Subject: tobbesszamos egyezteteses ekkishelp

Drága Béla,
megy a hitvita a „barátnőknek is tolerálniUK kellett” vs. „barátnőknek is tolerálniA kellett” témakörben. Nekem az utóbbi megoldás volna kézre állóbb, annak ellenére is, hogy a barátnők többes szám, de ha megmondod, hogy a Kampfban hol találom erre az eligazítást, megnézem ügyesenokosan.
Köszi
S.

Sajnos, a kell (lehet, szabad, muszáj stb., azaz segédige) + infinitívuszt még nem írtam meg, csak a „szomszédos” ügyeket (birtoklásmondat stb.): A csúnya fiúk szíve

Szerintem mindenesetre tolerálniuk, de nagyon. (De hát nekem óvilági, ráadásul erősen irodalombefolyásolt vernakulárisom van.)
ZsB

(Két megjegyzés, utólag: Felvethetné valaki, miért irkálok S.-nek segédigékről, mikor a szabad vagy a muszáj nem is ige, és a kell is furcsa ige a szóban forgó szerkezetekben, hiányos a ragozása, nincs száma, személye, van el kell, kellett, kellene menni, de nincs el kellettél menni (a személyrag a ni-alakon van, el kellett menned). Kálmánék tanulmányát (A magyar segédigék rendszere) idézném: „Dolgozatunk olyan magyar mondatokról szól, melyekben a ragozott ige mellett egy -ni toldalékos alak is szerepel. Az ige fogalmába beleértjük a névszó + kopula felépítésű igéket (kénytelen volt, akár Ø kopulával is: kénytelen). A -ni toldalék után személyragok is állhatnak.”

A másik: Kaptam már beszólást, hogy miért nevezem infinitívusznak a főnévi igenevet, miért nem jó nekem a „rendes magyar” terminus. Nos, a főnévi igenév névszósága erősen vitatható, annyira, hogy vannak nyelvészek, akik nem is hajlandók így nevezni, infinitívusznak vagy ni-alaknak hívják.)

Hát jó, akkor ez lesz. Itt egyébként nem is a segédigés egyeztetéssel, hanem egyszerűen a többes számú alany + ige egyeztetéssel voltak bizonytalanságaim, és kíváncsi voltam, hogy a fekete-fehér „ha többes számú az alany, akkor az ige is ilyen végződést kap” szabályon kívül van-e valami kiskapu, ami lehetővé teszi a másik verziót. Mondjuk, ha tudom, hogy a segédige még ezen felül is befolyásol, akkor valóban szimplán belezavarodtam volna, a szintén irodalombefolyásolt vernakulárisom ellenére is. :))
Köszönet

Valahogy úgy érvelnék, hogy – ugye – a személyragoknak alapból teljes soruk van (ugyanaz főnéven is, igenéven is): könyvem, könyved, könyve, könyvünk, könyvetek, könyvük; mennem, menned, mennie, mennünk, mennetek, menniük. Ha a birtokos vagy az aktor nincs expressis verbis kifejezve, mindig ez a ragozás, T3.-ban is: Behozták a könyvüket. Holnap el kell menniük.

Mármost birtokviszonyos szerkezetben, ha a birtokos ki van fejezve (nem személyes névmással), akkor T3.-as birtokos mellett is az E3. személyragját használjuk a birtokon („nem egyeztetünk”): behozták a Pistáék könyvét (de ha a birtokos személyes névmás, akkor a névmás lesz T3. helyett E3., nem a személyrag!, az ő könyvüket hozták be).

A nyelvművelő hagyomány szerint minden más esetben „helytelen” vagy legalábbis „pongyola” a T3.-as helyett az E3.-as személyrag használata (barátnőknek is *tolerálniA kellett). Viszont – feltehetően a „Pistáék könyvE” hatására – sokan és régen (vagy mindig is?) használnak máshol is E3.-at T3. helyett: a csúnya fiúknak is van szíve (és nem szívük), még Arany is: természete (és nem természetük) már ez magyar embereknek. Sőt nem csak létigés birtoklásmondatokban: a csúnya fiúknak is dobog a szíve, sőt segédigés szerkezetekben is: a barátnőknek is tolerálnia kell. (Érdekes, ezek nem mennek: *A csúnya fiúk szerelme a szívében ég.* A csúnya fiúk a szívével gondolkodnak. *A csúnya fiúk hallgatnak a szívére. *A csúnya fiúkat is a szívéről ismerhetni igazán.)

Ó, ez pazar levezetés, külön köszönet, hogy vetted a fáradságot. És szerintem ezzel akkor meg is írtad a vonatkozó posztot. :)

Meg. Sőt tovább is gondoltam. A különbséget ott lehetne talán megfogni, hogy az egyeztető-nemegyeztető T3.-esetek különböző mondatszinteken vannak. A Pistáék könyve típusúakban birtokos és birtok egyetlen szintagmát alkotnak (birtokos jelzős szerkezet), ugyanabban a mondatösszetevőben vannak a mondathierarchia alján (egy NP elemei); közöttük csak egyetlen grammatikai viszony van (a birtokos jelzői).

