korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

A bicskanyitogató júzer

2010.07.28. 19:55 don B

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Vajon miért engedik, hogy ilyen címek jelenjenek meg lapjukban: „Túlmelegszik az iPad, perelnek a júzerek?”
Milyen nyelvből való az a szó, hogy júzer? Az amerikai eredetit ismerem, persze.
Miért nem azt írják helyette, hogy használók?
Nem vagyok ortodox nyelvvédő, azon az állásponton vagyok, a nyelv kiveti magából azt, amit nem akar befogadni, de az ilyen esetekben kinyílik a bicska a zsebemben.
A tökéletlenségek ellen mégiscsak óvni kellene nyelvünket.

Jó munkát!

[...]
Debrecen

Tisztelt [...] úr!

Mi szeretjük a júzer szót. Pontos, egyszerű, rövid, egyértelmű, remek jövevény. Pompásan illeszkedik a magyar nyelvbe, könnyű kiejteni, jól ragozható, képezhető, összetételezhető. A felhasználó-val sincs semmi bajunk, de – legalább ami engem illet – nem valami pompás példány. Amikor ki-kitör belőlem a nyelvápoldai alkalmazott, olyanokat gondolok, hogy hát izé, mit is használ az a felhasználó – mondjuk – egy iPadon fel? Szóval ha már mindenáron használni akarnánk a tökéletlenség fogalmát valamely nyelvi elemre, hát jelen esetben nem a júzer az.

üdv
ZsB

187 komment

Címkék: júzer szőrszálhasogatás kultúrbunkó nyelvművelés jövevényszavak

A bejegyzés trackback címe:

http://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr182183225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

míting-meeting

Az én értelmezésem szerint nemcsak az idegen eredet a baj, hanem a jelentés.
A magyar "értekezlet" azt hangsúlyozza, hogy a résztvevők értekeznek, tárgyalnak, megbeszélnek.
A magyar "gyűlés" azt hagsúlyozza, hogy itt sokan vannak, összegyűltek egy helyre.
A "meeting" pedig azt mondja, hogy TALÁLKOZÓ. Hülye amerikai gondolkozás.

Egy "gyűlés" résztvevői a legritkább esetben TALÁLKOZNAK a szónokkal. Néhányan közülük, talán. A többiek csak ott vannak. Összegyűltek.
@DanZi: Az úr kis u, de azt idéztem. (Juzerrel szemben messze nem annyira kritikus a dolgozó, mint a korrektorral szemben.)
@nem1rem1: Lehet, hogy az én fülem lóg ki a sorból, fene tudja. Nekem a szerviz is mindig rövid í volt, viszont sokan a kurvát is kúrvának mondják/írják, pedig az még mást is jelent. :)
juzer vs felhasznalo szamokban

altalanos google: 19 700 vs 7 570 000
hup.hu (egy szakmai portal): 180 vs 3,030

ezek utan a "mi szeretjuk" kicsit fura ...
foleg alazo hangnemben
Nagybetűvel, ponttal. Ahogy elsőben tanultuk.
engem jobban zavar:

avval, evvel

inkább ezekkel foglalkoznának......
Még broadcastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került,
Mikor az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült.
Érces hangja felszárnyalt és messzire repült,
És egy hallgatóban megszólalt: - A próba sikerült!

(LGT: Szól a rádió)
Még broadcastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került,
Mikor az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült.
Érces hangja felszárnyalt és messzire repült,
És egy hallgatóban megszólalt: - A próba sikerült!

(LGT: Szól a rádió)
Bocs a dupláért, elsőre error volt.
Nincs semmi baj a júzerrel. Egyrészt jelzi, hogy számítógép- illetve valamilyen kütyüfelhasználóról van szó, rövid, továbbá van egyfajta mellékíze - könnyed, néha ironikus. Ezért nincs helye a "Hochungarisch"-ban, de az informális kommunikációban simán.
Ha a felhasználó (fel)használ, akkor júzer(lyúzer?) júzerel? Júzerol? Júz? Júzol?
@na__most__akkor: Ott van ám a megbeszélés szavunk is, ami elég jól lefedi a meeting jelentését, és még pártállami konnotációja sincs.
"Pompásan illeszkedik a magyar nyelvbe, könnyű kiejteni, jól ragozható, képezhető, összetételezhető."

Hát szerintem nem illik "pompásan" a magyar nyelvbe. Mondjuk azért, mert vegyes hangrendű, meg milyen szavunk van még, ami úgy kezdődik, hogy júz-? Ez csak a szokásos "modern" nyelvész-duma, a don B-nél szokásos tenyérbemászó önteltséggel és a hozzá forduló olvasó megszégyenítésével és kigúnyolásával.
@WoodrowWilson: Hááát, a ledegradálásért én is adnék legalább egy alapos fejmosást, ha egyest nem is, mert az túlzás lenne.

Amúgy a nyelvi logikánkba bőven belefér, hiszen a magyar beszélő nem érzékeli, hogy a degradál szóban már benne van az igekötő: de-grade (angolból, mert latinul nem sokat tudok). Ilyen tendenciák magyar szavaknál is megfigyelhetők, pl. lealáz, a "be" igekötő mértéktelen alkalmazásáról már nem is beszélve: bealszik, befigyel, benéz (az elnéz értelmében) stb.

Nem tudom, mennyire eredménytelen a nyelvművelés, mert nem tudni, mi lenne nélküle. Az iskolai nyelvművelést, anyanyelvi oktatást talán nem tartod teljesen fölöslegesnek, a nyelvművelés csak ennek a folytatása. Az, hogy kevéssé sikeres, még nem jelenti, hogy fel kellene hagyni vele, valami eredménye csak van. Az emberek helyesírását elnézve az iskolai helyesírás-oktatásnak sincs sok eredménye, mégsem kellene elhagyni. (Inkább kellene megszüntetni az önnön fontosságát az illogikus helyesírási szabályok másféle, szintén illogikusakkal való helyettesítésére szakosodott akadémiai szervezetet.)

