korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Ádám s Éva szentek vótak

2012.04.10. 15:56 don B

Tisztelt Szerkesztő Úr,
Valamelyik munkatársuk nagyon nincs tisztában az egyes és többes szám használatával, mert nem először találkozom ilyen mondatokkal, mint öt perce:

"A civilek szerint a TV2 és a Hír TV nem tájékoztattak kiegyensúlyozottan a romák helyzetéről."

Nem vet jó fényt a lapra az ilyen hiba, fel kellene hívni a figyelmét arra, hogy felsoroláskor az egyes szám a helyes, már ha magyarul akarunk fogalmazni.

Szívélyes üdvözlettel,

Tisztelt [...] úr!

Attól tartok – bár nem állítom, hogy ez rossz fényt vet önre –, hogy nem tudja elég jól, mi „a helyes, már ha magyarul akarunk fogalmazni”. Halmozott egyes számú alanyoknál valóban többnyire egyes számú állítmányt használunk (ezt hívják alaki egyeztetésnek), de gyakori a többes számú állítmány is, főleg tulajdonnév alanyok esetében, különösen akkor, ha azt akarjuk kifejezni, hogy az alanyok együtt vagy közösen cselekednek, illetve ha valamilyen szempontból csoportot alkotnak (értelmi egyeztetés). Mindenki tudná például Arany Jánost idézni:

„Péter és Pál (tudjuk) nyárban
Összeférnek [és nem összefér] a naptárban.”

Vagy hogy egy romlatlan népi szöveget idézzek:

„Ádám s Éva szentek vótak,
mégis mindig kamatyoltak.”

Szívélyes üdvözlettel

178 komment · 2 trackback

Címkék: egyeztetés

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr594381028

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Részegen olvasta fel a híreket Auth Magda a kormány propagandaműsora, a Vasárnapi Újság húsvéti adása előtt a közrádióban? (audio) 2012.04.11. 12:45:05

A hatórás híreket Auth Magda olvasta fel, meglehetősen egyedi és szabadszájú stílusban. Többször belezavarodott a szövegbe, és hangos monológgal próbálta nyugtatni és összeszedni magát. “Hat óra van, kezdődik a Vasárnapi Újság. Jó reggelt kívánok...

Trackback: Hoffmann Rózsa fúrta meg a Tévémacit? 2012.04.11. 12:43:14

Már az óvodai alapprogram vitájában is kiállt amellett, hogy a kislányok babázzanak, a kisfiúk pedig fiús játékokkal játsszanak, hogy idejében elkezdjék megtanulni a hagyományos nemi szerepeket. Nyilván ez az oka, hogy az egyedül játszó, babájával mesé...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

OK, vannak kivételek. De a két TV-re vonatkozó példamondat szigorúan egyes szám, mégha egy talicska vándorbölcsész is állítaná az ellenkezőjét.
A "remek" cikket így lehetne összefoglalni.
Mivel van a szabály alól kivétel,
bár mi konkrétan csúnyán elbasztuk,
ezt szarunk beismerni,
helyette olvassatok egy kedves népi mondást.
A magam részéről, mint pallérozatlan, gyakorló nyelvhasználó, semmi kivetnivalót nem találok a példamondat többesszámában. Péter és Pál elmentek vadászni. Péter és Pál elment vadászni. Nekem mind2 jó.

Amúgy az Index tele van hibákkal, különösen a címlap.
Verssel nem ildomos helyesírás-témában példálózni.
Bocs.
@bertrollnok: na de most komolyan, miféle helyesírás?
@zum trucc: öhh, az én nyelvérzékemet nem sérti a fenti mondat többesszámban sem, akkor most mi van?

@don B: gondolom, csak bértrollkodik, nem kell komolyan venni. :)
Szerintem is az egyes szám a helyes ilyen esetekben. Először a Harry Potter-konyvek különben jó fordításában tűnt fel, hogy MINDIG többes számot használ a fordító - fiktív példa: "Harry és Hermione kimentek a kunyhóból". Én ezt az előretörő anglicizmus újabb bizonyítékának látom.
Szerintem van egy megengedőbb és belátóbb használata a nyelvnek: jelesül a közlendő sikeresen átment-e vagy sem. Tulajképp mindkét változat mehetne ma már szvsz.
Hihetetlen, hogy vannak emberek, akik a homlokukra csapva közlik, hogy egy - esetünkben - amúgy több száz év óta létező nyelvi jelenség nem helyes.

De, helyes. A magyarok így beszélnek.
@harmincas: helyes, helyes, mi a fene az a helyes? Ez „az egyes szám a helyes ilyen esetekben” egyszerűen egy ócska nyelvoltalmi ökölszabály. Hozhatják az egyetemi tankönyvek oldalakon át a történelmi példákat a halmozott (tulajdonnévi) alany + többes számú állítmány százados példáira, „helytelen”, mert azt mondta a tanító néni, meg mennyivel jobb egyszerű ökölszabályokkal janinak lenni, mint hinni a nyelvérzéküknek (ne adj isten, gazdag olvasottságunkkal pallérozott nyelvérzékünknek). Az „előretörő anglicizmus” meg külön röhej. Ezeréves latinizmus, ha már...
@harmincas: sőt, latinizmus, affene a pofánkat, hogy honnan nem merítünk ihletet, kurvafaszba...
@harmincas: Teljesen igazad van, ez egy csúf, ronda anglicizmus. Hiszen a példamondatod is hogy szól angolul, ha többes számban mondjuk: „Harry and Hermione went out from the hut.” Bezzeg egyes számban: „Harry and Hermione went out from the hut.”
@vészmadár (pica pica): minapiban Groff wram es Lichtenſtain wram tanachoth tartottanak... és oda döntöttenek, hogy keednek igassága vagyon
Irígylem azokat az embereket,akiknek ez a legnagyobb problémája ma Magyarországon....
@DNA: akiknek ez a legnagyobb problémáJUK, hogy totálissá tegyem a grammnácizmust... és tényleg. irigyelhetsz is, jól :)
@TH: Tanulj tovább magyarul, külföldi létedre egész jól írsz. Ha majd sérti a "nyelvérzéked" a TV-s mondat, akkor lehet, hogy megtanultál magyarul. Addig nem.
@zum trucc: hát már sok kommentet kaptam, de azt még eddig senki nem vetette fel, hogy nem ismerem az anyanyelvemet, te vagy az első. gratulálok. Esetleg olvasd el a fentebbi kommenteket, és próbálj meg gondolkodni (tudom, hogy nehéz, de még neked is sikerülhet ám egyszer).
Ebben az aranyjánosos példában az a jó, hogy ha én olyat mondanék, hogy "vala", és ebben éppen Arany Jánosra hivatkoznék, akkor kapnék a fejemre, hogy "a nyelv változik, nem úgy beszélünk már, mint a Halotti Beszéd idején!"... De bezzeg, ha a saját igazunkat akarjuk bizonyítani, akkor tyű, de jó, hogy ez az Arany ilyet is, olyat is írt!

Megjegyzés: a fentiek csak példák, már Arany is régiesnek érezte (tudtommal) a "vala'-t, azonkívül neki igazán volt nyelv(helyesség)érzéke...

