korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Összevissza kötőjel

2010.09.12. 13:56 don B

d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-összevesznek; elő-előtűnő, vissza-visszatérve; stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb.
Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, előre-hátra pillantva; stb. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb.
Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza, szerteszéjjel, szerteszét határozószókat is: összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva stb. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb.

A magyar helyesírás szabályai 131. d)

Abból a vicces hagyományból, hogy az adverbiumok igekötőnek nevezett alfaját egybeírjuk az igéjükkel, ha éppen az igéjük előtt méltóztatnak elhelyezkedni, mindenféle – bátran gondolhatjuk: fölösleges – komplikáció következik. Például, hogy „tisztességes helyesírónak” tudnia kell(ene), hogy egy szó határozószó vagy igekötő; illetve hogy ugyanaz a szó egy adott pillanatban éppen határozószó-e vagy igekötő. (Különírta az igekötőt. Külön írta, hogy írjuk egybe. Abba, alá, alább, alul, bele, benn, felül, fenn, hátra, ide, oda, külön, újra, végig... Újra dolgozik és újraéleszt. Felül marad és felülmúl. Hátraáll és hátra áll, nem előre.)

Vagy észben kell(ene) tartani – az idézett szabály szerint –, hogy ha egy ige előtt több igekötő talál lenni, attól függően kell alkalmazni a harmadik mozgószabályt, illetve annak egy speciális változatát, hogy különbözők-e azok az igekötők, vagy ugyanaz az igekötő ismétlődik. (A harmadik mozgó szép példája annak az aljas szabálytípusnak, amibe tojtak beleírni a kivételeket, a nagykötőjeles kivételről értekeztünk már.)

Vegyük észre, hogy a 131. d)-ben van egy nagyobb disznóság is. Implicite kimondja azt a – nem is helyesírási, hanem „nyelvtani” – tételt, hogy az összevissza (szerteszéjjel, szerteszét), nem igekötőpár, hanem összetett határozószó (sőt melléknév is: összevissza beszéd).

És tényleg! Noha az összevissza néha tök olyan, mint egy igekötő (mi különbség van az összekuszál és az összevissza kuszál között?), azért az összevissza beszél nemigen jön össze az összebeszél és a visszabeszél párosából, „nem olyan”, mint a ki-be jár. Az összevissza bizony egy ’rendszertelen(ül) többféle irányba’;’zavaros(an), elletmondásos(an)’; sőt ’összesen’ jelentésű határozószó, illetve melléknév (összevissza kapkod, összevissza beszéd, összevissza egy tízesbe került). És hát összetett szó, a mellérendelő összetételeknek abból a fajtájából, amit kötőjel nélkül írunk (összevisszaság van, nem *összeség-visszaság).

Nemigen van ez tudva. Az „össze-vissza” keresőszó bőven kétszer annyi Google-találatot ad, mint az „összevissza”. És kötőjelez a Hírszerzőtől az Indexen át a Kurucinfóig fű, fa, virág. Mert mégis: az össze, az egy igekötő, és a vissza is egy igekötő. És az elég gyakori le-föl repked, ki-be mászkál, oda-vissza jár és társaik meg kötőjellel vannak, ugye. Az analógia nyilván sokkal erősebb, mint egy eldugott információ a 131. szabályban.

Ez az egész mind nem lenne, ha az igekötőkkel is úgy bánnánk, mint a többi határozószóval, és mindig különírnánk őket. (Erre, persze, joggal lehet visszavágni, hogy nem véletlenül alakult ki az egybeírás hagyománya, az igekötő-ige párosnak erőst összetett szó jellege van, és tényleg. Az élet bonyolult.)

31 komment

Címkék: helyesírás egybeírás különírás

A bejegyzés trackback címe:

http://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr622290261

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

a zember mindíg ki-be tanul ezt-azt... :)
Rendben.
Lazán kapcsolódva érdekelne, hogy nincs-e igény a felesleges határozatlan névelők irtására. Példa a szövegből:
"az össze, az egy igekötő, és a vissza is egy igekötő."

Miért nem: "az össze igekötő, és a vissza is igekötő." (igény szerint kurziválva, ahogy fent is)

