korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Ba(s)zd meg, kettős állítmány

Vak mailboxbányaló

2009.05.22. 07:00 don B

(Mottó, utólag:
Hogy irjuk azt, hogy bammeg?
1. Ha ige, sz-szel és külön, ha rémakiemelő partikula, z-vel, és egybe.
2. Három ponttal.)

Subject: kerdes
Date: Wed, 23 Feb 2005 15:03:16 +0100
From: angelday
To: zsb@mail.index.hu

Bela,

„3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vs „3 órára kell a fogorvoshoz mennem”. Ismerek valakit, aki következetesen az első forumulát használja, és nem tudom megmondani, de engem zavar valahol. Hol az igazság és miért?

Továbbá: „eszek" vagy „eszem"?

Illetve: „Át kell mennünk rajt”, vagy „át kell mennünk rajta”? Ez is az annoyance kategóriából.

Köszönettel,
angelday

from: Zsadon Béla
to: angelday
date: Wed, Feb 23, 2005 at 11:35 PM
subject: Re: kerdes

> „3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vs „3 órára kell a fogorvoshoz mennem”

A Nelvművelő kézikönyv aszonta negyedszázaddal ezelőtt, hogy a kell utáni alanyi szerkezet különféle kifejezésmódjai (el kell mennem; el kell, hogy menjek; el kell menjek) közül az utolsó „bár az irodalmi nyelvben is eléggé gyakori, nem tekinthetjük általános köznyelvi formának; a keleti nyelvjárásokban, ill. az ország keleti részének köznyelvében azonban eléggé természetes”.

Namost, azt tenném hozzá, hogy merev nyelvoltami felfogás szerint a kell után vagy főnévi igenév van (el kell menni, mennem, menned, mennie stb.) vagy hogy + felszólító mód (el kell, hogy menjek, menj, menjen stb.), a hogy nélküli felszólító mód „pongyolaság”, valamiféle kontamináció. Szerintem azonban ma már teljesen általános, én pl. nem kapom fel a fejem rá.

Eszembe jut egy „fordított” jelenség, ahol nem kiesik, hanem bejön a hogy: „elvileg helyesen” vagy határozó (valószínűleg elkésünk), vagy jelző + hogy (valószínű, hogy elkésünk); előbbi hoggyal (valószínűleg, hogy elkésünk) „elvileg hibás”, a két szerkezet keveredése (kontaminációja). Viszont pár hónapja olvastam egy nyelvészeti cikket, ami szépen levezette, hogy a „hibás” alak nyelvi logikailag teljesen normális. Hát, a fene tudja.

> Továbbá: „eszek” vagy „eszem”?

Az ikes ragozás eredetileg a szenvedő alak ragozása volt (vö.: tör-törik, hall-hallik, lát-látszik, érez-érzik), de a kettősség bő háromszáz éve tökre elmosódott, aztán a 18. és 19. sz. fordulóján Révai Miklós mozgalmat indított a regenerálására, de csak azt érte el, hogy legyen mivel tahózzuk egymást. Vannak ikes igék, amiknél nagyon rosszul hangzik az iktelen ragozás, másoknál zavar nélkül ingadozik, van, ahol csak E3-ban van -ik (hazudok, hazudsz, hazudik; illik, jelenik, tűnik, válik stb.), van, ahol E2-ben esik ki: botlom, botlasz (nem botlol), botlik. Viszont vannak nem ikes igék, amik lopnak az ikesek paradigmájából: teszel, veszel (és nem teszesz, veszesz). Stb. stb. stb. Sz’al teljes kvász.

Az eszik speciel az a csoport, amiben „tahóságnak” hangzik E1-ben az iktelen alak (eszek). Én is felkapom rá a fejem. Pedig! Esz a fene – milyen irodalmi, nem? Arról már nem is beszélve, hogy feltételes módban ki a fene mondja ma már, hogy én innám, esném, szökném ahelyett, hogy én innék, esnék, szöknék – pedig rendesen ikesragozva ő innék, ő esnék, ő szöknék (és nem inna, esne, szökne)... Innen nézve nem tökmindegy, hogy eszek vagy eszem?

> Illetve: „Át kell mennünk rajt”, vagy „át kell mennünk rajta”?

A rajt’ erősen népies vagy régies stílusértékű, illik aposztróffal írni. Nincs vele semmi baj, kicsit modoros. Arany János imádta:

Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak

S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom

Látszanak is rajt’ a mester kezek
Ha lassu táncban oly halkal rezeg

Áll a torony, mint valami Bábel,
Rajt’ az idő nyomtalanul jár el.

üdv
ZsB

from: angelday
date: Thu, Apr 28, 2005 at 6:16 PM
subject: baszd meg vagy bazd meg

Béla,

Ma ebédnél a menzán csunyán összevitatkoztam valakivel. A vita tárgya az volt, hogy hogyan írjuk: „baszd meg” vagy „bazd meg”. A gyerek állitja, hogy tökéletes helyesíró, mindig is az volt, és a „z” betűs írásmód a helyes. Én ennek ellenkezőjét. Mindketten hajthatatlanok vagyunk. Az sem győzte meg, hogy a szó töve a basz.

Bassza meg.

to: angelday
date: Thu, Apr 28, 2005 at 7:29 PM
subject: Re: baszd meg vagy bazd meg

Minthogy a szótő basz(ik), és mivel a zöngésség szerinti hasonulást nem jelöljük. vö.: támaszd (támasszad), játszd (játsszad), metszd (messed), mászd (másszad) sat.:

baszd meg (basszad meg)

ZsB

Ps.: Ha valaki azt állítja, hogy „tökéletes helyesíró”, tudhatod, hogy egy nagy marha, tökéletes helyesíró ui. definíciószerűen lehetetlen, hiszen a helyesírás – divergens alapelveiből fakadóan – tökéletlen, alaptulajdonsága ez neki.

