korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Rövid távú széles sávú

Mailboxbányaló

2008.04.22. 07:10 don B

Két levél jött szinte egyszerre, mindkettő cihó-neuró egybe-külön.

Kedves Dr. Zsadon,
nem tudom, mennyi helyesírással kapcsolatos kérdést kap naponta, de ha van rá ideje, kérem, válaszoljon az alábbi kérdésünkre, amely egy tudományos cikk írása közben merült fel.
A cikkben olyan kifejezések szerepelnek, mint rövidtávú memória, illetve rövidtávú tárolókapacitás (ugyanazt jelenti). Én eddig biztos voltam benne, hogy ez esetben a rövidtávút egybe kell írni, a cikket javító kollégák azonban esküsznek rá, hogy külön, illetve mások arra, hogy kötőjellel.
Próbáltam neten, illetve magyar nyelvű szakszövegekben utánanézni, de úgy látom, nincs egyetértés, a kötőjeles verzió nem gyakori, de az egybeírás és a különírás közül mindegyik elég gyakran előfordul. A szabályzatban is csak annyit találtam, hogy bizonyos speciális esetekben egybe kell írni.
A mi esetünk most speciális vagy nem? Kérem, segítsen!
Köszönettel:
dr. X

Kedves dr. X!

(Köszönöm a megtiszteltetést, de nem vagyok doktor; kilencéves kutatóvegyészi pályám kurta publikációs listával és disszertáció nélkül fulladt kudarcba valamikor a paleolitikumban.)

Rövid távú: Az alaphelyzet, hogy ez egy jelzős főnévből (rövid táv) és egy melléknévképzőből álló szerkezet. Az ilyeneket – általában: a szókapcsolat + képző alakulatokat, a kivételek sajnálatosan hosszú sorától eltekintve (de a rövid távú nem tartozik közéjük) – nem írjuk egybe. A helyesírási szabályzat (137. szabálya) szerint ui. csak a második képző von maga után egybeírást, a legtöbbet átkozott példa: nyitva tart, nyitva tartás, nyitvatartási (idő).

Ez akkor is így van, ha kérdéses, hogy a képző az egész szerkezethez, vagy csak annak alaptagjához járul-e, vagyis a zárójelezési paradoxonok valamelyikéhez van szerencsénk. Rövid + (táv + ú) vagy (rövid + táv) + ú? Az ilyen paradoxonnak az képző különösen jól fejlett példányait generálja, hiszen nincs *távú memória, *szemű gyerek, *fenekű nő, csak hosszú távú memória, kék szemű gyerek, nagy fenekű nő.

Vagyis az ilyen szerkezeteket csak akkor tanácsoltatik egybeírni, ha jelentésváltozás forog fenn (a nyelvtanok többségének hülye megfogalmazásával, ha a szerkezet jelentése más, mint az azt alkotó elemek jelentéseinek „összege” (még blablásabban: ha a konstrukció jelentése az elemek jelentéseiből és a köztük levő grammatikai viszonyból nem jósolható meg, az összetételnek lexikalizálódott jelentése van)).

Ez a rövid távú-ra nem áll, hiszen a táv térbeli és időbeli távolságot egyaránt jelent, a rövid távúnak tehát sem a ’térben nem túl messzire vezető’ sem az ’időben nem túl sokáig tartó’ jelentése nem tekinthető „jelentésváltozottnak”. Ugyanez áll, természetesen, a hosszú távúra is. Vigyázat, a középtávút viszont egybe kell írni, mert a közép- (’közepes, középső’ jelentésben) ún. önállóan nem használatos előtag (vö.: al-, bel-, kül-, szak- stb.).

Ami az egybeírandó rövidtávú-t illeti, olyan is van, de az egy (sport)szakszó, és abban már a képzetlen főnév is összetett szó: rövid táv = ’rövid távolság (térben v. időben)’, rövidtáv = ’távolsági versenyen a versenyzők által teljesítendő rövidebb távolság’. A 200 m az egyik rövidtáv. Pista olyan jól fut, hogy neki 2 km rövid táv.

