korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

  • Közbiztonság Szilárd: "újságíró, vagyis olyan ember, aki hivatásszerűen foglalkozik szöveggyártással, tehát az átlagos m... (2021.01.19. 21:30) A kongruencia sejtelmes köde
  • Közbiztonság Szilárd: @is: Hát ez sajnos nem igazán állja meg a helyét. @crix: Ez azért elég szomorú. Mármint hogy ne... (2021.01.19. 20:17) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Igen, mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtok... (2021.01.19. 20:00) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtokos, eg... (2021.01.19. 19:56) A csúnya fiúk szíve
  • Alienita999: Szia! A dátumokra lettem volna kíváncsi... A -tól-ig-ra... Ha számokkal írjuk. Meg a dátumok közö... (2017.03.12. 11:35) Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok
  • Utolsó 20

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

kitwitel

Mailboxbányaló

2010.03.24. 14:47 don B

Utóbbi is azért, mert a Népszabadság már egy ideje automatikusan kitwitteli új híreit, és vélhetően senki nem akadt a lapnál, aki törölni tudta volna a bejegyzést.

Szólnék újra (ha hiába, akkor is): a magyar -l igeképző előtti magánhagzóközi mássalhangzónyúlást a magyar helyesírás nem jelöli (egy-két kivételtől eltekintve, pl. stoppol), tehát twitel, blogol stb. Ne tévesszen meg senkit, hogy az angol twitter, blogger stb. szavakat tt-vel, gg-vel írják (mellesleg a kettős betű ott nem hosszúságot jelöl); a magyar twit-(e)l, blog-(o)l szavakat akkor is rövid belső mássalhangzóval írjuk, ha sokan hosszúval ejtik.
ZsB

65 komment

Címkék: helyesírás mássalhangzók hosszúsága

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr951865222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kedvencem ebből sorozatból a RAPER
már a helyesírási szótár szerint 2010-ben. aztán legfeljebb a kivétellistát fogják bővíteni...
Akkor már inkább tweetel, nem? :)
GerzSonka +1, mert hát van a twitter, annak az igéje angolul a "tweet", I tweet, but I don't twit, wtf does that mean anyways.
I don't blogg, tho.

ha pedig azért twitel, mert mittomén magyar helyesírás, akkor miért nem tvitel, vagy tuítel, ha már fonetikusan akarjuk megvalósítani a feladatot.
Szerintem a magyaros gyok - bar hibasan - a twitt.

Olvastad Bela twittjet?

Kikuldted a twittet, amit mondtal?

Nem igazan ismerek rovid maganhangzos CCVC alaku szot a magyarban, az angolba se, szerintem az vagy twi't - hosszu i' - vagy twitt, de nem twit.

Egyszeruen kiejthetetlenul rovid, megha vissza is hozza az eredeti angol hangutanzasi szandekot (a madarcsicsergest ugye), magyar nyelvnek - marmint hus-vernek - nem valo, de meg az angol is nyujtja inkabb.

Persze jol jon ilyenkor Toth Benedek zsenialis forditasa, a csirip, persze kar, hogy markavedjeggye is tettek talan.

