korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Anal. szopás

2009.10.02. 07:11 don B

Tisztelt Zsadon Béla, olvasószerkesztő úr, de most elsősorban vegyészmérnök!

Lecsó című cikkedben láttam a „digerálandó” kifejezést. Én most nyűvöm 3. éve a vegyészkart, de rohadtul gőzöm sincs, mit jelent a diger, digerál kifejezés. Lab.-führerektől mindig elfelejtem megkérdezni (kisebb gondunk is nagyobb akkor, mint filológiai [mert hát vegyük má’ nyelvnek a szakzsargont], illetve etimológiai kérdésekről elmélkedni), a Google még nem volt hajlandó válaszolni, így most Téged kérlek, feleld meg a 3. éve megválaszolatlan kérdésemet:

Mit jelent a diger?

Általános vélekedés, hogy eredet nélküli kódszó, jelentése: ’szopás’. Ezzel csak az a baj, hogy analitikaikémia-diger esetén az análból digerálok mondat is elhangozhat, ami így átfordítva fura képzettársításokhoz vezet.
 
Előre is köszönöm:
T.

P.S.: A Téged, Neked, stb. szóval E/2 személyes névmások tényleg nagybetűvel írandók? Mert engem spec. zavar. Olyan érzés, mint amikor külön kiemelik az embert, mert fekáliát kevert a ventillátorba. Vagy ez a helyzet függvénye?

A különböző extrakciós eljárások szépséges, többnyire latin eredetű nevekkel bírnak a kémiában. A perkolálás pl. „hatóanyagok (pl. alkaloidok) kivonása szárított és felaprított növényekből, rajtuk lassan átfolyatott oldószer (víz, alkohol stb.) segítsével (→ extrahálás). A ~t perkolátorban végzik.” (Természettudományi lexikon)

Az etimológia egyszerű: percolo = átszűr; átereszt, átbocsát; ápol, gondoz stb. stb. (http://latin.oszk.hu)

Namost, az áztatásos eljárásoknál megkülönböztetik a hideg és a meleg eljátásokat. A macerálás, maceráció „egy drog hatóanyagának kivonása vízzel v. alkohollal szobahőmérsékleten”, de maceráció a lágy részek lerohasztása a csontról (sőt „a folyadékkal érintkező szövetek halál utáni felázása” is), meg még több hasonló eljárás is.

maceratio = porhanyítás; meg- v. beáztatás, vízben feloldás

A meleg eljárás, a digerálás „összetett szilárd anyag olyan oldószerrel történő melegítése (szükség esetén kevergetés közben), amely a szilárd testből egy v. több alkotórészt kiold”.

digero = széthord, -visz, -vezet, -választ → megemészt; emészt (betegség beteget)

továbbá: betegséget, ártalmas anyagot, eloszlat, elvezet, a testből eltávolít, kiűz,
(digerendum est = hashajtót kell alkalmazni)

Namost tehát gondolhatjuk, hogy a laborgyak. előtti basztatás diger neve a melegen főzés, sőt a hashajtás, de legalábbis az emésztés (a „szopatás”) miatt diger, de ha igen, már a rómaiknál is szophattak a tanulók, mert a digero azt is jelenti:

rendez, rendbe szed; rendbe szedve irodalmilag előad, leír, elősorol stb.

És, ugye, digeren pont ezt köll csinálni.

üdv
ZsB

Ps.: Nem, nem köll az E2. névmásokat nagybetűvel írni. Viszont szokás – levélben, a megszólított iránti tisztelet kifejezésére (többesben is: Önöknek, Veletek stb.). Én, speciel, nemigen élek vele.

Köszönöm a gyors választ! A digerendum est kifejezést pedig külön köszönöm, táptalajt ad rengeteg borzalmas asszociációs „szóviccnek”... majd ha megkúpoznak anál digeren. Úristen milyen szörnyű neurokorrozív sörözések lesznek ebből!

(Neurolingvisztikai őrleményeink sörös macerációja a sarki perkolátorban, jó is az.)

5 komment

Címkék: egyetem kémia lecsó szaknyelv diger

A bejegyzés trackback címe:

http://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr161420867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A hetvenes években még általánosan ismert és elterjedt kifejezés volt a diger a Műszaki Egyetem Vegyészkarán. Akkor az angol dig = ás szóból szóból származtatták. Ebben az összefüggésben a diger a hallgató(k) tudásában való ásást, áskálódást jelentette.
@Hypo-100: megvolt az még a 90es években is.. Szervetlen labor, 1. és 2. év félévenként 2x, a neked jutott tanár azt kérdezett tőled, amit akart, nagy szívás volt:)
ezt linkelje már be valaki a modoros blogba...
ha már korrektorblog: ventilátor helyesen