korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

  • Közbiztonság Szilárd: "újságíró, vagyis olyan ember, aki hivatásszerűen foglalkozik szöveggyártással, tehát az átlagos m... (2021.01.19. 21:30) A kongruencia sejtelmes köde
  • Közbiztonság Szilárd: @is: Hát ez sajnos nem igazán állja meg a helyét. @crix: Ez azért elég szomorú. Mármint hogy ne... (2021.01.19. 20:17) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Igen, mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtok... (2021.01.19. 20:00) A csúnya fiúk szíve
  • Közbiztonság Szilárd: @GG: Mivel nem mindegy, hogy főnév vagy névmás. Pl.: Józsi és Borcsa kutyája (több birtokos, eg... (2021.01.19. 19:56) A csúnya fiúk szíve
  • Alienita999: Szia! A dátumokra lettem volna kíváncsi... A -tól-ig-ra... Ha számokkal írjuk. Meg a dátumok közö... (2017.03.12. 11:35) Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok
  • Utolsó 20

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (2) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (3) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Még egyszer a címekről

2012.11.30. 09:03 don B

Megpróbálom a múltkorinál egyszerűbben, érthetőbben és rövidebben (nehéz lesz) megmutatni, mi bajom szokott lenni az „Öt gyárat zárat be az Intel”, „Kemény évre számít Demszky” típusú címeinkkel. Tele lesz durva egyszerűsítésekkel, de hát ez van.

Mindenekelőtt: az informatív cím többnyire semleges kijelentő mondat. A probléma legtöbbször abból adódik, hogy a bulvárhagyomány imádja a nem semleges címeket. Amik valóbban figyelemkeltőbbek a semleges mondatoknál, de mi utáljuk őket, mert nemcsak modorosak, de nagyon sokszor hazudnak is.

Na, de mit jelent itt a semlegesség? Ehhez először is nézzük a mondat alkatrészeit (összetevőit, konstituenseit).

A mondat magva, feje, a góré mindig valami igés összetevő. Ez vagy egy pucér ige (Orbán nézte az esőt) vagy egy igekötős ige (Orbán megnézte a filmet), vagy egy olyan ige, ami előtt valami igekötőszerűen viselkedő izé van (feleségül vesz, fát vág, írni tanul, sokan vannak, Pestre utazik, ilyenek).

A többi összetevők határozófélék vagy főnévszerűségek lehetnek. A határozókat most hagyjuk, nemigen szokott gond lenni velük. A főnévszerűségekkel annál inkább. Tárgyunk szempontjából a főnévi mondatösszetevőknek van egy fontos tulajdonságuk: a specifikusság. Specifikus az az összetevő, amiről a kommunikáció résztvevői (a beszélő és a hallgató, az újságíró és az olvasó) tudják, hogy konkrétan kicsoda-micsoda. Specifikus összetevők lehetnek

1. a tulajdonnvek (Orbán, a Mol, az AB, a Kárpát-medence stb.);
2. a határozott (névelős) főnévi izék (a cég, a kirúgott igazgató, Orbán pártja stb.); és
3. az olyan kifejezések, amelyek egy specifikus csoport egy elemét, részét, részhalmazát jelölik (egy képviselő, néhány politikus, valaki, egyesek stb.).

Fontos, hogy a specifikusságnak fokozatai vannak! Nagy általánosságban a fenti típusok specifikussága 1. > 2. > 3. irányban gyengül.

Ez azért érdekes, mert minél inkább specifikus egy összetevő, annál inkább a mondat elején, az igés összetevő előtt (szakszóval a topikban) van a helye, a nem vagy gyengén specifikus összetevők viszont a mondat hátsó felébe valók, ha előre kerülnek, a mondat gyakran megszűnik semleges lenni.

A továbbiakhoz meg kell különböztetnünk a hangsúlyokat és jelölésüket:

1. Normális hangsúly:
'Pista 'megírta a 'cikket.
Ebben a mondatban minden összetevőn egyforma, átlagos hagsúly van. (Ez egy semleges, tehát lapos prozódiájú mondat.)

2. Irtóhangsúly:
"Pista írta meg a cikket. (És nem más.)
Az irtóhangsúly után minden hagsúlytalan.

3. Kontrasztív hangsúly.
/Pista "megírta a cikket. (Pista bezzeg megírta a cikket, Józsi viszont elszabotálta.)
Az irtóhangsúly előtti szakasz emelkedő intonációjú, gyakran kis szünet követi.

És akkor most a semlegességről. Ez például egy semleges mondat:

'Orbán 'nézte az 'esőt.

A legspecifikusabb összetevővel kezdődik (Orbán), a kevésbé specifikus összetevő marad az ige mögött, ez a természetes szórend. (Érdemes megfigyelni, hogy az az eső a határozott névelő dacára nagyon nem specifikus, hiányzik legalább egy meghatározó elem, pl.: a tegnapi eső, a határozott névelős főnevek ugyanakkor lehetnek nagyon specifikusak is: az a kormány pl. pont olyan specifikus, mint egy tulajdonnév.)

Ha megcseréljük a főnévi összetevőket, a mondat nem marad semleges!

