korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

  • Közbiztonság Szilárd: "újságíró, vagyis olyan ember, aki hivatásszerűen foglalkozik szöveggyártással, tehát az átlagos m... (2021.01.19. 21:30) A kongruencia sejtelmes köde
  • Közbiztonság Szilárd: @is: Hát ez sajnos nem igazán állja meg a helyét. @crix: Ez azért elég szomorú. Mármint hogy ne... (2021.01.19. 20:17) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Igen, mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtok... (2021.01.19. 20:00) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtokos, eg... (2021.01.19. 19:56) A csúnya fiúk szíve
  • Alienita999: Szia! A dátumokra lettem volna kíváncsi... A -tól-ig-ra... Ha számokkal írjuk. Meg a dátumok közö... (2017.03.12. 11:35) Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok
  • Utolsó 20

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Re: Az Internetről is letölthette

Vak mailboxbányaló

2009.05.20. 13:16 don B

from: olvasó
to: Zsadon Béla
date: Fri, Jan 7, 2005 at 3:32 PM
subject: Az Internetről is letölthette


Kedves don B,

Az Internet nem médium.

Számítógépeket sokféleképpen lehet hálózatba kötni, hogy pofádzani tudjanak egymással. Az egyik megoldás a csomagkapcsolt ( = nincs állandó kapcsolat, csak információcsomagok szaladgálnak ide-oda) és decentralizált ( = nincs egy központi gép) hálózat. A csk. és dec. hálózatok legnépszerűbb adatátviteli szabványa a TCP/IP (Transmission Control Protocol / Internet Protocol).

Úgy lett Internet, hogy efféle módon elkezdték összekötögetni egypár amerikai egyetem gépeit, ez volt az ARPA (Advanced Research Project franctuggyami) és a hálózat maga (tulajdonnév!) az ARPANET. Rágyüttek a katonabácsik is, hogy ez a technológia tök jó, mert szarrá lehet bombázni a felét és a másik fele boldogan működik tovább, ebből lett a MILNET nevű hálózat. Aztán addig kötögették tovább a gépeket, amíg marha nagy nem lett, és akkor azt a hálózatot elnevezték Internetnek.

Az Internet tehát egy számítógépes hálózat, gépek összessége, aminek a Te és az én gépem is része. Ezért is faszság az, hogy az Internet Service Providereket itthon Internet-szolgáltatóknak hívják: nem az Internetet szolgáltatják, hanem egy kapcsolatot, aminek igénybevételével a géped az Internet része lehet. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy a gyereknek az iskola szolgáltatja az osztályt: dehogy, azt ők maguk alkotják.

Az Internet önmagában még csak arra jó, hogy az ember TCP/IP csomagokat küldözgessen és fogadjon. Ez még nem médiumság. Erre épülnek rá a további szabányok, például az e-maileket kezelő POP3 és SMTP,a chatelés egy fajtáját kezelő IRC, és a hypertext-iratokat kezelő HTTP. Attól lesz hypertext, hogy hyperlink van benne, ami egy másik iratra mutat. Még a HTTP sem médium, csak egy elektronikus iratfajta ill. az azt kezelő programok által használt szabvány. Semmi köze a hálózatokhoz, éppoly olyan irat, mint egy Word állomány.

Erre épül aztán rá a World Wide Web (a WWW konzorcium védjegye, ezért nagybetű), ami szintén egy szabvány, egy technológia. A lényege, hogy bármilyen számítógépnek, ami bármilyen hálózaton (Internet, vagy a helyi hálózat stb.) át neki egy adott porton beordít egy szabványos HTTP-kérést, annak kihányja a kért HTTP-iratot. Ezen technológiát megvalósító programokat hívjuk webszervernek, és ezek már valóban médiumok. Kicsit olyan, mintha ülnél a géped előtt és Word állományokat küldözgetnél mindenkinek, aki azokat e-mailben kéri.

Ezen médiumok összességét hívjuk védjegyesített tulajdonnevén World Wide Webnek, becenevén webnek. Ergo nem is az Internetről, hanem a webről töltünk le valamit, az Interneten keresztül. A lényeg, hogy az Internet nem médium, hanem egy tulajdonnév, mint a Honvédség meg a Földhivatal. Csak ennek a szervezetnek nem emberek, hanem számítógépek a tagjai.

