korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

e-könyv-olvasó-vásár

2010.09.03. 07:12 don B

from: újságíró
to: olvasószerkesztő
date: 2010.09.01.
subject: ebook-reader

ekönyv-olvasó vagy ekönyvolvasó?

mindenki kötőjellel írja, de egy olvasó szerint hülyeség

Attól függ, hogyan írjuk az e + könyvet.

Ha e-book, akkor e-book olvasó, mint az e-mail cím.
Ha e-könyv, akkor e-könyv-olvasó, mint a C-vitamin-tabletta.
Ha ekönyv, akkor ekönyvolvasó.

Én a középsőt pártolnám, ezeket az e-izéket, asszem, jobb kötőjelezni...

de az emailt sem kötőjelezzük

Igen, de az e(-)mail „magyarul” nem transzparens, és egy szónak is ejtjük, egy hangsúllyal [’imél]. Az e-könyv, e-oktatás, e-kereskedelem, e-akármi, tehát ahol a másik szó magyar, ott szerintem félrevezető az egybeírás, mert azokban érződik, hogy az e- egy rövidítés- vagy betűjelszerű előtag, máshogyan is ejtjük-hangsúlyozzuk az ilyen szavakat, vagyis nekem az e-könyv olyan, mint az a-húr, a B-oszlop meg a C-vitamin. Az ilyenekben nyújtva ejtjük az előtagot, ha magánhangzó: a-húr [áhúr], E-vitamin [évitamin], sőt [e:vitamin]! A magyar e-izéket is hosszú e-vel ejtjük: [e:könyv], és nem [ekönyv], [e:kereskedelem], és nem [ekereskedelem] stb.

Amikor elhatároztuk az e-mail kötőjeltelen egybeírását (az Indexen), még nem volt más e-, pláne nem magyar szavakon, és el akartuk kerülni az emailcím, emailfiók stb.-k helyesírása körüli problémákat. Közben a fejlemények kibaltáztak velem, és jött ez a sok e-izé, ezekre már nem tudom jó szívvel azt mondani, hogy pokolba a kötőjellel.

A magyar helyesírás, ugye, nem piszkál bele az idegen szövegelemek helyesírásába, ezért a több szóba írt vagy kötőjelet tartalmazó idegenségekkel alkotott összetett szavakon nem tudjuk érvényesíteni a többszörös összetételekre vonatkozó szabályokat (6:3-as, mozgók). Ezért kodifikáltatott annak idején a helyesírási szótárakban az e-mail + cím összetett szó e-mail cím írásmódja (amire mellesleg némi logikai bukfenccel mégiscsak rá lehet erőltetni a harmadik mozgót).

Akkoriban szidtam, mint a bokrot, a bizottságot, miért nem az angolban szintén használatos email változatot veszi érvényesnek? Az az indok, hogy mert össze lehet keverni a már régen meglévő – és régen el is felejtett – ’zománc’, ’enamel’ jelentésű emaillal, egyszerűen bárgyúnak tűnt. Ezért határoztuk el, hogy az emailt felvesszük kurta kivétellistánkba, és akadémia ide, szótár oda, mi azt kötőjel nélkül egybeírjuk. Most erre rá vagyunk fázva egy kicsit.

Ma már azt gondolom, hogy a bizottság, mint a vak tyúk, beletrafált a jövendőbe, mert itt ez a mindenféle e-business, e-banking, e-market, e-education, e-publishing, e-book, e-anyámtyúkja, és ezek keményen magyarosodnak is, e-kereskedelem, e-bankolás, e-oktatás, e-könyv stb. És mint fent írtam, ezeket nem úgy ejtjük, hogy [ekereskedelem], [ejoktatás] stb., beszédben is jelezzük másmilyenségüket.

Mármost ha az e-izében az e- olyan, mint az a-húrban, a B-oszlopban vagy a C-vitaminban az a, b, c, akkor az e-vel gyártott összetett szavakban „kényszerkötőjel” van (vö. sakk-kör, Európa-bajnokság, szja-kulcs, file-formátum, C-vitamin), az ilyeneknél minden belépő új összetételi tag is kötőjeles lesz (C-vitamin-tabletta, file-formátum-konverzió, labdarúgó-Európa-bajnokság, szja-kulcs-emelés, sakk-kör-elnök, sőt sakk-kör-elnök-választás).

Tehát: e-könyv-áruház, e-könyv-kiadó, e-könyv-olvasó, e-könyv-olvasó-vásár.

101 komment

Címkék: helyesírás egybeírás különírás idegen összetételi tagok kényszerkötőjel

A bejegyzés trackback címe:

http://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr762266623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

@szabiaki:
"A kötőjelekről csak annyit, hogy nevetséges, hogy elvileg más hosszúságú a kötőjel, a gondolatjel, a kivonásjel. Hello egy vízszintes vonal, ki nem szarja le."

