"A bicskanyitógató júzer"

Kerestem, hogy hol a szövegben a cím indoklása (mert egy korrektor már csak nem enged ki ilyet a címlapra) de nem találtam.

Nem tudni, ki az a ZsB, nem is érdekes, sőt,
épp ez az egyik baj, hogy ő is csak akárki, vagy senki, pedig sokan olvassák amit leír, és ahhoz méltónak illene lennie.

De főleg NEM az a TÉT, hogy egy nyegle fasz mit szeret, - többes számban beszélve önmagáról.

Itt más tétek vannak, de azokat hiába írnám ide, nem értené a nyegle fasz, a többiek meg úgyis tudják.

@kafferbivalybalamber: "Nem vagyok ortodox nyelvvédő, azon az állásponton vagyok, a nyelv kiveti magából azt, amit nem akar befogadni, de az ilyen esetekben kinyílik a bicska a zsebemben."

Ha már mindenképpen kötözködni akarok, akkor nem a tökéletlenségek ELLEN, hanem inkább azokTÓL kellene óvnunk a nyelvet. Legalábbis az én nyelvérzékem szerint.

@akiraly: Azt értem.
De az, hogy "bicskanyitógató", az nem inkább bicskanyitogató lenne helyesen, rövid o-val?

@nemte: Jenő, Jenő, ej.

@kafferbivalybalamber: de, :)

Aki szerint a júzer jobb, mint a használó (vagy még inkább felhasználó), annak nem korrektorblogot kellene írnia (nem először érzem ezt ennek az oldalnak az olvastán.

@don B: Akkor hadd idézzek a juzertől:
"Tisztelt Szerkesztő Úr!

Vajon miért engedik, hogy ilyen címek jelenjenek meg lapjukban?"

(Költői kérdés volt, az utóbbi időben már inkább azon szoktam csodálkozni, ha van 2-3 helyesen leírt mondat az Index címlapon.)

Egyébként az én nyelvérzékemnek a juzer is rövid u.
Firefox hosszúval találja jónak, a rövidet aláhúzza, de ebből arra következtetek, hogy a Firefox rosszul tudja. :)

Sokat fogyaszt a Suzuki. Perelnek a drájverek.

@nemte: a nyelv (a beszélők összessége) maga dönti el, hogy mit fogad be, és mit nem

Ha a júzert nem akarja befogadni, akkor megszakadhat az Index, úgysem honosodik meg. Ha pedig befogadja, akkor az ellenzők szakadhatnak meg, úgysem tudnak mit tenni ellene.

@Panther_V: a sofőrök?

A sofôr se magyar. A vezetôk, tulajdonosok, használok. Franc tudja, de aki júzert mond az lúzer.

Nem tudom, kiafasz lehetsz kedves szerző, de ahogy elnézem eme förmedvényed, jobb lenne, ha inkább kussolnál. Vagy tanulj meg magyarul, mielőtt másokon gúnyolódni kezdesz... ("mit is használ az a felhasználó – mondjuk – egy iPadon fel?")
Egyébként ajánlom becses figyelmedbe a(?) Sziámi Ha... című számát!

@el Padre: szerintem is inkább foglalkozhatna azzal, hogy melyik fára akassza magát a hülyéje. :(

Le a júzerekkel, éljenek a lyúzerek!

Egyébként szerintem is a magyarítás legalja a szó, abból a szempontból viszont egyetértek ZsB-vel, hogy a felhasználó az szerencsétlenül hosszú, sokszótagos stb, a használó meg nem ugyanazt fejezi ki. Szóval kellene más szinonima - de az ne a júzer legyen.

Index: a júzer leváltására egy nyelvújító pályázat?

"Pompásan illeszkedik a magyar nyelvbe" ezt honnan vette? És ki a f*szom az a ZSB?

@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: Ezt természetesen nem gondolom. Mindössze arról van szó, hogy a kolléga több elképzelését tévesnek tartom :-)

az ilyen nyelvhasználat ellen fel kell lebbezni... :-)

ju(ú)zer, sopping, csekkol, stb...
A falra mászok ezektől. Beszéljünk már magyarul.

@nemte: jaja, véggyük meg mosmár a nyelvünket a nyegle júzerektől! Így is fogya magyar és veszéjben a haza!

Annyira tudtam, amikor olvastam posztot, hogy megjönnek a hősök, akiknek egy árva érvük nincs a júzer ellen, de borzasztó harcosan tudnak nyelvvédeni. Mitől is?

Apám, a sok nyelvtannáci! Felfoghatnátok már végre, hogy egy nyelvet nem a szókészlete határoz meg. Vívhattok szélmalomharcot a jövevényszavak ellen, úgyse rajtatok - a hangos kisebbségen - fog múlni. Majd eldől, hogy megragadnak-e. Kész.
Mondom ezt úgy, hogy speciel a felhasználó nekem jobban tetszik.

Ha már magyar user, akkor júzer, de semmiképp sem juzer. Hol van benne rövid "u" hang?

@pocak: Nyugi, majd a Schmitt Pali megmondja nekik.

@don B: igen, megígérte, várjuk.

@DW73: teleszemetelik a magyar nyelvet mindenféle jövevényekkel, úgymint "iskola", "udvar", "unoka", "szerda, csütörtök, péntek, szombat" ez így tovább nem mehet! Sőt, vannak, akik azt mondják "falra mászok", pedig ugye ikes ige.

Obligát példamondat: „A pásztorok a kocsmában táncolnak.” Ebben nincs egyetlen magyar szó sem, oszt mégsincs vele senkinek semmi baja. A sofőr is elfér a magyarban, a tévét is megszoktuk, a röntgent (tájnyelvi alakjában: röggöny)is. A júzer is így fog járni. Vagy nem, oszt akkor elfelejtjük. Jól.

@Chapell: Angolban sehol, de a magyarban én rövid u-val hallom. A jövevényszavak azért módosulni szoktak.
Aztán persze ha a többség hosszú ú-val hallja-mondja, akkor ott egye a fene, majd betagozódok, de egyelőre az ingadozó középparaszti álláspontot képviselem. :)

@don B: Neked még nem mondták, hogy érvek helyett a személyeskedés, az szegénységi bizonyítvány? Mer akkor én most mondom.

@kafferbivalybalamber: Persze az í, ú, ű egyébként is nagy kaland...

@DW73: "ju(ú)zer, sopping, csekkol, stb... A falra mászok ezektől. Beszéljünk már magyarul."

Internet, pécé (PC), router, winchester, floppy (bár már nagyjából kihalt), monitor, chat, file, blog, account, email - ezeket helyett te rendre a világháló, személyi számítógép, útvonalválasztó, hajlékonylemez, kijelző, csevegőalkalmazás, állomány, hálónapló, fiók, elektronikus levél szavakat használod?

Amúgy a felhasználó és a user (júzer) szavak használata nem zárja ki egymást. A felhasználó a formálisabb, a user a köznyelvi ill. számítógépes szakzsargon szavai. Egy kézikönyvben nem használnám a user (júzer) szót, a beszélt nyelvben pedig ritkábban használom a felhasználót.

@Goompah: nekem nem az a bajom hogy a júzer nem elég magyar hanem hogy kurva hulyen hangzik...

szerintem

@BKV - Önnek megyünk: na, ez egy korrekt álláspont a júzerrel szemben. Ízlése bárkinek lehet természetesen.

@BKV - Önnek megyünk: Egyéni ízlés dolga. Engem csöppet sem zavar, ami talán azzal is összefügg, hogy már a kezdetek kezdetén (80-as évek eleje-közepe) angolul olvastam a számítástechnikai könyveket és ma is ezt teszem, minden programot angol nyelven használok, még a telefonom menüjét is angolra állítom át, vagy ha programot írok, angolul kommentelek. Ettől még nem vagyok anglomán, csak számomra a számítástechnika nyelve az angol, és megdöbbent, ha olyat olvasok, hogy valaki magyarul keres egy programot, mert nem tudja angolul használni.

@DW73: A user szó nem illik a sopping, csekkol stb. sorába. Bevásárolni és ellenőrizni a számítógépes/internetes korszak előtt is szoktunk, ezek helyett nem indokolt áttérni az angol szavakra. A felhasználó szó azonban a számítógépekkel és az internettel terjedt el ennyire a köznyelvben, akár az általam korábban említett winchester, email stb. Ezek használata nemigen kifogásolható, hiszen új fogalmakat jelölnek.

@Goompah: azért érdemes megfigyelni, hogy a soppingolni rohadtul nem ugyanazt jelenti, mint a bevásárolni, és a csekkol meg az ellenőriz között is minimum határozott stilisztikai különbség van.

Egyáltalán nem arról van szó, hogy itt régi szavakat lecseréltünk volna újra (nem mintha az tragédia lenne), hanem arról, hogy új szavak keletkeztek. Nehéz letagadni, hogy ezektől és sok minden mástól is gazdagodott a nyelv.

Ha valakinek ez nem tetszik, hát üsse kő, csak ne jöjjön mindenféle nyelvromlással meg mittomén mivel.

@el Padre: lehet, hogy kissé drasztikusan fogalmazom meg a véleményem, de tartok tőle, hogy igazam van. :(
Amit manapság a firkászok, pláne az indexes firkászok művelnek... a többségük a levegőt sem érdemli meg, amit a lélegzéssel elhasznál.

