korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

  • Közbiztonság Szilárd: "újságíró, vagyis olyan ember, aki hivatásszerűen foglalkozik szöveggyártással, tehát az átlagos m... (2021.01.19. 21:30) A kongruencia sejtelmes köde
  • Közbiztonság Szilárd: @is: Hát ez sajnos nem igazán állja meg a helyét. @crix: Ez azért elég szomorú. Mármint hogy ne... (2021.01.19. 20:17) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Igen, mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtok... (2021.01.19. 20:00) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtokos, eg... (2021.01.19. 19:56) A csúnya fiúk szíve
  • Alienita999: Szia! A dátumokra lettem volna kíváncsi... A -tól-ig-ra... Ha számokkal írjuk. Meg a dátumok közö... (2017.03.12. 11:35) Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok
  • Utolsó 20

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Ba(s)zd meg, kettős állítmány

Vak mailboxbányaló

2009.05.22. 07:00 don B

(Mottó, utólag:
Hogy irjuk azt, hogy bammeg?
1. Ha ige, sz-szel és külön, ha rémakiemelő partikula, z-vel, és egybe.
2. Három ponttal.)

Subject: kerdes
Date: Wed, 23 Feb 2005 15:03:16 +0100
From: angelday
To: zsb@mail.index.hu

Bela,

„3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vs „3 órára kell a fogorvoshoz mennem”. Ismerek valakit, aki következetesen az első forumulát használja, és nem tudom megmondani, de engem zavar valahol. Hol az igazság és miért?

Továbbá: „eszek" vagy „eszem"?

Illetve: „Át kell mennünk rajt”, vagy „át kell mennünk rajta”? Ez is az annoyance kategóriából.

Köszönettel,
angelday

from: Zsadon Béla
to: angelday
date: Wed, Feb 23, 2005 at 11:35 PM
subject: Re: kerdes

> „3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vs „3 órára kell a fogorvoshoz mennem”

A Nelvművelő kézikönyv aszonta negyedszázaddal ezelőtt, hogy a kell utáni alanyi szerkezet különféle kifejezésmódjai (el kell mennem; el kell, hogy menjek; el kell menjek) közül az utolsó „bár az irodalmi nyelvben is eléggé gyakori, nem tekinthetjük általános köznyelvi formának; a keleti nyelvjárásokban, ill. az ország keleti részének köznyelvében azonban eléggé természetes”.

Namost, azt tenném hozzá, hogy merev nyelvoltami felfogás szerint a kell után vagy főnévi igenév van (el kell menni, mennem, menned, mennie stb.) vagy hogy + felszólító mód (el kell, hogy menjek, menj, menjen stb.), a hogy nélküli felszólító mód „pongyolaság”, valamiféle kontamináció. Szerintem azonban ma már teljesen általános, én pl. nem kapom fel a fejem rá.

Eszembe jut egy „fordított” jelenség, ahol nem kiesik, hanem bejön a hogy: „elvileg helyesen” vagy határozó (valószínűleg elkésünk), vagy jelző + hogy (valószínű, hogy elkésünk); előbbi hoggyal (valószínűleg, hogy elkésünk) „elvileg hibás”, a két szerkezet keveredése (kontaminációja). Viszont pár hónapja olvastam egy nyelvészeti cikket, ami szépen levezette, hogy a „hibás” alak nyelvi logikailag teljesen normális. Hát, a fene tudja.

> Továbbá: „eszek” vagy „eszem”?

Az ikes ragozás eredetileg a szenvedő alak ragozása volt (vö.: tör-törik, hall-hallik, lát-látszik, érez-érzik), de a kettősség bő háromszáz éve tökre elmosódott, aztán a 18. és 19. sz. fordulóján Révai Miklós mozgalmat indított a regenerálására, de csak azt érte el, hogy legyen mivel tahózzuk egymást. Vannak ikes igék, amiknél nagyon rosszul hangzik az iktelen ragozás, másoknál zavar nélkül ingadozik, van, ahol csak E3-ban van -ik (hazudok, hazudsz, hazudik; illik, jelenik, tűnik, válik stb.), van, ahol E2-ben esik ki: botlom, botlasz (nem botlol), botlik. Viszont vannak nem ikes igék, amik lopnak az ikesek paradigmájából: teszel, veszel (és nem teszesz, veszesz). Stb. stb. stb. Sz’al teljes kvász.

Az eszik speciel az a csoport, amiben „tahóságnak” hangzik E1-ben az iktelen alak (eszek). Én is felkapom rá a fejem. Pedig! Esz a fene – milyen irodalmi, nem? Arról már nem is beszélve, hogy feltételes módban ki a fene mondja ma már, hogy én innám, esném, szökném ahelyett, hogy én innék, esnék, szöknék – pedig rendesen ikesragozva ő innék, ő esnék, ő szöknék (és nem inna, esne, szökne)... Innen nézve nem tökmindegy, hogy eszek vagy eszem?

> Illetve: „Át kell mennünk rajt”, vagy „át kell mennünk rajta”?

A rajt’ erősen népies vagy régies stílusértékű, illik aposztróffal írni. Nincs vele semmi baj, kicsit modoros. Arany János imádta:

Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak

S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom

Látszanak is rajt’ a mester kezek
Ha lassu táncban oly halkal rezeg

Áll a torony, mint valami Bábel,
Rajt’ az idő nyomtalanul jár el.

üdv
ZsB

from: angelday
date: Thu, Apr 28, 2005 at 6:16 PM
subject: baszd meg vagy bazd meg

Béla,

Ma ebédnél a menzán csunyán összevitatkoztam valakivel. A vita tárgya az volt, hogy hogyan írjuk: „baszd meg” vagy „bazd meg”. A gyerek állitja, hogy tökéletes helyesíró, mindig is az volt, és a „z” betűs írásmód a helyes. Én ennek ellenkezőjét. Mindketten hajthatatlanok vagyunk. Az sem győzte meg, hogy a szó töve a basz.

Bassza meg.

to: angelday
date: Thu, Apr 28, 2005 at 7:29 PM
subject: Re: baszd meg vagy bazd meg

Minthogy a szótő basz(ik), és mivel a zöngésség szerinti hasonulást nem jelöljük. vö.: támaszd (támasszad), játszd (játsszad), metszd (messed), mászd (másszad) sat.:

baszd meg (basszad meg)

ZsB

Ps.: Ha valaki azt állítja, hogy „tökéletes helyesíró”, tudhatod, hogy egy nagy marha, tökéletes helyesíró ui. definíciószerűen lehetetlen, hiszen a helyesírás – divergens alapelveiből fakadóan – tökéletlen, alaptulajdonsága ez neki.

317 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr291135175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Az - első - reggeli kávé mellé a legjobb kezdés volt. :)
Áh, ez nagyon jó kis blog.

Amúgy az eszem/eszek használata nem attól függ, hogy az evés tárgya határozott vagy határozatlan?
@pizsama: A sulis sztenderd szerint mindkettő „eszem”, és csak utána válik ketté a dolog (eszel–eszed, eszik–eszi stb.).


@don B: „sat.” – hínnye, modorosnak tetszik lenni máma :D
Edelyben (konrketabban Szekelyfoldon futottam bele). meg a "Le kell ulni" azt jelenti, hogy "Tessek leulni", "Uljetek le". Nagyon neztem, mikor eloszor hallottam.
Engem iszonyatosan tudnak idegesíteni azok, akik másokat basztatnak a helyesírás meg ikes ragozás miatt. Miért alakult ki ez nálunk? Fórumoznak az emberek, vitatkoznak egy témáról, és előbb-utóbb mindig valaki beszól, mintha az érdemileg érintené a témát, vagy csökkentené bármelyik érv értékét, hogy tanulj meg előbb helyesen írni stb. Kb. olyan ez, mint a politikai életünk kicsiben. A jóindulatú interpretáció és odafigyelés helyett mindenféle irreleváns apróság alapján leírják az ellenfelet, vitapartnert. Nekem a nyelvben, amikor mindennapi kommunikációban használom, inkább a tartalom számít, és nem a forma. Nagyon tetszik, amit a tökéletes helyesíróról mondasz (na egy igazi helyesíró vagy nyelvhelyességi fasiszta még ebbe is belekötne, hogy nem is mondta, hanem írta, figyelj oda baszd meg, vagy bazd meg. Amúgy tényleg jó lenne, ha tudatosulna az emberekben mennyire esetlegesek a magyar helyesírás szabályai. Akár úgy is dönthettek, volna, hogy a zöngésedést jelölik az írásban, és akkor most azok, akik azt írják bazd meg, basztathatnák azokat, akik szóelemeznek, és baszd meget írnak, és akkor sokan így baznák el.) A tapasztalatom a helyesírással kapcsolatban még az, hogy mivel a magyar írásban annyi mindenre oda kell figyelni, az idegen nyelvek tanulásánál általában jobban megtanultam az adott nyelven helyesen írni, mint az anyanyelvűek. Rendszeresen fedezek fel hibákat az amerikai vagy brit ismerőseim angol helyesírásában, és nekem nem tűnt fel, hogy ők annyit piszkálnák egymást emiatt.
Az eszek/eszem sztem teljesen egyértelmű és valóban nagyon zavaró az "eszek" brrrr.... Inkább az mondjátok meg, melyik a helyes : a könyörgöm vagy a könyörgök. (például könyörgök ne mondd).
@darnmarquee: azé a grammar nazi angol kifejezés :)
"Eszem" vs "eszek" ügyében: nekem meggyőződésem, hogy itt a - szerintem - magasabbrendű, fontosabb szabályt, a tárgyas-alanyi különbséget kell előnyben részesíteni, hisz enélkül bizonyos helyzeteket nem tudunk kifejezni.

(Ui.: ZsB úr kb. annyi helyesírási hibát hagy a leveleiben, mint egy átlagos Index-cikkben...
Másrészt van olyan, hogy tökéletes helyesíró: én. :)

A "rajt" a Dunántúlon szerintem teljesen természetes, mint ahogy a "motrot" alak is az egyébként elterjedt "motort" helyett. Főleg Székesfehérvár körül gyakori.

Az eszek-eszem gyermekkori emlékeim szerint a tárgyas/alanyi ragozás témaköre, de egyre jobban összemosódik. A "mit csinálsz" kérdésre furcsán hangzik az "eszem", természetesebb az "eszek", míg az "eszem valamit" vagy "eszem egy falatot" jobban hangzik az "eszek valamit" vagy "eszek egy falatot" helyett. A tárgy sokszor kimondatlan marad, de a beszélő fejében ott van, ilyenkor magában is megállhat az "eszem". Ez a különbség azonban egyre jobban eltűnni látszik, és kölcsönösen egymás helyett használjuk őket. Hosszabb távon ki fog derülni, hogy melyik marad.
almát eszem - tárgyas ragozás
amikor időm lesz eszek majd - alanyi ragozás
rajta - kb gyerünk; rajt - kb most
ige, időhatározó
Egyébként a helyesírás személyes ügy és kreatív dolog. Nem hagyd magad :)
motort - tárgy jele
motrot - termonukleárisan vidéki jele :)
"Ha valaki azt állítja, hogy „tökéletes helyesíró”, tudhatod, hogy egy nagy marha"

:)))

Bizony :)
Csak jó helyesíró van, aki nem azért jó, mert kapásból tud mindent, hanem mert odafigyel erre.

@darnmarquee:
"Fórumoznak az emberek, vitatkoznak egy témáról, és előbb-utóbb mindig valaki beszól, mintha az érdemileg érintené a témát, vagy csökkentené bármelyik érv értékét, hogy tanulj meg előbb helyesen írni stb."

Márpedig valóban csökkenti az érvet az, hogy rosszul van megfogalmazva.

Mint ahogy egy ház értékét csökkenti ha össze van graffitizve - pedig maga a ház lehet hogy ugyanolyan kényelmes, napos, kisrezsijű stb. - de hát ha egy nagy f*sz van a bejárati ajtó mellé rajzolva, meg mindenféle krixkraxok, akkor annak a háznak csökken az értéke.
Ez van.

De felhozhatnám a külsőség-példát is. Nem mindegy, hogy ugyanaz a mondat a sarki késdobálóban hangzik el egy részeg hajléktalantól az összehányt sarokban - vagy egy rendesen felöltözött ember mondja el.

Igen, milyen jó lenne ha mindannyian csak a tartalomra figyelnénk és nem a formára - de hát márpedig olyanok vagyunk, hogy a formára is figyelünk. Tárgyakban, nőkben :), ételben - és beszédben, írásban is.

Ha valaki a tárgyakban igényes, akkor pl. az írásban miért nem az? Vagy lehet, hogy valaki egyikben sem igényes? De akkor meg jogos a kritika, nem?

És ne felejtsük már el, hogy a helyesírást mindenki tanulta 8 évig (minimum)...
Ja és:

@darnmarquee:

"Engem iszonyatosan tudnak idegesíteni azok, akik másokat basztatnak a helyesírás meg ikes ragozás miatt."
Igen, mert zavarja őket. Ahogy gondolom téged is sok minden zavar, és olyankor meg te basztatsz másokat...

Vagy téged soha nem zavar semmi? Akkor irigyellek.
hehe, rotort - rotrot vagy mi :)
jaj, könyörgöm, ne keverjük mánmeg ide a z alanyi-tárgyas ragozást, mer~ az dehanemazonban tökmás...


eszem A kefét (tárgyas)
eszem EGY falatot (alanyi) - ejnyedepallérozott
eszek EGY falatot(alanyi) - nem annyira, de jó

ellenben:

tudom A módját (tárgyas)
tudok EGY munkát (alanyi) - létező alak
tudom EGY munkát (alanyi) - nem létező alak
engem a motrotnál jobban érdekelne, hogy a többes szám jele belelát-e a szó értelmébe?

azaz:

orrszarvú: orrszarvúak-orrszarvúk

az én fülemnek az első a természetesebb, no de a szarvas meg akkor miért szarvasok, és nem szarvasak?
Amit én nem tudok megszokni, Nyírség: "kelletett" volna, pl. venni valamit (a kellet szerintem teljesen mást jelent, csak magamat tudom kelletni pl.
vagy: "majd megegyük később". Az megesszük, nem?
Viszont azt is meg lehetne említeni, hogy amennyiben az eredeti jelentéstől elvonatkoztatunk és az 1 szavas indulatszó funkcióra koncentrálunk, akkor a "baszdmeg" baromi szokatlanul néz ki - szinte kizárólag z-vel és d nélkül, "bazmeg"-nek írják. Vagyis itt már érvényesül a zöngésség az írásmódban - tökéletes helyesírónk nyilván ebbe zavarodott bele.
Cserepes a szám.
Cserepes a szájam.

Melyik a helyes?
"háromszáz éve tökre elmosódott"

Nincs több kérdésem...
ZsB:
Kelet-Magyarországon vannak más jellegzetességek is.
Zemplénben 100% korrekt a következő két mondat:

"Holnap már lehet lesz jelentkezni a felvételire."
"Ott kell lesz kitölteni a jelentkezési lapot."

Nagyon szép és logikus variáció, én nem tudnám helytelennek nevezni. Vö. "szabad lesz", ami teljesen megszokott mindenütt. Első hallásra viszont meglepő.
@mityu: Ne keverjétek ide a határozott-határozatlan (tárgyas-alanyi) ügyet, az ikes ragozás csak az alanyiban tér el a többitől! (Érdekesség: az "eredeti" ikes paradigma se nem tárgyas, se nem alanyi (a szenvedőség, ugye), a korai grammatikák el is különítették, és három "igeragasztást" különböztettek meg: alanyi, tárgyas, ikes.)

(Ui.: magasabb rendű, az különírandó.)
@mityu: köszönjük, most már tudhatjuk, hogy egy nagy marha vagy. ;o)
@pastor:

nah, ez ugyanaz, mint az angolban sztem a befejezett jövő:) szép és archaikus forma, tetszik:)
Szerintem a magyar ilyen szempontból azért is problémás, mert az irodalmi nyelv és a helyi nyelvváltozatok alig különböznek egymástól, ezért a kis különbségek is hibának tűnhetnek fel. Ahol jelentősek az eltérések, pl. a németben, ott jobban elfogadják, hogy más vidékeken másként mondanak valamit (vagy mindent :) ).
xenuka 2009.05.22. 08:38:50
„almát eszem - tárgyas ragozás
amikor időm lesz eszek majd - alanyi ragozás”

Nem tetszett megérteni a problémát. Az a beszélő, akinek az anyanyelvében az „almát eszek” forma a természetes, pontosan tisztában van a tárgyas és alanyi ragozás közti különbséggel (ha nem is tud erről), viszont nála a kettő azonos alakú az adott igecsoportnál.

Én (Csongád megyei beszélő) a példádat így módosítanám:

almát eszek - tárgyas ragozás, természetes
almát eszem - tárgyas ragozás, finomkodó, vagy semleges beszédre törekvéskor, kódváltáskor használt idegen alak
amikor időm lesz, eszek majd - alanyi ragozás
Külföldieknek tanítok magyart évek óta, eléggé meg tudja őket borítani ez az "eszem" dolog (szóval az ikes igék), a határozatlan-határozott (alanyi-tárgyas) ragozás kettőssége meg pláne.
Mindegy, most nem erről akartam elsősorban írni, hanem arról, hogy mi (+ a nyelvkönyvek) az ikes igéktől kvázi függetlenül tanítjuk, hogy az ige "időnként" E2 személyben -ol/-el/-öl személyragot kap az -(a/e)sz helyett. Ez az "időnként" az s/sz/z-re végződő igék csoportja, melyben lehetnek iktelen (moS-ol, főZ-öl, veSZ-el) vagy ikes igék (eSZ-ik, dolgoZ-ik) is. Ezért nem rázza meg őket sem az 'olvasol', sem a 'laksz' esete. :)
A "rajt'" szerintem is elterjedt és általános, pl. Sopron, Győr környéki ismerőseim teljesen természetesen használják. Tőlük nem modoros.
Zsadon Béla a legnagyobbabb.
Nálunk itt Győr-Moson-Sopron megyében a kell + felszólító mód (hoggyal van anélkül - "el kell menjél") teljesen idegenül hangzik: felénk csak a kell + ragozott főnévi igenév ("el kell menned") formát használják, és ezért bizony sokunknak támad olyan érzésünk, hogy az előbbi szerkezet mindkét formája hibás, pongyola, amolyan suksükölés.

Az egyik mosonmagyaróvári ismerősöm mindig azt modja, hogy motrot (motort), lecet (lécet), meg kifolyott a tej (kifolyt a tej). Nekem mind a három furán hangzik, de hibásnak csak az utolsót érzem.

No de amit én hibásnak érzek, az másnak lehet tök természetes - ettől szép a nyelv, csak ne kelljen idegennyelvként tanulni ;)

Erről jut eszembe! Hogy írják helyesen: idegen nyelv vagy idegennyelv?

Más: én az "izé" szót magashangrendűnek érzem, tehát úgy mondom (ha mondom), hogy izével, izének, izéhez; de sokan mondják, hogy izéval, izénak, izéhoz. Erről mi a véleményetek?
Szia Béla!
Szia Béla,

A fenti két variáció közül melyik helyes (helyesebb) pl. e-mail kezdetekor? Elég sűrűn írok leveleket, nekem az első jön be, de nagyon gyakori a második is.

Valamint harmadszorra, vagy harmadjára? Engem valamiért idegesít a harmadjára, nemtom miért. Ezzel mi a helyzet?

Köszönettel: piglets
Akkor most megosztom a titkos tudást.

Kezdetben volt egy nagyjából "bazmeh" hangzású sumér kifejezés, egy jelentéstömörítő fordulat, amely hozzávetőlegesen annyit tesz:

"Ó, hogy Mummu-Tiamat rogyassza rá az eget, megint cseszhetjük az egész termést!"

E szó élt tovább sumér-magyar eleink ajakán, s a szóvégi hangcsoport és a "meg" igekötő formai hasonlósága alapján alkottatott meg belőle előbb a "bazni", majd zöngétlenedés révén a mai "baszni" ige. Ez utóbbi felszólító és kötőmódjában nyilván sz betű van, de amennyiben az őseredeti, mondhatni arcetipikus jelentésréteget és annak hangulatát szeretnénk visszaidézni, az egyedüli helyes íráskép természetszerűleg a "bazmeg".
@Ouroboros:

"Az a beszélő, akinek az anyanyelvében az „almát eszek” forma a természetes, pontosan tisztában van a tárgyas és alanyi ragozás közti különbséggel (ha nem is tud erről), viszont nála a kettő azonos alakú az adott igecsoportnál.
almát eszem - tárgyas ragozás, finomkodó, vagy semleges beszédre törekvéskor, kódváltáskor használt idegen alak"

Aham.