Viszont vannak ezek:

(1) A csúnya fiúknak is dobog a szívük.
(2) A csúnya fiúk megoperáltatták a szívüket.
(3) A csúnya fiúk szerelme a szívükben ég.
(4) A csúnya fiúk a szívükkel gondolkodnak
(5) A csúnya fiúk hallgatnak a szívükre
(6) A csúnya fiúkat is a szívükről ismerhetni igazán.
(7) A csúnya fiúkkal is végezhet a szívük.

Az ilyenekben birtokos és birtok más-más mondatösszetevőkben állnak, a mondat egy magasabb szintjén. Az (1)-ben a birtokos egy határozó szerepű szócsoport része, a birtok az alanyban van, a (2)-ben az alanyt és a tárgyat kifejező csoportban vannak, (3), (4), (5): alany és határozó, (6): tárgy és határozó, (7): határozó és alany.

Ezekben a birtokos és a birtok között két grammatikai viszony értelmezhető, a birtoklást kifejező mellett az, amiket felsoroltam. Namost azt lehet mondani, hogy az ilyenekben a magyar T3.-ban is egyeztet.

De ott van a birtoklásmondat: a csúnya fiúknak is van szíve/szívük. A birtoklásmondatban datívuszban (-nAk raggal) áll a birtokos, és van benne létige (van, volt, lesz, lehet, nincs stb.). Ebben is két viszony elemezhető ki, a birtokos-birtok viszony – ezt fejezi ki a birtokon a toldalék(rendszer, benne a személyraggal) és a birtokos -nAk esetragja –, meg van egy alany-állítmány viszonyra emlékeztető valami (pontosabban: ugyanannak az igének a vonzatai, a birtok alany, a birtokos határozó). Igen ám, de ez az alany-állítmány éppen azt közli, hogy ez a birtokviszony fennáll. Vagyis a mondatban szemantikailag csak egy viszony van kifejezve (a birtoklást jelentő), ez nyomhatja el sokak nyelvhasználatában azt, hogy strukturálisan két grammatikai viszony van a szerkezetben, és hozza elő T3.-ban a birtokos jelzős szerkezetben járatos egyeztetést. Itt van a Pistáék háza (jelzős szerkezet). Itt van a Pistáéknak a háza (jelzős szerkezet). Pistáéknak itt van a háza/házuk (birtoklásmondat).

És tovább: A -nAk ragos birtokos és a birtok mellett nemcsak létige lehet, sok másmilyen ige is (hívják az ilyeneket is birtoklásmondatnak). Pistáéknak késett a vonata/vonatuk. A csúnya fiúknak is dobog a szívük. Birtokos és birtok egészen messze is kerülhetnek egymástól: A nézőknek tegnap este az egészen rendkívüli előadástól szinte elállt a lélegzete/lélegzetük. Az ilyen mondatok hasonló szerkezetűek, mint a létigés birtoklásmondatok: birtokos + ige + birtok. Ettől az analógiától ingadozhat az ilyen mondatokban is – gondolom – az egyeztetés.

De akkor miért érvényesül a (2) – (7) mondatokban szigorúan a kongruencia, miért -uk, -ük mindig T3.-as birtokossal a birtok toldaléka? Miért nem hallani: *A csúnya fiúk szerelme a szívében ég.* A csúnya fiúk a szívével gondolkodnak. *A csúnya fiúk hallgatnak a szívére. *A csúnya fiúkat is a szívéről ismerhetni igazán.

Vegyük észre, hogy az ingadozó egyeztetésű példáinkban a birtok alanyesetben van, nincs a birtokot kifejező szószerkezet végén (a személyrag után) esetrag, a (2)–(7) példákban viszont van (szívükET, szívükBEN, SzívükKEL stb.)!

Vagyis úgy látszik, csak olyan birtoklásmondat-félékben ingadozik az egyeztetés – vagy hogy történelmiek legyünk: tör előre a birtokon az -a, -e, -ja, je rag az -uk, -ük, -juk, -jük „kárára” –, amelyekben a birtok végén nincs esetrag, de az esetragos esetekben mindig szigorúan érvényesül.

És még tovább (hogy elérjük végre azt a kérdést, amiről szó van): Alapból azt lehetne mondani, hogy ehhez az egészhez a főnévi igenév személyragjának semmi köze sincs! A „nekik el kell menniük”-, „Pistáéknak el kell menniük”-féle mondatokban nincs ok az egyeztetés ingadozására, az E3.-as személyrag érthetetlenül jelenik meg T3. alanyhoz tartozó főnévi igeneven.

Igen ám, de ezeknek a mondatoknak is az a szerkezetük, hogy névszói csoport + ige + személyragos valami (főnévi igenév). Ráadásul a főnévi igenéven nem követheti esetrag a személyragot (a főnévi igenévnek nincs deklinációja), mindig „látszólagos alanyesetben” van, megaztán a „kell” segédige is olyan járulékos valami, mint a létige (van), vagyis a csúnya fiúknak is van szíve/szívük és a Pistáéknak is el kell mennie/menniük nagyon hasonló struktúra.
Hát ingadozik az egyeztetés a főnévi igenéven is.