korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Vétket hibázik

Vak mailboxbányaló

2007.07.16. 10:10 don B

From: olvasó
To: főszerk.
Date: 2005.
Subject: nyelvtan!!!

Aki hibát vét, az nem hibázik, mivel elvéti azt.
Egy kis általános iskolai korrepetálás ráférne a srácokra.
(helyesen: hibát követett el)

üdv,
L.

Hm, mások is írtak miatta. Bizonyos nyelvápoló ökölszabályok elég erősen be vannak sulykolva... Egyébként a felvetett kérdés – a tárggyal ellentétben – egyáltalán nem nyelvtani, hanem stiláris.

Aszongya a Nyelvművelő kézikönyv a terpeszkedő kifejezésekről szóló terjedelmes fejezet vét szócikkében: „Újabban terjedt el [a NymKk. két kötetét 1980-ban és 85-ben adták ki – ZsB.] – főként a sportnyelvben – az ilyen mesterelkélt, pleonasztikus, de rövid idő alatt nagyon népszerűvé vált kifejezésmód: hibát, szabálytalanságot vét. Helyesebb mégis egyszerű igével: hibázik, téved, szabálytalankodik; természetes, hagyományos szókapcsolattal: hibát ejt, hibát, szabálytalanságot követ el; lásd még: csinál 1.”

Nyelvművelő Kéziszótár: „A sportnyelvben gyakori hibát vét kifejezést mint keverék formát (eredete: vki, vmi ellen vét × hibát ejt, követ el) az igényes stílusban lehetőleg kerüljük! Helyette jobb a tömör hibázik v. a választékos hibát ejt, hibát követ el.”

Az értelmező kéziszótár új kiadásában a hibát vét 'hibázik, hibát követ el' minősítése: Sp sajtó <Pongyola haszn.>.

Vagyis a „nagyon népszerű” fordulat kodifikáltan „hibás”, mert pleonazmus.

Namost persze az is egy jó kérdés, hogy a szószátyárság különféle formái – a tautológia (szinonimahalmozás: ha és amennyiben), a pleonazmus (vizuális látás), a terpeszkedés stb. – hol válnak el a stílustól meg a hagyománytól? Az ikerítés, álikerítés (jártában-keltében) is tautológia, a figura etimologica (világ világa, virágnak virága) is pleonazmus. (Arról már nem is beszélve, hogy ha amúgy a hibát vét mesterkélt meg terpeszkedő kifejezés, akkor a hibát követ el micsoda?)

Szóval, a fene tudja, rossz-e a hibát vét. Én nem szoktam rá fölkapni a fejem (a vétket hibázikra biztos fölkapnám). És nagyon nem gondolnám, hogy általános iskolai korrepetálással lehetne (vagy egyáltalán kellene) tenni valamit ellene.

üdv
ZsB

20 komment

Címkék: pleonazmus tautológia terpeszkedő kifejezések hibát vét

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr57116233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A hibát vét etimológiája:
hibát követ el -> hibát ejt -> hibát vet -> hibát vét

Véteni és ELvéteni két külön dolog, ha már a korrepetálásnál tartunk. : )
Korai (= NymKk. előtti) adatok:
„az a kor, melyben születtek, olyan hőskora a magyar irodalomtudománynak, melyre ma is büszkén gondolhatunk vissza, ma már világosan látjuk, hogy nem egy hibát vétettünk” (1959 Bóka László: Irodalomtudományunk néhány kérdéséről. In uő: Könyvek, gondok [1966]: 359–60);
Kassák Lajos „a hihetetlen nehéz körülmények és a frakcióharc miatt több hibát vétő forradalmi munkásmozgalom nehézségei láttán csak megerősítve érzi az emigráció alatt kialakult nézeteit” (1966 József Farkas–Szabó György: A magyar irodalom története VI. 220);
Förhéncz Sándor „A szavak lejegyzésében azonban több nyilvánvaló hibát is vét, gyűjteménye ezért hangtani vizsgálatokra csak megfelelő kritikával alkalmas” (1974 Kiss Jenő: Tájszavak Vadosfáról 1905–1908-ból. Soproni Szemle 1974: 186);
„azok, akik most ekkora felháborodással megtámadták az előadást, lényegében azt juttatták kifejezésre, hogy a megboldogult bíboros az éberség terén súlyos hibát vétett” (1978 Hankiss Ágnes: A bizalom anatómiája, 160).