Ugyanakkor
@don B: "helyes, helyes, mi a fene az a helyes?"

Na, hát erre a demagóg szövegre Aranynak meg lenne a válasza... :)
@Terézágyú: Nu, akkor vasaljuk ki. Néhány kommenttel feljebb hoztam egy majdnem ötszáz éves példát. Arany 19. századi. A népdal, ki tudja, milyen régi. Arra, hogy a szerkezet száz-száz ötven éve létezik, számtalan példát lehet hozni, de már az is bizonyítja létezését, hogy a nyelvoltalmi fafejek folyamatosan üldözik. Csak hát a Nyelvőr hülyéinek egyszer szöget ütött a fejébe, hogy halmozott egyes számú alanyokhoz a magyar _általában egyes számú állítmányt egyeztet, és elkezdték üldözni az attól eltérő változatokat. Mert rendnek köll lenni, és ki kell irtani legalább félezer éve folyamatosan létező nyelvi jelenségeket. Miért is?

A legviccesebb az egészben, hogy (zum truccal együtt) ezúttal nemcsak velem tetszel vitatkozni. A Nyelvművelő kézikönyvvel is...
@don B: Jól mondja, Mester - a JUK is fontos... (JA, bizony!) A birtok(os)ok ilyetén egyeztetése csúf és terjedő kórságnak mutatkozik.
@TH: Te valami alapvető tévedésben vagy. Nem az én nyelvi készségeim, anyanyelvi ismereteim, gondolkodási képességem vitatott, hanem a tiéd és csak a tiéd. Hivalkodtál, lecsaptam a labdát, ez a te sarad.
Érvelés helyett a tekintélyre hivatkozás ócska módszerével élsz, tipikus "rossz tanár menti a menthetetlent" stílusban.
Amíg az a TV-s mondat neked elfogadható, addig komoly hiányosságaid vannak magyar nyelvből, kettes, menj a helyedre. Szégyelld magad.
@zum trucc: Hátrább az agarakkal! Még eddig egyetlen érvet se hoztál a tévés mondat elfogadhatatlansága mellett azonkívül, hogy csak. Mire is tetszik akkor ilyen magas lóról hőzöngeni?
@don B: Komolyabb kétség esetén én biz megpróbálnám olykor a tárgyesetet is, hogy megszakadjon a csúnya fiúk szíve, akik ezáltal összetörik a... (mit is?)
:P
@SzárnyasFejvadász: Nem jó teszt. Van ott még három dolgozat a témában...
@don B: A többiek, meg a poszt már minden, amúgy helytálló és elegendő érvet elmondott.
Látom, egész állatseregletet sikerült két sorba gyűjtened. Az agár meg a ló, nos, ne ezektől tanulj magyarul.
Tudod,a Discovery meg hasonló csatornák filmjeinek magyar hangját nem Magyarországon mondják alá. A filmek érthetőek, de tele vannak hasonló magyartalanságokkal. Igazából nem rád haragszom, ezt a nyelvtannáci blogot aligha tömegek olvassák, nagy kárt nem teszel.
De az érvelésed alapján gyanús vagy: nem tanár a foglalkozásod véletlenül?
@zum trucc: Mellébeszélsz. Nézz utána, mondjuk, A mai magyar nyelv rendszere c. egyetemi tankönyvben vagy a Nyelvművelő kézikönyvben. A TV2 meg a Hír tv tulajdonnév, már ez elég kritérium. De még: csoportot alkotnak? Igen (mindkettő tv). "Együtt cselekszenek"? Igen (sem-sem, ugye). Az a mondat tehát mind a leíró magyar nyelvtanok, mind az előíró nyelvművelő hagyomány összes kritériumának megfelel. Továbbá sokunk nyelvérzékének is. Dixi.
@don B:
"A legviccesebb az egészben, hogy (zum truccal együtt) ezúttal nemcsak velem tetszel vitatkozni. A Nyelvművelő kézikönyvvel is... "

Nem, a legviccesebb az, hogy én nem vitatkozom veled. Legalábbis ebben a kérdésben. Én nem érzem rossznak ezt a 'többesállítmányt' :)

Én pusztán azt írtam, amit írtam: ha valaki a saját véleményét akarja igazolni, akkor előveszi a régi, és még régebbi példákat, míg - ha el akar vetni valamit - akkor rá lehet mondani ezekre a régi példákra, hogy "ez már ósdi, már régen nem így beszélünk" stb. stb.

"Így, ahogy beszélek az jó, már csak azért is, mert Arany is így használta ezt" versus "Ahogy te beszélsz az rossz, és az nem érdekel, hogy Arany is így beszélt, a nyelv változik, tessék elfogadni."
@zum trucc: de rossz lehet ekkora fasznak lenni. Sok kellemetlen percet okozhat neked más emberek folyamatos meg- és elítélése. Ha meg ezek a kellemes perceid, akkor a többi lehet nagyon nyomorult. Éld és élvezd az életed, neked is jobb lesz, hidd el.
@Terézágyú: aha, akkor némileg félreértettelek. Egyébként két esetben szoktam aranyokra hivatkozni. Akkor, ha (mint most) egy jelenség folyamatos meglétét akarom igazolni, vagy akkor, ha valaki azzal jön, hogy „mostanában terjed”.
@don B:... meg aztán egyes számban a vers ritmusa is sántít, ami nem mindegy!
@zum trucc: kérlek idézd, hogy mivel hivalkodtam, illetve milyen tekintélyre hivatkoztam!
Jaj de nem hiányzott ez az öntelt, nagyképű blog! Don B tényleg ilyen tapló módon válaszol azoknak, akik kérdéseikkel, észrevételeikkel megkeresik? Grat.
még szerencse, különben nemigen lennénk itt :)
elég abszurd, hogy még tartja magát a nézet, hogy van olyan, hogy abszolút nyelvhelyesség.

és valakik komolyan harcolnak érte, hogy a saját verziójuk legyen a kötelező.

(hahó, népek, már a gyümölcsdenevér évszázadában járunk! ostobának lenni már nem menő.)
@bertrollnok:
Hol látsz te itt helyesírástémát (egybe, ugye, ha már a helyesírás meg lett említve)?

@don B:
Na igen, ez a másik kedvencem. Erről szintén írhatnál egyszer, mert eléggé el van tévedve az emberek többsége, mindkét irányba (van, aki csak az egyes számút használja, van, aki csak a többes számút tartja helyesnek).
@G.d.Magister: Igen. És nem is rossz eljárás bizonyos esetekben, mint pl. ez a nyelvesdi is.. Az ilyesmi ugyanis rögzül.
Noha a TV-ket említő mondatban a többesszám használata a tulajdonnevek miatt látszólag helyes, pont a magyarázatként beillesztett meghatározás

"gyakori a többes számú állítmány is, főleg tulajdonnév alanyok esetében, különösen akkor, ha azt akarjuk kifejezni, hogy az alanyok együtt vagy közösen cselekednek, illetve ha valamilyen szempontból csoportot alkotnak"

jelzi, hogy egyes számban szerencsésebb lett volna. A két TV ugyanis külön-külön, egymástól függetlenül követték el ugyan azt a hibát. Az, hogy ennek alapján egy csoportot alkotnak a szabály kissé erőltetett alkalmazásának tűnik, azonban mindez semmilyen szempontból nem indokolja azt a fajta vad érzelmektől áthatott vitát, amit itt folytattok.