Véleményem szerint azt is érdemes megemlíteni, hogy a "júzer" kifejezés használata egyáltalán nem vonz magával alacsony IQ-limitet, ellenben a "cukiságokkal" (ami egy másik blogon volt ma téma).
Tehát ilyen tekintetben sem lehet káros jövevényként kezelni.
Ez tényleg csak ízlés kérdése. Akinek nem tetszik, ne használja.

@pocak: Igazad van. A soppingolnál én is érzem, hogy egy adott fajta vásárlási szokást, sőt talán életmódot jelöl, csak abban nem vagyok biztos, hogy minden beszélő érzi ezt a különbséget és ennek megfelelően választ a soppingol és bevásárol szavak között. A csekkolnál ezt kevésbé érzem, kivéve ha a becsekkol szót használod (to check in), de az egészen mást jelent. Stíluskülönbség persze itt is van, ahogy az általam korábban említett szavak és azok magyar megfelelői között is.

A finnugor eredetű szavak is milyen jól beépültek a magyar nyelvbe!
Jöjjenek a júzerek!

azt nem tudom, ezek a nyelvvvédők hogy képesek használni mondjuk a szombat, a búza és a irály szavakat:)

király, csak lemaradt az eleje

@pocak: egyébként nincs igazad, nekik nagyon komoly éreik vannak, az az érv, hogy hát mert csak, mert nekem nem tetszik, nekem szokatlan. Márpedig a nyelvtannáci az egyszemélyben pápább a pápánál, ha szte a júzer az gáz, akkor gáz... a fájl meg mondjuk nem, mert... mert csak, mert azt ő is szokta használni...

tulajdonképpen letagadhatatlanul következetes és koherens érvrendszer: mert ő így használja, használja más is így:)

A júzer az tényleg bicskanyitogató, bármelyik sziszadmin megmondhatja :)

@vészmadár (pica pica):

Tele vagyunk. Kész. Meg kell húzni egy határt. Eddig, s ne tovább! Gátakat, sôt sorompót az idegen szavak elé.

@XXXXXXX:

Mi a szar az a megmondhatja?! Szuahéliül ne beszélj.

@kafferbivalybalamber: az úr meg kis ú...

@Panther_V: Ez nem szuaheli, szuaheliul a mondani ugy van, hogy "kusema" (legalabbis a fonevi igenev, jelen idoben ragozva: ninasema, unasema, anasema, mnasema, tunasema, wanasema :)

@piro:

Ez nagyon szép nyelv, ajánlhatnál szépségben még ezt is felülmúló anyanyelvi nyelvtanárnôt.

Ez hülyeség, az index korrektora keze nyomát amúgy rengeteg mulasztás jelzi nem, de speciel a "júzer" az egy már szépen beépült jövevény, bármennyire is nem érez iránta barátságot a tisztelt reklamáló.

Olyan, mint amikor ezer éve a Szilágyit felhívta a beszélgetős műsorában valaki, aki félóráig sápítozott azon, hogy milyen már, hogy emberek szakállat viselnek. Értjük, hogy van itt ez a negatív viszonyulás, de valahogy meg kell próbálni udvariasan az illető tudtára adni, hogy ez a sajnálatos reláció kizárólag őróla szól, nem pedig a tárgyról, ami ellen szót elmel.

@akiraly: "a nyelv kiveti magabol" - haha. Sajnos nem, eppen ugy ahogy a szervezet se veti ki magabol (es magatol!) a tumort! Mivel az emberek nagy reszenek nincs se hajlama, se tehetsege a nyelv irant, azert nem "vetodnek ki" az olyan dolgok mint pl. "azt kell mondjam", "jegkrem', stb.

Azért az a cikk címe, okostónik, mert valami ELLEN nem lehet óvni ilyen értelemben (valakit vagy valamit) csak valamiTŐL.

Aki ezt képes leírni/kimondani, az NEM TUD MAGYARUL*.
Még akkor sem, ha százezernyi van belőle, és egyre szaporodik.
Még akkor sem, ha így beszélnek (a magyar nyelvben bevett vonzatokat nem ismerve ill. össze-vissza használva) a keresekedelmi rádiós műsorvezetők, akik (közül elkeserítően sokan) a helytelenül beszélők (eközben magasabb stílt használni vélők) díszpéldányai már évtizedek óta.

*nem menne át a magasabb szintű nyelvvizsgán, stb. Ez százszor bántóbb és súlyosabb annál, mint hogy milyen idegen szót veszünk át és milyen helyesírással. Az csak egy szó, a téves vonzatokkal beszélők viszont ÉRTELMETLEN mondatokat hoznak össze. Értelmetlen: nincs értelm; nem jelent semmit; nem azt jelenti, amit a szerencsétlen mondani akar.

Tipikus példa:
A mostanában elterjedt legújabb ilyen – igen, számomra is bicskanyitogató – divat a " K. Lajos számonkérte Bélát/ a testületet / a nagymamáját. És pont van a végén!! Itt hagyják abba a mondatot. Jó esetben a szövegkörnyezetből ki lehet hámozni, hogy KIN kért számon és MIT. Mert ez a kifejezés így teljes. "Számonkérte rajta a szőlő árát / a pince ügyét / a tavalyi ígéretét."
de "Lajos számonkérte Bélát" ??? Mivaaan???

@katikám: Na most nem szeretnék elkeseríteni senkit, de ezzela vonzat dologgal ugyanaz a helyzet, mint a jövevény szavakkal. csak ideidéznék egy ilyet valahonnan a 14. századból:
almádnál kül mondta a magyar, mame nem úgy van, hogy almád nélkül? De. Milyen egy lúzer és értelmetlen volt, aki először így mondta, nem?
A nyelvben a vonzatok is változnak. A beszélők ez ellen is hadakozank, éppen azokkal az évekkel, amiket ketikám is felsorol. A baj az, hogy ez a nyelvet nem érdekli. ezért van ma, hogy: levelet írt a bank, aki ... Ez is milyen gáz, nem? A bank az egy ami - azaz dolog, azaz nem élő. Akkor meg hogyan is ír levelet? Azt nem egy élő ember tud csak? Az élő ember meg aki, nem? Hát ezért kezd ez ma így lenni magyarul olyankor, amikor a bankot a benne dolgozók avgy azok egyike értelemben használjuk. Lám, lám, a nyelv és az ő használói.

@Vuperi:
Akkor most kijavítva:

Na, most nem szeretnék elkeseríteni senkit, de ezzel a vonzat dologgal ugyanaz a helyzet, mint a jövevényszavakkal. Csak idéznék egy ilyet valahonnan a 14. századból:
almádnál kül - mondta a magyar, ma meg nem úgy van, hogy almád nélkül? De. Milyen egy lúzer és értelmetlen volt, aki először így mondta, nem?

A nyelvben a vonzatok is változnak. A beszélők ez ellen is hadakozank, éppen azokkal az évekkel, amiket katikám is felsorol. A baj az, hogy ez a nyelvet nem érdekli. Ezért van ma, hogy: levelet írt a bank, aki ...

Ez is milyen gáz, nem? A bank az egy ami - azaz dolog, azaz nem élő. Akkor meg hogyan is ír levelet? Azt nem egy élő ember tud csak? Az élő ember meg = aki, nem? Hát ezért kezd ez ma így lenni magyarul olyankor, amikor a bankot a benne dolgozók vagy azok egyike értelemben használjuk. Lám, lám, a nyelv és az ő használói

@katikám: Nemrégen olvastam egy írást valahol arról, hogy a magyarság (és ezzel a Magyarság:)) fennmaradása szigetként elsősorban a magyar nyelv erejének köszönhető.

A magyar nyelv ugyanis be tud fogadni majdnem minden idegen szót. Méghozzá nylevtana, logikája miatt. A "júzer" pl. a poszt szerzője szerint nyilván azért tökéletes jövevény-szó, mert hangrendje magyaros, és simán ragozható.

Ha a magyar nyelv nem ilyen lenne, akkor a kengyel, kantár, por, homu stb. szavainkat csodálhatnánk ma valami nyelvi múzeumban. Nem hogy a televízióra nem volna szavunk, de pl. az almára, kapura sem.

A nyelvet persze óvni kell annak, aki ezt fontosnak tarja. Én általában megkeresem a megfelelő magyar (konzervatív) kifejezést, kivéve persze, ha stilisztikai okokból szándékosan egy idegen szót kell használnom. (vagyis: nem régi jövevényszót, magyarul csak több mondattal kifejezhető szakkifejezést, vagy a magyar megfelelőtől árnyalatokkal eltérő kifejezést, pl. türelem-tolerancia).

Közhely, ugye, hogy a mai magyar szavak túlnyomó többsége Vereckénél még nemhogy idegen, de nemlétező kifejezés volt, de azóta vagy a török, vagy a szláv, vagy a germán nyelvekből vettük át, és magyarítottuk.

Ettől erős a magyar nyelv, állítólag ezért, az ilyen júzer-jelenség miatt léezünk ezer éve magyarként.

U.I. Mindamellett tiszteletem a nyelvújítóknak!

@kafferbivalybalamber: Magyarban én akkor hallanám rövid "u"-val, ha "juzzer"-nek írnánk...

@nem1rem1: Vagy "juzér"-nek? :o) (Ez a szmájli is má'milyen dolog?)

