korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

A nyelvtannáci nyomorúsága

2013.04.02. 08:13 don B

Agyhalott, alulképzett, balfasz, barom, baromarcú, bugris, bunkó, buta, butuska, debil, dilettáns, hülyegyerek, idióta, írni nem tudó, kritikán aluli, kókler, kultúrbarbár, nyelvüket nem tudó, ostoba, otromba, paraszt, primitív, prosztó, seggfej, szánalmas, tahó, tróger, tudatlan firkászok. Az Ortográf Cirkusz búcsúzik.

261 komment

Címkék: ortográf cirkusz

A bejegyzés trackback címe:

http://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr125186036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

"Itt az ideje, hogy érzékeny búcsút vegyek az Index hűséges grammatikanácijától."

Nem értem. Vagy nem látom. Kimaradt a lényeg? Az egész cikknek ez a felütése, ez a búcsú. Aztán erről semmi. Engem ez érdekelt volna leginkább.

Mi a...? Meghalt? Leleplezték? Maga DonB az, de belefáradt, és nem csinálja tovább?
@geniusgenie: Nácinak voltaképpen sosincs igaza, amikor idiótának, seggfejnek, tahónak, parasztnak nevez valakit azért, mert annak kiműveletlen vagy trehány a helyesírása. Különösen nincs igaza, amikor azt állítja, hogy aki ilyen botorságokkal terhelt szövegeket produkál, az nem tud magyarul. Ez az állítás lingvisztikai nonszensz. Egyébként az egész szociálpszichológiai jelenségkörnek az égvilágon semmi hatása sincs a nyelv fejlődésére, a nyelv ugyanis nem fejlődik.
@ColT:
Na jó, de betelefonáló egy másik kategória, egy műsorvezető azért tudjon már beszélni...
(Mondjuk azt nem mondom, hogy a fizetéséért, mert ezeknél a rádióknál azt tudtommal nem kapnak, hobbiból csinálják.)

A tűélessel az a baj, hogy képzavar, logikai bukfenc. Kb. mint az ellenség keze betette a lábát, vagy az elrepült felette az idő vasfoga.

Magyarul a tű nem éles, hanem hegyes.
Más nyelveken persze más.
De a borotvaélest már az analóg korszakban is használták a kép élességének jelzőjeként.

És ha már a sharpnál vagyunk, a fotózásban és angolul a sharp NEM azt jelenti, hogy éles, hanem azt, hogy kemény. Ellentéte a soft, ami magyarul is lágy, és arra vonatkozik ez a szópár, hogy mennyire élesek (fotósul kemények) vagy elmosódottak (lágyak) a kontrasztok. De magának a képnek az élességén (fókuszálás) ez mit sem változtat.
@don B: Eddig az volt a szöveg, hogy a nyelv nem romlik, de most már nem is fejlődik? WTF?
@don B:
Ellent kell, hogy mondjak. A nyelv folyamatosan fejlődik.

És még a jelzőkben is igazat adok az általad lenácizott hozzászólónak.

Te nem idiótáznád le azt, aki nem húzza meg az autód kerékcsavarjait?

Pedig ugyanúgy csak a fizetett munkáját nem végzi rendesen.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Az elmosódottságot a rossz fókusz is okozhatja, szal kb. rámegy.
Én is tudom, hogy nem éles a tű, de igazából ez már elég jól meghonosodott.
A műsorvezetőnek meg önkritika kéne.
Én nem vállalok el céges tréninget sem (mert nem fizetnek érte) mert nem vagyok az élőbeszéd embere (az írotté sem... :D )
@Leonard Zelig: A degradálódás azért nem fejlődés. Persze, fejlődik is, de némelyeknél valami hihetetlenül romlik.
@ColT:
A rossz fókusz miatt az egész kép elmosódott lesz, a lágy képen csak a kontrasztok.
@ColT:
Hát a nyelvészek azt mondják, hogy a nyelv nem romlik, hanem változik (vagy fejlődik, hogy milyen irányba, az más kérdés).

Amiben persze lehet valami, mert mi sem úgy beszélünk, mint a honfoglalók, de még csak nem is úgy, mint Rákóczi az embereivel, csak az utóbbi időben ez az internetnek elérhetően nagyon felgyorsult, meg a német és latin helyett angokl szavakat veszünk át, és jóval kritikátlanabbul, mert régen ezt tanult emberek vették át, akik tudták, hogy mit jelent a szó, ma meg a műveletlen réteg is, amelyiknek fogalma sincs róla, hogyan kellene azt mondani magyarul. Hogy ezt a változást én is romlásnak érzem, az már az én magánügyem.
Bár tény, hogy ha a munkájukat felelősséggel végző emberek írnák az újságokat, akkor ez azért jelentős mértékben lassulna, de az újságírók többsége is olyan jelenleg, aki az eredeti szakmájában megbukott, és mivel az ábécét ismeri, azt hiszi, tud írni, van, aki meg ezt engedi is neki, pedig nagyon nem kellene.
@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
A fejlődés nem csak javulást jelent. Hallottad már a rossz irányba fejlődik kifejezést?
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: nem értek egyet.

Nem fejlődik a ynelvünk, hanem változik, meg bővül a szókincs, egyszeresmind silányosodik is. Hát így megy ez.

Rádiózás (és tévézés) ügyben hadd osszam meg veled a kedvenceimet, ezeket gyűjtöm:

1.
"Hát igen, ige, ma is szomorú hírek történtek."
Komáromi Endre úr, Kékfény, élő adás

2.
"A Gyula a francia Zsül fordítása, a XVII. században terjedt el Magyaroszágon."
Danubius Rádió

3.
"Az árvíz miatt le kellett zárni az Auschwitz-Birkenaui koncentrációs tábor két még működő komplexumát."
Bartók Rádió, Hírek
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: +1
Mondjuk néha a m1 Híradóban is olyanok vannak, mind képileg, mind szövegileg, és műsorszerkesztésileg, hogy feláll a szőr a hátamon...
@Rosszindulatú Vászka:
Ezek a lengyelek, b+... :-)
Tök jól titokban bírták tartani, hogy még működik. :-)

Egyébként nem a hülyeségekről beszélek, amiket mondanak, hanem arról, hogy makognak, szavanként ööö-znek, nem tudnak épkézláb mondatokat alkotni beszédben, a mondat vége nem kapcsolódik a mondat elejéhez stb.

