korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

  • Közbiztonság Szilárd: "újságíró, vagyis olyan ember, aki hivatásszerűen foglalkozik szöveggyártással, tehát az átlagos m... (2021.01.19. 21:30) A kongruencia sejtelmes köde
  • Közbiztonság Szilárd: @is: Hát ez sajnos nem igazán állja meg a helyét. @crix: Ez azért elég szomorú. Mármint hogy ne... (2021.01.19. 20:17) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Igen, mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtok... (2021.01.19. 20:00) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtokos, eg... (2021.01.19. 19:56) A csúnya fiúk szíve
  • Alienita999: Szia! A dátumokra lettem volna kíváncsi... A -tól-ig-ra... Ha számokkal írjuk. Meg a dátumok közö... (2017.03.12. 11:35) Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok
  • Utolsó 20

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

A magyar nyelv halálos ítélete

Ortográf Cirkusz

2010.11.11. 07:11 don B

Szép példamutatás volna, ha Schmitt Pál, mondjuk, Kovácsra magyarosítana. Hályogkovácsra még inkább.

248 komment · 1 trackback

Címkék: alkotmány ortográf cirkusz nyelvművelés schmitt pál nyelvi jogok sándor klára

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr852438800

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Arcul történő csapás 2010.11.11. 09:14:27

Most, hogy csupa okos ember nyilvánul meg az alkotmánytervezet shmittpáli kiegészítéséről, én is ideírom, amit gondolok arról, hogy Zaphod elnökünk szerint, a magyar nyelvet alkotmányilag védeni kell. Előtte azonban parabola, kivételesen majom, sárkány...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"A nyelvhasználókat szólja meg. Az embereket becsmérli, hülyézi, gyalázza. Diszkriminál. Gazemberkedik. Úgy-e, elnök úr?"

Bagoly mondja verébnek. A posztíró blogja éppen ennek szellemében készül.
Hát, én ugyan rühellem a fityeszt, meg ezt a smittpált is, ezt az írását se olvastam, nem is érdekel, pláne, hogy az alkotmányba akarja ezt tenni, ami butaság - de ha már felvetődött: van abban valami, amit mond. Sajnálatos, hogy ő is, meg az ellene felszólalók is a végletekig sarkítják a mondandójukat. Mintha semmi közös nem volna a magyar nyelv tekintetében a két fél között... Pedig csak van valami.... ugye?
@G.d.Magister: drága barátom, el vagy tévedve :)
Én egy kukkot nem értettem ebből a posztból.

Ki és mit akar a nyelvvel? Miről van szó? Nem lehetett volna ezt egyszerűbben elmondani? Érthetően? Magyarul?

Mit akar az elnök és mit nem akarunk mi?....vagy mi is itt a konfliktus tárgya?
Hogy a magyar nyelv kincs - ezt tudtuk. Mondott valaki mást? Vagy mi van?

Ajánlnék valamit a posztírónak: ha este megír egy szöveget - másnap reggel, kipihenten, olvassa át újra - mielőtt publikálná.

Sőt: képzelje el azt, hogy szól neki a főszerkesztő, hogy nincs ennyi hely - meg kell húzni a cikket mondjuk a felére.

Na kérem: amit kihúzna ilyenkor....azt már be se írja. Sokkal érthetőbb lenne tőle a cikk.
.
@ashnur: drága akárki, olvasgasd ezt a blogot, mielőtt beszólsz. :D
Kiváncsi vagyok a cikkíró szlovák nyelvtörvényre írt véleményére.Ezek szerint nem igaz,hogy "nyelvében él a nemzet"(Arany János).Kazinczy Ferenc meg hülye volt.Én azért nem szeretném azt,ami az angol meg a francia sajátossága,hogy külön kell tudni az írott és a beszélt nyelvet.
Lehetne pl. azzal kezdeni Schmitt népművelő-nyelvápoló mozgalmát, hogy az általa első helyen aláírt NENYI a magyar helyesírás szabályainak megfelelően kerül sokszorosításra. Már például a címben elhangzó felszólító mondat végére is pont helyett felkiáltójellel.

De azzal is lehetne folytatni, hogy a jogszabályokat magyar nyelven írják, a jogászi helyett. Max. 3 soros mondatokban (és nem Kertész Imre stílusában), köznyelvi szavak használatával. "Visszterhes ingatlanátruházás"? Lófaszt. Lakáseladás. (Aztán a gyengébbek kedvéért apró betűvel ki lehet fejteni, hogy különálló házakra és telkekre is vonatkozik.) Amit Józsi bácsi nem ért meg Alsókisbütykösről, az nem jó jogszabály. Amit adószakértők sem értenek meg, és akadémiai nyelvészek vitatkoznak rajta, hogy a figyelmetlenségből lehagyott vessző miatt így most mit is jelent, azért meg egyenesen sóbánya megnyitását javaslom.
Ez a sándorklárás idézet az elején ez vicc?

"...Azér nem fejtegetem én ezt, mer olyan mindegy, ha Schmitt Pál a hont meg a nyelvet kivont párbajtőrrel, akkor kivont párbajtőrrel."

Tessék mondani, és ez így most hogy?

Az "azér"-tól és a "mer"-től eltekintve is.
@G.d.Magister: Szerintem a donB munkaköri leírásában nincs olyan, hogy ő jeleníti meg a nemzet egységét.
A nyelv védelmével semmi baj nincs, csak éppen nem mindegy, hogy miként teszik. Schmitt olyan amilyen. Amit most a szájába adtak, az nyilvánvalóan baromság, de amiket a posztoló összeírt, az sem jobb semmivel. Továbbá valljuk meg őszintén, hogy annak az Indexnek a hasábjain - amelyen jóformán csak helyesírási és fogalmazási hibáktól hemzsegő cikkek születnek - nyelvtani kérdésről olvasni meglehetősen groteszk. Bár ezt most így végiggondolva már nem is meglepő, hogy az Index ellenzi a nyelv szép és választékos használatát, tökéletesen harmonikus eddigi "írói" gyakorlatukkal.
„Füldugó, szemellenző, riadt kucorodás a sutba.” Egy n- betűt kéretik hozzátenni. Hol? A sutban.

A magyar nyelv fontos, mert alapja az idegennyelveknek. Sajnos a magyarok nem beszélik a sajátjukat, így igen nehéz nekik megtanítani más országokéit.
Pl. azt mondja a tanár: határozószó. Ma ezekkel foglalkozunk angol órán. A gyerek simán rákérdez: mi az a határozószó? Pártállástól függetlenül. Ez egy alapprobléma. Ön nem így látja?

Aztán lehet beszélni arról, hogy a köztársasági elnök miként, de előbb legyen ott kőkeményen, hogy Zsadon Béla, az Index újságírója hogyan látja. „Azt a nyelvet, és úgy, ami van neki, és ahogyan tudja.” – írja.
Két idézet erre:
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségesig mívelni kötelesség." (Kölcsey Ferenc)
"Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok. S azt meg kell védened." (Füst Milán)
Schmittet lehet szeretni és utálni, mint minden politikust, ugyebár. Ebből a blogbejegyzésből megtudhattuk, hogy a szerző utálja. De ezt jóval rövidebben, egyszerűbben is megfogalmazhatta volna.
"A magyar nyelv fontos, mert alapja az idegennyelveknek. Sajnos a magyarok nem beszélik a sajátjukat, így igen nehéz nekik megtanítani más országokéit."

Na, EZ AZ a rettenetes faszság, amit minél gyorsabban el kellene felejteni. Hát szerinted mi a redves lófaszt beszélnek a magyarok, ha nem magyart? Magyarul beszélnek azok bizony, olyannyira, hogy az a magyar, amit mi, magyarok beszélünk. Redves lófasszal meg lájkolással egyetemben.
Van, aki egz magzar nzelvi t;m'hoy ]gz sy=l hoyy',

Pardon, bocsánat, átkapcsolok.
Tehát még egyszer:

Van, aki egy magyar nyelvi témához úgy szól hozzá, hogy az írásjelek után nem ír szóközt.
Nem tudom, hogy történhetett, de már volt hét komment és MINDENKI használt ékezeteket.

Itt kellene kezdeni.
Szeretnék már látni egy pár blogtulajdonost, aki kimoderálja az ékezetnélkülieket. Meg a szóköztnemírókat. Metg a mondatotkisbetűvelkezdőket.

A magyar nyelv védelmében.
Merthogy, amíg az internetes "kultúra" tért hódít, a magyar nyelv pusztul.

A legegyszerűbb dolog azt kiabálni, hogy NYELVTANNÁCI. !!!
Meg magyarázkodni, hogy mobil, meg mac, meg céges, meg kölcsöngép. Lóf@$2+, hölgyeim és uraim, kedves elvtársak, barátaim. (nem kívánt törlendő)

1. Magyarnak kell lenni
2. Telepíteni kell a magyar ékezeteket
3. Ha kell, meg kell tanulni, hol vannak az angol billentyűzeten a magyar betűk. Vagy felírni egy cetlire és odaragasztani valahova, ahol látszik. Vagy, ha egyik sem megy, elmenni a francba és usában, németben vagy tagalogban kommentelni.

Ilyen egyszerű (LENNE) a világ.
@flamer:
Akkor mondj egy határozószót és elhiszem, hogy tudsz magyarul.:)
..de emberül tudsz-e az még mindig kérdéses marad, ahhoz más stílus dukál!
@knausz: Teljesen egyetértek. Aki a saját nyelvét nem tanulja meg jól, az idegen nyelven is csak makogni fog. Egy idegen nyelv megtanulásának az alapja a saját anyanyelv tudása.

És nem kéne azt hinni, hogy ma csak Magyarországon van hátrányos helyzetben az, aki nem beszél jól magyarul. Bármely országban hátrányban vagy, ha nem beszéled jól az ország nyelvét. Nem kapsz ám "állami támogatást", hogy megtanuld, ez vicc. Lehet, hogy az elején - jó esetben - beíratnak egy alapfokú tanfolyamra, de ha nem tanulsz meg jól beszélni az adott nyelven, hátrányban leszel. Ez van, lehet sírni. De legalább beszélni azért meg kéne tanulni rendesen (akár magyarul is, C középfokon...)
@knausz: Milyen határozószót parancsolsz?

hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1roz%C3%B3sz%C3%B3

Tudok magamtól is:
itt,
most,
szépen,
magyarul...
@knausz: Valamit elbaszottul keversz. Mi köze a nyelvtani terminus technicusok ismeretének ahhoz, hogy beszéli-e valaki az adott nyelvet? Semmi. Már akkor vígan beszéltek magyarul, amikor a világon senki sem beszélt határozószókról, már csak azért sem, mert maga a szó sem létezett.
Hát Sándor Klára is jól megmondta. Tanultabb nemzetek nem védik a nyelvüket. Legalább azt is megtudtuk tőle, hogy a franciák civilizálatlanok.
Hogy Schmitt esetleg hülyeségeket, túlzásokat csinál az ügyben, hogy a kisebbségek nyelve is védelemre szorul, az elképzelhető, de hogy magát a nyelvművelést is megkérdőjelezzük, az azért elképesztő. Miért írnak olyan marhaságokat, hogy ha tízmillióan beszélnek egy nyelvet, akkor azt nem fenyegeti veszély? Kicsit tanulmányozhatná az íreket! Nem tűnik fel, mennyire rátelepszik az angol a nyelvekre, a miénkre is? Egyszerűen elképesztő, hogy volt országgyűlési képviselők ennyire tájékozatlanok vagy érzéketlenek legyenek a cikkíró úrral egyetemben. Lehet itt poénkodni azon, hogy blog helyett villanynaplót lehessen csak írni, de vajon a másik oldal ellen a "sándorklárák" miért nem tiltakoznak? Mert az teljesen rendben van, hogy bolt helyett shop lesz, hajléktalan helyett hómlesz és lájkoljuk a dolgokat? Avitt, maradi mucsai akinek ez nem tetszik? Hogy az angol tükörfordítás miatt elfelejtjük azt a szót, hogy Csehország, mert a drága angolszászoknak nincs rá szavuk, s Cseh Köztársaságot hallok a tv-ben, miközben Norvégia az Norvégia, nem Norvég királyságként emlegetjük egy útifilmben. Ezek persze rendben vannak, igaz kedves Sándor Klára és Zsadon Béla?
És mindenképpen hozzá kell tennem: semmi politika. A politika kisajátítja még a magyarság meghatározásait is.

Magyar, aki nem velünk van - MONJÁK.
Nem igaz. Magyar, aki magyarul beszél, ír, gondolkozik.
Magyar, aki itt él, itt adózik (vagy itt adócsal...), magyar rendszámú autója van, és a többi.
Utoljára, de nem utolsó sorban, magyar blogokon magyarnak látszik.

A politikában meg - nem kerülhetjük meg a problémát, mert létezik - a magyarság érdekeit képviseli.
Elsősorban az itt élőkét, de ez már sajnos megint a mocskos politika.
@knausz: Egyvalami kimaradt a gondolatmenetből: 2010 van. Ha Kölcseytől veszünk idézetet, akkor emlékezzünk arra is, hogy miért írta azt amit. Az, hogy akkoriban a német volt a hivatalos nyelv pont annyira zavarta a magyarul beszélni kívánókat, mint manapság a jól ismert diszkriminatív nyelvtörvény Szlovákiában. Nem hiszem, hogy nekünk is idáig kéne süllyednünk. Sőt! Hiszen Kölcsey óta feltalálták a tévét és az internetet (meg sok minden egyebet), és pár évtized alatt kiderült, hogy a 14 millió magyarul beszélő ember a Föld népességéhez viszonyítva, hogy is mondjam, elég kevés. És ezen semmilyen elnöki dokumentum, vagy alkotmánymódosítás nem változtat.
@Mocoria:
Kellett hozzá internetes segítség? Amikor azt mondom, baj van a magyar nyelv oktatásával, az onnan indul, hogy szépen, jól, magyarul, emberül.. a határozószó a hogyan? kérdésre felel és akkor angolul is egyszerűbb lesz képezni.

Amiket elmondtál azokkal maximálisan egyetértek!
@flamer: "Redves lófasszal meg lájkolással egyetemben"

bezony. 1t értek

de, ezt a magyar nyelvet nem kell megvédeni semmivel és semmitől, mert úgysem adjuk
@na__most__akkor: "Merthogy, amíg az internetes "kultúra" tért hódít, a magyar nyelv pusztul"

namármost

mivel az interneten én (most) magyarul nyomulok, ezért az internetes kultúra is része a magyar nyelvnek. Mivel az internetes kultúra lényegesen fiatalabb a "felkent" (esetleg már kissé berozsdásodott) magas magyar nyelvnél - annak ápolóinál - ezért ez a kultúra friss, kissé fésületlen, fiatal.... Majd kialakul, mint a púpos gyerek a prés alatt.
@knausz: a gyerek nem tudja definitíve, mi az a határozószó. Lehetséges, mi több, igaz. Tegyük hozzá, hogy mivel a nyelvtani elnevezéseink a görög grammatikán alapszanak (már tudtommal), egy csomó esetben a mi nyelvtanunkba igazándiból csak beleerőltetni lehet a dolgot. De ez mind mellékes, ugyanis a kérdés az: tud-e a sopánkodó olyan 4 évesnél idősebb, ép értelmű magyar anyanyelvű beszélőt mutatni, aki a határozószókat, ha meg tudja nevezni így őket, ha nem, nem a magyar nyelvtani jellegzetességeknek megfelelően, szabályosan használja?

ugye azért, mert valaki nem tudja megnevezni a szív mind a négy üregét, nem szívbeteg?
@Mocoria: "Egy idegen nyelv megtanulásának az alapja a saját anyanyelv tudása"

bocsi, tévedsz. Nem. Idegen nyelvet nem az anyanyelv alapján tanulod (bár a nyelvtanarak így csinálják, mert nincs rá más módszer - csak ez ekkor még egy halott tudás). A nyelvet használatban tanulod meg és nem fejben végzett folyamatos fordításokkal - mert akkor meg nem beszélsz, hanem csak agytornát végzel ...
@knausz: "riadt kucorodás a sutba.” Egy n- betűt kéretik hozzátenni. Hol? A sutban."

he?