Egyébként az "iPadok" rendben van? Szerintem ugyanis nem iPod-ról van szó, hanem iPad-ről. Ha már ragaszkodik a szerző az angol jövevényhez, akkor miért nem ragaszkodik annak eredeti kiejtéséhez is?

Úgy látszik, még mindig nem világos sokaknak, hogy teljesen mindegy, hogy használunk-e neologizmusokat vagy sem, a lényeg, hogy a nyelv szerkezete - amihez az égadta világon semmi köze a szókincsnek, bármily meglepő - hosszú ideje alig változik. Emiatt nincs "veszélyben" a nyelv. A jövevényszavak pedig pusztán a gazdasági-társadalmi változásokat fémjelzik, semmi mást. Hagyjuk hát békén azt a júzert, jó az úgy, ahogy van.

A "júzer" (így, magyarosan írva), szerintem új jelentésárnyalattal gazdagítja a nyelvet, hasonlóan a fentebb említett soppingoláshoz.

Visszamagyarosítva valahogy így mondanám: "az egyszeri felhasználó". És mint ilyen, a kifogásolt cikk címébe tökéletesen passzoló kifejezés.

"Amikor ki-kitör belőlem a nyelvápoldai alkalmazott, olyanokat gondolok, hogy hát izé, mit is használ az a felhasználó – mondjuk – egy iPadon fel?"

Magát a nyomorult ipad-et... mindenre rá lehet mondani, hogy "felhasználó" amire a "júzer" szót aggatjuk.

Te is egy amerika-mániás nyelvrontó lehetsz.
"Túlmelegszik az iPad, perelnek a használók" mi a baj ezzel? Tényleg nem értem, hogy miért kell impotens amerikai szavakkal telemocskolni mindent..

Inzertálom a flopi diszket a drájvba, hogy isntallálhassam a szoftvert a júzer ökkauntja alá. Szép kis magyar mondat, teli olyan szavakkal, amiknek ugye egyáltalán nincs magyar megfelelője.

Most nem azért, de akkor már sokkal inkább azon lehetne kiakadni, hogy miért vesszük át egy-egy termék elnevezésének furcsa írásmódját, gondolva itt a kisbetű-nagybetűre: miért nem "Ipad" az "iPad"? Hasonló: normál szövegben miért használjuk az "[origo]" alakot az "Origo" helyett. Sztem. nem indokolja semmi, hogy a védjegynek megfelelő írásképet használjuk -- elősegítve ezzel akarva-akaratlanul a brandépítést. Tényleg, a brandra van magyar szó?

@katikám: Rossz hírem van, ezek a példák ugyanolyanok, mint a júzer. Ha a magyarok szerint lehet valami ellen óvni valamit, akkor lehet. De ha téged örömmel tölt el a nyelvvédés, hajrá.;) Nem oszt, nem szoroz.

@Ленина: aha, a mánia, impotens szavak ellen nincs kifogás? Hát a "szó" maga nem zavar a maga idegen eredetével?

"A tökéletlenségek ellen mégiscsak óvni kellene nyelvünket. "

Helyesen:

Mégiscsak óvni kellene nyelvünket a tökéletlenségektől.

Nem valami ellen óvunk, hanem valamilyen hatástól (valamitől) óvunk.

@nitro1:

Beteszem a lemezt a meghajtóba, hogy feltelepíthessem a programot a felhasználó fiókja alá.

Szóval lehet(ne) magyarul is beszélni, csak akarni kell(ene.

@katikám: Én már a negyedik hozzászólásban kifogásoltam az ellen névutó hasnzálatát, még szerencse, a legtöbben nem olvassák el a kommenteket az elejétől, különben én kaptam volna meg a ledorongoló válaszokat.

@WoodrowWilson: A te laissez-faire hozzáállásod az egyik véglet, a másik a mereven proskriptív nyelvvédelem. Valahol a kettő között van az igazság: ha valamit mindenképpen be akar fogadni a nyelv (a nyelvet beszélő közösség), akkor az a nyelv részévé válik. Ebből azonban nem következik az, hogy fel kell hagyni a nyelvműveléssel: ezzel az erővel ki lehetne iktatni a magyar nyelvtan oktatását is az iskolai tananyagból, beleértve a nyelvhelyességet és a stílust is.

@Fedup Sári: Tényleg, a brandra van magyar szó?

Van. Márka.

na ezt meghagyom a gyerekemnek, ha megmarad addig, én biztos nem fogom használni

@Atisz: Annyi alapja van ám a kifogásának, hogy ha felhasználsz valamit, akkor az ált. el szokott fogyni, vagyis itt a fel igekötő befejezetté teszi az igét - lásd az oroszban csitáty-szcsitáty, vígyity-uvígyity stb. (bocs, nincs cirill billentyűzetem). Csakhogy ez nem kőbe vésett szabály, a felhasználó épp a kivétel és amúgy is meghonosodott már ebben a formában.

@pietreg: A márka sem magyar szó, hanem magyarosodott német szóátvétel. A brand csupán azt jelzi, hogy az ország immáron nem német, hanem angolszász kulturális befolyás alatt áll.

@Goompah: Csak azt nem tudom, hogy ha ez az úgy nevezett "laissez-faire" valami véglet, akkor hogy tudott a nyelv évezredekig így fejlődni - mert gondolom azzal nem mondok újdonságot, hogy a "nyelvművelés", mint olyan, elég új találmány, eleink remekül megvoltak nélküle.

A nyelvtan meg szigorúan deskriptív tudomány, a helyesírásról meg aztán végképp nem tudom, hogy jön ide, annak abszolút semmi köze ahhoz, hogy milyen szavakat használunk.

@Goompah: A te hozzászólásod is olvastam természetesen, csak az nem olyan fennhéjázó és kioktató volt, mint katikámé. Az ilyen esetekben kinyílik a bicska a zsebemben.:)
Tény, hogy elég szélsőséges a nézetem ebben a témában, de úgy gondolom, hogy ez a mesterséges nyelvvédelem, akárhogy is akarják a képviselői, egyszerűen nem lehet sikeres. Ahogy nem is volt soha.
A nyelvtanoktatással nem kell felhagyni, hisz abba sok minden beletartozik. De abban biztos vagyok, hogy meg kellene változtatni. Talán a magyartanárok az összes közül a legbegyepesedettebbek. A hozzáálláson mindenképp javítani kellene. (Például ne repüljön az egyes egy olyan szóért, hogy ledegradál.)

"Szóval lehet(ne) magyarul is beszélni, csak akarni kell(ene)."
Erről van szó.

"DW73 2010.07.28. 21:27:03
ju(ú)zer, sopping, csekkol, stb...
A falra mászok ezektől. Beszéljünk már magyarul."
Egyetértek.

"legalabbis a fonevi igenev"
Na meg az ékezet nélküli (éppenkulfoldrolirokvazedelafrikaibillentyuzetrol) álmagyarok.

--------------------------
Meg kell húzni egy határt. Eddig, s ne tovább! Gátakat, sőt sorompót az idegen szavak elé.

Az én véleményem is ez.

A levéllel értek egyet, Zsb-vel pedig nem.

Nem igaz, hogy a "júzer" szó "Pompásan illeszkedik a magyar nyelvbe".

Vegyes hangrendű szó, úgyhogy 500 év múlva - ha megmaradna - is látszódni fog rajta, hogy idegen szó.

Simán elterjedhetnek olyan szavak a magyar nyelvben, hogy pl. meditáció, televízió, videó, telefon, katedra stb. de ezeket sohasem fogjuk magyarnak érezni.

Úgyhogy ha illeszkedik is a "júzer" szó a magyar nyelvbe, de pompásan ugyan semmiképpen.

Amellett persze felesleges is, van rá megfelelő magyar szó, ahogy pl. a "futball"-ra, meg a kornerre is.

Szóval sima anglomániának tűnik inkább ezeknek a számítástechnikai szavaknak a túlzott erőltetése nem számítástechnikai szakemberek részéről.

---
Éppenséggel nyugodtan mondhatjuk azt is pl. a
nemzetközi áruszállítás
helyett, hogy
transzportálás internacionális relációkba
csak azt nem, hogy
"Pompásan illeszkedik a magyar nyelvbe"

Frászt illeszkedik pompásan.

@Goompah:

Nem szokott feltétlenül elfogyni a felhasznált dolog.

Felhasználhatok harapófogót, másik embert stb.-t.

Nem fogynak el.

Szerintem egyáltalán nincs a felhasznál szónak olyan értelme, hogy a felhasznált dolog feltétlenül elfogy.

Szerintem ez csak igenyesseg kerdese es ez a kuszob mas ha valaki eloszoban hasznalja es megint mas, ha egy olyan oldalon amit sokan olvasnak. Ez utobbi szerkesztoinek mar kene, hogy vmi felelossegerzete legyen, mert velemenyformalo szerepuk van. Ez esetben nyelvformalo szerepuk is van.

Hogy igenytelen ZsB az a valaszan is latszik.

@Goompah:
Amiket itt felsoroltál (chat, file, router, winchester) mind helyesen leírt idegen szó, amit használunk a hétköznapokban. A user is ilyen, aki találkozik vele biztosan érti is. A gond az én szememben a fonetikus írással van. Mert ugye ha már júzer, akkor ájpad is.