Miért kell oda, hogy _egy_, vagy _az egy_? Mintha azt sugallná, hogy nem kettő (és nem is három).
Ez nem bonyolult hanem marhaság. Nagyon ideje lenne egy széleskörű nyelvreformnak melyik eltörli ezt a rengeteg felesleges különszabályt.
@zsoci: Mi köze van ennek a nyelvhez? Ez helyesírás.
Ha az "össze-vissza" keresőszót nem tesszük idézőjelbe a Google-nek, akkor olyan találatokat is hoz, amiben nem egymás mellett (vagy nem kötőjellel) áll ez a két szó. Ha idézőjelbe tesszük, akkor viszont csak kb. harmadannyi van, mint az "összevissza" esetében. Na nem mintha az a 238 ezer nem lenne gyanúsan sok, de azért óvatosan a Google-teszttel.
@flea: "összevissza" 92 ezer, "össze-vissza" 208 ezer, utóbbiban persze benne vannak kötőjel nélkül különírt (szintén hibás) találatok, és rontja a találati halmazt néhány (tag)mondathatárra eső (össze, vissza), (össze. Vissza) is, de az nagyon kevés. (Értelemszerűen idézőjeles keresőkifejezéseket használtam, valamikor az adatbázis-keresés volt a szakmám. :))
Ma is tanultam valamit, eddig ez szerintem csak a sok olvasott könyv alapján ment...
@don B: fura, nekem az összevissza idézőjellel 700 ezer, nélküle 737, az "össze-vissza" idézőjellel 208 (de esküdni mernék, hogy az előbb még 238 volt), nélküle meg 1 730 000.

Mondjuk Google-éknál sosem tudni, az is számít, hogy hol van az ember, meg milyen nyelvi beállításokat használ, sőt még az is, ha be van jelentkezve valami Google-szolgáltatásba (pl. Gmail). De ilyen extrém különbségekre mondjuk nem számítottam.
@flea: nálam az idézőjel nélküli összevissza kiadja a kötőjeleseket is, és a létszám is stimmel, 299 ezer, a két halmaz összege.
@don B: Kösz a linket, nagyon élveztem, különös tekintettel az irodalmi szemléltetőanyagra.
Annyit azért halkan megjegyeznék, hogy az egy (ein) hibás használatának stílusértéke van/lehet, szándékoltan köznyelvi közeg vagy imitációja esetén (pl. "nem egy életbiztosítás" az nem egészen ugyanazt jelenti, mint a "nem életbiztosítás"; vagy: "nem egy nagy lumen/szám/hős" stb.)
"Nemigen van ez tudva." Amm... Nekem ez kissé hasogassa a fülemet, ha mondom... :) Olyan "a macska fel van mászva a fára és el van nyávogva magát" tipusú szenvedős dolognak láccik... Sztem kicsit szerencsétlen ez a megfgalmazás, de...

1.) Ki vagyok én, hogy más munkáját (értelmeset, végre) kritizáljam?
2.) Mindemellett gyönyörűség volt olvasni.
3.) Rettgj, "saved" lett a blog a kedvencek közt, úgyhogy kiolvaslak, amint időm engedi.
@botfülű: Mindig. Ha már ezen a blogon szólsz hozzá.
@borovi: nono, azt én is mindég elírom
Jó a téma, erről jut eszembe: hogyan írjuk az alábbiakat helyesen? Egyben/külön/kötőjellel?

1) Gitár-hangoló-kulcs?
2) Munkacsoport-vezető-jelölt?

Zseniális magyartanárom anno azt mondta, a magyar nyelvben ez a legnehezebb téma.
@cosi:

1) Gitárhangoló kulcs, AkH. 112. (mert a gitárhangoló melléknévi igenév)
2) Munkacsoportvezető-jelölt, AkH. 138. (6:3-as szabály, mert a munkacsoport-vezető főnév)
@don B: Nagyon köszönöm!
@borovi: az "a zember" meg fel sem tűnt... :)
itt van hely most megkérdezni: ugye nincs olyan szabály, hogy egy szóban csak egy kötőjel lehet? (ld. el-e-mailezte, Szalay-Molnár-féle)

apropó: kettős vezetéknévben gondolatjel vagy kötőjel?
Köszi! :)

Egy dolog foglalkoztat még: az idegen nyelvű összetett szavak elválasztása. Shake-/speare-rel vagy Shakes-/pear-rel? Tehát az adott nyelv szóhatárán vagy magyar ejtés szerint?
Korrektorblog rulez. Egy fontos fordítást fejeztem be éppen (abban a stádiumban van, amikor már a magyar szövegre is aludtam kettőt, és most megint elővettem, hogy friss szemmel átnézzem még egyszer utoljára, mielőtt pdf-et csinálok belőle). Megakadt a szemem azon a szón, hogy "összevissza". Így írtam le, mert zsigerből mindig így szoktam, de miért is?

Google. És lőn.

Na, ezt már szeretem. (És gyűlölök mhsz-t lapozgatni :-P)
@adamkuster: sőt, magyar ejtés szerint ugye sek, amibűl mindenféle szájalakzati okokból a magyar ember ajkán seggszpír lesz:)

utálom:)
@adamkuster: Mindenképpen az első alak, mert a második szerkezet szerint megsértenéd a név helyesírását (a szóvégi e ugyan nagyon sok nyelvben néma, de attól még kiírandó).