A fejlődés itt valóban változás értelemben van, de mégis fejlődésnek nevezik. A nyelvfejlődés tudományos értelemben is létező szó, és nemcsak a nyelv mint testrész fejlődésére vonatkozóan. Azt jelenti, hogy hogyan lett az óangolból mondjuk modern angol, vagy a középkori magyarból mai magyar stb.
Ezt nem nyelvváltozás, hanem nyelvfejlődés néven ismeri a nyelvtudomány.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: nohát fejlődés ügyben szeretik magukat áltatni az emberek, pedig valójában csak a technikai háttér fejlődik - és ehhez nyilván a szókincs és a nyelv is, az ember mint olyan pont azokkal a nyomorult mentális és érzelmi problémákkal küszködik, mint pár ezer éve :D
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: OK, ezzel nem vitatkozom, nyilván lehetnének figyelmesebbek is sok esetben (mint írtam fentebb, engem az elütések (főleg címben) zavarnak sokszor, és persze nem a percről-percre és hasonló közvetítésekre gondolok...de amikor egy valóban nem baromi sürgős hír címe a főoldalon hibásan van kint egy órán keresztül, azt én sem értem.
Ettől még általában igaz, hogy a gyorsaság bizony sokszor szempont, és ez akkor is oka sok hibának, ha nekünk nem tűnik annyira sürgősnek egy-egy cikk publikálása. :)
@Rosszindulatú Vászka:
Hát azért a nyelvtan is elég sokat változott mind az angolban (elveszett az igeragozás, ami kb. hasonló volt a mai némethez, eltűnt a tegezés - a tévhittel ellentétben a mai angolban csak magázás van, a you ugyanis a magázó forma, a thou volt a tegezés stb.), mind a magyarban (eltűntek az összetett igeidők (talála vala), eltűnt az elbeszélő múlt (láta - látá stb.) stb.), szóval itt ezeken a területeken van nyelvtani fejlődés (vagy ha úgy vesszük, visszafejlődés) is.
A rokon finnben pl. mostanában kezd elterjedni a személyes névmás használata az ige előtt, eddig csak hangsúlyos esetben használták, ahogy a magyar is (Én láttam a jetit, nem te. - de hangsúlytalanaul csak: Láttam a jetit.), eddig ragozással oldották meg. És kezd elterjedni pl. a dupla birtokosjelezés (pl. velem = minun kanssa vagy kanssani helyett a minun kanssani, veled = sinun kanssa vagy kanssasi helyett sinun kanssasi a magyarban kb. az énvelem, teveled megfelelője). Szóval a nyelv fejlődik - valamilyen irányba.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: meg eltűnt a zárt és nyílt "e" közti különbség, azazhogy nem mindegy, hogy mentében, vagy mentében, bár az a mente dolog mostanság megint divatos :)

De ez nem fejlődés, csak változás, a megváltozott élet- és látásmód más szószerkezeteket kíván.

De hamár homár, tulképpen a helyesírási szabályzat is csökevényesíti és színteleníti a nyelvet.
@TH:
Ha íráskor bekapcsolja helyesírás-ellenőrzőt, akkor azonnal jelzi az elütést aláhúzással.
Tegnap pl. majd egy napig kint volt a címlapon, hogy Húsvét-szigetEK.

Sőt, a mai napig így van:

A nap, amikor felfedezték a Húsvét-szigeteket
index.hu/tudomany/tortenelem/2013/04/01/tortenelmi_husvetok/

Ez helyesírásilag ugyan rendben van (a cím; a cikk egésze nem igazán), tudatlanság szintjén nincs rendben.
Merthogy ez egyetlen sziget, kb. 2500 km-re minden irányból csak tenger van körülötte.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: idézet a cikkből:
"Az egy nagyobb és három kisebb szigetből álló szigetcsoport leginkább a moainak nevezett kőszobrok miatt ismert."
wikipedia: "Három apró sziget tartozik még hozzá, melyeket inkább csak sziklaszirteknek lehet nevezni."
Nem érzem tragikusnak a címet, különösen, hogy a cikkben egyes számban használják.
@Rosszindulatú Vászka:
Ez csak a városi nyelvben tűnt el, vidéken még megvan. Sőt, egyes mássalhangzók (legtöbbször s) nyúlása is, pl. a hegyes szónak ma 1 írásmódja (és kiejtése) és sok jelentése van. Pesten.

Vidéken még van a hëgyes (= hegyek mint domborzat), valamint a hëgyëss (igen, nemcsak az e zárt, hanem a végén is 2 s hallható), esső (2 s-sel), magos (magok vannak benne), magoss (=magas) stb.

Meg persze vidéken senki nem mondaná azt a baromságot, hogy védőgázas, mivelhogy az védőgázos. Aki szerint nem, az vajon a gázos helyett is azt mondja, hogy gázas? Ez egy nagyon gázas helyzet? Összetételben mitől változna meg egy szó ragozása? Persze, ez az o-a váltás egy csomó szónál végbement, de ennél még nem, csak valami hülye kitalálta, és azóta követik.
@TH:
A világ minden nyelvén egyes számú. Angolban is, spanyolban is. Magyarul is.
Merthogy a három sziklaszirt egyike sem sziget.

Szóval ahogy a Videoton sem írod Videosonnak, mert a son is hangot jelent, a nevet ugyanúgy illene a hivatalos formában írni.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: a dupla "s" az már csak tájjelegű sztem.