A júzerrel az a legnagyobb gond, hogy az index tolja ha kell ha nem. Pl a vitát indító cikkben simán lehetne helyette tulajdonost is írni. Én spec tök biztos vagyok benne, hogy nem a cucc használói perelnek, hanem azok akik megvették azt (akár egy egész család használhat egy-egy darabot ugye..). Szóval amíg egy újságíró nem tud írni, olvasni, fordítani (...) addig nem kéne nekiállni nyelvet reformálni..értem??

Más: míting, júzer, biznisz, shopping használata teljesen egyértelműen sznobizmus.. Ne már, hogy olyan emberek is mítingre járnak akik még az életbe nem találkoztak külföldivel...

Sokmindent használtam már fel életemben, de sose okozott problémát hogy nem járt térbeli orientáltsággal a művelet.
Ettől függetlenül persze a júzer teljesen jó szó.

@Ragnarög: igen, a míting az elég szerencsétlen, a baj csak az, hogy az értekezletnek meg olyan pártállami íze van, lehet, hogy ez néhány generációváltással elmúlik, de addigra meg a míting már SZTENDERD lesz

@Akitlosz: Igaz, a felhasznált szakirodalom sem szokott elfogyni, max. akkor, ha nem viszem vissza a könyvtárba. :D

@Manduro: Nana, az iPad (vagy Ipad) egy tulajdonnév. A televízióval, telefonnal, klubbal, autóval, fesztivállal, enciklopédiával stb. is gondod van? Ja, és a fonetikust miért fonetikusan írtad?

"igenyesseg kerdese"

Mint az ékezetek. Ebből a két szóból például négy ékezet hiányzik. Nyilván nem volt rá igény.

Azért ez is egy színvonal, magyarságról szóló témában magyartalanul írni ...

@WoodrowWilson: Igazad van, de abban talán Te is egyetértesz velem, hogy manapság kialakulóban van egy egyfajta "trend" ami gyors ütemben rengeteg új szót, kifejezést épít be a nyelvünkbe amire azért ha nagyon körülnéznénk akkor biztosan találnánk magyar(osabb) kifejezést is. Ez az amit én nem igazán lájkolok! :)

míting-meeting

Az én értelmezésem szerint nemcsak az idegen eredet a baj, hanem a jelentés.
A magyar "értekezlet" azt hangsúlyozza, hogy a résztvevők értekeznek, tárgyalnak, megbeszélnek.
A magyar "gyűlés" azt hagsúlyozza, hogy itt sokan vannak, összegyűltek egy helyre.
A "meeting" pedig azt mondja, hogy TALÁLKOZÓ. Hülye amerikai gondolkozás.

Egy "gyűlés" résztvevői a legritkább esetben TALÁLKOZNAK a szónokkal. Néhányan közülük, talán. A többiek csak ott vannak. Összegyűltek.

@DanZi: Az úr kis u, de azt idéztem. (Juzerrel szemben messze nem annyira kritikus a dolgozó, mint a korrektorral szemben.)

@nem1rem1: Lehet, hogy az én fülem lóg ki a sorból, fene tudja. Nekem a szerviz is mindig rövid í volt, viszont sokan a kurvát is kúrvának mondják/írják, pedig az még mást is jelent. :)

juzer vs felhasznalo szamokban

altalanos google: 19 700 vs 7 570 000
hup.hu (egy szakmai portal): 180 vs 3,030

ezek utan a "mi szeretjuk" kicsit fura ...

foleg alazo hangnemben

Főleg ékezettel.

Nagybetűvel, ponttal. Ahogy elsőben tanultuk.

engem jobban zavar:

avval, evvel

inkább ezekkel foglalkoznának......

@Kanazawa "Can't Stop The Signal, Mal..." [SERENITY: az arról, annak, attól, abból stb. miért nem zavar?
index.hu/kultur/korrektor/avval/

Még broadcastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került,
Mikor az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült.
Érces hangja felszárnyalt és messzire repült,
És egy hallgatóban megszólalt: - A próba sikerült!

(LGT: Szól a rádió)

Még broadcastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került,
Mikor az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült.
Érces hangja felszárnyalt és messzire repült,
És egy hallgatóban megszólalt: - A próba sikerült!

(LGT: Szól a rádió)

Bocs a dupláért, elsőre error volt.

Nincs semmi baj a júzerrel. Egyrészt jelzi, hogy számítógép- illetve valamilyen kütyüfelhasználóról van szó, rövid, továbbá van egyfajta mellékíze - könnyed, néha ironikus. Ezért nincs helye a "Hochungarisch"-ban, de az informális kommunikációban simán.

Ha a felhasználó (fel)használ, akkor júzer(lyúzer?) júzerel? Júzerol? Júz? Júzol?

@na__most__akkor: Ott van ám a megbeszélés szavunk is, ami elég jól lefedi a meeting jelentését, és még pártállami konnotációja sincs.

"Pompásan illeszkedik a magyar nyelvbe, könnyű kiejteni, jól ragozható, képezhető, összetételezhető."

Hát szerintem nem illik "pompásan" a magyar nyelvbe. Mondjuk azért, mert vegyes hangrendű, meg milyen szavunk van még, ami úgy kezdődik, hogy júz-? Ez csak a szokásos "modern" nyelvész-duma, a don B-nél szokásos tenyérbemászó önteltséggel és a hozzá forduló olvasó megszégyenítésével és kigúnyolásával.

@WoodrowWilson: Hááát, a ledegradálásért én is adnék legalább egy alapos fejmosást, ha egyest nem is, mert az túlzás lenne.

Amúgy a nyelvi logikánkba bőven belefér, hiszen a magyar beszélő nem érzékeli, hogy a degradál szóban már benne van az igekötő: de-grade (angolból, mert latinul nem sokat tudok). Ilyen tendenciák magyar szavaknál is megfigyelhetők, pl. lealáz, a "be" igekötő mértéktelen alkalmazásáról már nem is beszélve: bealszik, befigyel, benéz (az elnéz értelmében) stb.

Nem tudom, mennyire eredménytelen a nyelvművelés, mert nem tudni, mi lenne nélküle. Az iskolai nyelvművelést, anyanyelvi oktatást talán nem tartod teljesen fölöslegesnek, a nyelvművelés csak ennek a folytatása. Az, hogy kevéssé sikeres, még nem jelenti, hogy fel kellene hagyni vele, valami eredménye csak van. Az emberek helyesírását elnézve az iskolai helyesírás-oktatásnak sincs sok eredménye, mégsem kellene elhagyni. (Inkább kellene megszüntetni az önnön fontosságát az illogikus helyesírási szabályok másféle, szintén illogikusakkal való helyettesítésére szakosodott akadémiai szervezetet.)

Abban nem egészen értek egyet veled, hogy régebben nem létezett nyelvművelés. Az újságok és irodalmi művek, (irodalmi) folyóiratok létezésük egész ideje alatt betöltöttek ilyen funkciót is, ha nem is a nyelvművelés deklarált céljával. Hasonló funkciót ellátott a Biblia is, na meg a templomi szentbeszédek, miután áttértek a magyar nyelvre.

@G.d.Magister: A felhasználó nem vegyes hangrendű? (OK, csak az igekötő miatt.) De sok echte magyar szavunk is vegyes hangrendű, akár képző, akár szóösszetétel folytán.

@Goompah: a "ledegradál"-ban az igekötő befejezettséget jelöl, fasza. A "bealszik" típusúak igekötője egy olyan jelentésárnyalatot tesz kifejezhetővé, amit eddig nem tudtunk, az is fasza.

Amiket mondasz, azok nem számítanak nyelvművelésnek a grétsyi "csak az a művelt ember, aki úgy beszél, ahogy nekem tetszik" értelemben. De a könyvnyomtatás meg a Biblia előtti pár ezer évet is túlélte a magyar nyelv, meg a többi is. És már akkor is özönlöttek befelé az idegen szavak meg ami kell.

@na__most__akkor: Merthogy ez szerinted a magyarságról szóló téma? Na, itt csúsztál félre.

@radicsge: Miért furcsa? Mert egy dolgot csak egyféleképpen lehet mondani magyarul, és amelyik szóra kevesebb guglitalálat van, azt kötelező utálni?

@kafferbivalybalamber:a [szerviz]-ben biztos, hogy a legtöbb anyanyelvi beszélő rövid [i]-t ejt. Nem érdemes beleesni abba a csapdába, hogy azt hisszük, a helyesírásnak mindig köze van a kiejtéshez. A magánhangzók hosszúságának jelölése különösen necces.

@pocak: Valóban fasza akkor lenne, ha meg tudnád mutatni, hol írtam, hogy a ledegradálban a "le" igekötő a befejezettséget jelöli.

@Goompah: azt én írtam, ugyanis befejezettséget jelöl. És ez fasza, ugyanis a magyarban ez az igekötők egyik fő funkciója.

bakter, ledegradálom a blogmotort mingyár!

Bélám, Bélám, régen még volt valami értelme annak, amit írtál.
Ma már csak hülyeséghalmaz.

Bélám, Bélám, régen még volt valami értelme annak, amit írtál.
Ma már csak hülyeséghalmaz.

@agyvihar:
Ez mondjuk csak részben igaz.
Mivel az Index az egyik (vagy A) legolvasottabb magyar portál, marha nagy felelőssége van (lenne) abban, hogy milyen nyelvezetet használ, mert a nép azt fogja átvenni.
Tudod: az írástudó felelőssége.

