korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Ayrshire, jersey, brown swiss

Mailboxbányaló

2011.02.08. 09:47 don B

Kedves Zsadon Béla!
(mert úgy tűnik, önhöz tartozik ez a drótpostacím) A következő nyelvészeti kérdésem van: szakmámból kifolyólag gyakran kell használnom az ayrshire [ejshájr], brown swiss [brán szvissz] és jersey [dzsöszi] fajta neveket (szarvasmarha). Úgy gondolom, az angol nyelvet kellőképpen ismeri, a [kiejtést] csak a könnyebbség kedvéért írtam le.
Ezeknek a toldalékolása, ragozása alaposan feladja a leckét. Próbáltam kiigazodni a magyar nyelv rejtelmeiben, azonban úgy érzem, ez nem sikerült. Hogyan kell helyesen használni ezeket a szavakat magyar nyelvkörnyezetben? Csak néhány példát említek az általam jellemző használatra: „megvizsgálva a jersey-eket", „láttam brown swiss-t”, „az ayershire-ek”, „jersey-t”. A néma szóvégi e-k és az idegen nevek használatának szabályai csodás kevercséjéről kérek tisztelettel felvilágosítást, ha lehet, példákkal.
Köszönettel és üdvözlettel:

Kedves [...]!

Az ayrshire és a jersey egyértelműen a „néma betűre, ill. szokatlan, bonyolult betűegyüttesre végződő” idegen szavak közé tartozik, mindkettőt kötőjelezve tanácsoltatik toldalékolni is, összetételezni is (vö. hülye végződések ökölszabálya).

jersey-t
jersey-k
jersey-ket
(és nem *jersey-eket, ejtsd: [dzsörziket])
jersey-vel
jersey-s
[dzsörzis]
jersey-ből
jersey-kből

stb.

jersey-állomány
jersey-tenyésztés

Megjegyzem, ha egy ilyen (én úgy hívom, kényszerkötőjeles) összetett szóból újabb összetételt alkotunk, a belépő összetételi tagokat is ajánlatos kötőjelezni:

jersey-állomány-változás
jersey-állomány-változás-fölmérés

Az ayrshire-nél ugyanez a helyzet, annyit tennék hozzá, hogy attól függően, hogy a [-sájr] vagy a [-sör] kiejtés (l. (halld) forvo.com) kedves a szívünknek, változhat a toldalék vagy a kötőhang.

ayrshire-os [ersájros] vagy ayrshire-ös [ersörös]
ayrshire-ok [ersájrok] vagy ayrshire-ök [ersörök]
ayrshire-ral [ersájrral] vagy ayrshire-rel [ersörrel]
ayrshire-ozik [ersájrozik] vagy ayrshire-özik [ersörözik]

A brown swissnél viszont nincs ok a toldalékok kötőjelezésére!

brown swisst
brown swissből
brown swissek
brown swisseket
brown swisses
brown swissbeli
brown swissezés

stb.

Érdekes a helyzet a -vel és a -vé raggal: brown swisszel, ami úgy szótagolandó, hogy swis-szel! (Más volna a helyzet, ha a Swiss tulajdonnév volna, akkor nem lehetne az egyszerűsítést alkalmazni, azaz Swisst, Swissnek, swisses, swissi, de Swiss-szel!)

A brown swiss összetételeit viszont nem lehet egybeírni, mert a többszavas idegen kifejezéseken nem alkalmazható a második mozgószabály (hideg víz + csap = hidegvíz-csap), tehát:

brown swiss állomány
brown swiss tenyésztés
brown swiss szelet

(Brown nélkül természetesen swissállomány, swisstenyésztés, ill. swiss-szelet volna.)