Semmi gond, én is sok mindent LESZAROK, amit nem értek, hogy miért úgy van, és amit nem is akarok megérteni.
Mutassatok nekem egy fotót arról az emberről, aki erre ráér! Aki ezt megírja... Mit eszik? (Talán amit a gondozói adnak neki?)
szabiaki annyiban fején találta a szöget, hogy idővel a köznyelvben elfogadott formák ragadnak meg, és a helyesírás átalakul.

Leíró a helyesírási szabályzat, vagy előíró? :)
Szerintem a baromság ott kezdődik hogy lefordítjuk magyarra ezeket. Amitől először kiakadtam, hogy a jól hangzó computert, mi a fenének magyarosítani az ocsmány kompjúterre?
Van rá szép kifejező magyar szavunk: Számítógép. Még csak nem is hosszabb leírni, és garantáltan kiakadt tőle az angol ékezetes készlettel szállított computer :)))

Ugyan akkor ha az e-book-ot magyarítjuk elektronikus könyvre azaz e-könyvre, akkor az e-mailt ami elektronikus levél, miért nem úgy magyarítjuk, hogy e-levél, és miért egy férfi nevet írunk kisbetűvel?

Na kedves nyelvtan náci, én ezért tojok magasról az egészre.
Az ly-al nincs bajom, csak a nyelvtan tanárokkal mert megbuktattak :DDDD
Én ottan elveszek logikailag, hogy ha "e-könyv-olvasó", akkor hogy a búbánatban lehet hivatalosan "e-mail cím", és nem "e-mail-cím"?
Az "e-mail cím" az engem inkább emlékeztet a "postacímre", mint a "levezelési címre", és így inkább írnám "e-mail-címnek".
@kyanzes:

" szabiaki annyiban fején találta a szöget, hogy idővel a köznyelvben elfogadott formák ragadnak meg, és a helyesírás átalakul.
Leíró a helyesírási szabályzat, vagy előíró? :)"

Részint az, részint ez.
Eleve "szabályzat", tehát előír - ugyanakkor bizony odafigyelnek a köznyelvre: pl. mostanában a mamut a helyes és nem a mammut - mivelhogy a köznyelv így mondja, tehát bevették ezt is a szabályzatba (és van még pár ilyen dolog).

De jellemző ránk, hogy sokaknak most meg ez nem tetszett, hogy a nyelvészek odafigyelnek a mai kiejtésre...
Ja, mert hogy egyébként az emailt, azt ti rövid i-vel mondjátok? Az nagyon vicces. Én épp úgy hangsúlyozom, ahogy az e-könyvet. És innentől úgy marhaság az okfejtés, ahogy van.
Sakkor miért nem e-mail-cím az e-mail cím?
@röntgenszeműlány: Az imélt ki rövid i-vel mondja, ki hosszúval – természetesen, ahogy a felső nyelvállású magánhangzók (i, u, ü) hosszúsága általában is ingatag az egész nyelvterületen. Viszont az e-könyvet, e-oktatást ha te úgy ejted, ahogy az ekét meg az elevent, és nem úgy, ahogy az E-vitamint meg az A-acélt, eléggé kilógsz a nyelvközösségből. (Megint szálkás fejű vagy, röntgenszemű.)
@röntgenszeműlány: e:majl-nak mondod? vagy inkább ímélnek?
@b p: Le van írva posztban: mert az idegen nyelvű elemeknél a helyesírás nem megy bele, hogy eldöntse, kényszerkötőjel van benne, vagy mezei (és akkor jöhetne a 6:3-as), hanem egyszerűen különírjuk az összetétel magyar tagját. Az e-könyv viszont magyar, jöhetnek a szabályok...
szabiaki 2010.09.03. 07:22:34

Bocs, de bunkó vagy, Bugsy! Ez amolyan proletár-öntudatból felszakadó érvelés. Ha nem tudod megtanulni, mert kevés vagy hozzá, nosza, szüntessük meg! Hát nem! Ez is egy szint, amit meg kell ütni. Az a baj, hogy az általános iskolában gyenge, és egyre gyengébb a magyar nyelv oktatása, egyre kisebb a presztízse, akár a Kodály-módszernek. Már azt is rég a japánok csinálják a legjobban, és a magyarok nem a második helyen állnak...
@don B: "Én épp úgy hangsúlyozom, ahogy az e-könyvet." Íííímééél, eeeekönyv. Nincs tehát az általad említett diszjunkció. Fölöslegesen pedig ne ekézz!

@b p: Nem, ímájnak, baszod!
@röntgenszeműlány: dehát éppen erről van szó: eeeekönyv, és nem ekönyv, ahogy általában az e-vel kezdődő szavak. Nem véletlen az az egyébként ritka hosszú [e:].
@szabiaki:

Teljesen igazad van, sőt neked elég lenne egy betű is ezekhez a magvas gondolatokhoz (mondjuk az ö), ne használj többet soha :)
Üdv, Mindenki.