Kár, hogy ezt itt nem érzik, és az Indexen időnként félanalfabéták írásai jelennek meg, helytelen szóhasználat, helytelen központozás, magyartalan mondatszerkezetek stb.
Igényességnek meg nyoma sincs.
Mondjuk ha a korrektoruk a fentihez hasonló szösszeneteket bír megereszteni, akkor nincs is min csodálkozni.
Régen ez (újságíró, korrektor) mind-mind egy-egy szakma volt, most meg önjelölt emberek tolakodnak oda, minden előtanulmány nélkül.
Az eredmény az Indexen is látható színvonal.

(Az a baj, hogy már komoly lapoknál is ez van sajnos, Népszabi, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszava... mind erősen gagyisodik, bár annyira még nem, mint az internetes "lapok".)

@Panther_V:
A sofőr = chauffeur = fűtő franciául.

@Goompah:
Csak szólnék, hogy a kijelző csak része a monitornak, nem azonos fogalmat takar a kettő.

@pocak:
Hát téged sem a nyelvérzékedért fognak ellopni.

@pocak: Fene tudja, én inkább azt érzem ki belőle, hogy a ledegradál használója a le igekötőt képletes irány jelzésére alkalmazza, ahogyan pl. a lefokoz igében. De tévedhetek is, a környezetemben nem igazán szokás a ledegradál, bealszik és társaik használata. Nekünk bőven megfelelnek a degradál (esetleg becsmérel), elbóbiskol szavak.

A bealszik típusú szavakban a be milyen jelentésárnyalatot közvetít?

@Quentin vagyok, Montargis-ból: Jelent az sofőrt is, bár az a jelentés is eredetileg a gőzgép kazánjának fűtőjéből alakult ki. De ez azért már igen erős jelentésváltozás, mert nem a fűtő vezette a járművet.

Re: kijelző
Igaz is meg nem is. A CRT-knél még képcsőnek hívtuk, most meg inkább panelnek. A monitor sem csak grafikus lehet, mert monitornak hívják pl. a stúdiók jó minőségű hangdobozait is. Régebben kis harci cirkálókat is hívtak monitornak. Szóval a kijelzőbe bőven felefér a jelentés kismértékű kitágítása.

@Quentin vagyok, Montargis-ból: Jelent az sofőrt is, bár az a jelentés is eredetileg a gőzgép kazánjának fűtőjéből alakult ki. De ez azért már igen erős jelentésváltozás, mert nem a fűtő vezette a járművet.

Re: kijelző
Igaz is meg nem is. A CRT-knél még képcsőnek hívtuk, most meg inkább panelnek. A monitor sem csak grafikus lehet, mert monitornak hívják pl. a stúdiók jó minőségű hangdobozait is. Régebben kis harci cirkálókat is hívtak monitornak. Szóval a kijelzőbe bőven felefér a jelentés kismértékű kitágítása.

@pocak:
Özönlöttek, mert nem voltak helyettük magyarok.
Másrészt a nyelv azokat magyarosra formálta, mondjuk hangrend szerint, ezért alma, és nem elma (mint a törökben, ahonnan átvettük).
Az a baj, hogy ti, idegen szavak kritika nélküli átvétele mellett kiállók nem nagyon fogjátok fel a különbséget.

Amit a magánhangzók hosszúságának jelöléséről írsz, az meg totális hülyeség. Tényleg lehet pár kivétel (pl. óvoda - e: ovoda), de ezek száma elenyésző. Ha a füleddel van baj, az meg nem hangjelölési kérdés, némi szappan és víz pl. csodákat tud tenni.

@vészmadár (pica pica):
Azokra valószínűleg nem voltak szavaink.
Erre meg van.

Nem mondom, hogy a hozzáállásotoktól felsírna a sok nacionalista, mint Kosztolányi, Karinthy (Frigyes), Tóth Árpád éás társaik. Akik annak idején megalkották például a labdarúgás, a mozdony és hasonló szavakat - pedig nem is volt rájuk a magyarban más. Mennyivel egyszerűbb lett volna átvenni a futball (rövid, tömör, és nem is pont azt jelenti - hogy az érveiteket idézzem) vagy a lokomotív szót simán átvenni. Vagy a rádióadás helyett a bródkasztingot.
Csak ők még igényesek voltak, és szerették a nyelvet. És művelték is, nem alacsony szinten.

Nem várom el, hogy megértsd a különbséget.

@nem1rem1:
Mondjuk a hangrendje éppen nem magyaros, mert a magyar szavak vagy magas, vagy mély hangrendűek, ez meg pont vegyes.

@Goompah:
Tudod, mi az a szótő?
Na, akkor keresd meg, és ott nézd meg a hangrendet.

@pocak:
Özönlöttek, mert nem voltak helyettük magyarok.
Másrészt a nyelv azokat magyarosra formálta, mondjuk hangrend szerint, ezért alma, és nem elma (mint a törökben, ahonnan átvettük).
Az a baj, hogy ti, idegen szavak kritika nélküli átvétele mellett kiállók nem nagyon fogjátok fel a különbséget.

Amit a magánhangzók hosszúságának jelöléséről írsz, az meg totális hülyeség. Tényleg lehet pár kivétel (pl. óvoda - e: ovoda), de ezek száma elenyésző. Ha a füleddel van baj, az meg nem hangjelölési kérdés, némi szappan és víz pl. csodákat tud tenni.

@vészmadár (pica pica):
Azokra valószínűleg nem voltak szavaink.
Erre meg van.

Nem mondom, hogy a hozzáállásotoktól felsírna a sok nacionalista, mint Kosztolányi, Karinthy (Frigyes), Tóth Árpád éás társaik. Akik annak idején megalkották például a labdarúgás, a mozdony és hasonló szavakat - pedig nem is volt rájuk a magyarban más. Mennyivel egyszerűbb lett volna átvenni a futball (rövid, tömör, és nem is pont azt jelenti - hogy az érveiteket idézzem) vagy a lokomotív szót simán átvenni. Vagy a rádióadás helyett a bródkasztingot.
Csak ők még igényesek voltak, és szerették a nyelvet. És művelték is, nem alacsony szinten.

Nem várom el, hogy megértsd a különbséget.

@nem1rem1:
Mondjuk a hangrendje éppen nem magyaros, mert a magyar szavak vagy magas, vagy mély hangrendűek, ez meg pont vegyes.

@Goompah:
Tudod, mi az a szótő?
Na, akkor keresd meg, és ott nézd meg a hangrendet.

Bocs a kétszeri küldésért.

@Quentin vagyok, Montargis-ból: Hidd el, nem én találtam ki. Keress tán egy-két nyelvészeti könyvet, és olvasgass. Ne iskolaiakat mongyuk, bár tán ez még azokban is benne van.

@Goompah: az igaz, hogy metaforikusan benne bír lenni az ilyen perfektív igekötőkben is az irány, és tán nem is olyan egyszerű lehámozni sokszor a rétegeket. Mindenesetre az egyetlen olyan igekötő, amelyik kizárólag perfektiválásra szolgál, az a "meg".

A "bealszik" félékről van egy fasza Nádasdy-cikk:
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/30.html

@Quentin vagyok, Montargis-ból: Ismét csak. Gyöpösödés helyett olvasgass. Hidd el, sokat segít. Ajánljak esetleg egy két könyvet?

@Quentin vagyok, Montargis-ból: El is olvastad, amire reagáltam? Csak mert ott is említem a képzőt és a szóösszetételt. Ne gondold, hogy errefelé csak te tudod, milyaza(!) nyelvtan. A fejtegetésed amúgy is csak nyelvtörténeti szempontból releváns, mert igen sok képzőnk nem vagy alig aktív már és a beszélő az adott szóban nem érzi a képzőt.

Na de miért is lenne baj, ha egy más nyelvből átvett szavunk vegyes hangrendű? Ezt eddig nem sikerült kibogarásznom a hozzászólásaidból.

A sok idegenszó-átvétel nem véletlen. Egyrészt alaposan felgyorsult az új szavak, fogalmak beáramlása a nyelvbe, és hát valljuk be, nem járunk annyira az élen az innovációban, hogy mi nevezhessük el őket - magyarul.

Másrészt meg akkoriban, a nyelvújítás körül egy öntudatos magyar nemzet nem kevésbé öntudatos szellemi vezetői álltak ellen az idegen szavak áradatának. Manapság meg az a menő, aki minél több idegen szót képes belezsúfolni a mondandójába, n'est-ce pas? Így a magyarosítási törekvések sikere sokkal kevésbé garantált.

@pocak: Nem inkább azt akartad írni, hogy az irányt jelző igekötőkben is benne lehet a perfektivitás? Bár úgy is igaz, ahogy írtad.

Köszönöm a linket. Nádasdy véleményeivel gyakran nem tudok azonosulni, de itt szerencsére inkább csak leír. Ettől függetlenül nem tudom szeretni a be igekötő ilyetén használatát, talán én is begyöpösödött vagyok... Talán a nyelvre is igaz, amit a tudományos elméletekről írnak, vagyis hogy nem az új elméletek győzedelmeskednek a régiek fölött, hanem pusztán kihalnak a régi támogatói. Mert bár az egyes ember nyelvhasználata is változik élete során, lényegesebb az, hogy kihalnak a régebbi stílusban beszélők.