üdvözlettel:
M.

to: olvasó
date: Sat, Jan 8, 2005 at 12:17 AMo
subject: RE: Az Internetről is letölthette

Kedves M.,

köszönöm a krátkij kurszt az internet történetéről, kedves emlékeket elevenített föl bennem. Eszembe jutott, hogy éppen tíz éve jelent meg az első publikációm a Narancsban. Egy fordítás volt. Rev. Bob Krispen fejtágítója a netikettről. (Azóta is elég rendesen irkáltam a netről meg a történetéről; a java itt van: zsadon.index.hu.) Meg eszembe jutott az az előadásom, amit az első Bulineten tartottam (1997?, 1998?) a BS-ben, megdöbbentően népes és érdeklődő hallgatóság előtt. Az internet történetéről. Így kezdődött: „A hely, ahol az információ (a dokumentum, a gondolat) eljut... Hová? És Hogyan?” Volt benne egy kedves Theodor Holm Nelson-idézet: „Az osztályozások rövid életűek, egy-két év múlva minden kategória ostobaságnak tűnik. Van abban valami általános érvényű, ahogy a katonai nyilvántartásban a pingponglabdából Pong Labda, Ping honvéd válik.”

Meg amit Vannevar Bush írt az As We May Thinkben: „Az emberiség tapasztalatainak elképesztő gyorsasággal terebélyesedő útvesztőjében az éppen fontos részlethez vezető eszköz még mindig ugyanaz a fonál, ami a keresztvitorlázatú hajók korában volt.” A fonalat valahol a MARK I.-gyel kezdtem, jött az ENIAC, Baran és a RAND, a DoD meg az ARPA, Vinton Cerf, meg mások és egyebek. USENET, BITNET, CSNET, Minitel, EUnet stb. stb. Úgy ért véget, hogy „1984: Gibson: Neuromance, 1000 felhasználó; 1990: Megszűnik az ARPANET.”

Na, mindegy. Vicces egy olyan szöveget olvasni, ami úgy kezdődik, hogy „az internet (oppardon: Internet) nem médium”, aztán hosszan bizonygatja, hogy az internet médium. Igen, az internet kapcsolatok és szabványok (köztük a webé is) összesége. Vagyis az, ami az információ adója és vevője között van (nem csak fizikailag). Ami két (több) izé között van, annak az a neve, hogy közeg. Külföldiül (vagy inkább tudálékosan): médium. (Vö.: a spiritiszták médiumával, ’közvetítő’.)

Közeg, mint a posta, a telefon, a vasút. („Ezen technológiát megvalósító programokat hívjuk webszervernek, és ezek már valóban médiumok.” Nem kérem. A webszerver hordozó. Szoftvereinek azt a részét, amelyek az információáramlást szolgálják az állomány és a lekérdező között, már nevezheted közegnek, hiszen valóban: immanens részei a közegnek. Az internetnek.)

Ez egy. A kettő meg az, hogy aki ezt le bírja írni: „Ezért is faszság az, hogy az Internet Service Providereket itthon Internet-szolgáltatóknak hívják: nem az Internetet szolgáltatják, hanem egy kapcsolatot, aminek igénybevételével a géped az Internet része lehet.” – annak egészen különös fogalmai lehetnek a nyelvről (mint azoknak, akik szerint a munkavédelem „hibás” szóképzés, mert nem a munkát védik, hanem a munkást). Vagy inkább kurvára nem figyelt a nyelvtanórákon.

A szóösszetétel mint szóalkotási eljárás ui. nemcsak tárgyas grammatikai viszonyt tud hordozni (internetszolgáltató = internetet szolgáltató), hanem mindenféle mást is: alany-állítmányit (dércsípte), határozóit (munkatárs, ökölvívás – internetszolgáltató = interneten szolgáltató), jelzőit (hidegvérű), birtokviszonyt (ablaküveg, disznóhús – internetszolgáltató = az internet szolgáltatója).

Továbbá ott van az ún. jelentéstömörítő szerkezetek hatalmas köre (barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás, hófehér). Az internetszolgáltató is ilyen: ’olyan kapcsolat szolgáltatója, aminek igénybevételével a géped az internet része lehet’. Ez kérem nem faszság, hanem a magyar szóalkotási módszerek egyik legproduktívabbika.

Így aztán azon sincs mit csodálkozni, hogy fogalmad sincs arról, mi a tulajdonnév, és mi nem: „A lényeg, hogy az Internet nem médium, hanem egy tulajdonnév, mint a Honvédség meg a Földhivatal.” Nem kérem, a honvédség meg a földhivatal (meg a minisztérium, a parlament stb.) nem tulajdonnevek. Böcsületes köznevek. Nem szabad megtévesztődni a véletlen egybeesésektől. A magyar belügyminisztériumot véletlenül Belügyminisztériumnak hívják, bár hívhatnák a Belügyek Részlegének (Department of the Interior) vagy Honi Hivatalnak (Home Office) is. Hasonlóan: a magyar honvédséget véletlenül Magyar Honvédségnek hívják – ez így tulajdonnév, de a honvédség nem. Földhivatal tulajdonnév pláne nincs. Van Fővárosi Földhivatal meg Pest Megyei Földhivatal meg még egy rakás. De „Földhivatal” nincs. (Azaz: bemegyek a földhivatalba, a Pest Megyei Földhivatalba.)