De hát ne felejtsük el, hogy amikor a helyesírásról beszélünk, akkor erről a "semleges" magyar nyelvről, a közmagyarról beszélünk :)
Tehát senki nem mondja azt, hogy Józsi bácsi, a kisberegi nyugdíjas pásztor rosszul mondja azt, hogy "eszek" - ugyanakkor viszont kimondhatja, ezt Józsi, a Budapesten született és felnövőben lévő srác esetében, aki életében nem hallott a kisberegi tájszólásról, és mellesleg éppen azért ül az általános iskolában, hogy helyesen elsajátítsa a köznyelvet (pláne ha otthon sem azt beszélik).
És ugyanez vonatkozik pl. a blogkommentelőkre is: ha tényleg azért írja le, hogy "eszek", mert ő kisberegi származású, vagy esetleg éppen most is Kisberegen ül egy laptoppal az ölében, és onnan kommentel, akkor rendben van.

De ugye, általában nem erről van szó...
@piglets:

Szerintem a „Szia Béla,” régies angol levelek hatása. Az Oxford szerint már nem illik semmilyen írásjelet tenni a megszólítás után, én is így írok angol nyelvű levelet. A lényeg, hogy magyarul fölkiáltójellel van.
Én Vas megyében nőttem fel, és amíg nem kerültem el az ország középső részére, nem is hallottam a "rajta" változatot. Azóta kínosan ügyelek, hogy mikor használom a gyermekkori "rajt" szót. Bár a kiejtésem mindig lebuktat, hogy honnan származom...
@Azhát: Igazad is lehetne... A baj ott van ezzel az érveléssel, hogy egy vitában, különösen egy fórumon, a felek sokszor hamarjában, mintegy odavetve tesznek megjegyzéseket. Nem egy gondosan végiggondolt, korrektúrázott anyagot küldenek át egymásnak. Márpedig ilyen esetekben bizony becsúszik egy-egy helyesírási hiba, melléütés. Azon kívül, hogy a tartalmi részén a mondatnak nem változtat ( ha igen, akkor az már más lapra tartozik), nem biztos, hogy tényleg nem tud a nyilatkozó helyesen írni. Az ilyen jellegű megjegyzések: "mit vártok tőle, még helyesen írni sem tud", "előbb tanulj meg helyesen írni...", stb. a mellett, hogy illetlenek (mert ilyen megjegyzést nem teszünk, még akkor sem ha magunkban elkönyveltük, hogy nem írta helyesen), valóban a mellébeszélés, a másik ledorongolásának elég gusztustalan eszközévé váltak. Megfigyelhető, hogy amikor már nem marad érv a visszavágásra, akkor jönnek ezek a hozzászólások.
Meg kell mondjam: nekem ez a forma ma is hibásnak hat. De tény, hogy amit sokan sokáig használnak rosszul, az helyessé válik. Olyasféleképp, mint az "életben" az apróbb bűnök (adócsalás, gyorshajtás stb). Lehet, hogy éppen ezt kompenzálandó baszogatunk másokat a helyesírása (modora, ruhája, pártállása) miatt...
@MPeti:
"Nálunk itt Győr-Moson-Sopron megyében a kell + felszólító mód (hoggyal van anélkül - "el kell menjél") teljesen idegenül hangzik: felénk csak a kell + ragozott főnévi igenév ("el kell menned") formát használják, és ezért bizony sokunknak támad olyan érzésünk, hogy az előbbi szerkezet mindkét formája hibás, pongyola, amolyan suksükölés."

Nem is kell olyan messzire nyugatra menni: már a Duna-Tisza közén (ahonnan én jövök) is ugyanez a helyzet. Az "el kell menjek" még keletebbről jött.
@yappari: rotort, rotrot témában: fodor -> fodrot. De volt tanárom akinek neve Fodor -> Fodort. (Ellenben motor -> motort, legalábbis nekem furán hangzik a motrot, bár van aki szívesen használja.)

Nagy "kedvencem": a daru többesszáma más attól függően hogy melyik jelentéséről van szó. daru -> daruk illetve daru -> darvak. Pedig a modern szó jelentése absz a régiből keletkezett (mint a körte esetén).

Ekkor győződtem meg róla hogy a helyesírás tulajdonképpen a jónép szivatására van.

zzmeg :)
@piglets: A felkiáltójeles egy hangyányit formálisabb, a vesszős egy hangyányit lazább. Viszont mind a kettőbe köll egy vessző: Szia, Béla...

A harmdjára változatnak van egy kis irodalmias-régies stílusértéke.
@anarch:
"Ekkor győződtem meg róla hogy a helyesírás tulajdonképpen a jónép szivatására van."

Jaj már... :(((
@Eppúr: zsidózni nem csak 300 hsz után lehet? :)
Sziasztok. Egyes szám második személyben az L nem az ikes igék sajátossága, hanem az -s, -sz, -z végű igéké (az más kérdés, hogy a legtöbb -ikes ige amúgy ezekre végződik, pl. találkozik, eszik, iszik stb.)
tehát az, hogy a botlik -nem L-t kap, nem rendhagyó, mint ahogy a lakik is laksz és nem lakol.
ugyanez forditva: a néz nem ikes ige, mégis: nézel (vagy mosol, főzöl stb.-mert s, -sz, -z végűek.)
nem olvastam eddig a blogot, szóval bocsánat ha már írtatok erről.
A motoros témához:

Valaki meg tudná mondani, hogy a
motort - motrot változatokból miért a MOTORT
a tükört - tükröt párosból pedig miért a TÜKRÖT használjuk ??
@darnmarquee: én is be szoktam szólni helyesírásra, főleg az alábbi esetekben:

1) magyarkodó okostojás aki láthatóan nem tud magyarul. Tehát álszent, de legalábbis szánalmas.

2) analfabéta-degenerált-diszlexiás szinten író ember, akinek az írása olyan nívótlan, hogy hánynom kell tőle. Látszik, hogy valószínűleg gépelés közben se nézte, vissza se olvasta, vagy ha igen és így hagyta, az még rosszabb. Bocs, de nekem nem fér bele, hogy szemetet olvassak, valamint az ezen a szinten kommunikáló embert nem tekintem vitaképes partnernek.

Az angol anyanyelvűek meg tutira megszokták már, hogy a fél világ "beszéli" a nyelvüket, a többség persze atom szarul :)
@Azhát:

„Tehát senki nem mondja azt, hogy Józsi bácsi, a kisberegi nyugdíjas pásztor rosszul mondja azt, hogy »eszek« - ugyanakkor viszont kimondhatja, ezt Józsi, a Budapesten született és felnövőben lévő srác esetében, aki életében nem hallott a kisberegi tájszólásról, és mellesleg éppen azért ül az általános iskolában, hogy helyesen elsajátítsa a köznyelvet (pláne ha otthon sem azt beszélik).”

Ismerős fölfogás. Józsi bácsinak joga van az anyanyelvéhez, mer ő idős, és vidéki, és népies, ez meg olyan értékes és cuki, Józsikának, a pesti gyereknek nincs, mert ő túl közel van és túl zavaró.

A valóság viszont az, hogy a kettő között az égvilágon semmilyen különbség sincs, pontosan ugyanaz a kategória. Nemcsak tájszólások, szociolektusok is léteznek. Józsi bácsitól tényleg nem várható már el, hogy megtanulja a kódváltást (tulajdonképpen az anyanyelvéhez igen hasonló idegen nyelvet), de Józsikától se jogos elvárni, ha az egész úgy van előadva, hogy ő rosszul beszél, és tessék rendesen megtanulni. Mer erre a normális ember reakciója az, hogy „basszátok meg ti az anyátokat, csakazérse fogok olyan buzimód beszélni, mint tik.” Mert a nyelv nemcsak kommunikációs, hanem identitásképző eszköz is, és az ember hajlamos megvédelmezni a saját identitását.
@68nyara:
"Igazad is lehetne... A baj ott van ezzel az érveléssel, hogy egy vitában, különösen egy fórumon, a felek sokszor hamarjában, mintegy odavetve tesznek megjegyzéseket. Nem egy gondosan végiggondolt, korrektúrázott anyagot küldenek át egymásnak."
Sajnos nem csak a kommentek, hanem maguk a blogcikkek sincsenek végiggondolva, korrektúrázva.

"Márpedig ilyen esetekben bizony becsúszik egy-egy helyesírási hiba, melléütés."

Hát melléütést nem is szoktak kifogásolni - én biztosan nem.
A legtöbb hibáról azonban látszik, hogy nem elütés, és még csak nem is leütéssel való spórolás, sőt még csak nem is a kiejtés szerinti írás - egyszerűen rosszul van írva.

"Azon kívül, hogy a tartalmi részén a mondatnak nem változtat"

Erről beszéltem feljebb: a ház "tartalmi részén" sem változtat az, hogy össze van firkálva a homlokzat, és mégis...

"Az ilyen jellegű megjegyzések: "mit vártok tőle, még helyesen írni sem tud", "előbb tanulj meg helyesen írni...", stb. a mellett, hogy illetlenek (mert ilyen megjegyzést nem teszünk, még akkor sem ha magunkban elkönyveltük, hogy nem írta helyesen), valóban a mellébeszélés, a másik ledorongolásának elég gusztustalan eszközévé váltak."

Ez így van. Általános tendencia az eldurvulás.

De az is általános tendencia, hogy ha leírom egy blogban, hogy "figyi, értelmeseket írsz, de azt, hogy 'kécer kető aznégy' esetleg javítsd már ki, ha már a neten visszakereshető az írásod még évekig", akkor nem az a válasz, hogy "ja bocs, köszi, kijavítom", hanem az, hogy "kitérdekelhelyesírásbazmeghúzzinnenhasemmiértelemset nem tuchozászólni"...
igazából nem ezekkel van baj, hogy el kell menjek, vagy el kell mennem, vagy el kell, hogy menjek, ez fakadhat abból, hogy különböző helyekeről jöttünk.
DE! az már szégyen, hogy kb az emberek 35 %-a nem tudja helyesen használni a j-t illetve a ly-t. Ez miért van, mondja meg valaki.

A másik: milyen duma az, hogy "3 óra magasságában megyek dokihoz". áhhh...ez nagyon idegesítő. Mi köze van az időnek a térhez? (Einstein elméletén kívül? :-)))) 3 óra KÖRÜL...ba(s)zd meg :-)))
@bobek07: a körül, az nem tér? Ne bazz
@Ouroboros:
"A valóság viszont az, hogy a kettő között az égvilágon semmilyen különbség sincs, pontosan ugyanaz a kategória. Nemcsak tájszólások, szociolektusok is léteznek. Józsi bácsitól tényleg nem várható már el, hogy megtanulja a kódváltást (tulajdonképpen az anyanyelvéhez igen hasonló idegen nyelvet), de Józsikától se jogos elvárni, ha az egész úgy van előadva, hogy ő rosszul beszél, és tessék rendesen megtanulni."

Bocs, de akkor hogy kéne ezt előadni??? Komolyan kérdezem.
Mivel lehet rávenni a külvárosi Józsikat, hogy ne azt mondja, hogy 'eszek'?

Vagy akkor tényleg ne is vegyük rá semmivel? Ne is tanítsunk neki helyesírást - hiszen a helyesírás arról szól, hogy valamit így 'kell' írni...
Tehát akkor mit tegyünk? Tényleg felejtsük el az egészet?
Honnan ástatok elő 2005-ben kelt leveleket?

A rajt' szót és Székesfehérváron hallottam sokszor, de minden alkalommal megőrített vagy megőrjített. A budapesti fülemnek megszokhatatlan volt.
Én pl. először eszem, aztán baszok! (az egészre...)
"@MySQL: Honnan ástatok elő 2005-ben kelt leveleket?"

Bizonyára egy mysql adatbázisból :D
@don B: de az is az vazz' :-) igazad van...de lehet időt jelző is nem? a "magasságában" viszont nem nagyon szokott időt jelölni
Hja, egy rokonom a következő tevékenységre szólított, mikor előzőleg kibasztam vele. "Basszad meg magadat! Jó?"
Kedvenc dunántúli kifejezésem a "tányérat".

Eppúr hozzászólásának legalább a végét meg kellett volna hagyni, a "határon túli magyarok megrontják a nyelvet" önmagában is mutogatni való, bár a kettes ponttal kontrasztba állítva meg egyenesen zseniális.
@Azhát: Az 'ikes' igéknek nincs alanyi és tárgyas ragozása. Nekik 'ikes' ragozásuk van.
@all: Nyelvjárásokról lehet beszélni, de szerintem ennek a vitának a nagyjaink által megalkotott "hivatalos magyar" nyelvjárásról kéne szólnia, ami ugye az északkeleti.
Ami még érdekes: 'mint' előtt nem mindig áll vessző. Pl.: Előttünk mint tanúk előtt:
én egyszer miskolcon kaptam féloldali homloklebenybénulást, amikor dekódolni próbáltam a következő mondatot: "a furikot el kell lesz tolni anyáméknál."
Eszek/eszem: nekem sokkal inkább a főzökkel van bajom, az szerintem neccesebb :)
@Azhát:

„Mivel lehet rávenni a külvárosi Józsikat, hogy ne azt mondja, hogy 'eszek'?

Vagy akkor tényleg ne is vegyük rá semmivel?”

Pontosan. Ne vegyük rá semmivel. Tanítsuk meg neki, hogy a sajátján kívül vannak más nyelvváltozatok, pl a köznyelv, ahol másképp vannak bizonyos dolgok, aztán vagy használja ezt a tudást, vagy nem. Ha Józsika törekvő, akkor úgyis meg fogja tanulni, hogy a saját nyelvváltozának momentán kisebb a presztízse, ezért ha el akar rejtőzni, a köznyelvet használja. És ha Józsika nem egy faszfej, akkor otthon úgyis a sajátját fogja használni. Mert ott meg a köznyelv használata mélységes udvariatlanság.
1. Én eszeket mondok a legtöbb esetben, pedig van köze a szakmámnak a nyelvhez... Mi otthon mindig úgy mondtuk, majomkodás ez az -ikezés, mint a cikkből is látható, mesterséges csinálmány, mint az "aki, ami, amely, amelyik" szétválasztása, azóta se tudja senki rendesen használni őket, mivel nem lehet. Egy közismert idézetet is említenék: "Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset."
2. A "kell menjek" nálam Erdély-indikátornak számított eddig, ezek szerint tévedek, Mo. egyes részein is használják, mármint itteni születésűek.
3. E sorok szerzője már egy 80-as években írt szemináriumi dolgozatában felismerte a "baszd meg - bazmeg" szóhasadás folyamatát. Az első a "közösülni" jelentésű ige felszólító módja, a másik meg indulatszó. Egyelőre nem jelöljük írásban, mármint az AKH szerint, de élőbeszédben mindenki és mindig.
"az el kell menjek" -nem csak hibás, ronda is! Helyesen: "mennem kell". Általános iskola: ha 2 lehetőség közül nem tudod eldönteni, hogy melyik a helyes, akkor a magyar nyelvben mindig a rövidebb megoldást kell választani. (és nem a germanizmust!)
@Ouroboros:

Ja és mégvalami: gondolom abban egyetértünk, hogy az ún. "társadalmi felemelkedés"-hez szükséges a köznyelv használata. Gondolom te is furcsállnád, ha egy orvos, akadémikus, miniszter stb. használná az "eszek"-et és társait, illetve tele lennének az írásai hibákkal. Ha eleve nem tanulja meg a gyerek az ilyesmit, akkor sose lesz belőle orvos, vagy miniszter (általában).

"Mert a nyelv nemcsak kommunikációs, hanem identitásképző eszköz is, és az ember hajlamos megvédelmezni a saját identitását."

Hajlamos, de sok esetben, pl. a fentiben tudni kell váltani, tudni kell, hogy arra a váltásra szükség van.
A gumicsizma is 'identitás' (és milyen jól jön, amikor pl a tehénistállót kell 'kiganajozni' :) - de tudni kell, hogy mikor vesszük fel, és mikor húzunk rendes cipőt.
Ha valaki gumicsizmában jön be a szobámba, hogy mondjon valamit... hm.
@triumphator:
A családunk debrecen környéki ágában én is hallok ilyeneket: "mikor megyünk nálatok"
Megszoktam.

Más:
Darazsat, garázst - miért nem darázst, garazsat?

Én olyan vidékről származom, ahol az "m"-es formát soha nem használják (nem csak az eszem-eszekre gondolok). Gyakorlatilag tizenéves koromig nem találkoztam velük, gondolom ezért is lehet, hogy igazából máig nem tudom, hogyan kell helyesen használni őket; egyszerűen nem megy érzésből. Eszek-eszem, vérzek-vérzem, ázok-ázom, lélegzek-lélegzem, vágyok-vágyom, sajnos teljes a zavar nálam ebben az ügyben...

Ha már írok, még megkérdeznék egy-két dolgot.

Van néhány ige, aminek a felszólító módja bajos. Nem sokat tudok, gyerekkoromban évekig gyűjtöttük őket a haverokkal, mindig nagy élmény volt, ha valaki újat talált :), sajnos már csak néhányra emlékszem (azt hiszem, mindegyik ik-es volt). Ilyen például a siklik, villámlik, vonaglik. Miért nincs ezeknek "normális felszólító módja?

Van még egy dolog, ami meglepett egy éve. Új szomszédunk lett, aki angol anyanyelvű, két éve tanul magyarul; csiszolgatjuk egymás nyelvtudását, én az ő magyarját, ő az én angolomat. Azt mondta egyszer, hogy "Tudod mi nekem a legfurcsább a magyarban? Az, hogy itt szinte minden főnévből azonnal igét lehet gyártani a 'z' betűvel, és a legrosszabb az, hogy gyakran teljesen esetleges, hogy mit jelent." Egyszer megkérdezték tőle, hogy szokott-e füvezni, és persze mondta, hogy minden szombaton, mert azt hitte, a füvezés nyilván a fűnyírás :)
Mennyire a magyar nyelv specialitása ez a "minden főnévből azonnal igét hegesztünk" dolog?

Világítsák meg tehát hozzáértők az elmémet!

Na, megelőztél :)

@Ouroboros:

"Pontosan. Ne vegyük rá semmivel. Tanítsuk meg neki, hogy a sajátján kívül vannak más nyelvváltozatok, pl a köznyelv, ahol másképp vannak bizonyos dolgok, aztán vagy használja ezt a tudást, vagy nem."

Nézd, szerintem a dolog nem így működik.
Ha te, mint tanító, odaállsz az osztály elé, és azt mondod, hogy "én nem használom az 'eszek' kifejezést, ti se használjátok, mert ha igen, akkor az egy rossz pont", akkor ez egyértelmű mindenkinek. A gyerek meg fogja tanulni, hogy (legalábbis a tanár előtt) ne ezt használja, hanem az 'eszem'-et.

Viszont ha azt mondod, hogy "ja, te használod az 'eszek' kifejezést? én, nem használom, de te használd nyugodtan, hiszen gondolom így tanultad otthon' akkor azzal mit érsz el? Hány gyerek fogja megtanulni?

És ha egy tanár ezt mondja, attól azért húzza alá egy fogalmazásban az 'eszek'-et? Vagy azt sem? És a 'kécer kető'-t? Vagy ott is mondja azt, hogy "én ugyan nem így mondanám és írnám, de te csináld így nyugodtan"...???

@Zoltan895: Az igekötőt kihagytad. Miért? Felesleges?
Az az alapelv, hogy ha két lehetőség közül nem tudod melyik a helyes, akkor a rövidebb, nem kell talán fejtegetnem, hogy miért, nem nagyon állja meg a helyét (csak annyit, hogy feltételez egy olyan premisszát, mely szerint a rövidebb helyesebb mint a hosszabb). Lehet, hogy tényleg tanítanak valami ilyesmit az iskolában? Ezért születnek ilyen mondatok hogy "kisfiút keres erdőben", ahelyett, hogy "megkeresi a kisfiút az erdőben"?
A germanizmusos kitétel is érdekes, mintha arra utalnál, hogy a hosszabb megoldás germanizmus. Kifejtenéd?
nyelvoltami felfogás? bazmeg, egy nyelvi blogon olvasd már el mit írsz.
@hibrid:
"Új szomszédunk lett, aki angol anyanyelvű, két éve tanul magyarul; Azt mondta egyszer, hogy "Tudod mi nekem a legfurcsább a magyarban? Az, hogy itt szinte minden főnévből azonnal igét lehet gyártani a 'z' betűvel, és a legrosszabb az, hogy gyakran teljesen esetleges, hogy mit jelent." Egyszer megkérdezték tőle, hogy szokott-e füvezni, és persze mondta, hogy minden szombaton, mert azt hitte, a füvezés nyilván a fűnyírás :)
Mennyire a magyar nyelv specialitása ez a "minden főnévből azonnal igét hegesztünk" dolog?"