Hová: sutba ...
@na__most__akkor: a chat, az sms, a blogok kommentje mind beszélt műfaj, csak le van írva. Vagy másképp: egyfajta gyorsírás, széljegyzet-alkotási metódus, akármi. Pontosan olyan felesleges ekézni, mint azon sápítozni, hogy az egyetemi előadáson készült jegyzetben nemszabványos rövidítéseket alkalmazok, nem tartom be a francia bekezdés tipológiai szabályait vagy spácium helyett ponttal tagolom a nagy számokat, neadjisten le merem írni, hogy 65k huf (azaz hatvanötezer forint).
@Bogyó 2: "Hogy az angol tükörfordítás miatt elfelejtjük azt a szót, hogy Csehország, mert a drága angolszászoknak nincs rá szavuk, ..."

bocsi. Ez nem a nyelv védelme, hanem a magyar fordító ipar minőségi szintje csupán.
Szerzőnek teljesen igazat adok. A problémák abból fakadnak, hogy sokan a nyelvhasználatot értik "nyelven", holott a kettő ég és föld. A kommentekből látszik, hogy sajnos még nyelvtanárok(?) is összekeverik a nyelvtudást a nyelvtani kategóriák ismeretével. (Tudhatok én tökéletesen egy nyelvet anélkül, hogy tudnám, mi fán terem a "határozószó". Hiszen édesanyám sem úgy kezdte a nyelvoktatást, hogy "ma pedig a határozószókat vesszük", hanem úgy, "mond szépen: 'anyu'".

A nyelvet megőrizni kötelességünk, Füst Milánnak ezzel a szép gondolatával egyet tudok érteni, mint ahogy Kölcseyével és Arany Jánoséval is. Szerintem azonban egyikük sem gondolta azt, hogy a nyelvet megvédeni félművelt politikusok nyomására nyelvileg korlátolt jogászok által összetákolt törvénnyel kell. Hanem úgy, hogy pl. esténként magyar népmeséket olvasol a gyerekednek, vagy az iskolában kiváló tanárok megtanítják a neki, mi a különbség a -ba/-be és a -ban/-ben ragok között...

Sándor Klára 1984-et vizionáló, (feltételezem) szándékosan hat elemista színvonalon karistolt kirohanása jól mutatja, milyen indulatokat gerjeszt az a szóösszetétel, hogy "nyelvvédelem". Pedig csak tiszta vizet kellene önteni a pohárba. Több jó tanárt, kevesebb értelmetlen törvényt!

(Évek óta röhögünk és borzongunk a primitív szlovák "nyelvtörvényen" - nehogymár' mi is megalkossuk a magunkét.)
Lehet, hogy off, de azért elmesélem.

Volt nekem egy rettenetesen dadogó, idős barátom. Ez a barátom olyan precizitással és tömörséggel fejezte ki magát, hogy a két percig tartó ddddaaaa-dadogós mondatában több velő volt, mint mások féloldalas, cikornyás körmondatában.

Szigorúan formailag nézve a barátom rettenetesen randán beszélt. De azért nem adnám egyetlen mondatát sem egy formailag helyesen beszélő, de üres fejű ember félnapnyi mondandójáért.
A -ba, -be, -ban, -ben toldalékok össze-vissza keverése, de főleg a -ban, -ben rövidítése is (pl. "Ezt tanultuk az iskolába".) a nyelvtan fejlődésének a része?
@Sadist: a vicc, hogy lehet. Ma sokaknak bántja még a fülét (nekem is), de logikailag - mivel mindig kontextusban áll - nem lehet a rövidítést kifogásolni. Majd a jövő eldönti. Vagy a többség (nem az x/y-os).
@vészmadár (pica pica):
"neadjisten le merem írni, hogy 65k huf (azaz hatvanötezer forint)"

Rövidítesz? rendben van, jogos.
De akkor miért nem az írod a huf helyett, hogy Ft???? az kevesebb betű, és mellesleg a forint szabályos rövidítése.

És a 65k helyett azt is írhatnád, hogy "65e" ami szinten ugyanannyi karakterrel fejezi ki, hogy "hatvanöt-ezer" csak éppen magyarosabb...

De nem, te akkor is az angol formát használod, amikor a magyar forma ugyanolyan rövid - sőt még rövidebb is...
@Baldvogel:
"Szerintem azonban egyikük sem gondolta azt, hogy a nyelvet megvédeni félművelt politikusok nyomására nyelvileg korlátolt jogászok által összetákolt törvénnyel kell. Hanem úgy, hogy pl. esténként magyar népmeséket olvasol a gyerekednek, vagy az iskolában kiváló tanárok megtanítják a neki, mi a különbség a -ba/-be és a -ban/-ben ragok között..."

Igen!
@knausz: @Mocoria: Attól még, hogy valaki a nyelvtani rendszerrel nincs tisztában, attól még bizony anyanyelvi szinten beszéli az anyanyelvét. Annál jobban beszélni nem lehet. És bizony a nyelvtani rendszer ismeretének hiánya sem fogja megakadályozni abban, hogy egy másik nyelvet megtanuljon. Mert ha nem is ismere a szófajok NEVÉT, a mondatban betöltött szerepüket ismeri. Tudja, hogy a SZÉP nem ugyanaz, mint a SZÉPEN, és tudja is helyesen használni őket. Akkor is, ha nem tudja, hogy mi a két szófaj neve.

Ettől függetlenül szerintem is fontos (lenne) a nyelvtani ALAPszabályok alapos megtanítása az iskolában, de attól még, ha valaki nem ismeri őket, élhet teljes életet, és képes lehet idegen nyelveket is megtanulni (pl. a határvidékeken az a falusi gyerek is megtanul(t/hatott/stb) 2 nyelvet, aki az iskolában mondjuk csak az egyiket tanulta, vagy nem is járt iskolába, és a szülei is csak 1 nyelven beszéltek...
Ígéretesnek tűnt, mert szeretek a nyelvvvel kapcsolatos dolgokról olvasni. De ez egyszerűen bő lére eresztett híg fos volt, ami nem mondott semmit. Nem volt türelmem végigolvasni.
Mint a szakítósblog, csak a téma más...
Érdemesvoltkinyaggatnibelőledeztacikket.
Amagyarnyelvfennmaradásának egyetlenkulcsa azonlinetartalom.
@TH: " És bizony a nyelvtani rendszer ismeretének hiánya sem fogja megakadályozni abban, hogy egy másik nyelvet megtanuljon."

bezony. Vajon hányan tudják mi az az állat, h "Plusquam perfectum"?
@Shinigami Daiko:
"bocsi. Ez nem a nyelv védelme, hanem a magyar fordító ipar minőségi szintje csupán. "

A kettő összefügg. A fordítóipar azért egyre rosszabb, mert egyre kevesebb az olyan ember, akit zavarnak ezek a hibák. Az, hogy a félrefordításokat kipécézik egy pár blogban, az sajnos csak azt mutatja, hogy x embert zavar ez - de a sok tévénézőt, illetve magát a fordítót, és a fordítást felhasználó tucatnyi műsorkészítőt egyáltalán nem...
@Shinigami Daiko: @Mocoria: Külföldön tanulok külföldiül, így a tanárnak esélye sincs rá, hogy a magyarra építse az oktatását. Így aztán teljesen mindegy, hogy tudok-e magyarul hozzá...
@Shinigami Daiko: Szerintem meg igenis lehet kifogásolni, mert különböző dolgot jelent. Járkálni a szobában nem ugyanaz, mint járkálni a szobába. -ba, -be esetén a cselekvés célállomása az adott hely, míg -ban, -ben esetén a cselekmény már az adott helyen megy végbe.
@knausz:

„»Füldugó, szemellenző, riadt kucorodás a sutba.« Egy n- betűt kéretik hozzátenni. Hol? A sutban.”

Ez ANNYIRA SZÉP, tanítani kellene. Van négy mondatszerkezet:

1. Sutba kucorodik. [Hova?]
2. A sutba kucorog. [Hol?]
3. A sutbaN kucorog. [Hol?]
4. *A sutbaN kucorodik [Hova?]

A négy közül csak egyik hibás (hibás := a nyelvhasználók természetes nyelvhasználatában nem megtalálható, semmilyen nyelvváltozatban sem). A negyedik, igen, amelyiket fölmutattad itt, muhaha.

Az én anyanyelvemben a 2. és a 3. közül bizony a 2. a természetesebb, és bár a 3.-at sem tartom hibásnak, de csak akkor használom, ha olyan idegen környezetben vagyok, amelynek a nyelvi előítéleteitől tarthatok, és nem akarok hosszan magyarázkodni a témában.

Szóval ebbe a pofonban belefutottál :)
@knausz: "a határozószó a hogyan? kérdésre felel"

Hű, de sommás! Talán gondold át még egyszer. Vagy inkább nézz utána. Valóban gond lehet a magyar nyelv oktatásával.
@Terézágyú: egy kiragadott példa volt, de ha már belemegyünk: a jegyzetelés nem csak és kizárólag azt jelenti, hogy a legrövidebb formát alkalmazod, hanem azt, hogy azt az írott minimumot veted papírra, ami alapján egyértelműen rekonstruálni lehet az eredeti szöveget. a 65k nekem azért természetes és kézreálló, mert a műszaki életben a kilo- prefixum jele. Szval nem csak azért használom, mert rövidebb, hanem mert ez idézi fel bennem legtermészetesebben azt a folyószöveget, hogy hatvanötezer forint.

Mivel tanultam angolt, elég sokat, és írásban használom is, nekem természetes az angol nyelvi elemek használata (ezért is chat-nek írom, nem csetnek). Nem állok neki bizonygatni, hogy képes vagyok írásban igényes szakmai vagy szépirodalmi stílusban alkotni, én bízom benne, hogy így van. Úgy érzem, de ez szubjektív vélemény, hogy az angol középszintű és a latin nyelv alapfokú ismerete, kiegészítve az orosz felületes "megízlelésével", inkább javított a nyelvhasználatomon, mint rontott.
A nyelv egy (nép)csoport egyik fontos (ha nem egyetlen) vagyontárgyának, a kollektív tudásnak a legfőbb hordozója. Kollektív tudás alatt értem a munkához való viszonyt, az irodalmat, a spirituális/szellemi tudást (bármi is legyen az), ésatöbbit. A kollektív tudás az, ami az csoportot nagyrészt megkülönbözteti a másiktól. A világon a különböző (nép)csoportok általában igen erősen önazonosak, tehát egy kevéssé jó öndefinícióval (vagyis kollektív tudással) rendelkező népcsoport jellemzően hátrányban van a többivel szemben.

A nyelv tehát minőségét tekintve igenis fontos. Sok minden miatt fontos, de a fenti miatt különösen. Szellem nélkül nincs ember, lásd Faludy recski emlékezéseit. A nyelv tehát rendelkezik egy mennyiségi dimenzióval, amely ebből a szempontból most kevéssé érdekes (szerintem), sokkal fontosabb a kifejezőerő (mint minőségi dimenzió). A kifejezőerő a nyelvek egy olyan attribútuma, amelyet a modern nyelvészek igyekeznek vagy az áltudomány térfelére átrugdosni, vagy valahogyan nagyon bután megfogni (lásd Chomsky).

Nem megyek bele abba, hogy az arámi/óhéber vagy a szanszkrit mennyire (exponenciálisan, Chomsky kedvéért) és milyen módon nagyobb kifejezőerővel bír, mint a görög, amelyet ha kivonunk mondjuk az angolból, akkor alkalmatlan lesz az univerzális fogalmak jelölésére (ezeket mind a görögből vagy latinból vette át). A magyar nyelv tehát nem azon tengely szerint jó vagy rossz, hogy mennyire "érintetlenül magyar", hanem hogy mennyire alkalmas a magyar nyelv közös tudásának hordozására.

A nyelv megfelelő használata továbbá fegyelmezettségre, megfelelő értelmi szintre és műveltségre utal. Ha erőszakosan propagáljuk a mindent lehet, hiszen a nyelv önmódosító élőlény gondolatot, akkor elvesszük a választékosan beszélni kívánó emberek lehetőségét attól, hogy meg tudják különböztetni magukat a suksükkölő tömegektől: ez is beleavatkozás a nyelvbe, nem?
Pedig ráfér a Magyar nyelvre a törvényi védelem, csak nem az Alkotmányban kéne védeni, hanem alacsonyabb szintű törvénnyel, és szankcionálni.
Egy közszereplő szájából elhangzó hiba és durr 5000 euronyi büntetés. Helyre is állna a költségvetés egy szempillantás alatt.

X.Y. az IMF-et ájemefnek mondja és mehet a bünti.
A magyarban az I (i) magánhangzó nem (áj).
A GDP-t leghet úgy ejteni, ahogy azt írják, vagy ha már beivódott a nyelvünkbe kiejtés szerint akkor írjuk is úgy, hogy Dzsídípí.

A Nemzeti Nyomozó Irodát meg NNyI-nek illik rövidíteni, mert a magyar ÁBC-ben külön jele van az N.nek és az Ny-nek.
@Shinigami Daiko:

Azért az nagyon látszik pl. egy falusi iskolában, hogy azok tanulják meg az idegen nyelvet (ma ugye az angolt), akik a magyar nyelvben is jók. Tehát igenis összefügg a "nyelvi műveltség" és a nyelvtanulás.

"Nyelvileg műveletlen" emberek olyankor tanulnak meg egy idegen nyelvet, amikor olyan nyelvi környezetbe kerülnek, és akkor "ragad" rájuk...
@Shinigami Daiko: "Vajon hányan tudják mi az az állat, h "Plusquam perfectum"?"
Elvileg mindazok tudják, akik tanultak latint vagy valamilyen újlatin nyelvet mondjuk, nem?
@Shinigami Daiko: Mindenki tudja aki beszél németül.
@Sadist: ezt elég sokszor végigzongoráztuk, de röviden: MINDEN magyarul beszélő nyelvhasználó SZÓBAN bezony eltűnteti a különbséget a -ba és a -ban között. Szval, hacsak nem rettentő affektálva beszélsz, hidd el, te magad is úgy mondod, hogy aszobába lakikittbenn. Érdekes módon, mégsem keveredsz soha ellentmondásba, hogy Veszprémbe gyalogolsz (oda tartasz) vagy Veszprémben, azaz ott vagy és sétálsz. Plusz nem igaz, hogy aki írásban sem jelzi ezt a különbséget, az keveri a helyet az iránnyal, hiszen egyikük sem mondja azt, hogy itt vagyok Pestre.
@kukac2007:
"Pedig ráfér a Magyar nyelvre a törvényi védelem, csak nem az Alkotmányban kéne védeni, hanem alacsonyabb szintű törvénnyel, és szankcionálni."

Nono... a magyar melléknevet továbbra kisbetűvel írjuk... :) fizetsz a hibádért? :)

"az IMF-et ájemefnek mondja és mehet a bünti.
A magyarban az I (i) magánhangzó nem (áj)."

Nono... a BBC-t is bíbíszínek mondjuk... De persze az USA az usa és jueszéj...

"A Nemzeti Nyomozó Irodát meg NNyI-nek illik rövidíteni, mert a magyar ÁBC-ben külön jele van az N.nek és az Ny-nek."

Hát igen. Attól tartok, hogy a kettős betűk ki fognak halni... főleg ha az államigazgatásban is olyanok dolgoznak, akik hiányoztak általános iskolában a nyelvtanórákról...
@Terézágyú: ok. valamennyi igazad van.

Én azonban - (egyebek között) gyakorló fordító lévén - a kérdést a gonosz kapitalista szemlélettel (?) másként látom: a piac ebben a szektorban leszabályozza a kereslet minőségi igényét. Vagyis azt mondja, h ide elég ez a színvonal. A helyzetet semmilyen állami / központi / szervezett beavatkozással (pl. a sokx javasolt árkartell) nem lehet befolyásolni. Az ilyesmi csak egyeseket - keveseket juttat kivételezett helyzetbe, akiket később a piac (esetleg) ugyanúgy bedöngöl.

A nyelv használata, ebből fakadó fejlődése szintén magyarázható a piac törvényeivel: erre van igény. És amire igény van, az szent, mert az emberek (+ a zemberek) ezt fogják szeretni.

röviden ennyit
@Desmond77: na, mongyad már meg gyorsan magyarul
@Sadist: Nem.

A szobába járkálni az egy dolgot jelent, a szobába (!) maradva, abból ki nem lépve járkálni.

Azt, hogy a szobába belépett, illetve onnan eltávozott ismételten többször a tárgyalt időintervallumon belül a célszemély, azt már az igével is jelezzük: ki-be járkált a szobába.

Éppen ezen redundancia miatt szűnt meg a nyelvhasználók többségénél a két rag közti különbség, mivel az igealak maga is kódolja, hogy a bővítmény irányt, vagy helyszínt fejez ki. Ha ez nem így lenne, ha nem lenne egyértelműen eldönthető a ragkülönbség nélkül, valószínűleg nem így alakult volna.

