From: korrektor
Vigyázzatok, asszem helyesen Mercedes E osztály, kötőjel nélkül. Ha kötőjellel írjátok, Zsadon mester kitér a hitiből.
S ha már itt tartunk: Cosworthön, Cosworthszel, Cosworthöt.
From: újságíró 1.
Miért nincs kötőjel a rag előtt?
From: korrektor
Mert a th: a) se nem hangérték nélküli, azaz néma betű, b) se nem a magyar írásrendszerben szokatlan, bonyolult betűegyüttes. :)
From: újságíró 1.
Tehát Mercedesszel? Elválasztva Mer-ce-des-szel? Nissan Qasqairól? Ejtsd: káskájról. Ecotec motorral, rövidebben Ecoteckel? Civickel? Mint az evickél? Starexből? Abarthom? Vagy ez Abarth-om mert a h néma? (Cs., te meg vess magadra, hogy felébresztetted dörgő hangú Zsadon urat! :-)
Zsadon úr nem dörög, okoskodik legfeljebb.
A szövegiparosok többségének fejében általában az az ökölszabály (újhülyéknek: hüvelykujjszabály) intézkedik, hogy a hülye végződésű szavakat kötőjellel kell toldalékolni, ezt néha „néma betűre végződőnek” pontosítják (ill. van még az „idegen szavakat mindig kötőjelezni kell” téveszme is). A valóságban (a szabályzatban) azonban a hülye végződések köre sokkal szűkebb, mint hiszik, gyakorlatilag a nem ejtett szóvégi e, meg a három-négy-öt betűből álló szörnyedmények tartoznak ide (-ier, -ais, -eaux, -eaud, -eault, ilyenek).
De nem tartoznak ide se a régi magyar kettős hangzók (Deseőt, Joónak; Madáchcsal, Kossuthtal), se az idegen kettős (hármas) mássalhangzók (bizony: Abarthom, sőt Boschsal), az egyszerű mássalhangzók pláne nem (Starexszel, Ecoteckel stb.), demégsőtebb az idegen duplamagánhangzók se: Albeet (de: bourrée-t), Hawaiin, Daewooval, Waterlooban; demeg az ae se: Sopianaet, és az ou se: Anjouk (de: Lie-t, yuppie-k), meg az i hangértékű y se: coventryi (de: sydney-i).
Na, így valahogy.
Áldás, békesség.
From: szerkesztő
Zsadon úr, ezt az ökölszabályt, ami igazából kizárólag angolban létezik, mint rule of the thumb, vagy mi, nem lehetne alapszabálynak nevezni, ami viszont magyarul van? Szerintem az ökölszabályt kizárólag az angolul sokat olvasó emberek használják.
Ökölszabály az angolban nem létezik, ott rule of thumb van, és éppen most szorítja kifele a tükörfordítása az ökölszabályt. Alapszabály és ökölszabály egészen mást jelentenek. Az alapszabály (most nem számítva a 'szervezeti alapdokumentum' jelentést) egy szabályrendszer legfontosabb, mindenek előtt érvényesülő elemét jelenti. Az ökölszabály viszont egy durván leegyszerűsített, átlagos hétköznapi helyzetben többé-kevésbé beváló megközelítést jelent, aminek lehet, hogy semmi köze a valódi szabályrendszerhez, viszont gondolkodás nélkül alkalmazható, és az esetek viszonylag jelentős hányadában sikerre vezet.
Kötőjelezési mizériánknál maradva: az alapszabály az, hogy a toldalékokat az alapszóval egybeírjuk. Ehhez jön néhány kiegészítő szabály, amelyek meghatározzák a kivételek (kötőjelezendők) körét – messzemenően figyelembe véve azt a másik alapszabályt, hogy a kivételek köre mindig a lehető legkisebb legyen. A két alapszabály ütközései miatt viszonylag bonyolult, csak bizonyos tanulással elsajátítható szabályrendszert kapunk.
Ezzel szemben a „hülye végződéseket kötőjelezzük” egy végtelenül leegyszerűsített, de azonnal megjegyezhető közelítés, vagyis ökölszabály. Ráadásul rossz ökölszabály, mert többször vezet hibás megoldásra, mint jóra.
From: szerkesztő
Hát, én ezt az ökölszabályt korábban se nem hallottam, se nem olvastam.
Mert nem jártál a hetvenes években a műegyetemre.
From: újságíró 2.
Kérdezz meg egy németet. Faustregel, mindegyik tudni fogja. Minden tőlünk jön, ez van.
Utolsó kommentek