Abban nem egészen értek egyet veled, hogy régebben nem létezett nyelvművelés. Az újságok és irodalmi művek, (irodalmi) folyóiratok létezésük egész ideje alatt betöltöttek ilyen funkciót is, ha nem is a nyelvművelés deklarált céljával. Hasonló funkciót ellátott a Biblia is, na meg a templomi szentbeszédek, miután áttértek a magyar nyelvre.
@G.d.Magister: A felhasználó nem vegyes hangrendű? (OK, csak az igekötő miatt.) De sok echte magyar szavunk is vegyes hangrendű, akár képző, akár szóösszetétel folytán.
@Goompah: a "ledegradál"-ban az igekötő befejezettséget jelöl, fasza. A "bealszik" típusúak igekötője egy olyan jelentésárnyalatot tesz kifejezhetővé, amit eddig nem tudtunk, az is fasza.

Amiket mondasz, azok nem számítanak nyelvművelésnek a grétsyi "csak az a művelt ember, aki úgy beszél, ahogy nekem tetszik" értelemben. De a könyvnyomtatás meg a Biblia előtti pár ezer évet is túlélte a magyar nyelv, meg a többi is. És már akkor is özönlöttek befelé az idegen szavak meg ami kell.

@na__most__akkor: Merthogy ez szerinted a magyarságról szóló téma? Na, itt csúsztál félre.

@radicsge: Miért furcsa? Mert egy dolgot csak egyféleképpen lehet mondani magyarul, és amelyik szóra kevesebb guglitalálat van, azt kötelező utálni?

@kafferbivalybalamber:a [szerviz]-ben biztos, hogy a legtöbb anyanyelvi beszélő rövid [i]-t ejt. Nem érdemes beleesni abba a csapdába, hogy azt hisszük, a helyesírásnak mindig köze van a kiejtéshez. A magánhangzók hosszúságának jelölése különösen necces.
@pocak: Valóban fasza akkor lenne, ha meg tudnád mutatni, hol írtam, hogy a ledegradálban a "le" igekötő a befejezettséget jelöli.
@Goompah: azt én írtam, ugyanis befejezettséget jelöl. És ez fasza, ugyanis a magyarban ez az igekötők egyik fő funkciója.
bakter, ledegradálom a blogmotort mingyár!
Bélám, Bélám, régen még volt valami értelme annak, amit írtál.
Ma már csak hülyeséghalmaz.
Bélám, Bélám, régen még volt valami értelme annak, amit írtál.
Ma már csak hülyeséghalmaz.

@agyvihar:
Ez mondjuk csak részben igaz.
Mivel az Index az egyik (vagy A) legolvasottabb magyar portál, marha nagy felelőssége van (lenne) abban, hogy milyen nyelvezetet használ, mert a nép azt fogja átvenni.
Tudod: az írástudó felelőssége.

Kár, hogy ezt itt nem érzik, és az Indexen időnként félanalfabéták írásai jelennek meg, helytelen szóhasználat, helytelen központozás, magyartalan mondatszerkezetek stb.
Igényességnek meg nyoma sincs.
Mondjuk ha a korrektoruk a fentihez hasonló szösszeneteket bír megereszteni, akkor nincs is min csodálkozni.
Régen ez (újságíró, korrektor) mind-mind egy-egy szakma volt, most meg önjelölt emberek tolakodnak oda, minden előtanulmány nélkül.
Az eredmény az Indexen is látható színvonal.

(Az a baj, hogy már komoly lapoknál is ez van sajnos, Népszabi, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszava... mind erősen gagyisodik, bár annyira még nem, mint az internetes "lapok".)
@Panther_V:
A sofőr = chauffeur = fűtő franciául.
@Goompah:
Csak szólnék, hogy a kijelző csak része a monitornak, nem azonos fogalmat takar a kettő.
@pocak:
Hát téged sem a nyelvérzékedért fognak ellopni.
@pocak: Fene tudja, én inkább azt érzem ki belőle, hogy a ledegradál használója a le igekötőt képletes irány jelzésére alkalmazza, ahogyan pl. a lefokoz igében. De tévedhetek is, a környezetemben nem igazán szokás a ledegradál, bealszik és társaik használata. Nekünk bőven megfelelnek a degradál (esetleg becsmérel), elbóbiskol szavak.

A bealszik típusú szavakban a be milyen jelentésárnyalatot közvetít?
@Quentin vagyok, Montargis-ból: Jelent az sofőrt is, bár az a jelentés is eredetileg a gőzgép kazánjának fűtőjéből alakult ki. De ez azért már igen erős jelentésváltozás, mert nem a fűtő vezette a járművet.

Re: kijelző
Igaz is meg nem is. A CRT-knél még képcsőnek hívtuk, most meg inkább panelnek. A monitor sem csak grafikus lehet, mert monitornak hívják pl. a stúdiók jó minőségű hangdobozait is. Régebben kis harci cirkálókat is hívtak monitornak. Szóval a kijelzőbe bőven felefér a jelentés kismértékű kitágítása.
@Quentin vagyok, Montargis-ból: Jelent az sofőrt is, bár az a jelentés is eredetileg a gőzgép kazánjának fűtőjéből alakult ki. De ez azért már igen erős jelentésváltozás, mert nem a fűtő vezette a járművet.