Az állítás az, hogy még a mára jórészt kikopott ragmegkülönböztetést erőltetők is kisebb-nagyobb arányban fölfedezhetik saját beszédjükben a helyszínmegjelölésre használt -ba/be ragot, ha nem figyelnek oda, csak mondjuk fölvételről visszahallgatják magukat. Mert ez a természetes.
Három megjegyzés:
1. az angol (vagy inkább amarikai) nyelv védelmére milyen intézkedéseket tettek?

2. A családi név mindenki sajátja, annak magyarosítása nem jelentheti azt, hogy ezzel még magyarabb lett!

3. Az angol (amerikai) nyíelvi imperializmus demokratikus jelenség-e, ha nem akkor mit teszünk ellene?
@Terézágyú: "Azért az nagyon látszik pl. egy falusi iskolában, hogy azok tanulják meg az idegen nyelvet (ma ugye az angolt), akik a magyar nyelvben is jók."

Nem esetleg csupán a (nyelvi) intelligencia kérdéséről van szó? Ami ugye nem ismeretanyag mennyisége?

Sztem akinek jobbak a nyelvi, kifejező adottságai, a falusi iskolában is jobban fogja megtanulni az idegen(?) nyelvet. Akinek meg matematikai adottságai vannak, abból rosszul beszélő jó mérnök lehet. Mondjuk.
@TH: jó Neked. Amúgy ez a legjobb módszer.

Nem akarnék belehágni a magánszférádba, de mondják még, h nyelvet tanulni legjobban az ágyban lehet. Bár, ez mintha nem magyar mondás lenne (eléggé szemérmesek/képmutatóak errefelé az erkölcsök).
@vészmadár (pica pica):
"a 65k nekem azért természetes és kézreálló, mert a műszaki életben a kilo- prefixum jele. "

Fogadni mernék, hogy a "k" csak azóta terjedt el ebben a funkciójában, amióta az angol számítógépes nyelv ennyire ránk települt.

És igen, ez nézetkülönbség oka hogy te CSAK AZÉRT IS ezt használod. Még véletlenül sem azt mondod, hogy "igen, tulajdonképpen igazad van, írhatnám 65e-nek is, de hát én ezt szoktam meg, mint műszakis"...
@Shinigami Daiko: Mit is mondjak magyarul? A kérdésed az volt hogy kik ismerik.
Nem igazán értem a felháborodást.
És nem árt rögtön az elején valamit tisztázni.
Az említett három, a nyelvet érintő alkotmányba behelyezendő mondat senkinek nem árt.

Zsadon Úr is csak szükségességet kérdőjelezi meg, esetleg értetlenségét kérdőjelezi meg, majd alternatívákat sorol egyéb nyelvek tekintetében.

Az alkotmány tele van ilyen, és ehez hasonló egyeseknek lózungnak, másoknak sokat jeelntő dolgokkal:
pl: "A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával."

Szóval amíg senkinek nem ártó, másoknak sokat jelentő dolgokról beszélünk addig én nem bánom ha teletűzdelik ezekkel.

De azzal bizony rengeteg problémám van, ha Zsadon Úr és barátai rikácsolva vetik magukat minden mondatra melyben a "magyar", "nemzeti" szavakat hallják.
@Shinigami Daiko:
"Nem esetleg csupán a (nyelvi) intelligencia kérdéséről van szó? Ami ugye nem ismeretanyag mennyisége?"

Nem tudom, tehát szerinted létezik olyan, hogy valaki alkatilag képtelen idegen nyelvet tanulni? :) Sokak szerint ez butaság - én nem tudom, vitatkozz ebben a témában velük :)
Mindenekelőtt egy szó. Korrektorblog.
@TH: Szerintem ez a téma itt némileg off, de az anyanyelveddel nem is a tanár dolgozik, hogy megtanítsa neked az idegen nyelvet (ilyet amúgy is csak a gyenge nyelvtanárok tesznek, vagy legfeljebb oviban), hanem te, amikor az első új nyelv megismerésekor az anyanyelvedben keresel támpontokat. A következő nyelv tanulásakor már mindkét nyelvet használod fogodzóként ("ja, igen, ez és ez a németben olyan/majdnem olyan/tök más, mint az angolban")... Jó esetben persze tényleg csak fogódzóként használod, és nem akarod az új nyelvet teljesen a régiből megérteni.

Elnézést az OFF-ért... ööö... izé... szóval a témától való eltérésért.
@comes: "az angol (vagy inkább amarikai) nyelv védelmére milyen intézkedéseket tettek?"

mese (nem tudom az igazságtartalmát megítélni, nekem egy ámerikai ember monda el):

valamikor nem nagyon régen esedékessé vált az ámerikai egyesült államok törvényeinek, szabványainak, stb. stb. írásos megjelenítése, összefoglalása, stb. Komoly esély volt arra, h az erre a célra választott nyelv a német legyen. Aztán lett az amerikai angol.

Ma komoly esély van rá - ha jól tudom - h az egészet kiadják spanyol nyelven is. Ettől vajon létrejön egy második / árnyék / ellen(?) USA? Sztem nem.
@vészmadár (pica pica): 1. Írásról volt szó, nem beszélt nyelvről. A "maradt" szót attól, hogy "maratt"-nak ejtem, mert egyszerűen az ember nyelve nem tudja erőlködés nélkül formálni ugyanannak a hangnak a zöngés és zöngétlen formáját egymás után, még nem fogom "maratt"-nak írni.
2. Én reggel elmegyek munkába, délután meg mondjuk megnézek egy filmet a moziban, és ha ezt elmesélem, én érdekes módon ejtem a szóvégi n hangot. Pedig nem beszélek affektálva. Akkor most nem vagyok magyar nyelvhasználó?
@comes:
"1. az angol (vagy inkább amarikai) nyelv védelmére milyen intézkedéseket tettek?"

Semmilyet. Az angol nyelv annyira elterjedt, hogy ott már semmilyen védekezés nem kell.
Nem kell és nem is lehetne védeni az angol nyelvet, mert annyi ország hivatalos nyelve, hogy nem lehetséges "általános védelem". Az angolok nem mondhatják meg pl. az ausztráloknak, hogy hogyan beszéljék az angolt.

"A családi név mindenki sajátja, annak magyarosítása nem jelentheti azt, hogy ezzel még magyarabb lett!"

Ez igaz, de ugye azért voltak nagy magyarosítási hullámok :)

"Az angol (amerikai) nyíelvi imperializmus demokratikus jelenség-e, ha nem akkor mit teszünk ellene? "

Ami "imperializmus" az nem lehet demokratikus :)
@Terézágyú: hm.

Nem vitatkozom. Csak.

Az pedig tapasztalat, h a sokaság egyedei sem használják a saját anyanyelvüket egyenlően magas(?) szinten. Mivel a nyelv használata közben nem önálló, embertől független dolog, hanem nagyon is az aktuális használó egyéniségének része, ezért valószínűnek tartom, h az idegen nyelv (? azmiaz) használatában is vannak eltérések. Márpedig, amikor nyelvtanulásról beszélünk, és az eredményét mérjük, akkor a fenti jelenséget vizsgáljuk.
Létezik olyan,hogy irodalmi nyelv és vannak külömböző szaknyelvek és/vagy nyelvhasználatok is valamint van a köznyelv és van argó is.Hogy kinek melyik nyelvhasználat áll közel a szívéhez az legyen magánügy,de a parlamentben azért ne legyen szabad káromkodni csak mert éljen a liberalizmus.
Ha jól emlékszem Esterházy Péter nyilatkozta valahol,hogyha a nyelvi stílusát kivesszük a prózájából akkor nem sok marad.
@Ronald: Nem is érthettél, mert ez egy köpködős, utálkozós cikk. A Schmitt egy szép német név, semmi baj nincs vele. Kiváló példa arra hogy a Magyar egy befogadó, toleráns nemzet, ha egy dolgozni, beilleszkedni akaró kissebségről van szó.
@Sadist:

„én érdekes módon ejtem a szóvégi n hangot. Pedig nem beszélek affektálva. Akkor most nem vagyok magyar nyelvhasználó?”

Ez nem volt az állítás. Ha mondjuk beszélgetünk, és tényleg ejted mindenütt az N hangot, akkor ez viszont bennem tényleg azt a képzetet fogja kelteni, hogy affektálsz. És ez a rokon- és ellenszenvek kialakulásának egyik összetevője, ha tudat alatt is.
@Terézágyú: "Az angolok nem mondhatják meg pl. az ausztráloknak, ..."

amennyire én ismerem a helyzetet, le se sz@rják. Nemhogy majd megmondják, he? Ugyan már, ilyen csak K-evropában jut egyeseknek eszébe.
@Shinigami Daiko:
"A nyelv használata, ebből fakadó fejlődése szintén magyarázható a piac törvényeivel: erre van igény. És amire igény van, az szent, mert az emberek (+ a zemberek) ezt fogják szeretni."

Hát erről van szó: igényesség. Helyes dolog igényesnek lenni? Ha igen, akkor tessék a nyelvvel kapcsolatban is igényesnek lenni... És nem "behódolni" a "zemberek" igényeinek...
@Terézágyú: Hát bizony. (Bár nem vagyok közszereplő.) Amúgy meg csak igazam van, hogy sitty-sutty be lehetne foltozni a költségvetést.

Persze sarkosan írtam dolgokat, de igen, ne legyen lenézve az aki a BBC-t bébécének ejti, ahogy azok is le vannak nézve sokszor, akik egy idegen szót nem angolosan ejtenek ki, függetlenül attól, hogy melyik nyelvből ered.
Lsd: AUCHAN (osan), nagyon sokaktól hallom ennek ellenére, hogy (Ósön).
Nem szabad elvárni, hogy a világ összes nyelvét ismerjék az emberek.
Más idegennyelvekben sem ragaszkodnak az eredeti kiejtéshez (pl. német, olasz, vagy akár az angol.)
Pl. a microfon szó az angolba is írásban ment át, ezért ejtik májkrofonnak. Ha hallás utján ment volna át akkor valószínüleg mycrofon-nak írnák.

Rengeteg nyelvben fel lehet ismerni az angol nyelvből származó szóelemeket, de ez csak kiejtéskor fedezhető fel, mert a saját helyesírásuknak megfelelően írják.

Nem gondolkodnak, hogy melyik nyelvből származhat.
Ha meg ragaszkodunk ahhoz, hogy azt valahogy mégis a saját jóérzésünknek megfelelően írjuk le amit hallunk, akkor az nálunk ne az angol legyen, hanem a magyar.
@Shinigami Daiko: Az egyik amerikai tagállam (nem tudom melyik)hivatalos nyelve lett volna egy szavazat híján a német.
@Leonard Zelig: ja, az egybeírás - különírás kérdésköre.

Ez - tágabban értelmezve - nyelvi diktatúra. Sokszor találkozom - igaz szakszövegekben leginkább - olyan összetételekkel, amelyeket egybe kell(ene) írni, de a fogalom a helyén nem kéri ezt, mert pl. eseti, vagy csak abban a kontextusban fordul elő.

Viszont olyanok, akik tudják, mi a plusquam izé magyarul, szeretnek ezzel a szabállyal (is) revolverezni.
@Sadist:
2. Én reggel elmegyek munkába, délután meg mondjuk megnézek egy filmet a moziban, és ha ezt elmesélem, én érdekes módon ejtem a szóvégi n hangot. Pedig nem beszélek affektálva. Akkor most nem vagyok magyar nyelvhasználó?

Erre kétféle válasz lehet:
1. Még sohasem vetted fel saját magad spontán beszédét és nem hallgattad vissza.
2. Ha mégis mozibaN-t mondasz, akkor meg modoros "magyar nyelvhasználó" vagy.
@Shinigami Daiko:
"le se sz@rják. Nemhogy majd megmondják, he? Ugyan már, ilyen csak K-evropában jut egyeseknek eszébe."

Na jó, de most jön be a képbe, hogy mi egy pöttyet kevesebben vagyunk mint az angolok... és a magyar nyelvet használók száma ugyebár csökken... míg az angol nyelvet egyre többen használják. Persze, hogy nem foglalkoznak ezzel az angolok - mi meg persze, hogy foglalkozunk.
(Nem beszélve arról, hogy nekünk történelmi okaink is vannak erre...)
@vészmadár (pica pica):
"olyan felesleges ekézni, mint azon sápítozni, hogy az egyetemi előadáson készült jegyzetben nemszabványos rövidítéseket alkalmazok, nem tartom be...stb"

Egy egyetemi előadáson készült jegyzet az enyém. Azt rövídítek, egyszerűsítek benne, amit akarok. Mert az enyém. Az ENYÉM.
Amit másoknak szánok, az közügy. Ilyen egyszerű.

Ha valaki nem volt ott az előadáson, és az én SAJÁT, SZEMÉLYES jegyzetemet másolja le, ám legyen. Nem érti? Hát persze, nem ő írta, nem ő rövidítette. Odaadom, mert jószívű vagyok. Jószívű f@$2madár. Nem érti? Privát szociális probléma. Más a kulturális háttere.

Összefoglalva: saját célú iromány lehet olyan, amilyen. Ha szar, hát szar.
Egy KÖZÖSSÉGNEK szánt iromány feleljen meg a közösség elfogadott normáinak. Például magyar közönségnek magyar szöveg..
@Shinigami Daiko: Én sem tartom be a szabályokat, ha úgy érzem kötőjellel jobban néz ki :-)
A buzgó nyelvművelők nem számítanak hungarikumnak, az angolt is nagyon sokan szeretnék "megvédeni", nekik szól a kiváló Stephen Fry alábbi kitűnő eszmefuttatása:

www.youtube.com/watch?v=J7E-aoXLZGY
@Leonard Zelig:
"2. Ha mégis mozibaN-t mondasz, akkor meg modoros "magyar nyelvhasználó" vagy."

Na tessék, szóval szégyellje magát az a "modoros" illető, aki így beszél? Hát ez is megértük.
És mit érdemel az a bűnös, aki tudja mi a különbség az egyelőre és az egyenlőre között?
@Ouroboros: Számodra irritáló, ha valaki artikulálva, helyesen beszél? Ez benned kisebbrendűségi érzést kelt, vagy miért?
@Bogyó 2:
Az alkotmányba helyezendő három mondatból ugyanúgy ki lehet hallani a hatékonyságot és szabad használatra való célzást, , mint a változtathatatlanságot, melyet Zsadon Úr kritizált.

Ugyanis egyikről sincs szó benne.
Hogy miért pont azt értette bele ezen három mondatba amit, annak csak ő a megmondhatója.
Szimpla paranoia, Schmitt Pál avagy Fidesz iránt érzett ellenszenv, avagy tudálékos okoskodás a szóba jöhető alternatívák.
Nem tudom, felmerült-e már itt, de szerintem a magyar nyelv ápolására és megőrzésére az alkotmányba szánt javaslatok nem csak a(jelenlegi) magyarországi viszonyokra vonatkoznak, hanem ugyanúgy szól a határon túli emberek, magyarok, magyar nyelvhasználatának támogatására, megőrzésére.
Magyarország igen sajátos helyzetben van azáltal, hogy sok, magyar anyanyelvű állampolgárát fosztották meg a magyar állampolgárságtól 1920-ban, és most is a népesség egy jelentős része közvetlenül az anyaország körül él - a határ másik oldalán.
@na__most__akkor:
"Egy egyetemi előadáson készült jegyzet az enyém. Azt rövídítek, egyszerűsítek benne, amit akarok. Mert az enyém. Az ENYÉM."

Ez abszolút így van, csakhogy szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy aki a saját jegyzeteiben mindig 65k-t ír (és büszke is rá), az NEM FOG a köznek szánt írásaiban sem 65e-t írni.
Ilyen egyszerű.
@Ouroboros: De ok, akkor másik példa. Magyar Airsoft Szabályzat szerint épületben tilos a sorozatlövés. Épületbe viszont engedélyezett. Érzed a különbséget? Már csak ezért is van létjogosultsága a két toldalék megkülönböztetésének. Mind írásban, mind szóban.
@Terézágyú: "Ha igen, akkor tessék a nyelvvel kapcsolatban is igényesnek lenni..."

Én nem becsülném alá a zemberek (amúgy alacsony szinvonalúnak tetsző) igényét. Ha az életben kellett volt már Neked ilyen emberekkel kommunikálnod, akkor láthattad az esetleg igénytelennek tűnő megnyilvánulás mögött az embert.