A köznyelvi slendriánság, de leginkább hülyeség rögzülése meg pont a kiinduló pont ma itt, a rátermetlen firkászok bűne. Pl. a mostanság elterjedt, és itt is nyomokban előferdülő modoros eszem-iszom-alszom-dolgozom-lakom problémakör.

Sztem.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: a gázas lehet a házas analógiája is, van ilyen a nyelvben, lásd szolíd-szelíd
@Rosszindulatú Vászka: az eszem-iszom-alszom mitől lenne modoros?
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: hát ez nálam bőven kimeríti a szőrszálhasogatás fogalmát.

Egyébként a probléma lehet, hogy az, hogy nincs megfelelő csatorna, ahol ezek az anyázások az olvasóktól átkonvertálódnának az újságíróknak az alábbi formává:
"Gyerekek, egy rakás helyesírási huba jelenik meg az indexen. Tudunk tenni valamit annak érdekében, hogy javítsunk ezen? Mit tudnánk, és mit érdemes megváltoztatni a folyamatokon?"
Ez persze csak elmélet. Mert a fenti nyelvnáci olvasóval az a baj, hogy a stílusa pont az ellenkezőjét éri el, mint ami elvileg a célja (másik kérdés, hogy az illetőnek nyilván nem az a valós/kevésbé tudatos célja, hogy az index helyesírásán javítson). Ez egyszerű kommunikáció, ha az ember javítani szeretne vagy valamilyen javulást elérni, akkor nem ilyen anyázós stílust választ...
@Rosszindulatú Vászka: szóval gyk. ezekben semmi "modoros" nincs, épp olyan, mint az "iszok-eszek-alszok", amik pl. az én fülemet báncsák, de csak mert a környezetemben mindenki M-mel mondta gyerekkoromban, ebbe nőttem bele. Nehéz megszokni, és elfogadni, hogy más nyelvi stílus is lehet jó és helyes azon kívül, mint amit az ember megtanul, de ez a fránya nyelv ilyen, hogy földrajzi helytől, műveltségtől függően stb változik, de egyik változat sem lesz inkább vagy kevésbé helyes.
@Rosszindulatú Vászka: igen, ezek teljesen helyesek, de az nem jelenti azt, hogy a te nyelvi stílusoddal megegyeznek. Nyilván én sem mondanám azt, hogy "falun lakom", de megértem, és semmi hibás nincs benne, ez normálisan és magyarul van.
@Rosszindulatú Vászka: igen, az "eszek" és az "eszem" egyaránt tökéletes.
@TH: akkor modoros, ha a mondatszerkezet által igényelt alanyi-tárgyas ragzás helyett használódik. Így már átmegy?
@Rosszindulatú Vászka: de ez csak a te véleményed. Az én nyelvérzékemben mindenképp az -m végződés a helyes, mert így tanultam. Nagymamámmal vitatkoztam is sokat, és magyaráztam neki, hogy az "eszek egy szelet kenyeret" is tökéletesten helyes. Egyik ragozás sem "modoros".
@TH: akkor még lehet, hogy személy szerint utálok éterszennyezőket és nem úgy általában, ez pedig csak az indok a hadüzenetre.
@don B: nyugodtan, pókerarccal fogom viselni. :)
@Leonard Zelig: könnyen lehet, bár a kifejezés évek óta normális része a magyar közbeszédnek (szóval szerintem nem modoros).
Az eszem-iszom-alszomban éppen az a rejtelmes, hogy a nyelv régmúltjába vezetnek, amikor az ikes igének nem volt tárgya egyáltalán. Ezért az eszem egy kenyeret, eszem egy kicsit belőle szerintem nem modoros, hanem éppenséggel szép. De ha megfigyeled, mind a "modoros", mind a "szép" off-topik itt.
@Leonard Zelig: "Félek, hogy rábaszom" - na ez viszont modoros :-))))))
Nem úgy van, hogy eszem a gesztenyét, vagy eszek gesztenyét?

Összezavartatok :)

Ami még nekem veres posztó és talány az a Pécsett - ami tudom, hogy helyes, de akkor is bassza a fülem - de akkor miért nem Bécsett?

A Nyest-en nemrég volt erről egy értekezés.
@Leonard Zelig: az ilyeneket is gyűjtöm, ebben a kedvencem (eset: gyerekkocsiból a gyermek kidobta az összecsócsált kifivéget):

"Bocsánat hölgyem, a kisded kibaszta a péksüteményt!"
@Rosszindulatú Vászka:
Nem úgy van, hogy eszem a gesztenyét, vagy eszek gesztenyét?
De úgy van.
Meg úgy, hogy eszem a gesztenyét és eszem gesztenyét.
Egyébként én az
Eszel gesztenyét? kérdésre kizárólag az Eszem... kezdetű választ tudom elképzelni.
@Rosszindulatú Vászka:
Persze, azt írtam is, hogy vidéken. Hogy az egész országban-e, azt nem tudom, de hogy (e kis országon belül, de kívül is, pl. Erdély) igen távol eső vidékeken is, az tény.

Ezt az eszem-iszomos dolgot én sem értem, mivel ott azok a helyesek. Ikes igéknél nézz utána a ragozásnak. A falun lakom példád pl. pont nem jó, mert az a te logikád szerint falun lakok lenne, ugyanis az alanyi ragozás (lásd: falun élek, és nem falun élem; de az él nem ikes ige; persze ha van tárgya az élnek, akkor lehet élem: falun élem az életem; de a falu egyik esetben sem az ige határozott tárgya; a kenyeret eszem esetében a kenyeret általános tárgy, pl. kenyeret látok, de ha lenne egy a előtt, akkor már határozott tárgy lenne: a kenyeret látom; viszont ikes igéknél E/1-ben az alanyi és a tárgyas ragozású alak azonos: eszem, lakom stb. Sőt, ha Petőfit olvasol, olyanokat is találsz, hogy alhatnám egy jót, ihatnám (ihatnék értelemben) stb. mert akkor ez még erősebben élt a nyelvben).

