korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Gajra ment 4.

2007.08.13. 07:19 don B

Három és fél éve készült az első Korrektorblog-izé (szép kerek forduló, ünnepeljük meg), arról szólt, hogy miért kell j-vel írni azt, hogy gajra megy. (Jelzem, azóta is, ha felbukkan egy-egy gajra ment, gajra vág valahol az Indexen, mindig akad olvasó, aki megírja, hogy az úgy helyes, hogy gallyra.)

Akkor arra jutottam többek, főként rumci mester segedelmével, hogy azért j, mert ez a gaj feltehetőleg a jiddis gajdesz származéka. Az ügyben utánlövések is estek, de leginkább a gajdesz volt megcsócsálva. Végül is csak valószínűsítettük a gaj-nak ezt a gajdesz-os eredetét, komoly etimológiai forrásokból nem sikerült megerősíteni, csak szlengszótárakban, pl. Szabó Edinánál a börtönszlengszótárban találunk a gaj(ra megy/tesz/vág) címszónál [< gajdesz] etimológiát. Nekem azóta is piszkálja egy kicsit a csőröm, hova lett a -desz.

A gaj-gajdesz egy Bárczi Géza-könyvet (A magyar nyelv múltja és jelene) olvasgatva jutott az eszembe. Azt írta Bárczi 1967-ben a Magyar Nyelvben (Megjegyzések a finnugor szókezdő zárhangok magyar nyelvi fejlődéséhez): „[Lakó György] különösnek tartja, hogy egy olyan nyelvjárásban, mely hajlamos a szókezdő zárhangok zöngésítésére, ugyane tendencia érintetlenül hagyja a szókezdő *k-t. – Valójában nem egy g-vel kezdődő magyar szó érdemelne meg tüzetesebb vizsgálatot (pl. gaj- ~ kaj- ~ haj- stb.). Az a tény, hogy a permi nyelvekben vannak a finnugor *k-nak megfelelő g-k, arra figyelmeztet, hogy e vizsgálatot jó volna a magyarban is kiterjeszteni ebben az irányban.”

Egetverő pofátlan sarlatánság, mert piszkosul nem értek hozzá, de elmerengtem. Ez a haj- meg kaj- tő – (össze)hajt, hajlít, hajol, hajlék; kajla, kajtat – csupa görbeség. És ha a kchh változást túlélő kaj-nak netán mégis volna zöngésült gaj- változata (most kéne valami tájszótár, nyelvjárástudor, mindenesetre a Brehmben van egy gajla-keszeg), akkor esetleg lehetne, netán, hogy ami gajra megy, az nem a gajdeszban végzi, hanem szép ősi finnugor módra elkajlul? Mindenestre írni akkor is j-vel kéne.

34 komment

Címkék: helyesírás etimológia gajra megy

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr89138296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

biztos én vagyok a hozzá nem értő, de pl. a "tönkre ment" fordulatból a tönk mint olyan, héber, latin, esetleg germán eredetű?

nem lehet, hogy egyszerűen itt is a kocsi ráment a tönkre, vagy gallyra, ezért elakadt, azaz tönkre ment, gallyra ment?
Úgy látszik, én már csak egybe/különírás kapcsán fogok itt megnyilvánulni, de gajra ment v. gajrament és tönkre ment v. tönkrement? A gajosat nem szoktam használni, de a tönkre ment esetében nekem abszolút tönkrement-re áll a billentyűzetem, ezek szerint helytelenül?
A tönkremegy-ben a tönkre- igekötő (tönkremegy, tönkrejut, tönkresilányít, tönkretesz, tönkretétel, tönkrever, tönkrezúz). Talán világos: a tönkreverben vagy a tönkrezúzban, az a tönk már nem az a tönk. A gajra ment-ben, gajra vág-ban a gajra határozóragos fn an sich.
Áhám, akkor ezért éreztem egybeírandónak, köszi!
flashjatekok · flashjatekok.blog.hu 2007.08.13. 10:22:16
Amikor valami tönkremegy, akkor nem "egyszerűen itt is a kocsi ráment a tönkre", hanem a tönk (tudtommal) a középkori kivégző alkalmatosságra utal (a bigyó, amire ráhajtod a fejed, hogy könnyebb legyen lecsapni a bárddal).
Tehát ami tönkremegy, az nem ráhajt valamire, hanem (átvitt értelemben) csúfos véget ér.
Lehet, hogy ez az eredete, de az egybeírására az a magyarázat, amit Don B előtárt, tehát, hogy igekötőként viselkedik a "tönkre". Merthogy (szerintem, de lehet, hogy tévedek) önmagában az, hogy kivégzőalkalmatosság vagy farönk, nem számít az egybeírás szempontjából, illetve ezek miatt akár írhatnánk külön is (ha nem volna igekötő). Asszem. :)
nini12 2007.08.13. 11:29:18
Ebben teljesen igazad van, de nem is erre írtam, hanem flashjatekok felvetésére, miszerint (vagy hogy visszautaljak: melyszerint :)))

