korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

  • Közbiztonság Szilárd: "újságíró, vagyis olyan ember, aki hivatásszerűen foglalkozik szöveggyártással, tehát az átlagos m... (2021.01.19. 21:30) A kongruencia sejtelmes köde
  • Közbiztonság Szilárd: @is: Hát ez sajnos nem igazán állja meg a helyét. @crix: Ez azért elég szomorú. Mármint hogy ne... (2021.01.19. 20:17) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Igen, mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtok... (2021.01.19. 20:00) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtokos, eg... (2021.01.19. 19:56) A csúnya fiúk szíve
  • Alienita999: Szia! A dátumokra lettem volna kíváncsi... A -tól-ig-ra... Ha számokkal írjuk. Meg a dátumok közö... (2017.03.12. 11:35) Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok
  • Utolsó 20

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Come on let’s twit(t) again

2010.03.26. 07:11 don B

Így jár az ember, ha rövid megfontolással, egyetlen analógia alapján dönt. Az előző posztot indító mondatra egy Index-piszkáló fórumon akadtam, és bár hive a kitwittel szó puszta létén akadt föl, nekem a helyesírásán akadt meg a szemem. A blogol analógiája ugrott be, és minden további gondolkodás helyett eleresztettem a staffnak a később beposztolt levelet. Egész jó kis thread kerekedett, sokan indultak be a témára. Ki komolyan morfondírozott a témán:

Tudom, hogy a Google nem iránymutató, de ha tíz az egyhez az arány a keresőben a két t javára, és a valójában twitelő/twittelő közösség túlnyomó többsége két t-vel használja, akkor az nem írja felül a magyar helyesírási szabályokat, és nem válik előbb-utóbb kivétellé, mint annyi minden a nyelvben?

Ki nem annyira komolyan:

Fogok én még rajtad röhögni, amikor az ÚJ, végre a magyar emberek érdekeit képviselő Bizottság május elején bevezeti a ’jappán’ írásmódot, aztán jön a többi megalvadt kádári struktúra. Kettőt ejtő magyar embernek kettő betűt! Vajon kinek az érdeke, a twitelés, amikor a szíve mélyén Mária országában mindenki twittel?

Aztán Bede kolléga minden kommentár nélkül rám küldte a „let’s twitt again, like we did last summer” idézetet. Gondolom, azt akarta jelezni, hogy van olyan angolul, hogy twitt. Ezzel csak az a baj, hogy a „let’s twit again” keresőkifejezés kicsivel több találatot ad, mint a „let’s twitt again”. (Egyrészt. Másrészt a twitt írásmódból nem következik, hogy az angol anyanyelvűek hosszú t-vel ejtenék. Az végképp nem, hogy a magyar helyesírás mit kezdhet a magyar tvit(t)el igével.) De jogosan jelezte, van itt még mit tökölni.

Jöttek a kommentek itt a blogon is, és eszembe jutott néhány dolog. Például, hogy magam is szemrebbenés nélkül írtam-írom a szkennel igét hosszú n-nel. Egyáltalán, mi ez a tvit(t)? Az angolban van egy tweet szó, ami ige is, főnév is (’csipog’; ’csipogás’) De ennek – néhány kommentelő véleményével ellentétben – gyaníthatóan nincs sok köze a mi szavunkhoz. Van az angolban egy twit szó is (’bosszant, piszkál’, ill. ’tökfej, tökkelütött hülye’), na ennek végképp nem sok köze lehet a mi tvit(t)el igénkhez. És van az angolban a twitter szó, az is lehet ige is (’csiripel, csicsereg’; ’reszket [vágytól]’), főnév is (’csicsergés, csiripelés’; ’izgatottság’).

Miután abban a bizonyos mondatban a kitwittel ige azt jelenti, ’ír róla a Twitter nevű mikroblogon’, új magyar igénk a twitter-ből kell származzon-származzék. Úgy képzelem, a magyar nyelvérzék a szkenner, blogger meg a többi -er végű jövevény analógiájára belehall (vagyis elvon) egy tvit(t) tövet (sőt! mint a „let’s twit(t) again” bizonyítja, nem csak a magyar), amiből mindenféléket lehet képezni. Ha van szken(n)el meg blogol, miért ne lehetne tvit(t)el, tvit(t)ezik? Lehet is, naná.