@Leonard Zelig:
Nem azt mondom, hogy nincs ilyen, sőt, olyan is, ami eredetileg o-s volt, majd a-s lett (mázas), de ikerszóban megmaradt o-snak (mézes-mázos).
Van, ami más jelentéssel mindkét formában létezik: lábos (edény), lábas (van lába).

De a gázos nem ilyen, gázas formában nem létezik még jelenleg. Ez egy hibásan használt forma, valószínűleg pont a házas-mázas-lázas stb. áthallása miatt.
De ezeknél az igei verzió is mind a-s: belázasodik, kiházasít stb., a máz esetében váltakozó: mázol (fest, pl. falat, ajtót), de mázaz (agyagedényt).
A gázos esetében minden forma o-s: elgázosít, elgázol stb., a-s forma nincs.

A házas nem jó példa, mert sosem volt házos formája (vagy ha igen, annak nincs nyoma, annyira régen volt - de nem valószínű, mert az összes forma a-s: házasodik, egyházas stb.).

@TH:
Már miért lenne szőrszálhasongatás elvárni a hivatalos megnevezés használatát, pláne címben?
Az Amerikai Egyesült Állam is helyes akkor az Államok helyett? Ha nem, akkor miért nem?

"Nyilván én sem mondanám azt, hogy "falun lakom"" - miért, ezt hogy mondanád? Persze hallottam már a falun lakok változatot is, de az nagyon tájnyelvi.
No és a "csatlakozom a társasághoz"?
Ez ér pont?
@Budapesti Szeretkezési Vállalat:
A házas nem jó példa, mert sosem volt házos formája (vagy ha igen, annak nincs nyoma, annyira régen volt ...
De van, a Házos családnév elég erős tanúság.
@Rosszindulatú Vászka: Mi a kérdés? Modoros-e? Szerintem nem, jobban hangzik, mint a csatlakozok.
Érdekesek a sportszavak, azok tényleg modorosabbak:
biciklizem, teniszezem, motorozom, szörfözöm(!), focizom(ÁÁÁÁ).
Persze az úszom meg jó. Talán a trend az, hogy minél újabb, annál modorosabbnak hat a "szabályos" ikes ragozás.
Jössz velünk? Á, hazataxizom. Na, az ilyet jól pofán is vágnák :-)
Szombati gyöngyszem:
nem kell örömkönnyeket gyújtani.
Kérem, kaccsojjaki.
@TH:
Nem, mivel modoros ragozást a magyar nem ismer. :-)
Az eszek egyébként nem helyes, de megengedett, de ez is csak az utóbbi évtizedekben, addig irtották elég rendesen, hiába él a beszélt nyelvben. Kb. mint a suksükölés meg a nákolás stb. Tájnyelvi, ott helyes, de a standard magyarban nem.

@Leonard Zelig:
Miért, ma már jobban van tárgya az ikes igéknek, mint régen? Régen nem mondták, hogy iszom a bort, rúgom a port?
A rábaszom sem modoros, simán helyes ragozású ikes ige.

(Ez mondjuk érdekes, mert a basz-baszik párosnak ugyanúgy van ikes meg iktelen változata, mint mondjuk a tör-törik párosnak, még akkor is, ha nem egyszerű elkülöníteni.)

"Eszel gesztenyét? kérdésre kizárólag az Eszem... kezdetű választ tudom elképzelni."
Pedig sok helyen az eszek választ kapod.
Ami ugyan hibás, de az elterjedtsége miatt már megengedett.

@Rosszindulatú Vászka:
Nem, eszek a helyes ragozásban nem létező forma, csak ráhúzták a szabályos igék ragozását a rendhagyó ragozású (ikes) igékre. Valójában csak az eszem a helyes mindkét esetben.

A Pécsett-Bécsett azért, mert a külföldi helynevekre más szabályok vonatkoznak. Pl. a külföldi városnevek esetén CSAK belső helyragot használ a magyar (Bécsben, Varsóban, Prágában, Blegrádban), míg az országon belüliek esetén sokszor külső helyragot is (Budapesten, Miskolcon, Hévízen, sőt, ugyanannak az egykor magyar városnak a magyar nevével: Nándorfehérváron).
@Leonard Zelig:
A családnevek nem a legjobb példa.
Ismerek Zabó nevűeket is. Ezek szerint valaha létezett a szabó meg a zabó is?
Nem, itt inkább arról van szó, hogy az anyakönyvet vezető pap sem tudott rendesen írni (illetve latinul biztosan, de magyarul nem, mert a magyarnak nem volt egységes írási szabálya az 1800-as évekig).

(De van olyan ismerősöm, akinek az apját Timmernek hívják és sváb, őt meg Tímárnak, mert rosszul írták be az anyakönyvbe (a svábos kiejtése a Timmernek kb. timáh - félreérthette az anyakönyvvezető). Ez neki is csak az első személyije kézbevételekor derült ki (addig Timmernek nevezte mindenki, és ő is magát), és ugyan át lehetett volna íratni némi pénzért, de hagyta. Azóta ő Tímár Zoli.)

Konkréten én a taxizom szót sem hallottam még másképp.