üdvözlettel
Zsadon Béla

 

52 komment

Címkék: helyesírás egybeírás különírás toldalékok kötőjelezése idegen összetételi tagok kényszerkötőjel

A bejegyzés trackback címe:

http://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr512646241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ez kutya fajtakra is hasznos tudas. Hanyszor latom rosszul irva oket...
Az "e-mail cím" mintájára nem inkább "jersey-állomány változás"? Már ha tényleg "e-mail cím".
en altalaban mindent leirok valahogy, aztan aki nem erti, haljon meg.
@Balbekk: Az e-mail cím írásmód azokra az idegen előtagokra (vagy utótagokra) szóló ajánlás, amelyek eredetileg is kötőjelet tartalmaznak. Az indok az lehet, hogy a magyar szövegben az idegen szavak, kifejezése nem transzparensek (nem kell tudnunk analizálni őket), ennélfogva tekinthetjük a kötőjelet tartalmazókat mellérendelt szópároknak, és akkor az egész magyar összetételre bejöhet a harmadik mozgó. A jersey-állomány azonban nem idegen szó, hanem egy magyar összetétel, ami mellesleg egy másik szabály miatt tartalmaz egy nem törölhető kötőjelet, tehát a sakk-kör-elnök, A-vitamin-szintézis, Ady-vers-elemzés analógia jön be.
annyi lenne a kérdésem: a brown swisst nem kellene fordítani? elvégre gondolom angol szakmai szövegben is lefordítják a magyar tarkát.
A kék belgát pédául lefordították (az egy akkora húsmarha, mint egy túlizmolt démon egy fantasy-festményről, és a bocit is császármetszéssel segítik világra, mert normál úton esélytelen az anya is, meg a boci is).
@don B: ha a „jersey-állomány” magyar összetétel, miért nem érvényesek rá a magyar összetételek szabályai (vö. 114. b)? Azaz miért van mégis kötőjel?
@vészmadár (pica pica): Miközben persze kérdésedre nyelvészeti alapú választ is lehetne adni, a semex.hu/index.php?p=tfajta&id=96 URL-en azt olvasom, hogy a fajtának két vonala van. És úgy tűnik, a "svájci barna" és a "brown swiss" nem teljesen felcserélhető szinonimák, mert eltérő (európai, ill. amerikai) fajtavonalat jelölnek.
@gabás: De hát érvényesek rá! A kötőjelezés is egybeírás.
@don B: ez igaz, viszont valahogy sosem jutott eszembe, hogy ilyen szempontból az utótagokat ugyanúgy kellene kezelni, mint toldalékokat. Lehet, nincs is erre szabál:) (legalábbis én nem találom)
Index főoldalon: Szarvashmarha...
Jól mutat a Korrektorblog címkéje mellett.
"jersey-állomány-változás-fölmérés"

Azt akarom, hogy ez ne legyen.
brown swiss állomány
brown swiss tenyésztés
brown swiss szelet

Ezt nem értem. Miért nincs kötőjel a swiss meg a következő szó között?
@don B: a sok kötőjel zavarja az esztétikai érzékemet. Az ilyesmiért tart ott a világ, ahol tart.
@gitáros: a jersey-állomány változásának fölmérése. Nem kell mindent feltétlenül egy szóvá tenni, hagyjuk meg azt az eljárást a németeknek/angoloknak.
@peetmaster: Azért, mert ha már föladod a szerkezet összetétel voltának jelzését, miért vinnél be bármit (ami sok esetben további bizonytalanságot hozhat be)?
@BruceTheHoon: Ezt az esztétikai kifogást sose értettem. Van valami csúnya a kötőjelben?
@BruceTheHoon: Ácsi! Az átfogalmazás nem válasz a helyesírási kérdésre. A jersey-állomány-változás-fölmérés szabályosan képzett, tök legális magyar szó. Nem kötelező használni senkinek, de van, ill. lehetséges. A helyesírás nem foglalkozhat azzal, hogy használjuk-e, vagy se, viszont kell, hogy tanácsot tudjon adni a leírásának módjára.
@don B: nem a kötőjel csúnya, hanem a sok-kötőjeles szó. Persze de gustibus és minden ilyesmi, de akkor is mekegésnek olvasok minden szót, amelyben egynél több kötőjel van.
@don B: persze, az adott esetre vonatkozó nyelvtani szabályra szükség van, és én nem is azért agitálok itt, hogy eltávolíttassam a helyesírási szabályzatból a jersey+állomány-változás/felmérés konstrukció helyességét, de azért nem is tartanék rossznak egy olyan _stilisztikai_ szabályt, amely szerint "ha két vagy több kötőjel szükséges egy szóhoz, kerüld meg valahogyan a szó használatát".
Ez a jersey (Sidney stb.) az a klasszikus különben, ahol a szabályzat olyan határozottan konkrétat szól, hogy kell kötőjel, ha a magyarban szokatlan betűkapcsolatra végződik, azt találd ki, júzer, hogy mi az a magyarban szokatlan betűkapcsolat.