Na, de min múlik, hogy az ilyen képződményekben hosszú vagy rövid a mássalhangzó a két magánhangzó között? És hogy viszonyul hozzá a helyesírás?

Közben a Nyelvészfórumon is felbukkant a téma. Az egyik hozzászólás nagyon érdekes: martonfi kigyűjtötte az értelmező kéziszótárból a mássalhangzó + mássalhangzó + magánhangzó + mássalhangzó (CCVC) szerkezetű szavakat. Azt nem írta, hogy miért szorítkozott a két nyitó mássalhangzósokra, de gyanítom, nem véletlenül.

Ezek között a szavak között csak nagyon kevés olyan van, amelyikben a magánhangzó is, és a záró mássalhangzó is rövid:

drog, frigy, grog, skac, szlam, szmog, sznob.

Többségükben vagy a magánhangzó, vagy a záró mássalhangzó hosszú.

blőd, blúz, bróm, dráj, drót, drúz, flór, frász, fréz, fríg, fríz, gráf, gríz, gróf, grúz, klán, klón, klór, krém, króm, kvíz, plán, pléd, pléh, prém, prés, prím, prűd, skíz, skót, smár, spór, srác, srég, srét, sróf, stáb, stég, stíl, stósz, sváb, svéd, szkáj, szláv, szpícs, sztár, szték, trák, trapp, trén, trón;

blatt, blikk, blokk, blöff, brill, bross, drapp, dressz, drill, drukk, flekk, flemm, flott, frakk, friss, fröccs, gramm, griff, grill, grupp, klakk, klassz, klikk, klott, krall, krepp, krupp, kvaccs, kvitt, placc, platt, plüss, priccs, procc, skicc, slepp, slicc, slukk, slussz, smokk, smukk, snassz, sneff, snitt, spicc, szkeccs, szkiff, sztepp, traccs, trapp, treff, trotty, trucc, trupp, trükk.

Néhány szóban a helyesírás nem jelzi a kiejtést:

brit, klub, flip, klip, plusz, prof, stop, sztyep, szvit – kvasz, pfuj.

Azt tehát megállapíthatjuk, hogy a magyarban egy rövid magánhangzóra és rövid mássalhangzóra végződő CCVC szerkezetű szó felbukkanásának valószínűsége csekély (bár nem lehetetlen, erre a blog a legjobb példa), vagyis a tvit(t)el igénkbe beletudható tő vagy tvít, vagy tvitt, és hát minden jel arra mutat, hogy az utóbbi. (Nagy bánatom, hogy martonfi – nem mellesleg az én egyes számú helyesírásgurum – azt nem írta meg, ő hogyan írná a kitwit(t)el szót.)

Hogy kavarjunk rajta még egyet, itt van a chat! Nekem úgy tűnik, a magyaroknak a főnév inkább csett, mint cset, az ige viszont inkább csetel, mint csettel. Meg rep, reppel? Hekkel, szpemmel, dzsemmel? Tegel vagy teggel? 

A mögöttes hosszú mássalhangzók másik jelentősebb forrásvidéke a többé-kevésbé felismerhetően jövevényszavak köre. […] [A] hecc, meccs, blöff, dzsessz, fess, gramm, matt, sokk-félék, tehát az egy szótagú, hosszú mássalhangzóra végződő jövevényszavak igen érdekes következtetéshez vezetnek: ezekben a hosszú mássalhangzó mintha valamilyen „elidegenítő” hatásból eredne. Ezt persze nehéz bizonyítani, de ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen szavak legtöbbje az átadó nyelvben rövid mássalhangzóra végződik, már nem tűnik olyan légből kapottnak a feltételezés. Igaz, a helyesírásnak is lehet szerepe az ilyen átvételeknél […], de létezik ellenpróba is: nem igen találunk egy szótagú, rövid magánhangzós, zöngétlen zörejhang végű jövevényszót, amely ne hosszú mássalhangzóra végződne. Ez a nyújtó tendencia egyébként intervokális helyzetben is megfigyelhető, pl. dopping, szvetter, „vikkend”, maffia, glasszé, „brossura”; vegyük észre, hogy utóbbi példáknál még a szó átadó nyelvbeli helyesírása sem sugall hosszú ejtést (doping, sweater, weekend, mafia, glacé, brochure), akárcsak a szóvégi hosszú mássalhangzós példák közül a „popp” (pop), tipp (tip), sztepp (step), krepp (crèpe), szett (set), sikk (chic), pikk (pique), csekk (cheque), rassz (race), „plussz” (plus), friss (frisch), bross (broche), plüss (peluche) stb. esetében. […] A zöngétlen zörejhangok jellegzetes megnyúlásával szemben az intervokális zengőhangoknál általában rövidülést figyelhetünk meg: mam(m)ut, kom(m)unikáció, kon(n)ektor, ter(r)or, ar(r)ogáns, bal(l)on, mil(l)imáter, mil(l)ió stb.
(Siptár Péter: A mássalhangzók, in Strukturális magyar nyelvtan 2. kötet Fonológia, Akad. 1994.)