"Amikor elhatároztuk az e-mail kötőjeltelen egybeírását.." - Kik határozták el? És milyen hatállyal? Talán tudnom kéne, de szerintem egy ilyen írásban, amit bárki elolvashat, érdemes lenne megemlíteni, még ha a törzsközönség talán tudja is a választ.

Akkor jól veszem le, hogy az e-mailt hivatalosan a fenti elhatározástól függetlenül is kötőjellel kell írni, ugye?

Amúgy szerintem ezek pont olyan témák, amik (tudom: amelyek, de most csak beszélgetünk) a szabályozhatóság határvonalán billegnek, és hiába vési kőbe egy "bizottság", hogy kötőjellel kell-e írni őket vagy egybe, és hogy kötőjellel toldalékoljuk-e őket vagy sem, mindenki úgy fogja írni, ahogy jónak érzi, egyszerűen azért, mert nincs tendencia, mindenki mindig másképp látja leírva. Az igényesebbek kiválasztanak egy írásmódot maguknak, amit a nyelvérzékük jónak sugall, és ahhoz tartják magukat. Én például e-mailt írok kötőjellel és e-mail címet kötőjel nélkül, külön, kész. Én is "elhatároztam", hogy így jó :)

Na, lehet nekem esni.
@Kiwicake: oké, beleírom a posztba, hogy az _indexen egybeírjuk :)
@don B: Ez rendben van, viszont:

"és egy szónak is ejtjük, egy hangsúllyal [’imél]"

nálam [’ímél]

"mert azokban érződik, hogy az e- egy rövidítés- vagy betűjelszerű előtag"

- szerintem az emailnél ugyanannyira érződik

"máshogyan is ejtjük-hangsúlyozzuk az ilyen szavakat"

- ugyanúgy ejtem

"nekem az e-könyv olyan, mint az a-húr, a B-oszlop meg a C-vitamin"

Ilyen még az email, legalábbis nálunk. Persze sok minden lehet, itt, a városban még az [évitamin]-t se hallottam eddig.
@Kiwicake: Angol nyelvterületen győzött az email az e-maillel szemben, ezért kényelmesebb ezt használnom magyarban is (nem kell gondolkodnom, hogy éppen milyen nyelven is írok). Ezek szerint ezentúl nyugodtan ráfoghatom az indexre, ha valaki beszól.
@röntgenszeműlány:
„szerintem az emailnél ugyanannyira érződik” – Nono, én mást hallok. De mindegy, mert az e-mail, angol lévén, másik helyesírási probléma, külön kell kezelni.

[evitamin]-t mondasz? Rövid [e]-vel, mellékhangsúly nélkül? Érdekes magyarod lehet...
@röntgenszeműlány: Dehát megint felületes vagy: pont arról van szó, hogy mi már régen ráálltunk a kötőjel nélküli emailre. A probléma az újsütetű e-izékkel van, közülük is főleg a magyarokkal. Az e-könyvet (rajtad kívül) nem ejtik a népek [ekönyv]-nek. És ebből következik ez-az.
e-mail cím
e-könyv olvasó

Mert az e-levél rosszul hangzik, soha nem fogja senki így mondani, vagy írni.
Az e-könyv viszont rendben van.
A kötőjel is, mert így jobban néz ki és ránézésre tudható, hogy miről van szó.

Nem kell szabály, elég a logika...
@mindazonaltal: nem igazán: e-mail cím, de e-könyv-olvasó, mert az e-mail angol szó, az e-könyv meg magyar...
E-mail cím. Légyszi. Ne legyen email cím. Ugyanis két szó (electronic mail).
Egyébként - bár persze az "elektronikus" szó sem épp magyar eredetű - nagy szerencse hogy az az "e" betű magyarul is az.
Gondoljuk el, ha nem elektronikus lenne, hanem mondjuk "villanyos", akkor az e-book magyarul v-könyv lenne :)
Bár akkor lehetne villanykönyv is, a v- helyett :)
Villanylevél, villanykönyv, villanykereskedelem... :D
@don B: viszont nagyon kellene egy olyan szabály, hogy két kötőjel egy szóban semmiképpen ne lehessen, mert útálatosság az én előttem. Olyan bénán töredezett lesz tőle a szó.

Az e-book reader meg legyen magyarul villanykönyv.
@BruceTheHoon: Jajaja, és akkor van a villanykönyv-olvasó, de igazából az sem olvasó, hiszen nem olvassa a szöveget, hanem csak lehetővé teszi hogy te olvasd (vagy úgy értjük, hogy beolvassa a fájlt és kirakja képernyőre?)...