Másrészt: piac van. Tetszik, nem tetszik. A piac íratlan, de vastörvényeinek kikerülése (az "alacsony igényszintű" emberek) figyelmen kívül hagyása pl., sosem fog működni.
@Sadist:

Ennek semmi köze a helyességhez, még kevesebb az artikulációhoz, se a kisebbrendűségi érzéshez.

Egyszerűen az én anyanyelvemben *nincs* -ban/ben rag, és annak erőltetett használata ezért idegennek, modorosnak tűnik. Nem kifejezetten túlhelyesbítés (mint fönn knausz kollegánál), de azzal határos.
@Terézágyú: Én arra azt szoktam válaszolni, hogy egyenlőre a baltás sorozatgyilkos fog darabolni kerek erdő közepén.
@hhh.: ".. a határon túli emberek, magyarok, magyar nyelvhasználatának támogatására, megőrzésére.."

ennek a szerintem egyetlen jó eszköze a jó példa mutatása.
A magyar nyelvben nincs olyan szó, hogy "h", meg "sztem".
Vagy "hogy" és "szerintem".

Meg vannak (nyelvileg) trehány, lusta disznók.

Az SMS rövidítéseket meg lehet indokolni az üzenetek hosszának korlátaival. Blogon, ímélben (email...) nincs ilyen korlát. Csak alustaság.
@na__most__akkor: meg, a fentebb emlegetett hatékonyság.
@Sadist:

Határeset. Az írás megkülönbözteti, a beszéd nem. Ha valaki fölolvassa, és egyértelmű akar lenni, szinte biztosan átfogalmazza, pl „épületen belül” szószerkezettel.
A kisállami lét nyomorúsága! Szánalmas!!! Legalább ne tárnánk a világ elé a kisebbrendűségi érzésünket ilyen ostobaságokkal, mint ez a javaslat. Érdemes lenne megnézni a skandináv államok alkotmányát / módszertanát. Vagy akár Hollandiáét. Nincs semmilyen nyelvi nacionalizmus, az átlagember is beszél alapszinten németül és angolul, a skandináoknál kötelező még egy skandináv nyelv tanulása a suliban. Mégsem hal ki egyik nyelv sem. Finnországban svédül, Svédországban finnül, lappul mindent lehet intézni, még a legkisebb hivatalban is. Az isten pénzéért kölcsönösen tv/rádió adókat, újságokat tartanak fenn a nyelvi kisebbségek nyelvének, kultúrájának megőrzésére. Inkább ez lenne a követendő példa.
@Ouroboros:
"Egyszerűen az én anyanyelvemben *nincs* -ban/ben rag"

Most erre mondhatnánk, hogy ez nem így van, ezzel csak az igénytelenséget magyarázod :))), de nem mondom :)

Viszont a magyar köznyelvben, amit gondolom te is beszélsz az anyanyelveden kívül, annak igenis része a -ban/ben rag.
@Terézágyú: "az NEM FOG a köznek szánt írásaiban sem 65e-t írni"

a netikett (?) szerint nagybetűvel írni kiabálás.

A fenti kijelentésed pedig előítélet. Sztem pontosan az ilyen emberek (remélem) tudják, hogy mely közönségnek milyen szinten kell kommunikálni. Figyelembe véve persze a közeget és a hatékonyságot.
@zanzibar:
"Érdemes lenne megnézni a skandináv államok alkotmányát / módszertanát. Vagy akár Hollandiáét."

Más történelmi múlt. És eléggé eltérő társadalmi állapot. Ezen nincs mit csodálkozni.
@Ouroboros: "Egyszerűen az én anyanyelvem[b]ben[/b] *nincs* -ban/ben rag"

:D
@Terézágyú: valóban nem, mert ha elég intelligens ahhoz, hogy egyetemre járhatott, akkor vélhetően elég intelligens ahhoz is, hogy felismerje, ha az adott szituáció megköveteli, hogy akár hatvanötezret írjon, akár vagy 65000-et, vagy bármi más, adott helyzetben elfogadott formában írja le ezt a számot.
Én újságíróként (is) dolgozom, a jegyzeteim sokszor számomra is olvashatatlanok, a cikkeimet mégis kedvelik a korrektorok, mert alig kell hozzányúlni. Most akkor ez ellentmondás?
@Shinigami Daiko:
"Én nem becsülném alá a zemberek (amúgy alacsony szinvonalúnak tetsző) igényét. Ha az életben kellett volt már Neked ilyen emberekkel kommunikálnod, akkor láthattad az esetleg igénytelennek tűnő megnyilvánulás mögött az embert."

Ez egy rettentő butaság már bocs. Basszus, falun élek, én is folyamatosan kommunikálok ilyen emberekkel. És nem, nem javítom ki őket.

"Másrészt: piac van. Tetszik, nem tetszik. A piac íratlan, de vastörvényeinek kikerülése (az "alacsony igényszintű" emberek) figyelmen kívül hagyása pl., sosem fog működni."

Ja, hát ha fatalizmus, akkor fatalizmus. A történelem ura nem engedi ugyebár... pl. hogy emeljünk az igényeken. Nem, az igényeket ki kell szolgálni.
@Sadist: Francba, nincsenek BB kódok. Azért így is érthető.
@Riasom:
"valóban nem, mert ha elég intelligens ahhoz, hogy egyetemre járhatott, akkor vélhetően elég intelligens ahhoz is, hogy felismerje, ha az adott szituáció megköveteli, hogy akár hatvanötezret írjon, akár vagy 65000-et, vagy bármi más, adott helyzetben elfogadott formában írja le ezt a számot."

Bocs, nap mint nap tapasztalom az egyetemisták intelligenciáját :)))
És éppen azért nem csodálkozom, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű emberek hogyan írnak - mert látom, hogy egy egyetemista hogyan ...
@Riasom: a 65000 előtti 'vagy'-ot a korrektornak hagytam bent, direkt...
Vagy 65 000? Vagy 65.000,-?
@Shinigami Daiko:
"a netikett (?) szerint nagybetűvel írni kiabálás."

Köszönöm, tudom, hogy folyamatosan nagybetűvel írni kiabálás. 18 éve használom a netet :)
Nem is írok folyamatosan nagybetűvel :)
@Sadist: Csak éppen nem érted: ő a BESZÉLT nyelvről beszél (bocs!), te meg az írott nyelvről írsz (mégegyszer bocs!)
@Terézágyú: kössz

van olyan is, h intermittent kiabálás, nem?
Én affektálva beszélek: ejtem az "n" hangot. Ráadásul a gyermekeim is, sőt, kijavítják egymást, ha véletlenül valamelyikük rosszul használná.
Ettől függetlenül külön tudom választani az online (chat, web), a beszélt és a hivatalos nyelvet. Egy fórumon bármikor meggondolatlanul írom ki a LOL vagy OFF webes anglicizmusokat, de ezt nem fogom átvinni a hivatalos nyelvbe.

Ez picit olyan, mint a mesetudat. Nem hurrogom le a Shrek alkotóit, hogy nincsenek is beszélő szamarak... Így, affektálva. :)
@Shinigami Daiko:
Meg olyan is, hogy kiemelés :))))) Kihangsúlyozás. Amikor a kiemelni kívánt szót hangosabban mondjuk ki, mint a többit :)
Bocsánat, utólag jutott eszembe: nézzétek meg a Heti Hetes bármelyik részét, ahol Farkasházy úr is szerepel. Szinte minden mondatában kimarad az "n"! Csak nekem bánccsa (sic!) a fülemet?
Egy soviniszta megjegyzés!

A népesebb államok polgárai általában csak a saját nyelvüket használják, más npek nyelvét nem tanulják meg. Ez a nyelvi imperalizmus. Hollandia, Svédország és Finnország állitólagos több nyelvűségét nem dícsérem. Érdekes Svájcot ritkán emlegetik, pedig ott is több nyelven szólal meg a svájci állampolgár. A betelepült, menekült erre nem biztos, hogy jó példa!
Nem akarok belépni az épületes vitába, de valóban szükséges lenne egy hatékony nyelvtörvény!
Mert igenis kurvára bántó, ahogy napjaink netes "újságjaiban", kumu blogokban a kereskedelmi tévékben, rádiókban az ifjú "újságíró" generáció a globalizált minimálnyelvet alkalmazza!
Nem beszélve a velvetes, meg blikkes bulvárszennyről, a villantós, glamour-os szőkelibák 1 bites alapnyelvéről!
Miért kell a magyar vállalkozásoknak minden esetben idegen cégnevet választaniuk?
Miért kell Magyarországon a munkahelyeken idegen nyelven beszélni?

Azt mondják, hogy ez a haladás!

Egy faszt!
Ez csak a generációs butulás útja, a mobilos 10 szavas kommunikációé, a fészbúkos baromságoké!
Amikor az akadémikus elvtárs már a germanizmust is helyesnek tartja, mert ezt hozta az idő!

Nem hiszem, hogy az a helyes, ha tanítás és a tudás megkövetelése helyett rábólintunk az ocsmányságokra!
Persze ma már az a trendi, hogy kábítószerezzünk, fűvel-fával basszunk és ki se mozduljunk a net elől...

Haladás!
@Terézágyú: látom, filozófiai mélységek fölött táncoló elvi nézetkülönbségek feszülnek közöttünk. Sajnos sem a hely (off topic lenne), sem a terjedelem nem engedi meg, h érdemben belemenjek.

Annyit: látom, nem igazán érted a piac működését. Olyan nincs, h a zemberek igényét nem kiszolgálni. Ha Te nem, majd kiszolgálja más. Hatékonyabban.

Más: van olyan is, h intermittent kiabálás ... :-)
A szaknyelvekben kötelező a nyelvi szőrszálhasogatás,mert nem mindegy hogy mit írsz egy közokiratba (vagy -ban?).A köznyelvben már nem kellene olyan komolyan venni.
Én nemzeti és liberális gondolkodású ember vagyok (a szépemlékű SZDSZ egyik sem volt).Szerintem az új alkotmányban legyen benne a magyar nyelv védelme.Ez egy politikai vélemény.És ha egy szaknyelvi szónak nincs magyar megfelelője akkor alkossunk neki.Aki akarja használja.Aki nem,nem.Nem vagyunk egyformák.
@Shinigami Daiko: maradjunk abban, hogy a közvetlen nyelvi környezet nagyon sokat számít. ;-)

@Baldvogel: Ez OK, de a támpontokat akkor is megtalálom, ha nem tudom, hogy ezt most éppen határozószónak hívják. Ez most pont jó példa, mert 2 hete kezdtük a határozószókat tanulni, és tudtam, hogy mi az, így tudtam a magyarhoz hasonlítani, de az a szó, hogy "határozószó", az két nappal később jutott eszembe. És ha nem jutott volna eszembe, akkor is meg tudnám tanulni őket.
Ezt csak azért mondom, mert itt egyesek szerint attól függ, hogy hogyan tudok megtanulni egy idegen nyelvet, hogy mennyire vagyok tiszátban a nyelvtani fogalmak neveivel és elméleti hátterükkel.
Kiegészítés!

A Monarchiában (a történelmi Magyarországon) már a középkorban, de annak utolsó éveiben is a lakosság jó része több nyelvű volt. A Felföldön (Felvidéken) magyarul, szlovákul (akkor tótul) és nmetül is beszélt, vagy értett az ottani lakos.Ennek persze napi gyakorlati haszna, értelme volt, mert a kereskedelem, a közigazgatás, a nemzetek (nemzetiségek) együttélése ezt igényelte.
@Grigorij: defaultban igazad van, hajrá! Be a gulágba minden nyelvi kulákot és a leseprőket is!

Azonban mégis:

"Azt mondják, hogy ez a haladás!

Egy faszt!"

Igazad van. Mindenkinek, kinek a kezébe, kinek a .... hm. Elkanyarodunk.

"..fűvel-fával basszunk és ki se mozduljunk a net elől.." Bocsi, nem érződik itten némi sanyarú irígység? Na, nem a netről beszélek..

:-)
@Terézágyú: de hát pont ezt mondtam, nem figyelsz? hogy nekem természetes, és ezt szoktam meg. te meg azt nem akarod megérteni, hogy bármilyen szó, kifejezés, rövidítés, amennyiben az adott közösség tagjainak jelentős része megérti és használja, betölti azt a funkcióját, hogy közöl, plusz betölti azt a funkcióját is - és ez a nyelvnek legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb funkciója - hogy kijelöli azt a csoportot, amihez tartozónak az illető az adott szövegkörnyezetben magát tartozónak véli. Azaz a műszakis általában 65k-nak írja a 65 ezret, és a netes közönség bizony vokol vagyokolás helyett, mert:

1. A többiek, akikhez szól, értik és
2. Mások meg nem annyira, azaz

a szóhasználat összekapcsol és elhatárol.
@TH: "..maradjunk abban, hogy a közvetlen nyelvi környezet.."

Köszönöm, ilyen szép diplomatikus megközelítéssel régen találkoztam. Tanulok belőle ... :-)
Szóval még mindig az fáj, hogy esetleg a tanár szól a kiskölyöknek az iskolában, hogy nem frankó a nákolás meg a suksük. Hát ez valóban rettenetes, középkori vegzatúra volna, kedves Béla.
@udeisz: „Szerintem az új alkotmányban legyen benne a magyar nyelv védelme.”
Ez tragikus. Tényleg képtelenség fölfogni, hogy egy _nyelvet nem lehet védeni? Fizikailag lehetetlen. Egy esetet kivéve, ha azt kell megakadályozni, hogy kihaljanak a beszélői. De akkor sem magát a nyelvet kell védeni. Amit nyelvvédelemnek hívnak, az az adott nyelvet beszélők beszédének és írásszokásainak (a nyelvhasználatnak) a befolyásolása. Vagyis illemtan meg stilisztika jobb esetben. Rosszabb esetben diszkrimináció. És mi a fenét keres az illemtan az alkotmányban?
@Sadist: a helyzet az, hogy tárgyi tévedés, hogy ejted a különbséget. Azt hiszed, ejted, mert tudod, hogy írásban különbséget teszel, és mert műveletlenségnek tartod nem ejteni, ezért ha ODAFIGYELSZ, azaz tudatosan beszélsz, ejted. De egyszerűen, hangfelvételekkel bebizonyítható, hogy a magyarul beszélők 99%-a, amikor nem tudja, hogy kifejezetetten ezt a dolgot vizsgálva készül róla hangfelvétel, bizony nem ejti.

Ezt lehet, nem fogod elfogadni, és meggyőződéssel állítod, hogy de, ejted, pedig hidd el, nem.
@TH: Persze, teljesen igazad van. A korábbi hozzászólásomban én is szamárságnak tartottam azt, hogy valaki(k) összekeveri(k) a nyelvtudást a nyelvtani kategóriák ismeretével.
Sok aktív és egykori sportoló szenved(ett) gerincsérülést, de SP egy teljesn uj gerincbetegségben szenved: ő konkrétan elvesztette...
@vészmadár (pica pica):
Igen, megértettem, hogy te szívesebben tartozol a műszakisok, illetve az angolul tudók, illetve a netezők táborába - mint a magyar nyelvet olyan módon beszélők táborába, ahol az ezret már régóta e-nek, a forintot pedig régóta Ft-nak rövidítik.

Gondolom, te mint műszakis, használod a nitnógli szót, valamint, mint sportszerető a corner és a offside szavakat is :))
@don B:
Én a liberális hozzáállás híve vagyok. Aki akarja, az védje. Aki nem akarja, az ne védje.

Te úgy gondolod, hogy nem lehet védeni. Van aki viszont úgy gondolja, hogy lehet védeni. Milyen jogon akarsz mást megakadályozni abban, amit helyesnek gondol. Mi vagy te, cenzor?

Egyébként biztos vagy abban, hogy aki védeni akarja a nyelvet, az azt gondolja ez alatt, amit te gondolsz róla, hogy gondol?
@Zigomer Trubahin: a tanárnak el kell mondania (példákon keresztül be kell mutatnia), hogy a nák meg a suksük milyen nyelvi környezetben fordulhat elő, hol használják esetleg elterjedten, vagy milyen környezetben nem számít elfogadottnak. Így aki esetleg otthonrol suksükölést hoz, az megtanulja, hogy a hétköznapi életben ezt kerülni érdemes, mert sokan műveletlennek tarthatják miatta. Viszont ha a tanár szimplán "rossznak" bélyegzi az ő anyanyelvét (mert ha a családja suksük, akkor neki az az anyanyelve), attól neki is rosszabb lesz, és a tanárnak sem lesz igaza, szerintem.
@Shinigami Daiko:
"Más: van olyan is, h intermittent kiabálás ... :-)"

Igen, már írtad. És válaszoltam rá :)

"Annyit: látom, nem igazán érted a piac működését."