317 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr391135175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

@kalapocska: Igazad van.
De tudod azt az embert tartjuk értelmesebbnek aki helyesen ír és beszél.
A magyar nyelvtanhoz érzék kell.Nekünk.
A külföldieket nem tudom.
@kiskanal: remélem te nem magyar tanár vagy.
Van eszek,mert használják.
A nyelvtannak kell az élethez alkalmazkodia,ő van értünk.
@kiskanal: Nekem a méh és juh szavak irásképet követő kiejtése elfogadható (hasonlóan a fel/föl szabad váltakozásához). Már csak azért is, mert nyilván régen is ejtették, különben írásban nem jelölnék. Lehet, hogy valamikor valakik valamelyik idegen nyelv (pl. a német) hatására elkezdték elhagyni a szó végén álló h-kat, de ez szerintem nem terjedt el annyira, mint pl. a híradó ejtése rövid i-vel, ami ma tényleg általános, és a hosszúval ejtése modorosnak hat.

Én a méh és a juh végén lévő h-t csak összetételekben nem ejtem, pl. méhviasz, méhkas, juhtúró. Igaz ugyan, hogy e két állatot én többnyire úgy hívom, hogy méhe és bárány... ;)
Hajajj de nagyon el van idehaza maradva mindaz, amit nyelvészetnek hívunk... Még mindig azon csámcsogunk hogy eszik, vagy eszem? Még akkor is, ha felül szépen le vagyon írva miért alakult ki, mi lett belőle?

Azt hittem már csak pár nyolcvanon felüli öreg bácsi vagy akik lelkesen messiástudattal óvják a nyelvet a pusztulástól. De hogy ennyi nemzethalált vizionáló mozgalmár legyen a nyelv megvédése mellett... Hajajj! :)
Mindig Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című műve jut ilyenkor eszembe. Ő is már a maga korában az erkölcsi fertőről beszélt :)

Reméljük csak nem "hal" meg a nyelvünk s ezáltal nem "pusztul" ki a magyar :)

Éljen Nádasdy s a többi deskriptív nyelvész, éljenek a labovisták! :)
Na,mentem megpucolni a krumplikat.
-nem krumplit pucolni,hisz nem egyet akarok majd enni- :8)
@Rainbow_: Azért nem említi, mert igazából a témához csak részben van köze. Attól, hogy valaki iszom-ot mond, még nem tárgyasban ragozta. Csak nála az alanyi ikes egybeesik a tárgyassal.
Zsadon lehet hogy épp azt akarta elkerülni hogy belekeverjék az alanyi és tárgyas ragozást.

Tárgyas ragozásban egyébként meg nincs is probléma, ott mindenki "eszem"-et, "iszom"-ot mond.

Az, hogy Dél-Alföldön nem használják a tárgyas ragozást, nem igaz. Én onnan származom/származok, de soha nem mondtam olyat, hogy:
"Megiszok a tejet" (ez lenne, ha nem használnék tárgyas ragozást)
@hu_neutrino: Én Közép-Magyarországról,de sosem mondanék olyat,hogy megiszom a tejet.-brrrr-hihi
Pedig használatos az innám!
Hogy mondanád azt, pl. ha mittudomén kölök otthagyja az asztalona tejet te meg mondanád : meginnám én azt még estére.
Mit mondanál?

Vagy sietnétek, de te még eszel:
-Várj még ,eszek?
Hjaj...
Szerintem, várj még megeszem.

Kifejezetten zavaró ikes alakkal.
Igaz a megesz szót ritkán mondják -
Bár lehet kavarok valamit.
@Adaren: "Azt hittem már csak pár nyolcvanon felüli öreg bácsi..." Volt nyelvész, aki már vagy 220 éve megmondta, hogy harmadik (ikes) ragozás márpedig nincs, meghalt, marhaság. Verseghy Ferencnek hívták. Osztán tessék, azóta is.
@hu_neutrino:

Olyat én se mondanék, de mondjuk azt bármikor, hogy:
"Megiszok egy sört."
@don B: Van pár ilyen jelenség a magyar nyelvben, és néha úgy érzem, hogy az iskolában tanított "helyes" változatot támogatók legszívesebben atombombával irtanák a másik tábort, ide tartozik:
- az ikes igék E/1-ben (eszem/eszek)
- a személynevek előtti névelő (Laci/a Laci)
és még biztos van ezen kívül más is, de hirtelen ezek jutottak eszembe.
@hu_neutrino:
Olyat tényleg nem mond senki, hogy "Megiszok a tejet", de az, hogy "tejet iszok" az mindennapos. Én pl sose mondanám azt, hogy tejet v. sört "iszom".
@Super aGyuri: ph@szt veri agyon, csak megb...a 500 dollárra (cirka 70e Ft). Ennek épp elég elrettentő ereje van, különösképp, hogy ott semelyik rendőr nem korrupt. (Itthon próbálhatnád ugyanezt: minél magasabb a büntetési tétel, annál több tere van annak, hogy a rendőr lefizettesse magát kevesebbel, az elkövető terhelhetőségétől függő mértékben.)
@Rainbow_: "Remélem" után mindig vesszőt kell tenni, és a magyartanár egy szó, mint ahogy a magyaróra is. Ehhöz nem kell tanárnak lenni, csak érteni kellene a nyelvet. Nálatok Magyarországon veszekedtek azon, hogyan KELLENE írni, mondani, nálunk a délvidéken meg beszéljük, ahogy szüleinktől tanultuk, s ahogy ők a szüleiktől őrizték nekünk.
@ready_real:
Meginnám [azt a tejet, amit el akartál tenni]:
Ez nem tartozik a cikk témakörébe, mert tárgyas ragozás.

- Várj még, eszek! [=még ne induljatok, éppen evés közben vagyok]
Ez szerintem jó.

- Várj még, megeszem [ami még a tányéromon van]!
Ez is jó, de beleértjük akkor a []-es részt is

És van még egy variáció, de ezt már nem használják mindenütt, de vidéken előfordul:
- Várj még, megeszek.
Mint mikor azt mondják:
Hazamegyek és _megfőzök_, _kimosok_, kitakarítok.
Érdekes, hogy a "kitakarítok"-ot szerintem mindenki használja így, de a "megfőzök"-öt nem (pl. én nem).
@Rainbow_: Ez így van, az "iszom egy sört" legtöbbünk számára finomkodó, a vaskalaposok számára az egyedüli helyes lehetőség.