Szóval akkor legyen villanykönyv-mutató vagy villanykönyv-vetítő, amely villanypapír (e-paper) kijelzővel rendelkezik és a rajta lévő villanykönyvtárból (e-book store) kiválasztott villanykönyvet lehet rajta olvasni. :)

Hú de magyarosch lesz ez :)
@don B: Biztos rajta vagyok a halállistádon, azért szívatsz, azért utoljára: eeekönyv és eeevitamin. Nem ekönyv vagy ékönyv, sem evitamin vagy évitamin. És hogy azzal mi bajod, amit az emailre írtam, végképp nem értem.

@BruceTheHoon: villanykönyvvetítő!
@Siendor_: Basszus, megelőztél! Viszont rosszul írtad! ;)
@Donor: "E-book-ot" helytelen. "E-bookot" a helyes, mint ahogy az e-mailt is jol irtad.
üdv, egy nyelvtannaci
Szerintem simán lehet ímél, mármint így írva is. Nem bizonyító erejű, nem is reprezentatív, de ha rákeresel a gugliban (:o), legalább 30 millió e-mail van a magyar szövegekben, bár helyesírási bizonytalanságokkal. Nekem ez, no meg az, hogy relatíve régóta használjuk, és hogy nem tűnik valami hirtelen elmúló divathullámnak, már elégséges ahhoz, hogy ne idegen, hanem jövevényszónak tekintsem, így a viszonylag általános ejtésváltozatot az írásban is használjam. Az e-könyv, e-bevallás, e-beszámoló és társai még viszonylag újak, várjuk meg, hogy életben marad-e az eszköz és vele a fogalom is.
A villanykönyv, villámposta szerintem olyan megkésett és kevéssé promotált próbálkozás, mint annak idején a citrancs.
szerintem ha már ímél, akkor miért nem íkönyv a kiejtése, az e-könyv leírása szimpatikus
@mindazonaltal:
Az e-könyv olvasó az e-könyvet az e-könyv-olvasón olvassa.
A zománc az nem emanel! Enamel, az bezzeg létezik, de nem keverném az emaillel.
@mzsperx: thx, jav. (És nem azt vélték keverni, hanem az emailt...)
„A kötőjelekről csak annyit, hogy nevetséges, hogy elvileg más hosszúságú a kötőjel, a gondolatjel, a kivonásjel.”
A kötőjelek hosszúságának jelentésmegkülönböztető szerepe lehet. A nagykötőjel (félkvirtmínusz) gyakran tól-ig viszonyt jelöl (lehetnek egyéb funkciói, erről itt most ne), a diviz („sima” kötőjel) viszont nem. Én többször belefutottam már abba, hogy nagyon fontos volt a különbség. Szóval ez nem hülyeség, csak nem tanítják -- pedig nem bonyesz.
Ha egy (szak)dolgozatban, levélben, akármilyen kiadványban divizt látok gondolatjel helyett, az mutatja az adott munka (szerzőjének) igénytelenségét.
Amúgy én is az email (esetleg emil) formulát támogatnám, és igen, az e-olvasó más, és ez szívás...
@don B: Köszi, ez egyben megoldást nyújt egy dilemmámra, miszerint ugye az e-könyvek megjelenítését végző eszközt is "olvasónak" hívjuk, meg ugye engem is, ha épp e-könyvet olvasok, és zavart, hogy írásban nem különbözteti meg semmi a kettőt. De akkor, ha jól értem, az egyik e-könyv-olvasó, a másik meg e-könyv olvasó, ugye? :)
@carstep: A nyelvhasználat nem (mindig) következetes. Az ímél így terjedt el a köznyelvi szóhasználatban, az eeekönyv meg eeeügyintézés meg így. Ez utóbbiak jelölésére a helyesírásnak nincs eszköze, nincs hosszú e hangot jelölő betű, részben emiatt, részben a még idegenszerűségük miatt szerencsésebb a kötőjeles. De eeemil-t vagy eeemélt én nem hallottam, csak ímélt.
@szabiaki:
"kötőjel - gondolatjel"
Nem tudom, feltűnt-e, de a funkciójuk is más, ezért talán nem ártana megkülönböztetni őket. Rendszeresen olvasó emberként, nagyon tud idegesíteni, ha mindegyik egyforma, nem szép, és könnyen átlátható ugyanis ilyenkor (számomra) az "olvasási kép".
@szabiaki: Az "ly" és a "j" betűk vonatkozásában megfogalmazottakkal tökéletesen egyetértek. Tekintve, hogy ugyanazt a hangot jelölik, teljesen értelmetlen kétféleképpen írni őket.
@ehran:
Tévedsz, sajnos. Az e-től függetlenül a könyvet olvasó ember és a köny olvasására szolgáló eszköz is könyvolvasó. Az összetett szóban ugyanis nem tudjuk jelölni hogy milyen viszony grammatikai jelének kihagyása hozta létre. A reader is e-könyv-olvasó és te is e-könyv-olvasó vagy.
@Kérdezz: én a `í`-t az Internet, mint fogalomhoz kötöm, mintsem `e`, mint elektronikus, tehát kevésbé értem az e-hez való ragaszkodást, pláne ha az angolban is e-ként ejtjük az electric-t (kérdésem ezt hogyan írjuk :) )
@carstep: úgy írjuk: electricet. És nem, angolul is i, [i'lektrik]
@don B: a számból vetted ki a szót... :)
@carstep: "pláne ha az angolban is e-ként ejtjük az electric"

Ha éppen azt az angolt beszéled, ahol igen. Nem éppen általános.
Halihó!