Az meg, hogy az internet „szervezet”, az egy vicc. („Csak ennek a szervezetnek nem emberek, hanem számítógépek a tagjai.”) Tulajdonnévvel legfeljebb jogi értelemben vett szervezet bírhat, de az internet minden, csak nem az. Ha nagyon lazán értelmezed, legfeljebb szerveződésnek nevezhetnéd, de valójában az sem: műszaki eszközök, tartalmak, szoftverek, technológiák és szabványok diffúz és dinamikus rendszere. Tessék mondani, hol van bejegyezve? Ezzel az érveléssel még egyszer sem találkoztam egyébként, pedig rengeteg nagy-I-párti levelet kaptam már, amióta (vagy száz éve) először leírtam nyilvánaosan, hogy „az internet pedig kis i”. (A legröhejesebbek azzal szoktak „érvelni”, hogy azért kell az internetet nagy kezdőbetűvel írni, „mert csak egy van belőle”.)

üdv
ZsB

 

date: Sat, Jan 8, 2005 at 6:44 AM

Szia,
na ezen e' kell gondolkodnom hosszasan, majd írok, ha valami értelmes érv az eszembe jutott :-)
üdv:
M.

 

69 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr511133350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Helyes a bőgés oroszlán.

Az internetet én is kis i-vel írom régóta.
Epic win. Biztos büszke vagy.
Kell nekünk egyáltalán egy ennyire kibaszottul bonyolult káoszerdő 'Nyelvtan' gúnynév mögé bújva? A nyelvészek rengeteget dolgoznak rajta, hogy ennyire szar legyen.

Ezek után miért csodálkozunk, hogy a felnőtt lakosság 75%-a analfabéta?

Mondom ezt én, aki mindig 5-ös voltam nyelvtanból (akkor is, amikor az osztály 95%-a bukott).
Szerintem M. egy korrekt fazon. Nem hőzöngeni kezdett, hogy "de akkor is nekem van igazam", mint az oly sokszor előfordul, hanem azt mondta, hogy elgondolkodik rajta.
"amit az első Bulineten tartottam (1997?, 1998?) a BS-ben" -> ez mégis mi volt? Eddig azt hittem a Bulinet egy ismerkedős oldal :D

Btw jó kis cincálgatás, szép volt :D
Igazából ahogy Tannenbaum bácsi könyvében is szerepel, az internet szó valójában azt jelenti, hogy "hálózatok hálózata", azaz olyan hálózat, ami hálózatokat köt össze. Ebből pedig elméletileg nagyon sok volt mindenfelé, csak aztán elkezdték őket összekötögetni, aztán meg ezt addig folytatták, amíg az összesből egy nagy egész nem lett. Eredetileg azért kezdték el nagy I-vel írni az internetet, mert ez valaminek a neve lett, és nem annak a valaminek a felépítésére akartak ezzel utalni. Szóval ponthogy azért nagy I, mert nem egy van(volt) belőle:D
Egyébként ez tök logikusan hangzik, csak kár, hogy én kisbetűvel szeretem írni, és azt nem tudom ilyen jól megmagyarázni, hogy miért :S :D
@yetii: Szóval egy példa csak hogy érthető legyen: Ha például van két cég saját különálló hálózattal, és nekem az a dolgom, hogy összekössem őket, akkor technológiai értelemben én egy internetet építek. Viszont ha én hazamegyek és azt mondom, hogy "ma építettem egy internetet" akkor hülyének fognak nézni, mert mindenki arra az internetre gondol, amit mellesleg internetnek is hívnak, és azt nem szoktak mindennap építeni. Ezt a két értelmezést akarták az okosok megkülönböztetni a kétféle kezdőbetűvel.
@AvgDvl:
"Kell nekünk egyáltalán egy ennyire kibaszottul bonyolult káoszerdő 'Nyelvtan' gúnynév mögé bújva?"

A magyar nyelvtan nem káoszerdő. Amire te gondolsz, az az angol helyesírás.
a mocsadék angolszászok meg dafke nagybetűvel írják. bár azoktól bármi kitelik, akiknél az "én" szó is nagybetűs.

a WWW.index. hu nekem műkszik nagy W-vel is. :D
Én eddig aszittem azért nagy I a zinternet, mer, hogy originalisan tulajdonneve vala nekie a halozatnak ez. Tehat nem is?
@yetii: igen, ez lehet az igaz!
Errol ket dolog jut az eszembe.
1. Van az okos, aki hulyeskedik es a hulye, aki okoskodik.
2. Medium: latin szo, egyebek mellett olyan emberre hasznaljak, aki transzba esik es olyankor hulyesegeket beszel. A media ennek a tobbesszama.
ARPA= Advanced Research Projects Agency
Az eredeti levél írójának abba a megállapításába is bele lehet kötni, hogy a HTTP olyan mint pl a Word dokumentum.

