korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Szabályok mégis kellenek

Kommentárkommentár

2007.07.11. 10:53 don B

Egy kommentár, már-már állatorvosi ló (hogy rakjunk a közhelyrakásra még egy lapáttal):

Valoban vannak kivetelek a korabban leirt szabalyhoz kepest, kulonosen a a massalhangzora vegzodo helysegnevek eseteben. Szabalyok megis kellenek, hogy legalabb nagy vonalakban eligazitast adjanak a nyelv helyes hasznalataban. A nyelv elo dolog, folyamatosan valtozik, igy a szabalyoknak is folyamatosan kovetniuk kell a valtozasokat. Ugy tudom Magyarorszagon a Magyar Tudomanyos Akademia ad ki idorol-idore magyar helyesirasi szotarakat, melyekben a szabalymodositasok megfeleloen tukrozik az irott es beszelt nyelv valtozasait.

Azért szép, mert a legalapvetőbb mítoszok siseregnek benne, ráadásul jó alaposan összekeveredve. Minek a szabályairól beszél a kommentátor? A nyelvéről? A beszédéről? (A kettő, ugye, nem ugyanaz, tudjuk – véljük – legalább Saussure óta; de ez most mindegy.) A helyesíráséról? És ki csinálja a szabályokat? Az akadémia? A nyelvészek?

Ami a nyelvet (beszédet) illeti: szabályok nem kellenek. A szabályok vannak. De nem ám a grammatikakönyvekben, hanem a beszélők fejében. Az a valami, ami a nyelvtankönyvekben van, a beszélők fejében levő valaminek (egyesek szerint rendszer, mások szerint valami izé) az ilyen-olyan gyatraságú modellje. A nyelvész ui. nem csinálja a szabályt, hanem – mint minden tudós – csak megpróbálja feltalálni, megfejteni, megsaccolni, kiókumlálni és leírni.

Aztán kommentátorunk a klasszikus minta szerint belekeveri a nyelvtanba a helyesírást, pedig semmi közük egymáshoz. Írhatnánk ékírással vagy kandzsikkal is, egész más helyesírási szabályzatunk lenne, de a nyelvtan nem lenne más. A helyesírás csak egy kvázikodifikált szokásrendszer, kulturális norma, szép és nyűgteli hagyományok ormótlan kupaca.

Ráadásul a másik közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem változik folyton. A magyar helyesírás szabályainak utolsó kiadása, a 11., huszonhárom éve, 1984-ben jelent meg, és azóta nem változott semmit. Semmit. Éppen nem az a baja, hogy túl változékony, hanem hogy kissé túlérett. A helyesírási szótárak meg csak annyiban változnak, hogy újabb és újabb kiadásaikban megpróbálják az időközben felbukkant új jelenségeken értelmezni, rájuk húzni a régi szabályokat.

Amikor a kommentátorunkhoz hasonlóak a „nyelv” – másokon számon kérhető – „szabályairól” beszélnek, valójában különböző társadalmi csoportokban érvényes illemszabályokat emlegetnek, csak nem tudják. Pedig hasznos lenne, ha észbe vennék.
Na, mindegy, lehet továbbragozni...

1 komment

Címkék: nyelv helyesírás beszéd nyelvi mítoszok

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr25115862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

xyztest hehe
süti beállítások módosítása