Re: kijelző
Igaz is meg nem is. A CRT-knél még képcsőnek hívtuk, most meg inkább panelnek. A monitor sem csak grafikus lehet, mert monitornak hívják pl. a stúdiók jó minőségű hangdobozait is. Régebben kis harci cirkálókat is hívtak monitornak. Szóval a kijelzőbe bőven felefér a jelentés kismértékű kitágítása.
@pocak:
Özönlöttek, mert nem voltak helyettük magyarok.
Másrészt a nyelv azokat magyarosra formálta, mondjuk hangrend szerint, ezért alma, és nem elma (mint a törökben, ahonnan átvettük).
Az a baj, hogy ti, idegen szavak kritika nélküli átvétele mellett kiállók nem nagyon fogjátok fel a különbséget.

Amit a magánhangzók hosszúságának jelöléséről írsz, az meg totális hülyeség. Tényleg lehet pár kivétel (pl. óvoda - e: ovoda), de ezek száma elenyésző. Ha a füleddel van baj, az meg nem hangjelölési kérdés, némi szappan és víz pl. csodákat tud tenni.

@vészmadár (pica pica):
Azokra valószínűleg nem voltak szavaink.
Erre meg van.

Nem mondom, hogy a hozzáállásotoktól felsírna a sok nacionalista, mint Kosztolányi, Karinthy (Frigyes), Tóth Árpád éás társaik. Akik annak idején megalkották például a labdarúgás, a mozdony és hasonló szavakat - pedig nem is volt rájuk a magyarban más. Mennyivel egyszerűbb lett volna átvenni a futball (rövid, tömör, és nem is pont azt jelenti - hogy az érveiteket idézzem) vagy a lokomotív szót simán átvenni. Vagy a rádióadás helyett a bródkasztingot.
Csak ők még igényesek voltak, és szerették a nyelvet. És művelték is, nem alacsony szinten.

Nem várom el, hogy megértsd a különbséget.

@nem1rem1:
Mondjuk a hangrendje éppen nem magyaros, mert a magyar szavak vagy magas, vagy mély hangrendűek, ez meg pont vegyes.

@Goompah:
Tudod, mi az a szótő?
Na, akkor keresd meg, és ott nézd meg a hangrendet.
@pocak:
Özönlöttek, mert nem voltak helyettük magyarok.
Másrészt a nyelv azokat magyarosra formálta, mondjuk hangrend szerint, ezért alma, és nem elma (mint a törökben, ahonnan átvettük).
Az a baj, hogy ti, idegen szavak kritika nélküli átvétele mellett kiállók nem nagyon fogjátok fel a különbséget.

Amit a magánhangzók hosszúságának jelöléséről írsz, az meg totális hülyeség. Tényleg lehet pár kivétel (pl. óvoda - e: ovoda), de ezek száma elenyésző. Ha a füleddel van baj, az meg nem hangjelölési kérdés, némi szappan és víz pl. csodákat tud tenni.

@vészmadár (pica pica):
Azokra valószínűleg nem voltak szavaink.
Erre meg van.

Nem mondom, hogy a hozzáállásotoktól felsírna a sok nacionalista, mint Kosztolányi, Karinthy (Frigyes), Tóth Árpád éás társaik. Akik annak idején megalkották például a labdarúgás, a mozdony és hasonló szavakat - pedig nem is volt rájuk a magyarban más. Mennyivel egyszerűbb lett volna átvenni a futball (rövid, tömör, és nem is pont azt jelenti - hogy az érveiteket idézzem) vagy a lokomotív szót simán átvenni. Vagy a rádióadás helyett a bródkasztingot.
Csak ők még igényesek voltak, és szerették a nyelvet. És művelték is, nem alacsony szinten.

Nem várom el, hogy megértsd a különbséget.

@nem1rem1:
Mondjuk a hangrendje éppen nem magyaros, mert a magyar szavak vagy magas, vagy mély hangrendűek, ez meg pont vegyes.

@Goompah:
Tudod, mi az a szótő?
Na, akkor keresd meg, és ott nézd meg a hangrendet.
@Quentin vagyok, Montargis-ból: Hidd el, nem én találtam ki. Keress tán egy-két nyelvészeti könyvet, és olvasgass. Ne iskolaiakat mongyuk, bár tán ez még azokban is benne van.

@Goompah: az igaz, hogy metaforikusan benne bír lenni az ilyen perfektív igekötőkben is az irány, és tán nem is olyan egyszerű lehámozni sokszor a rétegeket. Mindenesetre az egyetlen olyan igekötő, amelyik kizárólag perfektiválásra szolgál, az a "meg".

A "bealszik" félékről van egy fasza Nádasdy-cikk:
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/30.html
@Quentin vagyok, Montargis-ból: Ismét csak. Gyöpösödés helyett olvasgass. Hidd el, sokat segít. Ajánljak esetleg egy két könyvet?
@Quentin vagyok, Montargis-ból: El is olvastad, amire reagáltam? Csak mert ott is említem a képzőt és a szóösszetételt. Ne gondold, hogy errefelé csak te tudod, milyaza(!) nyelvtan. A fejtegetésed amúgy is csak nyelvtörténeti szempontból releváns, mert igen sok képzőnk nem vagy alig aktív már és a beszélő az adott szóban nem érzi a képzőt.

Na de miért is lenne baj, ha egy más nyelvből átvett szavunk vegyes hangrendű? Ezt eddig nem sikerült kibogarásznom a hozzászólásaidból.

A sok idegenszó-átvétel nem véletlen. Egyrészt alaposan felgyorsult az új szavak, fogalmak beáramlása a nyelvbe, és hát valljuk be, nem járunk annyira az élen az innovációban, hogy mi nevezhessük el őket - magyarul.

Másrészt meg akkoriban, a nyelvújítás körül egy öntudatos magyar nemzet nem kevésbé öntudatos szellemi vezetői álltak ellen az idegen szavak áradatának. Manapság meg az a menő, aki minél több idegen szót képes belezsúfolni a mondandójába, n'est-ce pas? Így a magyarosítási törekvések sikere sokkal kevésbé garantált.
@pocak: Nem inkább azt akartad írni, hogy az irányt jelző igekötőkben is benne lehet a perfektivitás? Bár úgy is igaz, ahogy írtad.