"HTTP sem médium, csak egy elektronikus iratfajta ill. az azt kezelő programok által használt szabvány. Semmi köze a hálózatokhoz, éppoly olyan irat, mint egy Word állomány."

A HTTP leegyszerűsítve egy protokoll, illetve az ezt használó szolgáltatás, amivel fájlokat lehet lekérni egy szerverről. Amire a levélíró gondol, az a HTML, ami pedig egy fájlformátum, egy oldalleíró nyelv.

De végülis ez a része egyáltalán nem érinti sem a levél, sem az arra adott válasz mondanivalóját.
@Mao elvtárs: Medium: latin szo, egyebek mellett olyan emberre hasznaljak, aki transzba esik es olyankor hulyesegeket beszel. A media ennek a tobbesszama.

Pontosan. De: médium: magyar szó, jelentése ua., a többesszáma: médiumok. Média: szintén magyar szó, tömegtájékoztatásra és annak szervezteire használják. Többes száma: médiák.
@Azhát:
http://www.szerkeszt.hu/teszt.php

töltsd ki és borzadj el.

Ez nem szabályrendszer, ez szívatás.
@AvgDvl:
Ez nem nyelvtan, ez helyesírás. A kettőnek semmi köze egymáshoz. A nyelvészek (már az igaziak) meg egyáltalán nem ilyesmivel foglalkoznak.
@Lasombra: Nem csak az angolszászok. A spanyolok névelőt sem tesznek elé. Ott úgy is viselkedik mint egy tulajdonnév. (Igaz, ott meg a posta is ugyanilyen.)
@pocak: "Ez nem nyelvtan, ez helyesírás. A kettőnek semmi köze egymáshoz."

Hopp-hopp, ez egy csöppnyi túlzás volt, nem gondolod?
ja, érdekesek ezek az összetett szavak, lásd pl. halászlé :-)

a levélben a http-html összekavarása meg nagyon gáz

tényleg, a Belügyminisztériumot miért kell egybeírni? csak?
@pocak: Tehát nem gondolod, hogy a helyesírás a nyelvtan tárgykörébe tartozik? Te nem nyelvtanórán tanultad a helyesírást?
@Androsz:
Azér ne már a nyelvtanóra tanmenete határozza meg, hogy mi tartozik a nyelvtan tárgykörébe.

A nyelvtan a nyelv szabályainak összessége, ami az ember ösztönös működés, spontán tanuljuk a szüleinktől meg ilyesmi, a helyesírás pedig egy mesterséges valami, amit az iskolában tanulunk.

A múlt idő jele akkor is -t lenne, ha az lenne a helyesírási szabály, hogy mindig három t-vel írjuk, akkor is, ha cirill betűvel írnánk, akkor is, ha kandzsival, akkor is, ha hieroglifákkal. Sőt akkor is, ha nem is lenne írásbeliség.
@pocak: "A múlt idő jele akkor is -t lenne, ha az lenne a helyesírási szabály, hogy mindig három t-vel írjuk."

Ez felcsigázott. Nekem eddig azt mesélték, hogy a helyesírásban szabályozottaktól többé-kevésbé eltérően mondunk ki egyes szavakat, és nem fordítva. A hasonulás, hangejtés és hasonló jelenségek kivonatos leírása ott díszeleg A magyar helyesírás szabályai című örökzöldben. Összegezve: ha a múltidő jeleként három t-t írunk, akkor a múlt idő jele három t, és esetleg mondunk ennél kevesebbet, bár Latinovits Zoltán vagy Gáti József bizonyára kimondta volna mindhármat.

Ami pedig a kérdésemet illeti, ha az iskolában a nyelvtanórán tanultuk a helyesírást, akkor nem igaz az a szentencia, hogy a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz. Egyéb példákat akkor már nem is kell keresnem, bár ha jártas lennék a magyar szakosok képzésében, talán előkaphatnék még néhányat.
@pocak: Még egy apróság: ha nem lenne írásbeliség, akkor nem lenne t betű sem. Sem egy, sem három.
@Androsz:
"Még egy apróság: ha nem lenne írásbeliség, akkor nem lenne t betű sem. Sem egy, sem három."

És a múlt idő jele akkor is t lenne. Aszittem, a betű meg a hang különbségét is tanították nyelvtanórán.
@pocak: Rendben, ezt benéztem.

A többi? Legyen döntetlen? :-)
Azért a hypertext-irat kifejezés durva :)
@Androsz:
Hát, az ajánlatot értékelem, de sajna nem egyezhetek ki a döntetlenben. :)

Nyelv és nyelvtani szabályok azelőtt is léteztek, hogy a helyesírást vagy akár az írást magát kitalálták volna ezek kódolására, és akármit csinálunk az AkH-val, a nyelvtani szabályok röhögnek rajta, és járják a saját útjutak.