Én csak arra reagáltam hogy "A Dél-Alföldön pl nem is igen használják a tárgyas ragozást."
Az "iszom egy sört" nem tárgyas ragozás, attól az még alanyi (vagy ikes), csak épp alakilag egyezik.

A példáiddal egyetértettem, csak azért akartam pontosítani, hogy az ikesbe ne keverjük bele a tárgyas ragozást, mert az egész más, csak pechünkre ugyanúgy néz ki E/1-ben.
@Morzsi36: Kedves Morzsi! OFF Én 1987-ben kerültem oda, és emlékeim szerint csak egy évig tanított (mintha első év végén nyugdíjba ment volna). Szeretettel gondolok vissza rá. Nagyon megalázott első félévben, és nagyon "felhozott" második félévre. Ez volt a munkamódszere.
@hajdul: Ezt nem is tudtam. Én a dicsértesséket "Laudetur"-ként ismertem csak. A "sia lodato" nekem nagyon olaszos, de az már Kotzián tanár úr (ezt Morzsinak mondom).

Én úgy tudom, a "szia" a "see you"-ból ered - és valóban, igazándiból ez csak elköszönésnek korrekt.

Viszont a "hello" állítólag a magyar "hallod"-ból jön - lehet, hogy urban legend, de magyar telefonközpont-szerelők honosították meg a Zusában. Minden út (egy) Puszkaszhoz vezet :)
@Rainbow_:

Jajjj.

Almát eszem: nem tárgyas ragozás.
Almát rajzolok.

Eszem az almát.
Rajzolom az almát.

Az már igen.

Úgyhogy nyugodtan mondhatod, hogy "almát eszek", bár én most éppen EGY almát eszem. Mint tudjuk.
Nem attól lesz egy ige tárgyas ragozású, hogy a mondatban van tárgy, hanem hogy HATÁROZOTT tárgy van.

Rajzolok egy almát.
Almát rajzolok.
(Le)rajzolom az almát.
@Super aGyuri: Azt értsd meg, hogy amikor én az "eszek" létjogosultsága mellett érvelek, az őseimtől tanult anyanyelv mellett érvelek, annak a szigorú szabályrendszerét védem. Nem fogja nekem senki megmondani, hogy magánemberként mit és hogyan mondjak - még ha sok mindent ki is irtott belőlem a budapesti lét, legalább jelzés szintjén beszúrok alakokat az anyanyelvemből. Ha valaki otthon azt mondta volna 1970-ben, hogy eszem a levesből, döbbenten néztünk volna rá, hogy mi baja van, elfelejtett-e magyarul.
Az itthoni beszédemben szinte mindig, társaságban meg a helyzettől és a résztvevőktől függően élek tájnyelvinek minősülő alakokkal. Lehet, kicsit provokatívan is, mert aki ettől bunkónak néz, azzal nem különösebben érdemes foglalkozni.
@Akitlosz: A jövő idő szabályos alakja sajnos el fog tűnni a nyelvből. Mondhatni, eltűnik a nyelvből. Lassan eltűnend.

Én is sajnálom.
Sőt, nagyon FOGOM sajnálNI.
@kiskanal:
Igen ám, de mi van akkor, ha valaki a szüleitől és a nagyszüleitől egy más változatot tanult, mint amit a másik jónak gondol.

Nem arról van szó, hogy valaki nem tudja, hogy a többes számot -k jellel jelöljük, hanem egy több száz éve leépülőben levő szabályból (ikes ragozás rendszere) az ő vidékén már kevesebb maradt meg.

Miért ne lehetne mindkettő helyes, ha konzisztensen használják, ráadásul létező magyar nyelvi szabályoknak megfelelően?
@Super aGyuri: Off: Akkor utánam jártál. Ha 87-ben érettségizel, akkor lett volna átfedés. A kémia az Karakas?
OFF Morzsinak (most találtam egy másik blogon):

"Ez erősen emlékeztet arra, amit még Karakas Gábor, gimnáziumi kémia-tanárunk mesélt, aki amúgy illemtant és nyelvtant tanított nekünk, kémiát nem, szóval hogy volt lámpuska-gyárban gyárlátogatáson, ahol első körben megmutatták nekik a lámpagyártó gépeket, majd egy következő csarnokban azokat a gépeket, amik a lámpagyártó gépeket gyártják. Mondanom sem kell, a következő kérdése az volt, hogy megmutatják-e nekik azt a gépet is, ami ezeket a gépeket gyártja."

Karakas megvolt? :)
Kémia? Csonka Dánielné.
Az a Csonka.unokája.
@Morzsi36: Czirók Ede. Karakas csak helyettesített, amikor Czirók beteg volt :)

(Lásd előző beírásom. Apáczais telepátia, btw.)
Na odébbálltam.Viszlát!
-ide érdemes benézni-
@Super aGyuri:
Lehet, hogy semmi köze a témához, de úgy hallottam, hogy a Dicsértessék a Jézus Krisztus köszönés nem volt szokás Olaszországban, hanem néhai János Pál pápa terjesztette el. Csak ezért gondoltam, hogy köze lehet a szia-hoz, de valójában már II. János Pál pápa pápasága előtt is használtuk, és ezt is a rádióban hallottam (amikor még a rádióban szépen beszélő emberek voltak)
@Super aGyuri: "Én úgy tudom, a "szia" a "see you"-ból ered"

Így van: see you -> see ya` (szleng) -> szí já -> szija -> szia. Ilyen formán egyébként a "szija" eredet hűbb.
Ma már halottnak számít, de: kiss the hand -> kisz di hand -> kisztihand. Kezi`csókolommá "fajult" azóta.
@Super aGyuri: Pont te hozol rá példát, hogy nem ez lesz az első eset, mikor egy jövő idő eltűnik. Sebaj, maradt még a fog-os, (nem tudom, lehet, hogy ez is azért alakult ki, mert a másik eltűnt), most eltűnőben van a fog, de ott a jelen idő +majd vagy jövő idejű időhatározó, vagy befejezett szemléletű ige formailag jelen időben ragozva, mint az oroszban. ("megírom a leckét", ami jövő idő, mert ha épp írnám, akkor csak "írom a leckét" lenne)

Egy múlt időnk is elveszett és egész jól megvagyunk nélküle.
@hu_neutrino: Tényleg, ez olyan oroszos.
Ja idu, ja pajdu. Talán már ők sem mondják, hogy budu + fn.igenév...