Bárcsak ez lenne az index és a blog.hu legnagyobb nyelvtani bakija!
@zum trucc:
Attól tartok, itt inkább te vagy az kettőtök közül, akinek kicsit még tanulnia kellene magyarul (illetve biztos mindenkinek kellene, nekem is, de kettőtök közül neked nagyobbak a hiányosságaid).

@G.d.Magister:
Szerintem meg hiányzott (bár már létezik pár éve), érthetően magyaráz el dolgokat azoknak, akik előtt azok ismeretlenek.
Aztán van, aki felfogja, van, aki nem.

(Megjegyzem, én sem értek mindig egyet vele, de attól még jó, hogy van.)
@Alotharian:
Na jó, két 3. személyű alak esetén szerinted nem helyes a többes szám, mert (fogalmam sincs).

De akkor mi van, ha mondjuk az egyik (vagy mindkettő) nem 3. személy?

Te meg én bementem/bementél a házba?
Jóska meg te bement/bementél a házba?
Jóska meg én bement/bementem a házba?

Nem a többes alak lenne a jó minden esetben?

Te meg én bementünk a házba?
Jóska meg te bementetek a házba?
Jóska meg én bementünk a házba?

És akkor most próbáld felállítani az analógiát (ami persze nyelv esetében nem használható 100%-ban, de azért olyan 99-ben igen).
Pedig a magyar nyelvi logika teljesen világos.

Többes számba tesszük ilyen esetben az állítmányt, ha a több alanyt akarjuk kihangsúlyozni. S egyes számba pedig, ha közös jellegüket.

Azaz mindkét verzió teljesen jó.
@bircaman maxval: Ez aranyos. :) Az összes nyelvtanok fordítva magyarázzák: a közös jelleg hozza a többes állítmányt... (Ennyit a nyelvi logikáról.)
@don B:
Hát birca elég nagy sületlenségeket szokott elsütni a magyar nyelvet illetően.

Erre láthattunk példát ismét. :-)
akkor felhívnám a figyelmet a megkérdőjelezhetetlen nyelvtani problémára: a "roma" szó jelentése cigányul "férfiak". Olyan nincs, hogy romÁK, olyan pedig végképp nincs, hogy roma asszonyok stb. stb.
@don B: Te beszélsz mellé. nyilván azért érvelsz ilyen rosszul, mert tanár vagy. Elmulasztottad a választ.
@TH:nivó alatti szövegeket nem idézek, nem gondolod, hogy újra végigolvasom a bejegyzéseket.
@Közbiztonság Szilárd: Szilikém, ha elolvasod a saját bejegyzésed, rá fogsz jönni, kinek kellene igazán nyelvet tanulnia. Segítek: K. Sz. monogrammal nyomja.
@Közbiztonság Szilárd: tanulni mindig lehet, de azért az anyanyelv azok közé a dolgok közé tartozik, amit mindenki NAGYON jól tud és ismer, legalább használati szinten. :)
egyébként logikai oldalról közelítve a kérdést minden a többes szám használatát indokolja a fenti kérdésben (az általad írt én+te vagy a te+ő vagy ŐK stb).
@zum trucc: akkor röviden összefoglalhatjuk a dolgot úgy, hogy te csak a trollkodás kedvéért trollkodsz, ugye?
@don B:

Pl.:

- Han és felesége, Leia bejött a szobába. - itt az van kihangsúlyozva, hogy a két személy egyszerre, együtt jött be.

- Han és felesége, Leia bejöttek a szobába. - itt a hangsúly a két személyen van.
@griiischdoov:

Nem, a "roma" magyarul egyes szám, többese a "romák". Lényegtelen, hogy cigány nyelven mit a jelent a "roma" szó.
@TH: Nem, én a magyar nyelv érdekében írok.
Már régen nem a dolog érdeméről vitatkozunk, hanem minősítgetni próbáltok. A rólam alkotott véleményed érdektelen, meg nyilván még kevésbé alapos, mint a magyar nyelvről vallott tévtanaid, úgyhogy remélem nem sértődsz meg , ha most és itt abbahagyom.
@bircaman maxval: az egy cigány szó, nem magyar. nem mondunk olyat se, hogy van egy schväbische barátom. Kitaláltuk ezt a technikát, mert egyesek úgy gondolják, hogy így majd nem lesz sértő a cigányokra. Persze attól még senki sem fog pozitívan gondolni rájuk, hogy más szót használunk.

@TH: bocs, nem tudtam, hogy ezt már kiveséztétek.
@griiischdoov: általánosságban az idegen szavak meghonosodásának a kérdése volt már tárgyalva sok esetben. kezdve a médiától a fóliáig. A roma ugyanez az eset. Az eredeti jelentés és ragozás érdektelen, mert ezek innentől kezdve magyar szavak, és úgy ragozzuk, ahogy akarjuk.
@TH: Döbbenetesen alacsony a nyelvi színvonala ennek az eredetileg jobbító szándékú blognak.
Úgyhogy egy angol rövidítés is szinte belefér.
De azért...igénytelen. Meg ostoba, de azt már megszoktam tőled.
@TH: igen értem, én arra akarok kilyukadni, hogy volt már rá egy magyar szavunk, nem voltunk rákényszerülve arra, hogy átvegyünk egyet. Itt csak a rasszizmus vádjának nevetséges módon való kikerüléséről van szó.
@griiischdoov: ez viszont nem nyelvi kérdés, de egyébként én sem látok problémát azzal, ha a négereket négereknek, a cigányokat meg cigányoknak hívjuk, szóval ebben egyetértek veled.
@TH: ilyen szinten tényleg nem nyelvi, de örlüök, hogy egytértesz. Épp tegnap akartam kiírni ezt magamból facebook-on, de ott nem ez lett volna a vége. Szép napot!
@bircaman maxval: már kilyukadtunk oda, hogy iylen szinten nincs sok, de úgy gondolom, hogy nyelvtanilag nem helyes a roma szót használni.
Ádám és Éva, bár szentek voltak, egymással kamatyoltak. A TV2 és a Hír TV viszont a romákról nem tájékoztatott kiegyensúlyozottan. Tehát a felhozott példa rossz, mert nem foglalkozik a mondatok értelmével.

Arany Jánost pedig szintén kár idekeverni, mert
1. megvolt a véleménye az ilyen nyelvészkedésről
2. megengedhette magának, hogy a vers kedvéért nyelvtanilag hibásan írjon, mégha olvasni tereh is.
Maradjunk annyiban, hogy a poszt írója nem jól tud magyarul és szarul érvel.
@griiischdoov:

Nyelvtanilag mi gond van a "roma" szóval? Semmi az égvilágon.
@bircaman maxval:
Sajnos, de.
De már megszoktuk tőled.
Ahogy azt is persze, hogy nem ismered el.