Köszönöm a linket. Nádasdy véleményeivel gyakran nem tudok azonosulni, de itt szerencsére inkább csak leír. Ettől függetlenül nem tudom szeretni a be igekötő ilyetén használatát, talán én is begyöpösödött vagyok... Talán a nyelvre is igaz, amit a tudományos elméletekről írnak, vagyis hogy nem az új elméletek győzedelmeskednek a régiek fölött, hanem pusztán kihalnak a régi támogatói. Mert bár az egyes ember nyelvhasználata is változik élete során, lényegesebb az, hogy kihalnak a régebbi stílusban beszélők.
@Goompah: De hát szeretni nem is kell. Mindenki azt utál, ami jól esik neki.

Az utolsó mondatod meg egészen pontosan így van, ez a lényeg.
@Quentin vagyok, Montargis-ból:
Szerinted a júzer nincs magyarosra formálva? Mert szerintem azért egy cseppet különbözik az eredeti \ˈyü-zər\ formától (és ezzel hasonlóképpen van kb. minden angol eredetű szó, mindegyiket a magyar hangkészlet tagjaival ejtjük, nem az angoléval (és akkor még ott vannak az olyanok, mint a "darenbéz", ami lánykorában "drum and bass" volt)).

Azt illetően meg erős kétségeim vannak, hogy a "mozdony" a nyugatos nemzedék alkotása lenne (akiket lenacionalistázni, hát, izé...), az efféle szóalkotás inkább a nyelvújítás időszakára volt jellemző (és a legtöbb akkori beszélő számára valószínűleg elég idétlenül hangzott).
@pocak:
Én meg azt ajánlanám, hogy ne csak olvass, hanem használd a józan eszed is.
Bár ami nincs, azt nem lehet.
(Tudod: nyelvérzék. Már említettem. Meg azt is, hogy neked láthatóan nincs. Az sem.)

@flamer:
Nem, nincs magyarosra formázva.
Nehogy már az annak minősüljön, hogy a benne lévő, a magyarban 100%-osan meg nem lévő hangokat egy hozzá közelivel pótoljuk. Szóval jó nagy hülyeséget írtál.
(ü az angolban? Gratulálok...)
Másrészt meg próbáld meg megérteni a leírtakat, sokat segít. Pl. nem nacionalistáztam senkit.
Mondjuk annyira idétlenül nem hangozhatott, másrészt a sportkifejezések magyarítására még a 30-as évek végén is pályázatokat írtak ki. Az meg eléggé nyugatosnemzedék-időszak.

@Goompah:
Hogy miért baj? Csak mert nem magyaros.
@pocak:
Én meg azt ajánlanám, hogy ne csak olvass, hanem használd a józan eszed is.
Bár ami nincs, azt nem lehet.
(Tudod: nyelvérzék. Már említettem. Meg azt is, hogy neked láthatóan nincs. Az sem.)

@flamer:
Nem, nincs magyarosra formázva.
Nehogy már az annak minősüljön, hogy a benne lévő, a magyarban 100%-osan meg nem lévő hangokat egy hozzá közelivel pótoljuk. Szóval jó nagy hülyeséget írtál.
(ü az angolban? Gratulálok...)
Másrészt meg próbáld meg megérteni a leírtakat, sokat segít. Pl. nem nacionalistáztam senkit.
Mondjuk annyira idétlenül nem hangozhatott, másrészt a sportkifejezések magyarítására még a 30-as évek végén is pályázatokat írtak ki. Az meg eléggé nyugatosnemzedék-időszak.

@Goompah:
Hogy miért baj? Csak mert nem magyaros.
@Quentin vagyok, Montargis-ból: mindig csodálattal tekintettem fel a minden háttérismeret meg tanulás és tudás nélkül másokat arrogánsan osztó meg minősítgető emberekre. Irigylem az önbizalmukat

Vitatkoztam én már itt is meg máshol is ilyen dolgokról, és biztos fogok is még - veled nem, értelmetlen.

Aki azt hiszi, ő a mérce, és még a fonetikai átírásról se hallott, azzal nem nagyon érdemes.
www.merriam-webster.com/dictionary/user
(Igaz, ez nem az elterjedtebb IPA átírás, de azért gyanús lehetett volna, hogy nem [ű] van az angolban még @flamer: szerint sem.)
@Quentin vagyok, Montargis-ból: Áruld már el, miért baj, ha egy szó töve vegyes hangrendű, amikor képzők és szóösszetételek révén a nem vegyes hangrendű szavak is gyakran vegyessé válnak.

Az nem válasz, hogy nem magyaros, mert sok eddigi idegenszó-átvételünk is vegyes hangrendű: telefon, mobil stb. Továbbá elég korlátoltnak érzem, ha valaki csak a hangrend alapján ítél egy idegen szó magyaros vagy nem magyaros voltáról.

"Nehogy már az annak minősüljön, hogy a benne lévő, a magyarban 100%-osan meg nem lévő hangokat egy hozzá közelivel pótoljuk. Szóval jó nagy hülyeséget írtál."

Szerinted az összes eddigi idegen eredetű szavunk eredeti formája csupa a magyarban már megvolt hangokat tartalmazott? Ezzel elég nagy öngólt lőttél, a kommented minősítését ezek után rád bízom. :D
Meghülyült ez a blogmotor, csak akkor jeleníti meg a kommentet, ha még egyet beírok.
Újabb gyöngyszem a címlapról:
'Nyílvánosak a sukorói dokumentumok'.
Szánalom. Röhej. Undormány.
(N.k.t.)
@na__most__akkor: [..] (namostakkortenylegkulfoldrolirokesnincsekezetem).