Szerintem kifejezetten zavaró, ha az idegen szavakat összetett szavakban külön írjuk a magyar összetevőktől, mivel éppen az összetett szavak (szerintem helyes) logikáját töri meg.
Az, hogy nem nyúlunk bele az idegen szavakba, rendben van -- de miért ne kezelhetnénk őket kötőjellel?
Nekem az e-book-olvasó vagy a file-formátum sokkal ésszerűbbnek tűnik, mint az e-book olvasó vagy a file formátum.

Üdv: MaCS
@MaCS_70: De könyörgök, egybeírjuk az idegen szavakkal alkotott összetételeket! File-formátum (a kötőjel is egybeírás), weboldal. Le van írva a posztban, miért kivétel az e-book. (Miért van, hogy a kommentelők egy jelentős hányada nem olvassa el a posztot, vagy nem fogja föl.?)
és

MI LENNE HA

megcsillogtatnánk csak egy picit a kreativitásunkat s

NEM CSAK SZOLGAIAN TÜKÖRFORDÍTANÁNK:

"e" helyett digikönyv

"olvasó" helyett digikönytár, digikönyvtároló
@don B: egy éves ottlétem alatt 1x sem halottam i-vel, de ez legyen az én bajom :)
@carstep:

lehet hogy te nem HALLOTTAD (jól), hogy úgy MONDJÁK
az

e-mail helyett

meghonosodhatna a drótposta
"küldj egy emailt"

helyett

"üzenj drótpostán"
Az "ejoktatás" elírás vagy szándékos?
@don B:

Bocs, félreérthetően írtam: a file-formátum mintájára nálam az e-book olvasó nem logikus. Én a mozgószabályt szeretem: az e-book olvasója, tehát birtokos szerkezetet kifejező összetett szó, írjuk egybe!

Ebben meg én nem igazán látom a magyarázatot:

"A magyar helyesírás, ugye, nem piszkál bele az idegen szövegelemek helyesírásába, ezért a több szóba írt vagy kötőjelet tartalmazó idegenségekkel alkotott összetett szavakon nem tudjuk érvényesíteni a többszörös összetételekre vonatkozó szabályokat (6:3-as, mozgók). Ezért kodifikáltatott annak idején a helyesírási szótárakban az e-mail + cím összetett szó e-mail cím írásmódja (amire mellesleg némi logikai bukfenccel mégiscsak rá lehet erőltetni a harmadik mozgót)."

Üdv: MaCS (aki nem ért hozzá, csak szeretne helyesen írni)
@don B:
A j-t nem értem benne (nem vicc, komolyan).
@MaCS_70: Arról van szó, hogy jobb különírni, és nem bevezetni újabb hülye részszabályokat, mert pl. a make-up + készítés akkor most make-up-készítés, makeup-készítés vagy makeupkészítés? (Ráadásul még a visszaállíthatóság elve is bekavar.)
@Professzore: Ha egy "rendesen" kiejtett szó lenne e+magánhangzóval, lenne benne egy hiátuskitöltő j. Gondolj Európára.
@don B:

Halihó!

Csak okoskodom: az idegen szóba nem belenyúlni szerintem helyes elgondolás.
Az összetett szavak egybeírását viszont változatlanül üdvösnek tartaom, úgyhogy make-up-készítés vagy make-upkészítés. Az viszont lehetne szabály, hogy ha a szóban elve kötőjel van, akkor ahhoz csak kötőjellel lehessen további szót kapcsolni. Úgyhogy make-up-készítés.
Legalábbis nekem így tetszene...

Üdv: MaCS
@don B: Hiátus ide vagy oda, én sosem ejtek ilyet "rendesen". És rosszul vagyok attól, ha valaki így beszél.