Ez a Han és Leia pedig sima belemagyarázás. Abszolút nincs benne az, amiket írsz.

@griiischdoov:
Nem, ez egy cigány EREDETŰ szó, de magyar szó. Kb. ahogy a kasza mondjuk szláv eredetű, de magyar.
És onnantól a magyar nyelv szabályai az érvényesek rá: többes számát a -k jel képezi (mert a magyarban ez az egyetlen többesképző, ha a birtokos többesképző i-t nem tekintjük, de itt ugye birtokosról szó sincs), és így tovább.

Gondolom, a fóliák szót használod. Pedig a fólia is többes szám eredetileg, a folium (levél) többese.

A fölösleges PC-skedést illetően egyetértünk.
@bircaman maxval: kérlek olvass vissza, leírtam az egészet.
@griiischdoov: a kérdésben ld @Közbiztonság Szilárd: kommentjét, ott minden ott van, amit ez ügyben el lehet mondani. :)
@Közbiztonság Szilárd: (mi az a PC-skedés?)
nem EREDETŰ, ezt ők a mai napig használják a cigány férifak többesszámára. Mi pedig azóta vettük át, amióta a cigány szó rasszizmusra "utal". Erről több cigány barátommal beszéltem, és ők ezen az állásponton vannak. A fóliát is lehet hogy rosszil vettük át, de volt előtte rá más szavunk?
@griiischdoov:

Olvastam. Tévedsz.

A magyar "roma" szó jelentése egyszerűen nem egyezik a cigány "roma" szó jelentésével - ezt vedd észre.
@escéhá: halkan jegyezném meg, hogy arany idejében simán közkeletűleg használatos volt a tereh szó.

tehát nem a költő akarata miatt lett ez az alak, lévén a költő lényegesen ügyesebb használója volt nyelvének, mintsem hogy ilyen megoldásokhoz kellet volt folyamodnia.

esetleg nézz utána, sokat segíthet. :)
@escéhá:
Attól tartok, némi magyartanulás rád férne inkább. Pl. a don B által említett Nyelvművelő kézikönyv lapozgatása.

Olyan magyar nyelvhez mit sem értők írták, mint Lőricze Lajos, Grétsy László, Kovalszky Miklós...

De csak óvatosan, még eltöri a kezed a két kötet a maga kb. 2500 oldalával.
én észrevettem, és pont ezen akadtam fent. van egy szavuk valamire. Nekünk is van. Akkor miért vesszük át a más jelentéssel bíró szavukat, lecserélni egy már létező szót?
@griiischdoov:

Egy rakás dologra van egynél több szó. Aki akarja, használja. Aki nem, az meg nem.

S nem is ez volt a téma, hanem az, hogy szerinted a szó NYELVTANILAG problémás.
@mcs: Abszolút nem értem, amit írsz. Pedig szeretném. Mi nem lett a költő akarata miatt? Sokat segítene a nagybetűk és írásjelek használata is az értelmezésben.
@griiischdoov: sőt, minek vannak közel hasonló jelentésű szavak? ez pazarlás.
sőt: kinek áll érdekében, hogy összezavarja a nyelvhasználókat? hogy ne tudják eldönteni, hogy ez most piszkos, koszos, mocskos, fertős, szennyezett, makulás vagy tisztátalan?

abcúg, bazmeg!
@griiischdoov: Ugyan tényleg offtopik, de legyen. A roma nemzetközi szó (mint a rádió meg komputer). És az első cigány világkongresszus javaslatára terjedt (nem teljes sikerrel) minden cigány népcsoport közös megnevezésére. És ez egy mesterségesen alkotott szó a romani 'emberek' jelentésű szóból, és a világ minden más nyelvén azt jelenti: 'cigány'. A magyar roma szó is azt jelenti, 'cigány', és egyes számú, és nincs neme.
@escéhá: sajnálom, ez önálló feladat. oldd meg!
@griiischdoov:
Mivel már a magyar nyelv átvette, ezért eredetű.
A kasza szót is használják a szláv népek is, de attól a magyar is, és magyar szó lett belőle.
A nyelv már csak olyan, hogy időnként átvesz olyan szavakat is, ami előtte már létezett benne. A vicc szó például német eredetű, a humor meg latin, míg a tréfa jiddis vagy olasz (nincs tisztázva), mégis átvettük mindhármat. Valószínűleg nem egyszerre, tehát már létezett rá szó, amikor átvettük a másikat.
A cigány egyébként ugyanilyen átvett szó, az ősmagyarban nem létezett, merthogy akkor még nem ismertük a cigányokat.

A PC = politically correct, amikor valaki nagyon nem akar megsérteni senkit, ezért túludvariaskodja. A politic(al)(ly) itt nem a politikára utal, a politic alapjelentése ugyanis óvatos, körültekintő.
@Közbiztonság Szilárd:

Erre tudnák mit mondani. :-)

A felhozott példák akkor is rosszak, ha 6500 oldalt kell is átlapoznom hozzá. Honnan tudod, hogy nem én vagyok Lőrincze Lajos? :-) És a levélírónak van némi igaza, a poszt írójának szerintem(!) nincs.

Amúgy meg mindenki úgy beszél magyarul, ahogy tud, csak érthető legyen. Én pl. nem ez alapján válogatom meg a barátaimat. Kölcsönadja-e a radírt? Ír-e sértődött riposztot a világhálóra, ahol másik is olvashassák?
@escéhá: írásjeleket használt, ráadásul helyesen. Tényleg nem érted, hogy mit akart mondani neked? te szegény!
@bircaman maxval:
Van, amiben olykor igen, ebben biztosan nem.
@mcs: köszönöm a hozzászólást, elolvastam
@don B:

Én úgy tudom, hogy cigányul ROM = cigány és ROMA = cigányok.
@Közbiztonság Szilárd:

Sajnos ebben is... de te azért gondolhatod másképp, nem haragszom rád...
@escéhá:
Onnan tudom, hogy nem te vagy Lőricze Lajos (legalábbis nem az, akiről itt szó van), hogy ő már vagy 20 éve meghalt.

Meg persze onnan is, hogy nem írna akkora butaságokat, mint te.
@bircaman maxval: Mondom még egyszer: romani nyelven 'emberek' (abban az értelemben természetesen, ahogy a magyarban az ember 'magyar férfit' jelent :)). De a romani csak az egyik a számtalan cigány nyelv közül...
@TH: Úgy látom, te is helyesen használod. :-) Mondatvégi írásjel után nagy kezdőbetűt kell írni. Pláne, ha itt nyelvészkedünk. A Shift és a kívánt betű billentyűzetének egyidejű megnyomásával hozható létre, ill. a Caps-Lock billentyű aktiválásával szintén. MINDEN billentyűzeten, kódolási és egyéb problémák nélkül. Szándék kérdése.
@mcs:
Erre bizonyíték az is, hogy a teher szó összes hangkieséses ragozott és képzett formája (terhet, terhel, terhes stb.) is mind a tereh szó szabályos (pontosabban szabályosan szabálytalan) formája, ellenben a teher szónak egyik sem szabályos formája, még ilyenformán sem.