Mármost lehet, hogy a sportszakmához hasonlóan az orvosi, pszichológusi, biológusi szakma is definiál rövidtávot, hosszútávot, és akkor arra kialakulhat(ott) az egybeírás szokásjoga, de nekem erről nincs tudomásom, és sajna, nekem nincs meg az Orvosi helyesírási szótár (Fábián–Magasi, OOIIK, 1992. – egyáltalán nem biztos, hogy benne van), biológiai, pszichológiai meg tudtommal nincs is. Tehát a pontos válaszom az, hogy a rövid távú különírandó, hacsak az orvosi szakma másképp nem kodifikálta.

(Egészen párhuzamos példa: az informatikai-távközlési szakma gyakorlatilag totálisan elterjesztette a – tudtommal egy matávos szakszógyűjteményben „kodifikált” – szélessávú írásformát, noha annak grammatikai oka nincs, és még a legújabb helyesírási szótár is ragaszkodik a széles sávú alakhoz.)

Még annyit, hogy aki szerint *rövid-távút kéne írni, mindenképpen tévedett, egyszerű közszavakból álló kéttagú, alárendelő szókapcsolatokba sose kell kötőjel: ha szószerkezet, különírjuk, ha összetétel[, - jav.] egybe.

üdv
ZsB

Kedves Kolléga,
szakmai kérdésem van. Pszichológiai munkát javítok, amelyben rendre előjön az alábbi szókapcsolat: arousal szint. Hasonló írásokban szinte kivétel nélkül különírják, én inkább az egybeírásra hajlanék (OH 137. o.). Gyanítom, hogy az angol miatt terjedt el nálunk is ez a változat.
Mit gondolsz?
Kicsit általánosabban az is megfogalmazódott bennem (nem először), jogos-e a felháborodás, ha egy szakterület következetesen hibásan írt terminusaival találkozom?
Segítségedet előre is köszönöm!
Barátsággal: P.

Szerintem egybeírandó, de nem egészen az OH. 137. o. miatt (ott arról van szól, mikor kell kötőjelezni egy idegen előtagú összetételt. ill. hogy mikor nem lehet se egybeírással, se kötőjellel jelezni az összetételt), alapjában véve az egybe-külön írásnak mindegy, hogy az elő- vagy utótag „idegen”-e. Először azonban azt kell eldönteni, hogy az arousal + szint összetett szó-e, vagy zószerkezet. 

Az arousal (’éberség, készenléti állapot, aktiváció’) főnév, azaz az arousalszint (arousal level) az éberség szintje, éberségi szintéberségszint, nyilvánvalóan jelöletlen birtokos szerkezet, muszáj összetétel legyen. Ugye, egy puszta, toldalék nélküli főnév egy másik főnév előtt minőségjelző (meg mennyiségjelző) vagy alany lehet, és akkor ez a viszony megfordítható, tanár úr (jelző) → (az) úr tanár (alany). Mivel nem állíthatjuk se azt, hogy az arousal szint volna, se azt, hogy a szint arousal volna, az arousal és a szint között valamilyen más grammatikai vagy jelentéstömörítő viszonynak kölletik lennie, amiből viszont hiányzik minimum valami toldalék. Az ilyen mindig összetett szó.

Felháborodni meg nem érdemes, tapasztalataim szerint az egyes szakmák konzekvens ortográfiai devianciái nem mutatnak különösebb eltérést a köznépi gyakorlattól.

üdv
ZsB

40 komment

Címkék: helyesírás egybeírás különírás

A bejegyzés trackback címe:

http://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr2435221

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Jó tudni, köszönet.
Informatikus mérnök vagyok. És történtesen foglalkoztam ezzel a műszaki területtel ezért írok.

A sejtésem szerint a angol "broadband" kifejezés egy az egyben lefordításáról van szó. Sajnos az teljes informatikai szakma nem híres a magyarítási kifejezéseikről.
A "szélessávú" szóra vissza térve ez a kábelen használt frekvenciára utal (pl. ADSL 1,1Mhz-ig a hagyományos 4Khz-es analóg telefonnal). Ez alapján nem értem miért nem lehetne mint a sportolóknak egy egyedi azonosítója ezeknek a technológiák csoportjának.
Elvégre nem "széles sávú frekvencia analizátor" berendezésről beszélünk hanem egy gyűjtő névről. Ami ráadásul új a nyelvünkben. Szerintem nem kéne ennyire ragaszkodni a szabályokhoz, elvégre az ilyen szép a nyelvünk mert élő.