És mit szóltok a kínai, koreai stb. nevek új írásmódjához? Pl. Deng Xiaobinghez Teng Hsziao-Ping helyett... Néha azt sem tudom, kiről beszélnek.

Jó, persze, Sztálin is igazából Sztalin lenne, Lenin meg Lenyin, na de akkor is :)
@Super aGyuri:
Ezek szerint a pinjin lett a magyar helyesírásban is a hivatalos átírás? Lehet, hogy a kínaiul tanulók/tudók számára jobb, mert ők abból jobban meg tudják állapítani a helyes kiejtést, ami a magyar fonetikus átírásból nem rekonstruálható (ami nekünk csak cs, az nekik több különböző hang is lehet), de aki nem tud kínaiul, fogalma sem lesz róla, hogy mondja ki. Magyar hírolvasótól is hallottam már "Fikó"-t a szlovák miniszterelnökre, pedig az kicsit közelebb van, mi lesz akkor a kínai nevekkel?
@prometheus_X: Még egy kis érdekesség... a sziánál sokkal durvább amcsi találmány a "hi!".

How are you! -> how`re ya` -> he`ya -> hi

Ha jól tudom.
@hu_neutrino: A Robert Kubika is teljesen általános. A kollégái is így nevezik.

Emlékszem, Ivanisevic nyilatkozta, hogy azért szeret Magyarországra jönni, mert itt nem sz-szel mondják a nevét. (Bár a szóvégi c' helyes ejtését a mi esetünkben sem dicsérte.)

De ha már Kubica, meg is nézem, hogy áll a szabadedzés Monte Carlóban. Persze Super Aguri nélkül már nem ugyanaz, mint régen.

"Már a szelek sem a régiek, Ványadt Ványadtovics Vinyov!"
@Super aGyuri: Hát, tegnap voltak a szabadedzések. Így jártam :)
@Super aGyuri: Azt hiszem egyébként, a korhű ejtés Battyáni és Szécsenyi. Széchenyi családja Vasszécsenybe való, nem Szécsénybe.
@Akitlosz: Csak azért mondtam, hogy ők, mert ott kezdtem látni az egyik tanszéken hét-nyolc évvel ezelőtt – és galád módon zéháírás közben mindig belejavítottam a feladatsorba :)
@Super aGyuri: És a Voznyaki nevű teniszezőnő (Wozniacki)?
@Morzsi36: Köszönöm!!!!!!!!!!
Ezek szerint a Széchényiek írták hibásan a nevüket (és mégsem Széchenyi Istvánnak maradt le az ékezet tévedésből)?
@Super aGyuri: Hát hallottam már én is "Lisztes"-t külföldi kommentátortól úgy, hogy "listesz" (úgy látszik, hozzászokott a lengyel szabályokhoz, ott ugye fordítva van az s-sz)

C' helyes ejtésénél a ć karakterre gondolsz, mint például Milošević? Nem csoda, mert ilyen nálunk nincs, tudtommal a szerb ć sem nem cs (č), sem nem ty.

Utánanéztem amennyire tudtam, és továbbra sem a pinjin a hivatalos, hanem pl. a Teng Hsziao-Ping, viszont a pinjinben van ch, j, q, zh, és ezekből magyarul átírásban mind "cs" lesz.
Elhiszem, hogy nem mindegy. Csak annyira, mint hogy szar vagy szár.

De szerintem ha angol vagy más nyelvű forrásból fordítanak cikkeket, sokszor bennehagyják úgy, ahogy az eredeti cikkben volt. Orosz zeneszerzőket is láttam már magyar cikkben német vagy angol átírással, hétköznapi embereknél ez meg mindennapos az internetes portálokon.
@Morzsi36: Aki ugye dán. :)
Akárcsak Májkel és Brájen Laudrup, ugyebár.
(Mi-chá-el!!!! Bri-an!!!!!!!!)
@hu_neutrino: A Népszabiban módszeresen a pinjint használják, bár most hogy mondod, mintha zárójelben odaírnák mögé a helyes(e)t. Helyest? Helyeset? Na mindegy.

Te egyébként tudsz kínaiul???????
@Super aGyuri: Nem úgy volt, hogy az akadémiaalapító "a legnagyobb magyar" Széchenyi István apja még Széchényi Ferenc volt? 2 É-vel?
Szerintem igen: http://hu.wikipedia.org/wiki/Széchényi_Ferenc
@hu_neutrino: Nikita Krushchev? Mikhail Gorbachev? Brrrrrrrrrrr
@hu_neutrino: Én is így tudom. Ezért írtam, hogy Széchenyinek (Istvánnak) lemaradt az ékezet. Vagyis akkor most (Vas)szécsenyi vagy Szécsényi?
@hu_neutrino: Utána kéne olvasni. Mind a két történetet hallottam, most hogy belegondolok. Mindjárt megpróbálom...
@Rainbow_: Almát eszem/eszek, almát látok != eszem az almát, látom az almát.

Tárgy + ige nem kíván tárgyas rag’zást.