@bircaman maxval:
Mint írtam, azt is megszoktuk, hogy nem ismered el, ha tévedsz.
@escéhá: Ehh, szóval megint csak egy troll. Elég unalmas. (A kedvedért nagybetűvel kezdtem minden mondatot, ugye örülsz?)
@don B: egy cigánynak inkább elhiszem, hogy mit jelent, mint valami konferenciának, ami "talán" nem véletlenül nem járt akkora sikerrel. Én ezentúl is cigánynak fogom hívni a cigányt, és együtt zenélek velük cigányzenét. történetesen most pénteken, mindenkit meghívok!
@Közbiztonság Szilárd: igen, egyetértünk, hogy PC, csak ezen vagyok felháborodva.
Ha már Arany:

„Mi a nyelvet rontja, az a legfőbb veszély:
Hogy még a paraszt is mind magyarul beszél.
Grammatikát nem tud, hiába csináljuk,
Mégis egyre darál, egyre fecseg szájuk.
Ugy beszél mint apja, nem halad a korral,
Nemes oltvány helyett él ösi vackorral;
Azt sem tudja: ki, mi; azt is összevéti;
Három szál fonal az íge pászmán néki.
Ikes vagy nem ikes, azzal nem törődik,
Gyermeke ha csínt tesz, mondja, megverődik;
Szóval annyi bűne, amennyi mondása:
Ez a paraszt beszéd nagy isten-csapása.”

(Grammatika versben, 1861 körül)

No, ezzel lehetett volna érvelni, nem Ádámmal-Évával.
Ja, és nem kopi-pészteltem: lementem a könyvtáramba, elővettem Aranyt, kikerestem a verset, melyre emlékeztem és saját kezűleg begépeltem. Ennyire troll vagyok.
OFF: pénteken játszunk cigányzenét, magyar népzenét, és némi örökzöld műzenét.
@Közbiztonság Szilárd: Szerinted nem tudom? Miért volt ott a szmájli?

Banyek, de komolyan nyomjátok...
@TH: én is bedőltem. hiába, öregszem.
@Közbiztonság Szilárd:

Van két rossz szokásom:
- sosem kérek bocsánatot, ha nem vétettem,
- sosem ismerem be tévedésemet, ha nem tévedtem.

Sajnos nem tudtam ezeket kinevelni magamból...
@TH: Nem örülök. Nem miattam kell(ene) nagybetűvel kezdeni a mondatokat. Ki vagyok én?

Sőt, ha itt most a döglött mosómedvék abuzálásáról szólna a topik, nem is kötöttem volna belé. (Amúgy még csak nem is beléd, de kedves lehet neked ez a szabályszegés, ha így véded.)
@escéhá: na, ha ilyen szépen idéztél, akkor kérlek foglald össze pár mondatban, hogy neked miről szól ez a vers, és mit óhajt a költő közölni az olvasóval?
@bircaman maxval:
Mint írtam, azt is megszoktuk, hogy nem ismered el, ha tévedsz.
Ezek szerint még magadnak sem.
@Közbiztonság Szilárd: @bircaman maxval: nem akarlak titeket megzavarni, de tulajdonképpen ti minek vitatkoztok?
A pofám leszakad némelyik kommenttől :D Én is elég nagy nyelvóvó tudok lenni, de ebbe a többesbe nem kéne belekötni. Nem sérti nyelvhelyesség-érzékemet :), szóval oké
@TH: Semmiképp sem azt, amit sugallni akarsz, hogy úgy beszélsz, ahogy jónak látod. Az akadémiai, hajuknál fogva előrángatott öncélú szabályozások ellen írta a verset.

Nádasdy Ádám nyelvelései megvannak? E kérdésben Arannyal és vele értek egyet. Nem én kezdtem nyelvészkedni, a levélíró. Az „újságíró”, a nyelv tudatos művelője csak akkor engedheti meg magának a szabálysértést, ha ismeri a szabályt.

Úriember nem szemetel, a többinek meg tilos elv szerint. :-)
ja, és "meg lenne a válasza"? nem meglenne? hiszen "megvan a labda / meg van romolva"
@escéhá: én nem akartam suggalni semmit. De te egy nem létező nyelvtani szabályt akarsz védeni.
@TH:

Azon, hogy gonosz, rossz ember vagyok vagy sem. Közbiztonsági szerint nagyszerű ember vagyok, én viszont ezt cáfolom.

:-)
"Ádám s Éva szent vót,
mégis mindig kamatyót."

Ez azt jelenti, hogy állandóan dugtak fűvel-fával.

"Ádám s Éva szentek vótak,
mégis mindig kamatyoltak."

Ez azt jelenti, hogy egymással dugtak folyton.

"A civilek szerint a TV2 és a Hír TV nem tájékoztattak kiegyensúlyozottan a romák helyzetéről."

Ez azt jelenti, hogy ők ketten együtt (bűnszövetkezetben?), egyszerre nem tájékoztattak megfelelően.

"A civilek szerint sem a TV2 és sem a Hír TV nem tájékoztatott kiegyensúlyozottan a romák helyzetéről."

Ez azt jelenti, hogy a két médium egymástól függetlenül, egymásról nem tudva követte el ugyanazt a hibát.
De „sem” nélkül is u.a. Csak a közérthetőség kedvéért tettem bele a dupla tagadást. Bár úgy látom, itt (is) nagyon elbeszélünk egymás mellett.
@TH:
Ezen már én is gondolkoztam. :-)

@bircaman maxval:
:-)
Hogy milyen ember vagy, arról fogalmam sincs, viszont hogy a (magyar) nyelvtani ismereteid hiányosak, azt látom. :-)

@Sörjárőr:
Attól függ, lehet helyes a "meg lenne a válasza is", pl. a "Mit mondana a + jel magyar neveként?" kérdésre :-)

@escéhá:
Az ádámos-évás két mondatod marhaság.

Ennélfogva a tévés is.
(A bűnszövetkezet hivatalosan bűnszervezet.)

"sem a TV2 és sem a Hír TV"
köhmm, köhmmm...

Másrészt:
Nem médium, hanem média.
Keress utána az előbb általad említett Nádasdy Ádámnál, akivel állítólag egyetértesz.
Illetve meg is kerestem neked, csak el kell olvasnod:

seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html
@Közbiztonság Szilárd:

Nem éppen... sőt te állítasz itt valótlant, lásd "Nem médium, hanem média." - nagyon sokan médiumnak mondják a médiát, ez teljesen szokványos használat, miért állítod, hogy a "médium" az nem oké? (Nekem sem tetszik, de az irreveláns.)
@Közbiztonság Szilárd:
Az általad linkelt cikkből:
„Mondjon mindenki azt, amit a számára mértékadó hagyomány vagy társadalmi csoport használ. Én egy öreg lateiner vagyok, maga (gondolom) egy ifjú purifikátor. Ilyen értelemben mindnyájan egy-egy társadalmi csoport, egy-egy értékrend szócsövei, tehát afféle médiumok vagyunk.”

Maradjunk ennyiben.
@Közbiztonság Szilárd:

"A bűnszövetkezet hivatalosan bűnszervezet."