Lehet, hogy azért tvittel, hekkel, lokkol, reppel, mert a t, k, p zöngétlen? És már a tő is tvitt, hekk, lokk, repp? És azért blogol, tegel, mert a g zöngés? Na, de akkor mi van szkennel, szpemmel stb. zengőivel? Miért nem követik a konektor-t meg a mamut-ot? Csak nem azért, mert a magánhangzójuk előtt két mássalhangzó van? Arról nem is beszélve, hogy jó-jó, blogol, de mégis csak blogger

 

És akkor most mi van a kitvittel helyesírásával? Leginkább fogalmam sincs, de most inkább azt mondanám, SzabóZ kolléga jól hallgatott a nyelvérzékére.

From: tbg
Havi 200 pingű twitel az ember könyen vicel

48 komment

Címkék: helyesírás mássalhangzók hosszúsága

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr321868497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jó cikk, gyorsan be is twittelem!
Praktikus okból jobb lenne a "twit" tövet használni, mert így nem lenne gond a tárgyrag használatánál.
Ebből pedig kitwitel lesz.
"szkennel, szpemmel"

Nekem van egy olyan gyanúm, hogy ebbe a "tájszólás" is belejátszhat...
Én legalábbis soha nem írnék "szkenNel"-t - és nem azért mert belegondoltam ebbe, egyszerűen nekem egy n-nel jön a nyelvemre is meg az írásomba is...

Ugyebár a dunántúliak hajlamosak arra (tudtommal), hogy pl. hűtőgép helyett "hüttőgép"-et mondjanak...

@webuda:
"Praktikus okból jobb lenne a "twit" tövet használni, mert így nem lenne gond a tárgyrag használatánál."

Ez akár a "szken"-nél is igaz lehet, hiszen ez is egy főnév: szken ~szkennelés.

- Futtassak egy szkent?
- Egy szkennel nem sokra megyünk.
kicsit off, nekem a kedvesem ejti furcsán az Edit nevet, vagy én tudom rosszul.

Nekem az Edit -ben az E-n van a hangsúly, és úgy ejtem, ahogy írva vagyon. A párom meg valahogy furcsán, mint ha azt mondaná, Editt, vagy egy t, de ő az utolsó T-re teszi a hangsúlyt. Nem hiszem, hogy helytelen lenne az sem.

na mindegy, nem tudom, ez hogy jött ide :)
@karacsi_maci:
"Nekem az Edit -ben az E-n van a hangsúly, és úgy ejtem, ahogy írva vagyon. A párom meg valahogy furcsán, mint ha azt mondaná, Editt"

És ő dunántúli? :)

"Nem hiszem, hogy helytelen lenne az sem."

Hát kiejtésben nem az, de azért gondolom neki is furcsa lenne, ha hirtelen elkezdené úgy írni, hogy "Editt"...

Megjegyzem: a helyesírás szerintem erről szól. Az egy dolog, hogy hogyan beszélünk, de aki leír valamit, annak tudnia kell(ene), hogy helyesen/helytelenül illetve szabályosan/szabálytalanul teszi-e ezt.
@Terézágyú: nem, gödöllői kislány, ide költözött budapestre, és szépen beszél amikor nem káromkodik :)

Írni nyilván jól írja, csak ahogyan mondja, az furcsa, de nem zavaró.
@karacsi_maci:

