korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Leleplezés

Ötven pofátlan lopás Bereményi Gézától

2009.08.12. 13:30 don B

Szólj, ördög, mi dolgod velem

Lám csak, hát voltak nekünk élményeink. Mondjuk, a hetvennégyes év. A hetvennégyes, átkozott, legeslegrosszabb év. Ez az, Vetró Irén? Nekünk nincs, csak ilyen, csak ilyen példasértett életünk, de felszáradt, mint egy vodkafolt.

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

20 komment

Címkék: bereményi géza cseh tamás

Szólj, ördög, mi dolgod velem

Eheti

2009.08.09. 22:04 don B

A tánc, mely a halálba visz – lám, lett egy ember, aki már nem is énekel: lefeküdt, és szemét lehunyta sok porzó között –, nem jár egyedül. Követi – sunyítva, rókaúton – világ mamikája, és lehúzza a láncot, könyörtelenül. Zubognak az adott világ varázsai, a nekrológok, az emlékezések, az emlékműsorok. Fáskertiné zümmögve fölrepül. Fáskerti elvtárs meg saját halottjának tekinti. Szűk, boros szájjal vicceket mesél a gondviselő. És szégyen és sötétség és szédület.

16 komment

Címkék: nekrológ bereményi géza cseh tamás eheti kognitívdisszonancia redukció

A csúnya fiúknak is mennie kell

A csúnya fiúk szíve II.

2009.08.07. 07:07 don B

Subject: tobbesszamos egyezteteses ekkishelp

Drága Béla,
megy a hitvita a „barátnőknek is tolerálniUK kellett” vs. „barátnőknek is tolerálniA kellett” témakörben. Nekem az utóbbi megoldás volna kézre állóbb, annak ellenére is, hogy a barátnők többes szám, de ha megmondod, hogy a Kampfban hol találom erre az eligazítást, megnézem ügyesenokosan.
Köszi
S.

Sajnos, a kell (lehet, szabad, muszáj stb., azaz segédige) + infinitívuszt még nem írtam meg, csak a „szomszédos” ügyeket (birtoklásmondat stb.): A csúnya fiúk szíve

Szerintem mindenesetre tolerálniuk, de nagyon. (De hát nekem óvilági, ráadásul erősen irodalombefolyásolt vernakulárisom van.)
ZsB

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

52 komment

Címkék: nyelvtan egyeztetés birtoklásmondat birtokviszony birtokos jelző segédige főnévi igenév ni alak infinitívusz

A szabadság ködbe vesző foka

Eheti

2009.06.28. 14:33 don B

 Igaz-e, hogy a rendszerváltás előtt nem voltunk szabadok, most meg szabadok vagyunk?

2 komment

Címkék: eheti

Ba(s)zd meg, kettős állítmány

Vak mailboxbányaló

2009.05.22. 07:00 don B

(Mottó, utólag:
Hogy irjuk azt, hogy bammeg?
1. Ha ige, sz-szel és külön, ha rémakiemelő partikula, z-vel, és egybe.
2. Három ponttal.)

Subject: kerdes
Date: Wed, 23 Feb 2005 15:03:16 +0100
From: angelday
To: zsb@mail.index.hu

Bela,

„3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vs „3 órára kell a fogorvoshoz mennem”. Ismerek valakit, aki következetesen az első forumulát használja, és nem tudom megmondani, de engem zavar valahol. Hol az igazság és miért?

Továbbá: „eszek" vagy „eszem"?

Illetve: „Át kell mennünk rajt”, vagy „át kell mennünk rajta”? Ez is az annoyance kategóriából.

Köszönettel,
angelday

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

317 komment

Re: Az Internetről is letölthette

Vak mailboxbányaló

2009.05.20. 13:16 don B

from: olvasó
to: Zsadon Béla
date: Fri, Jan 7, 2005 at 3:32 PM
subject: Az Internetről is letölthette


Kedves don B,

Az Internet nem médium.

Számítógépeket sokféleképpen lehet hálózatba kötni, hogy pofádzani tudjanak egymással. Az egyik megoldás a csomagkapcsolt ( = nincs állandó kapcsolat, csak információcsomagok szaladgálnak ide-oda) és decentralizált ( = nincs egy központi gép) hálózat. A csk. és dec. hálózatok legnépszerűbb adatátviteli szabványa a TCP/IP (Transmission Control Protocol / Internet Protocol).