@pocak: "Miért furcsa? Mert egy dolgot csak egyféleképpen lehet mondani magyarul, és amelyik szóra kevesebb guglitalálat van, azt kötelező utálni?"

Pocak, en ilyet nem irtam. De ha erdekel, en peldaul olyanra gondolnek a szamokbol, hogy
1.nem mindenki tudja mi az a juzer (vagy teszem azt lajkolas), de a felhasznalot meg nagymamam is gond nelkul megerti.
2.nem szivesen hasznalja mert tole idegen
Ezek mind divatszavak amik most vaganyak, de aligha igenyesek. Es ha azon kivul, hogy divatszo lenne lenyegi a felhasznalotol eltero jelentese is, akkor egy szakportalon is tobbszor szerepelne es nem csak a hozzaszolasokban.
@Quentin vagyok, Montargis-ból: hogy pocak és a hiányzó nyelvérzék... na ezen még röhögtem is :)
@OftF: találkozó, tárgyalás, megbeszélés ..soroljam még? :)

"@Ragnarög: igen, a míting az elég szerencsétlen, a baj csak az, hogy az értekezletnek meg olyan pártállami íze van, lehet, hogy ez néhány generációváltással elmúlik, de addigra meg a míting már SZTENDERD lesz"
Sportgézáról:
sportgeza.hu/futball/2010/07/29/ribery_nyiltan_beszelt_szexkalandjarol/
"Franck Ribéry vallomását a Le Parisien szerezte meg, ami részleteket közöl a 26. születésnapi kurvázásból."

"„Kamel és én szexeltünk a lányokkal, ki is cseréltünk őket."

Más: "Százmillió Facebook-júzer adatai kerültek ki"
index.hu/tech/net/2010/07/29/100_millio_facebook-felhasznalo_adatai_kerultek_ki_a_netre/
Két megjegyzés:
1. Itt nyugodtan lehetne "tag" az a júzer, csak kicsit kellene gondolkodni..
2. Érdekes módon a linkben felhasználót írnak, gondolom ez volt az eredeti cím, csak valaki átírta mielőtt kitették volna..de persze ez csak tipp..

Szóval ezt a nyelvújítás dolgot egyenlőre én nem erőltetném az indexesek helyében...
@Quentin vagyok, Montargis-ból: az a legnagyobb gond ám, hogy logikázni akarsz, de bármilyen felhozott "szabályodra" lehet 20 ellenpéldát hozni. A végső érved pedig ezek utn mindig csakis és kizárólag annyi, ha nem is veszed észre, hogy hát azért mert NEKED így tetszik.

ha te nem tudod, a betámad szó miben hordoz más árnyalatot, mint a támad, megtámad, rámtámad szavak, az csak annyit jelent, elmúltál 20 éves és - pl. velem ellentétben, aki őket tanítja - nem vagy közöttük annyit, hogy ezeket ismerd. Ez nem baj, semmi gond, talán nevetséges is lenne, ha egy 40 éves úgy beszélne, mint a 16 évesek. De ettől az az árnyalat még létezik. A lényeg, hogy nem kell kioktatni senkit. Se pro, se kontra.

Engem például szoktak csesztetni, miért úgy mondom, Pécsett, hiszen az modoros. Pedig nem. Akkor lenne az, ha én azért így mondanám, mert azt hinném, csak ez a helyes, és erőltetve ilyen széplelkűen beszélnék, debezzeg amikor nem figyelek oda, akkor én is azt mondanám, Pécsen. De nem erről van szó, én a Pécsett alakot használom, mert ezt szoktam meg, más a Pécsen alakot, mert ő meg azt. Egyiket sem oktatom ki, melyik a helyes.

A magánhangzók és mással hangzók hosszúságáról: ha szted ÁLTALÁBAN azért úgy írjuk, ahogy ejtjük, akkor javaslom, kéredzkedj le pár napra a Dunántúlra, akár ide Pécsre is, és majd figyelj kicsit: mindíg, rízs, szöllő, kefír, heggeszt, fórás, pellenka, kúrva, gyorssan, fokozatossan, lehellet, stb.
vagy szintén saját gyűjtések, pár rövidülés is közte, azt ne hidd, mindig csak nyúlik:

csallán
gyors nettem van
nyullik
buza
hus
vakkond
gyüszü
gyürü
sürü

hány példát hozzak? olyat (ollyat) lenne nehezebb mondani, amit (ammit) úgy ejtünk, mint írunk (irunk).

Ezeket példul te így ejted? mert írni (tudtommal) így kell:

hizlal
kompatíbilis
reverzíbilis
tizes
húszas
hígító
címke
@G.d.Magister:

> milyen szavunk van még, ami úgy kezdődik, hogy júz-

'Ház-' kezdetű lexéma is csak egyetlen van maga a 'ház'; 'hasz-' is csak a 'haszon'-ban, s í. t. Ezek mégis gyakori és korrekt fontotaxisú magyar szavak. Az ilyen tesztet nem érdemes tehát túlontúl leszűkítően megfogalmazni. A 'j[uú]V' szókezdet pedig már számos magyar szótőre illeszkedik.

> vegyes hangrendű

A vegyes hangrend már a legelső magyar szövegemlékekben ott van, még a belső fejleményekben is, vö. "feheruuaru REA meneh hodu utu REA". A szigorú hangrendi illeszkedés inkább toposz, mint nyelvi tény; még történetileg sem igazolható, tkp. csak a toldalékrendszerre volt a múltban is igaz (a szótöveknél inkább csak tendencia volt). Ugyanakkor ma már a rendszer legszigorúbb pontján sem érvényesül teljesen, hiszen vannak egyalakú ragjaink, mint. pl. a '-kor'. A vegyes hangrendű volta mellett tehát a 'júzer' a mai magyarnak megfelelelő hangalakú szó.