"nem lehet, hogy egyszerűen itt is a kocsi ráment a tönkre, vagy gallyra, ezért elakadt, azaz tönkre ment, gallyra ment?"

Csak a tönk és a gally közötti analógiát akartam cáfolni, az egybeírás okának kutatásába nem állt szándékomban belefolyni.
na jó, akkor már ezt is tudom.
köszi.
Nekem két dolog jutott erről eszembe.

1. Van ez a furcsa szó, hogy kajla. Én sose értettem pontosan, mit jelent, egy idő után észrevettem, hogy főleg kamaszgyerekekre mondják, pedig én előtte azt sejtettem volna, hogy a kajla azt jelenti, hogy görbe. De azt nem tudom, mért gomndoltam ezt.

2. Az "elkajlul"-t nem ismerem. De volt egy asztalos barátom, aki a fa egyik rendellenes alakváltozását nevezte úgy, hogy a fa "elkajszul".

Na, ennyi.
Gyerekkoromban én hallottam: a "mehet a gajdiba" szófordulatot is.
Senkipal: szerintem kajla = kajsza.
Na most a "gajrament"-ben meg a "tönkrement" a "gaj", illetve a "tönk" elem ugyanúgy viselkedik.

Pl. "Nem ment gajra"; "Nem ment tönkre".

Semmiféle olyan különbséget nem látok, ami indokolná, hogy az egyiket ennek vegyük, a másikat meg annak (és ez okból az egyiket külön, a másikat meg egybe írjuk) .

De szóljatok, ha átsiklottam valamin.
Voodookoop, az ÉKsz. szerint a kajsza a kajla tájnyelvi változata, jelentése 'görbe, ferde'.
pocak, az a nem igazán "logikus", hogy az igekötőket egybeírjuk (az összes többi igevivőt meg nem). Az biztos, hogy az egy-két idiómában létező, abba bekövült gajra nem mehet(ett) át olyan grammatikalizálódáson, mint amit a tönre a tönkretesz, tönkrever alakokban mutat.
A kajsza jelzőt gyerekkorom óta ismerem az elvetemedett lécekre, de mindenképpen hosszában nagyobb valamire, ez szinkronban van a nyurga kamasz kajlaságával, ami a külsejét illeti, nyilván a viselkedés jellemzésére is alkalmas a kajla. A kajsza viszont nem.
Zombika: OK, én voltam figyelmetlen, a megelőző hsz-t nem vettem észre, és azt hittem, nekem írtad :)
Persze, don B, igazad van, és ebben egyet is értünk. De hát ez ott kezdődik, hogy a jóisten nem képes eldönteni, mi igekötő, mi nem. Ebben a konkrét esetben úgy érzem, a szinkron leíró nyelvészet nem igazán tud különbséget tenni a "tönkremegy" "tönkre" eleme és a "gajramegy" "gajra" eleme között.

