korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

  • Közbiztonság Szilárd: "újságíró, vagyis olyan ember, aki hivatásszerűen foglalkozik szöveggyártással, tehát az átlagos m... (2021.01.19. 21:30) A kongruencia sejtelmes köde
  • Közbiztonság Szilárd: @is: Hát ez sajnos nem igazán állja meg a helyét. @crix: Ez azért elég szomorú. Mármint hogy ne... (2021.01.19. 20:17) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Igen, mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtok... (2021.01.19. 20:00) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtokos, eg... (2021.01.19. 19:56) A csúnya fiúk szíve
  • Alienita999: Szia! A dátumokra lettem volna kíváncsi... A -tól-ig-ra... Ha számokkal írjuk. Meg a dátumok közö... (2017.03.12. 11:35) Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok
  • Utolsó 20

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Közösségimédia-mértan

2010.09.18. 14:06 don B

Akár sörben is kifejezve lennék hálás, ha közölnéd álláspontodat abban kérdésben, hogy „a közösségi média mértana” az közösségimédia-mértan vagy közösségi média mértan.

Természetesen közösségimédia-mértan.

A közösségi média mértana kifejezés egy birtokos jelzős szerkezet, amit a frázis fején (a birtokon) levő birtokviszonyjel (mértan-a) jelez. Ennek a fejnek a birtokos jelzője a közösségi média főnévi kifejezés, ami maga is egy jelzős (minőségjelzős) szerkezet, de ez most nem érdekes. A lényeg az, hogy ha egy olyan frázisból, amiben a grammatikai viszonyt valamilyen morféma jelzi, kimarad ez a morféma (jelen esetben a birtokviszonyjel), akkor – mese nincs – egy összetett szó áll elő. Ez ugyanis az összetettszó-képzés egyik módszere (a ház teteje – háztető, fát vágó – favágó, mélyen hűtött – mélyhűtött, portól mentes – pormentes stb.).

Mármost, azt mondja A magyar helyesírás szabályai c. szentírás 139. szabályának b) pontja (becenevén a második mozgószabály), hogy ha egy összetett szó valamelyik tagja (mindegy, hogy a fej vagy a vonzat) önmagában egy többszavas szerkezet, akkor az összetett szóban ezeket az eredetileg különírt komponenseket egybeírjuk, és kötőjellel kapcsoljuk az utó- vagy előtaghoz: (hideg víz) + csap = hidegvíz-csap, matek + (házi feladat) = matek-házifeladat.

Ezért közösségimédia-mértan. Értelmezhető még a közösségi médiamértan is (’a média mértanának közösségi változata’ - vagyis a közösségi nem a média jelzője, hanem a mértané), de a *közösségi média mértan megoldás nem értelmezhető sehogy, hibás.

Jelzem, ugyanez a helyzet a *közösségi média marketing-gel is. A közösségi vagy a média jelzője, és akkor közösségimédia-marketing, vagy a marketingé, akkor közösségi médiamarketing, tertium non datur.

21 komment

Címkék: helyesírás egybeírás különírás második mozgószabály

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr72305384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Azzal vitatkoznék, hogy a "*közösségi média mértan megoldás nem értelmezhető sehogy". Éppenhogy mindkét általad említett módon értelmezhető, és lássuk be, a két értelmezés között hangyapénisznyi a különbség, ezzel a becses anyanyelvi beszélő nem is óhajt foglalkozni. Nem csoda, hogy az "ösztönös helyesírás" az ilyeneket három külön szóba írja, mert az alaktani zárójelezése is alulspecifikált.
@Balbekk: Nu ja. Nem voltam elég precíz: a helyesírási szabályzat számára nem értelmezhető sehogy...
Mégis mi a halál az a közösségimédia-mértan? Milyen geometriája van a közösségi médiának? (Nem fikázás, mielőtt valaki erre gondolna, hanem tényleges kérdés.)
marketin_gg_é ... :)