> a don B-nél szokásos tenyérbemászó önteltséggel és a hozzá forduló olvasó megszégyenítésével és kigúnyolásával

Van, akinek a stílusát ki nem állhatjuk, és van, akit emiatt nagyon szeretünk. Azonban az erről szóló megállapítás a hangrendet tárgyaló argumentációval keverve ad hominem érvelésnek tűnik, amit jobb lenne kerülni. Vagy anyázzunk, vagy érveljünk, de a kettőt keverni -- véleményem szerint -- nem magisterekhez méltó dolog.

P.S. Személy szerint ki nem állhatom a 'júzer' szót: csak pejoratív kontextusban használom. Az érzelmi kérdések irányíthatják a saját nyelvhasználatomat, de ha ugyanilyen alapon támadja valaki a 'júzer' más általi használatát, akkor ehhez a véleményhez magam sem tudok csatlakozni.
@radicsge: "Ezek mind divatszavak amik most vaganyak, de aligha igenyesek"

Egyszerűen fel nem foghatom, mit jelenthet vajon az igényesség egy szó vonatkozásában. Mitől igényes egy szó, mitől igénytelen a másik? Hangrend, bizonyos böfögésre hasonlító hangok jelenléte vagy hiánya? Vagy megint csak arról van szó, hogy egynehány önjelölt pápa személyes véleménye van itten kiterjesztve (igen, bizony van kiterjesztve, és nem kiterjesztődik, sem pediglen nem kiterjesztett állapotban van, demégcsak nem is kiterjesztésre került.) és előadva mint igényesség? Azaz, már megint csak az az érv, hogy hát mert csak...
@radicsge: akkor nehezen tudom értelmezni, miért írtad azt, hogy furcsa, ha valakinek tetszik a kevesebbet használt forma.

A posztban említett cikk célközönsége érteni fogja a júzer szót, ne aggódj. Jó helyen van ott. Az természetes, hgoy a "Számítástechnikáról egyszerűen Joli néninek" című kiadványban valóban nem lenne praktikus a júzer szó használata.

Most tán divatszó (akármit is jelentsen ez). Aztán lehet, hogy hosszú távon megmarad, és száz év múlva a hozzád hasonlóan gondolkodó utódaink is régi kedves magyar szóként fogják javasolni a pityantyatyara nyelvből származó, számukra visszatetsző "bugunku" helyett. Meg az is lehet, hogy tíz év múlva senki se emlékszik rá. Nekem nem világos, miért lenne probléma bármelyik eshetőség.
@kcsi: hát de neki biztos több van, na :)
@Ragnarög: „Százmillió Facebook-júzer adatai kerültek ki”
Hát, ez iszonyú egyszerű: az eredeti cím túl hosszú volt (rövid kimenetes lett volna a cím a címlapon (milyen hihetetlen, vannak tipográfiai szempontok is)), a címlapos a júzerrel húzta meg. Húzhatta volna a taggal is, de nyilván nem jutott eszébe, hiszen a kutya se használja...
amúgy azt vettem észre, a nyelv ebből a szempontból ugyanolyan, mint a szórakoztató elektronika: amivel 18 éves korod előtt találkozol, az töktermészetes, amivel 40 után, az borzadály és mag a Ragnarök meg a májmételybe oltott tokaszalonna, a kettő között meg amivel boldogulsz, amit megértesz az jó, amit nem, az túlbonyolított, felesleges és csicsás.

Én 31 vagyok, és sztem nevetséges és felesleges a 3D-s film:)
@kcsi: Ó, Quentin régi vendég nálam, igaz, mindig más alakot ölt, de dühe, stilusa, hülyeségei otthonos ismerősséggel árasztják el az eszmecserét. A derék lovag a téveszmék rozzant Rosinantéjén.
@don B: Quentin nemde mintha Veér Farkas lenne kissé alultápláltan, vagy tévednők?:)
@vészmadár (pica pica): @don B: hát mutat erős jellembeli hasonlóságokat, azt meg kell hagyni. (Bakker, nekem naiv baromnak meg még csak gyanús se volt a dolog.)

De tényleg kis pontok vagyunk mi ahhoz, hogy kiigazodjunk a nagyok dolgában.
@don B: höhö, túl nagy az ujjam, keresztbeütöttem az é-t az ő-vel:) de akár jó lehet így is, ha úgy vesszük:)
@vészmadár (pica pica): Szerintem az internet, sőt a számítógép is felesleges. :D

Tényleg, hol van Quentin Montargis-ból? Kifogyott az érvekből?
@pocak: amúgy tényleg, van valami szakkifejezés az olyan typora (ohpardon, nyelvvédők kedvéért, elgépelésre, aminek véletlenül így is van értelme, netalán így lesz épp poén forrása vagy egy érdekesebb másodlagos jelentésű közlés?
@vészmadár (pica pica): én nem tudok ilyenről sajna, pedig jó lenne.
lenne még egy -talán csak számomra érdekes - kérdésem. Olvasom a blogketrec egyik címében: file formátum.

Nahm most abban majdnem biztos vagyok, ha a file-t magyaros írásmóddal írjuk, akkor ez a szó simán fájlformátum. Az a kérdésem, az eredeti, idegen írásmód, hogy pontosabb legyek, a szó végi nem ejtett, de írt hang (e) módosítja-e valamiképp az egybeírás-különírás szabályait?

tehát mondjuk fileformátum? vagy file-formátum?
@vészmadár (pica pica): Szerintem a szóösszetételnél ugyanazok a szabályok érvényesülnek, mint toldalékoláskor. De majd egy nálam hozzáértőbb megmondja.