Csak az én korosztályommal magoltatták be, hogy "ha az igekötő az ige előtt áll, akkor egybeírjuk vele"? Meg, hogy "be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza" - ezek az igekötők...
Ha jól láttam, magyarul írtátok: szpem, szken, tvit, (jó hogy nem méjl), ami nemt'om mennyire okés, mert beszívódnak szépen a magyar nyelvbe, s maholnap a magyar értelmező szótárban is szerepelni fog a csipogás jövevényszava. Na, szóval, ha magyarul írod, tvittel, ha angolul írod twit-el. Így nem jó? Meg aztán miért nem szeretjük a scan, spam, twit szavakat eredeti formában leírni?
@Terézágyú: Így van, nem létezik "helyesejtés". Sajnos a beszélők nagy része úgy tudja, hogy a helyesírás által kodifikált írásmód a helyes ejtést sugallja. És sajnos ezt hiszi és tanítja a magyartanárok zöme is. :(
De ez a kígyó saját farkába harapása lenne. Ui. az írás (a helyesírás pláne) újszülött a beszédhez képest. A helyesírás megalkotói az egyik - még az sem biztos, hogy a leggyakoribb - ejtésváltozatot kiválasztották, kodifikálták. Ettől azonban a többi ejtésváltozat nem vált helytelenné.
Ám a kodifikálással a más ejtésváltozatot használók hátrányba kerültek, hiszen ők nem hagyatkozhatnak a fülükre, amikor le akarnak írni egy egyszerű tőszót. Ez főleg a felső nyelvállású magánhangzók (i, u, ü) hosszúságánál jelent gondot, vagy ritkábban az itteni tárgyhoz is kapcsolódó mássalhangzó-időtartamoknál (a klasszikusok: köp(p)eny, bak(k)ancs, szal(l)ag, szőlő/szöllő, Jap(p)án).
„Na, de akkor mi van szkennel, szpemmel stb. zengőivel? Miért nem követik a konektor-t meg a mamut-ot?”

Vigyázz, a konektor* meg a mamut* rövidülése a szó belsejében és nem a szótő végén van :) Nem lehet, hogy ez a probléma?

@innerstorm: Ha angolul írod, twittel. A -val/-vel mássalhangzója *soha* nem enyészik el, szavakhoz meg alapvetően akkor kapcsolódik kötőjellel, ha az utolsó leírt betű magyartalan (néma, vagy más a hangja, mint a magyarban).
@innerstorm:
"Na, szóval, ha magyarul írod, tvittel, ha angolul írod twit-el. Így nem jó?"

Mit keresne ott a kötőjel? Egy szót igeképzővel láttunk el. Oda semmiképpen nem kell a kötőjel.

"Meg aztán miért nem szeretjük a scan, spam, twit szavakat eredeti formában leírni?"

Miért kéne szeretnünk? Magyarok vagyunk, magyarul írunk és beszélünk. Átvettük a "garage" szót külföldről, mert nem volt rá szavunk (valójában persze volt, de mindegy), de elkezdtük magyarosan, a magyar helyesírás szerint írni. Innentől kezdve pedig a "garázs" már nem idegen szó, hanem idegen eredetű magyar szó.

Nyilván ugyanez fog történni a mostanság átvett idegen szavakkal. Vagy legalábbis kellene hogy történjen.
Még jobb lenne persze, ha nem vennénk át egyik szót sem, hanem használnánk helyette egy magyart - de hát ugyebár "nem olyan fajtából származunk"...
@NP:
"Ám a kodifikálással a más ejtésváltozatot használók hátrányba kerültek, hiszen ők nem hagyatkozhatnak a fülükre, amikor le akarnak írni egy egyszerű tőszót."

Ez igaz, de nekem az a tapasztalatom, hogy a rosszul írók nem mindig azért írnak rosszul, mert a fülükre hagyatkoznak... Hányszor láttam már leírva, hogy "látam" pedig olyan magyar ember nincs, aki a "láttam" szót egy "t"-vel mondaná...
@Terézágyú: Ez igaz. De ez is lehet a kodifikáció következménye, hisz az ember összezavarodik, elbizonytalanodik, hogy mikor hagyatkozhat a fülére...
@don B:

> Arról nem is beszélve, hogy jó-jó, ’blogol’, de mégis csak ’blogger’…

Itt vélhetően többszörös átvételről van szó. A cikkben idézett Siptár-féle jelenség origója vélhetően a betűejtés. Az idegen szavakat sokszor germán közvetítéssel kapjuk (régen a német, ma az angol útján), és a germán helyesírási hagyományban lévő msh.-kettőzést (amely az előző mgh. rövidségét van hivatva jelezni), az őseink hosszú msh.-val ejtették ki. Ez aztán tradíciót teremtett, és ma már a nyelvi analógia is hat.