A masik oldala, hogy valoszinutlen, hogy ezt a szot 10 ev mulva is hasznalni fogjuk, vagy barmikor kozbeszed - nem csupan az internetfuggo kisebbseg szlengjenek - resze legyen.
Ennyi erővel maradhatnánk a "csipog", "csicsereg" szavaknál is, de gondolom, az nem elég rövid a mai nyelvezethez. De snassz is, hogy valaki magyarul mond valamit.
@Aadaam: Gyorsabb vagy. :)
De ezek szerint nem egyedül vagyok "hülye".
Az angolból átvett szavaknál jelöljük a mássalhangzónyúlást. Trip -> tripper.
Továbbá, teljes hasonulásval állunk itten face to face: twit-vel (sőt!: twit-well) -> twittel.
Mit lehet ezen nem érteni?
:)
és a kitwitterezi/kitwittereli?
Akkor ezek szerint azt hogy mondjuk 'szkennel', azt is egy n-nel kéne írni?
A 'blogol' (vagy a 'csetel') az nyilván oké, de a 'twitel' nekem valahogy idiótán hangzik.
Arra nincs valami szabály, hogy a dupla mássalhangzókkal kezdődő egyszótagú idegen szavaknál az "-l igeképző előtti magánhagzóközi mássalhangzónyúlást" mégiscsak jelölje édes apanyelvünk? Vagy ezt csak ösztönösen így ejti a magyar ember? vagy csak én?
Emlékszem egy tanáromra, aki 5-6 éve meg azt mondta: bloggol. Ott mintha kikopott volna a (köz)kiejtésből a dupla mássalhangzó. Lehet, hogy twittel is rövidül majd?
Nemrég pont erről a dologról vitatkoztam egyik kollégámmal. Szerinte is szimpla mássalhangzóval helyes, mert nincs teljes hasonulás (mivel nincs betű ami hasonuljon). Az én véleményem az hogy akár van, akár nincs szabály erre, mindegy. Kreáljunk egy újat, vagy módosítsuk a régit. A nyelvet mi hozzuk létre, a helyesírást szintúgy, az nem egy kőtáblákba vésett szabályrendszer.
Ha pedig amúgyis létezik kivétel (stoppol, rappel stb. ahogy írtátok), akkor ezek miért nem lehetnek azok?
Akkor már a w-t is lecserélhetnénk, nem? Tvitel :-).
Imádom, amikor a nyelvészek megmagyaráznak valamit a magyar nyelvvel kapcsolatban, pedig a magyar nyelv másból sem áll, csak kivételekből. A legegyszerűbb dolog (többesszám) a legegyszerűbb szavaknál sem egyértelmű (nő - > nők, de tő - tövek), akkor miért pont a twittel szó lenne kivétel a megmagyarázás alól...

Szóval jó sz.rrágást, kedves nyelvészkéim, a magyar élő beszéd úgyis lesz.rja a véleményeteket!
@Novbert: @Boz Cordolla: a blogolt nagyon ritkán hallani hosszú mássalhangzóval, a csetelt pedig én még sosem hallottam 'csettel'-nek. A szkennel vagy a twittel viszont egyértelműen hosszú. Ki érti ezt...

OFF: friss fogás az index címlapjáról, ahol a szerző tartalmi és egyeztetési hibán túl értelemzavaró egybeírási hibát is vét: "hangos szóváltásba keveredett a parkoló őrökkel", "és a szabálysértési eljárást helyeztek kilátásba", nem beszélve arról, hogy Morvai tudtommal nem "a Jobbik kormányfő-jelöltje", ahogy öt bekezdésből kettőben is szerepel.

index.hu/belfold/2010/valasztas/morvai_mentelmi_jogaval_akarta_meguszni_a_kerekbilincs-birsagot/
Stoppol, reppel, hekkel, dzsemmel (pl. dzsezzben), teggel (ebbol vita lesz?),
Szerintem onnan jöhet a bizonytalanság, hogy az -er végződéssel szinte minden meghosszabbodik, habát -l-lel meg nem kéne, osztán néha mégis.
Tagel/tagger, de reppel/repper. Stb.
@cso zsi: Igen, marha jól hangzik magyarul ("[A Népszabadság] automatikusan kicsicsergi új híreit..."). Sajna a "twitel" ige egy tulajdonnévből keletkezett, így aztán még annál is kevesebb értelme van magyarítani, mint Jules Verne-ét, pedig annak sem sok (konkrétan semennyi).
@Aadaam: „Nem igazan ismerek rovid maganhangzos CCVC alaku szot a magyarban, az angolba se, szerintem az vagy twi't - hosszu i' - vagy twitt, de nem twit.”

Rövid magánhangzós CVCC alakú szó: brit. Idegen eredetű, akárcsak a tvit. Egyébként ha a twist meghonosodott a magyarban tvisztként, akkor a tweet is lehet tvit.
Egyébként a spamel igét ezer éve egy mövel írom, és morcolánkodva nézem, amikor kettővel írják.
Bocsánat, javítok: természetesen CCVC alakú szó.
Kedves ZsB!