Érdekes akkor lesz a dolog, ha mindezt tovább cifrázza pl. a mozgószabály. Hasonló esetről olvastam valahol a helyesírási szabályzatban, hogy azt ajánlották, inkább fogalmazzuk át mondandónkat. Mire az én véleményem az, hogy végezzen incesztuózus koituszt a felmenőjével az, aki ilyet ajánl, nehogy már a nyelv igazodjék a helyesíráshoz!
@vészmadár (pica pica): nemtom, szerintem erre nincs utalás a szabályzatban, de most nincs időm alaposabban utánatúrni sajnos.

@Goompah: "Mire az én véleményem az, hogy végezzen incesztuózus koituszt a felmenőjével az, aki ilyet ajánl, nehogy már a nyelv igazodjék a helyesíráshoz! "

Igen!
blogmotor, a jó édes anyádat
@Goompah: pont a toldalékolási párhuzam miatt kérdeztem, mert ott ugye file-ok, ha már így írom, és ezért érdekelt volna, akkor ez az elv hat-e, és ha igen, hogyan hat az összetettszó-helyesírási szabályokra (höhö)

én is nagyon utálom azt, hogy fogalmazd át:)
@vészmadár (pica pica): file-formátum. A hülye végződések szabályának mindegy, hogy toldalék vagy összetételi tag.
@don B: Én is így gondoltam, de köszönöm a megerősítést. Újabb kérdés: mi történik ilyenkor a mozgószabállyal? Pl. file-formátum-módosítás vagy fileformátum-konverzió vagy micsoda?

Természetesen kizárva az átfogalmazást, mert asztat ilyen okokból nem szeressem.
@Goompah: Ha egy összetett szóban "kényszerkötőjel" van (sakk-kör, Európa-bajnokság, szja-kulcs, file-formátum), minden belépő összetételi tag kötőjeles lesz. File-formátum-konverzió, labdarúgó-Európa-bajnokság, szja-kulcs-emelés, sakk-kör-elnök. Sőt sakk-kör-elnök-választás.
@don B: Köszönöm a gyors válaszodat. Meg tudnád mondani, pontosan hol találom meg ezt a helyesírási szabályzatban?

Nem azért kérdem, mintha nem hinnék neked, csak szükség esetén később szeretnék tudni hivatkozni rá.
@Goompah: Osiris Helyesírás 131. o. (Azt hiszem, az AkH.-ban nincs benne expressis verbis.)
Még egyszer köszönet a gyors válaszért. Az Osiris nincs meg nekem, csak a GIB-féle elektronikus, meg nyomtatva valahol egy régi kiadás. Utánanézek.
@don B: bakker donB azért nem használja a kutya sem, mert az index évek óta csak és kizárólag a júzert használja minden ilyen esetben! Lásd azokat a bejegyzéseket ahol az index mint az egyik legolvasotabb portál felelőségét firtatják.. Amúgy ha egy újságíró átlagosan balfasz, azért nem az átlagot kéne hibáztatni, hanem azt aki felvette annak ellenére hogy átlagos..nem? Azért én egy újságírótól többet várnék..vagy ez túl nagy kérés??

"don B · zsadon.hu 2010.07.29. 19:08:20
@Ragnarög: „Százmillió Facebook-júzer adatai kerültek ki”
Hát, ez iszonyú egyszerű: az eredeti cím túl hosszú volt (rövid kimenetes lett volna a cím a címlapon (milyen hihetetlen, vannak tipográfiai szempontok is)), a címlapos a júzerrel húzta meg. Húzhatta volna a taggal is, de nyilván nem jutott eszébe, hiszen a kutya se használja..."
@don B: hát akkor azért nem találtam. Viszont ez esetben az Osirisnek is csak amolyan magánjellegű ötletéről van szó, nem?

@Ragnarög: Se az Index, se senki és semmi más nem elég hozzá, hogy elterjedjen egy szó. Kell hozzá a nyelv is, ami befogadja, meg a zemberek, akik használni kezdik.

Egyébként látom, még mindig nem esett le a tantusz: nem attól lesz jó vagy rossz egy újságíró, hogy sikerül-e eltalálnia te személyes ízlésedet.
@pocak: Nem hiszem, hogy magánjellegű ötlet lenne. Amennyire tudom, az Attiláék kínosan ügyeltek rá, hogy csak a meglevő úzust foglalják össze, és ne újítgassanak (így is ezzel vádolták őket). Vannak más helyesírásügyi források is, nem csak az AkH.
@don B: persze, ez világos, de annyira marginális jelenség valszeg a file-formátum típusú összetétel, hogy kétlem, hogy ez ügyben egyáltalán lenne úzus.

De távolról sem kötözködni akarok, felőlem lehet így is. Én tuti fájlformátumot írok. :)
@pocak: > Viszont ez esetben az Osirisnek is csak amolyan magánjellegű ötletéről van szó, nem?

Az 'A-vitamin-szükséglet' ilyen alakban benne van a legfrissebb helyesírási szabályzat (AkH11., 12. levonat) szótári részében. A szabályzati rész által tételesen le nem fedett problémák esetén az OH. szerkesztői a szótári rész gyakorlatából vontak el szabályszerűségeket, és ezeket általánosították.

Az AkH11. frissített, 12. levonatának szótári része pl. némileg ellentétesen definiálja az 'A-vitamin' + 'szükséglet' = 'A-vitamin-szükséglet', ill. az 'e-mail' + 'cím' = 'e-mail cím' eseteket. Erre az OH. olyan ajánlást illesztett, hogy [az ezt következőket az én megértésemben írom le] ha egy (jellemzően idegen) szóban lévő '-' a magyar nyelv szempontjából nem összetételi határt jelöl, akkor ennek összetételeit külön kell (célszerű) írni.: ezért 'e-mail cím'.
Ha viszont a '-' a magyar nyelvben értelmezhető összetételi határt jelöl, akkor kötőjellel kell kapcsolni: ezért 'A-vitamin-szükséglet'.