Nyelvtanórán meg annyi sületlenséget tanítanak, hogy ne tudd meg. Valszeg ez az a tantárgy, amelyik a legdurvábban le van maradva a tudomány mai állásától.
Fizika - leginkább mechanika - is volt már az ógörögök tudástárában, mégsem vesszük ma ki ezen az alapon a fizikából az optikát, az atomfizikát, az elektromosságtant.

Egy másik helyen, lehet, hogy már több helyen is kifejeztem a helytelenítésemet az olyan hozzállás iránt, hogy a magyar nyelv szakértői és szabályainak leírói csak írják le szépen azt, amivé a nyelvünk alakul, és ne akarják az ósdi szabályaikat a beszélőkre erőltetni. Ez az elképzelés ha megvalósulna, száz év múlva született utódaink csak szótárral értenék meg a ma leírt sorokat. Ez nekem nem fejlődés, hanem elvadulás.

Az iskolában más tantárgyakban is sok sületlenséget tanítanak. A lemaradásban sem marad le például a fizika, elhiheted.
@Androsz:
A fizikához nem értek, úgyhogy simán elhiszem.

A nyelvhez picit értek, éd abban nagyon nincs igazad, de annyi emberrel vitatkoztam már ezt végig, hogy nem szívesen állnék neki megint, úgyhogy cserébe te meg azt hidd el nekem, hogy megértenénk egymást ugyanúgy, ahogy évezredeken keresztül megértettük egymást anélkül, hogy bárki belepofázott volna, hogyan kéne beszélnünk.
Szerintem a levélíró a médium szót "tömegtájékoztatási eszköz" értelemben használta, mely kategóriába a tévé, rádió, újságok, stb. tartoznak bele, vagyis a hírforrásként szolgáló médiumok. Pontosan azt akarja mondani ő is, mint az eredeti cikk: hogy az internet nem forrás, hanem közeg.

Viszont ez érdekes:
"Az internetről is letölthette

* don B

| 2003. augusztus 26., kedd 00:27 | Frissítve: 2005. január 7. "

Úgy látszik, a levél hatására mégiscsak kellett módosítani valamit az eredeti cikken.
@pocak: Nem hagyhatom sajnos szó nélkül, hogy azt a kevés nyolc évszázados írásos nyelvemlékünket, ami van, nyelvészek tették érthetővé egy mai diák számára. És azért ilyen jó a helyzet, mert két évszázada egypár megszállott úgy döntött, hogy megszabadítják a megmaradt magyar nyelvet a rárakódott latin és német szutyoktól. Ma is vannak latinból és németből (angolból, franciából, szlávból, törökből) átvett szavaink szép számmal, jószerével csak azok vannak, valahogy mégis magyarabbnak tartjuk a mai nyelvünket, mint ami akkor lett volna belőle, ha az az egypár megszállott inkább a kocsmában tölti a napjait.

Szóval szerintem ha lassan is, de a magyar is változott, ezt a változást pedig szerintem több szociológiai tényező is erősen gyorsítaná mostanában. A gyökeres változás sajnos elkerülhetetlen, mert a magyar lesz egy kisebbségi nyelv, amelynek a fennmaradásáért művelődési házak és klubok fognak erőlködni. Másrészt ha a nyelv spontán változásait magára hagyták volna, azok mára kifordították volna a nyelvünket a bőréből, és ma a kontinens fele a nyelvrokonunk lenne.

De nem erőltetem a vitát, nekem nem szakmám a szóban forgó terület. Én csak annyit mondtam, hajdan, hogy a hirtelen felindulásból elkövetettnek látszó kijelntésedben volt egy csöpp túlzás.

Üdv.
Megőrülök a nyelvészektől. Náluk már csak a borotvapenge-élesítők és a zoknistoppoló szakmunkások fölöslegesebbek.
@yetii: A Tannenbaum-könyvben van, aminek a magyar változatát egy mérsékelten intelligens úriember szerkesztett össze a diákjai által potyaötösért fordított szövegekből. Az internet/Internet magyarázata a magyar változatban szerepel valahol, A.D. 1998, de az illető totális inkompetenciája folytán nem túl jó hivatkozási alap.
"bár Latinovits Zoltán vagy Gáti József bizonyára kimondta volna mindhármat." :D

vagy bármelyik debreceni

vö: Kipattintottátok a melltartópántotokat?

vagy: Miti tété teté tite tü, átá tá?
@keria: OK, akkor a wikipedia jobb hivatkozási alap?
http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_capitalization_conventions
Vagy ők is a Tannenbaum könyv magyar fordításában olvasták?
@tiboru: "Megőrülök a nyelvészektől."

Én is, öregem, én is!