Szóval jól látható a sportnyelvi eredet, az NymKk. készítői alapos kutatást végeztek.
Szia, ZsB!
nem egeszen ide tartozik, de a 'makulatlanul tiszta'-nak mi ertelme van? ami makulatlan az eleve tiszta, mivel a makula szennyfoltot jelent, fosztokepzovel ugye szennyfolttalan. szennyfolttalanul tiszta. es? a tiszta eleve szennyfolttalan.. vagy tevedek?
ennyien ne valaszoljatok :)
Raklaptalp: van tiszta, tisztább, legtisztább
ezek szerint lehet fokozni a tisztát. Ezeket valamihez képest (tisztább, legtisztább)tudjuk meghatározni, a makulátlan pedig önmagában, a lehető legtisztább. Nekem nincs vele semmi bajom. Makulátlan :)
Azt hiszem, de lehet majd kapok erte a fejemre, hogy a "makulatlan" eredeti jellentese valoban folttalan, ami viszont nemi kepzeloerovel "tokeletes" jelentest is felszedte, es a "makulatlanul tiszta" jelentese igy "tokeletesen tiszta".
A magyar nyelv bölcsebb mindeneknél. (Ha a bölcsesség, mint fogalom,eredetijét érted.) Gondolj csak ráhibázik szavunkra. Ha érted. Hiszen érted alkotódott.
Nézzük csak meg tagadásban: A csatár a kapu előtt
nem vétett hibát, s belőtte a labdát. Így, bizony,
sokkal szebb, kellemesebb a fülnek; ráadásul logikus is, nem úgy, mint az, hogy "nem hibázott".
Az, hogy "vétett a törvény ellen" = "betartotta a
törvényt", csak idő kérdése. Lásd, hová jutott a
bombasztikus, az alternatíva, a paletta, a zajlik,
az időszak, a kihívás, a mintegy, az alkalmasint,
a hiszen, a mindössze stb., stb. Zúdíthatnám a
hülyeség-niagarát reggelig. Kétségbeejtő.
Én nem nagyon vagyok járatos a nyelvészet világában.
Sokkal inkább reál beállítottságú vagyok.
Érdekes, hogy különböző tudományok ugyanazt a kifejezést tökéletesen különböző dolgokra használja.
Matematikában a tautológia szó, az önmagától igaz állítást jelenti. Olyat, ami mindig igaz, függetlenül attól, hogy a feltétel teljesül vagy sem.
T. 'mkiol', a "tudományok ... használják", ugyebár.
Ezt tudni még reál beállítottság esetén sem jelent
"a nyelvészet világában" szerzett "járatosságot".
(Meg kell hagyni: az Ön öt mondatában 2 hiba akad.
A másik egy fölösleges vessző. Ekképp Ön különb a magukat autentikusoknak vélő hozzászólóknál,
akiknek többségük magyarul éppúgy nem tudnak, mint azok, akiket megkritizálnak. Nem kell Önnek oly'
nagyon szerénykednie.)
wawerka:
Mkiol - meggyőződésem szerint - pontosan tudja, hogy "tudományok ... használják", csupán nem olvasta vissza, amit írt. Sőt, minden magyar anyanyelvű tudja ezt, akár van 4 elemije, akár nincs. Magyarul minden magyar anyanyelvű perfektül tud. Ebben az egy dologban mind autentikusak vagyunk (de kb. semmi másban).
"akiknek többségük magyarul éppúgy nem tudnak", azt tippelném, h ilyet magyar anyanyelvű nem mond, s lám, mégis. Vagy nem olvasta vissza. :) De ennek semmi köze a helyesíráshoz. A helyesírásnak pedig semmi köze a nyelvtudáshoz, a nyelvi kompetenciához.

A Nadapi Mór 2008.10.31. 18:52:04

Meg tudná magyarázni egy hozzáértő, hogy ha már buLdog, akkor miért nem ventiLLátor?
Persze. A ventilátor esetén, akik így döntöttek, azok úgy "érezték", hogy ez a magyar "köznyelvi", "többségi" ejtés. De az legalábbis biztos, hogy ŐK így ejtették. Ezt még támogatta a nemzetközi íráskép is (pl. ventilateur).
A buldognál nem volt ilyen kiejtési dilemma, hisz az l a msh. előtt ejtésben lerövidül. De hogy miért kellett szentesíteni a kiejtés szerinti írásmódot a nemzetközi íráskép rovására, azt tőlük kéne megkérdezni.
T. 'NP'!
1., Mit szól Ön az ilyesmikhez: "...a tanároknak
meg kell értenie..."; "...ők azok, akiknek többsége
van a parlamentben..." stb.? Ön mely alkalmakkor
használná az 'érteniük'-et vagy a 'többségük'-et?
2., Az, hogy valaki "nem tud magyarul", nem úgy
értendő, hogy a kocsmában nem tud egy "rundó" sört
rendelni. Ehhez, most, sajnos, se hely, se időm.
3., E blogban nem helyesírási témájú jegyzet ezrével akad. Fölhívta ezek gazdáinak figyelmét a
helytévesztésre?
wawerka:
Látod, éppen oly módon kritizáltalak (szándékosan), mint te mkiolt. S nem vetted jó néven...
1. Minden rendben ezekkel a formákkal, a magyar anyanyelvűek nagy hányada így használja őket. Bizonyára az esetek többségében én is ezeket tartom jobbaknak, természetesebbeknek.
2. Én viszont pontosan azt állítom, h minden épeszű magyar anyanyelvű egyformán jól beszéli a magyart, de persze nem egyformán (sőt, mind a 15 millió másképpen).
3. Csak azoknak hívom fel erre a figyelmét (figyelmüket?!), akik másokat piszkálnak emiatt.
T. 'NP'!
0., Nekem kocsim nem volt, nem van, nem lesz, s bár
nincs ínyemre, a tegeződésbe beletörődöm. Továbbá:
mkiol szövegéről elismerő szavakat is írtam...
1., A magyar anyanyelvűeknek -- kevés kivétellel --
az a hányada sem tud akképp magyarul, amelynek és
amiképp illenék tudnia (pl.: magyartanárok, írók,
újságírók, televíziós hírszerkesztők stb.).
2., 'Jól beszéli' -- ez miből áll? Jobban mint Uri
Geller vagy Fekete Pákó? Ez épeszűség kérdése?
3., Idő híján: folyt. köv.
Kedves wawerka!
0. Az ilyen netes fórumokon a kölcsönös tegeződés dívik, de ha ragaszkodsz/ik hozzá, magázódhatunk.
1-2. Az anyanyelvi beszélők (akiknek nem sérült agyuknak a nyelvért felelős része) mind-mind tökéletesen bírják, használják anyanyelvüket. Vszleg ön is annak a tévhitnek az áldozata/rabja, hogy egyetlen helyes nyelvváltozat van, egy etalon, és az ettől eltérő változatok helytelenek. A nyelvészet ezt régóta határozottan cáfolja.