@Rainbow_: nem magyar tanár = lehet hogy tót? :)

@Morzsi36: Nem találtam egyértelmű dolgot. Annyit, hogy Sárvár-felsővidéki volt a család, és Vasszécseny közel van Sárvárhoz. (A Google Maps Vasszécsénynek hívja...)
@Super aGyuri: Csak érdeklődő vagyok ilyen kérdésekben. De ennek épp utánanéztem, mert hallottam, hogy ez a cs-dolog elég problémás, és meg is találtam, miért.
Egyébként az akadémiai helyesírás egy dolog, pl. a német nyelvreformot is eléggé bojkottálták a német lapok, amelyik átállt az új szabályokra, az is visszaváltott a régiekre idővel (pl. a Frankfurter Allgemeine Zeitung)
A helyesírási szabályokat tanítják az iskolában, ott még számon is kérhetik, de hogy az emberek mennyire fogják alkalmazni, azt normakövetésen, az adott szervezet (itt az Akadémia) tekintélyén fog múlni.
Ha egy magyar napilap úgy dönt, hogy elsősorban a pinjint használja, a magyar körülbelüli ejtést (vagy a "népszerű alakot", ami a helyesnek tartatik) pedig zárójelben adja meg, azt is meg lehet indokolni, mert ha tudsz angolul és rákeresel pl a neten a névre, többre mész a pinjinnel.
@Morzsi36: A Google Maps pl Sefáni útnak hívja a Stefánia utat. :)

Viszont ha megnézed a wikin, sok régi említésben még Szécsény. http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasszécseny
@Morzsi36: Sopronban mindenki Szécsenyinek mondja :)

Battyáni meg még logikus is (-battyán; meg az hogy az y a szó végén csak mezei i hangot szokott jelölni...)

Wozniacki meg „voznjacki”, nem? Cével meg minden.

@Super aGyuri: Höh. Ez nekem újdonság. Szerintem a Szürke szamár azt mondja, hogy a nem latinbetűs írású nyelvekből vett nevek helyes írása a magyaros kiejtést kell kövesse. Mondjuk indexen láttam már párszor, hogy mindkét formában leírják.

@Morzsi36: Az biztos, hogy az Országos Széchényi Könyvtár is 2 É-vel van, és Széchényi Ferenc sehol sem Széchenyi. Széchenyi István viszont mindig egy É 1 E.
Rajta helyett rajtot használ az összes ismerősöm aki Veszprém, GyMS vagy Vas megyében nevelkedett.
@Ralesk:
Azért az írás is visszahat a kiejtésre, pl Károli Gáspár, aki nagykárolyi volt, ma mégis L-lel ejtik sokan, igaz, az L sincs távolabb attól a hangtól, mint a J. Lehet, hogy csak azt akarják mutatni, hogy "Én megtanultam ám, hogy E-vel kell írni és nem É-vel!"

A szabály azt mondja, hogy latin betűsöket változatlan formában (esetleg idegen mellékjeleket eldobva, ha nem tudjuk kiírni), nem latinokat főszabályként kiejtés szerint, kivéve amire külön szabályzat van. És van külön szabályzat a kínaira, japánra, meg van az oroszra is (külön könyvben).

Az orosz átírás sem teljesen fonetikus, bármennyire annak is tűnik (pl. nem Lényin, hanem Lenin, a 40 nem szórák, szórak hanem szórok, a nyelv nem jizik hanem jazik)
Mi meg ugye úgy olvassuk ki, ahogy le van írva, ebből a szempontból fonetikus :)
Mint az orosz borotvagépes viccben:
- De hát hogy lehetséges ez? Minden embernek más az arcformája!
- Eleinte!
@hu_neutrino: Akkor valójában Sztalín? (Tudtommal a szó végén volt a hangsúly.)
@Super aGyuri:
Az orosz wiki szerint Ио́сиф Виссарио́нович Ста́лин. Most, mikor írom, a hangsúlyjelek áttolódnak ebben a fontban a következő betűre, de lehet, hogy mikor megjelenik, jó helyen lesznek. A lényeg, hogy az a-n van a hangsúly.
Az a szabályzat nincs meg magyarul, de:
"Az orosz hangsúlyos magánhangzókat általában nem hosszú magánhangzóval írjuk át, tehát például Маша – Masa, Давид – David. Kivételt csak ott teszünk, ahol az ékezet hiánya a magyarban azonos hangzású szót eredményezne: Аня – Ánya, Таня – Tánya (vö. anya, tanya)."

Sztálin persze kivétel, ilyen kivételek mindig vannak. Bár én hallottam úgy is ejteni hogy "sztalinelvtárs"... De persze nem első kézből. Annyira nem vagyok öreg. :)
Köszönöm a rajt-rajta kérdést, a keleti fülem először nem fogta fel, hogy mi az, hogy "nincs rajt' szám", pedig csak egy "a" maradt le. Én nem értettem milyen rajtszám, ők meg nem értették mikor visszakérdeztem hogy: "hova tűnnek a rajt után az a-k?"

Ugyanez az ismerősöm következetesen azt mondja: "tányérat", "tányért" helyett. Fura.
@valaminő: jól van, nekem is a könyörgök a szimpatikusabb :-D
Gondolkodom azokon, akik fentebb olyan baromi büszkék arra, hogy sosem mondanának ki azt a borzalmat, hogy "eszem".

Én otthonról, a családtól, az ismerősöktől legfeljebb egy gyönge ötvenezres szókincset szedtem össze, a többi az olvasásból származik.

Sőt, pár évtizede a könyvekben még helyesírási hibák sem nagyon voltak. Úgyhogy én az anyanyelvemet Arany Jánostól Rejtőn és Örkényen keresztül Göncz Árpádig nagyon sok írótól, fordítótól tanultam, és ez a hatás sokkal erősebb, mint a szomszéd parasztnéni (sőt, adott esetben a tanítónéni) suk-sükölésének hatása.

