korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

  • Közbiztonság Szilárd: "újságíró, vagyis olyan ember, aki hivatásszerűen foglalkozik szöveggyártással, tehát az átlagos m... (2021.01.19. 21:30) A kongruencia sejtelmes köde
  • Közbiztonság Szilárd: @is: Hát ez sajnos nem igazán állja meg a helyét. @crix: Ez azért elég szomorú. Mármint hogy ne... (2021.01.19. 20:17) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Igen, mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtok... (2021.01.19. 20:00) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtokos, eg... (2021.01.19. 19:56) A csúnya fiúk szíve
  • Alienita999: Szia! A dátumokra lettem volna kíváncsi... A -tól-ig-ra... Ha számokkal írjuk. Meg a dátumok közö... (2017.03.12. 11:35) Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok
  • Utolsó 20

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Könyörgöm, könyörgök

Mailboxbányaló

2010.04.29. 14:13 don B

Szia!
Egy kisebb vita alakult ki.
Hogy mondod/írod helyesen? Könyörgök vagy könyörgöm?
köszi! :)

Írni – természetesen – így kell mindkét változatot. A könyörgöm alakra némelyek azt mondják, hogy „helytelen”, mert a könyörög nem ikes ige. Igen ám, de a magyarul beszélők nagy többsége a mondatszói használatban (pl.: könyörgöm, ne csináld ezt; és nem akkor, amikor a könyörög ige beépül a mondatba, pl. hiába könyörgök neki...) bizony úgy mondja, könyörgöm. Vagyis mondhatjuk, hogy a magyar nyelv jelen állapotában (szinkrón metszetben) van egy ilyen fordulat, idiomatizmus vagy hogyishíjják. Ráadásul azt gyanítom, hogy valójában (történetileg, diakrón metszetben) a könyörgöm -m-je nem az ikes ragozás személyragja, hanem a tárgyas ragozásé, valami olyan, ma már nem nagyon használatos fordulatból eredhet, hogy könyörgöm az istent, könyörgöm az urat, könyörgöm nagyságodat... Vagyis imho a könyörgöm és a könyörgök is helyes (ami engem illet, én – azt hiszem – többnyire az utóbbit használom).

üdv
ZsB

Ja, és ha már, akkor egy, a neten széltében idézett passzus Nádasdytól:

De ha azt mondaná valaki, hogy „nem tudunk rendesen magyarul”, „mindnyájan hibásan használjuk anyanyelvünket”, „csúnyán beszélünk-írunk”, arra már nagyon sokan bólogatnának, és meglepően messzire elmennének e téren. Nemrég csináltam egy fordítást a Szentivánéji álomból, és egy kolléga megtisztelt azzal, hogy elolvasta, és bíráló megjegyzéseket fűzött hozzá. Stiláris és rímtani kérdéseken vitatkoztunk, míg egyszercsak azt mondta: na itt viszont, ne is haragudj, de egy nagyon ronda nyelvtani hibát követtél el: „Könyörgöm, válaszolj!”. Ez helyesen úgy volna, hogy „Könyörgök, válaszolj!”, hiszen a könyörög nem ikes ige. Tátva maradt a szám. „Dehát ezt így szoktam mondani – védekeztem – mert mindenki így mondja!” „Az lehet, de annál inkább helytelen. Javítsd ki.” Nem kevesebbet állított, mint hogy primitív igeragozási hiba csúszott az – egyébként színvonalasnak ítélt – szövegembe. Úgy éreztem magam, mint a zongorista, akinek azt mondják: jól játszotta az Appassionatát, de ciki, hogy nem tudja, hogy a kottában a nagy „C” betű a 4/4 rövidítése.

Végül persze meggyőztem, mert azért vagyok nyelvész: rámutattam, hogy a könyörög igét mindenki iktelenül ragozza, én is (tehát Én minden reggel könyörgök neki – senki se mondja azt, hogy Én minden reggel könyörgöm neki), amikor e szó valóban ige. A „Könyörgöm!” azonban leszakadt ennek az igének a ragozásáról és önálló kifejezés lett (szakszóval: megszilárdult ragos alakulat), mely már független az ige ragozásától. Olyasféleképp, mint ahogyan a „lásd...” kifejezést olyannak is mondjuk, akit nem tegezünk, hiába elvileg tegezőformájú benne az ige, vagyis például „Kérjük, ellenőrizze adatainak helyességét (lásd a túloldalon).” – és nem „lássa a túloldalon”.

