(Mottó, utólag:
Hogy irjuk azt, hogy bammeg?
1. Ha ige, sz-szel és külön, ha rémakiemelő partikula, z-vel, és egybe.
2. Három ponttal.)
Subject: kerdes
Date: Wed, 23 Feb 2005 15:03:16 +0100
From: angelday
To: zsb@mail.index.hu
Bela,
„3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vs „3 órára kell a fogorvoshoz mennem”. Ismerek valakit, aki következetesen az első forumulát használja, és nem tudom megmondani, de engem zavar valahol. Hol az igazság és miért?
Továbbá: „eszek" vagy „eszem"?
Illetve: „Át kell mennünk rajt”, vagy „át kell mennünk rajta”? Ez is az annoyance kategóriából.
Köszönettel,
angelday
from: Zsadon Béla
to: angelday
date: Wed, Feb 23, 2005 at 11:35 PM
subject: Re: kerdes
> „3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vs „3 órára kell a fogorvoshoz mennem”
A Nelvművelő kézikönyv aszonta negyedszázaddal ezelőtt, hogy a kell utáni alanyi szerkezet különféle kifejezésmódjai (el kell mennem; el kell, hogy menjek; el kell menjek) közül az utolsó „bár az irodalmi nyelvben is eléggé gyakori, nem tekinthetjük általános köznyelvi formának; a keleti nyelvjárásokban, ill. az ország keleti részének köznyelvében azonban eléggé természetes”.
Namost, azt tenném hozzá, hogy merev nyelvoltami felfogás szerint a kell után vagy főnévi igenév van (el kell menni, mennem, menned, mennie stb.) vagy hogy + felszólító mód (el kell, hogy menjek, menj, menjen stb.), a hogy nélküli felszólító mód „pongyolaság”, valamiféle kontamináció. Szerintem azonban ma már teljesen általános, én pl. nem kapom fel a fejem rá.
Eszembe jut egy „fordított” jelenség, ahol nem kiesik, hanem bejön a hogy: „elvileg helyesen” vagy határozó (valószínűleg elkésünk), vagy jelző + hogy (valószínű, hogy elkésünk); előbbi hoggyal (valószínűleg, hogy elkésünk) „elvileg hibás”, a két szerkezet keveredése (kontaminációja). Viszont pár hónapja olvastam egy nyelvészeti cikket, ami szépen levezette, hogy a „hibás” alak nyelvi logikailag teljesen normális. Hát, a fene tudja.
> Továbbá: „eszek” vagy „eszem”?
Az ikes ragozás eredetileg a szenvedő alak ragozása volt (vö.: tör-törik, hall-hallik, lát-látszik, érez-érzik), de a kettősség bő háromszáz éve tökre elmosódott, aztán a 18. és 19. sz. fordulóján Révai Miklós mozgalmat indított a regenerálására, de csak azt érte el, hogy legyen mivel tahózzuk egymást. Vannak ikes igék, amiknél nagyon rosszul hangzik az iktelen ragozás, másoknál zavar nélkül ingadozik, van, ahol csak E3-ban van -ik (hazudok, hazudsz, hazudik; illik, jelenik, tűnik, válik stb.), van, ahol E2-ben esik ki: botlom, botlasz (nem botlol), botlik. Viszont vannak nem ikes igék, amik lopnak az ikesek paradigmájából: teszel, veszel (és nem teszesz, veszesz). Stb. stb. stb. Sz’al teljes kvász.
Az eszik speciel az a csoport, amiben „tahóságnak” hangzik E1-ben az iktelen alak (eszek). Én is felkapom rá a fejem. Pedig! Esz a fene – milyen irodalmi, nem? Arról már nem is beszélve, hogy feltételes módban ki a fene mondja ma már, hogy én innám, esném, szökném ahelyett, hogy én innék, esnék, szöknék – pedig rendesen ikesragozva ő innék, ő esnék, ő szöknék (és nem inna, esne, szökne)... Innen nézve nem tökmindegy, hogy eszek vagy eszem?
> Illetve: „Át kell mennünk rajt”, vagy „át kell mennünk rajta”?
A rajt’ erősen népies vagy régies stílusértékű, illik aposztróffal írni. Nincs vele semmi baj, kicsit modoros. Arany János imádta:
Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak
S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom
Látszanak is rajt’ a mester kezek
Ha lassu táncban oly halkal rezeg
Áll a torony, mint valami Bábel,
Rajt’ az idő nyomtalanul jár el.
üdv
ZsB
from: angelday
date: Thu, Apr 28, 2005 at 6:16 PM
subject: baszd meg vagy bazd meg
Béla,
Ma ebédnél a menzán csunyán összevitatkoztam valakivel. A vita tárgya az volt, hogy hogyan írjuk: „baszd meg” vagy „bazd meg”. A gyerek állitja, hogy tökéletes helyesíró, mindig is az volt, és a „z” betűs írásmód a helyes. Én ennek ellenkezőjét. Mindketten hajthatatlanok vagyunk. Az sem győzte meg, hogy a szó töve a basz.
Bassza meg.
to: angelday
date: Thu, Apr 28, 2005 at 7:29 PM
subject: Re: baszd meg vagy bazd meg
Minthogy a szótő basz(ik), és mivel a zöngésség szerinti hasonulást nem jelöljük. vö.: támaszd (támasszad), játszd (játsszad), metszd (messed), mászd (másszad) sat.:
baszd meg (basszad meg)
ZsB
Ps.: Ha valaki azt állítja, hogy „tökéletes helyesíró”, tudhatod, hogy egy nagy marha, tökéletes helyesíró ui. definíciószerűen lehetetlen, hiszen a helyesírás – divergens alapelveiből fakadóan – tökéletlen, alaptulajdonsága ez neki.
Az utolsó 100 komment: