korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Visszavonó határozat

Kicsinyded ökörségeink

2007.07.28. 20:31 don B

A helyesírási szabályzat nem túl szórakoztató olvasmány, de azért nem is olvashatatlan, viszonylag emberi nyelven van írva, nem használ ezoterikus fogalomkészletet; 299 szabály úgy 120 nyomtatott oldalon. Mindig kapható minden jobb könyvesboltban, különböző régebbi kiadásai nehézség nélkül fellelhetők az antikváriumokban, megvan minden könyvtárban, sőt ott van az interneten több helyen, több formátumban. Vagyis nehézség nélkül be- vagy megszerezhető, és lazán el lehet olvasni egy nap alatt (na jó, kis túlzással).

Mégis, jönnek emberek, és hót komolyan leírnak olyan „szabályokat”, amikről ordít, hogy megalkotójuk vagy interpretátoruk jobban tette volna, ha fölnyálazza az AkH.-t.

subotei 2007.07.27. 02:21:48
A visszavonó határozat pedig két szó. Ha mégis egybeerőszakolódott – mint ez itt –, akkor visszavonó-határozat, mert a vissza a leggyakoribb igekötők egyike, és etttől az összetétel már három tagú.

Bár később a kérdéskör többé-kevésbé gatyába lett rázva, azért rugóznék rajta egy kört.

Mindenek előtt: az igekötő „gyakoriságának” nincs szerepe abban, hogy bizonyos ortográfiai esetekben egy igekötő szónak számít-e, vagy se. Erről a 6-3-as szabálynak (AkH. 138.) az ún. szótagszámlálási szempontokat leíró része intézkedik: annak meghatározásában, hogy egy igekötőt is tartalmazó szóösszetétel hány tagú, úgy tanácsoltatik eljárni, hogy az egy szótagos igekötőket nem vesszük szószámba, a hosszabbakat meg igen. Vagyis a visszavonó határozat szerkezet (vagy összetétel) azért áll helyesírásilag (ez fontos és hangsúlyozandó: helyesírásilag) három szóból, mert a vissza két szótag. Pont.

Ami pedig a visszavonó + határozat izét illeti: tessen mán észrevenni, hogy ez nem egy valami, hanem kettő. Hangsúlyozhatjuk csak az első szótagon (VISZszavonóhatározat), és ejthetjük két hangsúllyal (VISZszavonó HAtározat). És a kettő nem ugyanaz. És máris van egy aspektusunk, hogy azt gyanítsuk, hogy az első egy (összetett) szó, a másik meg két szó.

És bazerálhatjuk tovább szószerkezettanilag, mondattanilag, jelentéstanilag, tudomisén, ugyanoda fogunk jutni. Lehet nekünk egy határozói igenévi minőségjelzős szintagmánk: egy határozat, ami éppen visszavon valamit, meg egy „elemeltebb” (ahogy hülyén szokják mondani: jelentésmódosult) izénk: egy határozat, ’ami megfelel azoknak formai vagy jogi vagy szokásbeli vagy tudomisén követelményeknek, ami ahhoz kell, hogy képes legyen vmit semmissé tenni, visszavonni’ (amitől egyáltalán nem biztos, hogy az a valami vissza is vonul, de ez most mellékes). A döntést visszavonó határozat nem volt szabályos visszavonóhatározat, a fellebbviteli hatóság meg is semmisítette. Utóbbi esetben tehát a visszavonó + határozat legalább három-négy szempontból virtigli összetett szó.

Tegyük hozzá, hogy nem maradéktalanul, és nem vitathatatlanul. Mert ha feltesszük, hogy a visszavonó szónak a szótárban (nem a nyomtatottban, hanem a fejünkben levőben) a mellett a jelentése mellett, hogy ’vmi, ami éppen visszavon vmit’, van egy olyan jelentése is, hogy ’vminek a visszavonására való, formailag, jogilag stb.-leg alkalmas’, akkor az egész összetett szóság oda (na, az is egy szép ügy, hogy az összetett szóság miért nem írandó egybe (egyébként azért, amiért a nyitva tartás se)).

Namost. A magyar helyesírási szabályzat ismeri ezt a fajta összetételt: az áramlást szabályozó szelep, az egy szabályozószelep. Ez a már emlegetett 112. szabály. De az ilyenek leírásánál behoz egy másik alapelvet, aminek valami olyasmi a lényege, hogy azért ne irkáljunk egybe túl hosszú dolgokat, és azt tanácsolja, hogy az ilyen ’valamire való’-ságos melléknévi igenévi jelzős szerkezeteket csak akkor írjuk egybe, ha egyik elemük sem összetett szó. Így leszen az oltókészülék egy (ortográfiai) szó, a tűzoltó készülék meg két (ortográfiai) szó.

Ami azért késztet fültővakarásra, mert a vak is látja, hogy ha az oltókészülék egy szó, akkor a tűzoltókészülék is az. (Pontosabban, mint láttuk, amikor az oltókészülék egy szó, akkor a tűzoltókészülék is az.)

Ezt az 1 + 1-esnek nevezett szabályt még két helyen veti be az AkH., jó dühítő durungot vetvén az amúgy is kellemetlen jelzős szerkezet mint összetételképző tényező szekerének küllői közzé. Ezért írandó egybe a vaskarika, és külön a műanyag karika, ezért egy (ortográfiai) szó a tízcentis, és kettő a tizenegy centis meg a tíz centiméteres. (Itt lehetne beszólni suboteinek, hogy a háromtagú egybeírandó, de nem tesszük.) 