Jackson,
aki mellesleg 2-es volt nyelvtanból; nem hiába müszaki agyam van) és ezért egy halom munkát kapott a jó istentől büntetésként ami nyelvtannal kapcsolatos.

Charlie Brown 2008.04.22. 08:54:17

Az én minden bizonnyal csökevényes nyelvérzékem megfogható jelentésbeli különbséget érez a "széles sáv" és a "szélessáv" között. Vagy ez még -dacára a nyelvtanok hülye megfogalmazású ökölszabályának- nem elégséges indok az egybeírásra?

apropó: miért egybeírás, nem pedig egybe írás?

Professor Pizka 2008.04.22. 09:02:34

annyiban pontositanam a fent leirtakat, hogy a kedves mamaja (de legalabb valamelyik nagymamaja) szemeben minden gyermek *szemu. (v.o. *szemu juhasz. A *szemu juhaszok osszessege a *.*szemu juhasz)
A "szélessáv", bár némileg bántja a szememet, mára nálam is egybeírt változatban él tovább. Egyszerűen szakszóvá lett, és a jelentése olyan speciális és közérthető (ma már), hogy nem szívesen nyitnék arról vitát, hogy a "széles sáv" egyrészt pl. az ADSL, másrészt az autópálya (ahol széles sávokat építenek a biztonságos közlekedés érdekében).
Pedig egész triviális az asszociáció a kettő között.

Üdv:
Balázs
épp a rövidtáv és a sport jó példa ide. a szélessáv az egy számokkal jól behatárolható dolog, ami ugyan variálódik persze távközlő illetve számítógépes hálózati körökben, de igenis konkrét értékekről van szó. innentől kezdve valóban van az összetételnek plusz jelentése, csak valaki számára nincs ez meg ;]
nos, azért megnéztem a biztonság kedvéért: mozgó hozzáférési hálózatban 65 kbit/sec-től, rögzített hh-ban 2 Mbit/sec-től beszélünk szélessávról, míg ez az érték törzshálózatban 140 Mbit/sec.
tehát: ilyen esetben akkor indokolt az egybeírás, hisz benne jelentéstöbblet van, ugye?
Réges-régen, még a Nagy Különírási Háború előtt ezeket a szavakat nyugodt szívvel és gondolkodás nélkül egy szóba írtuk (nyitvatartás, szélessáv, részecskegyorsító stb.) Azturán a nyelvész urak és hölygek unatkozni kezdtek, és jól összekuszáltákl a szabályokat, hogy mire én a magyar szakra kerülök, kiderüljön, hogy hülye vagyok a helyesíráshoz - pedig nem is, csak lemaradtam.

Amúgy elrettentésnek álljon itt a "Viszont látásra!" förmedvény, mely az "ásvány víz" mellett rendszeres rémálmokat okoz nekem.

Vajon miért nem lehet ezeket állandósult, lexikai értékkel bíró szuókapcsolatoknak értelmezni? Réges-régen még ugyanis a nyitvatartás is annak számított, méltatlanul lefokozott társaival egyetemben...

...és üdvözlöm a kedves tan testületet :)
Szubjektív dologról folyik a vita.
Az egyik beszélő szerint a "széles+sávú út" és a "széles+sávú net" szókapcsolatokban a minőségjelzők ugyanazon jelentésnek csupán különböző aspektusai, ezért egyformán írjuk őket (külön).
A másik beszélő szerint viszont két különböző jelentésről van szó, és a második esetben a jelentés nem adódik direkte a tagok jelentéséből, ezért egybeírjuk.
Mondhatjuk, hogy valamelyiküknek igaza van? (Hát persze, de ha megkérdezik, miért, akkor azt fogjuk mondani: "Azért, mert szerintem is úgy van.". :))
Mivel a helyesírási tótumfaktumok is szubjektíven döntenek az ilyen esetekben, a megoldás az lehetne, hogy ezeket a kérdéseket nem szabályoznák. Aki úgy érzi, írja külön, aki meg amúgy, az egybe. Félreértés nem lenne belőle, azt garantálom.
Professor Pizka
csillagszemű: nem melléknév az előtag (lásd ZsB idevágó fejtegetését)

zt
viszontlátásra, ásványvíz: egybeírandók (vajh, milyen helyesírási szótárad van?!)