@atörökk:
Hát... változik a nyelv. Nem romlik. :-)
@Budapesti Szeretkezési Vállalat:
Kicsit kavarod a dolgokat. Az ikes igék (ha jól tudom) eredetileg tárgyatlanok voltak, ma is vannak ilyenek, pl. az esik, csuklik stb.
Másrészt a rábaszom az abszolút nem létező alak, hacsak nem a ráütöm szinonímája.
Abban is tévedsz, hogy vannak megengedett alakok, mert rögtön megkérdezném tőled, hogy ki engedte meg, te, Orbán Viktor, vagy mondjuk Grétsy László?
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Taxizok lesz az pedig, nyisd ki jobban a füledet, pl. egy taxidroszt közelében, ha még megvan ez a szó (meg a kapcsolódó reália).
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Attól, hogy van Zabó, meg a Timmert elírták Tímárnak, bizonyítottnak véled, hogy a Házos alak elírás?
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: ""Nyilván én sem mondanám azt, hogy "falun lakom"" - miért, ezt hogy mondanád? Persze hallottam már a falun lakok változatot is, de az nagyon tájnyelvi. "
Nem tudom, városban élek. :D
@Budapesti Szeretkezési Vállalat:
"Nem, mivel modoros ragozást a magyar nem ismer. :-)
Az eszek egyébként nem helyes, de megengedett, de ez is csak az utóbbi évtizedekben, addig irtották elég rendesen, hiába él a beszélt nyelvben. Kb. mint a suksükölés meg a nákolás stb. Tájnyelvi, ott helyes, de a standard magyarban nem."
Nádasdy cikkei örük adu ászok a témában, neked is csak azokat tudom ajánlani:
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/index.html

(röviden: nem attól lesz valami helyes, hogy irtani próbálják vagy sem. Helyes az, amit anyanyelvi beszélők használnak [nem feltétlenül az összes nyilván]. És ne velem vitatkozz, nem a saját véleményem, csak egyetértek azzal, hogy nem tudományos kérdés az, hogy a nyelvben mi helyes, és mi helytelen.)
@Leonard Zelig:
Vannak tárgyatlanok, meg vannak tárgyasok. Az eszik legalább annyira régi, mint az esik.
Szóval ez nem nyert.

A rábaszom miért ne lenne létező, ha a rábaszik (a ráüttel ellentétben) ikes ige, amelynek tárgyas ragozása van alanyi ragozás E/1-ben? Ezen talán még gondolkoznod kéne kicsit.
Most kb. olyat mondasz, hogy az összeadás a 3+2 = 5 esetében működik, de az kurvaisten, hogy a 4+3 = 7 esetében nem működhet, mert olyan szám, hogy 7, nem létezik.
A szabály, ahogy a matekban, a nyelvtanban is egységes. Az adott csoport minden elemére egyformán.
Taxizom esetében dettó, és mondjuk a barátaim nem a taxis (=műveletlen) rétegből kerülnek ki, hanem ismerik a magyar nyelvet.

Hogy ki engedte meg az eszek-iszok (stb.) használatát? Gondolom, a nyelvészek jutottak erre az álláspontra, valamikor a 80-as években. Grétsy László lehet, hogy köztük volt, Orbán Viktor valószínűleg nem, én szintén nem.

A Házos elírását nem bizonyítottnak veszem, hanem nagyon valószínűnek. Kb. mint a Higgs-bozon létét 5 évvel ezelőtt.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat:
A szabály, ahogy a matekban, a nyelvtanban is egységes.
OK. Innentől ignore, meg amúgy is megyek aludni. Mindenesetre ez baromság.
@Leonard Zelig: "Taxizok lesz az pedig" aki "taxizom"-ot mond, az legalábbis bölcsészből lett taxis, és a soffőrtársadalom kiveti magából :D
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Hogy ki engedte meg az eszek-iszok (stb.) használatát? Gondolom, a nyelvészek jutottak erre az álláspontra, valamikor a 80-as években. Grétsy László lehet, hogy köztük volt, Orbán Viktor valószínűleg nem, én szintén nem.

Igen, és előtte, amíg nem "engedték", talán lefejezték, aki nem úgy mondta, ahogy neked tetszik? LoL.
@Cpt. Flint: Na és "a félek, hogy rábaszom", szerinted van élő nem-bölcsész, aki így mondja a trollkomán kívül, aki szerint a nyelv matematika?
@Cpt. Flint:
Van ilyen nevű város?
Hol?

(Egyébként azt a magyar vár szó miatt valószínűleg magyarnak érzi a nyelv. Keress még ilyeneket.)

@TH:
Akkor keresnél egyet erre az eszekre Nádasdynál?
Mellesleg ő sem mondta soha, hogy az adott használat minden nyelvi szinten helyes. Az eszek tájnyelvi, ahogy az innák is az "innák egy sört" mondatban. Van, ahol helyes, de a standard magyarban nem az egyik sem.
@Leonard Zelig:
"Innentől ignore... Mindenesetre ez baromság."
Ez két kemény és igen megalapozott érv volt, annyira, hogy nem is tudok rá mit mondani.

Nem, előtte sem fejeztek le érte, csak mondjuk 1-est kaptál magyarból, ha ilyet írtál. Utána meg már nem vontak le miatta pontot. Kb. mint ha most a muszály szót nem j-vel írod.
Kezdesz összevissza csapkodni és butaságokat irkálni érvelés helyett. Bár ha ettől jobban alszol, akkor csak nyugodtan, engem nem zavar.
És persze, nyilván troll, aki nem ért veled egyet, érvet meg nem tudsz felhozni azon kívül, hogy "menj a taxisdrosztra" stb.
Ezek sajnos nem érvek. Legalábbis a te köreiden kívül nem azok. Ott lehet, hogy igen.

Egyébként javasolnék egy kis szövegértési tanfolyamot is. Sosem írtam, hogy a nyelv matematika, csak azt, hogy a szabályok mindkettőben egyformán érvényesek az adott szabály alá tartozó csoportra.
Kár, hogy nem bírod ezt felfogni.
Igaz, ami igaz, egy helyesírás-ellenőrző programot igazán kötelezővé tehetnétek. Persze közel sem tuti, de a legzavaróbb dolgokat, amik amúgy nyilvánvaló elütések, azért mégis kiszűrné.