Valóban nem. Beismerem, ez egy igen nagy hibám. Nem is tudom, hogy jogosult vagyok-e ebben a világban élni.

"Olyan nincs, h a zemberek igényét nem kiszolgálni. Ha Te nem, majd kiszolgálja más. Hatékonyabban."

Akkor szerinted az e-számos kajákkal nincs semmi gond? :)
Holott az embereknek NEM :) az e-számokra van ám igényük :) Nekik olcsó kajákra van szükségük. Ugyanígy: az embereknek nem arra van igényük, hogy a képernyőn az jelenjen meg: "szabaccság", ők elfogadják, és megértik a "szabadság"-ot is. Tehát semmilyen mentség/indok nincs arra, hogy "szabaccság" jelenjen meg a médiában - s legfőképpen nem mentség és indok az, hogy azt mondják az elkövetők: " a zembereknek ez az igényük"...
Először is: köszönöm az írást!

Másodszor, egy gondolat: én mondjuk konkrétan értek ahhoz, amiről szól ez a smitpali, így tudom, hogy ez a smitpali (most) (is) nagyon nagy hülyeségeket ír. Félreértés ne essék: szakmailag ír hülyeségeket. Azaz a világképéből jelen esetben hülyeségek következnek. (Ezt írja le nagyon jól a szerző.)

Mondom, ehhez értek, ezért tudom, hogy hülyeség. És ez nem képezheti vita tárgyát sem: bizonyított tények állítják őtet. Viszont más esetben ezt nem tudom megítélni, mert mondjuk ahhoz nem értek. Nem tudom megítélni például, hogy ez az új orbáni gazdaságpolitika (matolcsy-i: hehe) hülyeség-e. Ahhoz nem értek.

De ezek után vannak elképzeléseim. És lassan már tényleg el fogok kezdeni rettegni...
DonB es mindenki - igen, ertem a nyelveszeti reszet, teljesen vilagos. De ujra es ujra belefuttok ebbe a hibába, hogy a tudomany elefantcsonttornyabol probaljatok kritizalni a politikat es annak tarsadalomformalo feladatait. Igenis a magyar nyelv "vedelme" fontos resze az alkotmanynak, de nem nyelveszeti szempontbol. Senki nem fogja "betiltani" a magyar nyelv fejlodeset (hogy is lehetne) vagy valtozasat (hiszen a nyelv lenyege a valtozas), sem annak alapjan inferior vagy superior csoportokba sorolni az embereket, hogy mennyire valasztekosan beszelik. De mondjuk kulonos hangsulyt fektetnek arra, hogy a karpat medenceben a hatarokon tul elo szorvanymagyarsag pl. kapjon oktatasi tamogatast magyar orakra, magyar konyveket kuldunk nekik, jogsegelyt kapnak, ha nyelvuk beszeleseben meggatoljak oket stb. Vagy mondjuk itthon konyveket digitalizalunk, magyar nyelvu adatbazist hozunk letre cikkeknek, publikacioknak, a fiatalok koreben programokkal nepszerusitjuk az olvasast. Ezekkel mind nagyon el vagyunk maradva, holott teljesen logikus es hasznos dolgoknak tartom oket. Azt hiszem a nyelv "vedelme" mint olyan, ha bekerul az alkotmanyba, ezek mellett az iranyelvek mellett fog haladni, nem pedig a nyelveszek altal emlegetett eloiro szep-nem szep, jo-rossz tengely mentén. Szerintem a nyelvesz tarsadalom árnyékra vetodik amikor a nyelv fuggetlenseget probalja vedeni, holott nem is a nyelv formalasarol van szo, hanem a tarsadalom formalasarol.
@Terézágyú: hm. bocs, nem vettem észre, szal az *intermittent* kérdés lezárva.

e-számos kaják: Nem akartam belemenni, mert egy blog comment elég szoros keret, dehát, ... na

a piac úgy működik (sztem), h ha az e-számos kaja elég sok embernek okoz bajt, akkor az emberek (inkluzíve zemberek) nem veszik meg, és a gyártója tönkremegy. És nem lesz e-számos kaja. Amíg van, addig a piac elfogadta. Ezt a mechanizmust korrigálgatja minden kormány, leginkább a népesség hadrafoghatósága megőrzésének (nem nagyon hangoztatott) céljával, de ettől még az alapvető mechanizmus működik. Erre mondhatod - valaki már mondta - h fatalista vagyok (azmiaz?). Én anarcho-marxista vagyok.. vagy valami más.

szabadság vagy szabaccság a képernyőn - ennek a piacnak a működése sokkal nehezebben követhető, érhető tetten. Sztem ennek az oka, hogy maga a médium annyira friss találmány (az a 30 év vagymennyi nem sokkal több, mint 1 generáció váltása), h a piaci mechanizmusok még nem igazán váltak láthatóvá. Másrészt a köz befolyásolása - kevésbé barátságos nevén az általános agymosás - annyira központi államérdek, h errefelé a piac soha sem fog tudni tisztán működni.
@Shinigami Daiko: az "errefelé" kifejezést nem földrajzi, hanem a kontext értelmében használtam
@hakos2: szerintem is lehetetlen feladat, ráadásul az sem tisztázott, mit kéne etalonnak tartani, mihez képest védik a nyelvet a nyelvvédők? Mi az az ideális, tökéletes nyelv-anyag vagy korpusz vagy mifene, ami "A" magyar nyelv? Ki dönti el, melyik új jövevényszó vagy mondatszerkesztési jellegzetesség jöhet, melyik nem?

@Terézágyú: olcsó kaját nem tudsz E-k nélkül tömegesen előállítani, tehát vagy E-k vannak, vagy drágább, rövidebb ideig eltartható és mai ízléssel esetleg kevésbé esztétikusnak ható (lásd pl. bio-gyümölcsjoghurtok színtelensége) élelmiszerek, amiből nem is jutna mindenkinek.
"Ma Magyarországon, aki nem tud jól magyarul (kisebbségi, bevándorolt, siket, beszédhibás), hátrányban van."

Megsúgom, ez minden országban így van. Mit tesz mondjuk Németország vagy Hollandia? Semmit. Igaz, legalább nem büntetnek, mint Szlovákia. De akkor is, ha nem tudod az ország nyelvét, bizony hátrányban vagy. Jogi esetekben nálunk is kapsz tolmácsot, mindekinek joga van az anyanyelvén védekezni, vallani, házasodni, elválni, de egy kisboltba nem fog senki fordítót mellédrendelni. Meglincselni sem fognak, ha elkezdesz magyarul beszélni, csak épp hülyén fognak rád nézni, és nem mész vele semmire. Szóval, akkor hogyan is gondoltad Te ezt?

Ha beleírod az alkotmányba, hogy mindenkinek joga van a víz tetején maradni azzal a módszerrel, amivel tud, attól az még nem fog úszásnak minősülni, és nem garantálja, hogy nem fullad meg az illető.

Ez a baj a jogászokkal. Szép szabályokat találnak ki, csak az élethelyzeteket nem veszik figyelembe...
@Shinigami Daiko: Lehet, h elhangzott, lehet h nem, mert nem olvastam végig az összes kommentet, bocs ha igen:
az Egyesült Államokban az angol ma sem hivatalos nyelv, ui. nincs olyan h hivatalos nyelv, nem mondja ki egyetlen törvény sem szövetségi szinten hogy az angol hivatalos. persze ettől még de facto hivatalos nyelvként működik, és mostanában vannak erősödő mozgalmak hogy de jure is az legyen.
Ami a német nyelvet illeti, mint az USA majdnem hivatalos nyelvét, az egy urban legend, az alapja az, hogy egy csoport német bevándorló 1794-ben kérte azt hogy fordítsák le németre a törvényeket, és ez a javaslat lett visszautasítva 42/41 arányba, innen:
en.wikipedia.org/wiki/Muhlenberg_legend
@Riasom: "olcsó kaját nem tudsz E-k nélkül tömegesen előállítani, tehát vagy E-k vannak, vagy drágább, rövidebb ideig eltartható és mai ízléssel esetleg kevésbé esztétikusnak ható (lásd pl. bio-gyümölcsjoghurtok színtelensége) élelmiszerek, amiből nem is jutna mindenkinek."

Ja, és a közhiedelemmel ellentétben nem minden "E" káros adalék. Van, aki nem veszi meg azt, amire rá van írva, hogy "E300". Pedig az nem más, mint az aszkorbinsav, hétköznapi nevén C-vitamin. A citromsav "E330". Tehát, ha a teádba belefacsarsz akár egy biocitromot is, ez a két "E" már bele is került. :D
@SnakeHB: ebbe már bele se akartam menni, de amúgy persze, tudom :)

@tcrassus: az a baj, hogy a Schmitt-féle javaslatok szerintem feleannyira sem értelmesek, mint amit te írsz, és aminek tényleg lehetne haszna is.

Abba azért belekötnék, hogy "küldjünk" könyveket, vagy esetleg bármi módon innen próbáljuk megszabni a határon túli magyaroknak, hogy milyen magyart tanuljanak és hogyan. Könyveket meg azért ne küldjünk, mert tudnak írni maguknak az ottani magyar nyelvészek és tankönyvírók az ottani igényeknek megfelelően, ha van rá igény és van rá pénz.
@Shinigami Daiko:
"a piac úgy működik (sztem), h ha az e-számos kaja elég sok embernek okoz bajt, akkor az emberek (inkluzíve zemberek) nem veszik meg, és a gyártója tönkremegy. És nem lesz e-számos kaja. "

Igen, pontosan ahogy a cigarettagyártóknál. A cigi elég sok embernek okoz bajt, az emberek nem veszik meg, tehát a cigigyártók tönkrementek...
Hát így történt, nem?......

"szabadság vagy szabaccság a képernyőn - ennek a piacnak a működése sokkal nehezebben követhető, érhető tetten."

Mert ez esetleg nem piac :)
Az emberek nem fogják azt mondani, hogy az egyik adót nézem, mert ott "szabaccság" van kiírva, a másikat nem, mert ott "szabadság" van.

Visszatérve az e-számos példához: nyilván az volna a megoldás, hogy azt mondjuk: emberek, itt van x kaja, ebben nincsenek e-k, mégis ugyanolyan finom és olcsó, mint az e-számos, vegyétek ezt. Akkor - tételezzük fel - ezt fogják venni.
Ugyanez van a másik kérdésben is: emberek, itt van a "szabadság" szó, ebben nincsen nyelvtani hiba, ugyanazt jelenti, mint ahogy kimondjuk "szabaccságnak", csak ráadásul ez plusz tükrözi azt az eredeti magyar kifejezést, hogy "szabad". Értitek: szabad+ság. És akkor - tételezzük fel - az emberek a homlokukra csapnak, és ezután így írják ezt a szót, hiszen nem kerül több pénzbe, ugyanazt jelenti, csak ebben van egy kis plusz...
:)

Vagy mondjam a fenti "huf"-kérdést: emberek, a magya pénz rövidítése a Ft, látjátok, ez még rövidebb is, mint a másik szó, ezt aztán tényleg mindenki ismeri stb. stb. - és akkor az emberek azt mondanák: afrancba, igazatok van, ezután igyekszünk ezt használni... :)

"Másrészt a köz befolyásolása - kevésbé barátságos nevén az általános agymosás - annyira központi államérdek, h errefelé a piac soha sem fog tudni tisztán működni."

Csak tudod, ezzel az "agymosás" szóval is az a baj, hogy általában arra használjuk, hogy megbélyegezzük vele azokat, akiknek más a véleményük...

Aki szerint mindenki írjon úgy, ahogy akar, az a nyelvtanórákat tartja agymosásnak... Mások meg esetleg azt, aki azt nyomatja: "írjál úgy, ahogy akarsz, ne is törődj a nyelvtannácikkal, szabad ember vagy...!"
@na__most__akkor: igazad van, a közösségnek megfelelő nyelvet kell használni. na most, kell-e azon vitatkozni, hogy a netes közösség számára az a mondat, így leírva, hogy:

bmeg ez a xar megalol:)))))))

1. teljes mértékben, minden érzelmi és kulturális árnyalatával együtt dekódolható?

2. mesterkéltnek és modorosnak hatna, ha helyette mondjuk "felette mulatságos képanyag"-ot írnánk?
@Terézágyú: sztem írj úgy, ahogy akarsz. Ha a szabályokat akarod követni, tedd azt, ha nem akarod, ne tedd. Én pl. a legtöbb helyesírási szabályt követem, de amikor kommentet írok, az gyakorlatilag inkább beszélt nyelv, ezért ott nem követem szigorúan. Ha rövidíteni akarok, azt teszem, gyakran írom azt, hogy "sztem", de nekem nincs azzal sem bajom, aki nagyon figyel a helyesírásra a kommentekben, meg azzal sincs, aki tojik rá, és úgy ír, ahogy jól esik neki.
viszont az utóbbit a médiában már nem tudom elfogadni - egy újság/site/stb. igenis kövesse a helyesírási szabályzatot, amennyire lehetséges és értelmes.
@Riasom:
"az sem tisztázott, mit kéne etalonnak tartani, mihez képest védik a nyelvet a nyelvvédők? ... Ki dönti el, melyik új jövevényszó vagy mondatszerkesztési jellegzetesség jöhet, melyik nem?"

Hát erről vannak is viták mindig. Az nem baj, ha vannak :) Megjegyzem, nagyon sok jövevényszó "jöhet" :)

"@Terézágyú: olcsó kaját nem tudsz E-k nélkül tömegesen előállítani"

Tudom, ez csak egy példa volt :) És mint minden példa, nem tökéletes :)
@Terézágyú: "Ez abszolút így van, csakhogy szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy aki a saját jegyzeteiben mindig 65k-t ír (és büszke is rá), az NEM FOG a köznek szánt írásaiban sem 65e-t írni.
Ilyen egyszerű."

nem nagyon értem, milyen értelemben lehetnék én büszke (esetleg ennek ellentéteként, hogyan szégyellhetném), hogy a hatvanötezret 65k-nak rövidítem a saját jegyzetemben és olyankor, amikor műszaki környezetben hangzik el ez a szám, azaz, amikor mindenki érti?

ugyanennyire lehetne okoskodni, hogy miért használja valaki a ti., a stb. vagy az ún. rövidítéseket, a WC betűszót vagy mit, esetleg azt, hogy maszop az MSZP helyett.

hiába lovagoltok ezen, akkor is az a helyzet, hogy az a közösség, amelyben a hatvanötezer lejegyezhető 65k-ként, tökéletesen érti.

Persze, ha nagymamámnak írnék egy levelet, nyilván nem 65k huf-ot kérek tőle mondjuk kölcsön, hanem hatvanötezer forintot. ez ugyanolyan természetes, mint ahogy a verebet is csak biológusok között vagy biológiaórán említem passer domesticusként. Érdekes módon, én inkább a magukat baromi művelt nyelvhasználónak tartók képtelenek regisztert váltani. Az orvos, aki akkor is szakkifejezéseket használ, amikor a nem orvos végzettségű beteget tájékoztatja. Nah, ez látod neveletlenség és modortalanság.
Azért az nagyon érdekes, hogy évszázadokig elvoltak az emberek ilyen hivatalos nyelv meg nyelvoltalmilag értelmezett hülyeségek nélkül is. Egy időben volt mondjuk a latin, azon kommunikáltak a papok, egyébként meg mindenki értette a szomszédját otthol, falun. Kereskedtek, utazgattak, nem volt gond, hogy nem volt hivatalos nyelv. Megoldották.

Aztán persze a világ fejlődött, és lett ilyen, hogy "alapvető emberi jogok", meg más csacskaságok. És a helyett, hogy most akkor haaldnánk a korral, és megadnánk az egyenlő elbánás elvét mindenkinek, nyelvtörvényezünk. Tök jó. Szvsz jövedéki adó se kell, elég a lócitromdíj.
@TH:
"sztem írj úgy, ahogy akarsz. ...
viszont az utóbbit a médiában már nem tudom elfogadni - egy újság/site/stb. igenis kövesse a helyesírási szabályzatot, amennyire lehetséges és értelmes. "

Hát erről van szó! A köz nyelvéről.