:-)))
@Androsz:
Azért nagyon félreérted a nyelvújítást, ha azt gondolod hogy a "rárakódott szutyoktól" akarták megtisztítani a magyart. Ajánlott olvasmány: Magyar nyelv. Főszerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, 2006. pp. 385-401. (Meg az egész köny am bloc kitűnő érdeklődő laikusok számára szerintem.)

De az kétségelenül igaz, hogy az egypár megszállottnak sokat köszönhetünk. Csak nem úgy.

Szívesen mondanám még, mert teljesen frankó vitapartnernek tűnsz, de sajna tényleg nem érek rá, még egy csomó meló vár rám, hogy rohadna rá az ég.
...de tudja-e valaki, hogy a Belügyminisztárium miért egy szó? Továbbra is furdal a kíváncsiság.
@pocak: Köszönöm a könyvajánlást, máskor, máshol talán még folytatjuk. Jó munkát.
@dark future: jelentéssűrítő szókapcsolat? Csak tippolok az 53 pontommal.
Ez a kettő egy tollból, elnézést, korrekorul klaviaturábol származik, vagy két tök ugyanannyir pökhendi arc veszekszik e?
a belügyminisztériumot ma véletlenül úgy hívják, hogy Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. De vajon helyes-e, ha az, aki oda készül, azt mondja: "megyek a belügyminisztériumba"?
@joder: Az relatív, hogy helyes, ha oda készül.
Ha ott dolgozik, akkor valószínűleg helyes. De ha ott dolgozik, és nem szereti a munkáját, akkor már valszeg nem helyes.
Ha ügyet megy intézni, akkor megint csak valszeg nem helyes. De ha ügyet megy intézni, és ezáltal jobb lesz neki, mert valamilyen vitás kérdése az ő javára rendeződik, akkor ismét helyes.
Szóval ez elég összetett kérdés! :D
A bölcsész érvelés:
1. Én ez és ez vagyok, ezt és ezt csináltam, tehát jobban tudom
2. Az én barátaim/ismerőseim ezek és ezek, ők aztán tényleg jobban tudják és ők is ezt mondják.
3. XY aztán már tényleg kurvára tudja és ő is ezt mondta
4. Érvek...ja bocs, ez nem szokott lenni.

Na igen, ez a módszer kielégít sokakat.
Köszönjük az összefogallót a netről, lehet hogy valakinek van rás szüksége.

Ha már enynire viszamentél a fidonet azért érdemelt volna pár szót.

Ez tudod miért lehetséges hogy meg sem említetted a FidoNet-et?

Mert te valószínűleg nem átélted ezeket a változásokat hanem csak copy-pastelsz a netről.

Akkor most térjünk kia hibákra is amit a cikkben leírtál, ivel ezt sokan olvassák az index jóvotából nem lenne szerencsés ha sötétítenéd az embereket.

"Az Internet nem médium."

De, az internet az egy médium. Ez olyan mint ha azt mondanád hogy az ember az egy majom, ami sejtekből áll. Ezzel csak az a gond hogy igaz hogy sejtekből áll, de ez nem zárja ki azt hogy nagyobb (minőségilebb magasabb szintet képviselő módon) egységgé álljon össze - egy lénnyé.

Másrész majom volt régebben, de most nem az.

"Ezért is faszság az, hogy az Internet Service Providereket itthon Internet-szolgáltatóknak hívják: nem az Internetet szolgáltatják, hanem egy kapcsolatot, aminek igénybevételével a géped az Internet része lehet."

Az "Internet élérést szolgáltatók" név magyarul hülyén néz ki, ezért van rövidítve.

A "hacker védelem" sem azt jelnti hogy védeni kell a hackereket, és a józan ész miatt van rövidítva és nem debil módon : "hackerek által okozott, biztonságtechnikai szempontból negatív hozadékú informatikai események elleni védelem"
a neve.


Az internet MÉDIUM, ennyi.

Amúgy sok egyéb hülyeség is van a következtetéseidben, a lényeg:

A világ halad, a szavak elkezdenek mást jelenteni.

A kocsi szó jelenleg nem a lovaskocsit jelenti, és ezen az sem változtat ha te a feleségednek azt mondod:

"Rendbenn Julcsa, azt gondolom hogy a otto motoros gépjárművünk tárolóhelyéről megkísérlek egy transzportot, hogy az anyád anyját elszállítsuk a munkavégzési helyed közelében lévő élelmiszereket árusító kiskereskedelmi egységbe"

A helyett hogy azt mondanád:

"Figyelj, kiállok az autóval és a dédit elvisszük a spar-ba.." ))

Szóval vedd észre hogy az élet, a szavak _változnak_, és lehet hogy baromi jó poén kötözködni ill. a témában tudatlanokat evidens történelmi tényekkel meglepni, de a végkövetkeztetésed - amit kútfőből mertettél - már nem helyes.