Ezt pont egy angol mondja? :)))
Hiszen éppen az angol nyelv jellemző, hogy szinte minden szó egyszerre főnév és ige is... :)

És ez nem is baj akkor, amikor pl. az van, hogy LOVE, ami ugye lehet 'szerelem' vagy lehet 'szeress' is, de mi van pl. azzal. hogy a swallow az 'fecske' is, meg 'nyelj' is :))
@morsa:
@don B:
Én úgy olvastam, hogy régen volt az, hogy az ikes paradigmához az -l, a nem ikeshez az -sz járt, a mai nyelvben viszont a sziszegőkhoz jár az -l, és a többihez az -sz, ez egyszerűen megváltozott, ugyanakkor a régi szabályok is élnek bizonyos beszélőknél (régi: ugrol, mert ikes, új: ugrasz, mert nem sziszegő)

seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/37.html (4. bekezdés)

@Doryyka: Kelletett: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/115.html (Aztat is kelletett)
Eszerint a cikk szerint nem duplázott ragról lehet szó, hanem az "-et" szenvedőségre utal, mint abban, hogy tudatik, kidoboltatik
Üdv nyelvészek!
Segítsetek nekem! Van két kifejezés, ami a fülemet nagyon "bántsa" :-)
Az egyik:
- Hagy kérjelek meg valamire, vagy
- Hadd kérjelek meg valamire
Én az utóbbiban hiszek, de mostanában egyre többször hallom az első formulát, mintha ez egy új, követendő irány lenne. Orosz József pl szerintem az utóbbit nem is ismeri.

A másikat szintén Orosz úrtól hallottam, Kontra című rádióműsorában. Mivel hallottam, nem tudom helyesen leírni, sőt igazából személyesen tőle kérdezném meg, hogy azt a szót, hogy
kuj(ly)túra, azt j-vel, vagy ly-vel írja?!

Ezt hallani már szinte felháborító volt. Értem én, hogy az élő nyelv alapvető tulajdonsága, hogy változik, de csak van valahol egy határ. Lassan már szégyenkezik az ember azzal, amit 30 éve az iskolában megtanult?
Hogy a -ban -ben, -ba -be ragok keveréséről már ne is írjak. Borzasztó!
Üdv.
@hibrid:

Ja, és persze a 'füvezni' éppen, hogy egy szleng.

Vagyis nemcsak a te angolod értheti félre simán, hanem egy vidéki parasztember is - pl. Józsi bácsi Kisberegből :)
"Csendesen, de erôsen érezzük, hogy tartozunk valahová. Egy fizikai és szellemi tájhoz,... egy-két kép, szobor és regény, néhány Vörösmarty- vagy Ady-strófa, egy-egy nagyon régi népdal a legújabb gyujtésekbôl, az alanyi és tárgyas ragozás, a hangrendi illeszkedés, és az ikes igék... nagyjából ez az, amit sohasem lehet elvenni tôlünk, amitôl nem tudunk és nem is akarunk megszabadulni, és amit (...) így szoktak jelölni: haza."

"A nyelvész egy ideig keményen őrzi állásait. Kijelenti, hogy az ikes ige az ikes ige. Nincs mese. Szabály az szabály! Eszem. Iszom. Majd eltelik pár év. Egyre kevesebben szólnak gyerekükre a ma még sokaknak fülsértő ESZEK, ISZOK hallatán. Aztán már szinte csak az idős nyelvész, meg a lánya. És akkor a nyelvész meghozza az új szabályt. Attól kezdve halott az ikes ige probléma. Megszűnt."
Morzsi36

Igekötő-hiány: az idézeteket nem a postból, hanem az ezen blog -az index főoldalán lévő- ajánlójából vettem, lehet, hogy ez okozza a félreértést.
Rövidebb-jobb: lehet, hogy túl általánosító, továbbá biztos vannak itt is kivételek, de tényleg alapelv, hogy a magyarban a rövidebb lehetőség a szebb/jobb. Persze csak addig, míg nem sért más nyelvtani szabályt.
Germanizmus: csak azért írtam, mert általában azok a hosszabb megoldások.
@Azhát: Mint már jeleztem nagy vonalakban egyetértek veled, nekem sem tetszenek azok a megjegyzések (itt is van belőlük pár), amiben kifejtik, hogy hagyjuk már a fenébe a helyesírást, mindenki úgy ír ahogy akar, végül is demokrácia van, szabad országban élünk, nehogy már mi akarjuk megmondani Józsinak, hogy hogyan kell írni (beszélni), mikor az ő mikrokörnyezetében ez így helyes. Elvégre, van a tájszólás is, akkor miért baj, ha Józsi a VIII. kerületből olyanokat ír, hogy: "nyóc kerben lakok sok kurvákkal eggyüt", vagy: "voltunk olaszba a nyáron" és "szokok inni", vagy: "el e lehet küldeni?"

No ezzel a hozzáállással nekem is bajom van. Csak azt nem szeretem, amikor tényleg az érvek helyett használják. Az rendben van (bár nem etikus), hogy: "én így gondolom: ....., (a hozzászólásodban egyébként sok a helyesírási hiba)"

De az nincs, hogy: "Nehogy már higgyetek neki, mikor még helyesen írni sem tud".

@Zoltan895:
Nincs olyan elv, hogy a rövidebb szebb. Az ökönomikus fogalmazás természetesen célja az embernek, de az elsődleges célnak mindig annak kell lennie, hogy a befogadó pontosan megértse az üzenetet. A névelők, az igekötők, a redundáns ismétlések mind fontos jelentéshordozó vagy a többértelműséget felszámoló eszközök. Nem szabad törölni őket "esztétikai" megfontolásokból. A nyelv elsősorban is eszköz, és nem cél.
@Pampalino:
- Hagy kérjelek meg valamire, vagy
- Hadd kérjelek meg valamire

Az első nálam is kiveri a biztosítékot, pedig úgy tűnik, terjedőben van :(

De az ezt mondók körében azért az okoz gondot, hogy hogyan is kell ezt a szörnyűséget leírni: láttam már hadj-nak, haggy-nak, hagy-nak...
"botlom, botlasz (nem botlol), botlik."

ELÜTÖL!!! ELÜTÖL!!! ne becsüljük le a szubkultúrák nyelvújító erejét (lásd még nefürgyéle!!)
@Libidó:

"A nyelvész egy ideig keményen őrzi állásait. Kijelenti, hogy az ikes ige az ikes ige. Nincs mese. Szabály az szabály! Eszem. Iszom. Majd eltelik pár év. Egyre kevesebben szólnak gyerekükre a ma még sokaknak fülsértő ESZEK, ISZOK hallatán. Aztán már szinte csak az idős nyelvész, meg a lánya."

Ez így van. De vegyük észre, hogy ez egy öngerjesztő folyamat.
Most akkor az van, hogy én direkt 'eszek'-et mondok, mert tudom, hogy előbb-utóbb úgyis ez fog elterjedni...?
Sőt, amikor eltörlik a szabályt, akkor büszkén fogom mondogatni, hogy bizony, én már 50 évvel ezelőtt is direkt 'eszek'-et mondtam, mert biztos voltam benne, hogy el fogják törölni a szabályt. Én már tudtam. Én. Én már előre láttam. Esetleg egy nyelvész folyóirat riportot is készít velem, aki "a nehéz időkben, amikor ez még helytelennek számított, akkor is kitartott az 'eszek' mellett! És most győzött az igazság!....
?
A dolgozok szónál voltak problémáim, két magyartanárt is megkérdeztem, mindkettő azt mondta, a dolgozok is ér. A wikipedia szerint meg nem ér. Nekem bántja a fülemet. Mi az igazság?
@piglets: Szerintem levélben a vesszős megszólító alak az angolból jött, ahol ugye így a helyes. Régebben sokkal ritkábban láttam magyar emailekben így, manapság már egyre gyakrabban. Felkiáltó jelet nagyon ritkán írok már én is, általában csak teljesen hivatalos, nyomtatott leveleknél, ahol a címzettet nem ismerem közelről.
@MeeCee:

A könyörög végképp nem ikes, így hát a helyes forma a könyörgök. Szerintem.
@bryan: A „dolgozok” is ér, természetesen.

@mqqq: „angolból jött, ahol ugye így a helyes”. Volt szokásban, inkább így mondanám. Ma már nincs vessző a legtöbb esetben, se semmilyen írásjel.
továbbá a tavaj és a muszály ami a szemem kiveri... www.muszaj.hu :)
@don B: muszáj ide keverni a tárgyas - alanyi ragozás témát. Már csak azért is mert középiskolában nekünk ezt így magyarázták. Volt egy cirkalmas nyelvtani szabály, valamint az egyszerűsített verzió, ha a kérdéses igével fel tudsz tenni egy MIT kezdetű kérdést, akkor majdnem biztos hogy "M", ha nem akkor "K". Persze ez manapság (nem tudom mi volt annak idején, de nem volt az a gimi olyan rég :-)) is csak megközelítőleg ad iránymutatást, mert az alszik ige mindig is zavarba hozott :-)
@mqqq: A 83-as helyesírási szabályzat (84? mindig elfelejtem...) szerint magánlevelekben a kiemelt megszólítás után vesszőt is lehet tenni. Én is azt hittem sokáig, hogy angolszász infiltráció, de 83-ban az AKH szerzői nem álltak túlzott angolszász hatás alatt... (AKH 253.)
@na__most__akkor: a garázs későbbi jövevény szó (francia).

Gyanítom ez is abba a problémakörbe tartozik, hogy a szavakat máshogy ragozzuk attól függően mikor kerültek a nyelvbe (pl. melyik nyelvújításkori hullámban keletkeztek)... Ez a legdurvább szerintem a magyar nyelvben :).

Triumfator, nem csak te. Volt időszak amikor az "anyámék"-tól a MS Word magyar helyesírásellenőrzője is dobott egy hátast (végzetes kivételt :P).
Dorog-Esztergom környékén meg alig ismerik az "az" szócskát, csak az "a"-t. Például "a ülés", "a útelágazás", "a anya". Rettenetesen idegesít, ráadásul azt sem értem, hogy ezt miért így mondják, amikor nem csak hibás, de macerásab is, mintha használnák az "az" ("a az" :-)) szócskát.
Engem, meg az "eszem" és hasonló kifejezésektől ráz ki a hideg.
Szerény véleményem szerint az "eszek valamit" helyesebb, mint az "eszem valamit". az "eszem" talán valahogy így lenne jobb: "MEG eszem AZT AZ ételt", mert így natúr nagyon hasonlít az "eszem" mint agyi dolog kifejezésre (az én eszem, de olyan nincs, hogy az én eszek...).
Innen tovább fejlesztve azonban helyesen mondva mindkettő lehet helyes pl. eszem egy palacsintát vs. eszek egy palacsintát vs. eszem a palacsintát, tolok egy autót vs. tolom egy autót vs. tolom az autót, szállok a magasba vs. szállom a magasba, figyelek egy meccset vs. figyelem egy meccset vs. figyelem a meccset.
Azhát 2009.05.22. 10:38:39

Úgy látom, nem értetted az idézetet... semmi gond.
De éppen arról van szó, hogy így mondd: "ESZEM" (és ne így, hogy "ESZEK").

Üdv. L.
A történelem nagy bazdmegjei

"Milyen fáról ettél, hülye p...a, bazmeg!" (Ádám)

"Anyáddal szórakozz, Odipusz, bazmeg!" (Ismeretlen osztálytárs)

"Te is, fiam, bazmeg!" (Julius Caesar)

"Öreg, tartsál már meg, mert leesek, bazmeg!" (Dugovics Titusz)

"Hé, skacok, nem innen indultunk, bazmeg?" (Magellán)

"Ez vaddisznó? Szelíd ez, bazmeg!" (Zrínyi Miklós)

"Ezek a primitív köcsögök még majomul sem tudnak, bazmeg!" (Tarzan)

"Hú, Csipkerózsika, te már száz éve nem mostál fogat, bazmeg!" (Királyfi)

"Hö, höhö, höhöhö,bazmeg!" (Butthead)

"Szelidiccsé má' meg, bazmeg!" (Róka a Kis hercegnek)
@ficsilla:
Annyiban kell idekeverni, hogy megértsük, teljesen másról van szó. Egyrészt van alanyi meg tárgyas ragozás: (A) hozok sört, (T) hozom a sört.

Ikes ragozásban nincs megkülönböztetve az alanyi és a tárgyas. Ha az inni igét ikesen ragozom:
sört iszom, iszom a sört.

Ha nem ikesen ragozom, és a sokaknak fülsértő "iszok" alakot használom, akkor

sört iszok, DE: iszom a sört

Ezért mondják páran, hogy az ikes ragozás összemossa az alanyi meg a tárgyas ragozást, nem lesz "egyértelmű"

Ha nem lenne az ikes ragozás, akkor mindig lehetne használni azt az ökölszabályt, amit gimiben tanultál.
@Morzsi36: Ezzel kapcsolatos kérdés (hátha itt valaki tud rá válaszolni), hogy mi a legjobb megoldás a hivatalos (félhivatalos) levelek megszólításánál?

pl.: írunk egy levelet a gázszolgáltatónak, megszólítás variációk: Tisztelt Gázszolgáltató!, Tisztelt Szolgáltató!, Tisztelt DÉGÁZ!, Tisztelt Dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság!, stb.

Komolyabb gondot jelent nekem, amikor munkaügyben írok levelet, válaszként egy HR-es (hogy ezt ki találta ki?) levelére, amiben gond nélkül letegez, a címzésben pedig Kedves XY-t ír. Válaszoljak neki úgy, hogy: Kedves ZV!, vagy Tisztelt Z V!, vagy Kedves Kriszta!, vagy hogy is?
@anarch: Az nem az anyáméknak volt?
csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy most éppen eszek.
Apropó, ha már a gimis éveket emlegettem van még egy kérdésem. Rengeteget hallottuk a következő mondatot: Jót gondolsz, csak nem jót MONDSZ! Miféle bölcsész huncutság a MONDSZ?
@Libidó: nyelvész és "nyelvész" között is van különbség. Saussure óta a nyelvészet deskriptív, nem pedig preskriptív, ezt minden "Bevezetés a nyelvészetbe" kurzuson az első órák valamelyikén monjdák el.:) egy nyelvész számára nincs "helyes" vagy "jó" nyelvhasználat. beszélők vannak, akik beszélnek "össze-vissza megregulázhatatlanul" ;)

@Morzsi36: a nyelv egy társadalmi termék, nagyon fontos társadalmi funkciókkal. A nyelvről mindenkinek van véleménye(mint ahogyan ez a kommentekből látszik) és érzelmileg kötődünk hozzá. Számomra pl. az eszem/eszek kérdés végtelenül idegesítő, mert nem hiszem hogy valaha az életben azt mondtam volna, hogy "eszem". Ugyanígy az "el kell menjek" furcsaságáról is kb. 3 évvel ezelőtt, egy egyetemi előadáson hallottam először. Plusz évekig meg voltam győződve arról, hogy mindenki tudja, mi az a rica, amíg gimnáziumban felvilágosítottak, hogy a rica másoknak szotyi, vagy makuka. Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy a nyelv jóval több mint eszköz. És ezért lehet vitatkozni azon, hogy könyörgök, vagy könyörgöm. :) mert őszintén: nem mindegy? Nem mindegy, hogy muszáj vagy muszály? Elméleti nyelvészettel foglalkozó egyénként azt mondom, hogy teljesen érdektelen, hogy miként írja a beszélő. Magyar középosztálybeli fiatalként meg kinyílik a bicska a zsebemben az utóbbitól. :)

Ezért szép dolog a szociolingvisztika. :)
@Ejoy: Az, hogy egy ragozott alak egy másik szóval egybeesik, előfordul, nem szokott sok zavart okozni, főleg, hogy az "eszem" amúgy is mindenképpen létezik tárgyasan ragozva.

Mivel megint olyan dologról van szó, ami területenként változik, hogy hogy használják, lehet, hogy neked az iszok, eszek a természetes, másoknak a hátán áll fel a szőr tőle.

Azért gondolom, azt látod, hogy a te példáid nem állnak meg, mert azok az igék nem ikesek: tolik, szállik, figyelik (mármint E/3-ban) nincsen.

De épp azért, mert számodra az ikes ragozás csak E/3-ban ("ő") maradt meg, neked idegenül hangzik, ha valaki E/1-ben ("én") is használja.
@Azhát: „Hát melléütést nem is szoktak kifogásolni - én biztosan nem.
A legtöbb hibáról azonban látszik, hogy nem elütés, és még csak nem is leütéssel való spórolás, sőt még csak nem is a kiejtés szerinti írás - egyszerűen rosszul van írva.”

Mint az én biztosítékkiverőim, a „80-al”, „10m-el”, „20%-al” stb. Vagy a „2-őt”.

Bár az előbbi lehet, hogy azért van mert ma már a tévé- és rádióbemondók se tudnak rendesen beszélni (illetve leginkább ők nem) – ide értve például a hosszú magánhangzók és mássalhangzók ejtését... Szóval lehet, hogy azért négyel a „4-el” meg mi a frász az a néggyel...

Eh, utálom, és terjed. Főleg infromatikusok között nagyon, bár mostanában leginkább mindenhol.
@68nyara: Szerintem mindegyik elfogadható, a DÉGÁZ kicsit gáz. A legformálisabb természetesen a teljes kiírt név.
Az e-mailezés hangneme jóval lazább a papíros levelekénél, és nagymértékben életkorfüggő, hogy ki milyen stílust vesz fel. Szerintem ismeretleneket letegezni alapvetően bunkóság, a Kedves talán inkább elmegy, ha nem "beosztásában", hanem "személyében" szólítjuk meg az illetőt. Ha kolléga, akkor szerintem szinte teljesen el van terjedve az általános tegeződés-keresztnéven való szólítás.
Én olyan környezetben dolgozom, ahol minden gond nélkül sziázunk és tegeződünk e-mailben olyan emberekkel, akikkel sosem találkoztunk. Fura, de így is működik, végül is nem ez a lényeg.
Én még nem láttam embert, aki azt mondaná, hogy eszem, max azt, hogy megeszem. Teljesen természetes, hogy eszeket mondok.
Még általános nyolcadikban mondta nekünk a magyartanár, hogy az eszem a helyes forma. Az egész osztály ledöbbent, hogy akkor ezekszerint nem tudunk magyarul, mert mindenki természetesnek vette előtte, hogy az eszek a nyelvtanilag helyes.
Ez esetben eléggé eltávolodott egymástól a beszélt és a grammatikailag helyes nyelv.
@Ejoy:
"Szerény véleményem szerint az "eszek valamit" helyesebb"

Rögtön leszögezem, hogy az én hozzászólásaimban az 'eszek' csak egy példa volt, és nem is reagáltam a alanyi/tárgyas/ikes ragozás témaköréhez.

@Libidó:
rendben.
@ficsilla: Jót gondolsz, csak nem jót MONDSZ!

Ezt én még nem hallottam, de szerintem ez egyfajta játék, ha kihagyja az A-t a mondasz-ból, még erősebb a párhuzam a vele ellentétbe állított "gondolsz" szóval.
Tényleg, az ígyelésről mi a véleményetek? Mert azért ölni tudnék. Asszonyt is fél év alatt sikerült kőkemény aprómunkával leszoktatnom róla.
@Cinnouse: Mintha tőlem idéztél volna egy másik hozzászólásomból, egy másik cikk alól (más néven írogattam régebben). Itt a hozzászólónak a "rövidség mint esztétikai kategória" elvére próbáltam reagálni. Én viszont alkalmazott nyelvészként gondolkodom, és arra vagyok kiakadva, amikor valaki ilyen primitív rule-of-thumbokkal operálva értelmetlen mondatokat ír. A nyelv mint funkcionális eszköz gondolatát egyébként szociolingvisztikai értelemben használtam, de nem akartam erről fejtegetést írni.
@Cinnouse:
"Saussure óta a nyelvészet deskriptív, nem pedig preskriptív, ezt minden "Bevezetés a nyelvészetbe" kurzuson az első órák valamelyikén monjdák el.:) egy nyelvész számára nincs "helyes" vagy "jó" nyelvhasználat. beszélők vannak, akik beszélnek "össze-vissza megregulázhatatlanul" ;)"

De akkor megint megkérdezem: mi legyen az iskolák helyesírásoktatásával? A nyelvtantanárok nem számítanak a nyelvész kategóriába? Őket nem nyelvészek tanították az egyetemen?

Az szép dolog, hogy egy Saussure-szintű ember kijelent ilyet, de ez se realitás.