Úgy lett Internet, hogy efféle módon elkezdték összekötögetni egypár amerikai egyetem gépeit, ez volt az ARPA (Advanced Research Project franctuggyami) és a hálózat maga (tulajdonnév!) az ARPANET. Rágyüttek a katonabácsik is, hogy ez a technológia tök jó, mert szarrá lehet bombázni a felét és a másik fele boldogan működik tovább, ebből lett a MILNET nevű hálózat. Aztán addig kötögették tovább a gépeket, amíg marha nagy nem lett, és akkor azt a hálózatot elnevezték Internetnek.

Az Internet tehát egy számítógépes hálózat, gépek összessége, aminek a Te és az én gépem is része. Ezért is faszság az, hogy az Internet Service Providereket itthon Internet-szolgáltatóknak hívják: nem az Internetet szolgáltatják, hanem egy kapcsolatot, aminek igénybevételével a géped az Internet része lehet. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy a gyereknek az iskola szolgáltatja az osztályt: dehogy, azt ők maguk alkotják.

Az Internet önmagában még csak arra jó, hogy az ember TCP/IP csomagokat küldözgessen és fogadjon. Ez még nem médiumság. Erre épülnek rá a további szabányok, például az e-maileket kezelő POP3 és SMTP,a chatelés egy fajtáját kezelő IRC, és a hypertext-iratokat kezelő HTTP. Attól lesz hypertext, hogy hyperlink van benne, ami egy másik iratra mutat. Még a HTTP sem médium, csak egy elektronikus iratfajta ill. az azt kezelő programok által használt szabvány. Semmi köze a hálózatokhoz, éppoly olyan irat, mint egy Word állomány.

Erre épül aztán rá a World Wide Web (a WWW konzorcium védjegye, ezért nagybetű), ami szintén egy szabvány, egy technológia. A lényege, hogy bármilyen számítógépnek, ami bármilyen hálózaton (Internet, vagy a helyi hálózat stb.) át neki egy adott porton beordít egy szabványos HTTP-kérést, annak kihányja a kért HTTP-iratot. Ezen technológiát megvalósító programokat hívjuk webszervernek, és ezek már valóban médiumok. Kicsit olyan, mintha ülnél a géped előtt és Word állományokat küldözgetnél mindenkinek, aki azokat e-mailben kéri.

Ezen médiumok összességét hívjuk védjegyesített tulajdonnevén World Wide Webnek, becenevén webnek. Ergo nem is az Internetről, hanem a webről töltünk le valamit, az Interneten keresztül. A lényeg, hogy az Internet nem médium, hanem egy tulajdonnév, mint a Honvédség meg a Földhivatal. Csak ennek a szervezetnek nem emberek, hanem számítógépek a tagjai.

üdvözlettel:
M.

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

69 komment

Mexikói nátha

Ortográf Cirkusz

2009.04.30. 08:54 don B

Sertésinfluenza, mexikói influenza, észak-amerikai influenza, H1N1, novel flu. Minek nevezzelek?

Szólj hozzá!

Címkék: ortográf cirkusz betegségnevek

Fiala meg a magyartudás

2009.04.03. 12:26 don B

December közepén Orosz József új lapot nyitott a magyar sajtó történetében. Csak az a baj, hogy szerintem a fekete lapokat szaporította ezzel. A Klubrádióban van neki egy betelefonálós műsora (címe Rekontra); az egyik betelefonáló olyasmit mondott, hogy „Odaadnák vagy tízezer forintot a fizetésemből, ha...”, mire Orosz József: „Odaadnék!” Nem lettem volna biztos abban, hogy komolyan gondolja, nem pedig csak kicsúszott a száján, ha alig egy hónappal később nem ismétlődik meg ugyanez, még sokkal hangsúlyosabban. Egy másik betelefonáló ezúttal valami olyasmit mondott, hogy „Én is csatlakoznák az előttem szólókhoz...” Erre már háromszoros „-nék! -nék! -nék!” volt Orosz József reakciója. Hangosan, hangsúlyosan, hatásszünetekkel. Nincs tévedés, Orosz József komolyan gondolja, hogy megregulázza a neki betelefonáló hallgatókat.