Mondjuk Galla vicces, ahogy A nyálon lőtt lány balladájában direkt megnyomja:
"A lelőtt nyálat felszárítja ja vadnyugati szél..."
No de miért file-formátum, és miért nem fileformátum (persze amikor nem fájlformátum)? A néma „e” kötőjelezési szabálya nem csak a toldalékolásra vonatkozik?
@don B:
Akkor ezek szerint kb. e(j)urópa? Ebből lett az euró, ej(u)ró, majd az ójró?
@Professzore: Az ojró azért sanszos, hogy a német ['ɔʏʁɔ] változat hatása lehet, bár abban speciel az o rövid (sőt nem is egészen o, de ez mindegy).
Elgondolkodtam valamin (remélem nem baj). A felhozott a-húr, B-oszlop, E-vitamin minták mindegyike kvázi sorszámot jelöl (betűalapú felsorolás elemét), sem az a, sem a B, sem az E nem rövidítés és soha nem is volt az.
Az e viszont visszaeredeztethető egy szóra (elektronikus), vagyis a magyarázat ebből a szempontból nem szükségszerűen koherens. Más példa meg most nem nagyon jut az eszembe...
@Professzore: Nem egybetűs rövidítéseket viszont találsz bőven (szja-alap [eszjéáalap], BME-épület [béeme:épület] stb.).
@don B:
Az szja-alap feloldva is kötőjeles (személyi jövedelemadó-alap), a BME-épület pedig feloldva értelmetlen ebben a formában: (a) Budapesti Műszaki (és Gazdaságtudományi) Egyetem épület(e).

Van-e hatása a feloldott írásmódnak a rövidített írásmód helyesírására (lásd a fenti példát, ami alapján elvben nincs)?
Ez halál komoly, hogy az Akadémia "e-mail cím"-et ajánl?! Miért? A "hideg-meleg víz" mintájára? "ecím és mailcím, tehát e-mail cím"? Más analógiát nem nagyon találok, és baromira sérti az ún. "nyelvérzékem"-et (ami jó kérdés, micsoda: valahogy úgy képzelem, hogy valami személyre szabott belső nyelvmodell, ami részben talán a nyelv inherens logikáján, de nagy részben a szabályok általánosításán alapul).
@Professzore: Ember, eszem eldobom! (Egy ilyen nickkel...) Hogy jön ide a feloldás, meg a kötőjelezés, meg a jelentés, mikor a kiejtésről vót szó? Ehh
@Pók: Nono! A harmadik mozgó lényege (korrektor.blog.hu/2008/01/20/nagykotojel_kiskotojel_biszbaszok), hogy az összetétel fejének vonzata egy "mellérendelt" többelemű valami, és hát miért ne értelmezhetnénk egy kötőjeles idegen izét ilyennek...? (kacsintós szmájli)
@don B:
Úgy, hogy pont nem a kiejtéstől jutottunk el ide (az egy másik nyomvonal volt, arra kérdeztem, hogy elírás-e az ejoktatás, nem az).

Három példát mondtál: a-húr, B-oszlop és E-vitamin, egyikben sem értelmezhető a divíz előtti betű valaminek a rövidítéseként (legalábbis én soha nem hallottam ilyenről). Erre írtad fentebb, hogy persze, de van egy csomó nem egybetűs rövidítés (szja-alap, BME-épület).

Erre írtam utóbb, hogy ez így rendben van, csak ugye van egy szabály alighanem arra, hogy ezeket a rövidítéseket feloldva hogyan kell írni, illetve hogy a nem rövidített formát a köznyelvi rövidítéssel hogyan kell írni. Erre hoztam a két példát (az egyik egyértelmű, a másik nem). Arra akarok kilyukadni, hogyha az a-húr, a B-oszlop és az E-vitamin analógiájára gondolod az e-könyvet indokolt írásformának az ekönyv helyett, akkor itt valami nem feltétlenül stimmel, mivel a fenti három (referencia) példából egyik sem rövidítés. Az "e" viszont nem valami légből kapott dolog (mert akkor lehetne k, x, v vagy bármi más is), hanem az elektronikus rövidítése.

Namost. Ha a személyi jövedelemadó-alap rövidítve szja-alap, a társadalombiztosítási járulék röviden tb-járulék, akkor vajon indokolt az elektronikus könyvet (úgyis mint tartalmat és úgyis mint eszközt) e-könyvnek rövidíteni?

P.s.: nem meddő vitát akarok táplálni, hanem a magam számára érthető, elfogadható (és így védhető) indoklást. Mert az eggyik nálam sokkal okosabb azt mondja, hogy ekönyv, a másik meg azt, hogy e-könyv, az egyik ismét ekönyvolvasót, a másik e-könyv-olvasót tart elfogadhatónak.
@Donor: „Az ly-al nincs bajom, csak a nyelvtan tanárokkal mert megbuktattak :DDDD ”