"És ezért lehet vitatkozni azon, hogy könyörgök, vagy könyörgöm. :) mert őszintén: nem mindegy? Nem mindegy, hogy muszáj vagy muszály? Elméleti nyelvészettel foglalkozó egyénként azt mondom, hogy teljesen érdektelen, hogy miként írja a beszélő."
Ha neked ez mindegy, akkor miért csodálkozol azon, hogy a te elméleti nyelvészkedésed is teljesen érdektelen az embereknek? Főleg azoknak, akiket te is támogatsz a "mindegy, hogy hogy beszélsz és hogy írsz"-tétellel.
@Morzsi36: A munkahelyen belül, illetve azokkal akikkel napi levelezésben vagyunk mi is tegeződünk. Ez rendben is van. A gondot nekem az okozza (maradjunk az említett példánál) amikor jelentkezel egy állásra, és a munkaügyis a következő levelet küldi:
" Kedves XY!

Örömmel vettük jelentkezésed a meghírdetett állásra.... Az AC-ra nem kell magaddal hoznod...."

Szerintem ez szimpla bunkóság, de hát annyira megszoktuk már, hogy sokszor fel sem tűnik senkinek.

@Lófasz Hadnagy: Pontosan mire gondolsz?

@Senderos: Megeszem, ezt Egerben hallottam sokat :)

@hu_neutrino: Egybeesésre pl. „tennék”. Na, én vagy ők? :)

@Lófasz Hadnagy: Fejtsd ki jobban, légyszi.
Hát, így... arra gondolok, amikor így valaki így... így... nem tud egy mondatot így anélkül elmondani, hogy így ne legyen benne 1846573 így.

Iszonyat.
@68nyara: Ez valami buta vállalati policy. Bensőségesség, személyesség, miegymás. Mint az IKEA. (Ha jól emlékszem, Svédország az, ahol rendelettel törölték el a magázódást.)
A legtöbb olvasóban a szándékkal éppen ellentétes hatást vált ki. Szólni kell nekik.
Az is lehet, hogy egyfajta értékrendbeli-életkorbeli szűrőként alkalmazzák.
Én szinte kivétel nélkül mindig az "eszek" alakot használom. Mindkét esetben. Volt is, hogy tahónak néztek miatta, de nekem ez a természetes. Gyanítom gyerekkoromban mindenki így használta a környezetemben, így nekem ez lett a szabály. Mert lehet ilyenek miatt tahózni embereket, de idővel úgyis az dönt, az emberek többsége melyik formát használja, és az fogja felülírni a szabályt is.
Ja és nekem az "eszem" éppolyan régiesnek tűnik , mint a "rajt".
"Vannak ikes igék, amiknél..."
"Viszont vannak nem ikes igék, amik..."

AMELYEK.

Let's speak Hungarian.

Szőnyi tanár úr (Apáczai Cs. J. Gy. G., 1987) egy ilyen "ami"-ért nullást adott fogalmazásból a dolgozatomra. Azóta tudom, hogy mikor "ami" és mikor "amely". De nem árulom el :)
@Morzsi36: ok. :)

@Azhát: A nyelvészet egy tudomány, vagy legalábbis szeretne az lenni. Az, hogy mit tanít a nyelvtanár, vagy magyartanár ettől független: ez nem nyelvészeti kérdés. Sokkal inkább politikai. Az, hogy az embereket nem érdekli a nyelvészet nem meglepő, de talán nem is baj. A kvantumfizika is elég keveseket érdekel. Mégis csak van valami haszna. ;)
Én az "az miatt" formával nem tudok kibékülni. Nekem mindig természetes volt hogy "amiatt" és "emiatt",nem pedig "az miatt" és "ez miatt", suliban is így tanították. Csak engem zavar...?
@Cinnouse:

"A nyelvészet egy tudomány, vagy legalábbis szeretne az lenni. Az, hogy mit tanít a nyelvtanár, vagy magyartanár ettől független: ez nem nyelvészeti kérdés. Sokkal inkább politikai."

Hát ha az egységes nyelvhasználatra való törekvés politika, akkor igen. De szerintem nem.

Akkor szerinted mit is kéne tanítania egy általános iskolai nyelvtantanárnak?

"Az, hogy az embereket nem érdekli a nyelvészet nem meglepő, de talán nem is baj. A kvantumfizika is elég keveseket érdekel. Mégis csak van valami haszna. ;)"

A kvantumfizikának igen.

@bácsi: Engem is. Ahogy ennek az ellenkezője, feljebb említettem (2009.05.22. 10:55:41).
Versiro: néha még az én 3,5 éves kislányom is "eszek"-et mond. De lassan majd megtanul beszélni. (Legalábbis bízom benne.)

BÍZOM.

BÍZOM.

"Gondolkodok", "nem emlékszek" - így is lehet persze beszélni.

Más.

Volt egy erdélyi osztálytársam, akinek híres mondása volt, hogy "Te kell errefele gyere". Vagyis: "Neked kell erre jönnöd".

De ő nem azért mondta így, mert bunkó, hanem mert az ő nyelvhasználatukban az a helyes.

Amitől (nem amelytől...) viszont a falnak a mennék: "Neked kell erre jönni".

JÖNNÖD.

No persze, szét is lehet rombolni a világ egyik leggyönyörűbb, legösszetettebb nyelvét (ahogyan az az angollal is történt). Alkothatunk Basic Hungarian-t. Folyamatban van, sajnos...
@bácsi: Nem csak Téged zavar.

Az miatt vagyok itt, mer nem emlékszek, hogy mútkor leolvastam-e a gázórát.

Ha a gázóraleolvasó beszél így, az persze engem, rohadt budai elitista jogászt csöppet sem zavar. De ha mondjuk egy jogász kolléga, azt szájon vágnám.

Vagy szájonvágnám?

Lassan már mindenből igekötő lesz...
@Azhát: "Hát ha az egységes nyelvhasználatra való törekvés politika". Igen, az. Abszolút.

"Akkor szerinted mit is kéne tanítania egy általános iskolai nyelvtantanárnak?"

Az általános iskolai nyelvtantanár a sztenderd magyar nyelvváltozatot tanítja, és jól teszi.(mondjuk vegyük sztenderdnek azt, ami a Helyesírási szályzatban van... jobb híján...). Azért kell neki ezt tennie, mert a nyelv társadalmi termék, és a társadalom tagjai elvárják, hogy ismerjük ezt a nyelvváltozatot. Ha nem ezt tanítaná, akkor sokan hátrányba kerülnének (pl. a helyesírási hibákkal teli CV nem jól mutat). Ami, nem jó, az az, hogy közben sokan ítéletet mondanak. Sztem soha nem szabad senkit lenézni azért, mert pl. suk/süköl. Ez a ő nyelvváltozata, ezt tanulta a szüleitől, ezért nézzük le? Ha egy kisgyereknek azt mondod, hogy ahogy beszélsz, az rossz, mégis mit fog gondolni? El kell a kettőt határolni: pl. "otthon így beszéltek, ami teljesen jó, de itt az iskolában, a fogalmazásban ehelyett ezt és ezt használd". Vagy vmi ilyesmi.
@Super aGyuri:

Na igen, érdekes probléma ez, csak tudod, nálunk az értelmes, kulturált felnőttek is így beszéltek, hogy eszek, gondolkozok, stb. Így 3 évesen én sem tanultam meg másképp...
Innentől kezdve kb. szavazásra lehetne bocsátani, hogy ez helytelen -e, vagy csak a nyelv természetes változása.
Olyat se mondanék, hogy bízom:)
Nekem az, hogy bízok benne, teljesen 100%-osan természetesnek hangzik.
Ami azt illeti a mi történelem (és irodalom bár irodalmat nem tanított) tanárunk "ö"-zött, így hát föl köll tennem a következő kérdést: ki dönti el hogy mi számít helyes nyelvhasználatnak?
Egyébként azt megfigyeltétek, hogy a KÖSZÖNÉS is kihal lassan a nyelvből?

Standard párbeszéd a gyorsétteremben:
- Szia! Miben segíthetek?
- Két hamburgert!

Az a tragédia, hogy a gennyes tahó megkapja a két hamburgerét, vagyis teljesen igaza van, hogy megspórolt egy "Szervusz"-t és egy "kérnék szépen"-t.

Vagy tegnap, kisteherautóról pakoló árufuvarozó, főnökének a minimálbérnek megfelelő nettó összeget beszámlázó, leplezett munkaviszonyban frusztrálódó kisvállalkozó a Moszkva téren:

- Ne dudálj, k.cs.g, g.ci, b.meg, k.cs.g, g.ci, b.meg

(Egy hölgy szeretett volna kiállni a parkolóhelyéről, AMELYET elállt a fenti, reménytelen szociális helyzetétől frusztrált, élete további kb. harminc dohányfüstös életét teljesen értelmetlenül leélő szánalmas figura)

Itt tartunk.

Ide rohasztották ezt a q... országot azok, akik q...-vá tették, majd ezt leismerve jól le is q...-zták.

Frusztrált, káromkodó, reményvesztett és reményvesztett senkik földjévé.

A szegény hölgy a kis Nissan Micrával szerintem még most is remeg.

(Ja, nem dudált, csak épp rápöttyintett a kürtre, hogy észrevegye az a szerencsétlen, értelmetlen életű senkiházi, hogy ELÁLLJA A KIJÁRATOT. Mert ő épp pakol.)
@Super aGyuri:

Ugyan. Aki ide jár, igazán vehetné a fáradságot, hogy néha olvasson, művelődjön, nyitogassa a szemét.

http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/14.html

Én egyébként nagyon szeretem ezt a közeget, ami például ebben a blogban van. Jó olvasni azon emberek írásait, akik okosan és bölcs alázattal szólnak a nyelvről, szembeállíva azokkal, akik a nyelv védelmezőinek mondják magukat, és pontosan ez az alázat és szeretet hiányzik belőlük. Tán még politikai párhuzamok is vonhatók itten...

Furcsállom, hogy sokaknak ez nem jön át, és ugyanazok a hülyeségek jönnek újra meg újra elő.

10 éve még magam is a nyelvművelők pártján álltam, Kontra Miklós térített meg egy szemináriumán. Mi tagadás, először össze voltam törve: az ember mindig meghal egy kicsit, ha az ideáiról kiderül, hogy tán épp az ellenkezőjük igaz... De ha ezen túlteszi magát az ember, világosan látszik, hogy számos esetben esztétikai ítéletek vannak tudományosnak eladva, máskor társadalmi előítélek, olykor egyenesen logikailag hibás állításokat védenek foggal körömmel, és mindent áthat az, hogy sokan nem tudnak különbséget tenni egy nyelvi szabály (ami szükségképpen leíró) és a büntető törvénykönyv (előíró szabály) között.
Harminc dohányfüstös évét (ez még az előzőhöz)


@versiro: Ez esetben arrafelé, amerre Te élsz, ebbe az irányba (ebben az irányban?) fejlődött a nyelv. Így nincs is vele probléma (lásd: "Te kell errefele gyere").

Egyébként fogalmam sincs, ki döntse el, mi legyen a helyes. Ha vicces kedvemben lennék, azt mondanám, a Magyar Tudományos Akadémia :)))
@Cinnouse:

"Ha egy kisgyereknek azt mondod, hogy ahogy beszélsz, az rossz, mégis mit fog gondolni?"

Hát, egy kisgyereknek sokszor kell mondani, amit csinál az rossz, nem?

"El kell a kettőt határolni: pl. "otthon így beszéltek, ami teljesen jó, de itt az iskolában, a fogalmazásban ehelyett ezt és ezt használd". Vagy vmi ilyesmi."

Igen, ezt fentebb is leírták. Erre is csak azt tudom mondani, amit a fentire: ez működik a gyakorlatban is, vagy csak egy szép elmélet arról, hogy így kell nevelni? Ez általában működne az általános iskolákban?

Mellesleg a helyes végeredmény a régi és az új módszerrel is ugyanaz lenne: hogy az ember odafigyel az írására, a beszédjére amikor tudja, hogy sokan olvassák/hallják.

Ha a te módszereddel ezt el lehetne érni, akkor én is támogatom :)
@ficsilla: Ő tökéletesen beszélt, bár nem tanított irodalmat, viszont "irodalmat nem tanító tanár" volt, konzervatívabb grammatikai elvek alkalmazása esetén.
@MPeti: "meg kifolyott a tej (kifolyt a tej). Nekem mind a három furán hangzik, de hibásnak csak az utolsót érzem."

Első lehetőség:
Sok helyen a keleti országrészben használatos, hogy az irányok után "felé"-t raknak: kifelé, befelé, felfelé, lefelé, átfelé, ráfelé, belefelé, odafelé, visszafelé.
Elpécsiesítve: Kifelé folyt a tej -> Ki folyt felé a tej -> Folyt kifelé a tej... Ki folyt ott a tej? Abszurdum.

Második lehetőség:
Inkább azt gyanítom, hogy archaikus az alak. Szerintem egyébként helyes. Így tehát: kiömlÖTT, beömlÖTT, leömlÖTT, átömlÖTT, ... kifolyOTT, befolyOTT, lefolyOTT, átfolyOTT. A magyar nem kedveli a mássalhangzók halmozását. Ha a fenti példát megfordítjuk, látni fogod mire gondolok: kiömölt, beömölt, leömölt, átömölt, ... Szerintem ez az utóbbi alak jóval sutábban hangzik kimondva.

a)
LeöML-ik -> leöML-ött
KifoLY-ik -> kifoLY-ott

b)
LeöML-ik -> leöM-öLt
KifoLY-ik -> kifoLY-t (vagy kifoLY-oLt; akkor hogyan is?)

A b) alakban sokkal kevésbbé van egységes szóalkotási logika, így az a) alak szerintem helyesebb, bár kétségtelen, hogy ebben a formában kissé prózainak hatnak a szavak.

A "kifolyt" alak szó egyszerűsödéssel képződött valószínűleg, azaz az "o" kikopott és a múltidő ragja a mássalhangzók nemszeretése miatt (nyelvhelyesség címén) "tt"-ről "t"-re alakult. A kapott (kopott) szó így rövidebben kiejthető: kifolyt < kifolyott. Tehát kifolyt = kifolyott - ot.
@Ouroboros: Nagyon érdekes cikk.

Először persze megijedtem, hogy hiába rejtőzöm mindenféle nicknevek mögé, IRL ismersz engem, ezért egy Modern Talkingról szóló cikket ajánlasz (az 1987-es feloszlás óta igyekszem titkolni, hogy azóta is hallgatom őket... minden nap....) :))

Én úgy gondoltam eddig, hogy az "ami" és az "amely" nem kompatibilis egymással.

Az én érzésem szerint az alábbi mondatok helyesek:
"Beszélgessünk arról, amire éppen gondolsz." (általános)
"Beszélgessünk arról a cikkről, amelyet belinkeltél." (konkrét)

Megfordítva, szerintem helytelen:
"Beszélgessünk arról, amelyre éppen gondolsz."
"Beszélgessünk arról a cikkről, amit belinkeltél." (konkrét)

Az első - tartom - helytelen, de ezek szerint az "amely" lassan kikopik a nyelvünkből, és felváltható az "ami"-vel.

Ami (legkevésbé sem "amely") pedig a politikai beállítottságomat illeti: a mai MSZP-től fényévekkel bal(abb)ra álló szociáldemokrata vagyok, az 1903-as pártprogram talaján. Magánéletemben pedig egy megveszekedett, bethleni őskonzervatív.

És nagyon össze tudok veszni emiatt magammal, amikor beszélgetünk ;-)
@Azhát: Hát, egy kisgyereknek sokszor kell mondani, amit csinál az rossz, nem?

Itt a gyerek identitásáról van szó. Mert nemcsak ő beszél így, hanem az anyukája, meg az apukája stb. is. Aztán jön valaki, aki közli vele, hogy nem "szépen" beszél. Ez nem olyan, mint hogy ne tedd az ujjad a konnektorba...

Hogy működik-e? Nem tom, kérdezzük meg attól, aki már kipróbálta. Mondjuk én nem látom az okát, hogy miért ne működne.
@prometheus_X:

„Sok helyen a keleti országrészben használatos, hogy az irányok után »felé«-t raknak: kifelé, befelé, felfelé, lefelé, átfelé, ráfelé, belefelé, odafelé, visszafelé.”

Érzésem szerint ennek semmi köze az irányhoz, hanem a folyamatosság jelzője, gyakorlatilag az angol -ing-es alakok magyar megfelelője.

„Épp bementem, amikor eleredt az eső.” - Száraz maradtam.
„Épp mentem befelé, mikor eleredt az eső.” - Eláztam.

A tej nem kifelé folyik, hanem folyik kifelé, ami azt jelenti, hogy még mindig folyik, tehát csinálj valamit... :)
@Ouroboros:
"http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/14.html"

Ó igen, Nádasdy az atyaisten manapság :)))
Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy mit szólna, ha valaki az egyik kollokviumán suksükölne, esetleg az egyik szakdolgozatban írná le, hogy "kécerkető" :) Ott gondolom ő se fogadná el. Akkor csak annyi a különbség, hogy sokan meg egy blogban leírva se szeretnék elfogadni...

"Jó olvasni azon emberek írásait, akik okosan és bölcs alázattal szólnak a nyelvről, szembeállíva azokkal, akik a nyelv védelmezőinek mondják magukat, és pontosan ez az alázat és szeretet hiányzik belőlük."

Ez a te előítéleted. Te úgy érzed, hogy a másik nem szereti. Talán a másik oldal meg úgy érzi, hogy te nem szereted?...

"Tán még politikai párhuzamok is vonhatók itten..."

Mire gondolsz? :) Eszerint te liberális vagy a politikában is, én meg vaskalapos konzervatív? :)))
@68nyara: Igaza bárkinek lehet, műveltségre, korra, nemre és bőrszínre való tekintet nélkül.. az igazság nem kisajátítható, így persze néha annak is lehet igaza, aki egy mondatot nem bír helyesen leírni. Aki mások ignorálására használja a helyesírást, annak valamit elrontottak a nevelésében.. ugyanakkor a böszme hibákra fel kell hívnunk egymás figyelmét.. aki pedig a korrekcióban a lekicsinylést érzi, az a saját fejlődése útjába gördít köveket.. az ilyen embertől mit lehet várni az élet más területein? Aki a helyesírásán nem javít folyvást, az majd pont a véleményét és a tudását fogja mások tanácsára építeni, változtatni és fejleszteni? Mit várjunk attól, aki még magyarul sem akar megtanulni, írni a saját anyanyelvén? Magyarnak lenni nem öröm és boldogság, hanem ezer évnyi szenvedés, kín és gyötrelem.. nem állítom, hogy mindenkinek a helyesírás bajnokává kell válnia, de akik alapvető játékszabályokat következetesen nem tartanak be (pl. egy nyamvadt felszólító módban nem képesek figyelni a hasonulás miatti kettőződésre), azok általában véve is korlátolt emberek. (A véleményük ettől nem ignorálandó, mert lehet igazuk.. de az elítélésük teljesen jogos.)

eszek, eszel, eszik, .. (ikes)
eszem, eszed, eszi .. (tárgyas)
eszek, eszesz, esz .. (alanyi)

Szóval, ha jól értem a cikket, ZSB szerint a magyartanárnénik által ajánlott "eszem" alak azért átverés, mert ha ez tényleg szabály volna, akkor feltételes módban is szabály volna, de mivel a feltételes mód meglepően másmilyen, ezért lebukik a magyartanárnéni, hogy ő is hülye..

ez csak azért gondolkodtat el, mert ha az ember helyesírni akar tanulni, akkor vagy ZSB blogjába jön, vagy magyar szakos fiatal csajokat kezd el fűzni.. ilyen leánykáktól meg eddig úgy hallottam, hogy: 1. tárgy nélkül ikes igét tárgyasan ragozz 2. tárggyal bővített mondatban ikes igét alanyi ragozz .. tehát pl. "eszem", de "kekszet eszek".. szemben a hagyományos "fizetek" és "fizetem az ebédet" kombóval.. a "baszok" és a "baszom a Rozit" persze látszatra ezzel ellentétes, de hát az ökölszabály nem is arra való, hogy mindig jó legyen. Minden ilyen ökölszabály marhaság?

+1 kérdés: Zárójelek esetén hogy kell kezelni az írásjeleket és a mondathatárokat? Pl. ..
.. szia, (én kis mucókám) hogy vagy? ..
.. Meghalt. (Pedig még élni akart.) ..
.. Utálta (, de ezt sose mondta el neki). ..
.. (Gyűlöllek, de) mindig szeretni foglak! ..
.. A nyár (gyűlölöm a nyarat!) unalmasan fog telni. ..

szóval azt meg lehet mondani valami szabállyal, hogy egy zárójeles izében mikor vannak rosszul írva a kisbetűk/nagybetűk/írásjelek?
@Cinnouse:
"Itt a gyerek identitásáról van szó. Mert nemcsak ő beszél így, hanem az anyukája, meg az apukája stb. is. Aztán jön valaki, aki közli vele, hogy nem "szépen" beszél."