Nos, én életemben először hallottam, hogy egy riporter vette a bátorságot, hogy riportalanyának a nyelvhasználatát kiigazítsa.
[...]
Simonyi Zsigmond mintegy 120 évvel ezelőtt azt írta, hogy amit valahol magyarok egy bizonyos módon mondanak, az magyarul van, és helyesen van magyarul. Nem végeztem vizsgálatot, de a „-nák” használata hátul képzett igetövek után becslésem szerint a magyar anyanyelvű beszélők legalább 20-30 százalékának a nyelvhasználatára jellemző lehet (nem mintha a pontos számok fontosak lennének); ezeknek az embereknek ilyen az anyanyelvük, akár tetszik, akár nem. Milyen alapon utasítja bárki rendre azt, aki az anyanyelvét használja? Apróságnak tűnhet ez az ügy, de ha például belegondolunk, hány nemzetközi konfliktusnak állt vagy áll a nyelvhasználat hátterében, akkor nem becsülhetjük le.

Kálmán László: Új lap a sajtó történetében

Fiala Jánosnak van (most éppen) a Q rádióban egy reggeli betelefonálós műsora, a Kelj fel, Jancsi! Fiala nem alkalmaz telefonálószűrő szerkesztőt, így kemény harcot kell vívnia a minden szabad fórumot elöntő hülyeséggel és tahósággal. És ebben a harcban bizony beveti a grammatikanáci-arzenál fegyvereit is. A lingvicizmus talaján megvetett lábbal sóz oda ilyeneket: „ledöbben, ilyen szó nincs”, „nem falukat, falvakat!”.

Klasszikus ókonzervatív nyelvápolda, vélhetően zérus tudással az igekötők lelkivilágáról vagy a változó tövek kikopásának természetéről.

Általában is visszatérő modorossága, hogy parodizált „substandard” kiejtéssel és nákolással (ilyet én is tudnák) érzélteti a tahóságot, kulturálatlanságot, hülyeséget, és szinte sose felejti el ráküldeni: „és az orromat is tisztíccsa”. Épületes. És műveletlen.

A minap azzal vágta rá egy nákoló beszólóra a telefont: „Előbb tanuljon meg magyarul!” Bizonyára vérig sértődne (sőt besértődne), ha rasszistának neveznék. Pedig nem sok híja van: elvitatja magyar emberektől az anyanyelvüket.

174 komment

Címkék: orosz józsef kálmán lászló fiala jános nyelvi alapú tahózás lingvicizmus

Orbán–TGM-koktél, jég nélkül

Eheti

2009.03.08. 23:54 don B

Továbbá tekintve, hogy annak a valószínűsége, hogy Orbán Viktorral talpon állva beszilvóriumozzunk a Kolibri pincéből jövet, egészen laza konfidenciaszinten is mérnöki zérus, mígdeellenben ez Tamás Gáspár Miklóssal megtörtént faktuális tényvalóság (kísérő Para-Kovács Imre), muszáj leszek a Zöld Baloldalra szavazni. A’ lesz csak a bebaszás.

1 komment

Címkék: eheti

Belém verték, hogy mindig az állítmány van elöl

2009.01.27. 07:13 don B

Öngyilkos kísérletet követtem el a legutóbbi kétnapos összetartáson. Gondoltam, mégiscsak hét magas beosztású, vérprofi szerkesztő ül a társaságban, tartok egy kis vetített képes sajtónyelvi eszmefuttatást, hátha érdekli őket.

A powerpointos majomkodás első vetítményén kövér betűkkel egy kérdés feszített:

Miért pocsék a sajtó nyelve?

(Egy virtigli nyelvész persze, mormogtam lábjegyzetet a bajszom alá, talán tiltakozna a nyelv szó ellen ebben az összefüggésben, de nekünk ez most nem érdekes.)

Talán azért rossz leírt szövegeink minősége (és ettől kommunikációs hatékonysága), mert munkatársaink képzetlenek, tájékozatlanok, műveletlenek, tehetségtelenek; gondatlanok, trehányak, lusták, hülyék, marhák.

Vagy (és) mert rosszak a beléjük vert „sajtónyelvi” „szabályok”. Vagy legalább azok egy része. Vagy mert félreértik őket. Vagy mert univerzális ökölszabályokká egyszerűsítünk tendenciákat leíró összefüggéseket.

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

121 komment

Címkék: komment cím sajtónyelv sajtónyelvi patronok fókusz topik címmondat mondattan szintaxis igemódosító igevivő kontrasztív topik

És idén nincs karácsony

Ortográf Cirkusz

2008.11.17. 00:03 don B

Most képzeljük el Demján Sándor hangjához Alan Rickman dühödt arcát. És akkor a torzszülött foglalkoztatási konstrukció strukturális reformja azt jelenti, hogy ki kell rúgni százezer közalkalmazottat, mert százezer munkanélküli-segély kevesebb, mint százezer tanári-ápolónői fizetés.