A „a magyar ’-l’ igeképző előtti magánha[n]gzóközi mássalhangzónyúlást a magyar helyesírás nem jelöli” megállapításoddal nem értek egyet.

A helyesírásunk egyik elve a ’hangjelölő’ sajátosság. Ezt felülírhatja a ’szóelemzés’ elve, illetve a ’hagyomány’ elve. Egy friss neologizmus esetén nem jöhet szóba a hagyomány. És az sem igaz, hogy a morfémahatáron átnyúló hasonulásos hangjelenségről lenne szó, így a szóelemzés elve sem játszik.

Szóval szerintem ezt a msh.-nyúlást a helyesírás jelöli. A kérdés nem az írás, hanem az ejtés: hosszan ejtendő-e a msh., avagy röviden?

Én nem is lennék ilyen kategorikus: szerintem itt most alakváltozatok harcolnak egymással*, és tekintettel a fiatal voltukra, még nem jósolhatjuk meg, hogy melyik változat fog győzni. Véleményem szerint ebben az átmeneti időben mindenki a saját egyéni ejtésmódját érvényesítheti írásban. — Amúgy is szlengről van még szó

Külön kiemelném azt, hogy a szóban forgó msh. milyenségétől is függhet a hossz. A /t/ hang a magyarban előszeretettel nyúlik meg intervokális helyzetben. Ekként a ’tvit(t)el’ és a ’blog(g)ol’ nem biztos, hogy összehasonlíthatók. És a magam nyelvállapota szerint a ’csetel’ igé rövid /t/-jét inkább kivételnek vélem. Az analógia a /tt/ irányában hat: pl. ’blattol’, (biológusoknak) ’blottol’, ’jattol’, ’mattol’; ’fittel’ (görbét illeszt), ’gittel’, ’kittel’ (csiszolással javít), ’nittel’ (sziklamászó éket lehelyez), ’snittel’ stb.

* Magyar nyelvű oldalakon a Google-lal a találati arány: twitterezik : twittel : twitterel : twitel = 29100 : 2660 : 1260 : 217.
@LAttilaD: az azért simán /britt/ a legtöbb beszélőnél, szóval.

Persze sok ilyen van, és ez mutat a köznyelvben is némi variációt, szóval idiolektusa válogatja, hogy hosszú-e a záró mshgzó olyan szavakban, mint a klub, a klip vagy a trip (és tuti lehet még találni, most ezek jöttek).

Én az ég világon semmi értelmét nem látom, hogy azzal szívassuk a magyart, hogy a tvittel egy t - mindenkinek egyszerűbb az élete, ha rábólintunk, hogy jó ez így, árnyoldalát pedig egyáltalán nem látom a dolognak. De lehet, hogy csak én nem vagyok elég érzékeny helyesírásunk finom rezdülései iránt.
@LAttilaD: „Rövid magánhangzós CVCC alakú szó: brit”

Szvsz éppen a CCVC képlet periférikus volta mellett tanúsít az, hogy ennek a szónak az ejtése már a művelt közhely alsó rétegében is inkább /britt/ , azaz CCVCC alakú.

(Ennek ellenére nem [csak] a CCVC képlet kiküszöbölése állhat a háttérben, mert a jelenség CVC tövek esetén is fellép, vö. angol ’kit’ > m. ’kit(t)’ fn. ~ ’kittel’ ige; a. ’szet’ > m. ’szet(t)’ fn. ~ ’szettel’ ige.)
Szerintem egyertelmuen twittel. Sorry, de ogorog szabalyokkal jonni ilyen muszavaknal...
Szerintem tvitterezik.
Mint az autónál, vagy a motornál. Nem autól, vagy motorol, hanem autózik, motorozik.
Ez egy ikes ige, amit fonetikusan kell leírni.
Egyértelműen twittel, és majd ez is kivétel lesz mint a stoppol, és kész :)
Ne a nyelv alakítson bennünket, hanem min a nyelvet, hogy otthonos, kényelmes legyen!
(De nehogy valaki a vokolással jöjjön, plz!)
@kolbászoszsömle: hát, ennél a szónál a kutya el nem dönti, ikes-e. Nekem például permetezik, de Zalában mindenki permetel...:)
@ZsB:
Korabban olvastam, hogy az idegen szavaknal elfogadhato, ha azokat nem transzparens egysegkent hasznaljuk. Ez jelenti azt is, hogy a twitel mellett a twitterel is helyes (kapa-kapal es blog-blogol alapjan)?
Akkor már kitvítel, nem?