Vagyis: a visszavonó határozat bizonyos esetekben egy két szóból álló jelzős szerkezet, más esetekben egy összetett szó, de mindkét előfordulásában a jelenleg regnáló akadémiai norma szerint két szóban tanácsoltatik leírni. Uff.

26 komment

Címkék: helyesírás egybeírás különírás

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr74127160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bátorkodnám megkérdeni, hogy az "össze" az ugye "vissza"?
és akkor a helyben hagyó vag helybenhagyó határozat?
Mumin: az persze, kösz, jav.
Azért szeretem az összetett szavakat, mert jó sok szabályból lehet válogatni.
Szerintem az egész fából vazskarika. :)

De akkor hogy írjuk az 'idegösszeroppanás'-t?

Brigi "B. A." főnöke 2007.07.29. 06:04:31

nyomasek_bobo: Én speciel golyóstollal... :)
Őrület, kezdem érteni :)
nini12, eddig ez a kedvenc kommentem
Don B, én értem:) Azt áruld el, mit lehet tenni azzal a hozzáállással, amikor vki pl. erre a szabályra azt mondja: értem, de ez hülyeség. Vagy nem logikus.
Ez nekem szól, Nadine, igaz? :)

Persze ez itt tök logikus meg minden. Csakhogy ha az emlegetett "magyar tanár" és "magyartanár" kifejezéseket nem csak a nyelv, hanem a helyesírás is megkülönbözteti, meg marha fontos, hogy a "dohányzó asztal"-t megkülönböztessük a "dohányzóasztal"-tól, akkor miért is nem fontos ortográfiailag megkülönböztetni a "visszavonó-határozat"-ot a "visszavonó határozat"-tól, amelyek között ugyanaz a különbség, mint a fenti párok tagjai között?

"Értem, de ez hülyeség"-kategória nálam, és továbbra sem veszem, miért baj, ha én egybe (oké, mondjuk kötőjellel) írom, te meg külön.
Mindenekelőtt a mindenekelőtt szerintem (és a HSZ szerint) egybeírandó.

Ez egy elvarrandó szál. Azonkívül nem telik neked sem helyesírás-ellenőrzőre (egybeírandó) ?

Ui. "Mindig kapható _miden_ jobb könyvesboltban..." nem menne át rajta.
Oopszi:

Azonkívül nem telik neked sem helyesírás-ellenőrzőre (egybeírandó?) ?

Így akartam.
pocak: én pl. az egész 1 + 1-es izét síkmarhaságnak, az élet fölösleges komplikálásának tartom. És esetenként szoktam mérlegelni. Ha nem valószínűm hogy a szabálos változat félreértést okoz, vagy valamé nagyon szabálos szöveget akarok, hagyom, ha meg fontos az a nüánsz, megszegem a szabált (ami, ugye, ajánlás).
ne simföjjé, Zélig! A géphibát (minden) kijavítottam (kösz (sőt kössz), hogy szoltál), a mindenek előtt meg archaizmus, és juszt is úgy marad.
donB: mélységesen egyetértünk, ugyanez az én hozzáállásom is ehhez.
don B: mélységesen egyetértek, magam is éppen ezt a hozzáállást követem, ha korrektorolok. Meg ha nem korrektorolok, valójában akkor is.
Há agyam eldobom ! Van a Magyar Helyesírási Szabályzat, de lehet archaikusan írni ? Tiszta liberál attitűd ! Akkor a kajzersmarni is cházár morsa ?
Don B: Talán inkább költői kérdés volt...

Pocak: Nem, egyáltalán nem neked, de most, hogy mondod:)
Kéne ide is egy felirat, mint a cédéken:
FIGYELEM! ARCHAIKUS SZÖVEGEK! :)
Áááá, nekem meg csak most esik le, hogy a papírzsebkendőt is amiatt kéne külön írni, mint a műanyag karikát.

A másik topikban erre gondoltam "két szó kapcsolatának jelentése több vagy más, mint a tagok jelentésének összege" (AkH. 95). A papírzsebkendőnél meg nem több, szóval ezt tán eszerint is külön kéne írni. (Bár ez az egyik legkevésbé egyértelmű cucc az AkH-ban.)

Baromság. A papírzsebkendő összetett szó (mondom, egy hangsúly), oszt csókolom.
a pézséről majd holnap :)
Mindent ertek, csak azt nem, hogy akkor a "vissza" egy ketszotagos igekoto, ergo plusz egy szonak szamit az osszetetelben, tehat a "visszavonohatarozat" haromelemu, akkor viszont a szotagszamlalas szerint, nekem ugy tunik, megis kotjellel kellene irni, mint a "kolcson-visszafizetest" (138-as szabaly peldaja). Vagy mi?
Én a nyitvatartást vagy nyitva tartást továbbra sem értem. Mi a helyzet az állandósult szókapcsolatokkal pl? Nekem valami ilyesmi is rémlik. És hogy kell írni azt, hogy "nyitva tartás minden nap"? Így, 4 szóban?
Nem: a mindennap (itt) egybe
süti beállítások módosítása