76 komment

Címkék: politikai hülyepress ortográf cirkusz lakoff

Ormány, farok, melyik merre?

2008.11.14. 07:04 don B

Futnék még egy kört az elefánt körül. Az alkalom, hogy a tervezett új helyesírási szabályzat jelen formájában való megjelenése ellen tiltakozó petíció új helyen feléledt, és az aláírók száma megint átlépte a százat.

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

70 komment

Címkék: akadémia mta helyesírási reform helyesírási szabályzat

Ápoljuk nyelveinket

2008.11.04. 14:27 don B

Érdekesség-nyelvtudomány-Nagy-Britannia
Üldözik a latin nyelvet Nagy-Britanniában

   London, 2008. november 4., kedd (MTI/AP) - Betiltja a latin eredetű kifejezések használatát a hivatalos dokumentumokban több brit önkormányzat. A lépés ellenzői nyelvi "etnikai tisztogatást" emlegetnek.
   Az önkormányzatok szerint a legtöbb polgár nem érti a latint. Az ókor nagy kultúrnyelvének pártolói szerint a latin kifejezések irtása merénylet az angol nyelv alapja ellen. "Gondoljunk csak a mai angolban használt latin szavakra; alibi, alias, exit" - mondta Peter Jones, a Klasszikus Nyelvek Barátai nevű egyesület alapítója. "Ezeket is kitörlik a szótárból?"
   Jones szerint az angol keverék teremtmény, amely magába olvasztott egy sor idegen szót. "Az angol hibrid jellegének tagadása szinte etnikai tisztogatás a nyelvben" - mondta. 
   A 170 ezer lakosú Bournemouth önkormányzata a "tiszta nyelv" politikájának jegyében 19 latin szóból és kifejezésből álló listát állított össze. Az útmutatás szerint például az "ad hoc" helyett a "rögtönzött" [improvised], a "bona fide" helyett pedig a "hiteles" [genuine] kifejezést ajánlatos használni.
   Salisburyben a városházi alkalmazottak a franciából átvett kifejezésektől is búcsúzhatnak. Nem írhatják le például azt, hogy "in lieu" (valami helyett), vagy azt, hogy "fait accompli" (kész tény).
   A kacifántos hivatali bikkfanyelv reformjáért harminc éve indított Tiszta Angol Mozgalom szerint az önkormányzati nyelvtisztítás hasznos. "Hivatalos dokumentumokról van szó, amelyeket az emberek elolvasnak, és feltétlenül meg is kell érteniük" - mondta Marie Clair szóvivő. "Képzettségtől függetlenül mindenkihez el kell jutnia a dokumentumokba foglalt információknak."
   A latin és az ógörög egykor a műveltség alapja volt Nagy-Britanniában. Ma már egyik holt nyelvet sem oktatják mindenütt. A Klasszikus Nyelvek Barátai szerint az ógörög teljesen eltűnt, és a latint csupán az iskolák 15 százalékában tanulják a gyerekek. Latin gyökerű viszont az angol szókincs több ezer darabja, és a kiebrudalt szavak és kifejezések helyére ültetett "tiszták" sok esetben nehézkesek. Sok fülnek fájhat például a "status quo" helyett bevezetett "fennálló körülmények" [existing condition], és a "megfordítva" [the other way round] nem olyan ízes, mint a "vice versa" - érvel az egyesület. 
   Nem ez az első nyelvi vita az angol bölcsőjében. Az utóbbi években a nemzeti kisebbségek, betegek és egyéb csoportok számára sértő kifejezéseket próbálták kigyomlálni a hivatalok. Sokak szerint túl messzire mentek; az év elején például nagy derültség fogadta Tunbridge Wells önkormányzatának bejelentését, amely szerint az epilepsziás betegekre való tekintettel betiltják a brainstorming (ötletroham [agyroham]) kifejezést és helyette a "thought shower" (gondolatzuhany) kifejezés használatát javasolják.
                                                                               (Az eredeti AP-hír)

Azt mondja a szótár, hogy az improvise francia jövevényszó (improviser) az angolban, a franciába az olaszon (improvviso, improvvisare) át került a latinból (improvisus ’előre nem látott, véletlen’). A genuine meg közvetlenül (sőt direkte) latin jövevény (genuinus ’eredeti, igazi, velünk született’). Akárcsak az exist (existere, exsistere ’előáll, előjő’). A condition megint francián át jött latin.