És ettől már összeomlana a gyerek identitása...???? :-O

"Ez nem olyan, mint hogy ne tedd az ujjad a konnektorba..."

Valóban nem olyan, hanem pl. olyan, hogy ne cigizz, mert az ártalmas. Vagy ilyet se mondjunk a gyereknek, hiszen apuka és anyuka is cigizik náluk?

(Jó, tudom, a cigizés valóban ártalmas, a suksükölés meg nem :)

"Hogy működik-e? Nem tom, kérdezzük meg attól, aki már kipróbálta."

Kipróbálta valaki? :) Senki?? Minden nyelvtantanár élvezettel szégyeníti meg a szegény gyereket? :)
@Super aGyuri:

A példák jók szerintem. Valóban, ez a különbség az 'amely' és az 'ami' között a köznyelvben. Az én anyanyelvemben nem, ott nincs 'amely'. Persze meg lehet tanulni, mint az angolt, igyekeztem is, de kis bizonytalanság mindig lesz bennem.

Az állítás az az, hogy aki nem tesz különbséget, az sem hibásan beszél, meg nem tudja a szabályt, hanem az ő nyelvváltozatában a szabály máshogy van.
@Ouroboros: keleten ennél sokkal durvábban használják a -fele végződést: "egyed megfele a reggelit, aztán indulj az iskolábafele."
@Azhát: Hidd el, megérjük, hogy a suksük lesz az iparági sztenderd.

Egyes elméletek szerint - öcsém bölcsész, magyartanár, sőt, magyar tanár, sőt, magyar magyartanár (természetesen nem tudott a szakmában elhelyezkedni, így nettó 108.000 Ft-ért egy múzeumban dolgozik, és hasonlóan frusztrált emiatt, mint az említett Moszkva téri fuvarozó, de mégsem káromkodik csokibarnára sült új-Nissan Micra-tulajdonos kislányokkal, inkább udvarol nekik) - az a helyes nyelvhasználat, amit (amelyet) a többség alkalmaz.

Ha tehát Nádasdy tanár úr (vagy ahogy engem szoktak elsőéves joghallgatóim e-mailben szólítani: "tanárúr"...) azt észleli majd, hogy a húszfős szemináriumi csoportjában tizenegyen suksükölnek, Isten bizony ír egy cikket, mely szerint (miszerint?) a "látja" egy lassan kihaló, archaikus szóalak a nyelvünkben, amelyet (amit) hamarosan általánosan felvált a "lássa".

Sőt: általánossan.

És hidd el, én is szomorú vagyok emiatt. Ez miatt.
@kötözködő: Jaja. És közben rájöttem, hogy túlhelyesbítő igyekezetemben súlyos hibát követtem el: természetesen nem befelé, meg kifelé, hanem helyesen (;o) befele, kifele.
@Super aGyuri:
"Hidd el, megérjük, hogy a suksük lesz az iparági sztenderd.
És hidd el, én is szomorú vagyok emiatt. Ez miatt."

A kérdés az, hogy akarunk-e tenni ez ellen valamit, vagy egyszerűen tényleg hagynunk kell, hogy minden menjen úgy, ahogy a plebs akarja...

Egyébként persze tényleg aláírom, hogy a nyelv természetes folyamata a "romlás", ami persze nem az, csak éppen alulról jövő változás :), de vegyük észre, hogy mi magunk is elősegítjük ezt a folyamatot...
Kicsit olyan ez, mintha egy tóba, amely kezd feltöltődni, mi magunk is beledobálnánk dolgokat, mondván: a feltöltődés természetes folyamat, úgysem tudjuk megállítani...
@Azhát: Téves elitista felfogás amit írsz, mert bár lehet, hogy miniszterelnök nem lesz az "eszik" használó, de hogy orvosból lehet pár ezer az országban, aki így használja az tuti. Attól, hogy valaki 6 évig itt a SOTE-n nyomja az ipart, még nem lesz belőle Grétsy László (ha így írja a nevét), de még komoly értelmiségivé válása sem biztos. Attól, hogy valaki orvos, még nem biztos, hogy az értelmiségiek általad vélt felső 1 százalékába tartozik, azaz az elitek elitjébe.

Félretéve a személyeskedést, pl. Győr-Moson-Sopronban (főleg M.óvár) az -an végű igék E3 ragozása ikes igévé vált. Pl. pattanik, robbanik. Nagyon durva érzés, hogy alig bírok itt Pesten leszokni róla, pedig már gimibe sem oda jártam, és csak pár éve figyelmeztettk rá (már 30-as vagyok), hogy az még sem úgy van ám igazából. Nehéz dolog ez. Hiába részesülsz akár a gimiben is vélhetően komoly oktatásban, rengeteg dologra ha nem figyelmeztetnek, észre sem veszed magadon a megszokott használatot. Pedig az ember a pattan(ik) esetében is tudja, hogy mi a helyes és mégis használja anélkül, hogy észrevenné, s csak a komolyabb odafigyelés szoktathatja le róla.
@Super aGyuri: „Hidd el, megérjük, hogy a suksük lesz az iparági sztenderd.”

Lehet, hogy igen, meg lehet, hogy nem. Nem hiszem, hogy ez növekvő vagy csökkenő tendenciát mutatna, egyszerűen csak egyre többen látják, hogy hülyeség ezzel kapcsolatban helytelenről beszélni, meg megbélyegezni a beszélőt.
Ne nevezzük már modorosnak a "rajt"-ot. VAn, ahol így használják. Ez olyan mintha azt mondanád, a zárt á vagy az őzés modoros.
@Azhát: Édesanyám orvos, és a maga szakmájában ugyanezeket a jelenségeket észleli (most már, nyugdíjasként, mint beteg).

A nővér nem fertőtleníti előírás szerint a tűszúrás előtt a bőrfelületet. Az orvos nem mos fertőtlenítőszerrel kezet minden művelet előtt.

Mindaz, amit a hatvanas évek végén tanítottak nekik (és ami miatt átmenetileg megszűntek a világjárványok), csendesen kikopik az orvostudományból.

Az emberek a földre leesett kiflit felveszik, visszaadják a gyerekeiknek, azok azt megeszik.

Folytassam?

(Anyukám elmélete, hogy legalább a mikrokörnyezetünkben éljünk úgy, ahogy szerintünk helyes. Nem eszem mosatlan gyümölcsöt, sőt, nem iszom mosatlan gyümölcslevet :) De a világot megváltoztatni nem fogjuk, és vele pusztulunk mi is.)
@Azhát:

„Kicsit olyan ez, mintha egy tóba, amely kezd feltöltődni, mi magunk is beledobálnánk dolgokat, mondván: a feltöltődés természetes folyamat, úgysem tudjuk megállítani...”

Mundus senescit, azt mondták már ezer éve is, mégis simán látják aranykornak a mai konzervatívok a jóval azutáni „elaggott” időket is. Ennyire komolyan vehető az ilyesmi.

Nem föltöltődik az a tó, hanem cserélődik a vize, folyamatosan, így marad mindig friss.
@Ouroboros:

"Nem hiszem, hogy ez növekvő vagy csökkenő tendenciát mutatna, egyszerűen csak egyre többen látják, hogy hülyeség ezzel kapcsolatban helytelenről beszélni, meg megbélyegezni a beszélőt."

De szerintem a megengedés növeli is a dolgot.

(Egyébként tényleg nem tudom, hogy miért ragaszkodtok ehhez a "megbélyegzés"-hez... Ennyire rossz emlékeitek vannak az általános iskolai nyelvtanórákról? Én is falusi vagyok, tájszólás meg minden - de sose bélyegzett meg senki. Talán mert én ügyeltem a dolgokra? :)
Az a baj, hogy lassan felszabadulnak azok a gátlásaink, amelyek mindezidáig az állattól megkülönböztettek bennünket.

Mindent jogunk van megtenni, ami helyes, és az a helyes, amit annak tartunk.

Viktória királynő meghalt, és már én is eléggé rosszul érzem magam. :)
Szegény nagymamám mondta egyébként, hogy a világ mindig pocsék volt, de az ő idejében legalább nem reklámozták :)))

A sz*r alakoknak akkor is szeretőjük volt, a titkárnőjük meg a házvezetőnőjük szült nekik zabigyereket, de legalább szégyellték magukat miatta.

Ma a Blikk címlapján virítanak, mint követendő példa.
Én a rajt'-tól megyek falnak. A rajt' után a cél következik? Én egy győri sráctól hallottam rendszeresen és minden egyes alaklommal idegesített. :D
Állítólag - cáfoljatok meg! - Szingapúrban azért tiszták az utcák, mert agyonveri a rendőr azt, aki szemetel.

A mi, európai felfogásunk szerint az embereket meg kell győzni arról, hogy a szemetelés "rossz", és ha ez tudatosodik bennünk, akkor majd nem fognak szemetelni.

Ha pedig már a túlnyomó többség szemetelni fog az utcán, akkor úgy tekintjük, jogszociológiailag, hogy a társadalomban megváltozott az általánosan elfogadott norma, vagyis a szemetelés "jó".

Szingapúrban viszont tiszták az utcák.
@Azhát: „Egyébként tényleg nem tudom, hogy miért ragaszkodtok ehhez a »megbélyegzés«-hez...”

Hosszasan sorolhatók a sztereotípiák, amelyek a suksükölő beszélőkhöz kapcsolódnak. Az ilyen sztereotípiák teljesen analógok a rasszizmussal.

Ráadásul érvekkel megtámogathatatlanok. Mivel próbál érvelni az, aki a suksükölőt parasztnak tartja, ha nem akarja kimondani, hogy „csak azért, mert nem úgy beszél, mint én”? Azt általában, hogy a suksükölő nem különbözteti meg a kijelentő és fölszólító módot. Na nézzük:

- néz
- olvas
- hisz
&c

Meg van-é különböztetve a köznyelvben? Ugye nincs? Akkor meg azért lesz valaki paraszt, mert nála bővebb a kivételek köre?
@prometheus_X: Amit írtál erről a kifolyt < kifolyott egyszerűsödésről, elgondolkoztatott. Szerintem a szembeállíttásod az ömlikkel egy kicsit sántít, mert ott már a szó töve ("öml") is tartalmaz két különböző mássalhangzót, ehhez jönne még egy [t] is. Hát persze, hogy az már sok lenne – végtére is nem vagyunk mi csehek! ;)

A folyik töve viszont egy [j], ahhoz simán kapcsolhatunk még egy [t] hangot, abba nem törik bele a nyelvünk. Ezért semmi problémánk nincs a folyhoz hasonló fáj-fájt, fej-fejt (...tehenet) alakokkal, bár a fej-fejet (...hajt) meg épp kilóg a sorból. Na, most legyen okos az ember! ;)

Van még egy tippem: a folyikban eredetileg nem [j] volt, hanem az ly-nal jelölt [ʎ], ehhez lehet, hogy elődeink nehezen kapcsolták a [t] hangot, ezért beszúrtak egy kötőhangot. Miután viszont a [ʎ] beleolvadt a [j]-be, ma már nincs szükség a kötőhangra, de valahol még fennmaradt.
don B!

"hogy legyen mivel tahózzuk egymást"

tényleg nem kapod fel rá a fejed, sőt leírod :)
@Ouroboros:

"Hosszasan sorolhatók a sztereotípiák, amelyek a suksükölő beszélőkhöz kapcsolódnak. Az ilyen sztereotípiák teljesen analógok a rasszizmussal."

Na, ezt is megértem, hogy valaki lerasszistáz...
Minél több emberhez jut el egy adott üzenet, annál nagyobb lesz annak elterjedése, és minél inkább elterjed valami, annál inkább elfogadottá is válik. Namármost a kereskedelmi televíziók, rádiók, és bulvár lapok korában pontosan miért merül fel kérdésként az, hogy egy szűk, irodalmilag művelt réteg részéről mi volna a helyes hozzáállás a társadalom egészére nézve?
@Super aGyuri:

„Az a baj, hogy lassan felszabadulnak azok a gátlásaink, amelyek mindezidáig az állattól megkülönböztettek bennünket.”

Mert ugye az állattól az különböztet meg minket, hogy az suksüköl, mi meg nem...

„Mindent jogunk van megtenni, ami helyes, és az a helyes, amit annak tartunk.”

@Azhát: „De szerintem a megengedés növeli is a dolgot.”

Nem megengedés van. A nyelv szarik arra, hogy megengedsz-e neki valamit, vagy nem. Hadd (ami kiejtve nekem is „hagy”) világítsam meg egy példával. Én fizikus vagyok, innen venném. Ha az elektron nem azt csinálja, amit várunk tőle, akkor ostobaság azt mondani, hogy az elektron hülye, és nem ismeri a fizika törvényeit. Nyilvánvaló, hogy akkor az addigi törvények nem írják le jól az elektront, és módosítni kell őket. Pontosan ugyanez van a nyelvészetben is. Ez nem megengedés, hanem tudományos hozzáállás. Csak a nyelvészet szerencsétlenségére mindenki azt hiszi, hogy mivel ő beszéli a nyelvet, ezért meg is mondhatja róla a tutit, míg a fizikát ezoterikusnak tartja a többség, és viszonylag kevesen jönnek azzal, hogy mivel rájuk hat a gravitáció, ezért ők pontosan tudják, hogy Einstein egy fasz volt és a régi jó newtoni elmélet az igazi.
@Ouroboros: Engedtessék meg az a luxus, hogy bizonyos embereket, akár emberek csoportjait, LENÉZZEM.

A rasszizmust azért tartom végtelenül rossz hasonlatnak (sőt, csúsztatásnak), mert a rasszista egy olyan tulajdonságért gyűlöli embertársát, amelybe az a szerencsétlen beleszületett.

Hogy egy konkrét, életből vett példával jöjjek: anyósom cigány. Következésképpen feleségem félcigány, a gyermekeim pedig negyedcigányok. Hozzáteszem, édesanyám félzsidó, én negyedzsidó vagyok, a gyermekeim tehát negyedcigányok és nyolcadzsidók. Borzalmas keveredés, esetleg genetikai frissülés (gyönyörűek...), végül is tök mindegy, mert szerintem ha valaki valaminek születik, azért sem elítélni, sem önmagában azért másoknál többre tartani nem helyes.

A viselkedése, tanulatlansága, műveletlensége miatt viszont ugyan miért ne lehetne bárkit LENÉZNI? Főleg, ha tehet róla, mert 1990 előtt azért még volt oktatás.

Milyen érdekes, hogy az ötvenéves benzinkutas az áfás számlára hibátlanul írja, hogy Batthyány. A húszéves csajszi (jó esetben, ha rendelkezik a hülyékre amúgy nem jellemző alázattal) megkérdezi, hogy hogy írják, de leginkább leírja öntudatosan, hogy Battyányi.

Valahol, valami elromlott. A mi időnkben (1979-87) a nyolcosztályos általános elvégzésére sem lett volna csöppnyi esélye sem.
@Morzsi36:
Az első pontban is tévedsz :)
Olvass légyszi "magyar nyelv" témájú könyveket, ha már beírsz ilyen típusú fórumba, vagy legalább az értelmesebb kommenteket nézd meg...
@Ouroboros:
"Nem megengedés van. A nyelv szarik arra, hogy megengedsz-e neki valamit, vagy nem. Hadd (ami kiejtve nekem is „hagy”) világítsam meg egy példával. Én fizikus vagyok, innen venném. Ha az elektron nem azt csinálja, amit várunk tőle, akkor ostobaság azt mondani, hogy az elektron hülye, és nem ismeri a fizika törvényeit. Nyilvánvaló, hogy akkor az addigi törvények nem írják le jól az elektront, és módosítni kell őket. Pontosan ugyanez van a nyelvészetben is. Ez nem megengedés, hanem tudományos hozzáállás."

Csakhogy a fizikában valóban vannak természeti törvények, a nyelvészetben viszont nincsenek. Ott az ember hozza a törvényeket - ha akar. Az ember általában szereti szabályozni a dolgokat, még azokat is, amelyek nem függnek tőle :), hát még azokat, amelyek függnek!
Jut eszembe, már kérdeztem valamelyik fórumon, de nem emlékszem, hogy kaptam volna választ.

Batthyány.

A név a Battyán helységnévből ered. Vagyis a helyes ejtésmód az lenne, hogy "battyáni", hiszen Battyánból (és nem Battyányból) származik.

Miért mondjuk mégis "battyányi"-nak?

Erről is Széchenyi tehet? De hiszen ő tényleg "szécsényi" és nem "szécséni"!!!
Nem tudom írták-e már, én ettől kapok frászt:
"el fog kelleni tudni menni" és társai. Miért nem lehet a "majd" szót használni? Pl. "el kell majd tudnunk/tudnom menni".
@Super aGyuri: „ Engedtessék meg az a luxus, hogy bizonyos embereket, akár emberek csoportjait, LENÉZZEM.”

Természetesen, szíved joga. Csak ugyanúgy téged is lenézhetnek épp ezért, és véleményem szerint egy icipicivel több joggal, mint ami neked van.

„A rasszizmust azért tartom végtelenül rossz hasonlatnak (sőt, csúsztatásnak), mert a rasszista egy olyan tulajdonságért gyűlöli embertársát, amelybe az a szerencsétlen beleszületett.”

És a lingvicista is. A nyelvi közegbe beleszületünk. Igen, lehet az anyanyelvtől eltérni, meg lehet tagadni, de ilyen alapon a rasszizmus is védhető, mert ott van Michael Jackson, aki kifehéríttette magát, más előtt is nyitva a lehetőség...
@Super aGyuri: „ Engedtessék meg az a luxus, hogy bizonyos embereket, akár emberek csoportjait, LENÉZZEM.”

Természetesen, szíved joga. Csak ugyanúgy téged is lenézhetnek épp ezért, és véleményem szerint egy icipicivel több joggal, mint ami neked van.

„A rasszizmust azért tartom végtelenül rossz hasonlatnak (sőt, csúsztatásnak), mert a rasszista egy olyan tulajdonságért gyűlöli embertársát, amelybe az a szerencsétlen beleszületett.”

És a lingvicista is. A nyelvi közegbe beleszületünk. Igen, lehet az anyanyelvtől eltérni, meg lehet tagadni, de ilyen alapon a rasszizmus is védhető, mert ott van Michael Jackson, aki kifehéríttette magát, más előtt is nyitva a lehetőség...
Imádom, hogy már rögtön az elején jött valaki, aki jól megmondta, hogy a forma nem is számít, csak a tartalom kivehető legyen. Meg a nyelv változik, és úgy használom, ahogy akarom, nálunk nagyobb nemzetek sem foglalkoznak ennyit a helyesírással…
Nos, attól még, hogy sok angol nem törődik a helyesírással, még nem jelenti azt, hogy a nyelvhasználat helyessége nem jelentene náluk semmit. Ami nálunk a helyesírás, az ott a kiejtés – épp úgy lenézik a standardtól eltérőt, mint nálunk. Pedig az angol nyelvet ezer ország fia ezerféle mód használja, és már immunisak lehetnének rá. De, hogy másik példát hozzak, Hollandiában egész országot megmozgató mindenévi esemény a helyesírásverseny. A flamand nyelv gyorsabban változik, mint a magyar, és a helyesírása sem olyan egyszerű, mint az angolé. Hollandiában a gyenge helyesírás nagyon ciki. Sajtóban, hivatalban, ha becsúszik valami, képesek azon hetekig csámcsogni, politikus pedig többet tud ezen veszíteni, mint egy szex botrányon.
Szóval, akik úgy állnak hozzá, hogy „nem ismerem készségszinten a szabályt, és nem is érdekel, hogy kellene használni, mert használom ahogy akarom” – azokat mélységesen lenézem.
A szabályok átírásának első feltétele, hogy ismerjék a szabályokat. Második, hogy állítsanak fel új szabályt, ne csak ’épp most így jött ki’ elven fogalmazzanak. Harmadjára lehet tömeget szervezni az ötlet köré, mert ugye a helyesírás többségi elvet követ, és bár írhatja minden harmadik ember ahogy ők szeretnék, az még mindig kisebbségi, nem elfogadott, helytelen.
@Morzsi36: Nyilvánvalóan a "harmadnapja nem eszem, sem sokat, sem [pedig] keveset" lenne a helyes, de engedj meg a költőnek annyi szabadságot, hogy a szebb összhangzás kedvéért változtasson kicsit a nyelvhasználaton.

Az adott vers kontextusában ráadásul a "pongyolább" nyelvhasználatnak még értelme, mondhatni: mögöttes tartalma is van, de műelemzésbe ne menjünk be, mert nem értek hozzá.

Attól még ESZEM.