Hozzáteszem: azért az, hogy pl. a mi hozzászólásaink is évekre itt maradnak, olvashatók mindenki által, picit hasonlóvá teszi a dolgot a fentiekhez. Tehát ez is a "köznek" szánt írás, vagyis itt sem árt odafigyelni a helyességre...

Egyébként:
"Ha rövidíteni akarok, azt teszem, gyakran írom azt, hogy "sztem","

Na de hát ki mondott itt olyat, hogy a "sztem" az rossz rövidítése lenne a "szerintem" szónak??? Nyilván senki. Vagy ha igen, arra már szerintem is kezd illeni a "nyelvtannáci" kifejezés :)
@Terézágyú: senki nem mondja, hogy mindenki úgy írhat, ahogy akar, ha azt szeretné, hogy mások is elolvassák, amit ír. Magának nyilvánvalóan mindenki úgy ír, ahogy akar, az intelligens szociális lény viszont hamar észreveszi, hogy bizonyos helyzetekben bizonyos nyelvhasználat az elvárt, és ehhez alkalmzkodik is, ha azt akarja, hogy megértsék.
Ezt az alkalmazkodást segíti az úgynevezett helyesírás megtanulása és alkalmazása, ezt segíti elő, ha valaki retorikát tanul stb.

A másik:

"itt van x kaja, ebben nincsenek e-k, mégis ugyanolyan finom és olcsó, mint az e-számos, vegyétek ezt. Akkor - tételezzük fel - ezt fogják venni."

De ilyen egyszerűen nincs, ha milliók élelmezéséről van szó! Amit írsz, az maga az örökmozgó.

Nekem személy szerint nagyon fáj, mennyire nem kapnak megbecsülést a modern élelmiszeripar eredményei (a tömegesen hozzáférhető, olcsó és jó minőségű kaják), de ez nem az a fórum, elnézést. :()

-
@vészmadár (pica pica):
"Persze, ha nagymamámnak írnék egy levelet, nyilván nem 65k huf-ot kérek tőle mondjuk kölcsön, hanem hatvanötezer forintot"

Na igen. De azt kell, hogy mondjam: rengetegszer találkoztam olyan nem műszaki szövegekkel, ahol mégiscsak 65k volt. Tehát ha el is fogadom, hogy te nem ilyen vagy - a tapasztalataim mást mondanak...
Ha baloldali kötöttségű köztársasági elnök nyilatkozott volna az ügyben, akkor biztosan nem kritizálnák ennyire és hevesen a mondani valóját.

A magyar nyelv védelme igen is fontos kérdés. Talán beszéjünk angolul? Hagyjuk őseink szép nyelvét a történelem sülyestőjében? S akkor mindeki elégedett lesz, ezáltal globálisak is leszünk, és nem kell naconalistán (sovinisztán) beszélnünk. Meg a számítógépesek is boldogok lehetnek a zagyva nyelvükkel.
@Riasom:
"senki nem mondja, hogy mindenki úgy írhat, ahogy akar, ha azt szeretné, hogy mások is elolvassák, amit ír."

De, sajnos mondják.
@vészmadár (pica pica): "mert műveletlenségnek tartod nem ejteni"

Tévedés, én a helytelen írásmódot tartom súlyos műveletlenségnek.
@Sadist: kedvenc érvem ez, hogy mert megkülönböztető jellege van a két ragnak. Egyfelől, iszonyatosan ritka, amikor nem derül ki a szövegkörnyezetből, hogy miről van szó. Elég erőltetett a példád is. Másfelől, számtalan olyan eset van, amikor két különböző jelentésű dolog hangtanilag egybeesik, akár írásképük is ugyanaz, oszt mégsem omlott össze a magyar nyelv rendszere.

Mondok egy példát: Bugyiban vagyok. Mivel nagybetűt nem tudsz gondolom még te sem ejteni, ugye világos, hogy ha nem akarsz félreértést, akkor ebben a nagyon erőltetett, speciális esetben valahogy úgy kellene mondanod, Bugyi községben vagyok, esetleg hogy van rajtam bugyi, mert ezek egyértelműen elhatárolják egymástól a két lehetséges értelmezést.

Na látod, az épületbe lőni is ilyen példa. Megjegyzem, azért is erőltetett, mert ha már, akkor az épületRE lőnek RÁ, vagy BELElőnek, de nem erőltetetm rád, ez csak az én szóhasználatom. Csak arra akartam utalni, hogy csak nagyon megerőszakolva lehet ilyen példákat egyáltalán hozni...
@Sadist: világos, te műveletlenségnek tartod a helytelen írásmódot. Csakhogy - és ez itt az egyik lényegi elem - nem nyelvészeti, hanem szociológiai-esztétikai-pszichológiai kategória.

Azaz és röviden: nem lehet azt mondani, hogy a magyarban nem lehet, nem helyes azt mondani, hogy "Most már maguk is láthassák, mirő van szó", mert ilyesmit sok magyarul beszélő mond. Azt sem lehet mondani, hogy nem lehet leírni, nem helyes leírni, hogy veszprémbe vagyok, hiszen sokan leírják így, mégpedig összhangban a saját beszélt nyelvük ejtésével.

Azt lehet mondani, hogy "az, aki a locativus-t írásban -ban helyett -ba raggal fejezi ki, a szememben alacsonyabb műveltségű ember, és a mi társaságunkból kinéznék", de ez akkor sem nyelvészeti kategória, se nem jogi. Nem is lehetne, mert ha így lenne, akkor törvényileg ki kellene tiltani az országból a rosszul öltözött vagy a hiányos fogazatú embereket is.
@comes:

1) Baloldali kötöttségű köztársasági elnök ilyet (semmilyet) nem nyilatkozott volna az ügyben. Ez van, azok ilyen nemzetvesztők.

2) "Talán beszéjünk (sic!) angolul?" Is. Vagy inkább ne beszéLJünk senkivel, csukjuk be a határokat, szarnibele?

3) "Hagyjuk őseink szép nyelvét a történelem sülyestőjében?" - süLLYeSZtőben van az, többszörösen is. Én például ugyan tudom kívülről a Halotti Beszédet (kb. 1200-ból származik), de volt, amit úgy kellett nekem elmagyarázni gyerekkoromban, mert nem értettem ("isá", "eleve", "miü isemüköt" - az átírás csak EGY a lehetséges sok közül!). A nyelv változik, esetenként el is tűnik. Az élet kegyetlen - pusztuljon hát?

4) "Meg a számítógépesek is boldogok lehetnek a zagyva nyelvükkel." Nem kell számítógépezni, szarjál nyugodtan a barlang elé, mint őseid (meg az enyéim) negyvenezer (40k) éve.

Bár, ha meggondolom, mentálisan most is azt teszed.
@Terézágyú: ha nem teszik hozzá, hogy ez gátolhatja magát a kommunikációt, és nem mutatnak rá a nyelvhasználattal kapcsolatos, környezettől függő elvárásokra meg műfaji kötöttségekre, akkor az valóban súlyos hiba.
Az ég egy világon semmi kedvem leállni századszorra is vitatkozni olyanokkal, akik az alapkérdést sem képesek megérteni, és azt hiszik, hogy donB itten nyilván az angol nyelv használatát meg a "helytelenséget" propagálja, ráadásul meggyőződésük, hogy ennek bármi köze van a liberalizmushoz, de azt nem bírom magamban tartani, hogy ez USA-ban egy szavazaton múlott a német, sima urbánus legenda. Egy szavazaton múlott, hogy elnapolták a szavazást arról, hogy kiadják-e a szövetségi törvényeket német nyelven _is_.
@comes: az a baj, hogy kardoskodsz valami mellett, de például amit te mondasz, azt én nem tudom teljesen dekódolni. Látod, mint azt írtam is, azt hogy valami megalol, azt értem, azt ellenben nem tudom, mit jelent neked most a te szövegkörnyezetedben az, hogy " a számítógépesek". A számítógép-tulajdonosokra gondolsz? vagy saját szavad van az informatikusra? esetleg a számítógépet rendszeresen használókra utalsz? vagy az internethasználókra?

ha szigorúan nézzük, akkor te rosszul használod az olyannyira megóvni kívánt anyanyelved, ugyanis nem tudod rajta úgy kifejezni magad, hogy azt a célközönség (mi, akiknek a kommented szól) megértse.
"Mert bizony kell némi elmebeli erőfeszítés – meg egy kis műveltség sem árt – annak átgondolásához, hogy létezik-e, létezhet-e nyelv ezen a világon, amelyet nem a fertőzések tettek azzá, ami."

És ha ez sikerült, búnusz kérdésként még azon is el lehet gondolkodni, hogy vajon létezik-e olyan élőlény, amit nem a tágabban értelmezett fertőzések tettek azzá, ami.
És ha ez sikerült, újabb bónusz kérdésként még azon is el lehet gondolkodni, hogy vajon létezik-e olyan naprendszer, amit nem a a tágabban értelmezett fertőzések tettek azzá, ami. (Ti. a szupernóvákban keletkezett nehéz elemek.)
@udeisz: A parlamentbeli vulgáris nyelvhasználatban mostanában a Jobbik jár élen, őket meg nem igazán lehet túlzott liberalizmussal vádolni.
@flamer: a vulgáris az valójában a közönséges, esetleg "műveletlen" nyelvhasználatot jelenti, ebben nem tudom, élen jár-e a jobbik, azt gondolom, te talán a káromkodásokra gondolhatsz...
@flamer: Nem is beszélve az arculcsapás következetes hosszú ú-val írásáról.

Egyébként az, hogy a Parlamentben valaki káromkodik-e, aligha nyelvi vagy nyelvhasználati kérdés.
Pedig nem is április 1. van...

Nem mondom, hogy nem lenne hasznos némi helyesírás-javítás mind a nyomtatott, mind a netes sajtóban (a kommentelők többségéről nem is beszélve), de Pali azért eléggé túlszúrt a célon... (amúgy sem volt egy tigris vívó, úgy lett olimpiai bajnok, hogy pástra sem lépett - ő volt a csapat tartalékja).

Új alkotmányunk lesz a világ röheje.
Szólni kéne a fijjugnak, hogy döntsék már el, alkotmányt akarnak írni, vagy megújítják a Ludas Matyi vicclapot.
Mert most láthatóan erősen keverik a kettőt.
@tcrassus: Az a baj, hogy az általad megjelölt célokról (a könyvdigitalizálást egyébként donB is hozta, mint kívánatos példát) abszolút nem szól a Schmidt-féle tervezett, ehelyett azon szörnyülködik, hogy hogyan chatelnek a fiatalok. Arról SP szerintem nem is tud, hogy létezik a MEK, arról meg pláne nem, hogy gyakoralitag hobbiprojektként megy még mindig.
@comes:
Miért gondolod, hogy - hozzád hasonlóan - másnak is fontosabb a "ki mondja", mint a "mit mond"?
@gitáros: nono, hallottam én már olyan beszélgetést, amelynek a lényege az volt, hogy a harasztokról tartott előadás szar volt, MERT ez egy komcsi botanikus.

most hadd ne részletezzem hüledezésemet, és hadd ne próbáljam meg elképzelni a botanikai kommunizmust...

szabadságot minden rizómának!
Shinigami Daiko 2010.11.11. 10:14:37
"látom, nem igazán érted a piac működését. Olyan nincs, h a zemberek igényét nem kiszolgálni. Ha Te nem, majd kiszolgálja más. Hatékonyabban."

szerintem neked nincs halvany fogalmad se a monopolkapitalzmus mukodeserol. Semifele igenyedet nem elegiti ki a piac, csak profitot termel, irto hatekonyan; olyan igenyeket kelt fel amire semmi szukseg, sot az emberiseg vesztebe rohantat...

en pl radiot szeretnek venni, kis radiot amivek dubrovnikban es poznanban is tudok legalabb kossuth adot, rovidhullamon nemet vagy angol adot fogni, nem csipog, nem esik szet ha leejtem es nem kell 3 orankent elemet cserelni benne, 20 eve meg siman vettem ilyet, most nemcsak kishazamban neztem, de nincs.

vagy nekem pl realkamatra lenne igenyem a bankoktol a megtakaritasaim utan..
ha tudsz ilyet mond mar el melyik az... egyenlore csak azzal bombaznak vegyek fel hitelt, pedig nem akarok.
stb
@vészmadár (pica pica): Ennyi erővel a ragok, toldalékok tömkelegét elhagyhatnánk, mert a szövegkörnyezetből úgyis kiderül. Mondhatnám és írhatnám is, hogy "én bolt vásárol", úgyis 99%-ban azt jelentené, hogy elmegyek bevásárolni. Sőt, a bolt nem is kell bele, úgysem a konyhában fogok vásárolni. Csak ha mindenki így írna, akkor sokkal több energia menne el az üzenet dekódolására, ez pedig abszolút fölösleges. Az emberek nagy része így sem képes értelmesen kifejteni a gondolatait.
A kommunikáció akkor jó, ha a szemantika és a szintaktika is helyes, mert sokkal könnyebb megérteni.
Riasom 2010.11.11. 11:30:14

"Nekem személy szerint nagyon fáj, mennyire nem kapnak megbecsülést a modern élelmiszeripar eredményei (a tömegesen hozzáférhető, olcsó és jó minőségű kaják)"

nem tudom hol elsz! nalunk olcson csak sz@r van.
Sot sokszor a draga is rossz, pl drag bor nem jelenti hogy jo is.
lehet hogy afrikaban a semmi helyett jo, de nalunk? izetlen parizer, ehetetlen virsli, szoja, guargumi, a kenyerben akkorra lyukak, hogy a tenyerem atfer rajtuk, es meg rairjak "jo kenyer"???

mondjmar egy magyar arut ami olcso es jo!
itt lengyelben a piacon van 2zlotyis paradicsom izu paradicsom, (1/2 euro), egy hete hajduszobszlon 300ert is csak rohadt volt.
Egyébként tényleg így megy ez: lehet a neten rendelni világvevő rádiót, holott lassan már nem is lesznek földközeli sugárzású rádiók... Akkor meg minek?%
@Sadist: nevetni fogsz, egy csomó esetben el is hagyjuk. Amikor azt mondod, hogy felmostam, épp ezt teszed. Vagy hogy elmosogattam, sőt, az általad mondott elmegyek bevásárolni, itt sem utalsz arra, hogy mit és hova mész.

De megint félreértettél, mert nem azt mondtam, hogy el KELL hagyni, mert anélkül is érthető, csak azt mondtam, hogy nem állja meg a helyét az érved, hogy azért IS kell megkülönböztetni, mert zavaró, ugyanis szinte soha nem zavaró. És sok esetben szintén nem különböztetjük meg, pedig ugye lehetne (nemrég tárgyalt téma például: A lányok könyvei. Melyik lánynak hány könyve van, esetleg ki melyiket birtokolja. Nem tisztázható. Ez van). Szval csak arra utaltam, az érved nem állja meg a helyét. azaz nyelvészeti indokok nincsenek, csakis és kizárólag érzelmi-szociális-kulturális indokok.

Ugye fentebb viccesen elhangzott, hogy "bizonyos jövevényszók jöhetnek". És sokadszor sem szúr az elmondónak szemet, hogy egy tökszubjektív értékítéleti rendszert kíván ráhúzni másokra, amelyben a pásztor mondjuk még böcsületes magyar szó, de az arbitrázs már nem. Vagy nádasdy kedves példája: neki a pedál kevésbé idegen kifejezés, mint a tökmagyar megfelelője, a lábító.
@Sadist: Hagyjuk el inkább a névmást és a boltot, és akkor mondhatjuk úgy újmagyarul, hogy "Vásároltam."

Hmm, ez nem is olyan rossz, talán meg tudnám szokni.
@don B:
kedves don szerinted ezek kozul melyik az? mert suzerintem egyikse, igayz nemelyik oilyan draga, hogy meg se neztem, de kaptam asogortol egy ilyen sangean minoseget, de a hangerot egy gombbal csak diszkreten lehet allaitani, vagy hangos vagy nem hallom.

"lehet a neten rendelni világvevő rádiót, holott lassan már nem is lesznek földközeli sugárzású rádiók... Akkor meg minek?"
mint tudjuk a "piac" hatekonyan kielegitei az igenyeket... megalol...
Karesz, engedd meg, hogy tisztázzak pár fogalmat.

Piac: bemész a boltba.

(Inter)net: hozzájutsz bármihez.

Konzervatív: ne legyen internet, csak piac. Meg világvevő rádió. Meg nyelvtörvény. Kaki a barlang előtt.
@vészmadár (pica pica): "nem állja meg a helyét az érved, hogy azért IS kell megkülönböztetni, mert zavaró, ugyanis szinte soha nem zavaró."