Ápoljuk nyelveinket! Cseréljük latin szavainkat latin szavainkra!

39 komment

Címkék: nyelvművelés

Állítsátok meg az elefántot!

2008.11.03. 07:13 don B

Mondj nemet az AKH 12-re!

To: MTA Magyar Nyelvi Bizottsága

Az alábbi kiáltvány majdnem megegyezik a Facebook hasonló tárgyú csoportjának oldalán olvashatóval.

Az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága tervezi a Magyar Helyesírás Szabályainak (AkH.) 12-ik kiadását. Ennek részleteiről számol be Zsadon Béla itt: http://index.hu/kultur/korrektor/akh12/ (ezt jó lenne elolvasni, mielőtt Ön aláírja a petíciót). Úgy tudjuk, Zsadon írása óta a helyzet csak romlott, a bizottság újabb ad hoc változtatások bevezetését tervezi, miközben mereven elzárkózik a szabályzat teljes újraszerkesztésétől.

Álláspontunk szerint alapvető szükség lenne a következőkre:
1. Kivenni a helyesírásból a nem helyesírási kérdések szabályozását (pl. hogy mely szóalak írható le).
2. A helyesírási szabályzat csak minimális esetben hivatkozzon nyelvtani kategóriákra, ezekre is adjon laikusok számára is jól alkalmazható meghatározási teszteket. Semmiképpen se hivatkozzon olyan nyelvtani kategóriákra, mely képzett nyelvészek számára sem világosak, ill. el nem fogadhatók.
3. Változzon meg a szabályzat szerkezete. Szükség van egy preambulumra, mely tisztázza a helyesírás hatáskörét. Szükség van a helyesírás elveinek kimondására, hierarchiájuk tisztázására és a konkrét szabályok ezekből való levezetésére.
4. A szabályzat legyen három szintű: iskolai, általános és szakmai (tipográfusok, szerkesztők számára). Az iskolai helyesírás-oktatás célja a kommunikációs kompetencia fejlesztése, ne a szabályok bebifláztatása legyen. Az iskolai szabályzat megfogalmazása feleljen meg egy iskolás gyerek szintjének.
5. A szabályzat engedjen meg alternatív írásmódokat a kommunikációs szándék egyértelműbb kifejezésére, ill. az olvashatóság megkönnyítésére.
6. A szabályzatot nyelvészek és valódi kutatási eredményekre építve készítsék.
7. A szabályzat elfogadását széleskörű [széles körű], nyilvános vita előzze meg.

A jelenlegi helyesírási szabályzat toldozgatása-foldozgatása nem érdeke a magyar társadalomnak. Az új szabályok bevezetése megnehezíti a korábbi szabályokat jól ismerők dolgát, ugyanakkor nem könnyíti meg a helyesírás elsajátítását a nehézségekkel küszködők számára.

Sincerely,
The Undersigned

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

217 komment

Címkék: helyesírás helyesírási reform helyesírási szabályzat

Édesem, meg fogsz halni

2008.10.28. 16:00 don B

„Édesem, hány N-(L-α-aszpartil)-L-fenil-alanin-1-metilészterrel kéred a kávét?”

Nem minden, ami édes, természetes, mint a cukor.

KORONÁS
CUKOR

„Édesem, hány β-D-fruktofuranozil-α-D-glükopiranoziddal kéred a kávét?”

Nem minden, ami természetes, egészséges, a cukor például mérgező.

Aszpartámbarát
Diabéteszesek Társasága

106 komment · 2 trackback

Címkék: reklám

Fizikális broááf

Ápolda

2008.10.26. 12:11 don B

(Avagy: A gombatanász a vargányát szereti)

Zsadon úr,
Segítséged kérem egy kínzó kérdésben. A mostanában egyre jobban elterjedő „fizikális” szó tényleg létezik magyarul, csak az angol physical béna fordítása? Nagyon zavar, de mostanában olyan gyakran hallom, olvasom, hogy már elkezdtem gyanakodni, le vagyok maradva. Kérlek, ments meg a szenvedéstől...
előre is köszi

Én is gyűlölöm :)

(1) A fizikális orvosi szakszó, testit jelent, például a fizikális vizsgálat szerkezetben, ami a „hagyományos”, test-test kontaktusos észlelést jelenti: megszemlélés, tapintás, szaglás, kopogtatás stb. Azért nem fizikai vizsgálat, mert az fizikai paraméterek mérését jelenti, (test)tömeg, (vér)sűrűség, (agyi) áramerősség, ilyenek.