Az OH. tehát jellemzően nem magánjellegű ötletekkel bővíti az AkH.-t, hanem értelmezi azt (a szótári részt is figyelembe véve).

Ilyenformán megspórolják nekünk, hogy magunknak kelljen a szabályzatot értelmezni. Ez persze nem zárja ki azt, hogy -- elegendő kompetencia esetén -- saját, az OH.-val ellentétes értelmezést érvényesítsünk (és védjük meg, ha tudjuk).
@LvT: > Ha viszont a '-' a magyar nyelvben értelmezhető összetételi határt jelöl ...

Természetesen csak akkor, ha ez don B megfogalmazása szerinti "kényszerkötőjel", azaz az AkH11. 139. a) szerinti mozgószabály azt nem tudja törölni, minthogy más szabályzati pontok viszont a megtartását írják elő.
Nem szeretem a „júzer”-t, de még mindig jobban szeretem, mint a „fElhasználó”-t.

Nekem az egyszerűen csak „fÖlhasználó”.
@Ouroboros: oh, ez régi móka, cseng-csöng, veder-vödör, fel-föl, stb. kilométeres a lista... még csak azt sem mondhatjuk konzekvensen egyik vagy másik számít elterjedtebbnek, mert igekötőként a felfül párosból a fel talán a köznyelvibb, de a veder-vödörből már a vödör... a csend-csönd kapcsán meg nem tudnék dönteni:)
@vészmadár (pica pica): azért néha-néha van jelentéskülönbség: háromszög/három szeg, fölöltő (fölvarró)/felöltő (ruhadarab)...
@pg2: Én nem érzek itt jelentéskülönbséget.

A 'felöltő' és a 'fölöltő' hangalak is állhat mindkét jelentésben, legfeljebb a nyelvi szegmensek (köznyelv, nyelvjárások, rétegnyelvek) közti megoszlásuk tér el egymástól. de ez pusztán azért van, mert a 'felvarr' jelentésben az igekötő szabad összetételben van, a 'ruhadarab' jelentésű szó pedig már lexikalizálódott, összetételként elhomályosuló szó. Ugyanígy eltérhet a megoszlása a 'csoda' ~ 'csuda' alakpárnak önmagában és szabad összetételeiben, valamint az olyan lexikalizálódott kapcsolatoknak, mint a 'csodabogyó' (Ruscus sp.) növénynévnek.

A 'szVg'-es példapárban pedig két különböző, ámbár azonos alakú szó szerepel, az 1. jelentése 'egymást metsző egyenesek hajlásának mértéke', a 2.-é 'hegyes végű rudacska ütéssel való rögzítésre'. Szinkron szempontból nem érdekes, hogy a múltban ezek (és a többi idesorolható névszói jelentés, pl. 'településrész') összefüggtek, ma már külön szavak. — A 2. jelentéshez kapcsolható szó esetén a 'szeg' és a 'szög' a köznyelvben is egymással felcserélhetők (az én preferenciám itt az ö-ző alak), de az 1. szónak a köznyelvben csak 'szög' formája van.
Az angol szavak a magyarban szerintem adnak egy jelentéstöbbletet. Mondjuk a "logol" nem egyezik meg a "naplót vezet" kifejezéssel, a "user" se a "használó"-val.
"minél nagyobb a gumicsizma, annál nagyobb a respect"

ez a mondat csak így, angol kiejtéssel mondva a riszpekt-et, vicces és nevettettő. Ha kicseréled tiszteletre, az egész értelmetlen lesz.
Hát a júzer tényleg egy nagy baromság, rendben, bulvárlapokban - Index - elmegy, de az én szememben az igénytelenség egyik jele.

Kedves Zsadon Béla, ha ez ilyen bonyolult, elmondom, mit használ fel a felhasználó: a kütyü szolgáltatásait, információit stb.

A szó és a nyelvi helyzet is réges-régi a magyarban, számítástechnikai ügyekben is éppúgy működik, mint egyéb helyeken.
@mityu: épp csak a lényeg felett siklasz el: miért igénytelenség a júzer (azaz egy idegen eredetű szó magyaros írásmóddal) használata, és miért nem az a pásztor, a kopíroz vagy a makadámút.
Számomra azok is azok. Nem is használom őket soha.
@nitro1: és akkor mit mondasz a pásztor helyett?

iskola, búza, málna, paradicsom, szombat?

most komolyan, fel kell sorolni a fél magyar szókészletet, hogy belásd, butaság ez az alapelv?
@vészmadár (pica pica): én hajlamos vagyok kötözködni idejárni :), de ebben pl. teljesen igazad van.
@vészmadár (pica pica): A pásztor nekem túl általános. Attól függően nevezem meg, milyen állatot őriz. Kondás, gulyás, juhász, ilyesmi, bár lehet, hogy ezek is idegen szavak voltak valamikor :-). A többiben igazad van. :-) Az alapelv inkább az, hogy ha lehet, olyan szavakat próbálok használni, amiről számomra nem nyilvánvaló, hogy idegen szavak.
Most akkor háromszor fog megjelenni a hozzászólásom? :-S
@nitro1: amiről számodra nyilvánvaló, arról egy 10 év múlva cseperedő gyereknek nem lesz az. Neki anyanyelvi szó lesz. Én akkor győződtem meg erről, amikor Pécse(TT)n láttam egy "garage" feliratú táblát, ránézésre 1965-ből származót. A foteuil-ről, frigidaire-ről stb. nem is beszélve.
@nitro1: jajmár, a libapásztor asz libapásztor, a lekipásztor meg lelkipásztor. Az meg nem mérce, neked vagy nekem mi a természetes vagy idegen eredetű.
Nekem jó mérce. :-P