Megjelent nálunk egy cikk ezzel a címmel: Ingyen szélessáv egész Amerikában.
Na, most szólni kellene, hogy azokat az izéket, amiknek az elején az ingyen olyan jelzőszerű, azokat egybe tanácsoltatik írni. A helyesírási kézikönyvek ui. csak az ingyen határozószó (’ellenszolgáltatás nélkül’; pl. ingyen dolgozik) voltát látszanak tudomásul venni, tehát az ingyenkenyér jelentéstömörítő szerkezet (’ingyen adott kenyér’), egybeírandó. Így hát az OH.-ban minden főnév farú szerkezet egybe van javallva: ingyenbeteg, ingyencirkusz, ingyencseléd, ingyenétkezés, ingyenhely, ingyenkonyha, ingyenmunka, ingyenreklám; és csak igével külön: ingyen ad, ingyen él.
Az emberek meg persze melléknévnek érzik, mert miért ne éreznék, ha folyton úgy viselkedik az a disznó, mint egy melléknév, és az ingyen miatúró-féléket kettőbe írják. Joggal, hiszen az Értelmező kéziszótárban is van az ingyen-nek egy melléknév jelzetű jelentése (’ingyenes’), csak nagy bánatomra az ÉKsz. erre a jelentésre egyetlen példát sem hoz. (Nem tudom, tényleg így van-e – hogy a népek nem érzik határozószónak az ingyen-t –, de simán „visszaképzik” határozónak: ingyenesen.) Mindegy, az ingyen + főnév dolgoknál csak az egybeírást tudom megtámogatni helyesírási durungokkal.
Szóval szólni kellene, de nem merek. A sávszélesség miatt. Mint arról értekeztem már, a széles sáv, széles sávú a „normális” szótár szerint különírni tanácsoltatik, én így is írom, de műszaki-tudományos rovatunknál a kollégák irtóznak ettől, és a sokkal elterjedtebb „Matáv-helyesírást” követik, azaz egybeírják, szélessáv.
Tehát vakarhatom a fejem, mi legyen az ingyensávval: ha szélessáv, akkor ingyenszélessáv, ha széles sáv, akkor ingyen-szélessáv. Most álljak neki megmagyarázni? De mit?
Utolsó kommentek