Mármint nem tudom, mit jelent ez a búcsú dolog az Index nagy mozgásainak időszakában, azaz mennyire a te inged még.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: van bizony, az oroszoknál. miért, Bécs nevű város van? Meg Varsó nevű? Merthogy ezekkel jöttél arra példaként, hogy a külföldi városoknál a rag mindig -ban, -ben, a belföldiektől eltérően.
De ha venné magának valaki az elvetemült bátorságot, hogy magyar szövegben leírja mondjuk az Osijek, Oradea v. Banska Bistrica helyneveket, akkor azokat hogyan ragoznád?
Ja igen, a szabály.

Szóval nincs olyan szabály, ami egyes ikes igékre vonatkozik, másokra nem. Vagy mindre, vagy egyre sem. Javasolnám, hogy vegyél a kezedbe egy 5. osztályos nyelvtankönyvet. Sok meglepetés fog érni.

Ahogy nincs olyan szabály a matematikában sem, amelyik mondjuk a negatív számokra mond ki valamit, de egyes negatív számokra vonatkozik, másokra nem (mondjuk két negatív szám szorzata pozitív - nem találsz két olyan negatív számot, amelyik esetében ez mégis negatív lenne).

Így talán már te is megérted.
@Leonard Zelig: legfeljebb ha rábaszom az ajtót...
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: "5. osztályos nyelvtankönyvet. Sok meglepetés fog érni."
Már abban a tekintetben, hogy mennyi érvénytelen hülyeséget tanítanak a fogékony gyerekeknek, amit még osztályoznak is, aztán meg próbálod egész életedben a téveszméket végre elfelejteni?
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: akkor talán vonuljunk el a komplex számok birodalmába... meg beszéljünk a nulláról, ami ugyan pozitív, sőt páros szám, de mégis vannak speciális tulajdonságai...
szóval kivételek MINDIG vannak.
@Cpt. Flint:
Ugye írtam olyat, hogy "egykor magyar".
Ezek közül melyik nem az? Sorold.
De tudok olyat is, ami 4 néven is fut: Ilyvón, Lembergben, Lvovban, Lvivben.
És ez mind ugyanaz a város.

Igazad van, tényleg Szentpétervár a hivatalos neve. Az oroszok a Szankt szót el szokták hagyni, Petyerszburgként (vagy röviden csak Pityerként) használják, nálam simán csak Pétervárként volt meg.
@Cpt. Flint:
Na ja, például igeragozást.
Tényleg érvénytelen hülyeség lehet, szemben a te nagy tudásoddal.

Kezdesz röhejes lenni.
Vagy butább vagy, mint egy ötödikes.

A számoknál meg ugye ott volt, hogy adott csoportra vonatkozóan. Ne csak minden harmadik szót olvasd el, mert akkor ilyen hülyeségeket fogsz írni válaszként.
A nulla se nem pozitív, se nem páros. A nulla egy különleges, egytagú csoport.
Kivételek bizony nincsenek. Ha vannak, akkor az a csoport rosszul van megállapítva.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: nem egészen azt írtad, hanem ezt: "...egykor magyar városnak a MAGYAR nevével". (kiemelés tőlem) ezért bátorkodtam...
nem mondtam, hogy MINDEN hülyeség, amit tanítanak.
bizony, egyes csoportok... ezek szerint nem rémlik számodra a komplex számok bizonyos imaginárius összetevője, a gyök -1, ami szerinted nem van. és persze nem is van, az elemi iskola szintjén, de azért elég rendesen használják a felsőbb matematikában.
0-val kapcsolatban 1:1, mert valóban nem pozitív, viszont páros. Nézz utána. Általános iskolai alsó tagozatos anyag. hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1ros_sz%C3%A1mok
Szóval rád se mondhatjuk, hogy akkora észlény vagy, amekkorának látszani szeretnél.
@TH: ez a Nádasdy klassz volt, kösz.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Zakopane? Az kb. annyira volt magyar, mint Bécs. (Mondjuk Zakopane esetében szerintem a -ban ugyanúgy elmegy, mint az -(é)n.)
Szóval "rosszul lett megállapítva" ez a fránya "külföldi helységek", meg "ikes igék" csoport is, mert nem fér bele rendesen a szabályokba; a fenébe is.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: az hol derul ki ebbol, hogy az azokat helytelen?
Amugy meg Arany Janossal nem vetelkedve de en is magyar anyanyelvu vagyok, megsem volt szokas regebben azt mondani targyra, hogy o". Azt nem igazan ertem amugy, hogy belole meg hasonlok, mert jelentenek, hogy a nep az o"-t hasznalja targyakra. A masik irany vilagos, ez-az korabban hasznalatban volt emberekre is, bar peldaul ram mindig ramszoltak, hogy nem az hanem o mert ember.
@Grifftojás: Erre a részre gondolt: "a) Személyes névmással utalhatunk személyre, dologra is akkor, ha a bevezető mondatnak az ALANYÁRA akarunk utalni."
És ezzel nem azt állította, hogy az "azokat" helytelen, hanem azt állította, hogy az "őket" NEM helytelen.
Belőle=őbelőle, azaz ez személyes névmásból képzett alak. "Az", "ez" mutató névmás esetében viszont "abból", "ebből" lenne.
@Grifftojás: "Szétgurultak a golyók a földön, szedd össze őket!" de/és "Szétgurultak a golyók a földön, először azokat szedd össze!"
@TH:
Köszi, hogy alátámasztottad, amiket írtam.

@Cpt. Flint:
Ja, hogy az egykor magyar városok külföldi nevére vagy kíváncsi? Azoknak bizony -ban/ben a vonzata helyesen. Ahogy a Zakopanénak is. Az, hogy egyesek nem így használják, az az ő tudásukat minősíti.

Szóval bizony, beleférnek ezek a szabályokba, csak a te ismereteid hiányosak.

