korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Mutyi

2009.11.15. 12:43 don B

Hogy én hogy utálom ezt a mutyizik igét. Van egy olyan nyájas, családias, barátságos, diminuáló fílingje. Olyan emberi. Pedig, ugye, többnyire csalásról, vesztegetésről, zsarolásról, lopásról van szó. Mutyizó párt. Fasza. Ráadásul sokszor eleve pontatlan. A mutyi eredetileg ’közös befektetésnek az egyik félre jutó része’ (moitié, medietas), ’közös kockázat’, költségmegosztás’, és csak másodlagos jelentéseiben jött rá, hogy mindez suttyomban (ezért lehet mondani, hogy titokban mutyizik). Amikor ellopnak egy kalap pénzt, vagy amikor valakiből kizsarolják a szart, az kurvára nem közös kockázatvállalás.

De Béla, saját dugádba vagy dőlve! Máskor hogy tiltakozol, amikor ilyen analizálgatással, etimologizálással vagy logikai megfejtéssel érvvel valaki (a művelt nyelvhasználó) amellett, hogy egy szó nem is azt jelenti, amit jelent, nem is úgy kell használni, ahogyan mindenki használja.

A mutyi szörnyű szó, szinte minden ty-s szó ocsmány, már csak emiatt is remek választás ide.

De Péter, én folyton a saját dugámba vagyok dőlve! Ez működésem alapja (dialektikus egységet alkotok az éneimmel). Nem mondtam semmit arról, hogy hogyan kell vagy kellene használni a mutyi, mutyizik szavakat, csak annak próbáltam a végére járni, hogy miért zavar a mostani politikai aspektusú használata (alapvetően azért, mert általában uderstatement; a hangalakja, spec. engem kevéssé zavar). Ezenközben utánanéztem az etimológiájának, és érdekesnek találtam, hogy van olyan jelentése (sőt valszeg. ez a korábbi, ha tetszik (© Gy.P.) az alapjelentése), ami egyáltalán nem pejoratív. Úgy találtam, hogy ez a jelentés is belejátszhat a nem szeretem érzésbe. De ez, természetesen, legfeljebb stilisztika, és nem szemantika. Az ilyen esetekben, megint csak: természetesen, az érzéseim ütköznek az elveimmel. Sag schon. (A lényeg: ím, hó, mai hazai politikai kontextusban még sem igazán alkalmatos szó a mutyi, hiába ocsmány, mert a kelleténél „puhább” a jelentése (plusz kezd öléggé elcsépelt lenni).)

18 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr641526514

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Török veszedelem 2009.11.15. 18:15:09

"Szégyen, ha magunkon hagyjuk a bélyeget. Utálom, ha mások helyett kell szégyenkeznem, és elegem is van belőle." (Lendvai Ildikó az MSZP kínos bírósági ügyei kapcsán) Nos, kezdem megérteni, mit értett

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Asszem, először vagy hülye. Valószínűleg elfelejtetted "A szavak jelentésváltozáson mehetnek át." mondatot.

Én nem a szót utálom.

Hanem a mutyit.
Szerintem meg a mutyi egyszerűen a sutyiból származik. Legalábbis ezt a moitié dolgot most hallom először, ami lehet, hogy ékes bizonyítéka a műveletlenségemnek, de akkor is figyelemre méltó, hogy a francia szó ismerete nélkül is azonnal, elsőre, segítség nélkül, hiánytalanul felfogtam a jelentését.

A mutyi ezen kívül szerintem nem feltétlenül lopást jelent, hanem a nyilvánosságot kizáró megegyezést. Ami persze legtöbb esetben lopásba (túlszámlázásba stb) torkollik, de a mutyi inkább a megegyezés aktusát, hm... árnyalja.
@Strici: Én érteni vélem, hogy mire gondol don B.

A mutyi egy kedves hangzású, bumfordi szó. Mintha azt sugallná, hogy igazából egy papíron törvénysértő, de szinte ártatlan cselekedetről, egy kis csínyről lenne szó.