39 komment

Címkék: nádasdy ádám nyelvi mítoszok szőrszálhasogatás nyelvművelés

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr111961972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

köszönöm, régi dilemmám volt ez... :-)
na, eyyel rendben is volnánk. de ha valaki nem akar a könyörgöm-könyörgök témában szenvedni, használhat más rokonértelműeket is.

donB, ha már itt tartunk, volt már szó a magyar nyelv elsilányosodásának azon jelenségéről, ami a szavak 'ikesedéséhez' köthető? például: alapSZIK az alapul helyett, gyanakSZIK a gyanakodik helyett (mondjuk ez már alapból 'ikes'), és még sorolhatnám. borzalom, báncsa a fület :D
@Hiissaa: Jesszamarijja... Ha az ember rákeres az alapszik-ra a történeti korpuszban, a 19. sz. elejétől jönnek a találatok.

„A visszahívási jog egyedül azon eszmén alapszik, hogy ki azért választatott, mert küldõinek bizodalmát bírá..” (Eötvös József, 1846.

„hogy akármely hazának boldogsága nem a választott elnökben vagy örökös királyban rejlik, hanem a józanészszerü és minden polgár iránt egyenlõen igazságos törvényekben alapszik.” (Táncsics Mihály, 1846.)

Ennyit az újdonságról. Gyanakszik dettó, arról nem beszélve, mennyiben „elikesedés” a gyanakszik a gyanakodIK-hoz képest? Egyébként meg arról van szó, hogy az -ozik, -ezik, -őzik igeképző manapság legalább olyan produktív, mint az -l vagy a -z. Netezik, szörfözik, mobilozik stb. Miért is baj ez?
Szerintem is jó a könyörgöm, adott szövegkörnyezetben.
Van egy kérdésem: anyuval a minap kissé összevesztünk, hogy a lassú fokozása hogy helyes.
Lassúbb, vagy lassabb? Mert ugye lassabban és nem lassúbban...
"Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel!"
Szerintem is tárgyas ragozásról van szó, akárcsak a szintén nem ikes „kér” igénél. Csak itt világosabb a tárgy: „(Azt) kérem, jöjjön be.”
De próbáljuk csak meg szabályszerűen ragozni a „megjelenik” igét. Elég nagyot ütne az -m személyrag. De miért? Fene tudi.
@don B: igazat adok neked abban, hogy már a régiek is így beszéltek, de inkább úgy fogalmaznék, hogy a régiek még így mondták. azóta elég sokat változott a beszélt nyelv, nem használod te sem a 'birá' vagy a 'választatott' kifejezéseket. hacsak nem akarunk modoros tibi blogjára kerülni, nem fogunk archaizálódni, ugye? inkább valamilyen érdemi megerősítést vártam volna, hogy nem én vagyok a slendrián, ha nem használom sehol (kettős tagadás :D )a 'szik'-et, hanem inkább a használói veszik félvállról a nyelvet.
mit az elsőben írtam: báncsa a fület. gondolom, a tiedet is
@Hiissaa: enyimét nem báncsa (az ún. kettős tagadásról szóló nyelvápoldai baromságok, na, azok báncsák).
Egy csúnya példa az ikes ragozásról:

Szarom rá!

Bár így senki nem mondja, hanem: Szarok rá!

Aki használja, az utóbbit mondja és mivel általában nem a nyelvészek használják, ezért az utóbbi helytelen kifejezés vált közkeletűvé, olyannyira, hogy a helyes verzió már szinte bántja a fület.

Így torzul a magyar nyelv észrevétlenül...
@civil polip: Az ikes ragozást (harmadik igeragozást) Révaiék próbálták rekonstruálni (sőt kitalálni :)) a 18-19. sz. fordulóján, szegény Versegi hiába hülyézte le őket. Ma az ikes igéknek spec. funkciójuk nincs (már kétszáz éve se volt!), nem úgy, mint hajdan, a hall-hallik idején. Viszont mára összekeveredtek a paradigmák. Az ikes ragokból gyakorlatilag csak a kijelentő mód egyes számúak léteznek (mondod-e, hogy Pali, egyék egy kis tortát!, (én) úgy enném egy kis tortát, ha Jóska kevesebb tortát ennék...?); aztán van egy csomó „álikes” ige, amik csak E/3.-ban ikesek (válok, válsz, válik stb.), viszont a sziszegő végű igék E/2.-ben elhappolták az -l ragot (leszel, és nem leszesz, mosol, nem mossz, nézel, nem nézesz stb.) Stb. stb.
@Hiissaa:
"ha nem használom sehol (kettős tagadás :D )"