@Goompah: De hát szeretni nem is kell. Mindenki azt utál, ami jól esik neki.

Az utolsó mondatod meg egészen pontosan így van, ez a lényeg.

@Quentin vagyok, Montargis-ból:
Szerinted a júzer nincs magyarosra formálva? Mert szerintem azért egy cseppet különbözik az eredeti \ˈyü-zər\ formától (és ezzel hasonlóképpen van kb. minden angol eredetű szó, mindegyiket a magyar hangkészlet tagjaival ejtjük, nem az angoléval (és akkor még ott vannak az olyanok, mint a "darenbéz", ami lánykorában "drum and bass" volt)).

Azt illetően meg erős kétségeim vannak, hogy a "mozdony" a nyugatos nemzedék alkotása lenne (akiket lenacionalistázni, hát, izé...), az efféle szóalkotás inkább a nyelvújítás időszakára volt jellemző (és a legtöbb akkori beszélő számára valószínűleg elég idétlenül hangzott).

@pocak:
Én meg azt ajánlanám, hogy ne csak olvass, hanem használd a józan eszed is.
Bár ami nincs, azt nem lehet.
(Tudod: nyelvérzék. Már említettem. Meg azt is, hogy neked láthatóan nincs. Az sem.)

@flamer:
Nem, nincs magyarosra formázva.
Nehogy már az annak minősüljön, hogy a benne lévő, a magyarban 100%-osan meg nem lévő hangokat egy hozzá közelivel pótoljuk. Szóval jó nagy hülyeséget írtál.
(ü az angolban? Gratulálok...)
Másrészt meg próbáld meg megérteni a leírtakat, sokat segít. Pl. nem nacionalistáztam senkit.
Mondjuk annyira idétlenül nem hangozhatott, másrészt a sportkifejezések magyarítására még a 30-as évek végén is pályázatokat írtak ki. Az meg eléggé nyugatosnemzedék-időszak.

@Goompah:
Hogy miért baj? Csak mert nem magyaros.

@pocak:
Én meg azt ajánlanám, hogy ne csak olvass, hanem használd a józan eszed is.
Bár ami nincs, azt nem lehet.
(Tudod: nyelvérzék. Már említettem. Meg azt is, hogy neked láthatóan nincs. Az sem.)

@flamer:
Nem, nincs magyarosra formázva.
Nehogy már az annak minősüljön, hogy a benne lévő, a magyarban 100%-osan meg nem lévő hangokat egy hozzá közelivel pótoljuk. Szóval jó nagy hülyeséget írtál.
(ü az angolban? Gratulálok...)
Másrészt meg próbáld meg megérteni a leírtakat, sokat segít. Pl. nem nacionalistáztam senkit.
Mondjuk annyira idétlenül nem hangozhatott, másrészt a sportkifejezések magyarítására még a 30-as évek végén is pályázatokat írtak ki. Az meg eléggé nyugatosnemzedék-időszak.

@Goompah:
Hogy miért baj? Csak mert nem magyaros.

@Quentin vagyok, Montargis-ból: mindig csodálattal tekintettem fel a minden háttérismeret meg tanulás és tudás nélkül másokat arrogánsan osztó meg minősítgető emberekre. Irigylem az önbizalmukat

Vitatkoztam én már itt is meg máshol is ilyen dolgokról, és biztos fogok is még - veled nem, értelmetlen.

Aki azt hiszi, ő a mérce, és még a fonetikai átírásról se hallott, azzal nem nagyon érdemes.
www.merriam-webster.com/dictionary/user
(Igaz, ez nem az elterjedtebb IPA átírás, de azért gyanús lehetett volna, hogy nem [ű] van az angolban még @flamer: szerint sem.)

@Quentin vagyok, Montargis-ból: Áruld már el, miért baj, ha egy szó töve vegyes hangrendű, amikor képzők és szóösszetételek révén a nem vegyes hangrendű szavak is gyakran vegyessé válnak.

Az nem válasz, hogy nem magyaros, mert sok eddigi idegenszó-átvételünk is vegyes hangrendű: telefon, mobil stb. Továbbá elég korlátoltnak érzem, ha valaki csak a hangrend alapján ítél egy idegen szó magyaros vagy nem magyaros voltáról.

"Nehogy már az annak minősüljön, hogy a benne lévő, a magyarban 100%-osan meg nem lévő hangokat egy hozzá közelivel pótoljuk. Szóval jó nagy hülyeséget írtál."

Szerinted az összes eddigi idegen eredetű szavunk eredeti formája csupa a magyarban már megvolt hangokat tartalmazott? Ezzel elég nagy öngólt lőttél, a kommented minősítését ezek után rád bízom. :D

Meghülyült ez a blogmotor, csak akkor jeleníti meg a kommentet, ha még egyet beírok.

Újabb gyöngyszem a címlapról:
'Nyílvánosak a sukorói dokumentumok'.
Szánalom. Röhej. Undormány.
(N.k.t.)

@na__most__akkor: [..] (namostakkortenylegkulfoldrolirokesnincsekezetem).

@pocak: "Miért furcsa? Mert egy dolgot csak egyféleképpen lehet mondani magyarul, és amelyik szóra kevesebb guglitalálat van, azt kötelező utálni?"

Pocak, en ilyet nem irtam. De ha erdekel, en peldaul olyanra gondolnek a szamokbol, hogy
1.nem mindenki tudja mi az a juzer (vagy teszem azt lajkolas), de a felhasznalot meg nagymamam is gond nelkul megerti.
2.nem szivesen hasznalja mert tole idegen
Ezek mind divatszavak amik most vaganyak, de aligha igenyesek. Es ha azon kivul, hogy divatszo lenne lenyegi a felhasznalotol eltero jelentese is, akkor egy szakportalon is tobbszor szerepelne es nem csak a hozzaszolasokban.

@Quentin vagyok, Montargis-ból: hogy pocak és a hiányzó nyelvérzék... na ezen még röhögtem is :)

@OftF: találkozó, tárgyalás, megbeszélés ..soroljam még? :)

"@Ragnarög: igen, a míting az elég szerencsétlen, a baj csak az, hogy az értekezletnek meg olyan pártállami íze van, lehet, hogy ez néhány generációváltással elmúlik, de addigra meg a míting már SZTENDERD lesz"

Sportgézáról:
sportgeza.hu/futball/2010/07/29/ribery_nyiltan_beszelt_szexkalandjarol/
"Franck Ribéry vallomását a Le Parisien szerezte meg, ami részleteket közöl a 26. születésnapi kurvázásból."

"„Kamel és én szexeltünk a lányokkal, ki is cseréltünk őket."

Más: "Százmillió Facebook-júzer adatai kerültek ki"
index.hu/tech/net/2010/07/29/100_millio_facebook-felhasznalo_adatai_kerultek_ki_a_netre/
Két megjegyzés:
1. Itt nyugodtan lehetne "tag" az a júzer, csak kicsit kellene gondolkodni..
2. Érdekes módon a linkben felhasználót írnak, gondolom ez volt az eredeti cím, csak valaki átírta mielőtt kitették volna..de persze ez csak tipp..

Szóval ezt a nyelvújítás dolgot egyenlőre én nem erőltetném az indexesek helyében...

@Quentin vagyok, Montargis-ból: az a legnagyobb gond ám, hogy logikázni akarsz, de bármilyen felhozott "szabályodra" lehet 20 ellenpéldát hozni. A végső érved pedig ezek utn mindig csakis és kizárólag annyi, ha nem is veszed észre, hogy hát azért mert NEKED így tetszik.

ha te nem tudod, a betámad szó miben hordoz más árnyalatot, mint a támad, megtámad, rámtámad szavak, az csak annyit jelent, elmúltál 20 éves és - pl. velem ellentétben, aki őket tanítja - nem vagy közöttük annyit, hogy ezeket ismerd. Ez nem baj, semmi gond, talán nevetséges is lenne, ha egy 40 éves úgy beszélne, mint a 16 évesek. De ettől az az árnyalat még létezik. A lényeg, hogy nem kell kioktatni senkit. Se pro, se kontra.

Engem például szoktak csesztetni, miért úgy mondom, Pécsett, hiszen az modoros. Pedig nem. Akkor lenne az, ha én azért így mondanám, mert azt hinném, csak ez a helyes, és erőltetve ilyen széplelkűen beszélnék, debezzeg amikor nem figyelek oda, akkor én is azt mondanám, Pécsen. De nem erről van szó, én a Pécsett alakot használom, mert ezt szoktam meg, más a Pécsen alakot, mert ő meg azt. Egyiket sem oktatom ki, melyik a helyes.

A magánhangzók és mással hangzók hosszúságáról: ha szted ÁLTALÁBAN azért úgy írjuk, ahogy ejtjük, akkor javaslom, kéredzkedj le pár napra a Dunántúlra, akár ide Pécsre is, és majd figyelj kicsit: mindíg, rízs, szöllő, kefír, heggeszt, fórás, pellenka, kúrva, gyorssan, fokozatossan, lehellet, stb.

vagy szintén saját gyűjtések, pár rövidülés is közte, azt ne hidd, mindig csak nyúlik:

csallán
gyors nettem van
nyullik
buza
hus
vakkond
gyüszü
gyürü
sürü

hány példát hozzak? olyat (ollyat) lenne nehezebb mondani, amit (ammit) úgy ejtünk, mint írunk (irunk).