Üdv

W
@dark future:
@tucatnev: Röviden: igen.
Mivel úgy lehetne teljes alakjában kimondani, hogy a belügyekkel foglalkozó miniszérium, vagy belügyi minisztérium. Ugyanúgy, mint a külügyminisztériumot is egybe kell írni.
Természetesen az oktatási minisztérium már külön van, mert az oktatási már önmagában használható jelzőként. A belügy önmagában még nem.

Általában egy sima főnév nem lehet saját jogon jelző, és így ha egy főnevet használnál jelzőnek, akkor fel kell merülnie a kérdésnek, hogy nem kell-e esetleg egybeírni: nem jelentéssűrítő összetétel-e inkább.

Bár előfordulhat, hogy valaki tud ellenpéldát, most nem tudok ilyet találni.
Most akkor az internet nem tulajdonnév?
A médium meg nem az, aki megidézi halott nagyapám, aki a pre-internet időkben halt meg, tehát nem lehet fenn a neten, már csak ezért sem médium a net?
Sejtettem, hogy 60 pontnál nem fogok többet elérni, de nem érzem magam nyelvtani nullának, mert az a teszt főként azokkal az összetett szavakkal operál, amelyekre nincs semmilyen értelmes szabály. A nyelvtanról még csak annyit, hogy amikor én jártam iskolába, akkor jó néhány szabály másként volt megfogalmazva, és valakik időközben úgy döntöttek, hogy holnaptól írattassék másként, ami eddig valahogy leírásra került. A magyar nyelv meg ettől függetlenül megy a maga útján, és úgyis kiveti magából a beékelődött idegen és csonka szavakat, helyettük lesz majd olyan, amit mindenki megért, és nem kell órákig töprengeni, hogy mit is jelent.
S ha nyelvtan nem is, de a helyesírásnak nevezett, a szótövekre, a nyelvi elemekre nem figyelő zavaró, öncélú szabályrendszer egyszer úgyis megdől a saját értelmetlenségétől, lásd elválasztás, összetett szavak, idegen szavak (hahaha) írásmódja.
@Jedlik: Az internet csakúgy, mint a világ vagy a világegyetem: köznév, és ettől kisbetűs.
@dark future: "Belügyekkel foglalkozó minisztérium", jelentéstömörítő, egybe kell írni. Ha meg "belügyek minisztériuma", akkor jelöletlen birtokos, és akkor meg azért.

Érdekes, hogy nem kötőjjellel írják, pedig háromtagú, hét szótagú összetétel. Biztos szebb így. A szabály (a 138-as) megengedi: "A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán".
Szép szó a "többnyire". És praktikus. Különösen egy szabály megfogalmazásában.

@civil polip: Erről beszélek én is! "Többnyire". A helyesírási tanácsadó hemzseg ezektől: esetenként, leggyakrabban, általában stb.
Ez nem szabályzat, hanem önkény.
Én kötelezővé tenném a nyelvészek/nyelvtanászok/helyesírásológusok számára a matematikát, a logikát és a programtervezést mint alapozó műveltséget. Akkor nem lehetne egyszerre helyes a "telefon-előfizetési díj", a "minőség-ellenőrzés", a "labdarúgópálya" és a "combnyaktörés".
Ja, az éppen hat szótagos "melegvíz-tároló" kimaradt...
@Aardvark: Nem önkény, hanem káosz, anarchia. Hiszen nem kell feltétlenül betartani a szabályt, illetve a közember a "többnyire", "újabban" és társai alapján nem tudhatja, mikor kell, és mikor nem.
Egyébként a példáidban semmi kivetnivalót nem látok. Ott be vannak tartva a szabályok, és kész.
@Aardvark: A "melegvíz-tároló" azért kötőjeles, mert önmagában a "meleg víz" két szó.
@civil polip: Úgy tudtam, hogy valaki lecsap rá! A vajaskenyérre és a zsíros kenyérre is van ideológia, csak éppen minek.
@civil polip:

No ez az, 7 szótag, három tagból összerakva, mégis egybe kell írni. Ennél szebb már csak a
Közgazdaságtudományi (Egyetem), 8 szótag, kötőjel nélkül...

A mérnök agyam ezt nem veszi be. Vagy nevezzék azt a könyvecskét szabályzatnak.
Hehehe... három vagy négy verziót látok médiumra és barátaira.