...vagy bűnszövetség... Mert csakugyan nincs ilyen terminus technicus, köszönöm a felvilágosítást. Így már mindjárt más a kamatyolni.
@bircaman maxval:
Ez (média) viszont nem vitatéma, olvasd el a fent linkelt Nádasdy-cikket, hogy miért nem.

Az, hogy egyesek balfasz módra hibásan használják, és még meg is magyarázzák, az már más kérdés.

@escéhá:
Olvasd talán tovább is. Amikor rátér arra, hogy miért nem médium.

Mondom: bűnszervezet. Lásd a Btk.-t.
@escéhá: tehát te ifjú purifikátor vagy?
@Közbiztonság Szilárd:
"Az, hogy egyesek balfasz módra hibásan használják, és még meg is magyarázzák, az már más kérdés."
öhh, ha rohadt sokan azt mondják, akkor bármennyire is nem teccik, kénytelen elfogadni az ember, hogy a "médiumok" is helyes. Nádasdy is ezt mondja egyébként.
@Közbiztonság Szilárd:

A Nádasdy-cikknek a témához semmi köze... Nádasdy sehol sem állítja, hogy egy szót ne lehetne úgy használni, ahogy azt széles körben használják, te pedig most pont ezt állítottad.
@TH:

Pontosan. A "helyes" jelentése "az amit használnak". Márpedig NAGYON sokan médiumnak nevezik a sajtóterméket, sőt talán a "médium" szó még gyakoribb is a "média" szónál. Én személyesem utálom a "médium" szó ilyen használatát, de ez csak az én személyes ízlésem, s nem a "helyes" használat.
@TH:
Nem egészen.
Mondjuk olyanok miatt - ez ugyan nincs benne konkrétan a cikkben - hogy nincs médium szak, de van média szak, nincs médiumhatóság, de van médiahatóság, nincs médiumszakértő, de van médiaszakártő stb. - magyarán ez a szó bizony média a magyar nyelvben, nem médium, csak egyesek hibásan használják, mintha az ekére mondjuk azt mondanák, hogy vetőgép.
Ami ugyan létező szó, csak nem azt jelenti.
@bircaman maxval:
Talán olvasd el, mielőtt nyilatkozol róla.
Hátha segít.
@Közbiztonság Szilárd: akkor hadd javasoljam neked Nádasdy általad linkelt cikkének újbóli elolvasását. :)
@Közbiztonság Szilárd:

Te olvasd el újra, mert nem értetted meg Nádasdy teljesen helyénvaló nézetét. Nádasdy pontosan a preskriptív nyelvhelyesség ellenzője, te pedig épp ezt csinálod: kijelented, hogy aki a "médium" szót sajtótermék értelemben, az balfasz és hibásan beszél.
@Közbiztonság Szilárd: Nem olvashatom tovább, mert az általam idézett mondat a végén van. Te olvastad?
@TH:
@bircaman maxval:
Talán ti olvassátok el még egyszer. Főleg az utolsó 3 bekezdést.
Én befejeztem ezt a parttalan vitát.
Szép estét.
@escéhá:
Jó, akkor olvasd el azt a pár sort is, ami előtte van.
@Közbiztonság Szilárd: teljesen egyetértek Nádasdy érvelésével.
Ugyanakkor aszongya: "Tudomásul veszem, hogy aki ,,médiák''-at mond, az magának ellenszenves. Van ilyen. De nyelvészetileg nem kifogásolható, hiszen ugyanannyi érv (sõt több, szebb) szól mellette, mint ellene. Mondjon mindenki azt, amit a számára mértékadó hagyomány vagy társadalmi csoport használ. "
Én ezzel is egyetértek.
@bircaman maxval:
Sokan használják a "vaj van a füle mögött" és az "összerúgta a port" szólásokat is, de attól még ezek nem lesznek helyesek, csak a használóikról rí le, hogy félműveltek (vagy inkább simán csak buták).

Szóval attól, hogy valamit sokan használnak, még nem lesz egyből jó vagy pláne helyes is.
@Közbiztonság Szilárd:

Szerintem direkt értetlenkedsz, mert ennyire buta nem lehetsz. Az utolsó sorok Nádasdy személyes ízlését tartalmazzák, hogy nem szerencsés a médium szó jelentésének kiterjesztése. Azonban egy szóval sem mondja, hogy aki mégis így használja, az hibázik. Eleve a deskriptív nyelviskolától idegen a "hibás nyelvhasználat" kifejezés, ilyet ezért nem is látsz Nádasdytól.

Vicces így tehát, hogy te preskriptív nyelviskola szövegét nyomod (kijelented, hogy ez és ez a szó hibás, helytelen, közben pedig éppen Nádasdyra hivatkozol, aki minden tekintetben a preskripció ellenfele, sőt többször is kifejezetten áltudományosnak nevezte azt.

Gondold végig és rá fogsz jönni tévedésedre.
@TH:
Én mondjuk teljesen nem, pl. amivel ue. cikkben a poszthumusz írásmód mellett érvel a posztumusszal szemben.
(Ráadásul igaza sincs, mert a magyar ezt h nélkül használta hagyományosan is, ugyanis nem a post humus - (el)temetés után - összetétel, hanem a postumus - legutolsó - szó rejlik benne. Bár ezt láthatóan tudja, mert a hagyományra hivatkozik - az angol meg a francia hagyományra, nem a magyarra.)
@Közbiztonság Szilárd: nekem a poszthumusz helyesírása tökmindegy, nem szoktam használni. :D

@bircaman maxval: MOST igazad van (az előzőekben nem követtem a vitátokat ;-) ).
@Közbiztonság Szilárd:

Tévedsz. Pont attól lesz valami helyes, hogy sokan használják. Pl. sokan kezdték iktelenül ragozni az ikes igéket, így helyes lett ez. Eredetileg helytelennek számított.

Ez mindig egy folyamat. A nyelvnél nincs demokratikusabb dolog, magát szabályozza.
@bircaman maxval:
Végiggondoltam, és rájöttem a tévedésedre.

Gondolom, azt te sem vitatod, hogy ha egy szót használunk valamire összetételekben (pl. médiahatóság), akkor nem egy másikat használunk ugyanabban a jelentésben önállóan (*médium - az, amit a médiahatóság felügyel; ha neked ez logikusnak tűnik, akkor vidd el sürgősen nagygenerálra a logikádat, mert valahol nagyon üt).

Fáj a gondolkodás, azért nem gyakorlod?
@Közbiztonság Szilárd: a "vaj van a füle mögött" tipikusan az a mondás, amiről tudom, hogy kettőből lett összerakva, de ettől még kedvelem (hasonlóan az "elrepült felettünk az idő vasfoga" kifejezéshez). ;-)
@TH:
Most sincs igaza, ahogy neked sem.

@bircaman maxval:
Azért ez nem teljesen így van, még ha te ezt állítod sem (lásd akár az ikes igéket is - soha nem használta mindenki tárgyas ragozással, csak a magyarság egy része, pont ua., mint a suk-sükölés).

Itt azért nagyon másról van szó.