Ezeket példul te így ejted? mert írni (tudtommal) így kell:

hizlal
kompatíbilis
reverzíbilis
tizes
húszas
hígító
címke

@G.d.Magister:

> milyen szavunk van még, ami úgy kezdődik, hogy júz-

'Ház-' kezdetű lexéma is csak egyetlen van maga a 'ház'; 'hasz-' is csak a 'haszon'-ban, s í. t. Ezek mégis gyakori és korrekt fontotaxisú magyar szavak. Az ilyen tesztet nem érdemes tehát túlontúl leszűkítően megfogalmazni. A 'j[uú]V' szókezdet pedig már számos magyar szótőre illeszkedik.

> vegyes hangrendű

A vegyes hangrend már a legelső magyar szövegemlékekben ott van, még a belső fejleményekben is, vö. "feheruuaru REA meneh hodu utu REA". A szigorú hangrendi illeszkedés inkább toposz, mint nyelvi tény; még történetileg sem igazolható, tkp. csak a toldalékrendszerre volt a múltban is igaz (a szótöveknél inkább csak tendencia volt). Ugyanakkor ma már a rendszer legszigorúbb pontján sem érvényesül teljesen, hiszen vannak egyalakú ragjaink, mint. pl. a '-kor'. A vegyes hangrendű volta mellett tehát a 'júzer' a mai magyarnak megfelelelő hangalakú szó.

> a don B-nél szokásos tenyérbemászó önteltséggel és a hozzá forduló olvasó megszégyenítésével és kigúnyolásával

Van, akinek a stílusát ki nem állhatjuk, és van, akit emiatt nagyon szeretünk. Azonban az erről szóló megállapítás a hangrendet tárgyaló argumentációval keverve ad hominem érvelésnek tűnik, amit jobb lenne kerülni. Vagy anyázzunk, vagy érveljünk, de a kettőt keverni -- véleményem szerint -- nem magisterekhez méltó dolog.

P.S. Személy szerint ki nem állhatom a 'júzer' szót: csak pejoratív kontextusban használom. Az érzelmi kérdések irányíthatják a saját nyelvhasználatomat, de ha ugyanilyen alapon támadja valaki a 'júzer' más általi használatát, akkor ehhez a véleményhez magam sem tudok csatlakozni.

@radicsge: "Ezek mind divatszavak amik most vaganyak, de aligha igenyesek"

Egyszerűen fel nem foghatom, mit jelenthet vajon az igényesség egy szó vonatkozásában. Mitől igényes egy szó, mitől igénytelen a másik? Hangrend, bizonyos böfögésre hasonlító hangok jelenléte vagy hiánya? Vagy megint csak arról van szó, hogy egynehány önjelölt pápa személyes véleménye van itten kiterjesztve (igen, bizony van kiterjesztve, és nem kiterjesztődik, sem pediglen nem kiterjesztett állapotban van, demégcsak nem is kiterjesztésre került.) és előadva mint igényesség? Azaz, már megint csak az az érv, hogy hát mert csak...

@radicsge: akkor nehezen tudom értelmezni, miért írtad azt, hogy furcsa, ha valakinek tetszik a kevesebbet használt forma.

A posztban említett cikk célközönsége érteni fogja a júzer szót, ne aggódj. Jó helyen van ott. Az természetes, hgoy a "Számítástechnikáról egyszerűen Joli néninek" című kiadványban valóban nem lenne praktikus a júzer szó használata.

Most tán divatszó (akármit is jelentsen ez). Aztán lehet, hogy hosszú távon megmarad, és száz év múlva a hozzád hasonlóan gondolkodó utódaink is régi kedves magyar szóként fogják javasolni a pityantyatyara nyelvből származó, számukra visszatetsző "bugunku" helyett. Meg az is lehet, hogy tíz év múlva senki se emlékszik rá. Nekem nem világos, miért lenne probléma bármelyik eshetőség.

@kcsi: hát de neki biztos több van, na :)

@Ragnarög: „Százmillió Facebook-júzer adatai kerültek ki”
Hát, ez iszonyú egyszerű: az eredeti cím túl hosszú volt (rövid kimenetes lett volna a cím a címlapon (milyen hihetetlen, vannak tipográfiai szempontok is)), a címlapos a júzerrel húzta meg. Húzhatta volna a taggal is, de nyilván nem jutott eszébe, hiszen a kutya se használja...

amúgy azt vettem észre, a nyelv ebből a szempontból ugyanolyan, mint a szórakoztató elektronika: amivel 18 éves korod előtt találkozol, az töktermészetes, amivel 40 után, az borzadály és mag a Ragnarök meg a májmételybe oltott tokaszalonna, a kettő között meg amivel boldogulsz, amit megértesz az jó, amit nem, az túlbonyolított, felesleges és csicsás.

Én 31 vagyok, és sztem nevetséges és felesleges a 3D-s film:)

@kcsi: Ó, Quentin régi vendég nálam, igaz, mindig más alakot ölt, de dühe, stilusa, hülyeségei otthonos ismerősséggel árasztják el az eszmecserét. A derék lovag a téveszmék rozzant Rosinantéjén.

@don B: Quentin nemde mintha Veér Farkas lenne kissé alultápláltan, vagy tévednők?:)

@vészmadár (pica pica): Honnani is tudhatnők?

@vészmadár (pica pica): @don B: hát mutat erős jellembeli hasonlóságokat, azt meg kell hagyni. (Bakker, nekem naiv baromnak meg még csak gyanús se volt a dolog.)

De tényleg kis pontok vagyunk mi ahhoz, hogy kiigazodjunk a nagyok dolgában.

@don B: höhö, túl nagy az ujjam, keresztbeütöttem az é-t az ő-vel:) de akár jó lehet így is, ha úgy vesszük:)

@vészmadár (pica pica): Szerintem az internet, sőt a számítógép is felesleges. :D

Tényleg, hol van Quentin Montargis-ból? Kifogyott az érvekből?

@vészmadár (pica pica): sőt csakis :)

@pocak: amúgy tényleg, van valami szakkifejezés az olyan typora (ohpardon, nyelvvédők kedvéért, elgépelésre, aminek véletlenül így is van értelme, netalán így lesz épp poén forrása vagy egy érdekesebb másodlagos jelentésű közlés?

@vészmadár (pica pica): én nem tudok ilyenről sajna, pedig jó lenne.

lenne még egy -talán csak számomra érdekes - kérdésem. Olvasom a blogketrec egyik címében: file formátum.

Nahm most abban majdnem biztos vagyok, ha a file-t magyaros írásmóddal írjuk, akkor ez a szó simán fájlformátum. Az a kérdésem, az eredeti, idegen írásmód, hogy pontosabb legyek, a szó végi nem ejtett, de írt hang (e) módosítja-e valamiképp az egybeírás-különírás szabályait?

tehát mondjuk fileformátum? vagy file-formátum?

@vészmadár (pica pica): Szerintem a szóösszetételnél ugyanazok a szabályok érvényesülnek, mint toldalékoláskor. De majd egy nálam hozzáértőbb megmondja.

Érdekes akkor lesz a dolog, ha mindezt tovább cifrázza pl. a mozgószabály. Hasonló esetről olvastam valahol a helyesírási szabályzatban, hogy azt ajánlották, inkább fogalmazzuk át mondandónkat. Mire az én véleményem az, hogy végezzen incesztuózus koituszt a felmenőjével az, aki ilyet ajánl, nehogy már a nyelv igazodjék a helyesíráshoz!

@vészmadár (pica pica): nemtom, szerintem erre nincs utalás a szabályzatban, de most nincs időm alaposabban utánatúrni sajnos.

@Goompah: "Mire az én véleményem az, hogy végezzen incesztuózus koituszt a felmenőjével az, aki ilyet ajánl, nehogy már a nyelv igazodjék a helyesíráshoz! "

Igen!

blogmotor, a jó édes anyádat

@Goompah: pont a toldalékolási párhuzam miatt kérdeztem, mert ott ugye file-ok, ha már így írom, és ezért érdekelt volna, akkor ez az elv hat-e, és ha igen, hogyan hat az összetettszó-helyesírási szabályokra (höhö)

én is nagyon utálom azt, hogy fogalmazd át:)

@vészmadár (pica pica): file-formátum. A hülye végződések szabályának mindegy, hogy toldalék vagy összetételi tag.

@don B: Én is így gondoltam, de köszönöm a megerősítést. Újabb kérdés: mi történik ilyenkor a mozgószabállyal? Pl. file-formátum-módosítás vagy fileformátum-konverzió vagy micsoda?

Természetesen kizárva az átfogalmazást, mert asztat ilyen okokból nem szeressem.

@Goompah: Ha egy összetett szóban "kényszerkötőjel" van (sakk-kör, Európa-bajnokság, szja-kulcs, file-formátum), minden belépő összetételi tag kötőjeles lesz. File-formátum-konverzió, labdarúgó-Európa-bajnokság, szja-kulcs-emelés, sakk-kör-elnök. Sőt sakk-kör-elnök-választás.

@don B: Köszönöm a gyors válaszodat. Meg tudnád mondani, pontosan hol találom meg ezt a helyesírási szabályzatban?

Nem azért kérdem, mintha nem hinnék neked, csak szükség esetén később szeretnék tudni hivatkozni rá.