De a Tolcsvai Nagy szerint a fizikális jelenti azt is, hogy (2) ’a fizikummal kapcsolatos’ (fizikum = ’az élő test felépítése, ennek jellemzői’); sőt azt is, hogy (3) fizikai (a fizikainak ’a mozgó anyag általános jellemzőiből származó’ jelentésében!).

Namost, nem tudom, a (2) és a (3) mennyire és mióta járja egyes szaknyelvekben, de én is úgy érzékelem, hogy a (2) mintha túltengene az utóbbi időben a sajtóban, és terjed a köznyelvben is. Gyanítom, a mentális hatására, annak párjaként. Hogy a testi-szellemi, mé nem jó (vagy hogy akkor mért nincs pszichikális), arra több elméletet is ki tudnék dolgozni :)

ZsB

20 komment

Címkék: szőrszálhasogatás nyelvművelés fizikális

Sávszél, ingyé

2008.10.14. 20:17 don B

Megjelent nálunk egy cikk ezzel a címmel: Ingyen szélessáv egész Amerikában.

Na, most szólni kellene, hogy azokat az izéket, amiknek az elején az ingyen olyan jelzőszerű, azokat egybe tanácsoltatik írni. A helyesírási kézikönyvek ui. csak az ingyen határozószó (’ellenszolgáltatás nélkül’; pl. ingyen dolgozik) voltát látszanak tudomásul venni, tehát az ingyenkenyér jelentéstömörítő szerkezet (’ingyen adott kenyér’), egybeírandó. Így hát az OH.-ban minden főnév farú szerkezet egybe van javallva: ingyenbeteg, ingyencirkusz, ingyencseléd, ingyenétkezés, ingyenhely, ingyenkonyha, ingyenmunka, ingyenreklám; és csak igével külön: ingyen ad, ingyen él.

Az emberek meg persze melléknévnek érzik, mert miért ne éreznék, ha folyton úgy viselkedik az a disznó, mint egy melléknév, és az ingyen miatúró-féléket kettőbe írják. Joggal, hiszen az Értelmező kéziszótárban is van az ingyen-nek egy melléknév jelzetű jelentése (’ingyenes’), csak nagy bánatomra az ÉKsz. erre a jelentésre egyetlen példát sem hoz. (Nem tudom, tényleg így van-e – hogy a népek nem érzik határozószónak az ingyen-t –, de simán „visszaképzik” határozónak: ingyenesen.) Mindegy, az ingyen + főnév dolgoknál csak az egybeírást tudom megtámogatni helyesírási durungokkal.

Szóval szólni kellene, de nem merek. A sávszélesség miatt. Mint arról értekeztem már, a széles sáv, széles sávú a „normális” szótár szerint különírni tanácsoltatik, én így is írom, de műszaki-tudományos rovatunknál a kollégák irtóznak ettől, és a sokkal elterjedtebb „Matáv-helyesírást” követik, azaz egybeírják, szélessáv.

Tehát vakarhatom a fejem, mi legyen az ingyensávval: ha szélessáv, akkor ingyenszélessáv, ha széles sáv, akkor ingyen-szélessáv. Most álljak neki megmagyarázni? De mit?

74 komment

Címkék: helyesírás egybeírás különírás

Költő és tiszta ész

Re: Nesztek, reformhelyesírás

2008.08.18. 08:13 don B

Aszongya literás egóteregetésében (netnapló) Pál Dániel Levente, az ifjú költő, műfordító, szerkesztő, színész, rendező, performer:

Múlt hétfőn olvastam egy elég jó retorikai elképzelésekkel, de közepes szellemességgel megírt cikket. A szerző állítólag Zsadon Béla. Ki az a Zsadon Béla? Az index.hu olvasószerkesztője, feltehetőleg a leginkább ex-bétékásabb a szerkesztőségükben, nyelvészeti kérdésekben nyilván arrafelé maximálisan kompetens.

Jót kuncogtam: nem nyert. Marhára nem bétéká. Műegyetem. Itt aztán tovább kellett volna kattintani, mert az „állítólag XY”-ok és a kurzivált arrafelék után ritkán jönnek tartalmas szövegek, de hát én is exhibicionista vagyok, nem csak PDL, és én is nagyon szeretek tudálékoskodni.