Etimologizálni ebből a szempontból nem értelmes, létezik /tönk/ meg /gaj/ (kiejtésről beszélek, azért a szögletes zárójel) főnév is, a ma a nyelvet tanuló Pistike és a ma nyelvet beszélő akárki (márpedig a mai magyar nyelv szempontjából ők számítanak csakis!) alapból nem tudhatja, hogy melyiknek van köze a mai /tönk/, ill. /gaj/ főnevekvhez (a helyesírási különbség nem érv, ugyanarról a hangsorról beszélünk).

A helyesírásnak nyilván szíve joga megvonni a vállát, és azt mondani, hogy "gajramegy" egybe, "tönkre megy" külön, punktum. Csak világossá kell tennie, hogy ezeket azért kell így írni, mert csak, nem azért, mert erre létezik valami tudományos magyarázat.
nuja, de akkor tegyük hozzá, hogy az összemegy-et is azért kell egybeírni, mert csak (hogy az egybeírni-ről ne is beszéljünk).
Persze.

Végső soron az egész helyesírás mercsak alapon megy. Ez nem baj különben, nem is lehetne másképp igazából, csak a suliban ezt elfelejtik mondani, a tanítónéni ezt is elcseszte.
Off. Légyszíves kedves korrektor, segíts. Szerinted az alább idézett mondatból nem hiányzik egy ,(vessző)?
"hétfőn éjjel viszont a romák gyűltek össze egy az iskolához közeli épület előtt, és itt tört ki a tömegverekedés. Kétszáz roma és a bőrfejűek"

Konkrétan : érzésem szerint .."össze, egy ..."- a helyes. Köszi.
Nekem lenne egy offtopic kérdésem:
Több tévés vetélkedőben, meg sms-es játékban láttam már. A kérdés egy évszámra vonatkozik, és így teszik fel: "Hányban született/történt XY/X esemény?" Ez így helyes? Nekem bántja a szemem/fülem. Nem lenne jobb pl: "Melyik évben/mikor született/történt XY/X esemény?"
Szikra, nem kell a határozó elé (az össze után) vessző. A határozatlan és a határozott névelő között lehetne (egy, az iskolához közeli...), de az is opcionális).
Durchzugabwicklungskommandant, legfeljebb stilárisan lehetne azt mondani, kicsit "köznapi". Viszont nem lehet tömörebben megkérdezni, hogy "évszám szerint melyik évben".
don B, értem! Köszönöm a választ!
don B .: köszi, sajnos elírtam a kérdést, az "össze egy, az iskolához"-t kérdeztem volna, ha elolvastam volna,amit írtam. Annak idején még vesszővel tanultam. de az már régen volt.(Igaz se volt)
Én azért érezném a vesszöt odavalónak, mert az "iskolához közeli" amolyan magyarázó rész. (Akár gondolatjelek vagy zárójelek között is lehetne, így: "[...] egy - az iskolához közeli - épület [...]")
Akkor viszont elötte röpke szünetet tartunk, ami írásban a vesszövel jelezhetö.
Off:
Valaki segítsen rajtam. Idönként (most is) a gépem az ilyen netes postolásoknál a kis hosszú ö helyett Q-t, a nagy helyett P-t; a kis hosszú ü helyett q-t, a nagy helyett p-t ír. Tudja esetleg valaki az okot és/vagy az ellenszert?
On:

Amúgy a korábban idézett O. Nagy Gábor-féle "Magyar szólások és közmondások" c. könyv 7. kiadásában (231. o.) a témáról ezt találtam:
"gally [v. gaj?]: 47. Gallyra [gajra?] megy = tönkremegy, elpusztul, teljesen használhatatlanná válik. (argó)"
Cpt. Flint: a monitor jobb alsó sarkában, abban a sávban, ahol az órát mutatja a gép, kell legyen elvileg lehetőség átállítani a karaktereket angolra/magyarra, talán a tied átállítódott.
Sajna ez nem angol-magyar probléma (akkor nem is ezeket a karaktereket helyettesítené be, meg a többi ékezetesnél is csinálná). Csak böngészőben való szövegbevitelnél fordul elő, tehát ha közben pl. a notepadben írok vmit, ott semmi probléma nincs. Onnan akár be is másolhatom, akkor jó is lesz. Inkább a böngészővel v. a blogmotorral, ill. a kettő összhangjával lehet valami. Csak éppen az a dühítő, hogy nem mindig. És nem tudom kiszűrni, hogy mikor, miért.
és lecsapott már így is: "Senki se érzi ezt jobban, mint Cocteau, akinek szíve, bár látszólag gyógyult, tovább is hordja a halálos gajt, az egészség józan uniformisa alatt és itt újra rábukkanunk Cocteau kedvelt szavaira."
epa.oszk.hu/00000/00022/00379/11610.htm
"A határozatlan és a határozott névelő között lehetne (egy, az iskolához közeli...), de az is opcionális)."