Az MHsz. amúgy, mint nemrég kiderítettem, az "ey" végűekhez a kötőjeltelenséget javasolja, az Osiris pedig a kötőjelet, ahogy donB is mondja. Szóval nagyjából kinek melyik szimpibb alapon megy.

(Különbe az Osiris-verzió szerint pl. "whiskyt", de "whiskey-t", ami nekem mer a Monty Python-i abszurd kategóriája, de ez legyen az én bajom.)
@don B: egy magyar szövegben két angol szó, főleg, ha tudjuk, hogy miről van szó, automatikusan összetételként értelmeződik.
Nem hinném, hogy a brown swiss-állomány szókapcsolat alatt valaki swissek brown, azaz barna állományát értené.
@pocak: Ezzel már nem akartam borzolni szegény marhaszakértő idegeit. :) (A whiskyt-whikey-t meg tök logikus: az y i hangértékben nem "szokatlan", az ey meg de. :))
Egy apró kiegészítő kérdés, ami szakmámból kifolyólag már régóta cseszegeti az agyamat: latin nevek esetében milyen kiejtést kell alapul venni a többalakú toldalékoknál? Vagy ez teljesen tetszőleges? Ki hogy ejti, úgy toldalékolja?
@nadivereb: ezt én kiterjeszteném az angolra is, meg úgy általában is: miért kellene egy magyarul beszélőnek feltétlenül tudnia, hogyan ejtenek egy adott módon leírt szót. Plusz mi van akkor, ha az adott hang sehogy vagy többféleképpen is megközelíthető magyarul?

Régi kérdésem, a bluetoothszal szóbal a th-t miért sz-ként értelmezzük? kb. ugyanilyen erős lenne bármilyen érv a mellett, hogy legyen t vagy akár f.
@gabás: >>ez igaz, viszont valahogy sosem jutott eszembe, hogy ilyen szempontból az utótagokat ugyanúgy kellene kezelni, mint toldalékokat. Lehet, nincs is erre szabál:) (legalábbis én nem találom)<<

Explicit szabály nincs, ez már szabályértelmezés. Nincs [é. én nem tudok róla, hogy lenne] olyan szabály, amely megengedné az utótag kötőjel nélüli egybeírását akkor, ha a toldalékot kötőjellel kell írni. Ebből következik, hogy a toldalékok ilyen írásmódját összetétel esetén is érvényesíteni kell.
@peetmaster: >>Nem hinném, hogy a brown swiss-állomány szókapcsolat alatt valaki swissek brown, azaz barna állományát értené. <<

Ha ez így lenne, vagyis a nyelvhasználók számára transzparensnek kellene lennie a "swiss brown" kifejezésnek, akkor sem "brown swiss-állomány" lenne az írásmód, mert a szóközt törlő mozgószabály kiváltódna: "brownswiss-állomány", vö. "svájci barna" + "állomány" > "svájcibarna-állomány".

De a 231. szabály tágabb értelmezése szerint, ha egy szerkezet tagjai a magyarban "nem önálló létű", akkor azt a szerkezetet nem lehet transzparensnek tekinteni, tehát oszthatatlan egységnek kell venni.

A mozgószabály pedig "kerekaztal-konferencia"-t irat. A fenti érveléseddel pedig akár "kerek-asztalkonfenecia"-t is írnánk, mivel nem hinetnők, hogy valaki arra gondolna, hogy aztalok kerek konfeneciájáról lenne szó. Ez azért van, mert az összetételek nem annyira a szemantikai szerkezetre érzékenyek, hanem a "főösszetételi határra". Ez pedig a "brwon swiss állomány" esetén a "siwss" és az "állomány" szavak között van: és ezt legalább olyan "erősen" kell jelölni, mint a szerkezet többi elemének határát. Ezért javasolja az OH. a szóközt.
@nadivereb: >>latin nevek esetében milyen kiejtést kell alapul venni a többalakú toldalékoknál? Vagy ez teljesen tetszőleges? Ki hogy ejti, úgy toldalékolja? <<

Ezt nem egészen értem, hiszen az íráskép "latinos" és a "magyaros" ejtése között talán csak a szóvégi "s" esetén van a gyakorlatban különbség. Lehet, hogy nem látom át a kérdéskör egészét, de én nem látok itt jelentős problémát.

