from: olvasó
to: Zsadon Béla
date: Fri, Jan 7, 2005 at 3:32 PM
subject: Az Internetről is letölthette


Kedves don B,

Az Internet nem médium.

Számítógépeket sokféleképpen lehet hálózatba kötni, hogy pofádzani tudjanak egymással. Az egyik megoldás a csomagkapcsolt ( = nincs állandó kapcsolat, csak információcsomagok szaladgálnak ide-oda) és decentralizált ( = nincs egy központi gép) hálózat. A csk. és dec. hálózatok legnépszerűbb adatátviteli szabványa a TCP/IP (Transmission Control Protocol / Internet Protocol).

Úgy lett Internet, hogy efféle módon elkezdték összekötögetni egypár amerikai egyetem gépeit, ez volt az ARPA (Advanced Research Project franctuggyami) és a hálózat maga (tulajdonnév!) az ARPANET. Rágyüttek a katonabácsik is, hogy ez a technológia tök jó, mert szarrá lehet bombázni a felét és a másik fele boldogan működik tovább, ebből lett a MILNET nevű hálózat. Aztán addig kötögették tovább a gépeket, amíg marha nagy nem lett, és akkor azt a hálózatot elnevezték Internetnek.

Az Internet tehát egy számítógépes hálózat, gépek összessége, aminek a Te és az én gépem is része. Ezért is faszság az, hogy az Internet Service Providereket itthon Internet-szolgáltatóknak hívják: nem az Internetet szolgáltatják, hanem egy kapcsolatot, aminek igénybevételével a géped az Internet része lehet. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy a gyereknek az iskola szolgáltatja az osztályt: dehogy, azt ők maguk alkotják.

Az Internet önmagában még csak arra jó, hogy az ember TCP/IP csomagokat küldözgessen és fogadjon. Ez még nem médiumság. Erre épülnek rá a további szabányok, például az e-maileket kezelő POP3 és SMTP,a chatelés egy fajtáját kezelő IRC, és a hypertext-iratokat kezelő HTTP. Attól lesz hypertext, hogy hyperlink van benne, ami egy másik iratra mutat. Még a HTTP sem médium, csak egy elektronikus iratfajta ill. az azt kezelő programok által használt szabvány. Semmi köze a hálózatokhoz, éppoly olyan irat, mint egy Word állomány.

Erre épül aztán rá a World Wide Web (a WWW konzorcium védjegye, ezért nagybetű), ami szintén egy szabvány, egy technológia. A lényege, hogy bármilyen számítógépnek, ami bármilyen hálózaton (Internet, vagy a helyi hálózat stb.) át neki egy adott porton beordít egy szabványos HTTP-kérést, annak kihányja a kért HTTP-iratot. Ezen technológiát megvalósító programokat hívjuk webszervernek, és ezek már valóban médiumok. Kicsit olyan, mintha ülnél a géped előtt és Word állományokat küldözgetnél mindenkinek, aki azokat e-mailben kéri.

Ezen médiumok összességét hívjuk védjegyesített tulajdonnevén World Wide Webnek, becenevén webnek. Ergo nem is az Internetről, hanem a webről töltünk le valamit, az Interneten keresztül. A lényeg, hogy az Internet nem médium, hanem egy tulajdonnév, mint a Honvédség meg a Földhivatal. Csak ennek a szervezetnek nem emberek, hanem számítógépek a tagjai.

üdvözlettel:
M.

to: olvasó
date: Sat, Jan 8, 2005 at 12:17 AMo
subject: RE: Az Internetről is letölthette

Kedves M.,

köszönöm a krátkij kurszt az internet történetéről, kedves emlékeket elevenített föl bennem. Eszembe jutott, hogy éppen tíz éve jelent meg az első publikációm a Narancsban. Egy fordítás volt. Rev. Bob Krispen fejtágítója a netikettről. (Azóta is elég rendesen irkáltam a netről meg a történetéről; a java itt van: zsadon.index.hu.) Meg eszembe jutott az az előadásom, amit az első Bulineten tartottam (1997?, 1998?) a BS-ben, megdöbbentően népes és érdeklődő hallgatóság előtt. Az internet történetéről. Így kezdődött: „A hely, ahol az információ (a dokumentum, a gondolat) eljut... Hová? És Hogyan?” Volt benne egy kedves Theodor Holm Nelson-idézet: „Az osztályozások rövid életűek, egy-két év múlva minden kategória ostobaságnak tűnik. Van abban valami általános érvényű, ahogy a katonai nyilvántartásban a pingponglabdából Pong Labda, Ping honvéd válik.”

Meg amit Vannevar Bush írt az As We May Thinkben: „Az emberiség tapasztalatainak elképesztő gyorsasággal terebélyesedő útvesztőjében az éppen fontos részlethez vezető eszköz még mindig ugyanaz a fonál, ami a keresztvitorlázatú hajók korában volt.” A fonalat valahol a MARK I.-gyel kezdtem, jött az ENIAC, Baran és a RAND, a DoD meg az ARPA, Vinton Cerf, meg mások és egyebek. USENET, BITNET, CSNET, Minitel, EUnet stb. stb. Úgy ért véget, hogy „1984: Gibson: Neuromance, 1000 felhasználó; 1990: Megszűnik az ARPANET.”