Itt, ha jól sejtem, a 'tweet' szó van továbbképezve, és nem a 'twit'...
Azért azt jegyezzük meg, hogy a bejegyés a helyesírásról szólt, nem az ejtésről (még ha nekem személy szerint vannak is fenntartásaim).

Azt se donB, se józan ésszel senki nem vonja kétségbe, hogy egy a /tvittel/ szót két t-vel mondjuk.
@ ZsB
le lettél szavazva kicsirigó.
si tacuisses philosophus mansisses.
@milena: nekem az a sejtésem, hogy a /tvit/ tövet vontuk el a /tvitter/-ből, és az kapta aztán a képzőt, úgy lett /tvittel/.
Itt még egy szavazat a "twittel" forma mellett.

Ja, és mammut, nem mamut. A mamut az egy tárgyeset.
@BruceTheHoon: ez már nem egészen igaz, lehet mamutnak írni. én is mammut-os vagyok, de ettől még elfogadott tudtommal a mamut...
@obela: Nem látom be, hogy miért kell annak, hogy megír valamit a tvitteren egy szónak lennie!
Az analógiák mind külön szavak: ímélben megírja, levélben megírja, jelnyelvvel elmutogatja.
Ez a kitvitteli szókezdemény szerintem nyelvidegen modorosság/poénkodás.
@kolbászoszsömle: oké, de a blogol is azt jelenti, blogot ír, ebben azért igaza van...
Ez a szó egyszerűen gyökérül hangzik egy t-vel, nehezebb kiejteni, mint kettővel. A Twitter esetén "kicsiripelés"-ről beszélni azért nem érdemes, mert ha valaki azt mondja, "kitwittel" az egyértelmű, hogy mire vonatkozik, míg az első esetben nem.

Egyébként meg ne idegenkedjünk a W betű használatától, ugyanúgy része a magyar ABC-nek, mint mondjuk a K. Tény, hogy ennek inkább hagyomány oka van inkább, mint gyakorlati, de ha van, akkor szerintem használjuk nyugodtan - azért van.
@kolbászoszsömle: ne má. Kapott egy rendes magyar névelőt, meg egy rendes magyar igeragot. Azt én nem tudom, hogy modorosság-e vagy poénkodás, de hogy éppen az benne a legszebb, hogy rögvest belesimult a nyelvbe, az fix.

Az ilyen dolgok mutatják azt, hogy mennyire él egy nyelv, és mennyire faszán tud alkalmazkodni a körülötte lévő világhoz.
@vészmadár (pica pica): tudom, éppen ez a bajom vele. A mamut formát leírva én pont úgy élem meg, mint mások azt a szlogent, hogy veszen a hejesirás.
Mar bocsanat, de a twitter szo angolul fonev es ige is. a fonev csiripelest jelent, az ige pedig azt, hogy csiripel. Tehat:

You twitter vagy
You are twittering.

Es mellesleg nem ugyanaz, mint a tweet (ige), ami egy rovid, hangot jelol, inkabb az, hogy csippant vagy fonev (csippanas).

A twit pedig valami teljesen mast jelent, kb. azt, hogy hulye.

