a jobb kormányos két szóba írandó.

Ha a jobb kormányos brit rendszámú kocsi szerkezetben van vessző, az azt jelenti, hogy a kocsinak két, egymás mellé rendelt jelzője van (jobb kormányos és brit rendszámú), ha nincs vessző, az azt jelenti, hogy a jobb kormányos a brit rendszámú kocsi szintagma jelzője. Mindkét változat értelmes és helyes.

From: edes@mindegy.hu
Subject: Elesett a karácsonyi misén a pápa

Elesett a karácsonyi misén a pápa
http://index.hu/kulfold/2009/12/25/elesett_a_karacsonyi_misen_a_papa/
Valaki magyarázza már meg, miért írják a 'hivő'-t mindenhol hosszú 'i'-vel! A szótő a 'hinni', és semelyik alakjában nincs hosszú 'i'!
Semmi más oka nincs, csak a buta pesti tájszólás, ami már a 'kőrút'-tal kezdődött, most meg lassan már mindent hosszú magánhangzókkal mondanak.
Néhány példa a helyes alakokra: menÜ, zsÜri, Unió, albInó, olIva, stb. Nyugodtan ellenőrizhetik bármelyik régebbi szótárban.
A most terjedő kiejtés semmivel nem jobb, mint a suk-sükölés vagy a 'nák'-olás. Ugyanaz a szint.

A hívő az összes aktuális helyesírási szótár szerint hosszú í. Szegény hisz ilyen változó tő. (Az más kérdés, hogy a felső állású magánhangzók (i, u, ü) hosszúságával teljesen hiába bajmolódik a magyar ortográfia, az í-t, ú-t, ű-t nyugodtan ki lehetne hányni a hóra.)

Viszont: Akinek létezik „buta” tájszólás, továbbá „szintjelző” a suk-sük meg a nák, hát az egy barom.

Szerkesztői üzenet: Ha annak a kedves olvasónknak, aki a tok@mindegy.hu, edes@mindegy.hu, mit@szamit.hu, me@ho.me stb. kamu címekről bombázza szerkesztőségünket, van egy csöpp vér a tökében-pinájában, akkor ír egyszer végre egy valódi címről, ne adj’ isten!, valódi névvel, és akkor megköszönhetnénk neki segítőkész, áldozatos buzgólkodását.

Vigyázat, durva, modortalan, trágár fordulatok!
Széplelkűek, puhapöcsűek meneküljenek!

[Ez itt egy gyakorlatilag szerkesztetlen részlet egy belső levelezőlistás veszekedésből, pontosabban az én dühöngésemből. Azért posztolom a káromkodásokkal együtt, mert szimptomatikusnak találom, hogy magukat nagy kultúrfölényben érző emberek mennyire képtelen alapokon képesek végletes értékítéleteket odabaszsózni.]

From: X.
To: staff
Subject: vilagbajnok modorossag a cimlapon
„A Die Toten Hosen”
Legkozelebb mi jon? Mount Everest hegy?

 X., ne nyelvművelj, mert faszságokat beszélsz!

From: O.
Subject: Mi a túrónak köll az idézeteket kurziválni?

Drága Zsadon úr, képzetlen de érdeklődő bloggerként lenne két kérdésem ezzel kapcsolatban:
1. Jelzi-e a magyar kurziválással a szövegben a folyóirat-, film- vagy könyvcímet, mint az angol?
2. Jelzi-e kurziválással a magyar szövegbe illesztett idegen nyelvű szöveget, mint az angol?
3. Ha az 1.-re a válasz nem, jelzi-e idézőjellel?

1. nem
2. nem
3. nem

Eszembe jutott az is, hogy a kézírásokban és nyomtatásokban sok hibák találtatnak, de azonnal észrevettem, hogy ez csak olyan akadály, melyet könnyen elháríthatni: mert vannak bizonyos esmértetőjeleink, melyekre vígyázván az írásnak vagy nyomtatásnak hibáit külömböztethetjük. Ezeket a jeleket a természeti okosság mutatja; ugyanazért csak üdőt vesztegetnénk, ha ezek iránt szót szaporítanék; mert az ilyetén dolgok tökbe úgysem férnek, azoknál pediglen, akiknél nem puszta a felső vár, anélkűl is tudva vannak
[...]
Nálunk is igaz, amit a deákok mondanak: Nulla regula sine exceptione. Hibázna, aki arra vigyázván, hogy a deákok így beszélnek: certum, certis, certissimum, aki (egyem) evvel azt akarná bizonyítani, hogy ezeket is mondhatni: multum, multis, multissimum, szintén úgy vétene az is, aki a szórendelésnek módjára ezeket helyesnek tartaná: sok, sokabb, legsokabb. Hijában törekednek az effélékben a grammatikusok, kik mindenkor csak azon igyeleznek hogy egy régulában sok ígét fogjanak. A grammatikusnak kötelessége az, hogy a régulákat a nyelvhez, nem pedig, hogy a nyelvet az ő réguláihoz alkalmaztassa.