Valószínűleg olvasták ezt a mondatodat. A magyar nyelvben nincs -al rag, a tanár pedig nem nyelvtanból van, hanem azt tanítja.
@Professzore:
Akkor kifejtem. A kérdés: egy egybetűs „rövidítés” – valójában mozaikszó (l. index.hu/kultur/korrektor/fer/ ) – betűszó-e, vagy szóösszevonás (vagy szóösszevonásként ejtett betűszó)? Áfa vagy szja? Figyeljük meg a kétféle mozaikszó kiejtését összetett szavakban! Áfakulcs, szja-kulcs, [áfAkulcs], [eszjéÁkulcs]. A betűszóban ott a magánhangzónyúlás. Miután az e- is nyúlik, inkább betűszó, mint szöv. A betűszavak összetételeit meg kötőjelezzük. Igy megvan? (Csaltam, persze, mert a betűszók utolsó magánhangzója magában is nyúlik, [eszjéá], [béeme:].)
@don B: Ja, utánlövés: Az egészben az a szép, hogy a betűjelek valójában nem képeznek összetételt (a osztály, B kategória, L acél stb.!), az a-húr, B-oszlop, C-vitamin helyesírása kivétel! Ugyanígy, ha az e valójában az elektronikUS rövidítése, akkor az e levél, e könyv, e kereskedelem stb. sem összetett szó, és tulajdonképpen külön kellene írni...
@don B: Utánlövés 2. És persze, ha e könyv, akkor ekönyv-olvasó :)
@Terézágyú: te inkább azt szarod le, ahogy elnézem, hogy nem tudsz valamit megérteni. ha valami érdekelne, de akkor sem tudod megérteni, az szar lenne, tehát leszarod. mivel nem tudod megérteni, és így kényelmesebb...
@Donor: "a jól hangzó computert, mi a fenének magyarosítani az ocsmány kompjúterre?
Van rá szép kifejező magyar szavunk: Számítógép. Még csak nem is hosszabb leírni[...]"

de leírni is hosszabb, kimondani pedig majdnem dupla annyi ideig tart.

személy szerint rühellem a túl sokáig tartó kimondású szavakat, melyek tele vannak hosszú magánhangzókkal is.

mondj csak ki párszor egymásután a következő szavakat: kütyü, kütyü, kütyü
vagy
számítógép, számítógép, számítógép !
Na melyik fárasztóbb?
@kyanzes: "hogy idővel a köznyelvben elfogadott formák ragadnak meg, és a helyesírás átalakul. "

Én inkább úgy pontosítanám, hogy idővel a (nyelv)érzéketlen közemberek által beszélt köznyelvi alhalmaz ragad meg a majdnem mindenki által beszélt köznyelvben. Ez a nyelvrontás. És szerintem igenis létezik nyelvrontás, a nyelv lebutítása, kifejezőkésségének csökkentése. De ez már a "búcsú a nyelvhelyességtől" témája.
@don B: ha valaki rövid i-vel mondja az ímélt, akkor az legalább olyan durva, mint aki rövid e-vel mondja az eeee-vitamint. ugyanúgy kilóg a sorból, akkor mán...
@don B:
az rendben van, hogy le tudjuk írni a rövd és a hosszú e-t:

rövid e [e]
hosszú e [e:] vagy eee

de hogyan írjuk le a rövid á-t?
mert ez hosszú: [á]
@titok84: "Ha egy (szak)dolgozatban, levélben, akármilyen kiadványban divizt [kötőjelet] látok gondolatjel helyett, az mutatja az adott munka (szerzőjének) igénytelenségét."

EGYETÉRTEK. Igénytelen (vagy erősen tudatlan a témában :) )

Én ha ezt látom: "egyikszó,másikszó.Másikmondat", azaz mikor mindent egybeírnak, akkor látom az igénytelenséget kapásból, illetve, hogy az illető alapszinten sem tud gépírni. Remélem én azért alapszinten tudok. Vagy hagyjuk az egészet a p...ba, mert felesleges bonyolítás???
@pavor nocturnus: "Az "ly" és a "j" betűk vonatkozásában megfogalmazottakkal tökéletesen egyetértek. Tekintve, hogy ugyanazt a hangot jelölik, teljesen értelmetlen kétféleképpen írni őket."

Na ez a különbség az LY - J páros megkülönböztetése, és a kötőjel - nagykötőjel páros megkülönböztetése között.

AZ ELIPSZILONNAK MÁR NINCS IGAZI FUNKCIÓJA, A NAGYKÖTŐJELNEK VAN.

Aki ezt nem képes megérteni, az béna.
@MaCS_70:
a "make-upkészítés" azért szerencsétlen, sőt egyenesen gagyi, mivel az "äp" szorosabban egybetartozik a "mék"-kel és nem a "készítés"-sel. "mékäp" van, de "äpkészítés" nincs, tehát a kötőjel inkább a készítés elé kellene.

makeup-készítés (ez a legjobb javaslatom), vagy
mékäpkészítés.
@don B:

No, belehasítottál, tetszik. Annyira szürreális, hogy kezdem elfogadni.

(A hivatkozott cikkben javítási javaslat, miközben a cikket írom: APEH am. Adó és Pénzügyi EllenŐRZÉSI Hivatal. Később van egy "szabált" valószínőleg "szabály" helyett. [Itt már fokozódik a megértés.]).