@Goompah: Osiris Helyesírás 131. o. (Azt hiszem, az AkH.-ban nincs benne expressis verbis.)

Még egyszer köszönet a gyors válaszért. Az Osiris nincs meg nekem, csak a GIB-féle elektronikus, meg nyomtatva valahol egy régi kiadás. Utánanézek.

@don B: bakker donB azért nem használja a kutya sem, mert az index évek óta csak és kizárólag a júzert használja minden ilyen esetben! Lásd azokat a bejegyzéseket ahol az index mint az egyik legolvasotabb portál felelőségét firtatják.. Amúgy ha egy újságíró átlagosan balfasz, azért nem az átlagot kéne hibáztatni, hanem azt aki felvette annak ellenére hogy átlagos..nem? Azért én egy újságírótól többet várnék..vagy ez túl nagy kérés??

"don B · zsadon.hu 2010.07.29. 19:08:20
@Ragnarög: „Százmillió Facebook-júzer adatai kerültek ki”
Hát, ez iszonyú egyszerű: az eredeti cím túl hosszú volt (rövid kimenetes lett volna a cím a címlapon (milyen hihetetlen, vannak tipográfiai szempontok is)), a címlapos a júzerrel húzta meg. Húzhatta volna a taggal is, de nyilván nem jutott eszébe, hiszen a kutya se használja..."

@don B: hát akkor azért nem találtam. Viszont ez esetben az Osirisnek is csak amolyan magánjellegű ötletéről van szó, nem?

@Ragnarög: Se az Index, se senki és semmi más nem elég hozzá, hogy elterjedjen egy szó. Kell hozzá a nyelv is, ami befogadja, meg a zemberek, akik használni kezdik.

Egyébként látom, még mindig nem esett le a tantusz: nem attól lesz jó vagy rossz egy újságíró, hogy sikerül-e eltalálnia te személyes ízlésedet.

@pocak: Nem hiszem, hogy magánjellegű ötlet lenne. Amennyire tudom, az Attiláék kínosan ügyeltek rá, hogy csak a meglevő úzust foglalják össze, és ne újítgassanak (így is ezzel vádolták őket). Vannak más helyesírásügyi források is, nem csak az AkH.

@don B: persze, ez világos, de annyira marginális jelenség valszeg a file-formátum típusú összetétel, hogy kétlem, hogy ez ügyben egyáltalán lenne úzus.

De távolról sem kötözködni akarok, felőlem lehet így is. Én tuti fájlformátumot írok. :)

@pocak: > Viszont ez esetben az Osirisnek is csak amolyan magánjellegű ötletéről van szó, nem?

Az 'A-vitamin-szükséglet' ilyen alakban benne van a legfrissebb helyesírási szabályzat (AkH11., 12. levonat) szótári részében. A szabályzati rész által tételesen le nem fedett problémák esetén az OH. szerkesztői a szótári rész gyakorlatából vontak el szabályszerűségeket, és ezeket általánosították.

Az AkH11. frissített, 12. levonatának szótári része pl. némileg ellentétesen definiálja az 'A-vitamin' + 'szükséglet' = 'A-vitamin-szükséglet', ill. az 'e-mail' + 'cím' = 'e-mail cím' eseteket. Erre az OH. olyan ajánlást illesztett, hogy [az ezt következőket az én megértésemben írom le] ha egy (jellemzően idegen) szóban lévő '-' a magyar nyelv szempontjából nem összetételi határt jelöl, akkor ennek összetételeit külön kell (célszerű) írni.: ezért 'e-mail cím'.
Ha viszont a '-' a magyar nyelvben értelmezhető összetételi határt jelöl, akkor kötőjellel kell kapcsolni: ezért 'A-vitamin-szükséglet'.

Az OH. tehát jellemzően nem magánjellegű ötletekkel bővíti az AkH.-t, hanem értelmezi azt (a szótári részt is figyelembe véve).

Ilyenformán megspórolják nekünk, hogy magunknak kelljen a szabályzatot értelmezni. Ez persze nem zárja ki azt, hogy -- elegendő kompetencia esetén -- saját, az OH.-val ellentétes értelmezést érvényesítsünk (és védjük meg, ha tudjuk).

@LvT: > Ha viszont a '-' a magyar nyelvben értelmezhető összetételi határt jelöl ...

Természetesen csak akkor, ha ez don B megfogalmazása szerinti "kényszerkötőjel", azaz az AkH11. 139. a) szerinti mozgószabály azt nem tudja törölni, minthogy más szabályzati pontok viszont a megtartását írják elő.

Nem szeretem a „júzer”-t, de még mindig jobban szeretem, mint a „fElhasználó”-t.

Nekem az egyszerűen csak „fÖlhasználó”.

@Ouroboros: oh, ez régi móka, cseng-csöng, veder-vödör, fel-föl, stb. kilométeres a lista... még csak azt sem mondhatjuk konzekvensen egyik vagy másik számít elterjedtebbnek, mert igekötőként a felfül párosból a fel talán a köznyelvibb, de a veder-vödörből már a vödör... a csend-csönd kapcsán meg nem tudnék dönteni:)

@vészmadár (pica pica): azért néha-néha van jelentéskülönbség: háromszög/három szeg, fölöltő (fölvarró)/felöltő (ruhadarab)...

@pg2: Én nem érzek itt jelentéskülönbséget.

A 'felöltő' és a 'fölöltő' hangalak is állhat mindkét jelentésben, legfeljebb a nyelvi szegmensek (köznyelv, nyelvjárások, rétegnyelvek) közti megoszlásuk tér el egymástól. de ez pusztán azért van, mert a 'felvarr' jelentésben az igekötő szabad összetételben van, a 'ruhadarab' jelentésű szó pedig már lexikalizálódott, összetételként elhomályosuló szó. Ugyanígy eltérhet a megoszlása a 'csoda' ~ 'csuda' alakpárnak önmagában és szabad összetételeiben, valamint az olyan lexikalizálódott kapcsolatoknak, mint a 'csodabogyó' (Ruscus sp.) növénynévnek.

A 'szVg'-es példapárban pedig két különböző, ámbár azonos alakú szó szerepel, az 1. jelentése 'egymást metsző egyenesek hajlásának mértéke', a 2.-é 'hegyes végű rudacska ütéssel való rögzítésre'. Szinkron szempontból nem érdekes, hogy a múltban ezek (és a többi idesorolható névszói jelentés, pl. 'településrész') összefüggtek, ma már külön szavak. — A 2. jelentéshez kapcsolható szó esetén a 'szeg' és a 'szög' a köznyelvben is egymással felcserélhetők (az én preferenciám itt az ö-ző alak), de az 1. szónak a köznyelvben csak 'szög' formája van.

Az angol szavak a magyarban szerintem adnak egy jelentéstöbbletet. Mondjuk a "logol" nem egyezik meg a "naplót vezet" kifejezéssel, a "user" se a "használó"-val.

"minél nagyobb a gumicsizma, annál nagyobb a respect"

ez a mondat csak így, angol kiejtéssel mondva a riszpekt-et, vicces és nevettettő. Ha kicseréled tiszteletre, az egész értelmetlen lesz.

Hát a júzer tényleg egy nagy baromság, rendben, bulvárlapokban - Index - elmegy, de az én szememben az igénytelenség egyik jele.

Kedves Zsadon Béla, ha ez ilyen bonyolult, elmondom, mit használ fel a felhasználó: a kütyü szolgáltatásait, információit stb.

A szó és a nyelvi helyzet is réges-régi a magyarban, számítástechnikai ügyekben is éppúgy működik, mint egyéb helyeken.

@mityu: épp csak a lényeg felett siklasz el: miért igénytelenség a júzer (azaz egy idegen eredetű szó magyaros írásmóddal) használata, és miért nem az a pásztor, a kopíroz vagy a makadámút.

Számomra azok is azok. Nem is használom őket soha.

@nitro1: és akkor mit mondasz a pásztor helyett?

iskola, búza, málna, paradicsom, szombat?

most komolyan, fel kell sorolni a fél magyar szókészletet, hogy belásd, butaság ez az alapelv?

@vészmadár (pica pica): én hajlamos vagyok kötözködni idejárni :), de ebben pl. teljesen igazad van.

én is szeretek belekötni az élő fába is:)

@vészmadár (pica pica): A pásztor nekem túl általános. Attól függően nevezem meg, milyen állatot őriz. Kondás, gulyás, juhász, ilyesmi, bár lehet, hogy ezek is idegen szavak voltak valamikor :-). A többiben igazad van. :-) Az alapelv inkább az, hogy ha lehet, olyan szavakat próbálok használni, amiről számomra nem nyilvánvaló, hogy idegen szavak.

Most akkor háromszor fog megjelenni a hozzászólásom? :-S

@nitro1: amiről számodra nyilvánvaló, arról egy 10 év múlva cseperedő gyereknek nem lesz az. Neki anyanyelvi szó lesz. Én akkor győződtem meg erről, amikor Pécse(TT)n láttam egy "garage" feliratú táblát, ránézésre 1965-ből származót. A foteuil-ről, frigidaire-ről stb. nem is beszélve.

@nitro1: jajmár, a libapásztor asz libapásztor, a lekipásztor meg lelkipásztor. Az meg nem mérce, neked vagy nekem mi a természetes vagy idegen eredetű.

Nekem jó mérce. :-P