korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Szólj, ördög, mi dolgod velem

Eheti

2009.08.09. 22:04 don B

A tánc, mely a halálba visz – lám, lett egy ember, aki már nem is énekel: lefeküdt, és szemét lehunyta sok porzó között –, nem jár egyedül. Követi – sunyítva, rókaúton – világ mamikája, és lehúzza a láncot, könyörtelenül. Zubognak az adott világ varázsai, a nekrológok, az emlékezések, az emlékműsorok. Fáskertiné zümmögve fölrepül. Fáskerti elvtárs meg saját halottjának tekinti. Szűk, boros szájjal vicceket mesél a gondviselő. És szégyen és sötétség és szédület.

16 komment

Címkék: nekrológ bereményi géza cseh tamás eheti kognitívdisszonancia redukció

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr761298743

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örülök, hogy többen vagyunk, akik segítségért kiáltunk. Fantasztikusan megfogalmazott írás. Jó volna, ha az emberek végre mozdulnának a megoldás felé!
Tetszik, hogy Kodály: Esti dalával zárt.
Valaki elmagyarázná, hogy miről szól az írás - legyen az bármilyen fantasztikusan megfogalmazva? Valószínűleg kulturális- vagy korkülönbségek miatt én bevallom, egy büdös szót sem értettem belőle, pedig azért ez nem fordul elő olyan gyakran...
meghalt Cseh Tamas.
lsd index fooldal
@TH: Nagyon nehéz elmagyarázni. Ezt a nekrológot is, de azt is, akiről szól. Hofit is. Annak, aki nem élt 1990 előtt. Sebes Guszti bácsit sokan mi is csak hírből ismerjük. De Hofi révén legalább valamelyik szempontból megismerhettük, még ha közvetve is. Valahogy így van ez Cseh Tamás regélő, de mégis hétköznapi, közvetlen stílusával, ahogyan beszámolt arról a korról. Tanú volt ő is, sok másfajta történet tolmácsolója. Nem annyira komor, de nem is annyira humoros Tanú, mint Bacsó Péter Tanúja. Egyrészt itt is sok szállóigévé vált mondat született Bereményi-CsehT krónikáiból. Másrészt - Hofihoz, Bacsóhoz hasonlóan - ezeknél a szövegeknél, daloknál is gyakran minden szó(tag)nak külön jelentősége lehet, ha mélyebbre ásunk. Ez a nekrológ elég mélyre ás, ezért nehéz szöveg annak, aki az eredeti közegben nem mozog otthonosan. Bocs.
Nagyon rendjén van ez a szöveg. Tényleg mondana az ember valamit, nem csak sopánkodna, aztán inkább hallgat, hümmög, dünnyög. Ha beszél, akkor pl. így. Üdv. egy obsitos korrektortól
Szép volt. Nagy kár, hogy meg kellett írni. Csak háttal a falnak, és megdögleni...
@Gyuri58: Hát én ugyan jó pár évet lehúztam 1990 előtt, de azért Cseh Tamás életművéből csak 1-2 albumnyi számot ismerek.
De semmi gond, ez a szöveg nem nehéz számomra, hanem teljes halandzsa. Ezt mondom: kulturális és korkülönbség tipikus esete...nem kell mindent értenem...:)
@ozy: ezt idáig tudtam, szomorú is vagyok miatta, mert amit ismerek tőle, azoknak a számoknak a többségét kedvelem is, meg az egész stílusa és előadásmódja nagyon tetszett. Ettől még a fenti cikk nem nekem szól.:)
Mondjuk nekem Cseh Tamásról elsőnek mindig a Csinibabán az Angélás jelenet ugrik be. :)
Most kellene összeszedetten, hitelesen, talán érzékenyen és szívhez, szívekhez szólóan.
Nem megy.
Csak villanások, cserepek, képszeletek…
Dohányszemcsék zakók zsebében, tejért menve a közértbe, amint tócsákat kerülgetünk.
Hajnalok, kocsmák félig felhúzott redőnyei alatt belesve. Pálinkát mérnek-e?
Éva, meg Mari, meg Irén. A hatvanas évek, amikor fellazult tételekben fogalmazódott meg a világ. Kafka, Sartre meg a távoli bölcsek. Fáskerti elvtárs, akiről semmit nem árultál el azon kívül, hogy felesége bő vérű, mégis a kommunizmus emblematikus alakjává tetted. Meg Éva, meg Mari meg Irén.
Füstös presszók, lányok, esőben ázó telkek.
Intellektus, városi, budapesti. Magyar. Nagyon az.
Bőrbe öltözött rocker, színes ruhás kelet-európai hippi, szemüveges bölcsész és olajos kezű géplakatos. Titokban ellenzéki, politizáló értelmiségi meg a gyári klubvezető.
Egységet teremtettél. Gondoltad volna?
Minden megváltozott, és szinte semmi sem. Ma is van abortuszbizottság és vannak Fáskertik. Sokan ma is vevőt keresnek a télikabátjukra. Igaz, złotyit nem váltunk már koronára. Meg eltűntek a házmesterek.
Micsoda útjaid voltak!
A csodabogár, aki gitártokkal a hóna alatt megy iskolába és rajzóra alatt dalokat énekel a tanítványainak. A megmosolygott hóbortos figurától, a Kossuth díjig. Micsoda út!
Pedig csak dalok.
Üzennek. Üzentek akkor, és most is. Hogy nem jó albérletekben, mosókonyhákban élni. Eltelt tíz, húsz, akármennyi év, de a dalok… Üzennek, ma is ugyanúgy, talán ugyanazt, nem tudom. Pedig azt kérted, tíz év múlva ne az a dal legyen.
Tudtuk, persze, hiszen senki nem él örökké. Csak nem számítottunk rá, ennyi az egész.
Tegnap fejedbe nyomtad apa kalapját – látod, én is tőle loptam az elsőt –, hátadra akasztottad a gitárt, és elindultál, átvágva azon a telken.
Itt hagytál egy életművet, de cserébe magaddal vittél egy darabot belőlünk. Az életünkből. Elvitted az életünkből magad.
Éva, meg Mari, meg Irén. Talán ugyanúgy ülnek most és bámulnak maguk elé, mint én, elsírva az utolsó utáni könnyeket. Pohárban mérges ital van, talán előttük is.
Éva, meg Mari, meg Irén, gyászolnak. Velük együtt mi, mindannyian.