A magyar nyelv igéket nem vesz át változatlan formában, azokhoz mindenképp magyar képzőt kell csatolni: ált. ’-l’ vagy ’-z(ik)’ adaptív képzőt. A szubkultúra szlengjében tehát idegen nyelvi betétként megjeleni a betűejtési tradíciók szerint rövid g-s ’to blog’ ige adaptív képzős ’/blogol/ formában és a betűejtési tradíciók szerint hosszú /gg/-s /blogger/ főnév. Amíg ez a szűk szubkultúra szlengjében (rétegnyelvében) van, így stabil a rendszer, mert addig erősen hat az eredeti minta. A szélesedik a használók köre, akkor már nem közvetlen angol idézetek lesznek, hanem jobban beilleszkedik a nyelvi rendszerbe. Azaz egy közös magyar tő keletkezhetik a többszörösen átvett alakokhoz, felléphet a tőkiegyenlítési analógia. (Én még erősen marginálisnak érzem ezt a szópárt: itt a blog.hu-n ez felül van reprezentálva ugyan. Én, aki alkalomszerűen olvasok blogot, megérteni ugyan megértem őket, de nem használom.)

Fonetikailag hasonló rétegnyelvi példa, amely szintén mutatja ezt a kettősséget (kettős átvételt): /dzsogol/ ~ /dzsogging/.

> Na, de akkor mi van ’szkennel’, ’szpemmel’ stb. zengőivel?
> Miért nem követik a ’konektor’-t meg a ’mamut’-ot?

Szerintem követik. Az én ejtésemben legalábbis az elmúlt időben az első szóban az ’n’ hang megrövidült: ennek megfelelően én már rendszerint röviden is írom. (A ’szpemel’ pedig nálam még mindig ’spamel’, tehát megmaradt idegen betétnek a rövid tővariánsból).

Szerintem tehát a ’szkennel’ és ’spemmel’ szonorjai nem megnyúltak, hanem már eredetileg hosszú msh.-val kerültek átvételre. Az, hogy ez így történt, ebben véleményem szerint szerepe van a hiperkorrekciónak. A köznyelv ugyan a ’konnektor’ szót hajlamos /konektor/-nak ejteni, de azt még tudja, hogy a „minta” hosszú /nn/-es. Az új szavak beilleszkedésének ez az (adott esetben csak elképzelt, nem létező) idealizált „minta” hathatott: viszont a gyakorlatban ez is ugyanúgy viselkedik, mint a /konnektor/ ~ /konektor/.
"Másrészt a twitt írásmódból nem következik, hogy az angol anyanyelvűek hosszú t-vel ejtenék"

Márcsak azért sem, mert az angol kiejtésben nincs is dupla mássalhangzó. Az angolban a mássalhangzó megkettőzése sokkal inkább az előtte álló magánhangzó kiejtését szabályozza.
@NP:
"hisz az ember összezavarodik, elbizonytalanodik, hogy mikor hagyatkozhat a fülére... "

Nézd: aki a "láttam"-ot "látam"-nak írja, az nem hagyatkozik a fülére. Egyszerűen lesz*rja a helyesírást.
@Terézágyú: Off

> Csak az én korosztályommal magoltatták be, hogy
> "ha az igekötő az ige előtt áll, akkor egybeírjuk vele"?
> Meg, hogy "be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét,
> össze, vissza" - ezek az igekötők...

Az igekötők egy része egyben „teljes jogú” határozószó is. Ha adott helyzetben egy ilyen szócska még eredeti, határozói jelentésében áll, akkor különírjuk. Vö. a szabályzat szótári részének példája: ’oda megy, ahová küldik’, vagy az alábbi szembenállás az Osiris Helyesírásból: ’odatartozik’ (hozzájuk tartozik) ~ ’oda tartozik’ (nekik adós).

Annyi benignitás lehet bennünk, hogy feltételezhetjük, az ellentét hangsúlyozása okán van ’ide’ határozószó és nem ’ide-’ igekötő a kritizált „gödöllői kislány, ide költözött budapestre” kijelentésben.
@Terézágyú: "Nézd: aki a "láttam"-ot "látam"-nak írja, az nem hagyatkozik a fülére."
Ebben egyetértünk. De nem ezt írtam...
@LvT:
"Annyi benignitás lehet bennünk, hogy feltételezhetjük, az ellentét hangsúlyozása okán van ’ide’ határozószó és nem ’ide-’ igekötő a kritizált „gödöllői kislány, ide költözött budapestre” kijelentésben."