Mint fentebb is írtam, próbálj meg gondolkodni. Csak eleinte fog fájni, amíg szokatlan.
@Közbiztonság Szilárd: akik a "médiumok" formulát használják, azok helyesnek tartják a "médium" és a "média" kifejezéseket is, csak a "médiák" ellen berzenkednek általában. ettől még a médiahatóság az ő világképükbe is belefér, de a "médiák háborúja" már nem.
@Közbiztonság Szilárd: szóval rövidebben: a "médiák" ellenzői szerint a médiahatóság a médiumokat vagy más szóval a médiát ellenőrzi.
@TH:
A másik is, az "összerúgja a patkót" (összeveszik) és a "rúgja a port" (táncol, mulat) mondásokból.

Az a baj, hogy az olyanok, mint az "elrepült felette az idő vasfoga" viccnek indult (példamondat volt az általános iskolás nyelvtankönyvben a képzavarra azzal együtt, hogy "az ellenség keze betette a lábát"), de a sok idióta sajtósegédmunkás fel sem fogja, mekkora baromságot ír le ezzel.
@Közbiztonság Szilárd:

Tévedsz és ide nem illő példákat hozol fel.

Tény, hogy a magyar nyelvi közösség többféleképpen használja ezeket a szavakat.

A "média" szót nagyon sokan csak gyüjtőnévként használják, az összes sajtótermékre, sosem egy adott sajtótermékre. S egy adott sajtótermékre meg a "médium" szót, többes számban "médiumok". A "média" szót pedig soha, ill. nagyon ritkán teszik többes számba gyüjtőnév-jellege miatt.

(Most ne beszéljünk arról a tévhitről, hogy "médiák" szó hibás, mert Nádasdy pont erről ír. Viszont ez a tévhit is sokakat befolyásolt a fenti használat irányába.)

S van egy másik csoport, mely a "médium" szót nem használja sajtótermék értelemben, csak jövendőmondó és hasonló értelemben. Ez a csoport a "média" szót használja sajtótermék értelemben, s a több sajtótermékeket meg "médiák" alakban mondja.

A példád azért is rossz, mert a "médiahatóság" szó MINDKÉT fenti használatnak teljesen megfelel.
@Közbiztonság Szilárd:

Eddig azt hittem, hogy értesz a témához, de most kiderült, hogy sajnos nem. Ha nem tudsz különbséget tenni a tárgyas és az ikes ragozás között, az azért eléggé alapvető szakmai hiányosságokat takar. Kb. mintha elkezdenék vitázni az atomfizikáról és keverném az urániumot a plutóniummal.

Remélem nem vagy bölcsész... :-)
@TH:
De miért is nem?
A médiumból hogy lesz a magyarban média, ha a magyarban a többes szám jele kizárólag a -k?

Ha a médiumokat ellenőrzi, akkor miért nem médiumhatóság?

A helyes nyelvhasználatba hogy fér bele ilyen mérvű logikátlanság?
@TH:

Azért vicces, hogy egymástól függetlenül ugyanazt írjuk pár másodperc különbséggel. De biztos csak összebeszéltünk, hiszen Közbiztonsági véleménye megfelebezhetetlen igazság és mindenki - Nádasdyval együtt - balfasz.

:-)))
@bircaman maxval: ezt akartam mondani én is.
@bircaman maxval:
Talán nézz utána az ikes ragozásnak, akkor nem írsz majd ekkora ökörségeket.

A médiahatóság miért is felelne meg mindkét szóhasználatnak?

Vagy pláne a média szak? Hogy jön az többes számú alak egyes számú használatba, vagy ha egyes számú alak mégis, akkor miért is nem médiák a többese?

Még mindig nem kezdtél el gondolkodni, ahogy látom. Ennyire azért nem fájhat.
@bircaman maxval:
Dehogy. Nádasdy azt írja, amit én.

Ti viszont tényleg balfaszok vagytok ezek szerint.
@Közbiztonság Szilárd:

A magyarban a többes szám jele nem csak a -k, de nem csodálkozom már, hogy ezt sem tudod, miután kevered a tárgyas és az ikes ragozást...

Médium - többes száma: médiumok
Média - többes száma: médiák

A "média" azonban gyüjtőszóként is használatos, azaz ebből a szempontból sincs gond a "médiahatóság" szóval.
@Közbiztonság Szilárd: erről ne engem kérdezz, de ugyanígy pl. bármennyire is utálom az ökölszabály helyett a "hüvelykujjszabályt" (leírni is szörnyű), ha egyszer 1000 helyen használják már ez utóbbit, érti mindenki, akkor nem lehet helytelennek mondani arra hivatkozva, hogy ez csak egy gagyi tükörfordítás. Hát ez a helyzet a médiumokkal is.
@Közbiztonság Szilárd: nyugtass meg, hogy most csak trollkodsz. Olyan viszonylag értelmes emberkének szoktál tűnni általában, mi van ma veled? :)
@Közbiztonság Szilárd:

Hidd el, a magyar igeragozást nagyon jól ismerem. Bár nem dolgozom a szakmában, eredetileg nyelvésznek készültem. S a terület manapság is érdekel. Ha valami nem világos neked az ikes ragozással kapcsolatban, nyugodtan kérdezz...
@Közbiztonság Szilárd:

Nem, Nádasdy azt írja, amit én és TH mond... s azt kritizálja, amit te mondasz...
@TH:

Sajnos a nyelvi tévhiteknek egyébként értelmes emberek is áldozatul esnek...
@Közbiztonság Szilárd:

Tudod mi az a többes szám? Akik a "média" szót gyüjtőnévként használják, azoknak is egyes szám ez a szó, s nem többes szám.

médium - médiumok
média - médiák

Ez így van és kész, az egyetlen vita, pontosan nem is vita, hanem használatbeli eltérés, hogy egyesek nem vagy nagyon ritkán használják a "médiák" szót, mert nekik a "média" az gyüjtőnév, s gyüjtőneveket ritkán használunk többes számban,
@bircaman maxval: "Nádasdy azt írja, amit én és TH mond"
vagy "Nádasdy azt írja, amit én és TH mondUNK"?

bocs, magas volt a labda. :D
@TH:

:-)

Sokkal nagyobb hibákat is szoktam ejteni a neten, fentebbi hozzászólásaimban is van. Az ember gyorsan ír, s nem olvas vissza, csak a tartalomra koncentrál.
@bircaman maxval: csak tréfának szántam. :)
@bircaman maxval:
Én eredetileg űrhajósnak készültem, sé aterület ma is érdekel.
Kb. annyit értek hozzá, mint te a magyar nyelvészethez.

Idézett Nádasdy-cikk:
"(mi másnak kezelné, ha nincs a végén -k, mely a magyarban a többes szám kötelezõ jele?)"

Szólj bátran, hogy melyik szót nem érted.

"a magyar igeragozást nagyon jól ismerem"
"Nádasdy azt írja, amit én és TH mond"

Hmmm... a két tőled idézett mondat kicsit ellentmond egymásnak.

És nem, nem azt írja, amit ti mondotok, hanem azt, amit én. Talán meg kéne tanulnod szöveget értelmezni.