A képzetes számokat (mert valójában láthatóan ezekre gondoltál, nem a komplexekre) ne akard bemutatni, villanyos szakon végeztem.
A -1-nek ennek ellenére továbbra sincs gyöke (ahogy a többi negatív számnak sem, mivel per definitionem 1. a négyzetgyök az a szám, amelyet önmagával megszorozva a gyök alatti számot kapjuk, és 2. minden azonos előjelű szám szorzata pozitív), ez csak egy számolást segítő JEL. Kár, hogy csak az óra elején figyeltél, de az óra végére bealudtál.
Rossz hírem van: a 0 nem páros szám, annak ellenére, hogy helyileg az lenne, és osztható 2-vel. Persze ez nem csak a mi szintünkön vita tárgya.

@Grifftojás:
Bár én írtam, hogy szerintem az adott mondatban az azokat IS helyes, de ajánlottam egy könyvet (Szepesy Gyula: Nyelvi babonák), ami vagy 15 oldalon át kifejti, miért helyes, biztosan jobban és összeszedettebben, mint ahogy én most tudnám.

De bizony, az ő használható tárgyakra emberen kívül egyéb élőlényekre is. Sőt, van, amikor az az helytelen ezekre.

De mondjuk egy idézet onnan:
"A gumicsónakok nem sokáig fuvarozták a gyerekeket; hamar tönkrementek, mert azok nem kímélték őket. Így hát ők is cserbenhagyták azokat."
További jó eszmefuttatást, most becsukom a boltot mára.
Srácok, nagyon keveritek az ingó firmát... Kresz, meg kerékcsavar meghúzási nyomaték, kapjatok már észbe. Törvények, jogszabályba foglalt szakmai minimum követelmények, halálos baleseti kockázat jön fel egy semmiféle kényszerítő erővel nem bíró irodalmi mű kötelezőségének megtámogatására. Azt is százan százszor leírtuk, hogy a helyesírás nem a szótárban születik, és a nyelvtan sem az Akadémia terméke. Ezek csak követik a nyelv természetes alakulását. Ha nem lenne ez a fajta változása a nyelvnek, amit a használói hoznak létre, a 10+ millió magyarul beszélő, akkor nem adnának ki időnként új nyelvtant és helyesírási szabályzatot. Azt gondoljátok, a nyelvet az Akadémia fejleszti, meg változtatja az ötleteket a kisujjából szopva, és mi, használók meg csak futunk utána?! Szerintem nem kell ennyire túlzásba vinni a tekintélytiszteletet, meg a szervilisséget, hogy ahol nem követelmény, ott is nyelvlógatva szaladtok a hatalom után. A nyelv is evolúció során jön létre, és fejlődik, a Szabályzat meg legfeljebb terelgetni próbálja, hol több, hol kevesebb sikerrel. Vagy ilyen alapon a Horváth Ilona szakácskövet is tekinthetnétek etalonnak, és aki máshogy főzi a krumplilevest, azt kiátkozhatnátok.
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: "De ugyanilyen a Winkler nevű idióta által gyakran használt tűéles szó is, az angolban ugyanis nincs külön szó a hegyesre, a tű is sharp meg a borotva is. Csak hát a magyarban a kép az borotvaéles, tű az meg hegyes. Röhejes, hogy nem ismerik az anyanyelvüket, és írni mernek"

Mészöly Miklósnak is abba kellett volna hagyni 1971-ben, amikor az Alakulások 741. oldalán le "merte" írni, hogy:
"Guggolva nézzük a hóban a tűéles rovátkákat, próbálunk rálehelni, hogy felolvadjon, habos nyálgolyókat köpdösünk rá, de azonnal megfagy"

Egyébként főleg a képélesség nagyfokúságának illusztrálására használják a "tűéles" szót. Ahogy Mészölynek nyilván a szokatlansága, absztrakt költőisége miatt van szüksége a szóra (rákapott, és később is használta: "A fekete bogyókból egész halomnyit hordtak be az üregbe, s tűéles fogukkal apróra morzsolták" - Magasiskola, 278. o.), úgy az újságíróknak pl. egy kinyomtatott képről írva elképzelhető, hogy a józan ész parancsol: mi köze a borotvához a képnek, ami olyan, mintha tűhegynyi kis pixelekből állna?
"Készakarva rosszul exponált fotókat a hatvanas években a tűélesen, hibátlanul készült, de egyre inkább művészi hitelét elvesztett "realista" fotó ellenében mertek csinálni." (Szarka Klára, 1998.04.30., Magyar Hírlap)
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: "A házas nem jó példa, mert sosem volt házos formája (vagy ha igen, annak nincs nyoma, annyira régen volt - de nem valószínű, mert az összes forma a-s: házasodik, egyházas stb.)."

Annyira nem volt régen, hogy ne lenne nyoma. (A 19. sz. első feléből jócskán vannak rá adatok.)
(Egyébként beszélt nyelvben az a>o zártabbá válás idősebb vidéki embereknél ma is simán megvan: pl. a nagymamám azt mondja: "lábom".)

Van egy 1940-es évekbeli népköltészeti gyűjtésből egy "házosság"-adat:

"Soknak a házosság vagyon nakkáráro,
Mer nëm mindenki akad a këgyes Sáráro,
Sem Szentörzsibëtre és Márija annyáro,
Sőt sok embër akad a hazud Deliáro."

De ez beszélt nyelvi, és származék, íme egy írott, egy verscím Kisfaludy Sándortól:

"Egy házosnak öszvekelés-napjára emlékezése"
(1844 e.)
Csokonai, 1798:
"Egy fiatal házosúlandónak habozása"
@Leonard Zelig: "Másrészt a rábaszom az abszolút nem létező alak, hacsak nem a ráütöm szinonímája"

BSZV-nek igaza van, amikor azt írja, hogy a rábaszik ikes ige létezik. A Magyar értelmező kéziszótár RÁBASZ-ként címszavasítja, és megengedi a RÁBASZIK alakváltozatot. A magyar nyelv nagyszótára a BASZIK alatt RÁ~ összetételi utalót alkalmaz (szemben a KIBASZ utalóval pl.), vagyis a RÁBASZIK címszó mellett foglal állást.