Ez igaz. Kedves karacsi_maci, ha tehát te nem igekötőre gondoltál itt, akkor jogosan írtad külön.

De a magánvéleményem az,LvT, hogy bizony itt idekötős igeként akarta használni... :)
@NP:
"Ebben egyetértünk. De nem ezt írtam..."

Tudom :)
De én attól tartok, hogy ha nagyon el fog terjedni ez a "a fülemre hallgattam, azért írtam szerinted rosszul"-szöveg, akkor minden rosszul író ezzel fog védekezni...
@Terézágyú: Hadd védekezzen! Ha valaki rossz helyesíró, attól még lehetnek kiváló tulajdonságai más téren. Ha meg írnia kell valami hivatalosat, akkor előtte átnézeti egy jó helyesíróval, vagy bekapcsolja az automatikus ellenőrzőt...
A magyar nyelvnek semmiféle kárt nem okoz, aki nem a kodifikált alakban írja a szavakat. Sőt, továbbmegyek (tovább megyek?)! A kodifikált helyesírás - ad hoc, szubjektív aspektusai miatt - nem is része a magyar nyelvnek.
Nem úgy kéne írni, hogy "tweetel" vagy "tweetezik", vagy "twitterezik"? :-)
@NP:
"Hadd védekezzen! Ha valaki rossz helyesíró, attól még lehetnek kiváló tulajdonságai más téren."

Bocs, de ennek mi köze bármihez is?
Másrészt nekem meg az a tapasztalatom, hogy aki rossz helyesíró, annak vannak rossz tulajdonságai más téren is.

"Ha meg írnia kell valami hivatalosat, akkor előtte átnézeti egy jó helyesíróval, vagy bekapcsolja az automatikus ellenőrzőt..."

De nem nézeti át, és nem kapcsolja be. Mert nem tudja magáról, hogy rossz helyesíró, nem is érdekli a helyesírás, nem szereti az automatikus ellenőrzőt stb.

És persze felháborodik, ha valaki kijavítja egy hibáját. Lásd bloggerek.

"A kodifikált helyesírás - ad hoc, szubjektív aspektusai miatt - nem is része a magyar nyelvnek. "

Hát akkor minek a része? Mellesleg a nyelvek aztán tényleg tele vannak "ad hoc, szubjektív aspektus"-okkal...
@Terézágyú: "Másrészt nekem meg az a tapasztalatom, hogy aki rossz helyesíró, annak vannak rossz tulajdonságai más téren is."
A tapasztalataiddal nem tudok vitatkozni. Az én tapasztalataim mások. Úgy tapasztalom, nincs korreláció a helyesírástudás és egyéb tulajdonságok között.
@NP:
"Úgy tapasztalom, nincs korreláció a helyesírástudás és egyéb tulajdonságok között. "

Hát mert lehet, hogy te azt szereted, illetve olyan munkatársakra van szükséged, akikre inkább az jellemző, hogy elvetik a szabályokat, mindenben a saját fejük után mennek stb. stb.

Szerintem, az az ember, akinek pl. helyesírási hibák vannak az önéletrajzában, az minimum figyelmetlen. És már ez sem egy jó tulajdonság.
az idegen szavak meghonosulásával kapcsolatban azóta árnyaltabb a véleményem, mióta Pécset (-ett) megláttam egy közlekedési táblát: "garage".
Szóval ha nem akarunk fájlt és tvitet írni, akkor garázst se szabad.
Viszont, hogy on is legyek (ismét magyartalan?), szerintem azért "twittel", "blogger", de: "blogol", mert egyszerűen átvettük az angolt, persze csak hellyel-közzel következetesen.
Szkennel - épp a beépülés határán van szerintem. A gép a szkenner, ebből lehetne a "szkennerel" a szó, de ez simán hülyén hangzik, a szkenel-t meg nehezebb kimondani, mint a szkennel-t. A blogol-t nem nehéz kimondani.

@NP: "a klasszikusok: köp(p)eny, bak(k)ancs, szal(l)ag, szőlő/szöllő, Jap(p)án)"

Én ezeket röviden ejtem, főleg mert az írásmód befolyásol.
@Terézágyú: Ki a helyesírást nem szereti (értsd: nem tudja, nem tartja be, stb.), jó ember nem lehet? :)
@NP:
"Ki a helyesírást nem szereti (értsd: nem tudja, nem tartja be, stb.), jó ember nem lehet? :)"

Attól függ mit értesz jón :)
A barátaimat nem ez alapján választom ki, hogy tudnak-e helyesen írni,(*) de pl. ha munkatársat keresek, akinek szövegeket kell szerkesztenie, akkor ez már szempont.

