korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Elátkozott vesszők 624. r.

2010.04.19. 13:17 don B

via donb.tumblr.com

14 komment

Címkék: helyesírás szőrszálhasogatás központozás

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr641934108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

246. b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk, ha azonos szerepű, vesszőkkel tagolt
mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen
szavakat: beszél, ír, olvas; ceruza, könyv, tinta; becsületes, lelkes, szorgalmas; stb.
Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. elé is pontosvesszőt kell tenni. [De vö. d)
alpont.]

246. d) Ha azonos mondatrészek között és, s, meg, vagy kötőszó áll, eléjük nem teszünk vesszőt:
A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Ég és föld között lebegett. A rózsának, a szegfűnek vagy
a levendulának az illatát szereted? Stb.
Mivel a felsorolások végére tett stb. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi), a
csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek:
járkál, kapdos, álldogál, beszélget stb. [De vö. b) alpont.]

Lehet, hogy rosszul értelmezek valamit, de nekem ez a kettő együtt azt mondja, hogy stb. előtt vagy semmi, vagy pontosvessző állhat, tekintve, hogy a "s a többi" nem alkot önállóan tagmondatot.
@a katona fehérben: De, alkot. „A felsorolást lezáró stb. elé egy esetben kerülhet vessző: ha a felsorolás tagjai egymástól vesszővel elválasztott tagmondatok: A nyaralók keveset esznek, sokat isznak, egész nap fürdenek, lógatják a lábukaz a vízbe, stb.” (OH. 342. o.) „Mivel a felsorolások végén gyakori stb. rövidítésben a s kötőszó szerepel (s a többi), azokban a felsorolásokban, amelyekben a nyelvi egységek vesszővel vannak elválasztva, a stb. elé nem kell vesszőt tenni: kutya, macska, nyúl, papagáj stb., leszámítva azt az esetet, amikor a felsorolás tagjai tagmondatok: Balázs rendszeresen sportol, mindennap jógázik, egészséges ételeket eszik, nem dohányzik, stb.” (OH. 344. o.)
@don B: Köszönöm. Bár azt fenntartom, hogy ez így elég logikátlan, hiszen ugyanaz a három szó nem lesz attól tagmondat, hogy más áll előtte.
Ja meg arról nem beszélve, hogy a tagmondatok közötti vesszőkre vonatkozóan szerepel olyan kitétel a szabályban, hogy "az írásjelhasználat ingadozhat", ami keveset segít :-)
@a katona fehérben: Hanem mi? Az előző tagmondat része? És akkor micsodája? Az a stb. vagy s a többi ilyenkor bizony tagmondat, és bizony ippegpont attól az, hogy előtte tagmonadtok vannak.
@a katona fehérben: Az a megjegyzés azokra az esetekre vonatkozik, amikor kétesélyes, hogy az és, s, meg, vagy kötőszó két oldalán tagmondatok vannak-e, vagy egy mondat homológ konstituensei. Pl. bejött és leült; bejött az ajtón, és leült a székre; nade: bejött[,] és helyet foglalt...
@don B: De a tagmondatnak alapesetben nem feltétele, hogy legyen benne állítmány? (Persze ezek után nyilván hipotetikus a kérdés.)
@a katona fehérben: Mondatszóról, hiányos mondatról stb. tetszett hallani? Köszönöm a levelet, fiam. Hajrá, Magyarország! Mi az állítmány abban a tagmondatban (bármilyen vocativusban), hogy fiam vagy Magyarország?
@don B: És az említett példában, ahol vessző került elé, a stb. konkrétan melyik eset ezek közül, és miért? (Talán kissé túlérzékeny vagyok a hangnemre, de azért megjegyzem, hogy eszemben sincs kötözködni, csak meg szeretném érteni a szabály logikáját.)
@a katona fehérben: Valami hiányosmondat-féle: Balázs rendszeresen sportol, mindennap jógázik, egészséges ételeket eszik, s [csinálja] a többi [hadonló dolgokat]. Pl.
Ez a vesszős dolog igen aranyos. Kérhetném, hogy legközelebb próbáljuk megérteni pl. Jókai, Szerb Antal, -- továbbá Szabolcsi Bence központozását is?
amúgy annak mi az eszmetörténeti magyarázata, hogy, biológia, környezetvédelem, ökológia tárgyú értekezésekben a pontosvesszőt gyakorlatilag vessző helyett használják a professzor urak?
mondok egy példát:

"A környezeti nevelés öt részterülete: az érzékelés; az ismeret; a környezeti etika; az állampolgári cselekvés; az állampolgári cselekvési gyakorlat (tapasztalat)."

Na most, ez miért nem így szól, hogy: A környezeti nevelés öt részterülete az érzékelés, az ismeret, a környezeti etika, az állampolgári cselekvés, és az állampolgári cselekvési gyakorlat (tapasztalat)."
A központozásban az a jó, hogy ha az ember egy picit figyel az írására, akkor egész jól lehet érezni, hogy hová kell a vessző, s hová nem.
Vagyis a szabályok egészen jól leírják a valóságot.
Ellentétben az egybeírás meg kötőjelbuzizás szabályaival, amiknek nagy része öncélú csinált baromság.