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

73 komment

Címkék: helyesírás helyesírási reform helyesírási szabályzat

Nesztek, reformhelyesírás

Ortográf Cirkusz

2008.08.04. 05:39 don B

Aszongya dr. habil. Balázs Géza, tanszékvezető egyetemi tanár, nyelvápolás-ipari nagyvállalkozó a keddi (júl. 29.) Népszabadságban a helyesírási szabályzat ún. reformjának környülállásait ecsetelve:

271 komment

Címkék: helyesírás ortográf cirkusz helyesírási reform helyesírási szabályzat

Bográcsban főtt Fesztivál fesztivál

Mailboxbányaló

2008.06.09. 07:41 don B

Tisztelt Cím!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi rendezvény megnevezésének pontos helyesírására. Nekeresd a rendezvény helyszíne, tehát fölrajzi név, egy falu Seholsincs megyében.

nekeresdi Bográcsfesztivál
Nekeresdi Bográcsfesztivál
nekeresdi Bogrács Fesztivál
Nekeresdi Bogrács Fesztivál

Fáradozást előre is köszönöm
XY

Tisztelt XY!

A rendezvények megnevezését alapesetben nem kell tulajdonnévnek tekinteni. Tehát ha Nekeresden rendeznek egy bográcsos főzőbulit, az egész egyszerűen nekeresdi bográcsfesztivál. Ha valamiért ezt az eseményt az intézményesült rendezvény rangjára akarják emelni (hivatalosan vagy csak tiszteletadásként), akkor Nekeresdi Bográcsfesztivál.

Hacsak nem egy Bográcsfesztivál nevű eseménysorozat egyik, történetesen Nekeresden tartott eseményéről van szó, mert akkor nekeresdi Bográcsfesztivál.

Lehetséges azonban egy olyan fesztivál típusú rendezvény is, aminek az a neve, hogy Nekeresdi Bogrács, ekkor két eset lehet: a rendezvény nevének része a rendezvénytípus megnevezése is, akkor Nekeresdi Bogrács Fesztivál, vagy nem része, akkor Nekeresdi Bogrács fesztivál.

De lehet egy Bogrács nevű, fesztivál típusú rendezvénysorozat nekeresdi epizódjáról szó, akkor – megint attól függően, hogy a fesztivál szó része-e a rendezvény nevének, vagy se – nekeresdi Bogrács Fesztivál vagy nekeresdi Bogrács fesztivál.

üdv
ZsB

(Az ilyeneket hívom magamban hegyimentőkutya-kérdésnek, és imádom őket. Kedves érdeklődő, ezt a karaktersort százféleképpen lehet leírni – és mindet meg tudom magyarázni. Abban nem vagyok biztos, hogy a kérdező is imádja-e a választ.)

28 komment

Címkék: helyesírás rendezvénynevek

Középfokú érettségi

Eheti

2008.05.13. 00:01 don B

Minden olyan válasz, amely abból indul ki, hogy a tud szóbokra tegnap délután fél ötkor helyet cserélt a szótárban a vél szóbokrával: 2 pont.

72 komment

Címkék: mti nyelv érettségi politikai eheti

Rövid távú széles sávú

Mailboxbányaló

2008.04.22. 07:10 don B

Két levél jött szinte egyszerre, mindkettő cihó-neuró egybe-külön.

Kedves Dr. Zsadon,
nem tudom, mennyi helyesírással kapcsolatos kérdést kap naponta, de ha van rá ideje, kérem, válaszoljon az alábbi kérdésünkre, amely egy tudományos cikk írása közben merült fel.
A cikkben olyan kifejezések szerepelnek, mint rövidtávú memória, illetve rövidtávú tárolókapacitás (ugyanazt jelenti). Én eddig biztos voltam benne, hogy ez esetben a rövidtávút egybe kell írni, a cikket javító kollégák azonban esküsznek rá, hogy külön, illetve mások arra, hogy kötőjellel.
Próbáltam neten, illetve magyar nyelvű szakszövegekben utánanézni, de úgy látom, nincs egyetértés, a kötőjeles verzió nem gyakori, de az egybeírás és a különírás közül mindegyik elég gyakran előfordul. A szabályzatban is csak annyit találtam, hogy bizonyos speciális esetekben egybe kell írni.
A mi esetünk most speciális vagy nem? Kérem, segítsen!
Köszönettel:
dr. X

Kedves dr. X!