Ezek az eszek-iszok-bazmeg gyerekek tudnak olvasni? És ténylegesen olvasnak is havonta legalább egy-két könyvet, vagy funkcionális analfabéták?
@sutyerák: A nyelvtannak nem kell az élethez alkalmazkodnia. Nem dolga. A beszélőnek kell/ene/ alkalmazkodnia szabályokhoz, és nem folyton kiskapukat, magyarázatokat keresni, mit, miért nem mond, nem tesz. A nyelv valóban változik, de ezt leginkább azok hangoztatják, akik nem tudják használni.
@Alternatív: Egyetértek, és örülök, hogy valaki hasonló módon gondolkozik.
Hajdul!!
az eszem, iszom, dínom, dánom, talán azért nem annyira helytálló ide magyarázatként, de próbáljuk akkor ezt ki másképp:
eszek/eszem, de baszik -> baszom a ..../baszok a /?/.... a fenmaradó rész nyilván kitöltendő! ;)
...na hogy sikerült???
"Innen nézve nem tökmindegy, hogy eszek vagy eszem?"

Nem.

Az, hogy pár agyalágyult képtelen volt megtanulni, hogy eszem, az legyen az ő problémájuk, de ne fogjuk már rá a macira! Inkább Magyar Bálintra fognám, hogy baszták nekik megtanítani ...
@Alternatív: Jó volt a soraidat olvasni!!!

(Egyébként régen azért nem voltak helyesírási hibák EGYÁLTALÁN a könyvekben, mert nem pendrive-ról ment az anyag a nyomdába, hanem minden kiadónál dolgozott ötven korrektor meg hatvan cenzor :)), és akármit nem lehetett a piacra böffenteni. Épp pár napja írtam a Népszabadságnak egy olvasói levelet az értelemzavaró nyelvhelyességi és sajtóhibának nem tekinthető helyesírási hibáikról: válaszra sem méltattak. Egy ilyen nagy lapnál sincs senki, aki átolvasná a cikkeket, mielőtt megjelennek. Ahogy a szerző éjszaka, hullafáradtan begépeli a notebookján, úgy megy a nyomdába. Nem nézi azt át a kutya se')
@kódra: A "baszik" nagyon régi, míves szava édes anyanyelvünknek, viszont mindig a csőbunkók használták (jobb korokban nyelvkitépés járt érte, ma vállat rándítunk legfeljebb, ha a tömegmédiumokban halljuk), így szerintem teljesen érdektelen, hogy nem alakult ki a kulturált társadalmi közegben használatos alakja. Én magam is -ok végződéssel mondanám, no persze csak ha mondanám :)
Soha többet nem olvasok/olvasom bele ebbe a blogba, mert csak felidegesítem magam. Az összes helyesírási hibámat nyugodtan ki lehet elemezni, ígérem szarni fogok rá. :)
kedves Zsorzs! linkelnél mérvadó példát, mikor a baszik ige bármely használatáért valakinek tényleg kitépték a nyelvét! szörnyű korokban éltünk már, volt hogy azért égettek meg embereket, mert azt állították hogy Föld nem lapos....röstelhetném hogy kézenfekvő példát próbáltam szolgáltatni azoknak akik nem tunak ragzani. Lehet érte kövekkel dobálni, de van ami nyelvtanilag helyes, meg van ami nem, meg van amit álltalános, modoros haszálata miatt már inkább elfogadunk. De gondolom csak figyelmetlenségből használnád az -ok végződést, hisz a példa szerint "baszok a valamit"?? nekem báncsa a fülem. Egyszerű példát sikerült adnom, hogy a kérdésként felmerült ragozási alak helyessége nyilvánvaló legyen.
A "baszik" ige egyébként zseniálisan használható a "játszik", "metsz", "edz" típusú igék ragozott alakjainak helyesírásához, mert mindig ugyanannyi "sz" vagy "dz" betű szerepel benne. És az "sz"-ek számát egyértelműen lehet érezni, ellentétben a "tsz"-vel és a "dz"-vel, amit önkéntelenül elnyújtunk beszéd közben.

basszon - játsszon - metsszen - eddzen
baszom - játszom - metszem - edzem
bassza - játssza - metssze - eddze (kijelentő és felszólító mód is)

Nem szégyen használni, sokszor írás közben én is inkább behelyettesítem a mondatba, és nem állok le nyelvtanilag elemezgetni a toldalékokat. :)
@kódra: (és mások): Nem tom ki hogy van vele, de szerintem senki sem arról beszél, hogy a „baszok a valamit” helyes lenne. Hanem arról, hogy bizonyos nyelvjárásokban (ami speciel nem a MHSz-sztenderd, amit az iskolákban oktatnak), a határozatlan (=alanyi) ragozású ikes ige jelen idejű, kijelentő módú, egyes szám első személyű alakja végződhet k-ra. Senki egy szóval nem mondta, hogy a határozott (=tárgyas) ragozású is lehet k-s.

Ergo, MHSz:
– Mit csinálsz?
– Eszem. (vö. nézek)
– Mit eszel?
– A vacsorámat eszem. (vö. nézem)
– Eszed a vacsorádat? (vö. nézed)

Nem-HSz (jaj...):
– Mit csinálsz?
– Eszek. (vö. nézek)
– Mit eszel?
– A vacsorámat eszem. (vö. nézem)
– Eszed a vacsorádat? (vö. nézed)


Szóval aki fentebb azt feszegette, hogy van alanyi, tárgyas meg ikes ragozás, az kicsit elvétette a dolgot, ikes ige is lehet tárgyasan meg anélkül ragzva (sic). Tessék még megnézni más igéket (kúszik, mászik például).


A baszik mondjuk fura. Én eszem/iszom nevelésben részesültem és olyan környezetben is nőttem fel, ahol ez a menő, de hogy nem mondanám tárgy nélkül, hogy „baszom”, az egyszer szent. Az bizony baszok. A „baszom a rezet” c. történet természetesen m-es.
Kedves ZsB.