@Lrdx: Amúgy meg mi köze a földgolyóbisnak (geo-, ugyebár) mindenféle háromszögekhez meg paralelepipedonokhoz?
:)
Uhh, ezt megkaptam: „És ha valaki a mértant azonosítja a közösségi médiával, vagy legalábbis hasonlítja hozzá? Ha például a gyerekek a mértan segítségével kommunikálnak az iskolában? Az a mértan szerintem: közösségi média mértan. [114. a).]” :)
igazából én használom a mozgószabályokat, de azért nehéz amellett elmenni, hogy jóformán csak kiadókban alkalmazzák őket, úgyhogy ha nem abba kell, én a közösségi média mértana c. becstelen kompromisszumot választanám, főleg ha címben van
és tényleg, ugyanis ez a poszt egy rekesz sört ért nekem fogadásból kifolyólag.
van ezeknek az összetett szavaknak egy típusa, amit sztem nem úgy írunk, ahogy a szabály megkövetelné, és érdekelne, milyen másodlagos szabályok miatt van ez:

plö: távolsági buszpályaudvar (pedig értelmileg távolságibusz-pályaudvar), vagy társadalmi szabályrendszer (pedig ugye ha a társadalmi szabályok rendszere, azaz a társadalmi a szabály jelzője, akkor társadalmiszabály-rendszer)

szval mi miatt tagoljuk mégis a mozgószabályokkal ellentétes módon, távolsági buszpályaudvarnak és társadalmi szabályrendszernek?
@vészmadár (pica pica): >>szval mi miatt tagoljuk mégis a mozgószabályokkal ellentétes módon, távolsági buszpályaudvarnak és társadalmi szabályrendszernek?<<

Ez nem ellentétes a mozgószabályokkal, hanem szemantikailag át lett rendezve: azaz ((A + B) + C) helyett (A + (B + C)).

Vagyis ha nincs valóságos jelentésbeli különbség a 'távolsági buszok pályaudvara' [((A + B) + C) > távolságibusz-pályaudvar] és a 'buszok távolsági pályaudvara'* [(A + (B + C)) > távolsági buszpályaudvar] között, akkor az egyszerűsítés elvéből eredően célszerűbb azt a megoldást választani, amely egyszerűbb írásmódot eredményez.

Ebből következően én az alapprobléma esetén is inkább a 'közösségi médiamértan' formával élnék. Ennek lehetőségére don B is utalt, de mivel az általa ehhez felvett 'a média mértanának közösségi változata' jelentés fiktív (mivel a 'mértan' nem minősíthető ténylegesen egyéni-közösségi dichotómiában): ilyenformán szemantikailag átrendezhető a kifejezés**.

* Aki a 'távolsági pályaudvar' kifejezést esetleg kifogásolná, annak jelzem, hogy az ugyanilyen konstrukciójú 'távolsági menetrend' teljesen bevett kifejezés; és ez mutatja, hogy a 'távolsági buszmenetrend' és a 'távolságibusz-menetrend' ugyanazt a jelentést adja vissza, csak eltérő szemantikai szerkezetben. A 'távolsági buszpályaudvar' = 'távolságibusz-pályaudvar' ezzel analóg.

** Amúgy az eredeti kifejezés 'közösségi média mértana' jelentése is fiktív, mert nem létezik olyan média, amely nem közösségi. (Még a saját tudatunk sem teljesen egyéni, hiszen a megfelelő kifejlődéséhez közösségben kell élnünk.)
Hidegvízcsap nem egybe van? 4 szótag...
@Szabó néni: nem érdekes, hány szótag, illetve nem olyan egyszerű a dolog, hogy hatig egybe...

asszem donB példája volt erre a sajtburger-mennyország, ami hat szótag, aztán mégis kötőjeles (mert mindkét tagja az összetételnek maga is összetett szó), vagy ott van mondjuk a bizonytalanságalgebra, ami meg egy szó, pedig...

a hidegvíz-csapnál az a szabály érvényesül, hogy az amúgy két szóban írt hideg víz kifejezést "összerántja" az utána odaírt csap (pont ugyanaz, mint a veszélyes hulladék + tározó = veszélyeshulladék-tározó)

már ha én jól értem a dolgokat... de ha nem, akkor nem.
@Balbekk:
"ezzel a becses anyanyelvi beszélő nem is óhajt foglalkozni. Nem csoda, hogy az "ösztönös helyesírás" az ilyeneket három külön szóba írja, mert az alaktani zárójelezése is alulspecifikált. "

De ne feledkezzünk meg arról, hogy a magyar mint finnugor nyelv nagyon szereti az egybeírást, az összetett szavakat! Nem annyira ugyan mint a német, hogyaszongya: Waffenstillstandversammlungen = fegyverszünettárgyalások :) de azért eléggé szereti.

