From: tok@mindegy.hu
Subject: Autós üldözés az M1-esen

Autós üldözés az M1-esen
http://index.hu/bulvar/hirek/2009/12/23/autos_uldozes_az_m1-esen/
'jobb kormányos brit rendszámú kocsira' helyett:
jobbkormányos (egyben), (vessző) brit rendszámú ...

A jobb melléknév azt jelenti, ’a szívvel ellentétes oldalon levő’, és tisztességes melléknév lévén, különíródik az alaptagtól. Jobb alsó, jobb fél, jobb felé, jobb part, jobb kéz, jobb sarok, jobb szem, jobb szomszéd, jobb váll. Jobb kormány. Miután egy képző még nem ok az egybeírásra (AkH. 137., jobb parti, jobb oldali stb.), a jobb kormányos két szóba írandó.

Ha a jobb kormányos brit rendszámú kocsi szerkezetben van vessző, az azt jelenti, hogy a kocsinak két, egymás mellé rendelt jelzője van (jobb kormányos és brit rendszámú), ha nincs vessző, az azt jelenti, hogy a jobb kormányos a brit rendszámú kocsi szintagma jelzője. Mindkét változat értelmes és helyes.

From: edes@mindegy.hu
Subject: Elesett a karácsonyi misén a pápa

Elesett a karácsonyi misén a pápa
http://index.hu/kulfold/2009/12/25/elesett_a_karacsonyi_misen_a_papa/
Valaki magyarázza már meg, miért írják a 'hivő'-t mindenhol hosszú 'i'-vel! A szótő a 'hinni', és semelyik alakjában nincs hosszú 'i'!
Semmi más oka nincs, csak a buta pesti tájszólás, ami már a 'kőrút'-tal kezdődött, most meg lassan már mindent hosszú magánhangzókkal mondanak.
Néhány példa a helyes alakokra: menÜ, zsÜri, Unió, albInó, olIva, stb. Nyugodtan ellenőrizhetik bármelyik régebbi szótárban.
A most terjedő kiejtés semmivel nem jobb, mint a suk-sükölés vagy a 'nák'-olás. Ugyanaz a szint.

A hívő az összes aktuális helyesírási szótár szerint hosszú í. Szegény hisz ilyen változó tő. (Az más kérdés, hogy a felső állású magánhangzók (i, u, ü) hosszúságával teljesen hiába bajmolódik a magyar ortográfia, az í-t, ú-t, ű-t nyugodtan ki lehetne hányni a hóra.)

Viszont: Akinek létezik „buta” tájszólás, továbbá „szintjelző” a suk-sük meg a nák, hát az egy barom.

Szerkesztői üzenet: Ha annak a kedves olvasónknak, aki a tok@mindegy.hu, edes@mindegy.hu, mit@szamit.hu, me@ho.me stb. kamu címekről bombázza szerkesztőségünket, van egy csöpp vér a tökében-pinájában, akkor ír egyszer végre egy valódi címről, ne adj’ isten!, valódi névvel, és akkor megköszönhetnénk neki segítőkész, áldozatos buzgólkodását.