(Köszönöm a megtiszteltetést, de nem vagyok doktor; kilencéves kutatóvegyészi pályám kurta publikációs listával és disszertáció nélkül fulladt kudarcba valamikor a paleolitikumban.)

Rövid távú: Az alaphelyzet, hogy ez egy jelzős főnévből (rövid táv) és egy melléknévképzőből álló szerkezet. Az ilyeneket – általában: a szókapcsolat + képző alakulatokat, a kivételek sajnálatosan hosszú sorától eltekintve (de a rövid távú nem tartozik közéjük) – nem írjuk egybe. A helyesírási szabályzat (137. szabálya) szerint ui. csak a második képző von maga után egybeírást, a legtöbbet átkozott példa: nyitva tart, nyitva tartás, nyitvatartási (idő).

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

40 komment

Címkék: helyesírás egybeírás különírás

Kókát? Azt!

2008.03.06. 22:06 don B

Adjon világos választ a Fidesz arra, hogy egy transzparensen kikre gondol, amikor azt mondja, hogy március 9-én „eltöröljük őket” – mondta Kóka János, az SZDSZ elnöke Veszprémben.
[...]
Kóka János egy transzparensre utalt, amelyet Veszprémbe érkeztekor látott a város legforgalmasabb útja fölött kifeszítve, és amelyen ez állt apró, szinte olvashatatlan betűkkel: vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj, majd hatalmas betűkkel: „Igen, eltöröljük őket!” Úgy tűnik, ez a Fidesz kampányzáró szlogenje, jegyezte meg a pártelnök.

A pártelnök rámutatott: az „eltöröljük őket” szöveg a magyar nyelv szabályai szerint félreérthetetlen, hiszen „az őket kifejezés személyekre és nem fogalmakra vagy tárgyakra vonatkozik”.
[...]
„Szeretném, ha a Fidesz vezetője kiállna a kampány végén, és magyarázatot adna arra, hogy március 9-én ismét lángba szeretné-e borítani Budapest és a nagyvárosaink utcáit.”

Édesjóistenem. Hőn szeretett és mélyen tisztelt pártelnök úr (sőt: Pártelnök Úr)! Kegyed egy marha. Nem tetszett figyelni a magyarórán. Vagy inkább annyi politikustársához (és újságíró kollégámhoz) hasonlóan nyelvoltalmi babonák és ápoltbeszéd-ügyi ökölszabályok csapdájában tetszik rabul ejtve lenni.

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

215 komment

Címkék: kóka jános személyes névmás mutató névmás

Emjük vagy szopjuk a csecset?

Eheti

2008.01.28. 00:03 don B

A költő ír, a macska miákol és az eb vonít s a kis halacska ikrát ürít kacéran. (Avagy miért kéne kiirtani a köztéri szobrászatból az emlékmű műfaját.)

131 komment

Címkék: radnóti eheti jambus melocco alexandrin

Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok

2008.01.20. 10:39 don B

Azt mondja A magyar helyesírás szabályainak 139. szabályában a c) alszabály, becenevén a harmadik mozgószabály:

Két azonos utótagú összetétel (pl. nyomásdiagram, térfogatdiagram) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (nyomás-térfogat). Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: nyomás-térfogat diagram. Hasonlóképpen: szövőipar, fonóipar, de: szövő-fonó ipar; ajakhang, foghang, de: ajak-fog hang; fényjáték, árnyjáték, de: fény-árny játék; rézötvözet, aranyötvözet, de: réz-arany ötvözet; továbbá: kutya-macska barátság, föld-levegő rakéta stb.

Némileg félrevezető megfogalmazás. Az én műegyetemen gyúrt fejemnek nem igazán a nyomásdiagram meg a térfogatdiagram előtagjai rendelődnek „mellé” egy nyomás-térfogat diagram-ban (mellesleg az AkH. régebbi kiadásaiban a munkás-paraszt szövetség állt ezen a helyen), ahogy földrakétáról meg levegőrakétáról se tudok. Meg hát miért kell az előtagokra szorítkozni? És a csirke far-hát? A valuta adás-vétel? Aztán a példákat nézve az sem nagyon világos, hogy „az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk” mondatban mit keres a minőségjelzős szó. Ha már birtokos jelzős meg jelentéstömörítő példákat hoz...

Olvass(on) tovább, olvasni jó! »

87 komment

Címkék: helyesírás egybeírás különírás harmadik mozgószabály nagykötőjel

süti beállítások módosítása