Sóderszoknyás Szenczi Jolán 2008.04.22. 11:28:48

A "részecskegyorsító" egy szóban írandó, semmi gond. Főnévre mint tárgyra vonatkozó szókapcsolat, vö. pipaszurkáló, melltartó, fűyíró stb.
arousal szint vs arousalszint.
bántja a nyelvérzékemet a két különböző nyelvű szóból készült összetétel. ergo szerintem külön írandó.

Alonzo Mosely 2008.04.22. 12:20:34

Bocsánat az akadékoskodásért, de az első levélre adott válasz utolsó mondatának utolsó sora helyesen így lenne: "ha szószerkezet, különírjuk, ha összetétel, egybe." Az "egybe" elé kell bizony a vessző.
merilinmonro

és hogy vagy a szoftverfejlesztővel, az nem ergo?
Na és a futballbíró, az se ergo ?
azért az arousal az kicsit sem nevezhető meghonosodott szónak-e v nemtom mien kategóriák vannak erre-e, de biztos nem egy kategória a taxi, szoftver, futballal, nem? e!
NP : nem a helyesírási szótárban láttam a viszont látásra és ásvány víz szavakat, hanem boltok ajtaján. az embereket könnyű megzavarni:)
Úgy látom az alapvető problémát az okozza-okozhatja, hogy a helyesírás szabályai lefektetnek ugyan - úgymond - útjelzőket, ám ezek a gyakorlatban többnyire csupán útmutatókként alkalmazhatóak....leginkább a közlés szándéka a döntő az ilyen esetekben...példaként itt van rögtön
a szélessávú - széles sávú szerkezet esete. Igen, az ember úgy érzi, hogy az internet hajnalán, egy ismertető megírásakor valóban a "széles sávú kapcsolat" lett volna a helyes megoldás, mondjuk, a "széles csapás" vagy a "széles medrű folyó" mintájára és logikája szerint. (Tehát az írás választott módja a jelentés kifejezésének eszköze (!), mindamellett, hogy a helyesírás szabályai szerint adódnak a választás lehetőségei.)De miután a szélessáv, mint kifejezés egyértelműen meghatároz egy IT kategóriát, amelyet ráadásul több, szabványokkal foglalkozó testület is definiál, a helyzet egyszerű: ez bizony ama kivételek egyike. És ez esetben egybeírandó, mivel két különböző dolgot jelent. Egyfelől a széles sáv írásforma az "elég nagy adatforgalmat lehetővé tevő internet hozzáférés" jelentésében ( s mint ilyen, mindenkor változó valódi adatforgalmi jellemzőkkel a jövőben is mmegmarad), másrészt a szélessáv változat az aktulisan érvényes adthatárok között.

Kissé hosszasra sikeredett. Egy mondatban:
A helyesírás a helyes írás egyik eszköze. A szélessáv az széles sáv.

Tisztelettel
Off leszek, de az egyes szakmák konzekvens ortográfiai devianciái kapcsán eszembe jutott, hogy a múltkorjában vitába keveredtem valakivel, aki a jogász-, illetve alkotmányjogi nyelvtanra hivatkozva (ekkor már kezdett megbicsaklani a fejem...) mindenképpen ragaszkodott az alkotmány, a kormány és az unió szavak nagy kezdőbetűjéhez. Mondván, hogy őt a szakmabeliek kinézik, ha mindezek egy publikációban kisbetűvel jelennek meg. Na?

Mindazonáltal ennek kapcsán elgondolkodtam, kedves ZsB., hogy talán megérne egy posztot az uniós szövegek helyesírása: például a bizottságok és társaik kis- vagy nagybetűs írásmódja. Mikor, melyik, miért?