Üdvözlettel:

egy majom
@Morzsi36:

Vicces, mikor valaki szétkommenteli magát nyelvészeti témában és ilyen ÖKÖrségeket gépel :)
Az akadémia tanácsadója persze 84-es.
Pontosabban is lehetne észt osztani?
Igyekszem ma többet nem olvasni :)

@Ouroboros: Jó, jó, de őt most azért nézem le, mert nincs orra :)))))
Egyébként szerintem itt több példa nem a nyelvhelyesség ismeretének a hiányára vezethető vissza, hanem egyfajta egyszerűsítési, rövidítési törekvés, ami kapkodó, átgondolatlan fogalmazás miatt mutatja ékesen a személy intelligenciájának hiányát.

- Mikorra mész a fogorvosoz?
- Három órára kell mennem.
Helyette kapkodva, a kérdés hiányában, szinte önmagának válaszolva:
- Három órára kell (izé, mit is?) menjek (izé, hova is?) a fogorvoshoz.

Vagy:
- Holnap már lehetőség lesz jelentkezni a felvételire.
Helyette rövidít:
- Holnap már lehet lesz jelentkezni a felvételire.

Másol:
- Muszáj lesz eltolni anyáméknál a rakást.
Egyszerű, mindenre jó (kell) segédige, mondatszerkesztésben a lényeget előre, a végét meg kifaragjuk, pontosítjuk:
- A furikot el kell lesz tolni anyáméknál.

Én itt, és az oldalon szereplő számos példa esetén nem nyelvtani ismeret hiányát látom, hanem erőltetett egyszerűsítést, rövidítést, illetve fogalmazás helyett gondolati sorrendben ’kiköpött’ szavakat. Bizonyos rövidülések beépültek a nyelvbe (tökéletes – tök), de azért én sajnálnám, ha ősemberi szintre egyszerűsödne a nyelvünk.
@Ouroboros: Jó, jó, de őt most azért nézem le, mert nincs orra :)))))
Még annyit, hogy „három óra magasságában” eredendően a nap állását jelenti. Most van a nap delelőn, majd három óra magasságában kezdem behajtani a marhákat a legelőről. Valóban körülbelüli időt jelent, de csak a nyelv múltját nem ismerő embert idegesíti, mivel nem érti.
A felkiáltójelnél sajnálom, hogy ezt már szinte csak felszólító módnál használjuk, pedig felszólítás, óhajtás, de érzelmek kifejezésére is helyes. Szóval ’Kedves mqqq!’ ez a felkiáltójel örömtelivé teszi a megszólítást ellentétben a rezignált ’Kedves mqqq…’ formával.
@Ranx: "A furikot el kell lesz tolni anyáméknál"

I beg your pardon?
Mit csinál a micsoda a micsodával?

Ja, hogy "majd el kell tolni a talicskát". I see :)
@Super aGyuri:

„Attól még ESZEM.” -- Jó étvágyat, én majd este eszeK!

És igenis magtanultam azt az idegen nyelvet, amiben eszeMet kell mondani, tudom is használni, még idegenek, más tájról jött beszélők körében használom is, de otthon udvariatlanság lenne. Morzsi36 tökéletesen megfogta a lényeget: majomkodás. Azt fejezed ki vele, hogy nem tartozol oda, lenézed a saját környezetedet.
@Ranx: Nonono! Szigorúan vesszővel.

"Kedves Gyuri,

Gyere át az irodámba egy percre, ha ráérsz.

Üdv,

Miki"

Sehol a felkiáltójel, sehol a kettőspont.

De a kedvencem a dél-afrikai származású volt főnököm alábbi e-mailje volt:

"G,
pop in,
Thx
M"

Gondoltam, visszakérdezek, hogy a "Dear"-t, a "Would you be so kind to..."-t és a "Kind regards"-t véletlenül felejtette-e el leírni, de persze nem tettem, hanem rohantam át hozzá fejvesztve. :)
@Ouroboros: Én viszont most olyan rohadt éhes vagyok, hogy megyek és eszem valamit :)

(Az én környezetemben mindenki így mondja, de ha más környezetbe kerülök, ne adj' Isten, akkor majd átállok eszekre udvariasságból) :)

Legjobbakat mindenkinek, "egy élmény volt", ahogy (helytelenül) mondják (nem kell a határozatlan névelő, ugyebár).

Üdv,

Gy :)
Ilyenhez hasonló kérdés amúgy van ezer..
Pl. egy olyan 'gyertya' ami színes füstöt bocsát ki, így jelez hogy messziről látszik. Ennek a neve színes füstjelző gyertya, vagy szinesfüst jelzőgyertya vagy színes füst jelző gyertya, vagy lehet még kötőjellel, stb is írni. Erről megkérdeztünk egy megyei könyvtárat, de csak javaslatot kaptunk, hivatalos eredményt nem...
Amúgy a legszebb a helyesírásban számomra (mondjuk az enyém pocsék azt tudom), hogy angol nyelvvizsgán pontlevonás jár a magyar helyesírási hibákért...
@airam: Ajánljál valamit. Ennyiből nem értem meg a támadás irányát.
Amúgymeg javaslom kielemezni a következő művet:
http://grin.hu/mindburp/edes-ekes_apanyelvunk.html
Nagyon tanulságos :)
@Ouroboros:A fizikában is vannak olyan megállapodások (mint más tudományágakban is)amelyekhez mindenki tartja magát. Mert ha nem ezt tenné akkor káosz lenne. Pl.: az út jele, nem vezethető le semmilyen természeti törvényből, vagy a súly mértékegysége. Mondhatjuk persze azt, hogy mindenki úgy jelöli ahogy akarja, csak ez nem vezetne messzire.

A nyelv szabályai sem öncélúak (na jó..néha igen).
@Sly0007: Mielőtt mennék ebédelni, elmondom, hogy "az én időmben" a helyesírási hibáért még a kémiadolgozatban is pontlevonás járt. Hozzáteszem: hibánként.

Konkrét kérdésedre a válasz: én a saját szakmámban a "társasági szerződés módosítás"-sal és az "ingatlan adásvételi szerződés"-sel vagyok így.

Egy ideig helyesen írtam (társaságiszerződés-módosítás, ingatlan-adásvételi szerződés), aztán most már sz*rok rá. Pusztuljon a nyelv.

Lényeg, hogy ki lehessen érte számlázni az ügyfélnek a One Hundred Twenty Five Thousand forintot. Vagyis száz huszon öt ezer forintot. Plusz áfát. Szigorúan különírva. :)))

Vagy mindentegybeírvamintanémetek.
Ingatlanadásvételiszerződésmódosítás.
@Sly0007: ZSENIÁLIS! Ezért érdemes volt éhen halni. Nagyon köszönöm!!!!!

Ahogy egy kedves ismerősöm mondaná: ez annyira nem logikus, hogy már-már illogikátlan :)
@68nyara: Pedig mindenki úgy jelöli, ahogy akarja, a bevett jelölésrendszerek is mások például magyar és angol nyelvterületen, és az se az ördögtől való, ha valaki ezektől eltér, mert úgyis alapkövetelmény, hogy a jelöléseit az első előfordulásukkor megmagyarázza.

Mi az, hogy nem öncélú? Természetesen a nyelvnek vannak funkciói: kommunkáció, identitásképzés, csoportkohézió. Ha egyszer valaki megmagyarázná, mennyiben sérül ezen funkciók ellátása a hibásnak tartott alakzatoknál...
@airam: Az 1. pont tévedését részletesebben kérném. Szerintem te tévedsz. Vitatkozzunk még?
@Ouroboros: A hiba az érvelésedben: ha minden első előforduláskor meg kell magyarázni a leg egyszerűbb képletet is, akkor igen nagy baj van. Természetesen egy szakdolgozatban, Nature cikkben az út jele lehet tőlem x is, majd megmagyarázod, ellenben ha nem haragszol a E=mc^2 képlet X=zhv alakban leírva akkor is kapitális marhaság, ha megmagyarázod, hogy te bizony a z-vel a tömeget jelölted. (Az SI-t pedig illik ismerni és használni minden országban).
@Super aGyuri: Pedig ezek problémamentesek, és a vonatkozó szabályok logikusak.

A helyesírás pedig egészen más tészta, mint a beszélt nyelv: az lehet előíró, mint ahogy egy újság, kiadó stylesheetje is lehet előíró. Ha adott helyeken akarsz publikálni, és azt akarod, hogy komolyan vegyenek, akkor követed. Ha nem, akkor nem.
@Ouroboros:
"Ha adott helyeken akarsz publikálni, és azt akarod, hogy komolyan vegyenek, akkor követed."

Mert ha nem vesznek komolyan, akkor lenéznek? Hú, de ez rasszizmus.
@Super aGyuri: Kedves Gyuri!
Elnézést a bizalmas megszólításért, de ha időben el is tolva tán, de iskolatársak voltunk, Szőnyi tanár urat csak a folyosón láttam, de úgy is elég félelmetes volt, testmagassága ellenére...
Természetesen eszembe se jutna a munkám eredményeképpen előálló szövegben nem a köznyelvi normáknak megfelelő alakot (eszem) használni, mert az nem engem minősítene, hanem a szakszerűségemet.
Magánemberként viszont engedd meg, hogy az anyanyelvem használjam. A majomkodással nem téged akartalak minősíteni, hanem azt, hogy majomkodás volna, ha én eszemeznék olyankor, amikor semmi szükség sincs rá. Elárulom, még suksükölni is szoktam.
A József Attila-idézetre adott kritikádban természetesen igazad van, a rímkényszer miatt használta az "eszek" alakot, és tényleg van jelentése is. De ennek ellenére úgy döntött, hogy leírható, az ellenérveket meg hozza fel más.
Üdvözlettel:
Morzsi
@68nyara: „E=mc^2 képlet X=zhv alakban leírva akkor is kapitális marhaság,” Persze, mert nincs benne a négyzet :)
@Ranx: Nem "anyámékni" kell tolni a furikot? Ahonnan én származom, ott igen. (Na tessék, ikesen ragoztam.)
@Ouroboros:
"A helyesírás pedig egészen más tészta, mint a beszélt nyelv: az lehet előíró"

Hát mi itt a helyesírásról beszélünk :) (én legalábbis)

Persze a kettő összefügg ám.
@Ouroboros: dehogy nincs: a v jelöli egy adott szám négyzetét :-)
ez az eszek vs. eszem meg tud néha őrjíteni. azért találták ki ezt a két szót hogy az emberek le tudják nézni azt aki máshogy mondja. kb. olyan mint a káromkodások, azért találták ki hogy aztán ne mondja ki senki, ha mégis kimondja akkor le kell nézni mert kimondta a tiltott szót. LÓFASZ. vidéken lakok és jókat eszek és nem nevetem ki a pöstieket ha ők meg "eszem"-et mondanak, meg akkor se röhögöm ki őket ha bendzikútnál péndzel fizetnek, mert vidéken meg a kaólbószt sok saóval eszik.
ez az eszek vs. eszem meg tud néha őrjíteni. azért találták ki ezt a két szót hogy az emberek le tudják nézni azt aki máshogy mondja. kb. olyan mint a káromkodások, azért találták ki hogy aztán ne mondja ki senki, ha mégis kimondja akkor le kell nézni mert kimondta a tiltott szót. LÓFASZ. vidéken lakok és jókat eszek és nem nevetem ki a pöstieket ha ők meg "eszem"-et mondanak, meg akkor se röhögöm ki őket ha bendzikútnál péndzel fizetnek, mert vidéken meg a kaólbószt sok saóval eszik.
Kevés idegen nyelvet ismerek, de a következőt is kétlem, hogy sok nyelven meg lehet csinálni:
http://www.youtube.com/watch?v=u1VdSjfvdCg
a 3. verszak hallásra nem is magyar :)
Bár ez félig már off, de azért még magyar nyelv..
Nem tartom kielégítőnek a választ eszem/eszek kérdésben és elfogadhatónak sem.

Ugyanis szerintem attól függ, hogy mit.

eszeM A kenyeret / eszeK EGY kenyeret

Az "eszem egy kenyeret" forma szerintem már nem helyes, legalábbis az én ynelvérzékemet igencsak sérti. 300 éve lehet az volt a helyes, de a XXI. században már nem.

Ráadásul igazából ma már csak arra jó, hogy magukat tanultnak gondolt emberek különbnek érezhessék magukat másoknál, amiért a többi ember nem úgy beszél MA, mint ahogyan ők 30 éve tanulták az iskolában.

Lehet fáj nekik, de az iszoK egy sört alak nem hibás és szerintem nem hogy nem üldözendő a terjedése, de kívánatos is. Semmi nem indokolja, hogy az ikes igék megőrizzék kiváltságaikat inkább az alanyi/tárgyas ragozás szabálya vonatkozzon minden igére.

Amúgy természetesen mint mindenkié, az enyém is csak egy vélemény.

---

-al, -el alakok terjedését -val, -vel helyett én is rég észrevettem és nagyon nem tetszik nekem sem. Úgyhogy mindenben egyetértek a hozzászólóval, kivéve az utolsó mondatát. Nem az informatikusok tehetnek róla. :-)

---

Azért a hozzászólók között is akad, akinek elgurult a magyar nyelvtudása.

Az "el fog tudni menni" alak teljesen rendben van. Jövő időnek hívják. Egész elképesztő a jövő idő szabályos használatát kritizálni.

Tegnap el tudott menni.
Ma el tud menni.
Holnap el fog tudni menni.

Persze lehet máshogy is mondani. Semmi gond a "majd" szó használatával, de ettől még a jövő idő használatával sincs. Az IS helyes.
"Hogy irjuk azt, hogy bammeg?"

Szerintem sehogy nem írjuk és sehogy nem mondjuk.

Jellemző, hogy akik mondják, leírni már nem tudják/merik.
@Azhát: Én nem a helyesírásról beszélek. A helyesírás az egy szabvány az írásra. Az írás önmagában egy mesterséges rendszer, kapcsolata a beszélt nyelvvel messzemenőleg önkényes, a helyesírás ennek az önkényes kapcsolatnak még önkényesebb szabványosítása. Ennek a szabványnak az elsajátítása mindenki számára egy mesterséges, kései tanulási folyamat, az anyanyelv megtanulásával ellentétben.
@Senderos: Ik-es igéknek egyes szám első személyben nincs alanyi ragozása. Pont. Ez még mindig így van. Ez alól nincs egyedi felmentés. Tehát eszem. Iszom. Dínom Dánom. (Hamlet is ott van a buliban) LOL
@Super aGyuri:
A szia azért is problémás, mert szerintem a szervusz (alászolgája, szolgálatára) a jó és ezt inkább elköszönéskor illene használni.ű
A szia-ról, nem tudom, hogy a see you magyarítása-e, ami szintén búcsúzáskor használatos az angolban. Vagy pedig a sia lodare Jesus Christi-ből van. (Dícsértessék a Jézus Krisztus).
Ha kisiklik egy vagon akkor azt hogy mondjuk?Mint megállapítást.
A MÁVnál a siklott és sikamlott forma a megszokott.
Hogy mondanám azt helyesen,hogy ne történjen meg a siklás?(mert azért tettem intézkedést)
Ne siklódjon,ne sikoljon ki,ne sikamoljon?
@hajdul: Pontosabban fogalmazva egybeesik az alanyi és a tárgyas ragozás egyes szám első személyű alakja. Amúgy meg tapasztalati tényeket tagadsz. Van olyan, hogy "eszek". A magyar népesség egy jelentős hányada használja ezt az alakot, vagy csak ezt az alakot használja. A választékos köznyelvi norma szerint az "eszem" alak a helyes, de ezt a legtöbben nem az anyukánktól tanultuk.
@hajdul:
Ez a hosszú kommentsor a bizonyíték rá, hogy ezt így nem lehet kijelenteni. Egyébként ha azt mondom, "Mit csinálsz? Iszom.", attól még az nem tárgyas ragozás!

Magyarázhatom úgy, hogy ikes ragozást használtam, vagy azt is, hogy ikes igéknél alanyi ragozásban E/1-ben a személyrag -m, de attól az még nem lesz tárgyas (csak épp egybeesik azzal)

Hogy van-e felmentés, mondok pár példát:
elválik: Én elválok tőled! (Nem "elválom tőled")
elbújik: Elbújok a fa mögé. (Nem "elbújom")

Van pár eset, ami jobban tartja magát, de az ikes ragozás már eléggé széttöredezett, már elég régóta az.
Szerintem írásban az érvényes szabályokhoz kell ragaszkodni,beszédben pedig a megújult nyelvezethez.
Azért néha durva amikor elvileg diplomázott riporterek kérdik pl.:nem megy e el a tüntetésre?stb
Múltkor nem tudtunk dűlőre jutni azon,hogy:szeretem a műsort Bakáccsal,vagy Bakácscsal.
A nyelvtani program az utóbbit aláhúzta pirossal,-ám véleményem szerint az az írámód félreérthető,úgy mint Bakács csal.
Sziasztok!

Szerintem - főleg mostanság - kellenek a szabályok. Ha egyszer ikes ige, akkor annak a ragozási szabályait kell megkövetelnem az iskolában, és nem választási lehetőséget adni a gyereknek, hiszen nem is ismeri a szabályt. Viszont beszéli a nyelvet, és lehet, hogy rosszul. Tehát: meg kell tanítani neki. Mint ahogy minden mást is az élethez.
"Eszek" nincs, mert rendhagyó a ragozása, és azt meg kellett /volna/ tanulni. Ha van, azért van, mert nem javítja ki senki, ha rosszul mondja valaki. "Másabb" sincs a magyar nyelvben, mégis hallom, "télleg" sincs, hanem "tényleg" van. "Méhhh", "juhhhh", "ahhh" sincs, mégis így használják, nem pedig "mé", "ju" és a többi. A nyelv használata fegyelmezettséget, alázatot kíván, ez pedig jónéhány éve, vagy évtizede hiányzik belőlünk, akik használjuk, és tanítjuk a nyelvet.
Szerintem pont ezért gyönyörű a mi nyelvünk,mert ennyire rugalmas,-és én azt gondolom a durva,fület sértő otrombaságoktól eltekintve minden formája helyes.
Valamikor még volt egy műsor a rádióban és ott mondta talán Grécsi,hogy az itt és az itten használata is helyes,csak az egyik régiesebb mód.
ui.: a Grétsit aláhúzta a nyelvhelyesség program
@MPeti: "Van még egy tippem: a folyikban eredetileg nem [j] volt, hanem az ly-nal jelölt [ʎ], ehhez lehet, hogy elődeink nehezen kapcsolták a [t] hangot, ezért beszúrtak egy kötőhangot. Miután viszont a [ʎ] beleolvadt a [j]-be, ma már nincs szükség a kötőhangra, de valahol még fennmaradt. "

Ezt eltudom képzelni, főleg hogy tudtommal magyar ember legyen a talpán aki könnyen kiejti már magát csak a [ʎ] hangot :)

kisajtolt -> sajtolt -> sajtlik? :D
(hm, az már perverz hogy a helyesírás-ellenőrző sem húzza alá :D)
Bár ez nem jó mert "alapértelmezetten tárgyeset" :) - hozok a boltból saj-t :)

Szerintem nem helytelen, csak népies alak a kifolyott. Nem sok szót találtam hirtelen ami [j]-re végződik és vizsgálható.

Pl. mondóka részlet: "zsákomban a | mákom, / mákomban a | rákom, / rákom | kirágta a | zsákom, / kifolyott a | mákom"
@prometheus_X: künnem folyk en draga küncem...
-"Iszok, mint a gödény."
Na ezt még sose hallottam senkitől "iszom" - al, pedig akkor az lenne helyes, ugye?:)
@VRbagoly: hát ezt pont benézted:
(illetve a cikkíró nem is említi az alanyi vs. tárgyi ragozást)

eszem = tárgyas ragozás (eszed, eszi)
eszek = alanyi ragozás (eszel, eszik)

- Mit csinálsz?
- Eszek. (alanyi ragozás, mert nem számít mit eszek)

- Mit eszel?
- Almát eszem. (alma a tárgy)
De. (A Dél-Alföldön pl nem is igen használják a tárgyas ragozást.) Simán jó az is, hogy "almát eszek". Sőt, ahogy látom errefelé megy a világ.
Vagy valahogy így.
Onnan is származhat az elipszilon.
A helyesiras fontos es jo, de nem mindennek az alfaja es az omegaja. komolyan van valaki aki azt partolja hogy a kemia dolgozaton vonjanak le pontokat helyesirasi hibakert?? milyen alapon? Akkor tegyenek bele kemiai feladatokat a helyesiras dogaba es azt is ugy pontozzak.
Kb elernetek hogy a rossz helyesiro gyerekek mindenbol bukjanak tok igazsatalanul. A helyesiras fejlesztheto, de az is egy kezseg mint a matek affinitas.
@kiskanal: " "Eszek" nincs, mert rendhagyó a ragozása, és azt meg kellett /volna/ tanulni."