Nekem lenne egy kérdésem az "ik"-es ragozással kapcsolatban. Én a 70-es években jártam még általános iskolába és anno azt tanultuk, hogy az igéknek van alanyi illetve tárgyas ragozásuk, ettől függően E1-ben például vagy eszek vagy eszem. Arra már nem emlékszem pontosan, hogy melyik melyik volt mert most ha kimondom bármelyik mellé oda tudom tenni a tárgyát a cselekvésnek és nem hangzik furcsán de azért jó lenne tudni, hogy jól emlékszem-e és ha igen akkor melyik alak az alanyi és melyik a tárgyas ragozású.
Előre is köszönettel válaszodért,
Berni
Azt, hogy "el kell menjek" Erdélyben használják, és punktum, bármennyire is zavar bárkit is. Engem meg az zavar, hogy bunkósítjuk a nyelvünket, és erre nem érv, hogy XXI. század. Ma már diplomás emberek sem különböztetik meg az aki, ami,amelyt. Szemrebbenés nélkül mondják a televízióban politikusok, riporterek, mûsorvezetôk, hogy "a rendôrség, AKI"
A rendôr - aki. A rendôrség - amely. Nem tudok róla, hogy például a németek arra hivatkozva, hogy a XXI. száazdban élünk, a der-die-dast egységesítették volna! És ez csak egyetlen példa, mert számtalan a rossz, helytelen forma. Nagy nyilvánosság elôtt.
Sztrovacsekek...
Elgondolkozom neha-neha, hogy mire van ez a korrektorblog. Kiindulo feltetelezesem, hogy a Korrektor ur ugymond "Index kozeli" munkas. Volna egy szereny javaslatom: mielott a "baszmeg - bazmeg" temakort jarna korul, volna (e?) szives inkabb legalabb egy kibaszott szpellcsekkert raeroltetni az Indexbe hivatasszeruen betuket vetokre? Addig baSZmeg - mar megbocsass - amig a kollega urak keze alol olyan szavak kerulnek ki amibol betuk hianyoznak - irasjelekrol mar nem is beszelve - addig ez a blog nem mas mint termeketlen maszturbacio. Koszonettel. (mielott horges: nem, nincs ekezet satobbi)..
@Super aGyuri:

Sokkal rosszabb hírem van: van vagy hét korrektor. És ennek ellenére ilyen.
@Azhát: "Csakhogy a fizikában valóban vannak természeti törvények, a nyelvészetben viszont nincsenek."

A chomskyánus nyelvészet szerint a nyelvben egyetemes törvények vannak, melyek minden nyelvre érvényesek (ún. univerzális grammatika, amely genetikailag kódolt minden emberben). Tehát igenis vannak törvények, melyeket nem az emberek találnak ki. Igen, a nyelvészet így pontosan ugyanolyan, mint a fizika, matematika stb. Tudomány. Van elméleti és gyakorlati ága is.
Te az egyik hozzászolásodban megkérdőjelezted az elméleti nyelvészet hasznát. Csak egy példa: ha nem lenne elméleti nyelvészet mi most nem beszélgetnénk itt. Hogy miért is? Mi kell egy számítógépes program megírásához? Prog. nyelv. Mi is egy prog. nyelv? Egy formális nyelv. És a formális nyelvek min alapszanak? hát a természetes nyelveken. Azokon, melyek szabályszerűségeit elméleti nyelvészek írták/írják le. Ha nincs Chomsky meg Montague stb., nagy valószínűséggel most nem lenne korrektor blog sem. (megjegyzem C. és M. is matematikusok voltak eredetileg, és ez nem véletlen: a modern szintaxis és szemantika is nagyon formális, leginkább a matematikához hasonlít)

Az a baj, hogy a legtöbben nem tudják, hogy mi is a nyelvészet. Amiről ebben a blogban szó van, az nem feltétlenül az. Amit az iskolában tanítanak, az sem az. (Vegyük észre, nem nyelvészet órának, hanem nyelvtanórának hívják.) Ez egyáltalában nem baj, mert ezek is fontos kérdések, a helyesírásnak van létjogosultsága, a korrektor blognak is van és nyelvhasználati kérdésekről is kell beszélgetni. De válasszuk el ezeket a nyelvészettől, ha lehetséges.
ZsB:

Sztem a rajt' nem modoros, hanem népies. Én rendszerint a nyugati országrész – leginkább Győr-Moson-Sopron – leszármazottaitól hallom, szoc. háttértől függetlenül.
Üdv!
És az mennyire elfogadható helyességű, hogy:
"Nem fogok egész héten ideges lenni emiatt." ?
Köszi a segítséget előre is!:)
Áhoj! Vajon melyik a helyes: a mellett - az mellett. A fülemnek elképesztően zavaró az utóbbi. Szerintetek?
Grécsyklón blogol :) értitek: csiklón!
hahaha :)
@Ralesk:
- Mit csinálsz?
- Eszek. /mert mégis mijenmá, hogy eszek a vacsorámat/
- Mit eszel?
- Eszem a vacsorámat! /mert itt is mijenmá hogy eszek a vacsorámat/

más: ide vonatkozott a modorosságról szóló megjegyzésem. A rajt' valóban népies és még szép is!
El kéne felejteni már ezt az ikes problémát.

Énnekem az "Iszok egy kis vizet" mondat ugyanúgy nem bántja a fülemet, mint az "Iszom egy kis vizet". Ez pedig azt jelenti, hogy mindkettő helyes.

Ha valaki ebbe bele bír kötni, az bizony egy büdös tahó paraszt. Ráadásul jellemzően olyanoknak van mersze ilyenért beszólni, akiknek fingjuk sincs az ikes ragozásról, csak valami rémlik nekik középsuliból, hogy av ilyen is...
@GergőÁron:

A lényeg lemaradt: nem csak hogy énnekem hogy tetszik jobban, és de a népességnek szerintem a fele simán ugyanúgy ikezik.
Üdv mindenkinek!
Átrágtam magam a circa 300 hozzászóláson és pár dolgot meg kellett, hogy állapítsak. Előre bocsá(j)tom, nem vagyok nyelvész, bár próbálok igényesen beszélni és írni is. Azonban botorságnak tartom vkin számonkérni, hogy miként fogalmaz egy blog hozzászólásban, ha a lényeg (az üzenet) érthető apró hibákon fennakadni fölösleges.

„3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vs „3 órára kell a fogorvoshoz mennem” problémában számomra a legfontosabb hiba a névelő fölösleges használata (?ez ugyanis valóban germanizmus?), bár a 2. verzió kétségkívül szebb.