Amúgy szerintem valóban az az alapelv, hogy "ki hogy ejti, úgy toldalékolja". A kérdés inkább az, hogy a norma milyen ejtést enged meg. Ez tehát ugyanúgy nem helyesírási kérdés, hanem nyelvhazsnálati. Mint ahogy nem a helyesírás dönt abban sem, hogy a "begyet : bögyöt", "hegyet : högyöt", "legyet : lögyöt" alakpárok közül melyik engedhető meg (és milyen körülmények közt)
@vészmadár (pica pica): >>Régi kérdésem, a bluetoothszal szóbal a th-t miért sz-ként értelmezzük? kb. ugyanilyen erős lenne bármilyen érv a mellett, hogy legyen t vagy akár f.<<

A lehetséges alakváltozatok itt is "harcolnak" egymással: és idővel valamelyik győz, vagy éppen döntetlen lesz.

Ez a folyamat sztochasztikus, nem lehet előre megjósolni, max. utólag indokolni. Szerintem az /f/-es ejtés sztenderd alatti, általában mindig a /t/-s és /sz/-es formák versenyeznek. Ebben az esetben vélhetően az egymást követő két /t/ együttes hangzása lehet kevésbé szerencsés. Vagyis az /sz/-es alakot segít(het)i az elhasonlulás jelensége.
@LvT: értem.
Bár az egybeírás szemantikai értelmezését a magyar nyelv egyik fő erősségének tartom, ha van ennek értelme.
Pl. jónak tartom, hogy az angol nyelvtanár és az angolnyelv-tanár nem ugyanaz, és ezt írásban is tudjuk jelölni, míg az english language teacher nem egyértelmű.
@peetmaster: Persze a helyesírásunk tükrözi a szemantikai viszonyokat, mert pl. ha egy Brwon nevű tenyésztő swiss fajtájú egyedekből állóállományáról van szó, akkor az már "Brown-swiss-állomány".

De ez a "tükrözés" korlátos. Különbség tehető ugyan az "angol nyelvtanár" és az "angolnnyelv-tanár" között, de ha már ehzekhez hozzátesszük a "képzés" utótagot, akkor a különbség eltűnik: mindkét jelentésben "angolnyelvtanár-képzés" lesz.

Ezzel szemben áll az "angol nyelvtanárképzés", de ez egy harmadik kifejezés. Látszik, hogy a szemantikai különbség csak a "fő összetételi" határig érzékeltethető.
@peetmaster: erről már volt szó: élőszóban mind a két nyelv (angol és magyar egyaránt) a hangsúllyal jelzi, hogy melyik jelentésre gondol.

Most az egy dolog, hogy a magyar úgy döntött, ezt megkísérli írásban is jelezni. Dícséretes, de ha már az élő hangsúly megjelenítése a cél az írásban, akkor lehetne simán a hangsúly szerinti egybe-külön írás a szabály. Némi elnéző megengedéssel, amely szerint ha mindegy, akkor mindegy.

arany gyűrű és aranygyűrű legyen már mindegy, az angol tanár és angoltanár meg ugye akkor attól függ, mit akar jelenteni. Plusz végre írhatnám szívem szerint, hogy nyitvatartás, kertipad, falióra, vajaskenyér és aztakurvafaszba.

hehe
@vészmadár (pica pica): volt már erről szó, és én akkor is mondtam, hogy nekem az írott nyelv előrébb való a beszéltnél, azaz a beszéd az írás felolvasása, és nem az írás a beszéd lejegyzése :)

Mindazonáltal a nyitvatartás szerintem is oké (van benne elég tartalommódosulás ehhez), a faliórát nem így kell írni? a kertipad inkább csak más példák miatt (a kertpad oké lenne, a Firefox se húzza alá :) ), a vajaskenyér nekem mehet. Az aranygyűrű érdekes: akkor a babaolaj miből van?
@peetmaster: sztem semmiképp nem lehet előbbre való, már csak történelmileg sem... írásbeliség nélküli nyelv van, sőt, a magyar nyelv rendszere jottányit sem változna, ha cirill betűkkel vagy kanjikkal kezdenénk el írni, esetleg rovásírással.
@vészmadár (pica pica): történelmileg valóban nem, de mára, technikailag igen.
ja, és akkor se tudom felfogni, hogy mi a különbség a nyelv és a nyelvhasználat között :)
Kedves Zsadon úr!