Persze magyarul mindenki azt mond, amit akar, de ezek alapjan talan a twitterez(ik) lenne a helyes magyaritas. Vagy esetleg tweetel.
@balba: igazad lenne, ha elvarhato lenne a magyar beszelotol, hogy ismeri az angol nyelvet es vegigjatsza azt, amit te irtal. De nem elvarhato, ezert helyes pl. az is, hogy "...a Die Spiegel tegnapi szamaban megjelent cikk eles vitat valtott ki..."
@balba: ez okosan hangzik, csak akkor meg fonetikusan hosszú í, azaz tvítel, vagy nem? ez sem hangzik épp rosszul...

kénytelen leszek lassan megtudni, mi ez a twitter amúgy:)
@Shermes Hollock: teljesen jogos hogy a magyar beszelonek nem kell angolul tudnia. De itt kisse arrol van szo, hogy a magyar beszelo egy helytelen nyelvi logikat alkalmaz (azt, hogy a twitter egy fonev, es a twit igebol szarmazik, ami nem igaz). Ez szerintem hasonlo ahhoz, amikor a magyar 'looser'-t ir es kozben azt szeretne kifejezni, hogy 'loser'.
@balba: tudtommal maga a kapa szó egy ilyen hibás visszafejtésből jött létre, mert a kapál ige alapján érezték úgy, akkor ez biztos a kapa nevű szerszámmal végzett dolog...
@balba: Most ha nem tud angolul, akkor honnan is kell tudnia, hogy a twitter nem egy főnév, ami a twit igéből származik? Meg ezek a dolgok különben sem így működnek, a nyelven nem lehet semmiféle logikát számonkérni, a nyelv egyáltalán nem logikaóra.

A "looser" ügynek meg aztán totál semmi köze ehhez, az pusztán írásbeli ügylet, egy újonnan átvett angol szó pontatlan leírása, semmi más. (Amúgy nemtom, miért nem ír mindenki "lúzer"-t, aszt kész.)
@vészmadár (pica pica): így volt, a "kapál" ige előbb volt, mint a "kapa" főnév.

De egy ilyen szóalkotás miért lenne "hibás"? Minden rendes nyelvben hegyekben áll a hasonló.
@pocak: nagyon erdekes a kapa eredete!
@balba:
akkor ertem mit mondasz, es ezt a reszet az eredeti logikaban en sem ertettem (ertem miert nem twittel, de miert is a twitel a helyes es nem a tweetel).

Csak aztan a sajat - aztan kiderulhet, hogy hibas - logikamat kovetve eltajolodtam (kapat hasznal = kapal, twittert hasznal = twitterel).
@vészmadár (pica pica): A "blogol" szerintem nem azt jelenti, hogy ír egy bejegyzést, hanem, hogy ott szoptatja a közönségét, pátyolgatja az oldalt, stb.

@pocak: belesimul, miközben duplavével akarjuk írni? Nemá!
Az, hogy kitvittel az egy kérdés, vagy egy kijelentés, attól függően, hogy az ÁVH-ról, vagy Knight Rider-ről van-e szó...
@pocak: tenyleg nem jo pelda - en arra gondoltam, hogy egy (maskent) hibas nyelvi logika eredmenyekent jelenik meg a kepzet egyes emberek fejeben, hogy ezt igy kell irni. De amig a twitter eseteben ez nyelvtani, addig a loser eseteben ez kiejtesbeli problema.

Ugyanakkor nem gondolom, hogy az ertelmes magyaritashoz feltetlenul ismerni kell a twitter kulonbozo arnyalatait. Ha valaki csak fonevkent tekint erre a szora (es nem tudja, hogy ige is), akkor is hasznalhatja a twitterezik szot, pl. az internetezik mintajara.
@pocak: lehet, rossz szót használtam, olyan értelemben hibás, hogy téves volt azt gondolni, hogy a kapából képződött (nekem ilyen a vakondok, amiből millióan visszafejtették, hogy egyes száma vakond, pedig ugye...)