De, zavaró.
@Sadist: nem úgy értem, hogy téged zavar, hanem úgy: milyen arányban okoz ez a dolog zavart a közlésben? hány olyan élethelyzet van, amikor az a mondat, hogy veszprémbe vagyok, nem dekódolható egyértelműen, és a hallgató számára ez a mondat nem az fogja jelenteni, hogy veszprém területén álldogál az illető? Sokadszor mondom: én elfogadom, hogy a művelt beszélő írásban használja a -ban, -ben ragokat... de akkor sem állja meg az az érv a helyét, hogy ez zavart okoz a közlésben, eltekintve egynehény nagyon megerőszakolt példától.
Pali bácsi nagy erénye, hogy 30-as iq-val is meg lehet érteni. Mivel hogy neki sincs több.
@Karesz (Charlie): globális összehasonlításban értettem, a nyugati világban (és azon belül is az EU-ban) a korábbi időkben elképzelhetetlen ellátásbiztonság és élemiszerbiztonság valósult meg. A legolcsóbb, jobb nem tudni, miből készült hústermékeket le lehet sajnálni, megfelelő jövedelmi helyzet esetén pedig bottal sem szabad őket megpiszkálni, de a másik lehetőség, hogy nincs állati fehérjeforrás a havi százötvenezer forint alatti jövedelműek számára.

Elnézést az offért, részemről mára ennyi az élelmiszeripar.
Egyébként meg ha a smitpali szerint "[e]z a szemlélet a magyar nyelv halálos ítélete", adjon neki kegyelmet és levan a gond. Azé' köztársasági elnök, nem?!
Ejj, micsoda egy lábszagú libsi cikkecske ez. Hörögjetek csak barátaim, hörögjetek, és lájkoljatok napestig.
"Tanultabb népek a kisebbségeik nyelvét szokták védelmezni" - mondja Sándor Klára, miközben donB elmagyarázza, hogy egy nyelvet nem lehet védeni. Fizikai képtelenség.

Én nem vagyok túl képzett ideológiailag, úgyhogy elmagyarázhatná valaki, most akkor lehet a nyelvet védeni vagy nem? Vagy csak a magyart nem, más nyelveket meg igen?
@makukula: Ahol kisebbségben élnek testvéreink, ott pedig a magyart köll védeni. Természetesen nem nyelvtani, hanem elnyomási szempontból.
@makukula: nem ideológiailag vagy képzetlen, csak iskolailag. Nem tanultál meg olvasni:

"Tanultabb népek a kisebbségeik nyelvét szokták védelmezni, meg a szabad nyelvválasztáshoz való jogot."

Ebben két dolog nincsen benne:

1) a magyar.
2) a nyelv védelme (úgy általában, mindentől függetlenítve).

Azaz relatíve kell (lehet) védelmezni: a magyar nyelvet védeni kell Szlovákiában, a szlovákot meg Magyarországon. A "védés" alatt meg nem azt kell érteni, hogy megtiltjuk a magyarországi szlovákoknak, hogy magyarul beszéljenek, vagy akár idegen szavakat csempésszenek a szlovák nyelvükbe. Hanem békén kell őket hagyni, hadd beszéljenek, ahogy akarnak, szlovákul, és emiatt ne érhesse őket hátrány, megkülönböztetés.

Á, úgyse értitek, ez hisz ez csak libsi hörgés. Azért annak örülök, hogy a hülye nyelvvédőktől ismét sikerült eljutni a libsizésig. Ja, egyébként zsidó és cigány vagyok, ünnepnapokon komcsi is.

Na, léptem.
@makukula: a nylevhasználók nyelvhasználathoz való jogát lehet védeni. Ami ugye egy ország hivatalos nyelvével kapcsolatban, hogy úgy mondjam, a nyitott kapuk döngetésének esete.

Ellenben ugye egy adott országban élő kisebbség esetén nem triviális, hogy lesz alkalma a saját nyelvét használni, megőrizni.

Remélem abban azért egyetértünk, hogy minekutána a magyar állampolgárok 98%-ának a magyar az anyanyelve, elég merész azt vizionálni, hogy a nyelvhasználati joguk veszélyben lenne... Illetve van, csak nem úgy, kérem szépen.

Ahogy donB mondta: nem a nyelvet kell védeni, azt nem lehet (a nyelv azt csinál, amit akar, pontosabban, amivé a nyelvhasználók, utasítástól függetlenül, teszik). Ellenben nem mindegy, hogy ensaját nyelvváltozatának használatáért ledorongolnak-e állampolgárokat...
@na__most__akkor: hogy mekkora nagy fasznak latszol, baratom
Mindenkinek, aki haragszik. Akármelyik félre ebben a vitában. Miért nem lehet elfogadni, hogy mindannyian minden nyelven folyamatosan korrigáljuk egymást, folyton tanulunk, valamit KÖZÖSEN hozunk létre? Sőt, voltaképpen mindent. A nyelvet biztosan. Nem adnék viszont felhatalmazást SENKINEK a velem éppen beszélő társakon kívül, hogy nyelvileg utasítsanak bárkit. Felülről NEM, szemből bármikor! Itt is.
Aki már letolt valaki mást, hogy valamit "rosszul tud", mit érzett akkor, de őszintén? Növekedett az egója? Ugye. Én fasza vagyok, Te nem, erről szól a játék. Önmagát bünteti, aki másokat büntet!
@Frankó Anna: Talán inkább fordítva. Schmitt höröghet napestig, az emberek juszt is úgy fognak beszélni, blogolni meg posztolni, ahogy úri kedvük tartja.

Maximum annyi történik majd, hogy a világ jogi egyetemein humoros példaként fogják mutogatni az alkotmányunkat arra, hogy hogyan nem szabad ezt csinálni, de túléljük.
„A nyelvművelés, mint az a nyugati tudományosságban közhely, »a nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája«, alapelve pontosan ugyanaz, ami a rasszizmusé és etnicizmusé, úgy hívják ennélfogva, hogy lingvicizmus, és azt jelenti, hogy másokat a nyelvhasználatuk alapján megbélyegeznek, diszkriminálnak.” (Sándor K.)

Tessék mondani, ha nem kívánok azzal az emberrel beszélgetni akinek minden harmadik szava -csi, -i "képzőre" végződik (vacsi, kapcsi, öngyi, séti stb...), akkor kirekesztő, lingvicista vagyok? Önkéntes nyelvművelő szándék nélkül.
@Karesz (Charlie):
Bemész a Saturnba a Mammmmmmmut 2 aljában, és a Sangean márkát keresed. Tenyérnyi (+ ujjak) méretű, fülhallgatóval sztereó, anélkül monó, kiváló hangminőségű világvevő.
Mondjuk nem olcsó, van vagy 20 rongy.

Örülök, hogy segíthettem.

@limbekcs:
Konkrétan igaza van pedig.
@dr kotász: Miért kéne vele beszéljél? Én sem tenném! Lásd fentebb, amit írtam.
@dr kotász: összetett kérdés. Egyfelől igen, hiszen a puszta szóhasználata alapján, jellemének ismerete nélkül tekinted valamilyen szempontból számodra taszítónak. Másfelől nem, mert hát tény és való, hogy ÁLTALÁBAN az ilyen szóhasználat mögött olyan jellem áll, ami legtöbbünk számára nem túl vonzó.

Ugyanakkor nem érzem jónak az analógiádat. Aki következetesen azt mondja, hogy Peti magasabb tőlem, nem pedig, hogy Peti magasabb nálam, az nem műveletlen, pláne nem buta, egyszerűen anyanyelvének egy olyan változatát beszéli, amelyik eltér a sztenderdtől. Továbbá: sokadszor elmondaom, hogy a nyelv nem (csak) közöl, hanem ki is jelöli a szociális teret. Az a 15 éves lényka, aki nem kapcsizva, szolcsizva beszél, majdnem bizonyosan periférikusabb helyet foglal el mondjuk az iskolai osztály hierarchiájában, mint az, akinek a szóhasználata megfelel Arany magyarságának. De ugyanígy: próbálna csak a Pöstre felszakadt Estván gyerek akadémiai magyart beszélni otthon, egyből megkapná, hogy emmár mit uraskodik...
@dr kotász: Aki így beszél, az szándékosan határolódik el a többségi nyelvhasználattól, hacsak nem így tanult meg beszélni, de ez gyakorlatilag kizárt.

Ha pedig valaki beszédével direkt hangsúlyozza, hogy egy másik szubkultúrához tartozik, akkor semmi kirekesztőt nem látok abban, hogy ezt te nem akarod bolygatni. Én se tenném.

Itt sokkal inkább fordított irányú a kirekesztés.
Egy délutáni tapasztalat!

A Veres Pálné utca egyik gyorsbüfféjébe tértem be. Két olasz nyelven beszélő hölgy a saját nyelvén probálkozott rendelni, s közben a felszolgálónő (kiszolgálónő)zagyva angol nyelven válaszolgatott, sajnos nem sikeresen. Mindezt hallva, arra gondoltam, hogy hasznosabb lett volna más nyelveket is ismernie a személyzetnek. Úgy lászik az angol nyelvtudás nem elégséges és nem elegendő a vendéglátásban.

S egy másik megjegyzés!

A 6-os, 4-es villamoson a gépi hang, a metróban a gépi hang angolul (amerikaiul) beszégat velünk. Hasznosabb lenne, ha váltakozva németül, oroszul, szlovákul, franciául vagy akár románul szólalnának meg, mert nem mindegyik turista ismeri a globalizáció nyelvét.
@Humperdickk: Nem tudom, észrevetted-e, de nem zsidóztam, nem cigányoztam, nem komcsiztam. Még csak nem is minősítettelek, mint te engem.

Amúgy elmondom neked, hogy sikerült eljutni a libsizésig (bár nem én libsiztem). Úgy, hogy a nyelvművelés nem nyelvtudomány. Ezt magyarázza állandóan donB, és Schmitt Pál sem valami nyelvészeti folyóiratban tette közzé magvas gondolatait. A nyelvművelés körüli vita ideológiai harc, magyarul politika. Így jutunk el a libsizésig (még egyszer mondom, nem én libsiztem). Gondolom, Sándor Klára sem nyelvtudományi téziseit akarta megvitatni a köztársasági elnökkel, hanem ő is politizált. Aki ezt nem érti, annak vannak olvasási nehézségei.

Amúgy nem tapasztaltam, hogy Magyarországon tiltanának bármiféle nyelvváltozatot, azt viszont nem tudja se Sándor Klára se más megakadályozni, hogy az emberek véleményt formáljanak a másik emberről a nyelvhasználata alapján.

Ami egyébként mindenkivel előfordul, hisz aki szerint diszkriminálok, ha nem tetszik a suksükölés, attól megkapom, hogy rettenetesen modoros vagyok, ha azt merészelem mondani, hogy Sopronban lakom. Hisz Nádasdy tanár úr megmondta, hogy az "Sopronba lakom".
A Schmitt által jegyzett "Javaslatok" pdf-et megnézte valaki? Csak mert elképesztően hemzsegnek benne a helyesírási hibák (ez objektív), de nekem stilisztikai síkon se jön be (hogy ilyen szépen fejezzem ki magam, ugyi)

Például az megvan, hogy
"az anyanyelv, mint a legfőbb összekötőkapocs minden magyar ember számára, éljen a Világ bármely pontján" (sic)

mint előtt a vessző ugye...
Világ mióta nagy bötű?

vagy hát az első "témakör":
"A kereszténységre való utalás az Alkotmányban, mint a magyar államiság fennmaradásának letéteményese"
Namármost hogy lehet egy utalás valaminek a LE-TÉ-TE-MÉ-NYE-SE?
Egyben bátorkodom megkérdezni, mi köze van az államiság fennmaradásának a kereszténységhez? Ha nem utalunk a kereszténységre, akkor a magyar államiság megszűnik létezni? Tartalmilag/alkotmányjogilag ez nonszensz (lásd jelenlegi alkotmány). Félreértés ne essék, teljesen elfogadhatónak tartom a kereszténységre vagy egyéb értékekre való utalás javasolását, de NEM ezzel az indokkal!
(azt már nem is kérdem, mi lesz a nem keresztény magyarokkal, ha ezt tényleg az államisághoz próbálnánk kötni... ők valami párhuzamosan létező másik magyar államiság valóságában fognak élni? Mert hogy magyarok ők is, az hótziher - elég, ha annak vallják magukat, meg hát ha már államiság, akkor ugye állampolgárságuk is van. Akkor is, ha nem keresztények, lehetnek buddhisták, zsidók, hiteltlenek vagy ateisták.)
érdekes ez az indexes kozmopolita, indextől szép magyar nyelvtant és szalonképes mondatokat ne várjuk, mivel elég sokat tettek a devalválásért, kritizálja az idegenszavakat, aztán sznobságból odaír a végére egy ad libitumot a kis esterházi. a példaképe.
ha a nyelvi oktatás a magyarra vonatkozik akkor nem elég a hatékony, mik a népek itt? robotok? idegennyelvben lehet hatékony, de nem anyanyelvben. és nem lehet itt akármit beszélni, kiirni az utcára, már Grétsy is ezt mondta 20 éve, ha idegennyelven van kiirív, nagyobba ki kell magyarul.
ne keverjük az angol szavakat a magyar mondatokba, minek ha van a love-ra magyar szó is. úgy mondják szerelem.
úgy tudom a legtöbb középiskolában több a heti idegennyelv-oktatás, mint a magyar. ez tűrhetetlen! magyarul se tudnak.

itt a magyar nyelv a legfontosabb, mert rajtunk kívül nincs ki ápolja
@Zigomer Trubahin:
Schmitt úr feltűnően választékosan mond hatalmas ostobaságokat. Én nem vagyok nyelvvédő, de felhördültem többek között a "first lady"-től ...
A Köztársasági Elnöki Hivatal javaslata tele van tartalmi és érthetetlen ostobaságokkal. (A rengeteg a helyesírási hibát már megemlítették. Még az is lehet, hogy beszédhibás valaki l. RELUM a helyes Rerum helyett.)

És igenis engem zavar, ha valakit megszólnak mert suksüköl. Ui. képzeljék el, hogy sokan (így a székelyek jelentős része) ezt tanulta az édesanyjától, azaz édesanya-nyelvének [sic!] a része.
@tesz-vesz: miért, szerinted milyen nyelven beszélnek egymással a mai magyar középiskolások? Ja, hogy neked nem _tetszik_, ahogy a "mai fiatalok" egymás között beszélnek? Sokszor nekem sem, de ez egy baromság, hogy "magyarul se tudnak". Akinek szükséges, vagy szándéka lesz rá, hogy a műveltebb, hivatalosabb, irodalmibb magyart is elsajátítsa, az el is fogja, ahogy eddig is.

Az idegennyelv-oktatás (konkrétan az angol) pedig szerintem olyan fontos lenne, hogy ha semmi mást nem tanulnának középiskolában csak azt, még az se lenne túlzás.
@Karesz (Charlie): hm. monopolkapitalizmus. Érdekes. Lehet, tényleg nem értem.

Mi köze a világvevő rádiónak a monopolkapitalizushoz? Rádió + munkáshatalom = monopolkapitalizmus?

Mi az a reálkamat? Miből gondolod, h bárki is fog Neked olyant adni? Vegyél inkább részvényt. Vagy államkötvényt. Többet hoz.

Ami pedig a fogalmazásodat illeti barátom, elég lendületes.
@Humperdickk: "Én például ugyan tudom kívülről a Halotti Beszédet "

jó Neked, irigyellek érte.
@vészmadár (pica pica): "Bugyiban vagyok"

képet légy szíves, rögtön

:-)
@tesz-vesz: neked sem ártott volna még sztem néhány óra igazán nívós, míves magyarlecke, meg idegennyelvi óra sem talán. Mondjuk a devalvál is inkább csak pénzügyi kifejezés, de üsse kavics, érteni értjük azért... azt viszont nem tudom, a búzától a szombaton át a kék szóig hogyan fogod az összes idegen eredetű szót beszélt és írott nyelvedben mellőzni... kíváncsian várom az eredményt...
Előrebocsátom, hogy az összes kommenten nem rágtam át magam.

Nem tudom, hányan olvastátok végig a cikkek alapjául szolgáló levelet - hogy a legjobb morzsákat említsem:

- VI. Benedek (záróljelben megemlítve, ha valaki nem tudná, hogy az eredeti neve Joseph Ratzinger);

- ReLum Novarum enciklika folytatólagos emlegetése;

- Luther Márton, mint a _református_ egyház megalapítója.