"gyüjtőneveket ritkán használunk többes számban"
Ez vicc akart lenni?
@Közbiztonság Szilárd: "SOKSZOR
A LEGBONYOLULTABB DOLGOKBAN
IS JÓL MEGÉRTJÜK EGYMÁST,
DE ELŐFORDUL, HOGY EGÉSZEN
EGYSZERŰ KÉRDÉSEKBEN NEM"
@Közbiztonság Szilárd:

"Én eredetileg űrhajósnak készültem, sé aterület ma is érdekel."

Ez a te dolgod.

"Kb. annyit értek hozzá, mint te a magyar nyelvészethez."

Olyan ember akarja megítélni a nyelvészeti ismereteimet, aki alapfogalmakkal, mint tárgyas ragozás és ikes ragozás nincs tisztában? Ugye viccelsz? Előbb az ALAPokkal ismerkedj meg, aztán beszélj!

"Idézett Nádasdy-cikk:
"(mi másnak kezelné, ha nincs a végén -k, mely a magyarban a többes szám kötelezõ jele?)"
Szólj bátran, hogy melyik szót nem érted."

Ezzel a mondattal mi a gondod?

""a magyar igeragozást nagyon jól ismerem"
"Nádasdy azt írja, amit én és TH mond"
Hmmm... a két tőled idézett mondat kicsit ellentmond egymásnak."

Miben? Én ilyet nem látok.

"És nem, nem azt írja, amit ti mondotok, hanem azt, amit én. Talán meg kéne tanulnod szöveget értelmezni."

Ezt neked kell. Preskreptív elveket akarsz egy anti-preskriptív nyelvész cikkével igazolni - ez már önmagában egy vicc.

""gyüjtőneveket ritkán használunk többes számban"
Ez vicc akart lenni?"

Nem, hanem tény. Gondolj pár gyüjtőnévre és rá fogsz jönni.
Édesim, úgy egyébként jól vagytok?
@don B:

Hogyan kérdezhetsz ilyet? Hát nem látod, hogy értelmetlen vitákat folytatunk? Van ennél jobb a világon???

:-)
@bircaman maxval:
"mint tárgyas ragozás és ikes ragozás nincs tisztában?"
Gondolom, ezt magadnak szántad. Az ikes ragozás ugyanis tárgyas ragot használ alanyi ragozásban E/1-ben.

Szóval azt hiszem, tényleg nem ártana megismerkedned az alapokkal, mert most láthatóan nincsenek meg.

"Ezzel a mondattal mi a gondod?"

Az, hogy te ellentmondasz neki. Magyarul ismét hülyeségeket beszélsz.

"Miben? Én ilyet nem látok."
Hát éppen ez az. Magyarán nem ismered az igeragozást.

"Preskreptív elveket akarsz egy anti-preskriptív nyelvész cikkével igazolni"

Nem elvekről van szó, hanem egy konkrét szóról. És ott bizony azt írja, amit én.

@don B:
Köszi a kérdésedet, én jól. :-)
@Közbiztonság Szilárd:

"Az ikes ragozás ugyanis tárgyas ragot használ alanyi ragozásban E/1-ben."

Na és? A végződés alaki egyezése miatt ugyanaz a kettő? Nem, a kettő két teljesen külön kategória.
@Közbiztonság Szilárd:

""Ezzel a mondattal mi a gondod?"
Az, hogy te ellentmondasz neki. Magyarul ismét hülyeségeket beszélsz."

Nem mondtam ellen magamnak. Olvasd el újra.

""Miben? Én ilyet nem látok."
Hát éppen ez az. Magyarán nem ismered az igeragozást."

Ezt hogyan tudod te megállapítani, mikor az alapokkal sem vagy tisztában?

""Preskreptív elveket akarsz egy anti-preskriptív nyelvész cikkével igazolni"
Nem elvekről van szó, hanem egy konkrét szóról. És ott bizony azt írja, amit én."

Nem. Olvasd újra:
- te azt mondod: balfasz aki így mondja és ez hibás,
- ő pedig: nem szerencsés, mert "ezzel halálra ítéli e szó hagyományos használatát: a médiumok ugyanis a magyarban révült szemû, sápadt nõk (ritkábban férfiak), akik a szellemek szavát közvetítik"

Érted a különbséget? Szerinted hiba. Szerinte pedig nem az.
@don B: hát nem szórakoztató? :D
@don B: kénytelen mindenki itt kiélni magát, mert ritkán írsz posztokat. ;)
bakker, végigolvastam, és örülök, hogy nem voltam itthon két napja, mert valahol tuti hozzászóltam volna, és akkor most én is itt cseszném el az időmet parttalan vitákra.
@TH: ne mondd, hogy évente egy poszt nem elég...
egyébként őrület, hogy egy ilyen piti kültelki posztocskán élből 170 kommentnyi kölcsönös öltözői pöcsrángatás kerekedik...
@don B: ígérem, a 2013-as posztnál résen leszek
@don B: a posztjaid is, úgyhogy nem, évente egy poszt nem elég. :)
@don B:

A blogvilág egyik alapszabálya: minél távolabb áll egy poszt témája a valós élet problémáitól, annál több komment. Ha mondjuk a megélhetési gondokról lenne egy poszt, maximum 3-an szólnának hozzá. De egy ilyen posztnak eleve esélye sincs a főoldalra kerülni.
@griiischdoov: mondjuk a cigány szó is pont annyira magyar szó, amennyire mondjuk a korona vagy a knédli. Vagy a roma, ha már itt tartunk...
bár teljesen felesleges a didaktikai okokból látszólag hülye kérdés, de nem úgy van-é az, hogy tisztán ikes ragozás vagy 300 éve nem létezik?
"Ha nehéz bú és nehéz gond
Rossz napokat szerze:"
"Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek."
"Halmozott, egyes számú alanyok esetén az állítmány általában egyes számú, de néha lehet többes számú is. Mátyás és József is ott volt/voltak; Tanár és diák együtt pakol/pakolnak a szertárban. Az egyes számú állítmány az alany alakjához igazodik, ezért ezt alaki egyeztetésnek nevezzük. A többes számú állítmány használatával az egyes számú alanyok együttes jelentését, a többséget vesszük figyelembe, ez az értelmi egyeztetés. Az értelmi egyeztetés akkor gyakori, esetleg kötelező is, ha az összetett állítmány névszói része kölcsönösséget kifejező névszó. Például Péter és Pál barátok/ellenfelek/testvérek voltak; A kék és a zöld nem illenek egymáshoz; A Petőfi utca és a Molnár utca párhuzamosak egymással."
www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124105.htm
„Ha egynél több egyes számú alany van a mondatban, akkor az állítmány nagy általánosságban szintén inkább egyes számban marad. Egyedeket megnevező alanyok, főleg személynevek mellett azonban a magyarban sem ritka a többes számú - ún. értelmi egyeztetéses - állítmány, vö. Péter és Pál (tudjuk) nyárban - Összeférnek a naptárban" - írja a MMNyR (II: 141).
www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2009/Tanulmanyok_a_ketnyelvusegrol/pages/006_hurka.htm
süti beállítások módosítása