Megjegyzem, a nyelvérzékem azt súgja, hogy a "vita közben rábasz egyet az asztalra", és a "mindig rábaszik, ha velem vitázik" sokkal helyesebb, mint a fordított: *"vita közben rábaszik egyet az asztalra", *"mindig rábasz, ha velem vitázik". Vagyis nem kizárt, hogy jelentések szerint szétválhat a két igealak. Persze az adatok ezt felülírhatják.

Mindenesetre a 'ráfizet vmire, pórul jár vmi miatt' jelentésben biztosan van rábaszik változat, és akkor miért ne lenne "rábaszom" igealak?

Van is:
"A rap ez egyetlen támaszom / A lányokkal mindíg rábaszom / Ez az én válaszom / Rinyálhatsz a vállamon"
(MooNisH ft. Muzse: Vallomás, 2012)

És még egy izgalmas szöveg:
"Szomorú tény de pokeratesz hibázott. Sajnálatos módon elnézte a készülékem nevét állítólag. Hibázott,de elméletileg úgy lenne fer a dolog ha elküldené nekem a házimozit,mert én elküldtem a készüléket. Így legalább megtanulná hogyha hibázik mi a következménye! Nekem ha azt a terméket küldik el amiről beszéltünk itt illetve telefonon és megegyezünk akkor én speciál még ha rábaszom akkor sem visszakozom,mert én szerintem így KOREKT az ember! Sajnálom várom vissza a készüléket!"
www.cserebere.hu/users/profil/pokeratesz/page:3/sort:Item.name/direction:asc
@Gy_A: Itt nem az a kérdés, hogy a rábaszik igének az eredeti ragozása az, hogy "rábaszom", hanem a mat-fiz szakos troll szerint csak a régies ragozás a szabályos, a másik "megengedett", ami tök baromság.
Azt is nyilván meg lehetne kutatni, hogy hányan mondják a kérdéses értelemben, hogy "mindig rábaszok", kontra "mindig rábaszom", és nem a rím kedvéért versben, hanem például a taxidroszton, hogy maradjunk egy korábbi példánál. A mat-fizes troll sem mondja, hogy szabad időmben biciklizem, motorozom vagy az interneten szörfözöm, de ez megdöntené a roppant szilárd világnézetét, szegénynek.
Most is van két elgépelés a címlapon.
Szemétlerakó lett a Sólyom-szigetetből
A Darpa hangcsapdát állít a lopakodó ellenséget
@Cefrekecske: Te vagy a nyelvtannáci, ugye? Nem hiszem, hogy kibírná komment nélkül. A stílusotok meg 100%-ban megegyezik. Te vagy az?
Kedves @Don B, itt sajnos - minden trágársága ellenére - Nácinak van igaza. Egy újságírónak igenis kutyakötelessége jól ismerni a magyar helyesírást, különben mondanivalójának hitelessége foroghat kockán. Aki nem képes helyesen írni, az nyilván nem olvasott sok könyvet, ergo nem tudhat olyan nagyon sokat - ismeretei igencsak gyérek lehetnek. Újságírni sem muszáj, van nagyon sok szép foglalkozás ezen kívül.

A bajt tetézi, hogy a hírportál láthatóan nem alkalmaz jó korrektort (ennyire elfogyott a pénz?), sőt, még a nyelvtanból bukott diákok számára is nyilvánvaló elütéseket sem korrigálják.

Véleményem szerint a magyarázkodás nem állja meg a helyét, ez nem a nyelv fejlődése, hanem a visszafejlődése, korcsosulása. Az alkalmazott szóhasználatból, nyelvhelyességből nagyon jól lehet sejteni a hozzászólók életkorát is - és sajnos, a fiatalabbak egyre rosszabbul fogalmaznak.

Igen, van néhány fura nyelvtani szabály, kivétel, de ezektől eltekintve a nyelvnek van logikája - aki rosszul ír, a nyelv logikáját sem érti teljesen.
@Leonard Zelig: Kár, hogy a hozzád hasonló gyökér hülyékkel van tele ez az ország!
IMÁDOM Náci bácsit.
Könnyesre nevettem a nadrágom :-)
Nagyon hiányozna, ha nem lenne. Engem is marhára bosszant, ha valaki még az igekötőket sem tudja használni, de már beláttam, hogy nem az én feladatom akárki fiát megnevelni, úgyhogy nem szólok be, ha egy mezei jobbágy nem tud helyesen írni, de annak akinek ez a szakmája, pláne, hogy szájában a google, megbocsájthatatlan ha nem tudja magas szinten művelni a magyar nyelvet.
Könyörgöm Nyelvtannáci, ne hagyd abba!!!
@don B: Donb, de nagy butaságot írtál.
A nyelv folyamatosan fejlődik.
Mást meg az zavar, ha hamisan énekelsz, nem autentikusan tangózol, nem megy az öltönyödhöz a nyakkendőd, vagy épp 4 tojásos gyermelyiből főzől spegettit, amikor pedig a Kulinárisban vett házi durumtésztából kellene.

De ha a tudásodat, izlésedet arra használod, hogy gőgösen kioktasd a világot, akkor nem fog sikerülni átadni.

A tudással felelősség is jár, nyelvtannáci viszont ezt rosszul használja, gyakorlatilag csak megalázni akar.
@don B: bocs, még korrektorként éltél az emlékezetemben. de már megvolt az update az impresszum alapján :)
@don B: Érdeklődöm: biztos nem kell vessző? Az a "kettő" nem egy hátravetett jelző?
"Házilag készült fegyverek a Zalában"

Csak nem megy ma sem az a fránya névelőhasználat.
@atörökk: miért, nem a folyóban voltak a fegyverek? ;)
@flea:
Ha nem írták el a cikket, és jól értettem, akkor nem ;)