from: újságíró
to: olvasószerkesztő
date: 2010.09.01.
subject: ebook-reader

ekönyv-olvasó vagy ekönyvolvasó?

mindenki kötőjellel írja, de egy olvasó szerint hülyeség

Attól függ, hogyan írjuk az e + könyvet.

Ha e-book, akkor e-book olvasó, mint az e-mail cím.
Ha e-könyv, akkor e-könyv-olvasó, mint a C-vitamin-tabletta.
Ha ekönyv, akkor ekönyvolvasó.

Én a középsőt pártolnám, ezeket az e-izéket, asszem, jobb kötőjelezni...

de az emailt sem kötőjelezzük

Igen, de az e(-)mail „magyarul” nem transzparens, és egy szónak is ejtjük, egy hangsúllyal [’imél]. Az e-könyv, e-oktatás, e-kereskedelem, e-akármi, tehát ahol a másik szó magyar, ott szerintem félrevezető az egybeírás, mert azokban érződik, hogy az e- egy rövidítés- vagy betűjelszerű előtag, máshogyan is ejtjük-hangsúlyozzuk az ilyen szavakat, vagyis nekem az e-könyv olyan, mint az a-húr, a B-oszlop meg a C-vitamin. Az ilyenekben nyújtva ejtjük az előtagot, ha magánhangzó: a-húr [áhúr], E-vitamin [évitamin], sőt [e:vitamin]! A magyar e-izéket is hosszú e-vel ejtjük: [e:könyv], és nem [ekönyv], [e:kereskedelem], és nem [ekereskedelem] stb.

Amikor elhatároztuk az e-mail kötőjeltelen egybeírását (az Indexen), még nem volt más e-, pláne nem magyar szavakon, és el akartuk kerülni az emailcím, emailfiók stb.-k helyesírása körüli problémákat. Közben a fejlemények kibaltáztak velem, és jött ez a sok e-izé, ezekre már nem tudom jó szívvel azt mondani, hogy pokolba a kötőjellel.

A magyar helyesírás, ugye, nem piszkál bele az idegen szövegelemek helyesírásába, ezért a több szóba írt vagy kötőjelet tartalmazó idegenségekkel alkotott összetett szavakon nem tudjuk érvényesíteni a többszörös összetételekre vonatkozó szabályokat (6:3-as, mozgók). Ezért kodifikáltatott annak idején a helyesírási szótárakban az e-mail + cím összetett szó e-mail cím írásmódja (amire mellesleg némi logikai bukfenccel mégiscsak rá lehet erőltetni a harmadik mozgót).

Akkoriban szidtam, mint a bokrot, a bizottságot, miért nem az angolban szintén használatos email változatot veszi érvényesnek? Az az indok, hogy mert össze lehet keverni a már régen meglévő – és régen el is felejtett – ’zománc’, ’enamel’ jelentésű emaillal, egyszerűen bárgyúnak tűnt. Ezért határoztuk el, hogy az emailt felvesszük kurta kivétellistánkba, és akadémia ide, szótár oda, mi azt kötőjel nélkül egybeírjuk. Most erre rá vagyunk fázva egy kicsit.

Ma már azt gondolom, hogy a bizottság, mint a vak tyúk, beletrafált a jövendőbe, mert itt ez a mindenféle e-business, e-banking, e-market, e-education, e-publishing, e-book, e-anyámtyúkja, és ezek keményen magyarosodnak is, e-kereskedelem, e-bankolás, e-oktatás, e-könyv stb. És mint fent írtam, ezeket nem úgy ejtjük, hogy [ekereskedelem], [ejoktatás] stb., beszédben is jelezzük másmilyenségüket.

Mármost ha az e-izében az e- olyan, mint az a-húrban, a B-oszlopban vagy a C-vitaminban az a, b, c, akkor az e-vel gyártott összetett szavakban „kényszerkötőjel” van (vö. sakk-kör, Európa-bajnokság, szja-kulcs, file-formátum, C-vitamin), az ilyeneknél minden belépő új összetételi tag is kötőjeles lesz (C-vitamin-tabletta, file-formátum-konverzió, labdarúgó-Európa-bajnokság, szja-kulcs-emelés, sakk-kör-elnök, sőt sakk-kör-elnök-választás).

Tehát: e-könyv-áruház, e-könyv-kiadó, e-könyv-olvasó, e-könyv-olvasó-vásár.