Nem pedig különösen nagy értékre elkövetett sikkasztásról. Mint amiről általában szó van.
Most vagy én voltam régebben túl gyerek, vagy ez a szó az utóbbi pár évben került bele igazán a közbeszédbe - bár még mindig kevesen használják. Köszönjük a regnáló kormánynak a közreműködést, elvégre tény, hogy velük kapcsolatban hangzott el ez a szó legtöbbször :)
@Strici: sztem donB arra utalt, olyan kis édi-bédi szó ez, mintha csak egy kis játékos semmiségről lenne szó, nem pedig milliárdok elsikkasztásáról.

Én ugyanezért utálom a paci, pacika és hasonLÓ (höhö) szavakat, amelyek igyekeznek arról meggyőzni, nem egy drabális méretű, az évezredes túltenyésztés okán alapvetően ideggyenge és rosszindulatú állatról van szó, hanem valami tündéri kis édes kis üngyöm-büngyümről.

(a macira már nincsenek is szavaim...)
Akkor nevezzük mutyinak, ha nem vagyunk benne. Ha nyerünk a mutyin, akkor jövedelem kiegészítésnek hívjuk " halehetapolitikusnakakkornekemis" jelszóval.
A nemzeti mutyi miatt nem ment tönkre kis hazánk.
Nyolc sorban három obszcén szó. Plusz egy fíling. Egy olvasószerkesztőtől. Az index.hu címoldalán. Ennyire szarul még én sem írok. Nem találok szavakat, pedig a Korrektor Blog általában tetszik.
A mutyizik ige ezeken felül rendelkezik még egy csodatulajdonsággal, mégpedig azzal, hogy kizárólag E/2 és E/3 ban illetve T/2 és T/3 ban használja az élő nyelv.
Nyelvtanilag persze léteznek a mutyizom, mutyizunk formák is, de ezek a közbeszédben vagy írott formában sosem jelennek meg (legfeljebb tagadó formában).
Ja és Péter!
Ha valaki érvvel érvel, akkor az utóbbi alak egy vével írandó.
@b. á.: korrektorblog, nem intézmény. Amúgy nem látom az összefüggést az obszcén szavak és az olvasószerkesztő között... egy posztban definitive nem lehet obszcenitás? neadjisten ha márpedig mégis van, akkor az olvasószerkesztő feladata kihúzni?

tessen mondani, a szarról írott értekezésében miként utalna a produktumra?
izé, tipp:
suttyom, sutyi + susmus = (sutyi)mutyi

tanultam ám én is egyet s mást Oláh András ufókutatótól :)
még sem = mégsem
uderstatement = understatement vagy esetleg andösztéjtmönt
volna egy keresztkérdésem: a "nem szeretem érzés" valójában nem inkább "nemszeretem-érzés"? vagy itt nem mozognak a mozgók? vagyis, ha jól sejtem, inkább az a kérdés, hogy ez a 107. c)-e, vagy sem...

(már nem a kötekedés, hanem a tudásszomj kedvéért. tényleg!)
@contrapunkt:
igen, ez a "nemszeretem-dolog" bennem is felmerült, de én csak kötekedési céllal szóltam hozzá, és nem akartam ilyen konstruktív vitába belemenni
most viszont, hogy te is fölvetetted, kíváncsian várom don B válaszát
az én kérdésem a következő: ugyanaz mintájára Pécsett gyakran hallom: ugyanő. Először furcsa volt, de most már én is használom. Ez csak valami helyi kifejezés?
Főleg, amikor Dávid Ibolya szájából hangzik el...

Olyan szó ez, mint a pancserpuccs. Undorító.
Strici 17:26:04
"Asszem, először vagy hülye. Valószínűleg elfelejtetted "A szavak jelentésváltozáson mehetnek át." mondatot."

Valóban... A "strici" pl. mit jelent manapság?
Mégis, mit lehet azzal kezdeni, hogy te "utálsz" egy szót? S ha ezt muszáj közhírré tenned, legalább ne "magyaráznád meg", hogy miért (természetesen azért, mert ezt meg azt érzel benne. Vagy inkább bele.)
Amúgy én is "utálom" ezt a szót. Mert van egy olyan undorító, kisszerű, ragacsosan mocskos fílingje:-))Most akkor jobb vagy rosszabb?