Rájnis József: A magyar Virgilushoz tartozó sisakos paízos kardos mentőírás, 1789.

A grammatikusnak kötelessége az, hogy a régulákat a nyelvhez, nem pedig, hogy a nyelvet az ő réguláihoz alkalmaztassa. Világos?

 egyik legbizosb létalapja, gyanítom, az a (donb.tumblr.com) 

Áron Gavrilovics sárgarézből csinált lövőszerkezete tele van virággal.
Most fognak menni vele a kezelõk távolra, a peremére valaminek.
A lövõszerkezet igen súlyos, barázdát von mind az égbolton, mind a talajon,
Nagyrabecsült verbénám, doszvidánye, beadtam a valókeresetet.

 donna Alexandra beolvas Pageréty Irmának

Hogy én hogy utálom ezt a mutyizik igét. Van egy olyan nyájas, családias, barátságos, diminuáló fílingje. Olyan emberi. Pedig, ugye, többnyire csalásról, vesztegetésről, zsarolásról, lopásról van szó. Mutyizó párt. Fasza. Ráadásul sokszor eleve pontatlan. A mutyi eredetileg ’közös befektetésnek az egyik félre jutó része’ (moitié, medietas), ’közös kockázat’, költségmegosztás’, és csak másodlagos jelentéseiben jött rá, hogy mindez suttyomban (ezért lehet mondani, hogy titokban mutyizik). Amikor ellopnak egy kalap pénzt, vagy amikor valakiből kizsarolják a szart, az kurvára nem közös kockázatvállalás.

De Béla, saját dugádba vagy dőlve! Máskor hogy tiltakozol, amikor ilyen analizálgatással, etimologizálással vagy logikai megfejtéssel érvvel valaki (a művelt nyelvhasználó) amellett, hogy egy szó nem is azt jelenti, amit jelent, nem is úgy kell használni, ahogyan mindenki használja.

A mutyi szörnyű szó, szinte minden ty-s szó ocsmány, már csak emiatt is remek választás ide.

De Péter, én folyton a saját dugámba vagyok dőlve! Ez működésem alapja (dialektikus egységet alkotok az éneimmel). Nem mondtam semmit arról, hogy hogyan kell vagy kellene használni a mutyi, mutyizik szavakat, csak annak próbáltam a végére járni, hogy miért zavar a mostani politikai aspektusú használata (alapvetően azért, mert általában uderstatement; a hangalakja, spec. engem kevéssé zavar). Ezenközben utánanéztem az etimológiájának, és érdekesnek találtam, hogy van olyan jelentése (sőt valszeg. ez a korábbi, ha tetszik (© Gy.P.) az alapjelentése), ami egyáltalán nem pejoratív. Úgy találtam, hogy ez a jelentés is belejátszhat a nem szeretem érzésbe. De ez, természetesen, legfeljebb stilisztika, és nem szemantika. Az ilyen esetekben, megint csak: természetesen, az érzéseim ütköznek az elveimmel. Sag schon. (A lényeg: ím, hó, mai hazai politikai kontextusban még sem igazán alkalmatos szó a mutyi, hiába ocsmány, mert a kelleténél „puhább” a jelentése (plusz kezd öléggé elcsépelt lenni).)

 Ne szarozz te se ezzel a helyesírás nevű marhasággal, lám, én is mekkora jani lettem nélküle.

Uram Öcsém is felette hátra van a’ Grammatica’, Orthographia’, ’s Interpunkciók’ tudományában. Édes barátom, a’ ki csak ezeket sem tudja, az felette szemtelen, ha irni mér... A’ ki rosszul ir magyarul, még nevetségesebb mint a’ ki a lovat aequusnak irja. Pedig ezt minden nevetségesnek nézi.