Mondd így: seholse használom - mindjárt nem kettős :)
@don B: tudom, azért is van ott a :D
nem akarom itt tovább habosítani a témát, de talán megérne egy külön elemzést.
(ha gyanakszik, akkor E/1: gyanakszom vagy gyanakodom? nincs több kérdés, béke)
@Terézágyú: seholse :)
a végén don B kimoderál minket, mert azt gondolja, direkt húzzuk az agyát :) vagy gyanakszik, hogy összeesküdtünk
@Hiissaa: Én nem gyanakszok erre.
aki modorosságból használja ("könyörgöm, gyerekek, ...", úgy 98%), annak késztetést érzek a bántalmazására
Köszi, megnyugtattál...
Eszerint helyes volt a Harkányi Endre szájából elhangzó: "Gyerekek! Könyörgöm, akasszuk föl!" :)))
Egyébként élőbeszéddel nem szoktatok foglalkozni?
Megérne egy posztot az is, ahogy manapság - főleg a tévében - beszélnek...
Amikor t helyett rendre valami th-szerű hangot hallatnak és hasonlók. Kicsit mintha kezdene összekeveredni az angol és a magyar.
No, ez most tanulságos volt. Megint tanultam valamit, amit majd nagy okosan elmagyarázhatok másoknak :D
hogy is mondják eztet? hiperkorrekció?
ráérős bölcsészek
inkább dolgozok mint ilyeneket olvasok...
@don B: Ujabb remek cikk, elvezettel olvastam.
@civil polip: Szerintem a "kerem" eseteben nem "azt" van rejtve, hanem "ont". Kerem ont, jojjon be.
@értem: tök mindegy, az a lényeg, hogy harmadik személyű határozott tárgy, az hozza a tárgyas ragozást
@endike: Én inkább ilyeneket olvasok, minthogy nekiálljak porszívózni...
@pocak: Jolvan jolvan, csak okoskodtam :)
@don B: Köszi, don B! Erről az "álikes" kategóriáról eddig nem hallottam, de tetszik! Akkor mostantól érvelhetek azzal, hogy az eszik meg az iszik is "álikes" (lett), ezért az E/1 alakjuk lehet az általam is használt eszek ill. iszok az "előírt" eszem és iszom helyett.
Szerintem is könyörgöm. Megindokolni nem tudom, de apám mindig kijavított, ha ilyeneket mondtam. :)
Kedves nyelvtan nácik segítsetek!!

A gyerek hazajött az iskolából és a dolgozatában alá volt húzva a Budai Vár.

A tanárnő szerint a budai kisbetű, a Vár nagy.

Szerintem így írják: Budai vár.

Egy általános iskola magyar szakos tanára szerint mind a kettő kisbetű: budai vár.

A wikipédia szerint nincs is Budai vár, csak Budai várnegyed.
Kezdek bekattanni!!
SEGÍTSÉG!!!
@ingenium rusticus:

Az Osiris Helyesírás szerint "Vár: a budapesti I. kerület várfallal határolt része". Vagyis önmagában tulajdonnév, nagybetűvel írandó. A "budai" meg a jelzője, így kisbetűs.
@Jimmy Dix: én még úgy tanultam, hogy tulajdonnévként a Budai Vár is használható, szóval én sem értem. Persze az is igaz, hogy nekünk a ventilátor még két ll volt. :)
(melesleg kezdek ott tartani, hogy marhaság ez az egész hejesirásosdi. Ahol egyértelmü amit irok ott miért nem mindegy hogy hogy irom? ;) )
@Mind. Amp.: Sőtmiazamitöbb: baszom rája? Ilyen sem van.
hehehehehe, budai Vár, hehehehe.. de jó, hogy már leérettségiztem.. hogy milyen hülyeségekkel lehet szivatni a fiatalokat:) .. "Budai Balázs a Budai Egészségközpontban arról tartott beszédet a budaiaknak, hogy a budai Vár ma már nem elég korszerű harcászati célokra, hadvédelmi szempontból indokolt volna egy újabb budai vár építése." .. hehehehe.
Azért nem jó Nádasdyra hivatkozni, mert amit mond, tényszerűen nem igaz.
Ahogy diarrhoea mondja: egyszerű modorosság az esetek többségében.
Az emberek túlnyomó része nem tárgyi alárendelés előtt használja a 'könyörgöm' alakot. Tudom, hisz naponta 200-250 emberrel beszélek. Innentől kezdve felejtsük el a szép, hosszú idézetet...
A napokban volt a Klubrádióban, saját fülemmel hallottam:
Nálatok ki főz?
Nálunk én főzöm.
Minden attól függ, hogy mire használjuk. Mert a könyörgöm a magyarban egy szleng lett, egy kifejezés arra a helyzetre, mikor figyelmet akarok erősíteni: Könyörgöm, vigyél magaddal, könyörgöm, hidd el. Ennek nincs köze a könyörgök alakhoz, ami azt jelenti: esdeklek. Könyörgök a bocsánatért, a szerelmedért. Tehát nem arról van szó, hogy mind a két alak minden esetben helyes lenne, nem! Mind a két alak a megfelelő helyén helyes!
süti beállítások módosítása