korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

rossz nyelvek szerint

Mailboxbányaló

2010.03.18. 12:55 don B

From: L.
To: staff
A rossz nyelvek szerint az nem egybeírandó? A vezető lídjében van.

From: K.
Miért kéne egybeírni?

From: L.
Miért ne? Van bal oldali és baloldali, akkor miért ne lehetne rossz nyelv és rossznyelv? Most már tudom, hogy nincs, de lehetett volna.

Nagy rejtélyek ezek, Laci. Igazságod vagyon, kodifikálhatták volna a szótárszerkesztők a rossz nyelvet, mint a baloldalt, idiomatizálódott összetételnek is, de hát idiomatizálódott szószerkezetnek kodifikálták. Hogy miért? A válasz egyértelmű: csak.

6 komment

Címkék: egybeírás különírás

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr731849511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

akkor ezek szerint a nyelvnek mégis van logikája, csak az női:)
Az én kedvencem a nyitva tartás. Mert ugye a nyitvatartási időben az ajtót lehet nyitva tartani.
@Pásztor Tibor: ez nekem ősi bánatom. Tudom, hogy külön kell írni, de nem vagyok hajlandó, szval nekem nyitvatartás:)
@Pásztor Tibor: „Mert ugye a nyitvatartási időben az ajtót lehet nyitva tartani”

Itt az egybeírás a 137. helyesírási paragrafusból következik, és nemcsak ennél a kifejezésnél, hanem általános szabályként: ha a különírt szókapcsolathoz egynél több képző járul, akkor az eredményt egybeírjuk.

- nyitva tart + -ás > nyitva tartás +-i > nyitvatartási (idő);
- egymás mellett + -i > egymás melletti + -ség > egymásmellettiség;
- távolra köp + -és > távolra köpés +-i > távolraköpési (verseny).

Szerintem itt éppen algoritmikus a helyesírás.
@vészmadár (pica pica): csak egyet tudok érteni. Itt nekem sem jön be az algoritmus, szerintem a nyitva tartás és a nyitvatartás mást jelent. Szerencse, hogy a magyar helyesírás inkább ajánlás, mint dogma.
@Pásztor Tibor: Az emberi nyelv nem programozási nyelv, ezért szükségszerűen minden kifejezés többjelentésű. A több jelentés még nem ok arra, hogy ezek közül valamelyiket is egybeírjuk. A ’földön ül’ kifejezés mást jelent, ha ez konkrét, vagyis közvetlenül a talajon, Föld felszínén ülünk, és mást jelent, ha az 5. emeleti lakásunk padlóján ülünk. Ez utóbbit ettől még nem írjuk egybe.

Az egybeíráshoz (1) az kell, hogy szembenállás legyen a jelentések között, mint pl. a ’vizes söröspohár’ (vízzel szennyezett sörivásra való pohár) ≠ ’sörös vizespohár’ (sörrel szennyezett vízivásra való pohár); és ez a szembenállás valós élethelyzetre vonatkozzon. Vagy (2) hagyománytiszteletből megtartottuk a réges-régi, a mai szabályoknak ellentmondó alakokat.

Az egybeírt ’nyitvatartás’ 1984-ig ez utóbbi eset volt: hagyomány szentesítette kivétel. Az akkori – 30 év utáni – helyesírási újraszabályozás során ezt a kivételt kigyomlálták. Úgyhogy ezt most a nyuszi sapkája esete: ha a helyesírás megtartja a hagyományos kivételeket, akkor azért „női a logikája”, ha megszünteti a kivételeket, akkor pedig azért…