nem a létjogosultságát kérdőjelezem meg ezzel a módszernek, inkább arra hoztam példaként, hogy ez a "téves visszafejtés" dolog nem mai jelenség
@kolbászoszsömle: hát, én ha azt mondom, blogolok, az nekem azt jelenti általában, van egy blogom, amit ápolgatok. Ez igaz. De ha azt mondom, minnyá megyek, csak még blogolok, az a bejegyzést írok (mint ahogy kommentelek, ami messze nem ugyanaz, mint kommentálni:)
@vészmadár (pica pica): Amúgy meg úgy kell írni, ahogy a firefox írja, mert ha nem úgy írja az ember, akkor aláhúzza, az meg hülyén néz ki. :D
@pocak:
> Azért azt jegyezzük meg, hogy a bejegyés a helyesírásról szólt, nem az ejtésről […]
> józan ésszel senki nem vonja kétségbe, hogy egy a /tvittel/ szót két t-vel mondjuk.

A magyar nyelv esetén a helyesírás nem választható el az ejtéstől. Ezért hát az ejtést is meg kell vizsgálni.

Ezt olvastam az imént: „A Twittert percek alatt elárasztották a Wikipedia leállásáról szóló twitek.”. Ha a ’twit(t)el’ igét úgy analizáljuk, mint ebből az angol ’twit’ (?Twitter-bejegyzés) szóból származó igét, akkor a helyesírás szóelemző elvéből adódóan valóban ’twitel’ magyar igealak várható. De te magad írtad, hogy az ejtés hosszú /tt/-s.

Olyan nincs, hogy egy magyar újképzés tőváltó legyen, ráadásul úgy, hogy új tőtípust hoz létre (nem létezik olyan magyar tőváltakozás, amely szerint a tőmsh. megnyúlik). Az ellentmondás csak úgy oldható fel, hogy feltesszük, a /tvittel/ ige már magyarosodott, a ’twit’ szó még nem.

Ebben az esetben viszont a magyarosodásnak az ige magyaros írásmódjában is kell tükröződnie. Tehát ’twit’, de ’tvittel’.

Ha viszont az eredeti angolban nem létezik a ’twit’ főnév Twitter-bejegyzés értelemben, akkor a ’twit(t)el’ ige képzőcserés adaptáció az angol ’twitter’-ből. Az esetben viszont az idézetben említett /tvit(t)/ főnév elvonás a ’twittel’ igéből (mint a kapa a kapálból). Ekkor a főnév magyarosodott, így írása magyaros ’tvitt’. Az ige viszont félúton van a magyarosodásban, így írható ’w’-vel vagy ’v’-vel, de mindenképpen hosszú ’tt’-vel, mert etimológiailag és ejtését tekintve is hosszú.

(Azt nem tudom, hogy az eredeti anglofon szubkultúrában létezik-e a fenti értelmű ’twit’ főnév, mert ennek nem vagyok részese. Ezért a fentii kettős levezetés.)

De az is igaz, amit egy korábbi hozzászólásomban félbehagytam: „Amúgy is szlengről van még szó”, és a szlengnek nincs helyesírása, hiszen a helyesírás a nyelvközösség egységét biztosítja; a szleng pedig éppen ebből az egységből tör ki. Tehát a fenti levezetések csak akkor lesznek igazán alkalmazhatók, ha ezek a kifejezések átkerülnek a köznyelvbe. Azt viszont nem tudom, hogy a Twitter megéri-e ezt…
@kolbászoszsömle: de miköze ennek ahhoz, hogy hogy akarjuk leírni? Semmi. A nyelv egy dolog, az írás meg másik. (Amúgy én például szívesen írom fonetikusan ezeket, de az mindegy.)

@balba: mondjuk úgy, hogy félreértenek valamit az átadó nyelvben, mert nem beszélik rendesen. Ez igaz, bár én ódzkodnék a hiba szó használatától, ezek teljesen normális folyamatok szóátvételkor minden nyelvben.

@vészmadár (pica pica): igen, vakond is ilyen, asszem. Továbbá: hu.wikipedia.org/wiki/Elvon%C3%A1s_(nyelv%C3%A9szet)

@LvT: szerintem ezzel én úgy, ahogy van egyetértek, ami a kiejtési részét illeti. Az írásmód, férfiasan bevallom, egyszerűen nem érdekel.
süti beállítások módosítása