Na, mindegy. Vicces egy olyan szöveget olvasni, ami úgy kezdődik, hogy „az internet (oppardon: Internet) nem médium”, aztán hosszan bizonygatja, hogy az internet médium. Igen, az internet kapcsolatok és szabványok (köztük a webé is) összesége. Vagyis az, ami az információ adója és vevője között van (nem csak fizikailag). Ami két (több) izé között van, annak az a neve, hogy közeg. Külföldiül (vagy inkább tudálékosan): médium. (Vö.: a spiritiszták médiumával, ’közvetítő’.)

Közeg, mint a posta, a telefon, a vasút. („Ezen technológiát megvalósító programokat hívjuk webszervernek, és ezek már valóban médiumok.” Nem kérem. A webszerver hordozó. Szoftvereinek azt a részét, amelyek az információáramlást szolgálják az állomány és a lekérdező között, már nevezheted közegnek, hiszen valóban: immanens részei a közegnek. Az internetnek.)

Ez egy. A kettő meg az, hogy aki ezt le bírja írni: „Ezért is faszság az, hogy az Internet Service Providereket itthon Internet-szolgáltatóknak hívják: nem az Internetet szolgáltatják, hanem egy kapcsolatot, aminek igénybevételével a géped az Internet része lehet.” – annak egészen különös fogalmai lehetnek a nyelvről (mint azoknak, akik szerint a munkavédelem „hibás” szóképzés, mert nem a munkát védik, hanem a munkást). Vagy inkább kurvára nem figyelt a nyelvtanórákon.

A szóösszetétel mint szóalkotási eljárás ui. nemcsak tárgyas grammatikai viszonyt tud hordozni (internetszolgáltató = internetet szolgáltató), hanem mindenféle mást is: alany-állítmányit (dércsípte), határozóit (munkatárs, ökölvívás – internetszolgáltató = interneten szolgáltató), jelzőit (hidegvérű), birtokviszonyt (ablaküveg, disznóhús – internetszolgáltató = az internet szolgáltatója).

Továbbá ott van az ún. jelentéstömörítő szerkezetek hatalmas köre (barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás, hófehér). Az internetszolgáltató is ilyen: ’olyan kapcsolat szolgáltatója, aminek igénybevételével a géped az internet része lehet’. Ez kérem nem faszság, hanem a magyar szóalkotási módszerek egyik legproduktívabbika.

Így aztán azon sincs mit csodálkozni, hogy fogalmad sincs arról, mi a tulajdonnév, és mi nem: „A lényeg, hogy az Internet nem médium, hanem egy tulajdonnév, mint a Honvédség meg a Földhivatal.” Nem kérem, a honvédség meg a földhivatal (meg a minisztérium, a parlament stb.) nem tulajdonnevek. Böcsületes köznevek. Nem szabad megtévesztődni a véletlen egybeesésektől. A magyar belügyminisztériumot véletlenül Belügyminisztériumnak hívják, bár hívhatnák a Belügyek Részlegének (Department of the Interior) vagy Honi Hivatalnak (Home Office) is. Hasonlóan: a magyar honvédséget véletlenül Magyar Honvédségnek hívják – ez így tulajdonnév, de a honvédség nem. Földhivatal tulajdonnév pláne nincs. Van Fővárosi Földhivatal meg Pest Megyei Földhivatal meg még egy rakás. De „Földhivatal” nincs. (Azaz: bemegyek a földhivatalba, a Pest Megyei Földhivatalba.)

Az meg, hogy az internet „szervezet”, az egy vicc. („Csak ennek a szervezetnek nem emberek, hanem számítógépek a tagjai.”) Tulajdonnévvel legfeljebb jogi értelemben vett szervezet bírhat, de az internet minden, csak nem az. Ha nagyon lazán értelmezed, legfeljebb szerveződésnek nevezhetnéd, de valójában az sem: műszaki eszközök, tartalmak, szoftverek, technológiák és szabványok diffúz és dinamikus rendszere. Tessék mondani, hol van bejegyezve? Ezzel az érveléssel még egyszer sem találkoztam egyébként, pedig rengeteg nagy-I-párti levelet kaptam már, amióta (vagy száz éve) először leírtam nyilvánaosan, hogy „az internet pedig kis i”. (A legröhejesebbek azzal szoktak „érvelni”, hogy azért kell az internetet nagy kezdőbetűvel írni, „mert csak egy van belőle”.)

üdv
ZsB

date: Sat, Jan 8, 2005 at 6:44 AM

Szia,
na ezen e' kell gondolkodnom hosszasan, majd írok, ha valami értelmes érv az eszembe jutott :-)
üdv:
M.