Hibás ismeretek, hibás érvelés, inkább nézd meg mit ír Rainbow a szabályokról, ha már annyira emlegeted őket...

@Rainbow_: egyetértek.

@kalapocska: Igazad van.
De tudod azt az embert tartjuk értelmesebbnek aki helyesen ír és beszél.
A magyar nyelvtanhoz érzék kell.Nekünk.
A külföldieket nem tudom.
@kiskanal: remélem te nem magyar tanár vagy.
Van eszek,mert használják.
A nyelvtannak kell az élethez alkalmazkodia,ő van értünk.
@kiskanal: Nekem a méh és juh szavak irásképet követő kiejtése elfogadható (hasonlóan a fel/föl szabad váltakozásához). Már csak azért is, mert nyilván régen is ejtették, különben írásban nem jelölnék. Lehet, hogy valamikor valakik valamelyik idegen nyelv (pl. a német) hatására elkezdték elhagyni a szó végén álló h-kat, de ez szerintem nem terjedt el annyira, mint pl. a híradó ejtése rövid i-vel, ami ma tényleg általános, és a hosszúval ejtése modorosnak hat.

Én a méh és a juh végén lévő h-t csak összetételekben nem ejtem, pl. méhviasz, méhkas, juhtúró. Igaz ugyan, hogy e két állatot én többnyire úgy hívom, hogy méhe és bárány... ;)
Hajajj de nagyon el van idehaza maradva mindaz, amit nyelvészetnek hívunk... Még mindig azon csámcsogunk hogy eszik, vagy eszem? Még akkor is, ha felül szépen le vagyon írva miért alakult ki, mi lett belőle?

Azt hittem már csak pár nyolcvanon felüli öreg bácsi vagy akik lelkesen messiástudattal óvják a nyelvet a pusztulástól. De hogy ennyi nemzethalált vizionáló mozgalmár legyen a nyelv megvédése mellett... Hajajj! :)
Mindig Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című műve jut ilyenkor eszembe. Ő is már a maga korában az erkölcsi fertőről beszélt :)

Reméljük csak nem "hal" meg a nyelvünk s ezáltal nem "pusztul" ki a magyar :)

Éljen Nádasdy s a többi deskriptív nyelvész, éljenek a labovisták! :)
Na,mentem megpucolni a krumplikat.
-nem krumplit pucolni,hisz nem egyet akarok majd enni- :8)
@Rainbow_: Azért nem említi, mert igazából a témához csak részben van köze. Attól, hogy valaki iszom-ot mond, még nem tárgyasban ragozta. Csak nála az alanyi ikes egybeesik a tárgyassal.
Zsadon lehet hogy épp azt akarta elkerülni hogy belekeverjék az alanyi és tárgyas ragozást.

Tárgyas ragozásban egyébként meg nincs is probléma, ott mindenki "eszem"-et, "iszom"-ot mond.

Az, hogy Dél-Alföldön nem használják a tárgyas ragozást, nem igaz. Én onnan származom/származok, de soha nem mondtam olyat, hogy:
"Megiszok a tejet" (ez lenne, ha nem használnék tárgyas ragozást)
@hu_neutrino: Én Közép-Magyarországról,de sosem mondanék olyat,hogy megiszom a tejet.-brrrr-hihi
Pedig használatos az innám!
Hogy mondanád azt, pl. ha mittudomén kölök otthagyja az asztalona tejet te meg mondanád : meginnám én azt még estére.
Mit mondanál?

Vagy sietnétek, de te még eszel:
-Várj még ,eszek?
Hjaj...
Szerintem, várj még megeszem.

Kifejezetten zavaró ikes alakkal.
Igaz a megesz szót ritkán mondják -
Bár lehet kavarok valamit.
@Adaren: "Azt hittem már csak pár nyolcvanon felüli öreg bácsi..." Volt nyelvész, aki már vagy 220 éve megmondta, hogy harmadik (ikes) ragozás márpedig nincs, meghalt, marhaság. Verseghy Ferencnek hívták. Osztán tessék, azóta is.
@hu_neutrino:

Olyat én se mondanék, de mondjuk azt bármikor, hogy:
"Megiszok egy sört."
@don B: Van pár ilyen jelenség a magyar nyelvben, és néha úgy érzem, hogy az iskolában tanított "helyes" változatot támogatók legszívesebben atombombával irtanák a másik tábort, ide tartozik:
- az ikes igék E/1-ben (eszem/eszek)
- a személynevek előtti névelő (Laci/a Laci)
és még biztos van ezen kívül más is, de hirtelen ezek jutottak eszembe.
@hu_neutrino:
Olyat tényleg nem mond senki, hogy "Megiszok a tejet", de az, hogy "tejet iszok" az mindennapos. Én pl sose mondanám azt, hogy tejet v. sört "iszom".
@Super aGyuri: ph@szt veri agyon, csak megb...a 500 dollárra (cirka 70e Ft). Ennek épp elég elrettentő ereje van, különösképp, hogy ott semelyik rendőr nem korrupt. (Itthon próbálhatnád ugyanezt: minél magasabb a büntetési tétel, annál több tere van annak, hogy a rendőr lefizettesse magát kevesebbel, az elkövető terhelhetőségétől függő mértékben.)
@Rainbow_: "Remélem" után mindig vesszőt kell tenni, és a magyartanár egy szó, mint ahogy a magyaróra is. Ehhöz nem kell tanárnak lenni, csak érteni kellene a nyelvet. Nálatok Magyarországon veszekedtek azon, hogyan KELLENE írni, mondani, nálunk a délvidéken meg beszéljük, ahogy szüleinktől tanultuk, s ahogy ők a szüleiktől őrizték nekünk.
@ready_real:
Meginnám [azt a tejet, amit el akartál tenni]:
Ez nem tartozik a cikk témakörébe, mert tárgyas ragozás.

- Várj még, eszek! [=még ne induljatok, éppen evés közben vagyok]
Ez szerintem jó.

- Várj még, megeszem [ami még a tányéromon van]!
Ez is jó, de beleértjük akkor a []-es részt is

És van még egy variáció, de ezt már nem használják mindenütt, de vidéken előfordul:
- Várj még, megeszek.
Mint mikor azt mondják:
Hazamegyek és _megfőzök_, _kimosok_, kitakarítok.
Érdekes, hogy a "kitakarítok"-ot szerintem mindenki használja így, de a "megfőzök"-öt nem (pl. én nem).
@Rainbow_: Ez így van, az "iszom egy sört" legtöbbünk számára finomkodó, a vaskalaposok számára az egyedüli helyes lehetőség.

Én csak arra reagáltam hogy "A Dél-Alföldön pl nem is igen használják a tárgyas ragozást."
Az "iszom egy sört" nem tárgyas ragozás, attól az még alanyi (vagy ikes), csak épp alakilag egyezik.

A példáiddal egyetértettem, csak azért akartam pontosítani, hogy az ikesbe ne keverjük bele a tárgyas ragozást, mert az egész más, csak pechünkre ugyanúgy néz ki E/1-ben.
@Morzsi36: Kedves Morzsi! OFF Én 1987-ben kerültem oda, és emlékeim szerint csak egy évig tanított (mintha első év végén nyugdíjba ment volna). Szeretettel gondolok vissza rá. Nagyon megalázott első félévben, és nagyon "felhozott" második félévre. Ez volt a munkamódszere.
@hajdul: Ezt nem is tudtam. Én a dicsértesséket "Laudetur"-ként ismertem csak. A "sia lodato" nekem nagyon olaszos, de az már Kotzián tanár úr (ezt Morzsinak mondom).

Én úgy tudom, a "szia" a "see you"-ból ered - és valóban, igazándiból ez csak elköszönésnek korrekt.

Viszont a "hello" állítólag a magyar "hallod"-ból jön - lehet, hogy urban legend, de magyar telefonközpont-szerelők honosították meg a Zusában. Minden út (egy) Puszkaszhoz vezet :)
@Rainbow_:

Jajjj.

Almát eszem: nem tárgyas ragozás.
Almát rajzolok.

Eszem az almát.
Rajzolom az almát.

Az már igen.

Úgyhogy nyugodtan mondhatod, hogy "almát eszek", bár én most éppen EGY almát eszem. Mint tudjuk.
Nem attól lesz egy ige tárgyas ragozású, hogy a mondatban van tárgy, hanem hogy HATÁROZOTT tárgy van.

Rajzolok egy almát.
Almát rajzolok.
(Le)rajzolom az almát.
@Super aGyuri: Azt értsd meg, hogy amikor én az "eszek" létjogosultsága mellett érvelek, az őseimtől tanult anyanyelv mellett érvelek, annak a szigorú szabályrendszerét védem. Nem fogja nekem senki megmondani, hogy magánemberként mit és hogyan mondjak - még ha sok mindent ki is irtott belőlem a budapesti lét, legalább jelzés szintjén beszúrok alakokat az anyanyelvemből. Ha valaki otthon azt mondta volna 1970-ben, hogy eszem a levesből, döbbenten néztünk volna rá, hogy mi baja van, elfelejtett-e magyarul.
Az itthoni beszédemben szinte mindig, társaságban meg a helyzettől és a résztvevőktől függően élek tájnyelvinek minősülő alakokkal. Lehet, kicsit provokatívan is, mert aki ettől bunkónak néz, azzal nem különösebben érdemes foglalkozni.
@Akitlosz: A jövő idő szabályos alakja sajnos el fog tűnni a nyelvből. Mondhatni, eltűnik a nyelvből. Lassan eltűnend.

Én is sajnálom.
Sőt, nagyon FOGOM sajnálNI.
@kiskanal:
Igen ám, de mi van akkor, ha valaki a szüleitől és a nagyszüleitől egy más változatot tanult, mint amit a másik jónak gondol.

Nem arról van szó, hogy valaki nem tudja, hogy a többes számot -k jellel jelöljük, hanem egy több száz éve leépülőben levő szabályból (ikes ragozás rendszere) az ő vidékén már kevesebb maradt meg.

Miért ne lehetne mindkettő helyes, ha konzisztensen használják, ráadásul létező magyar nyelvi szabályoknak megfelelően?
@Super aGyuri: Off: Akkor utánam jártál. Ha 87-ben érettségizel, akkor lett volna átfedés. A kémia az Karakas?
OFF Morzsinak (most találtam egy másik blogon):

"Ez erősen emlékeztet arra, amit még Karakas Gábor, gimnáziumi kémia-tanárunk mesélt, aki amúgy illemtant és nyelvtant tanított nekünk, kémiát nem, szóval hogy volt lámpuska-gyárban gyárlátogatáson, ahol első körben megmutatták nekik a lámpagyártó gépeket, majd egy következő csarnokban azokat a gépeket, amik a lámpagyártó gépeket gyártják. Mondanom sem kell, a következő kérdése az volt, hogy megmutatják-e nekik azt a gépet is, ami ezeket a gépeket gyártja."

Karakas megvolt? :)
Kémia? Csonka Dánielné.
Az a Csonka.unokája.
@Morzsi36: Czirók Ede. Karakas csak helyettesített, amikor Czirók beteg volt :)

(Lásd előző beírásom. Apáczais telepátia, btw.)
Na odébbálltam.Viszlát!
-ide érdemes benézni-
@Super aGyuri:
Lehet, hogy semmi köze a témához, de úgy hallottam, hogy a Dicsértessék a Jézus Krisztus köszönés nem volt szokás Olaszországban, hanem néhai János Pál pápa terjesztette el. Csak ezért gondoltam, hogy köze lehet a szia-hoz, de valójában már II. János Pál pápa pápasága előtt is használtuk, és ezt is a rádióban hallottam (amikor még a rádióban szépen beszélő emberek voltak)
@Super aGyuri: "Én úgy tudom, a "szia" a "see you"-ból ered"

Így van: see you -> see ya` (szleng) -> szí já -> szija -> szia. Ilyen formán egyébként a "szija" eredet hűbb.
Ma már halottnak számít, de: kiss the hand -> kisz di hand -> kisztihand. Kezi`csókolommá "fajult" azóta.
@Super aGyuri: Pont te hozol rá példát, hogy nem ez lesz az első eset, mikor egy jövő idő eltűnik. Sebaj, maradt még a fog-os, (nem tudom, lehet, hogy ez is azért alakult ki, mert a másik eltűnt), most eltűnőben van a fog, de ott a jelen idő +majd vagy jövő idejű időhatározó, vagy befejezett szemléletű ige formailag jelen időben ragozva, mint az oroszban. ("megírom a leckét", ami jövő idő, mert ha épp írnám, akkor csak "írom a leckét" lenne)

Egy múlt időnk is elveszett és egész jól megvagyunk nélküle.
@hu_neutrino: Tényleg, ez olyan oroszos.
Ja idu, ja pajdu. Talán már ők sem mondják, hogy budu + fn.igenév...

És mit szóltok a kínai, koreai stb. nevek új írásmódjához? Pl. Deng Xiaobinghez Teng Hsziao-Ping helyett... Néha azt sem tudom, kiről beszélnek.

Jó, persze, Sztálin is igazából Sztalin lenne, Lenin meg Lenyin, na de akkor is :)
@Super aGyuri:
Ezek szerint a pinjin lett a magyar helyesírásban is a hivatalos átírás? Lehet, hogy a kínaiul tanulók/tudók számára jobb, mert ők abból jobban meg tudják állapítani a helyes kiejtést, ami a magyar fonetikus átírásból nem rekonstruálható (ami nekünk csak cs, az nekik több különböző hang is lehet), de aki nem tud kínaiul, fogalma sem lesz róla, hogy mondja ki. Magyar hírolvasótól is hallottam már "Fikó"-t a szlovák miniszterelnökre, pedig az kicsit közelebb van, mi lesz akkor a kínai nevekkel?
@prometheus_X: Még egy kis érdekesség... a sziánál sokkal durvább amcsi találmány a "hi!".

How are you! -> how`re ya` -> he`ya -> hi

Ha jól tudom.
@hu_neutrino: A Robert Kubika is teljesen általános. A kollégái is így nevezik.

Emlékszem, Ivanisevic nyilatkozta, hogy azért szeret Magyarországra jönni, mert itt nem sz-szel mondják a nevét. (Bár a szóvégi c' helyes ejtését a mi esetünkben sem dicsérte.)

De ha már Kubica, meg is nézem, hogy áll a szabadedzés Monte Carlóban. Persze Super Aguri nélkül már nem ugyanaz, mint régen.

"Már a szelek sem a régiek, Ványadt Ványadtovics Vinyov!"
@Super aGyuri: Hát, tegnap voltak a szabadedzések. Így jártam :)
@Super aGyuri: Azt hiszem egyébként, a korhű ejtés Battyáni és Szécsenyi. Széchenyi családja Vasszécsenybe való, nem Szécsénybe.
@Akitlosz: Csak azért mondtam, hogy ők, mert ott kezdtem látni az egyik tanszéken hét-nyolc évvel ezelőtt – és galád módon zéháírás közben mindig belejavítottam a feladatsorba :)
@Super aGyuri: És a Voznyaki nevű teniszezőnő (Wozniacki)?
@Morzsi36: Köszönöm!!!!!!!!!!
Ezek szerint a Széchényiek írták hibásan a nevüket (és mégsem Széchenyi Istvánnak maradt le az ékezet tévedésből)?
@Super aGyuri: Hát hallottam már én is "Lisztes"-t külföldi kommentátortól úgy, hogy "listesz" (úgy látszik, hozzászokott a lengyel szabályokhoz, ott ugye fordítva van az s-sz)

C' helyes ejtésénél a ć karakterre gondolsz, mint például Milošević? Nem csoda, mert ilyen nálunk nincs, tudtommal a szerb ć sem nem cs (č), sem nem ty.

Utánanéztem amennyire tudtam, és továbbra sem a pinjin a hivatalos, hanem pl. a Teng Hsziao-Ping, viszont a pinjinben van ch, j, q, zh, és ezekből magyarul átírásban mind "cs" lesz.
Elhiszem, hogy nem mindegy. Csak annyira, mint hogy szar vagy szár.

De szerintem ha angol vagy más nyelvű forrásból fordítanak cikkeket, sokszor bennehagyják úgy, ahogy az eredeti cikkben volt. Orosz zeneszerzőket is láttam már magyar cikkben német vagy angol átírással, hétköznapi embereknél ez meg mindennapos az internetes portálokon.
@Morzsi36: Aki ugye dán. :)
Akárcsak Májkel és Brájen Laudrup, ugyebár.
(Mi-chá-el!!!! Bri-an!!!!!!!!)
@hu_neutrino: A Népszabiban módszeresen a pinjint használják, bár most hogy mondod, mintha zárójelben odaírnák mögé a helyes(e)t. Helyest? Helyeset? Na mindegy.

Te egyébként tudsz kínaiul???????
@Super aGyuri: Nem úgy volt, hogy az akadémiaalapító "a legnagyobb magyar" Széchenyi István apja még Széchényi Ferenc volt? 2 É-vel?
Szerintem igen: http://hu.wikipedia.org/wiki/Széchényi_Ferenc
@hu_neutrino: Nikita Krushchev? Mikhail Gorbachev? Brrrrrrrrrrr
@hu_neutrino: Én is így tudom. Ezért írtam, hogy Széchenyinek (Istvánnak) lemaradt az ékezet. Vagyis akkor most (Vas)szécsenyi vagy Szécsényi?
@hu_neutrino: Utána kéne olvasni. Mind a két történetet hallottam, most hogy belegondolok. Mindjárt megpróbálom...
@Rainbow_: Almát eszem/eszek, almát látok != eszem az almát, látom az almát.

Tárgy + ige nem kíván tárgyas rag’zást.

@Rainbow_: nem magyar tanár = lehet hogy tót? :)

@Morzsi36: Nem találtam egyértelmű dolgot. Annyit, hogy Sárvár-felsővidéki volt a család, és Vasszécseny közel van Sárvárhoz. (A Google Maps Vasszécsénynek hívja...)
@Super aGyuri: Csak érdeklődő vagyok ilyen kérdésekben. De ennek épp utánanéztem, mert hallottam, hogy ez a cs-dolog elég problémás, és meg is találtam, miért.
Egyébként az akadémiai helyesírás egy dolog, pl. a német nyelvreformot is eléggé bojkottálták a német lapok, amelyik átállt az új szabályokra, az is visszaváltott a régiekre idővel (pl. a Frankfurter Allgemeine Zeitung)
A helyesírási szabályokat tanítják az iskolában, ott még számon is kérhetik, de hogy az emberek mennyire fogják alkalmazni, azt normakövetésen, az adott szervezet (itt az Akadémia) tekintélyén fog múlni.
Ha egy magyar napilap úgy dönt, hogy elsősorban a pinjint használja, a magyar körülbelüli ejtést (vagy a "népszerű alakot", ami a helyesnek tartatik) pedig zárójelben adja meg, azt is meg lehet indokolni, mert ha tudsz angolul és rákeresel pl a neten a névre, többre mész a pinjinnel.
@Morzsi36: A Google Maps pl Sefáni útnak hívja a Stefánia utat. :)

Viszont ha megnézed a wikin, sok régi említésben még Szécsény. http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasszécseny
@Morzsi36: Sopronban mindenki Szécsenyinek mondja :)

Battyáni meg még logikus is (-battyán; meg az hogy az y a szó végén csak mezei i hangot szokott jelölni...)

Wozniacki meg „voznjacki”, nem? Cével meg minden.

@Super aGyuri: Höh. Ez nekem újdonság. Szerintem a Szürke szamár azt mondja, hogy a nem latinbetűs írású nyelvekből vett nevek helyes írása a magyaros kiejtést kell kövesse. Mondjuk indexen láttam már párszor, hogy mindkét formában leírják.

@Morzsi36: Az biztos, hogy az Országos Széchényi Könyvtár is 2 É-vel van, és Széchényi Ferenc sehol sem Széchenyi. Széchenyi István viszont mindig egy É 1 E.
Rajta helyett rajtot használ az összes ismerősöm aki Veszprém, GyMS vagy Vas megyében nevelkedett.
@Ralesk:
Azért az írás is visszahat a kiejtésre, pl Károli Gáspár, aki nagykárolyi volt, ma mégis L-lel ejtik sokan, igaz, az L sincs távolabb attól a hangtól, mint a J. Lehet, hogy csak azt akarják mutatni, hogy "Én megtanultam ám, hogy E-vel kell írni és nem É-vel!"

A szabály azt mondja, hogy latin betűsöket változatlan formában (esetleg idegen mellékjeleket eldobva, ha nem tudjuk kiírni), nem latinokat főszabályként kiejtés szerint, kivéve amire külön szabályzat van. És van külön szabályzat a kínaira, japánra, meg van az oroszra is (külön könyvben).