Korábban ez nem volt gond, de az angol nyelv ebbe is belekavart, ezért írnak mostanában sok mindent külön, jóllehet bizonyára tanulták általános iskolában az összetett szavakat...
Ugyanez a helyzet a hónapnevekkel, a népnevekkel stb.: az angol hatására írják sokan nagybetűvel - az utóbbi években.
OFF: index.hu/bulvar/2010/09/27/szornyet_halt_a_segway-jel_lezuhano_milliardos/
Segway-jel, Segway-t, Segway-jen: gyönyörű példája a spray-effektnek. Mi van a szó végén: magánhangzó (akár diftongus) vagy mássalhangzó? (mnytud.arts.klte.hu/tananyag/hangtan/hangtan13.pdf, kül. a 8. lap)
[szegvé, szegvéi]: Segway-vel, Segway-t, Segway-n
[szegvéj]: Segwayjel, Segwayt, Segwayen
Asszem.
Bocs az offért.
A múltkor egy kiadványt korrektúráztam. Szépen kijavítottam a 'magyar irodalom és történelem ismeretek'-et 'magyarirodalom- és történelemismeretek'-re, majd az egészet visszaalakítottam. 99% az utóbbit hinné hibásnak... :(
@AMáDé:
"99% az utóbbit hinné hibásnak... :( "

Ja, ha neked ez a mérce...
AMáDé: Valós probléma, én is küzdök vele néha, de eddig erős voltam. Néha lapszélen odaírom, hogy bizonyám, nehogy azt higgyék, én vagyok a hülye.
@AMáDé: Ez példa arra, hogy a mozgószabály(ok) néha milyen "gusztustalanul kinéző" kifejezéseket eredményeznek. De a "magyar irodalmi és történelmi ismeretek" formában már nem kéne egybeírni. Sőt címben úgy se, h. "magyar irodalom és történelem - honismeretek" :D
OFF

@alsojozsa:

Én nem említeném itt a diftongusokat, mert az a magyarban csak a nyelvjárási szinten létezik. Az írás pedig a (művelt / műveletlen) köznyelvhez kötődik.

Amit felvetsz, az alapvetőbb a spraynél, mert a szóvégi ’-éj’ ~ ’-é’ kettősség a régebbi eredetű magyar szókincsben is megfigyelhető. Vö. ’disznóparéjjal’ ~ ’disznóparéval’, ’ganéjjal’ ~ ’ganéval’, sőt ’éjszaka’: /éjszaka/ ~ /északa/. Ez véleményem szerint ugyanúgy az egyéni nyelvhasználat kérdése, mint a ’seper’ ~ ’söpör’, ’csoda’ ~ ’csuda’; így az egyik embernél ez, a másiknál más van a ’spray’, ’Segway’ stb. szavakban is a szó végén.

/OFF
@AMáDé: @paraszthajszal: >> De a "magyar irodalmi és történelmi ismeretek" formában már nem kéne egybeírni. <<

Ez a fenti – egyénként helytálló – észrevétel amúgy a tárgyalt mozgószabály szükségességét cáfoló kritikának is felfogható. Itt ui. a ’magyar irodalmi’-ban az ’-i’ képző a különírt ’magyar irodalom’ szókapcsolathoz járul, mégsem írja elő a szabályzat, hogy ilyenkor a szókapcsolatot egybe kellene írni: ’*magyarirodalmi’. Ez esetben tehát a ’magyar + (irodalom + -i)’ és a ’(magyar + irodalmi) + -i’ kifejezések [lehetséges] szemantikai különbségét nem jelzi a helyesírás.

Szóösszetétel esetén viszont a fentiektől eltérőt követel meg a szabályzat, holott a ’magyar irodalomismeretek’ írásmód ugyanúgy ki tudná szolgálni mindkét (a gyakorlatban egymással szinte sosem álló) jelentési változatot.

Nem is szólva arról, hogy pl. a ’magyar irodalomtörténet’ esetén eleve ki is kerüljük a mozgószabályt, jóllehet itt a ’magyar irodalom története’-ről van szó (inkább, mint ’magyar [interpretációjú, de nem magyar szerzőket {is} taglaló] irodalomtörténet’-től), tehát ’magyarirodalom-történet’ lenne a szabatosabb írásmód.

Ha már lehetséges a ’magyar irodalomtörténet’, akkor lehetséges a ’magyar irodalom- és történelemismeretek’ is (ha lektorként nem akarjuk átfogalmazni az eredeti szöveget).
süti beállítások módosítása