Végeztem, nyakatekert, ugyanakkor elfogadható. Egyetlen apró, tényleg nyűansznyi kvázi-kivetnivalót találtam rajta. A két példaként hozott betűszót, az szja-t és a BME-t is, a mássalhangzótorlódás miatt csak egyféleképpen tudjuk kiejteni ([szjéá], [béeme:]), de kis túlzással ejthetnénk őket (a magyar nyelvtől kissé idegen formában) [szja] és [bme] formában is, amelyeknél, hasonlóan az áfához, nincs magánhangzónyúlás.
Ez esetben tekinthetnénk rájuk, mint köznyelvi betűszóra és/vagy kivételes írásmódú szövre, vagyis a toldalékolt/bővített alakjuk szjafizetés, szjabevallás vagy bmehallgató lenne. Ez a kétségtelenül roppant erőltetett okoskodással arra akarok kilyukadni, hogy nem szükségszerűen a mozaikszó kiejtése differenciálja az írásmódot. Adja magát az ellenpélda is, méghozzá az áfa, ami ugyan betűszó, de kivételesen szövként bánunk vele.

Máshogy közelítve a kérdést: az "e"-t vajon minek tekintjük, egybetűs szövnek (kevésbé logikus) vagy egybetűs betűszó. Ha ez utóbbi, bánhatunk-e vele kivételesen, vagy a már egyébként is megszokott nyújtott ejtésmód miatt tekintsünk rá nem kivételes betűszóként, és az értelemzavarás elkerülése végett csapjuk a végére a kötőjelet, majd amit csak akarunk?

Ugyanakkor az első utánlövésed nagyon egyértelmű, ezt nem vitatom, viszont a magyar nyelv már ismer egy különálló "e" betűből álló szót, tehát ennek használata eleve kizárt (bár, ugye, nem jelent zománcot).

Asszem konklúzióként már-már véglegesen azt lehet mondani, hogy az álláspontomat az általad leírt összefüggések alapján nem sok dolog támasztja alá (bár ehhez ugye kellene a túloldalról is egy hasonlóan erős ellenérvelés).

U.i.: Már hogy csak képben legyek, te konzultáltál Bigyó felügyelővel a kérdésről bent a szerkesztőségben?
az itt felhalmozott tudást szeretném vallatóra fogni egy kérdésben: megengedi-e a magyar helyesírás az írásjelek halmozását?

konkrétan az alábbi szöveget kell leírnom:

határidő: szeptember 15., majd folyamatos.

na most: a pont utáni vessző baromi furán néz ki, de mit tegyek vele? elfogadott ez így?
Nem szorosan ide, de:

index.hu/gazdasag/magyar/2010/09/06/specialis_imf-hitelt_kerhetnenk/

"új kölcsön megállapodási lehetőséget"

Lassan (lassan?) az MTI-nél dolgozik mindenki, akit megbuktattak magyarból.

Katasztrófa.:S

De miért nem olvassa át senki az MTI-s híreket senki az indexnél? Annyi szemetet írnak (tartalmilag is sokszor), hogy én UP helyében nem engednék hírt venni tőlük. Ilyenért még fizetni is?
Hi,

egy olyan keresőalkalmazást, ami e-könyvek között keres, azt hogyan kell helyesen írni?

e-könyv-kereső
e-könyvkereső
ekönyvkereső
e-könyv kereső

Szerinted?
@Terézágyú: @Donor: Ja, annyira kiejtés szerinti, hogy komputernek kell írni magyarul.

Az, hogy a c-ből k lett, de a kiejtett j eltűnt, úgy látszik, senkit nem zavar.
Nademostakkor, e-mail cím, e-mail-cím vagy e-mailcím? Melyik szabály alapján?
@Merras:
Nem vagyok biztos a dolgomban, de szerintem:
e-könyv-kereső: ~honlap, ~alkalmazás, ~szolgáltatás

e-könyvkereső: ~motor, ~rutin, ~szkript (script?), ~katalógus. (mert papírkönyvre ott a könyvkereső katalógus, könyvkereső adatbázis)

ekönyvkereső: nem tudom értelmezni.

e-könyv kereső: ~ember, ~megbízás,

Na kezdek belezavarodni.

on-line e-könyv keresőszolgáltatás
vagy on-line e-könyv-kereső szolgáltatás
e-könyvkereső-motor / e-könyv-keresőmotor (search engine)
e-könyvopotimalizálás (elektronikusan optimalizálnuk könyvet) / e-könyv optimalizálás (e-könyvet optimalizálunk)

e-inkes (e-tintás) e-könyvolvasó vs. LED-es e-könyv-olvasó

e-szövegmegjelenítő e-papíros e-könyv olvasó

e-szöveg-e-szövegolvasó vagy e-szöveg e-szövegolvasó

ePub-formátumú e-szöveget e-papíron e-tintával megjelenítő e-könyv-olvasó

e-verset olvasok e-ekönyv-olvasón
kaptam egy e-drámát e-mailen az e-könyvolvasómra

az Amazon ePubon ingyenesen elvégzi az e-könyv konverziót és elküldi az e-könyv-ovasód saját e-mail címére
az e-könyv e-védelemmel (DRM) van e-llátva