(*) De ha végiggondolom, az én barátaim tudnak helyesen írni... :) Pontosabban: odafigyelnek a helyesírásra. Mert tényleg az odafigyelés a lényeg és nem az effektív tudás.
@NP: @Terézágyú: nekem is vannak aggodalmaim a helyesen nem írók egyéb emberi kvalitásaival kapcsolatban. (Társkeresőn egyesek kiírják, hogy nekik fontos. Hatalmas jó pontnak veszem.)
Szerintem a w-s írás teljesen jó: twittel, kitwittel. Nem ettől lesz magyar szó, hanem a "ki-"-től és az "-el"-től. Magyarban a v és a w betűk ejtése között nem szoktunk különbséget tenni, akkor meg miért ne tarthatnánk meg a w-t, ha kiejtés szempontjából mindegy? Ahogy a WC-ből sem lett VC.
@IdegenNyelvŐr:
"Szerintem a w-s írás teljesen jó: twittel, kitwittel. Nem ettől lesz magyar szó"

Hááát, ettől is, hiszen magyar szavakban nincs "w"...

"Ahogy a WC-ből sem lett VC."
Valóban nem, de a WC továbbra is idegen szónak számít (vagy nem?), nem beszélve arról, hogy ez simán vécé ma már...
hát én nem twitterezek, de azon el szoktam gondolkodni, hogy kilogoljak vagy kiloggoljak, ha épp sokat lagol vagy laggol egy játék. vagy esetleg, hogy banoltak vagy bannoltak az oldalról. (esetleg baneltek?)

az idegen szavak hatására, valóban van egy kettőzési hajlam: run - runner, hit - hitter, spam - spammer. bár néhánynál már megfigyelhető a nyelvi szkizma, mert az amerikaiak esküsznek pl. a traveler alakra, míg a britek azt is traveller formában írnák.
nem csoda, hogy a magyar meg pláne összezavarodik.

gondolom, azt senki nem írná, hogy "stopol" vagy "stoper óra". mint ahogy a tripper és a nepper is fixen 2 p.

ha szavazásra kerülne a sor, akkor nálam twittel.
bár dunántúli vagyok. :)
Siptár levezetése nekem problémás.

> "de ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen szavak legtöbbje az átadó nyelvben rövid mássalhangzóra végződik"

shock, match - nem hiszem, hogy ezekre csakúgy rá lehetne mondani, h "rövid msh-ra végződik". Összetett írású hangzók, és ha nem is hosszúan ejtik, de talán a mgh előttük (ill. maga a msh is) félhosszú, vagy ilyesmi. Hallgassuk csak meg a kiejtést: www.answers.com/match?nafid=3

Ezzel Siptár "elidegenítő" hatását nem cáfolom, de nem olyan tiszta a helyzet, ahogy ő beállítja. Az intervokális példáira is mind igaz, h eredeti ejtésükre nem mondható, hogy "rövid". Még a doping-ra sem.
@Terézágyú: Szerintem a bowlingozik is magyar szó, mégsem úgy írjuk, hogy "bólingozik". Legalábbis én még nem találkoztam így vele, és vécé ajtaján "vécé" felirattal sem ;)
@IdegenNyelvŐr:
"Szerintem a bowlingozik is magyar szó, mégsem úgy írjuk, hogy "bólingozik"."

Elég baj. Ha már a kuglizik, meg a tekézik nem volt jó, és mindenáron "bowling", akkor legalább valódi magyar szót csinálnánk belőle...
De nem, nekünk csak maradjon meg idegen szóként, ettől vagyunk műveltebbek.

"Legalábbis én még nem találkoztam így vele, és vécé ajtaján "vécé" felirattal sem ;)"

Mert sokkal "elegántosabb" a WC. Ilyenek vagyunk mi magyarok.
@NP: én attól szaladok a falnak (amellett, hogy a "bakkancs" is idegesít), hogy pellenka...:) vadafasz?
Jo latni, hogy vannak emberek, akik a "de igenis nekem van igazam" helyett hajlandoak megegyszer vegiggondolni, es esetleg valtoztatni a velemenyukon. Vagy legalabb felvetni a lehetoseget, hogy nem volt igazuk. Koszi, donB!
@Terézágyú: "De nem nézeti át, és nem kapcsolja be. Mert nem tudja magáról, hogy rossz helyesíró, nem is érdekli a helyesírás, nem szereti az automatikus ellenőrzőt stb."