Az orosz átírás sem teljesen fonetikus, bármennyire annak is tűnik (pl. nem Lényin, hanem Lenin, a 40 nem szórák, szórak hanem szórok, a nyelv nem jizik hanem jazik)
Mi meg ugye úgy olvassuk ki, ahogy le van írva, ebből a szempontból fonetikus :)
Mint az orosz borotvagépes viccben:
- De hát hogy lehetséges ez? Minden embernek más az arcformája!
- Eleinte!
@hu_neutrino: Akkor valójában Sztalín? (Tudtommal a szó végén volt a hangsúly.)
@Super aGyuri:
Az orosz wiki szerint Ио́сиф Виссарио́нович Ста́лин. Most, mikor írom, a hangsúlyjelek áttolódnak ebben a fontban a következő betűre, de lehet, hogy mikor megjelenik, jó helyen lesznek. A lényeg, hogy az a-n van a hangsúly.
Az a szabályzat nincs meg magyarul, de:
"Az orosz hangsúlyos magánhangzókat általában nem hosszú magánhangzóval írjuk át, tehát például Маша – Masa, Давид – David. Kivételt csak ott teszünk, ahol az ékezet hiánya a magyarban azonos hangzású szót eredményezne: Аня – Ánya, Таня – Tánya (vö. anya, tanya)."

Sztálin persze kivétel, ilyen kivételek mindig vannak. Bár én hallottam úgy is ejteni hogy "sztalinelvtárs"... De persze nem első kézből. Annyira nem vagyok öreg. :)
Köszönöm a rajt-rajta kérdést, a keleti fülem először nem fogta fel, hogy mi az, hogy "nincs rajt' szám", pedig csak egy "a" maradt le. Én nem értettem milyen rajtszám, ők meg nem értették mikor visszakérdeztem hogy: "hova tűnnek a rajt után az a-k?"

Ugyanez az ismerősöm következetesen azt mondja: "tányérat", "tányért" helyett. Fura.
@valaminő: jól van, nekem is a könyörgök a szimpatikusabb :-D
Gondolkodom azokon, akik fentebb olyan baromi büszkék arra, hogy sosem mondanának ki azt a borzalmat, hogy "eszem".

Én otthonról, a családtól, az ismerősöktől legfeljebb egy gyönge ötvenezres szókincset szedtem össze, a többi az olvasásból származik.

Sőt, pár évtizede a könyvekben még helyesírási hibák sem nagyon voltak. Úgyhogy én az anyanyelvemet Arany Jánostól Rejtőn és Örkényen keresztül Göncz Árpádig nagyon sok írótól, fordítótól tanultam, és ez a hatás sokkal erősebb, mint a szomszéd parasztnéni (sőt, adott esetben a tanítónéni) suk-sükölésének hatása.

Ezek az eszek-iszok-bazmeg gyerekek tudnak olvasni? És ténylegesen olvasnak is havonta legalább egy-két könyvet, vagy funkcionális analfabéták?
@sutyerák: A nyelvtannak nem kell az élethez alkalmazkodnia. Nem dolga. A beszélőnek kell/ene/ alkalmazkodnia szabályokhoz, és nem folyton kiskapukat, magyarázatokat keresni, mit, miért nem mond, nem tesz. A nyelv valóban változik, de ezt leginkább azok hangoztatják, akik nem tudják használni.
@Alternatív: Egyetértek, és örülök, hogy valaki hasonló módon gondolkozik.
Hajdul!!
az eszem, iszom, dínom, dánom, talán azért nem annyira helytálló ide magyarázatként, de próbáljuk akkor ezt ki másképp:
eszek/eszem, de baszik -> baszom a ..../baszok a /?/.... a fenmaradó rész nyilván kitöltendő! ;)
...na hogy sikerült???
"Innen nézve nem tökmindegy, hogy eszek vagy eszem?"

Nem.

Az, hogy pár agyalágyult képtelen volt megtanulni, hogy eszem, az legyen az ő problémájuk, de ne fogjuk már rá a macira! Inkább Magyar Bálintra fognám, hogy baszták nekik megtanítani ...
@Alternatív: Jó volt a soraidat olvasni!!!

(Egyébként régen azért nem voltak helyesírási hibák EGYÁLTALÁN a könyvekben, mert nem pendrive-ról ment az anyag a nyomdába, hanem minden kiadónál dolgozott ötven korrektor meg hatvan cenzor :)), és akármit nem lehetett a piacra böffenteni. Épp pár napja írtam a Népszabadságnak egy olvasói levelet az értelemzavaró nyelvhelyességi és sajtóhibának nem tekinthető helyesírási hibáikról: válaszra sem méltattak. Egy ilyen nagy lapnál sincs senki, aki átolvasná a cikkeket, mielőtt megjelennek. Ahogy a szerző éjszaka, hullafáradtan begépeli a notebookján, úgy megy a nyomdába. Nem nézi azt át a kutya se')
@kódra: A "baszik" nagyon régi, míves szava édes anyanyelvünknek, viszont mindig a csőbunkók használták (jobb korokban nyelvkitépés járt érte, ma vállat rándítunk legfeljebb, ha a tömegmédiumokban halljuk), így szerintem teljesen érdektelen, hogy nem alakult ki a kulturált társadalmi közegben használatos alakja. Én magam is -ok végződéssel mondanám, no persze csak ha mondanám :)
Soha többet nem olvasok/olvasom bele ebbe a blogba, mert csak felidegesítem magam. Az összes helyesírási hibámat nyugodtan ki lehet elemezni, ígérem szarni fogok rá. :)
kedves Zsorzs! linkelnél mérvadó példát, mikor a baszik ige bármely használatáért valakinek tényleg kitépték a nyelvét! szörnyű korokban éltünk már, volt hogy azért égettek meg embereket, mert azt állították hogy Föld nem lapos....röstelhetném hogy kézenfekvő példát próbáltam szolgáltatni azoknak akik nem tunak ragzani. Lehet érte kövekkel dobálni, de van ami nyelvtanilag helyes, meg van ami nem, meg van amit álltalános, modoros haszálata miatt már inkább elfogadunk. De gondolom csak figyelmetlenségből használnád az -ok végződést, hisz a példa szerint "baszok a valamit"?? nekem báncsa a fülem. Egyszerű példát sikerült adnom, hogy a kérdésként felmerült ragozási alak helyessége nyilvánvaló legyen.
A "baszik" ige egyébként zseniálisan használható a "játszik", "metsz", "edz" típusú igék ragozott alakjainak helyesírásához, mert mindig ugyanannyi "sz" vagy "dz" betű szerepel benne. És az "sz"-ek számát egyértelműen lehet érezni, ellentétben a "tsz"-vel és a "dz"-vel, amit önkéntelenül elnyújtunk beszéd közben.

basszon - játsszon - metsszen - eddzen
baszom - játszom - metszem - edzem
bassza - játssza - metssze - eddze (kijelentő és felszólító mód is)

Nem szégyen használni, sokszor írás közben én is inkább behelyettesítem a mondatba, és nem állok le nyelvtanilag elemezgetni a toldalékokat. :)
@kódra: (és mások): Nem tom ki hogy van vele, de szerintem senki sem arról beszél, hogy a „baszok a valamit” helyes lenne. Hanem arról, hogy bizonyos nyelvjárásokban (ami speciel nem a MHSz-sztenderd, amit az iskolákban oktatnak), a határozatlan (=alanyi) ragozású ikes ige jelen idejű, kijelentő módú, egyes szám első személyű alakja végződhet k-ra. Senki egy szóval nem mondta, hogy a határozott (=tárgyas) ragozású is lehet k-s.

Ergo, MHSz:
– Mit csinálsz?
– Eszem. (vö. nézek)
– Mit eszel?
– A vacsorámat eszem. (vö. nézem)
– Eszed a vacsorádat? (vö. nézed)

Nem-HSz (jaj...):
– Mit csinálsz?
– Eszek. (vö. nézek)
– Mit eszel?
– A vacsorámat eszem. (vö. nézem)
– Eszed a vacsorádat? (vö. nézed)


Szóval aki fentebb azt feszegette, hogy van alanyi, tárgyas meg ikes ragozás, az kicsit elvétette a dolgot, ikes ige is lehet tárgyasan meg anélkül ragzva (sic). Tessék még megnézni más igéket (kúszik, mászik például).


A baszik mondjuk fura. Én eszem/iszom nevelésben részesültem és olyan környezetben is nőttem fel, ahol ez a menő, de hogy nem mondanám tárgy nélkül, hogy „baszom”, az egyszer szent. Az bizony baszok. A „baszom a rezet” c. történet természetesen m-es.
Kedves ZsB.

Nekem lenne egy kérdésem az "ik"-es ragozással kapcsolatban. Én a 70-es években jártam még általános iskolába és anno azt tanultuk, hogy az igéknek van alanyi illetve tárgyas ragozásuk, ettől függően E1-ben például vagy eszek vagy eszem. Arra már nem emlékszem pontosan, hogy melyik melyik volt mert most ha kimondom bármelyik mellé oda tudom tenni a tárgyát a cselekvésnek és nem hangzik furcsán de azért jó lenne tudni, hogy jól emlékszem-e és ha igen akkor melyik alak az alanyi és melyik a tárgyas ragozású.
Előre is köszönettel válaszodért,
Berni
Azt, hogy "el kell menjek" Erdélyben használják, és punktum, bármennyire is zavar bárkit is. Engem meg az zavar, hogy bunkósítjuk a nyelvünket, és erre nem érv, hogy XXI. század. Ma már diplomás emberek sem különböztetik meg az aki, ami,amelyt. Szemrebbenés nélkül mondják a televízióban politikusok, riporterek, mûsorvezetôk, hogy "a rendôrség, AKI"
A rendôr - aki. A rendôrség - amely. Nem tudok róla, hogy például a németek arra hivatkozva, hogy a XXI. száazdban élünk, a der-die-dast egységesítették volna! És ez csak egyetlen példa, mert számtalan a rossz, helytelen forma. Nagy nyilvánosság elôtt.
Sztrovacsekek...
Elgondolkozom neha-neha, hogy mire van ez a korrektorblog. Kiindulo feltetelezesem, hogy a Korrektor ur ugymond "Index kozeli" munkas. Volna egy szereny javaslatom: mielott a "baszmeg - bazmeg" temakort jarna korul, volna (e?) szives inkabb legalabb egy kibaszott szpellcsekkert raeroltetni az Indexbe hivatasszeruen betuket vetokre? Addig baSZmeg - mar megbocsass - amig a kollega urak keze alol olyan szavak kerulnek ki amibol betuk hianyoznak - irasjelekrol mar nem is beszelve - addig ez a blog nem mas mint termeketlen maszturbacio. Koszonettel. (mielott horges: nem, nincs ekezet satobbi)..
@Super aGyuri:

Sokkal rosszabb hírem van: van vagy hét korrektor. És ennek ellenére ilyen.
@Azhát: "Csakhogy a fizikában valóban vannak természeti törvények, a nyelvészetben viszont nincsenek."

A chomskyánus nyelvészet szerint a nyelvben egyetemes törvények vannak, melyek minden nyelvre érvényesek (ún. univerzális grammatika, amely genetikailag kódolt minden emberben). Tehát igenis vannak törvények, melyeket nem az emberek találnak ki. Igen, a nyelvészet így pontosan ugyanolyan, mint a fizika, matematika stb. Tudomány. Van elméleti és gyakorlati ága is.
Te az egyik hozzászolásodban megkérdőjelezted az elméleti nyelvészet hasznát. Csak egy példa: ha nem lenne elméleti nyelvészet mi most nem beszélgetnénk itt. Hogy miért is? Mi kell egy számítógépes program megírásához? Prog. nyelv. Mi is egy prog. nyelv? Egy formális nyelv. És a formális nyelvek min alapszanak? hát a természetes nyelveken. Azokon, melyek szabályszerűségeit elméleti nyelvészek írták/írják le. Ha nincs Chomsky meg Montague stb., nagy valószínűséggel most nem lenne korrektor blog sem. (megjegyzem C. és M. is matematikusok voltak eredetileg, és ez nem véletlen: a modern szintaxis és szemantika is nagyon formális, leginkább a matematikához hasonlít)

Az a baj, hogy a legtöbben nem tudják, hogy mi is a nyelvészet. Amiről ebben a blogban szó van, az nem feltétlenül az. Amit az iskolában tanítanak, az sem az. (Vegyük észre, nem nyelvészet órának, hanem nyelvtanórának hívják.) Ez egyáltalában nem baj, mert ezek is fontos kérdések, a helyesírásnak van létjogosultsága, a korrektor blognak is van és nyelvhasználati kérdésekről is kell beszélgetni. De válasszuk el ezeket a nyelvészettől, ha lehetséges.
ZsB:

Sztem a rajt' nem modoros, hanem népies. Én rendszerint a nyugati országrész – leginkább Győr-Moson-Sopron – leszármazottaitól hallom, szoc. háttértől függetlenül.
Üdv!
És az mennyire elfogadható helyességű, hogy:
"Nem fogok egész héten ideges lenni emiatt." ?
Köszi a segítséget előre is!:)
Áhoj! Vajon melyik a helyes: a mellett - az mellett. A fülemnek elképesztően zavaró az utóbbi. Szerintetek?
Grécsyklón blogol :) értitek: csiklón!
hahaha :)
@Ralesk:
- Mit csinálsz?
- Eszek. /mert mégis mijenmá, hogy eszek a vacsorámat/
- Mit eszel?
- Eszem a vacsorámat! /mert itt is mijenmá hogy eszek a vacsorámat/

más: ide vonatkozott a modorosságról szóló megjegyzésem. A rajt' valóban népies és még szép is!
El kéne felejteni már ezt az ikes problémát.

Énnekem az "Iszok egy kis vizet" mondat ugyanúgy nem bántja a fülemet, mint az "Iszom egy kis vizet". Ez pedig azt jelenti, hogy mindkettő helyes.

Ha valaki ebbe bele bír kötni, az bizony egy büdös tahó paraszt. Ráadásul jellemzően olyanoknak van mersze ilyenért beszólni, akiknek fingjuk sincs az ikes ragozásról, csak valami rémlik nekik középsuliból, hogy av ilyen is...
@GergőÁron:

A lényeg lemaradt: nem csak hogy énnekem hogy tetszik jobban, és de a népességnek szerintem a fele simán ugyanúgy ikezik.
Üdv mindenkinek!
Átrágtam magam a circa 300 hozzászóláson és pár dolgot meg kellett, hogy állapítsak. Előre bocsá(j)tom, nem vagyok nyelvész, bár próbálok igényesen beszélni és írni is. Azonban botorságnak tartom vkin számonkérni, hogy miként fogalmaz egy blog hozzászólásban, ha a lényeg (az üzenet) érthető apró hibákon fennakadni fölösleges.

„3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vs „3 órára kell a fogorvoshoz mennem” problémában számomra a legfontosabb hiba a névelő fölösleges használata (?ez ugyanis valóban germanizmus?), bár a 2. verzió kétségkívül szebb.

Említette vki, hogy az angol nyelv helyesírása könnyebb számára, mint az anyanyelvűeknek. Ezzel én is hasonlóképpen voltam, amíg főleg írva találkoztam az angollal, azonban mostanság (kb. 5 éve) többnyire beszélem és hallom és bizony, amikor írnom kell előfordul (sajnos 1re gyakrabban), hogy gondban vagyok a szavak helyesírásával.

Az angol (anyanyelvű) szomszéd: nem csodálom, hogy gondban van a magyarban a főnevekből képzett igékkel, ugyanis az angolban nagyon szigorú szórend van ezért könnyű eldönteni, hogy az adott szó ige avagy főnév, nem beszélve arról, hogy az angol nyelv számára ismeretlen a nem-igei állítmány. Ezek mellé már tényleg csak hab a tortán a magyarban a rengeteg ige és főnév ragozás.

El is érkeztem az eszek/eszem ügyhöz: én az utóbbit szeretem használni, bár néha az előbbit is mondom. Ennél nagyobb nyelvi igénytelenség számomra: másabb, esik a eső és társai (90-es évek közepi informatikai szövegekben használták rendszeresen: az user, borzalmas), és végül, de nem utolsósorban a kedvencem: kitaláció. Innen már csak 1 lépés a kispályaitás mindennapos használata. Ki a bánat honosította meg azt a szokást, hogy magyar szavakat latinul toldalékolunk?
@kódra: Mit akarsz ezzel mondani? :) Pont ugyanezt állítom én is, hogy az „eszek a vacsorámat” az értelmetlen, ugyanúgy, mint a „nézek a vacsorámat”. És a korábbi eszekezők egyike se mondana szerintem ilyet. Az eszek csak és kizárólag alanyi ragozásban működik.

@ginkgo: kispályaitás :D ez tetszik!
Remélem, hogy az agresszív eszement eszemezők ki fognak pusztulni a nyelvből!

Azért ahogy látom szerencsére kisebbségben vannak itt is, tehát továbbra is:
Eszem a szendvicset.
Eszek egy szendvicset.

:-)

A rajtos hozzászólásból igazából nem is értettem, hogy mi a gondja a hozzászólónak. Ja hogy maga a rajt?! Rá nem jöttem volna, annyira természetes a rajt szó. De a tányérattal sincs problémám a tányért mellett.

---

Az ly az eredetileg egy önálló hangot jelentett tudtommal. Amolyan l és j közötti hangot, ami főle a palóc és a nyugati, dunántúli nyelvjárásokban volt természetes. Nem is gond, hogy melyik szóba melyik való, ezzel nem igazán volt gondja a gyermekeknek általánosban a környezetemben. Más országrészeken élőknek meg csak nyűg. Meg kell tanulniuk, mert nem érzik.

---

Múlt időből meg nem egy pusztult ki, hanem legalább kettő.A régmúlt is eltűnt volt és az elbeszélő múltat is csak rég beszélék.

Az "iszom egy tejet" társaságnak pedig kívánok további kellemes magyar nyelvtan tanulást acsarkodás helyett és ennél nagyobb örömöket az életben!

---

Azt nem tudom mi lesz a jövő idő sorsa, csak annyit, hogy én az elkövetkezendőekben is fogom tudni használni. Nemhogy nem zavar, de még tetszik is.

Foglár fogán foglyuk van. Nosza tömni fogjuk. Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk. Elrepülhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Kösz, ez kellett nekem, múltkor rámszóltak a bazdmegolásért, hogy ez most ide minek kellett, rávágtam, hogy rémakiemelő partikulának, haggyá' má', erre magyarázni kezdi, hogy olyan a magyarban nincs. És magyar szakos. Általános alsóban az egyik tanár meg közölte velünk, hogy olyan szó, hogy 'de' nincs a szótárban, mentségére legyen mondva, ő ezt tíz éven aluliaknak merte elsütni.
@Ralesk: kispályaitás: sajnos fültanúja voltam ennek a szónak, egyetemi tanár szájából hangzott el...

Az idegennyelvű tulajdonnevek kiejtését illetően a következő szabályt kellene az emberek fejébe verni: qrvára senkit nem érdekel a világon, hogy miként ejtenek ki egy idegen tulajdonnevet ezen csak nálunk divat lovagolni, mert mi kib...ott művelteknek akarunk látszani.

Feladvány: hogyan ejtik helyesen
1.) Lichtenstein fővárosának nevét
2.) A japán császári főváros nevét
Ha van AJ, legyen JA is:
"Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset."
-Émmeg asszoktam mondani, hogy bazmeg. Mindenki megérti.
Az, hogy „3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vagy „3 órára kell a fogorvoshoz mennem” egyaránt jelenthetné azt is, hogy három órás időtartamot kell ott eltöltenem, nem? Ilyenformán egyértelműbbnek tűnik az, hogy " 3-ra kell fogorvoshoz mennem". Vagy, hogy a fogorvos délután háromkor fogad. :P
Szerintem a lengyel neveket nem lehet sem dánosítani,sem angolosítani,mert torzszülött kiejtés keletkezik belőle!Ez a helyzet a Woznacki-névvel is.A család Lengyelországból települt át a sport révén Dániába,Caroline már ott született.A családban mégis lengyelül beszélnek...Kit érdekel,hogy a dánok hogyan facsarják ki az idegen neveket? Magyar fülnek meg különösen humoros a "voznyaki"-kiejtés!Az én szláv nevemet a "Vuicsot" az angolok valami "vajaksz"-nak,a franciák "vüaksz"-nak ejtenék,az Isten sem ismerne rá,hogy kiről is van szó...A sznobizmust is csak mértékkel szabad gyakorolni!
Elnézést kérek,a név helyesen:WOZNIACKI.
"Szerintem azonban ma már teljesen általános [az el kell menjek]"

Szerintem meg mindig is az volt:

"Jól van dolga a mostani huszárnak,
Nem kell szénát kaszáljon a lovának"
süti beállítások módosítása