Drága jó emberek. Ha nem üvölt erről a szóról, hogy latin eredetű, akkor csak túlvilági módon tud sikítani. Miért nem egyszerűbb felcsapni a latin szótárat és szépen abc rendben először rájönni, hogy media szó abban a jelentésben, amit mi keresünk nem létezik. Még csak meg sem környékezi őt. Utána ugorjunk a media-ra. A gyengébbek, akik nem tanultak latint csak azt látják, hogy:
medium, - ii (n =semleges nemű) főnév. Van ezer jelentése, többek között vmi nyilvánosságot is jelent. Ezen viszont csak az látszik, hogy hiányzik az olyannyira latinos um a végéről.
Továbbhalad kicsi szemünk és látjuk a midus 3 jelzésű melléknevet... Ez is megtetszik, mert tt a hármas. Na de miért van ott a hármas? Előrelapozunk kicsit, majd látjuk hogy hát ez biza a három alakú mellékneveket jelöli. Medius, media, medium. Na ha okosabbak vagyunk, rájövünk hogy az utolsó mindenképp vmi többesszámt jelöl. Ez már bíztató, mert megvan a média is meg a médium is.
Na most akkor a latinosok még a főnevünknél elmormolják magukban a sokadik declinatiot és rájönnek hgy hát ezt csak halálra ragozva lehetne előállítani, ezért hagyják a frászkarikába, és ők is rátérnek a kedvenc melléknevünkre.
Alora, a következtetések a következők: a média az egyetlen darab tömegkommunikációs eszközt hivatott jelölni, a médium pedig többet.
Ez így fasza, letahózhatom holnap a padtársamat mert nem tudja, és mennyire gáz már, hgy a fél ország kettős többesszámot (médiumok) használ...
De hozzátenném, hogy szerintem az ANYANYELVÜNKET de akármilyen másik NYELVET rohadtmód nem könyvekből kéne kiszívnunk, hanem a buksinkból és édesmindegy mennyire helyesen. Kevés egy élet ahhoz, hogy a saját nyelvemet jól megtanuljam, a 21. században pedig kettő idegennyelvtudás a minimum. Ergo szerintem magunkat minősítjük, ha valakit letahózunk akármilyen nüansznyi hibáért is. A nák-nék is határeset talán, bár furán hangzik elég erősen, de az egybe-külön-össze-vissza írás már sztem bizonyos értelmes határig nyomorultul mindegy. Kivéve, ha olyan helyre írsz. De akkr meg ott a szótár...
Egyetlen dolgot tartok fontosnak a nyelvekkel kapcsolatban (mint néha tolmács, néha frdító, nyelvet esetleg tanító, interkultúrális merionettbábú mondom én ezt), hogy a saját anyanyelvedet imádnod kell, művelned kell, és át kell adnod a gyerekeidnek. A középsőre pedig nem a nyelvtanóra van kiszabva, hanem a csodás magyar irodalmunk. A nehézsúlyú versenyzőinktől (Balassi, Jókai, Zrínyi) a könnyedebb dolgokig (Kosztolányi, Örkény, Radnóti).
Nehéz nyelvet beszélünk, és csak azt kell érte megtenni, ami tőlünk kitelik.
Javítás: 4. sorban "ugorjunk a media-ra" helyett, ugorjunk a mediumra.
7. sor: midus 3 az medius 3 akart lenni.
@cuclili: médiumok az mitől is kettős többesszám?
médiák az valóban kettős többesszám.

Én is végignyomtam ezt a tesztet 61 pontért és mikor megkaptam az eredményeket rájöttem, hogy egy csomót benéztem, persze volt amiről fogalmam nem volt, hogyan helyes. A kedvencem a labdarúgópálya volt, szerintem ilyet ember nem mond, de még csak nem is ír le, hiszen lehet az futballpálya vagy focipálya is.

A legszebb azonban a tulajdonnevekből képzett melléknevek helyesírása magyarul (-i, -beli): logikusak az ide vonatkozó szabályok, csak éppen egy kicsit sok van belőlük. Miért nem lehet mindig nagy betű? Az nem illene a mi csodaszép, ellenben borzasztó nehéz nyelvünkhöz?
És a zindex miért kis i?
@cuclili: Az egybeírás szabályainál valóban van olyan, amikor erősen határeset (meleg/hideg víz),
meg van amikor a szabályt követve igen nagy szószörnyek keletkezhetnek, és ugye egy szóba max 1 kötőjel kerülhet, de azért néha elég fura dolgokat tudnak emberek leírni, pl:

fanadrág vállfa
http://legalja.hu/?leg=view&img=20090507_fanadrag.jpg

Amúgy a szón magán is érdemes elgondolkozni, például kétszer van benne, hogy fa :) És hol a nadrág válla? ;-) Szóval a vállfasághoz úgy tűnik nem szükséges sem a fa, sem a váll.
Az a pár egyetem nem amerikai volt, hanem svájci.
Lásd: en.wikipedia.org/wiki/Www (History)
@ChPh: Hát ez az.... Hogy olyanok osztják az észt, akik a magyar internet születése idején még azon izgultak, megmarad-e a jelük, ha nagycsoportba mennek...

@Boyxboy: mint például ez is itt, aki azt hiszi, az internet az a www. Kérdezni kellene előbb, meg sokat olvasni. ARPANET volt az, bezony, ahogy fent is írva van.

Namindegy, csak a vén fasz beszé(ó)l. Bocs.
süti beállítások módosítása