Ehhez jön oldalanként átlag 5-6 olyan helyesírási és nyelvhelyességi szarvashiba, ami egy szigorúbb általános iskolai magyartanárnál kettesnél jobbat biztos nem érne. Különösen megmosolyogtató ez annak a tollából, aki szerint "Sokan vélik úgy, hogy az új kommunikációs formák valamilyen oknál fogva felmentést adnak az igényes és helyes fogalmazásmód, valamint a helyesírás szabályai alól."

Lényeg, hogy a "politikai értelembe vett hatalomnak" jó legyen.

Egészségünkre!
@sandinista: Én most elkezdtem olvasni, de a tartalom miatt nem is tudok rendesen odafigyelni a nyelvhelyességre vagy a helyesírásra. Ekkora halmozott hülyeséget egyben olvasni ritkán lehet.
Egész elképesztő megállapítások, mindenféle érvek vagy egyéb alátámasztás nélkül. Atyavilág...hová tart ez a világ...:-(
@TH: Valóban nem könnyű eldönteni, hogy a tartalom zavar-e be jobban a formába, vagy fordítva.
Ezzel a törvénnyel Pali jót akar, minden nemzet nyelvét védeni kell. És nem valami ellen kedves szlovákok, vagy nem úgy.

Azt azért furcsállom hogy az önkormányzat ablakában segélyosztáskor cigányul kéne értekezni a magyar ügyfelesnek. Mikor szegín cigán járt legalább 6 elemibe ahol lehetősége volt magyarul megtanulni. A cigányban összesen van vagy 600 szó, egy csomó szó sok mindent jelent és nagyon sok jogi szóra nincs cigány megfelelő. Most akkor az ügyfeles kézzel lábbal mutogasson a cigánynak, mikor amúgy is funkcionális analfabéta.
És akkor a szuahéliről nem is beszélek.

A sok angol jogi, műszaki vagy közgazdasági szóra amelyek szinte az angolban is naponta jönnek létre így sem tudott még reagálni a magyar szakszóval. Na erre biz törvényt kéne hozni.

Egyébként most is védik a magyar nyelvet de csak kis szabályokkal és nem tartatják be. Emlékeztek hogy van ilyen hogy nem lehet az utcán butikok házak falán külföldi felirat csak magyarosítva lehet. A disco(alá is húzta) szót akkor magyarosították diszkóra.

Igen is joga van az államnak hogy legalább a közigazgatásban a könyvtári magyart használja, külföldi szemét szavak nélkül. Aztán ha valaki nem érti az miért az állam baja. Ha itthoni és magyar akkor idióta, ha bevándorló akkor kapcsoljon rá a nyelvtanulásban vagy fizesse ki a piréz nyelvfordítás árát. Fura lenne ha az ablakban ülőnek 1000 nyelven kéne tudnia.
@dorkoka: mivel ennyire értetlen és hülye ember nem lenne képes megtanulni írni sem, 2 eset lehetséges:

1. diktálod
2. paródia vagy

Remélem, az utóbbi...
@dorkoka:
"A sok angol jogi, műszaki vagy közgazdasági szóra amelyek szinte az angolban is naponta jönnek létre így sem tudott még reagálni a magyar szakszóval. Na erre biz törvényt kéne hozni."

Például: Az angol szófosás elleni védekezésről szóló 2011. évi CXXVII. törvény.
Preambulum: Én, mint a magyar nyelv Abszolutóriuma, ezennel megtiltom az idióta angoloknak, hogy havonta kettőnél több szakszót fossanak.
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Shit Pál s.k.
Hát kéremszépen.
Azzal, hogy Te ezt a cikket megírtad, a mai napomnak egy kis örömet szereztél. ha semmiért, szeriternm már ez is valami.
ELLENBEN annyira tetszett a dolog és annyira egyet értek vele, hogy ezt szeretném Neked írásban is ehelyütt jelezni.
Köszönöm, csak így tovább.
kíváncsi lennék, az igényes nyelvhasználat védelmezői közül hányan néztek bele a javaslatokba (amíg lehetett)

ha a magyar nyelvnek bármi is ártani tudna, pali bácsi irománya lenne az első, amitől óvniuk kellene
Nekem lenni döbentség. What a humán kapacitás gyülemlet ösze ottan a Vári palota? HE? Minima: lemond (majd ha hülye lesz), oszt diplomatát viszaad, vagy elás.

Egyébiránt a nyelv egy élő "organizmus", a gazdaság, a tudomány, a társas kapcsolatok, az idegenforgalom, az iskolázottság, a divat a célszerűség és még sok egyéb által alakított kommunikációs rendszer. Védelmét az emberek léte, a társadalomba történő beintegrálódási hajlandósága és akarata biztosítja, egyben alakítja. A Halotti Beszéd óta sok pofont kapott és adott. Legyűrte a latint, a németet,túlélte a nyelvújítás vadhajtásait. Úgy gondolom, Lőrincze Lajos, Grécsi László, Vágó István, Montág Imre nyomdokain haladva a feladat nagy biztonsággal megoldható. De: a politikai sunyiság hagyja békén! Megdöbbentő ugyanakkor, hogy éppen a magyarkodók nem tudnak magyarul sem helyesen beszélni, sem írni.
Úgy gondolom, az elnökség azért pécézte ki a magyar nyelv fölötti álbábáskodást, mert jól hangzik és nem sért az égvilágon semmiféle érdeket. Különösen esetleges kormányzati érdeket. Ezért hát további javaslataim:
- Az áldott parlagfű, (egyszer már irtottak!)
- bálnavadászati tilalom,
- gólyafészek-védelem,
- lehessen fürdeni a Dunában, (ez már egyébként is program volt korábban, a főpolgármester választáson),
- Nagymagyarországra hasonlító felhőalakzatok dokumentálása és archiválása,
- magyar kolónia létrehozásának erkölcsi feltételei a Marson.

A további ötleteken szerintem már dolgoznak a Hivatalban.
Egy cikkben azt olvastam, hogy a parlagfű igazi Hungarikum, és hogy el a kezekkel a parlagfűtől. Hát, csak így tovább. (Szerintem a pulikutya szara is...)
please, valaki segítsen meg, elzavarodtam a mozgószabályok tengerében, hogy kellene ezt helyesen leírni:

nyugdíjelőtakarékosságiszámla-szerűség?
nyugdíjelőtakarékossági számlaszerűség?
nyugdíj-előtakarékossági számla-szerűség?

(nekem az első sajog, de már nem tudom... help me)
@vészmadár (pica pica): Az Osiris Helyesírás azt javasolja, hogy többszavas köznévi kifejezéshez járulva a képzőszerű utótagokat toldalék módjára írjuk, vagyis írjuk egybe, miközben a második mozgószabály nem váltódik ki (azaz az alaptag különírása megmarad): "nyugdíj-előtakarékossági számlaszerűség".
@LvT: ácsi! ez még a számlaszerűig elmegy, de a -szerűség már halmozott képző, vagyis jön 137-es... :)
Vannak és mindig is voltak akik szépen,választékosan beszélték nyelvünket és vannak akik pongyola módra.Döntse el mindenki hova tartozik vagy hová akar tartozni.
Elrettentő példa:kérdem a zsibis eladótól hogy mennyibe kerül a képernyő?Válasz:ez nem képernyő hanem monitor.
Legyünk rugalmasak,csak akkor használjunk idegen szót ha annak nincs jó magyar megfelelője.
@don B: Magam is képzőhalmozásból indultam ki addig, amíg pontosan el nem olvastam a legtipikusabb képzőszerű utótagok listáját az Osiris Helyesírás a 124. oldalán: itt a '-szerűség' önálló tétel. Így, ennek tudatában adtam tegnap a válaszomat, amelyet fenntartok (nem azért, mert ne tudnék más analízist adni, de azért, mert egy normatív mű ezt ajánlja).
@LvT: én is alaposan elolvastam az OH.-t, azért volt a szmájli. De azért ez a hol utótag, hol képző, redves egy tilitoli...
A kommentek mindennél ékesebben támasztják alá a cikk egyik alaptézisét, azaz hogy "A kép plasztikus, és nagyon könnyű átérezni, lehet hozzá érzelmileg viszonyulni."
Ezt láthatjuk, valóban; kevés tényszerűség, kevesen akarják (vagy tudják) megérteni a leírtakat, a valós problémát, viszont annál nagyobb az érzelmi felindulás és elköteleződés.
Azon túlmenően, hogy én mocskos kozmopolitaként (bár jómagam sem beszélek jól idegen nyelve(ke)t)általánosságban is ellene vagyok mindennek, ami elválaszt; konkrétan sem tartom helyénvalónak egy modern (?) alkotmányban az ilyen avíttas, izzadságszagú "nemzetmentő" reflexeket.
szval a szerűség az egy halmozott képzőszerűség? pfúj...
@don B: hát igen, de nem csak akkor lenne, az, ha nem az lenne?

méghogy maszatos, hehe
A cikk hangja enyhén szólva alpári.
Miért lenne a nyelvművelés elítélendő?
A nyelvművelés a nyelvi igényesség védelme.
Igenis VANNAK különböző szintű nyelvhasználatok. Vannak olvasott, művelt nyelvileg igényes és ezen a szinten igénytelen, műveletlen emberek.
A magyar nyelv, a szókincs a legnagyobb közös kulturális kincsünk. Védjük!
Igaza van a köztársasági elnöknek.
@Szexbarát pasi: védjük! Egyébként tényleg védjük, vannak erre hivatott intézményeink. Ez a program álprogram. Jól hangzik, de semmi értelme. Valami olyasmi, mint "menjünk orvoshoz, ha betegek vagyunk!" Egyébként mit akarsz azzal mondani, hogy: "Igenis VANNAK különböző szintű nyelvhasználatok. Vannak olvasott, művelt nyelvileg igényes és ezen a szinten igénytelen, műveletlen emberek." Hát vannak. Ki kérdőjelezte ezt meg? Vannak olyan emberek is, akik tudnak hegedülni, meg vannak, akik nem tudnak. Hova akarsz kilyukadni? Mi itt ez az "IGENIS"? Az a nyelvhasználatban a lényeg, hogy másképpen beszél az iskolázott, másképp a bunkó, másképp a mérnök, a vájár, a cipész, az orvos, a józan, a részeg, a boldog, a mérges, a csöves, a haldokló, a szegedi, a miskolci, a felvidéki, a székely, ésígytovább, ésígytovább. A lényeg, hogy tisztelt elnökünk rátalált egy szimpatikus, ám de megoldott "problémára", amit egyébként az oktatás kézben tart ahelyett, hogy olyan dolgokkal foglalkozna mint az elszegényedés, cigánykérdés, munkanélküliség, korrupció, erkölcsi züllés, mindennapi durvaság, munkahelyi kiszolgáltatottság, stb. A reggeli híreket hallgatva számomra úgy tűnik, hogy a magyarság közlekedési balesetek miatt fog szép lassan kipusztulni. Szóval van mit tenni. Régebben volt olyan, hogy Lőrince Lajos, Grétsy László, Montág Imre, Vágó István a TV-ben, rádióban. Most volt az elnöki hivatalban valaki, aki úgy ír helyesen magyarul, mint az én kétéves unokám. Miről beszélünk? Miben van az elnök úrnak igaza? Ugyan olyan igaza van, mintha azt mondaná, hogy nyáron nyár van, télen meg tél. Csak ne kelljen állást foglalni és programot hirdetni olyan dolgokban, ami esetleg a kormánynál bezavar...
Sok hülye, köztük sok globál elbutitott, a nemzeti érzést sikeresen leagymosott zombi.--A kérdés egyszerű: kell-e ápolni ezt a valódi ritka kincset mint a magyar nyelv, vagy hagyni a silány röviditésekbe, angol nyögésekbe, primitivizálásba zülleni?- Sok hülye közül senkinek nem jut eszébe , hongy hol lennénk Kaziczy ill. a nyelvújítás nélkül ? Az is fölösleges volt ? Bizony ahhoz is nagy odafigyelés és gondoskodás kellett az egész köznép részvételével. Jaa, Nem kellett volna ? Hülyék.Akkor most német zagyvanyelven sziszegnétek Móricz,Karinthy, Németh László és Romhányi nélkül. Ja, hogy ők kik voltak ? Na, vazze akkor kuss nektek.-- Örülhetnétek , hogy ilyen államférfit kaptatok , aki szorgalmazza ennek a szellemi kincsünknek is a védelmét.- Vagy legyen ez is Makó ?
@doc55: Akkor menj, és beszélj ősmagyarul. Amit ma az angol beszivárgás jelent, az ugyanúgy jelen volt a vándorlás korában, a honfoglaláskor, a török hódoltságkor, stb. A nyelv változik. Külső hatások érik. Ha kétszáz év múlva folytatnánk ezt a beszélgetést, akkor azt már azon a nyelven tennénk, amelybe tövig beékelődtek az általad említett silány rövidítések és angol nyögések, és Te ugyanilyen hangosan kelnél ki az épp aktuális, mondjuk neoüzbég hatás ellen, ami elrontaná a szép, unikális magyar nyelvedet.

Ez értelmetlen.
@doc55: "Na, vazze akkor kuss nektek." Amúgy a vazze vajon mi? Mert ilyen magyar szó nincs.
Lesz olyan, hogy "schmittmagyar"? Akkor szóljanak időben, nem fogom a gyerekeim magyar-jegyeit kritizálni.
@Ianas: Ez apukám magyarul szalonisitott magyar indulatszó, ami b-vel kezdődik , g -vel végződik.Ill. b.meg. Bmeg. De legalább nem Fákkjú.
@doc55: Nos, ez pontosan az, ami ellen ugye a Elnők Úr küzd. :) Láthatóan teljesen eredménytelenül, hiszen még a hívei is zsigerből használnak új keletű szavakat.
Én a legfelháborítóbbnak azt tartom, hogy aki ezt a cikket ide felrakta (írta), ennyire nem tud helyesen írni! - hogy a kommentezőknek vannak hiányosságai, -elfogadom, -de, hogy a KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, s az őt körülvevők, akik az országot, a nyelvünket KÉPVISELIK, ilyen felháborító nyelvi, nyelvtani hibákat követnek el, - elfogadhatatlan, SZÉGYEN! Javaslom, fogadjanak fel egy helyesírási szakértőt, aki publikálás előtt átnézi a szöveget!
Idézet: "... a nyelvek akkor kerülnek végveszélybe, amikor megtörik a mindennapi élet színtereinek nyelvi hálózatrendszere, töredékessé válik a nyelvhasználat köre: azaz bizonyos fontos tevékenységek már csak egy másik, idegen nyelven lehetségesek. A nyelvet beszélő közösség nagysága valóban nem mellékes, de a szakirodalom ismer olyan alig háromszáz beszélővel rendelkező nyelvet, amely koherens nyelvhasználati hálózatot alkot, az emberek életének döntő része ezen a közösségen belül zajlik. Ugyanakkor ismerünk olyan majdnem ezerötszáz fős nyelvet, amelyre ez nem áll, és a nyelvnek a következő generációra való hagyományozása is részleges, töredékes".

"A magyar nyelv esetében a nyelvhasználati színterek hálózatrendszere sértetlen, a nyelv továbbadása folyamatos. Nem állítható tehát, hogy a magyar nyelv „veszélyeztetett" lenne. A közeli nemzethalál víziója, a pánikkeltéssel való játszadozás persze fontos lehet egy szélsőséges politikai párt tagjai és ideológiai fogyasztóközönsége számára, a nyelvésztől azonban elvárható, hogy ismerje a tényeket, és felelősséggel nyilatkozzon. A tény pedig adott esetben az, hogy nem lehet egy kalap alá venni a globális demográfiai zsugorodás által érintett mintegy négyezer (!) nyelv, illetve a kihalás által többé-kevésbé közvetlenül veszélyeztetett nyelvek esetét". Cseresnyési László: Anyanyelvünk démonjai (ÉS, LV. évfolyam 12. szám, 2011. március 25.)
A nyelv nem nem olyan, mint a rend. Nem védhető, csak szabályozható. Egyébként köszöni, jól van. Egyszerűen él, változik. Ami jó, megmarad, ami pedig nem, simán kikopik. A folyamat nyilván sokkal bonyolultabb, de a lényeg a lényeg! Akár tetszik, akár nem. Bár a törvénykezés lenne ilyen.
Ja, meg innováció helyett újítmányozás - by S.P. :(
süti beállítások módosítása