'Hol jobb, hol rosszabb, igyekszem betartani az orvosok útmutatásait, aztán majd meglátjuk. Persze nem a mindenáron való életben maradás a cél'
@TH: Ez a megemlékezés telisteli van idézetekkel, utalásokkal. Az a helyzet, hogy itt is érvényes: "Hanyas vagy? 58-as? Akkor mi félszavakból is megértjük egymást!" A zenei ízlés persze eltér, sőt változik. 1977-ben - a katonaságnál - éppen megjelent a Levél Nővéremhez, amikor az én ízlésem szerint a legszívesebben az LGT V. albumot hallgattam. Nem is értettem, mit rajonganak Cseh Tamás lemezéért. Csak jóval később hallgattam Viszockijt, olvastam Villont, Faludyt. Sőt - hogy távolibb példát is hozzak -, a repetitív - minimal-art - stílussal is csak a 80-as években kezdtem megbarátkozni (főleg Keith Jarrett jóvoltából). Mindemellett Csengey Dénes szövegei is általában távol álltak tőlem. Ezt a sokmindenséget Cseh Tamásnak köszönhetően érzem azóta hozzám közelebb állónak.
Béke Veletek!
Uff
@Gyuri58: Az idézetek egy (kis) részét felismertem. :) Ettől még a szöveg tartalmát nem tudom értelmezni...:)))
Számomra: megint meghalt egy darabka a szocializmusból. És minél ismertebb, annál jobb. Sokakat várok még ide. Első szűk két évtizedemet ebben voltam kénytelen élni, mert az apámék - és Cseh Tamás - hagyták, hogy így legyen.
Ja, hogy indián is volt? Biztosan a rezervátum fíling fogta meg őt is...

Ed
@Epokit Drive: "hagyták, hogy így legyen" - békélj meg atyáddal, olvass, okulj, és majd gyere vissza akkor.
@Konrad: Atyámmal semmi bajom. A generációjával van, amiért bő harminc évig némán tűrtek, mint a birkák. Ezen pedig a cinkos összebégetés aligha enyhít.
(Imádom az "olvass, okulj" típusú szarságokat, mintha pár soromból máris nyitott könyv lennék. Te, okoskatörp...)

Ed
sokunknak van Géza a csontjaiban és most szeretnénk kicsit hallgatni a csöndet (ülhetsz csak, tűrve, hogy dal nem dicsér)
ne zajongjatok