és neked feltűnt, hogy itt magadról beszéltél?
te még ki is javítottál valakit rosszra, ahelyett hogy utánanéztél volna, ez duplán gáz
@peetmaster:
"az idegen szavak meghonosulásával kapcsolatban azóta árnyaltabb a véleményem, mióta Pécset (-ett) megláttam egy közlekedési táblát: "garage"."

Az azért van úgy, hogy a külföldi is megértse, ahogy a vécé is azért WC az ajtón, mert így nemzetközi. Irodalmi műben, újságcikkben, akárhol máshol a "kiment vécére" simán elfogadott, és olyat se igen látunk, hogy "Ferenc beállt a garage-ba".

A Pécsett meg mindenképpen kettő té.
"Az azért van úgy, hogy a külföldi is megértse, ahogy a vécé is azért WC az ajtón, mert így nemzetközi. "

Nem úgy tűnt, kb. egy 1960-ban kirakott táblának látszott, apró betűvel, egy nem igazán turistás helyen.

"A Pécsett meg mindenképpen kettő té."

Hopp, elgépelés, "Pécsen"-t akartam írni :)
Az én szótáram szerint:

twitter > _verb_ [no obj.] (of a bird) give a call consisting of repeated light tremulous sounds. * talk in a light, high-pitched voice: /old ladies in the congregation twittered/ * talk rapidly and at length in a trivial way: /he twittered on about buying a new workshop/.
> _noun_ a series of short, high-pitched calls or sounds: /his words were cut off by a faint electronic twitter/. * [mass noun] idle or ignorant talk: /drawing-room twitter/.
-PHRASES in (or of) a twitter /informal/ in a state of agitation or excitement.
-DERIVATIVES _twitterer_ noun _twittery_ adjective
-ORIGIN late Middle English (as verb): imitative

Hogy jogos-e azt mondani, hogy a szótövünknek semmi köze az angol tweethez, amit az angol nyelvterülteken az egységnyi üzenetre, ill. igeként annak posztolására használnak, nem tudom. Azt sem, hogy ettől független-e, hogy az viszont nagyon egyértelműnek tűnik, hogy a két angol szó egymástól nem független.

Végül pedig a kérdés, hogy _jelölendő_-e a kiejtésben vagy hallható vagy nem hallható hosszabodás. Erre a szekennelés vagy jó példa, vagy sem. Ui. vagy már az is hibás, vagy sem. Persze csak akkor, ha a szótövünk mégsem a tvitt, ami teg, blog és egyebek esetében például egyértelmű.
Régen bezárult ennek a blogbejegyzésnek a kommentelése, de nem álom meg, hogy be ne írjam azt a szót, amelyet egy másik indexes blog egyik kommentjében olvastam: 'papper', azaz 'papa, öreg(ebb) férfi'.

Ehhez hozzávéve a bevettebbnek tűnő 'nyugger' azaz, 'nyug(díjas)' szót, úgy tűnik, hogy a szleng a 'szpem' : 'szpemmer', 'blog' : 'blogger' szembenállásból már új játszi képzési eszközt is elvont (vag yéppen azon van, hogy ilyet elvonjon).
Nekem a fülem azt súgja (sic!):),
hogy az ok a hangsúly körül keresendő.

Kényelmesebb, otthonosabb, egyértelműbb
az első szótag hangsúlyossága
(ami ugyebár magyarul kötelező)
a twittel kiejtésekor.

A twitel kissé finomkodó,idegenes csengésű számomra attól, hogy kényelmesen kimondva
a két szótag nagyon hasonló hangsúlyt kap.

Az első szótag hangsúlyát az tudná még egyértelművé tenni,
ha í-vel ejtenénk: twítel,
de ez meg már másik szónak hat.

És igen. Úgy mérem, hogy a blogolban
a kettős mássalhangzó jelenti a (hang)súlytöbbletet, és a jövevényszó így hat "magyarabbnak".

Tehát egyfajta magyarítás zajlik azzal,
hogy az első szótag hangsúlyosságát fokozzuk.
süti beállítások módosítása