(KazLev. XXIII, 146:1808)

Ez a honlap 2007. március végén indult, akkor a fő cél az volt, hogy a Peti gyógykezelését segítő, Hajrá Peti! címen tervezett jótékonysági koncerttel kapcsolatos információkat nyilvánosságra hozza.
(hajrapeti.com)

Vocativus elibe mindég kell a comma
(Kazinczy, 1802.)

Még is szaladsz kegyetlen? post szaladsz comma
(Kazinczy, 1815.)

Hajrá[vessző] Magyarország, hajrá[vessző] magyarok! 

Tisztelt Zsadon Béla, olvasószerkesztő úr, de most elsősorban vegyészmérnök!

Lecsó című cikkedben láttam a „digerálandó” kifejezést. Én most nyűvöm 3. éve a vegyészkart, de rohadtul gőzöm sincs, mit jelent a diger, digerál kifejezés. Lab.-führerektől mindig elfelejtem megkérdezni (kisebb gondunk is nagyobb akkor, mint filológiai [mert hát vegyük má’ nyelvnek a szakzsargont], illetve etimológiai kérdésekről elmélkedni), a Google még nem volt hajlandó válaszolni, így most Téged kérlek, feleld meg a 3. éve megválaszolatlan kérdésemet:

Mit jelent a diger?

Általános vélekedés, hogy eredet nélküli kódszó, jelentése: ’szopás’. Ezzel csak az a baj, hogy analitikaikémia-diger esetén az análból digerálok mondat is elhangozhat, ami így átfordítva fura képzettársításokhoz vezet.
 
Előre is köszönöm:
T.

P.S.: A Téged, Neked, stb. szóval E/2 személyes névmások tényleg nagybetűvel írandók? Mert engem spec. zavar. Olyan érzés, mint amikor külön kiemelik az embert, mert fekáliát kevert a ventillátorba. Vagy ez a helyzet függvénye?

A különböző extrakciós eljárások szépséges, többnyire latin eredetű nevekkel bírnak a kémiában. A perkolálás pl. „hatóanyagok (pl. alkaloidok) kivonása szárított és felaprított növényekből, rajtuk lassan átfolyatott oldószer (víz, alkohol stb.) segítsével (→ extrahálás). A ~t perkolátorban végzik.” (Természettudományi lexikon)

Az etimológia egyszerű: percolo = átszűr; átereszt, átbocsát; ápol, gondoz stb. stb. (http://latin.oszk.hu)

donb.tumblr

Alternatíva csak egy van!

Rendben, hogy a nyelv folyamatosan változik, de az nagyon nincs rendben, amikor a félművelt ember rosszul használ egy idegen szót és ezt lassan annyira megszokjuk, hogy a szó eredeti jelentése is megváltozik.

Az alternatív szó azt jelenti, hogy KETTŐ dolog közül választhatunk,

tehát van egy lehetőségünk és van annak az alternatívája, a másik lehetőség.

Ha netán akad valahol egy harmadik is, akkor az már nem alternatíva, de nem is alternatívák, még kevésbé alternatívákok.
Miért is nem?
Mert a Magyar Tudományos Akadémia az alternatíva kifejezést úgy definiálta, hogy két vagylagos lehetőség közötti választás.

Divatos dolog nyelvi kérdésben is a guglihoz nyúlni, aztán diadalmasan a világ elé tárni az ott megjelenő 56.789 találatot és megkérdezni, hogy akkor ezek mind rosszul tudják?

Igen, mind rosszul tudják, sőt, e logika szerint a tehénlepény is ehető, hisz százmilliárd légy nem tévedhet!

Aki szerint a "nyelvében él a nemzet" nem csak üres szólam és igényesen használja az anyanyelvét, az nyelvi kérdésekben nem a google találati listájából, hanem a Magyar Tudományos Akadémia kiadványaiból okul.

Más alternatíva ugyanis erre nincs.

Íme, az echte grammatikanáci! Napok óta gyűjtöm az erőt, mert nem kéne beanyázni szegényt, nem elegáns. De hát viszket a tenyerem. És bloggerünk kilóra tolja ezeket a sületlenségeket.

to: staff
subject: Mai rejtvényünk

Hogyan kell(ene) a hatályos helyesírás szerint leírni azt, amit az mti (meg persze az Index is) így ír:

„MSZP-SZDSZ koalíciós egyeztetés”

ZsB