Említette vki, hogy az angol nyelv helyesírása könnyebb számára, mint az anyanyelvűeknek. Ezzel én is hasonlóképpen voltam, amíg főleg írva találkoztam az angollal, azonban mostanság (kb. 5 éve) többnyire beszélem és hallom és bizony, amikor írnom kell előfordul (sajnos 1re gyakrabban), hogy gondban vagyok a szavak helyesírásával.

Az angol (anyanyelvű) szomszéd: nem csodálom, hogy gondban van a magyarban a főnevekből képzett igékkel, ugyanis az angolban nagyon szigorú szórend van ezért könnyű eldönteni, hogy az adott szó ige avagy főnév, nem beszélve arról, hogy az angol nyelv számára ismeretlen a nem-igei állítmány. Ezek mellé már tényleg csak hab a tortán a magyarban a rengeteg ige és főnév ragozás.

El is érkeztem az eszek/eszem ügyhöz: én az utóbbit szeretem használni, bár néha az előbbit is mondom. Ennél nagyobb nyelvi igénytelenség számomra: másabb, esik a eső és társai (90-es évek közepi informatikai szövegekben használták rendszeresen: az user, borzalmas), és végül, de nem utolsósorban a kedvencem: kitaláció. Innen már csak 1 lépés a kispályaitás mindennapos használata. Ki a bánat honosította meg azt a szokást, hogy magyar szavakat latinul toldalékolunk?
@kódra: Mit akarsz ezzel mondani? :) Pont ugyanezt állítom én is, hogy az „eszek a vacsorámat” az értelmetlen, ugyanúgy, mint a „nézek a vacsorámat”. És a korábbi eszekezők egyike se mondana szerintem ilyet. Az eszek csak és kizárólag alanyi ragozásban működik.

@ginkgo: kispályaitás :D ez tetszik!
Remélem, hogy az agresszív eszement eszemezők ki fognak pusztulni a nyelvből!

Azért ahogy látom szerencsére kisebbségben vannak itt is, tehát továbbra is:
Eszem a szendvicset.
Eszek egy szendvicset.

:-)

A rajtos hozzászólásból igazából nem is értettem, hogy mi a gondja a hozzászólónak. Ja hogy maga a rajt?! Rá nem jöttem volna, annyira természetes a rajt szó. De a tányérattal sincs problémám a tányért mellett.

---

Az ly az eredetileg egy önálló hangot jelentett tudtommal. Amolyan l és j közötti hangot, ami főle a palóc és a nyugati, dunántúli nyelvjárásokban volt természetes. Nem is gond, hogy melyik szóba melyik való, ezzel nem igazán volt gondja a gyermekeknek általánosban a környezetemben. Más országrészeken élőknek meg csak nyűg. Meg kell tanulniuk, mert nem érzik.

---

Múlt időből meg nem egy pusztult ki, hanem legalább kettő.A régmúlt is eltűnt volt és az elbeszélő múltat is csak rég beszélék.

Az "iszom egy tejet" társaságnak pedig kívánok további kellemes magyar nyelvtan tanulást acsarkodás helyett és ennél nagyobb örömöket az életben!

---

Azt nem tudom mi lesz a jövő idő sorsa, csak annyit, hogy én az elkövetkezendőekben is fogom tudni használni. Nemhogy nem zavar, de még tetszik is.

Foglár fogán foglyuk van. Nosza tömni fogjuk. Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk. Elrepülhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Kösz, ez kellett nekem, múltkor rámszóltak a bazdmegolásért, hogy ez most ide minek kellett, rávágtam, hogy rémakiemelő partikulának, haggyá' má', erre magyarázni kezdi, hogy olyan a magyarban nincs. És magyar szakos. Általános alsóban az egyik tanár meg közölte velünk, hogy olyan szó, hogy 'de' nincs a szótárban, mentségére legyen mondva, ő ezt tíz éven aluliaknak merte elsütni.
@Ralesk: kispályaitás: sajnos fültanúja voltam ennek a szónak, egyetemi tanár szájából hangzott el...

Az idegennyelvű tulajdonnevek kiejtését illetően a következő szabályt kellene az emberek fejébe verni: qrvára senkit nem érdekel a világon, hogy miként ejtenek ki egy idegen tulajdonnevet ezen csak nálunk divat lovagolni, mert mi kib...ott művelteknek akarunk látszani.

Feladvány: hogyan ejtik helyesen
1.) Lichtenstein fővárosának nevét
2.) A japán császári főváros nevét
Ha van AJ, legyen JA is:
"Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset."
-Émmeg asszoktam mondani, hogy bazmeg. Mindenki megérti.
Az, hogy „3 órára kell menjek a fogorvoshoz” vagy „3 órára kell a fogorvoshoz mennem” egyaránt jelenthetné azt is, hogy három órás időtartamot kell ott eltöltenem, nem? Ilyenformán egyértelműbbnek tűnik az, hogy " 3-ra kell fogorvoshoz mennem". Vagy, hogy a fogorvos délután háromkor fogad. :P
Szerintem a lengyel neveket nem lehet sem dánosítani,sem angolosítani,mert torzszülött kiejtés keletkezik belőle!Ez a helyzet a Woznacki-névvel is.A család Lengyelországból települt át a sport révén Dániába,Caroline már ott született.A családban mégis lengyelül beszélnek...Kit érdekel,hogy a dánok hogyan facsarják ki az idegen neveket? Magyar fülnek meg különösen humoros a "voznyaki"-kiejtés!Az én szláv nevemet a "Vuicsot" az angolok valami "vajaksz"-nak,a franciák "vüaksz"-nak ejtenék,az Isten sem ismerne rá,hogy kiről is van szó...A sznobizmust is csak mértékkel szabad gyakorolni!
Elnézést kérek,a név helyesen:WOZNIACKI.
"Szerintem azonban ma már teljesen általános [az el kell menjek]"

Szerintem meg mindig is az volt:

"Jól van dolga a mostani huszárnak,
Nem kell szénát kaszáljon a lovának"