Széchenyi terv vagy Széchenyi-terv (hivatalos szövegekben az előbbit láttam, bár inkább az utóbbival szimpatizálok).
@dvsc10: Kötőjellel "Széchenyi-terv".

Ez mintegy jelentésszűrítő összetétel, amely egybeírandó lenne, ha az első tag nem lenne tulajdonnév. Tulajdonnevek esetén egybeíráshelyett kötőjeles kapcsolás van.

Azaz "Széchenyi-terv" = Széchenyiről elnevezett terv, mint ahogy a helyesírási szabályzatban is szereplő "Kossuth-díj" = Kossuthról elnevezett díj.

A vonatkozó szakasz a szabályzatból a 168. "Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba [...]. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: [...] Kossuth-díj [...]"
@LvT: Köszönöm szépen. Én is így gondoltam. Ami igazából kétséget ébreszt bennem, az az, hogy hivatalos oldalakon kötőjel nélkül írják.

pl.: ujszechenyiterv.gov.hu/
@dvsc10: A hivatalos oldalakon gyakran nem a hivatalos helyesírást használják. Az intézmények, szervezetek nevében már egy idő óta erős tendencia az indokolatlan különírás. A hibásan írt "*Nemzeti Erőforrás Minisztérium" kapcsán nemrég volt itt egy bejegyzés: korrektor.blog.hu/2010/09/07/a_nemzeti_ero_forrasa
@LvT: nagyon sok állatnak és növénynek van idegen névből képzett fajneve. Példa: Niemeyera whitei (Sapotaceae család). Itt akkor most nekünk transzparens-e, hogy a whitei az egy White nevű ember neváből ered, és úgy ejtjük, hogy [vájti], vagy latinosodik/magyarosodik, és lesz belőle [vitei]? Magyarán Niemeyera whiteival [vájti] vagy Niemeyera whiteivel [viteivel]?
@vészmadár (pica pica): Igen, ez jogos kiterjesztés. Hirtelen eszembe jutott egy eset tavalyról (hirtelen nem találom, még az is lehet, hogy azóta leszedték), amikor egy újságíró azt merészelte írni egy NFL-cikkben, hogy "Brett Favre-ral". Erre előjöttek a hardcore rajongók, hogy az "Favre-val", mert a jóember úgy ejti a vezetéknevét, hogy [Farv]. Ezt egy átlagmagyarnak honnan a toszból kéne tudnia, miközben fél Amerika is rosszul ejti?
@nadivereb: >>Magyarán Niemeyera whiteival [vájti] vagy Niemeyera whiteivel [viteivel]?<<

Ugyanez a probléma megvan a magyarban is, pl. azoknál a szavaknál, amelyeknek elterjedt az "e"-ző és "ö"-ző formája is. Ha vesszük a "b*gy" szót, akkor ugyanúgy kérdés, hogy ennek melléknévi származéka [begyes] vagy [bögyös]?

Így azt kell megvizsgálni, hogy az adott környezet, ahol használni akarjuk a kifejezést, milyen kiejtést enged meg. A magyar köznyelvben pl. lehet [begyes] és [bögyös], de a [hegyes] mellett nem lehet [högyös]. Vannak nyelvjárások, ahol viszont a [högyös] a preferált.

Visszatérve az eredeti kérdésedre, a magánvéleményem az, hogy a binominális nevek használata (a) a magas műveltséghez tartozik, (b) a nemzetközi felismerhetőséget szolgálja. Mindkét megállapításból az következik, hogy a használójának transzparensnek kell lennie, hogy a "whitei" speciesnév a "White" személynévből származik, és akként is ejtendő.