Jegyezzük meg: a magyar kijelentő mondat kétféleképpen lehet nem-semleges:

1. Az /esőt "nézte Orbán.

Ezt a mondatfajtát kontrasztív topikos mondatnak hívják, és fontos többletjelentést hordoz: azt, hogy biztosan volt valami, amit Orbán nem nézett (az esőt bezzeg nézte Orbán, a meccset viszont nem).

2. Az "esőt nézte Orbán.

Ezt a mondatfajtát fókuszos mondatnak hívják, és azt a többletjelentést hordozza, hogy az eső volt az, amit Orbán nézett, és csak az. A fókuszos mondatban ráadásul benne van az is, hogy csak a fókusz az új információ, vagyis tudtuk, hogy Orbán nézett valamit, csak nem vagy rosszul tudtuk, hogy mit nézett.

Természetesen az Orbán nézte az esőt mondat is hangsúlyozható nem-semlegesen:

/Orbán "nézte az esőt. (Orbán bezzeg nézte az esőt, Péter viszont átaludta.)
"Orbán nézte az esőt. (Orbán volt az, aki az esőt nézte, és nem más.)

Írásban azonban egy ilyen szerkezetű mondat, hacsak a környezete másra nem utal, semleges olvasatú lesz. Az esőt nézte Orbán viszont átlagos nyelvérzékű magyarnak (az újságírók sajna nem ilyenek, túl sok sajtószöveghez van szerencséjük) nemigen tud semleges lenni.

A fókuszos mondatról el kell mondani, hogy a fókuszált összetevő valójában az igekötő vagy az igekötőszerű izé (ezek az ún. igevivők) helyén áll, és az igevivőt az ige mögé tolja. (Az esőt nézte Orbán mondatban nem volt igevivő!) Vagyis az olyan kijelentő mondat, amiben az igekötő az ige mögött van, majdnem biztosan fókuszos.

Példának okáért az Orbán megnézte a filmet mondatból ilyen fókuszos mondatok állhatnak elő:

"Orbán nézte meg a filmet, ill. A filmet "Orbán nézte meg = nem vagy rosszul tudtuk, hogy ki nézte meg a filmet, Orbán volt az, és nem más.

A "filmet nézte meg Orbán, ill. Orbán a "filmet nézte meg = tudtuk, hogy Orbán megnézett valamit, csak nem vagy rosszul tudtuk, hogy a film volt az.

Ilyen szerkezetű címnek csak akkor van értelme, ha a közelmúltban már közöltünk minden információt, ami a címben van, és csak a fókuszban levő összetevő a hír.

Ökölszabály: Az olyan cím, aminek a végén tulajdonnév van (hacsak nincs a cím elején egy másik tulajdonnév), pláne, ha az ige mögé vetett igekötő is van benne, nagy valószínűséggel rossz. A Blikkbe való, nem az Indexbe.

9 komment

Címkék: komment cím sajtónyelv sajtónyelvi patronok igekötő fókusz topik címmondat mondattan szintaxis igemódosító igevivő kontrasztív topik

A bejegyzés trackback címe:

https://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr844938283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Az olyan cím, amELYnek a végén tulajdonnév van…
@don B: nem, inkább kisokos(kodó), aki élvezettel olvassa a blogot
@krakéler: Akkor tudhatná, hogy a szerző utálja a nyelvoltalmi babonákat...
@don B: tudja, csak provokál…
Ha a Blikkbe jó, jó lesz az indexbe is.
Nem tudom szakszerűen megírni, de van a magyarban topik nélküli mondat is, amikor semmi sem áll az állítmány előtt, és ha van kifejezett alany, még az is mögé kerül, nehogy bármilyen hangsúlyt kapjon. Más szóval maga az ige hordozza a főhangsúlyt. Ilyen szórendűek általában a kontextus, előzmény nélküli bejelentések. Pl. "Esik az eső.", "Elvesztettem a sapkám.", "Megdőlt a magasugrás világrekordja.", "Elütött az autó egy nyugdíjast", más szóval tipikus főcímszórend - szerintem. Ehhez képest rendkívül idegesítő cím szokott lenni az "Autó ütött el egy nyugdíjast" típusú, amit én nem tudok máshogy olvasni, mint hogy az az újdonság, hogy nem motorbicikli, hanem autó ütötte el (már csak azért is, mert ugye el lett választva az igekötő, és az autó előtt nincs határozatlan névelő).
Ráadásul azt hiszem, hogy a főnevek "szabad" vándorlása sokszor a névelőtörlési babonákból következik, abból, hogy a mondat élén törölhető a névelő (annak jelzésére, hogy nem a kategória egy eleméről, hanem magáról a kategóriáról van szó, de ez nem zavarja meg a szerzőt), az állítmány után pedig nem, és akkor néhány "nyelvhelyességileg" gyanús "egy" vagy birtokjeleső főnév előtti "az" kerülne a mondatba, és "jobb a békesség" elven az állítmány elé raknak egy oda egyáltalán nem való mondatrészt, legyen az akár alany, akár tárgy.
Újabb példa az előbbi hozzászólásomban említett jelenségre tegnapról, az indexről (hozzávetőleg): "Kisrepülő zuhant le Hidegkúton", a (szerintem) helyes "Lezuhant egy kisrepülő Hidegkúton" helyett.
süti beállítások módosítása