Tudnál mondani valami paragrafust, ami ezt alátámasztja? Emlékszem, hogy olvastam valami "hivatalos" forrásból, hogy nem kell vessző a két névelő közé, de mindig kioktatnak, hogy de de, és nem tok mire hivatkozni, az nem elég, hogy úgyemlékszem. (Egész pontosan úgy emlékszem, hogy kifejezetten tiltotta a vesszőt az a forrás...)
"A gajdesz szót az orosz zsidó terroristák hozták Magyarországba. Oroszországba viszont a kommunizmus alatt Amerikából visszavándorolt cionista zsidók vitték. A szó félig héber, félig angol: goj-death = keresztényhalál."

www.antidogma.hu/node/1933
a lábjegyzetnél
Hát azt tudjátok hogy a görög ALOPEX-ből hogyan lett a német fux szó?

Először lemaradt az elejiről az A (LOPEX) aztán a LÓ és maradt a PEX, ebből lett a PUX és abból a FUX.
Na, etimológuskáim, megint tanultatok valami igazi tudományosat!
Aztán volt a mondás hogy Haj' de szar!
Ebből lett oroszosan (H helyett G ejteneh pl. Gitler mondták) Gaj' de szar. Ennek a rövidített változata, egybemondva a "gajdesz".
Na akkor ez is világos ugye!
Apró bajom van ezzel a gaj-jal, a gajdesz, meg a börtönszleng ugyanis néhány síkkal arrébb használatos, mint ahol a valami aprófává hullik széjjel gallyra megy, gyújtósnak. Szinte az összes föllelhető jasszos szlenges múlt-százqadfordulós nyelvemléket tallóztam jiddis alapú börtönszlenget, de a gaj[desz]ra megy-gyel nem találkoztam, vidékiparaszt szóhasználatban viszont igen. A gallyrahajtott szekér, motorkerékpár vagy bicikli tönkre ugyan ment, de nem "halt meg" azaz lett végleg-vége.

De végülis a Nagy Akadémiai Szótárban is rakásra vannak olyan szavak, amiknek a helyesírásáról vagy értelmezéséről nem annyira a valós eredet döntött [hány ly-vel kezdődó szavunk van?] , mint az akadémikus urak meg a megegyezés és ha pl erről a gajramegyről ilyen megegyezés lesz és az ERŐ[= igazság] azokkal lesz, akiknek a gajdesz-gyökér jobban smakkol, akkor legyen :D

A Nagy Domokos Mátyás Levélből [Holmi, 2006.]tudhatjuk, hogy a nemhelyes fejtés is lehet valamiben hasznos. Szerintem ez a gajdeszra visszavezetés érdekes, a finnugorkodás a k -> g váltásról tudálékoskodás és túl messzire vezető. Ha a szekér kereke az egyébként szekerezhető mezőn tönkre fut, akkor tudjuk mi lesz vele, bár gajdeszra attól még nem mén, egy talp, meg ahány küllő eltörött, kicseréli a bognár és már jó is.

Ahogy kóstolgatom, olyan jellegzetes indexes provokcsinak jó lesz, amibe a bunkó népieschkedők mindig szépen gallyrafutnak, mármint azokra a gallyakra, amivel vermet szokás csapdaszerűen lefedni-álcázni hajtás előtt...