Megjegyezném, hogy a "whitei" nem latinosodott forma: az vagy "viti" lenne (vö. lat. "Vitus" < a. "White", mint lat. "Morus" < a. "More"), vagy "albi" (vö. "Albus" 'fehér' < "White" 'fehér'). Ugyanúgy, ahogy nem magyarosodott a "White" csn.-ből alakított magyar "white-os" melléknév,ami magyarosodott az a "Verne" > "vernés". -- NB. A "Niemeyera" genusnévben is megmarad a német "Niemeyer" csn. [nímajer] ejtése.

Mindez persze nem zárja ki, hogy bizonyos közösségekben a fentitől eltérő kiejtés honosodott meg. Ha jelezni akarjuk a csoporthoz tartozásunkat, akkor ilyenkor célszerű lehet megfontolni, hogy a fenti megfontolás dacára átvesszük az adott helyi csoportnormát.
@LvT: Ez mind világos, de nem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy egy tudományos munkában, tanulmányban, könyvben, estébé, melyik írásmódot használjam? Niemeyera whiteival legyen vagy whiteivel? Az ugyanis, hogy nyelvjárás/gusztus dolga, nem hangzik túl meggyőzően ilyen szempontból...
@nadivereb: Pedig adtam választ olyan szinten, amilyen szinten erre válasz létezhet. A nyelv(használat) az olyan, mint a hölgymálok nemzetsége, végtelenül finom spektrumok folynak egybe, és hogy hol húzzuk meg a kategóriahatárokat, az az általános tudományos szintjén több szubjektív elemet hordoz magában.

El tudom képzelni, hogy vannak folyóiratok, amelyeknek szerkesztőségei a hölgymálok rendszertanának részletkérdéseiben egymással rivalizáló véleményt. Ha te ebben nem akarsz önálló álláspontot elfoglalni -- mert nem ez a kutatási területed, csak mellékesen térsz ki rá a cikkben --, akkor jó, ha arra az álláspontra utalsz, amely folyóirathoz a cikkedet be akarod adni.

A kérdezted helyzetben is ez az eljárás. Tanulmányozd a folyóiratot, ahová a cikket be akarod ani, hogy van-e a kérdésben kialakult gyakorlata. Ha van, alkalmazkodj hozzá.

Ha nincs a folyóiratnak kialakult véleménye, és neked sincs, akkor akár csatlakozhatsz is az én fent kifejtett magánvéleményemhez, azaz, hogy a tulajdonnév a speciesnévben is megtartja az eredeti ejtését (persze a magyar hangzóállományhoz igazodva), és eszerint toldalékolandó: "whiteival" Ez ugyan a magánvéleményem, de indokoltam.
@LvT:
... az az általános tudományos szint[nél] több szubjektív ...
... egymással rivalizáló véleményt [vallanak]. ...
... Ez ugyan a magánvéleményem, de indokoltam [és e téren nem létezik más, csak -- többé vagy kevésbé megalapozott -- magánvélemény].
Kedves donB!
Nem találtam e-mail címet, úgyhogy ide írom a kérdésem, hátha előbb-utóbb választ is kapok rá. Most merült fel egy munka kapcsán, hogy hogyan kell írni azt, hogy betonból készült sütögető. Tudom, hogy a 115. szabály értelmében egybe, de nekem az, hogy betonsütögető, megváltoztathatatlanul azt jelenti, hogy egy olyan hely, ahova ki lehet ülni kis betondarabokat pirítani nyárson. (Pont ugyanez a helyzet egy téglából épült kerti tárolóval, amit egy ismerősöm konzekvensen "téglatároló" írásmóddal írt még tavaly, én meg hasztalan próbáltam keresni szabályt arra, hogy hogyan kell elkülöníteni írásban a téglából épült tárolót és a tégla tárolására szolgáló helyiséget.) Ha létezik erre valamiféle írott/íratlan szabály, ha nem, szeretném tudni.
@nadivereb: nem lehet egyszerűen úgy írni, ahogy jónak látod? Úgy értem, akár egybe, akár külön írod mindenképp érthető lesz, de a "beton sütögető" nekem is jobban tetszik, mint a "betonsütögető". :-)