ON

kardinálispinty 2008.04.22. 15:06:42

A válaszban leggyakoribb példának hozott nyitva tartás - nyitvatartás témakörhöz szólnék. Nem nagyon érdekel, mi a szabály, mert nekem az már csak nyitvatartás lesz. Így is mondom, így is értem, ráadásul számomra markáns különbség van aközött, hogy valami nyitva tartása (pl. a kólásüveg nyitva tartása s szénsav elvesztésével járhat) vagy nyitvatartása. Ja, és persze az az arousalszintet én pl arousal-szintnek írnám:)
ÜDV: egy mérnök

kardinálispinty 2008.04.22. 15:09:45

a rövidtávú memóriát bizonyos arcoskodó irományok pár éve elkezdték "rövidtartamú"-nak nevezni, ebből lett aztán némely selejtes professzor úr könyvében rövid tartalmú. Ami viszont szerintem már kifejezetten értelmetlenül hangzik.

kardinálispinty 2008.04.22. 15:14:13

Kedves Valaminő!

Ezek szerint én rosszul tudtam eddig? Nem vagyok ugyan jogász, de az Alkotmányt és a Kormányt én is nagybetűvel írom. Érdekelne erről egy szakmai vélemény.
Kedves Kardinálispinty,

meglehet, hogy rosszul tudod. A Nyelvtudományi Intézet is azon a véleméyen van, hogy az alkotmány egyszerű közszó, és semmi nem indokolja a nagybetűs írásmódját. Gondolom, ugyanez érvényes a kormányra is. :)
Fentebbről kellene rátekinteni a helyesírás nevű képződményre (ill. képzettményre).
A benne lévő "helyes" szónak nem szabadna semmiféle értéket tulajdonítanunk. Talán szerencsésebb is lenne kanonikusírásnak (persze ez se jó, mert a kánonnak is hajlamosak vagyunk értéket tulajdonítani, ami meg attól eltér, azt rosszabbnak tekinteni), vagy valami másnak nevezni.
Eleve hibás alapról indulnak a helyesírás alkotói, amikor kikötik, hogy minden szóalaknak (szókapcsolatnak) pontosan egy "helyes" írásmódja van (egy adott jelentésben).
Rengeteg olyan eset van ugyanis pl. a külön- és egybeírás területén, amikor kb. ugyanannyi érv szól a külön-, mint az egybeírás mellett. A helyesírás szabályhozói - bár ezt pontosan tudják - mégis leteszik az egyik mellett a voksot.
(Azt is tartsuk észben, hogy a helyesírásnak semmi köze a nyelvhez és a nyelvi kompetenciához. Azaz, ha egy magyar anyanyelvű beszélő rossz helyesíró, ettől még tökéletesen bírja, használja az anyanyelvét.)
zt
Bocs, nem jött le elsőre. :)
NP
az embereket könnyű megzavarni, hehe:) én is fogalmazhattam volna világosabban:) de elöntött a nyelvészeti szigorlatok keresű emléke:)

Charlie Brown 2008.04.22. 17:54:30

Az Alkotmány és Kormány esetében szerintem arról lehet szó, ami a szerződésekben is gyakran megjelenik:
"... valamint Kovács Lajos, szül: Bp.1934.01.12., a továbbiakban: Eladó között..."
Tehát a nagybetűs Kormány, Alkotmány az egy, a szövegben korábban meghatározott konkrét ország alkotmánya, kormánya, amiből csak egy van, nem csupán egyszerű köznév.

Professor Pizka 2008.04.22. 20:08:11

OFF
Ha nem vagyok Windisch-Graetz kedves Kardinalispinty, miert ez a neved? Azert kerdem mert abbol a varosbol irok, ahol a kardinalispinty a legfontosabb dolog a vilagon. Netan te is?
ON
Kedves Professor Pizka!

Kedvesem nevez pintyemnek, a pintyek közül pedig nekem a - meggyvágó és a tengelic mellett - a kardinálispinty a kedvencem:)

Üdvüzlettel: Egy András
Az ilyen "szakmai helyesírás" egyik korcsa a "vasúti helyesírás".

Amikor elkezdtek elterjedni a számítógépek, elfelejtődött a különbség a rövid és közepes kötőjel között. Mindkettő helyett egyszerű mínusz jelet használunk.

Valamelyik nagyokos kitalálta, hogy nem lesz ez így jó, és kötőjelet (azaz mínuszjelet) csak olyan állomásnevekben lehet használni, amelyikben két település neve szerepel. Ha az állomás a nevét olyan földrajzi helyről kapta, amit egyébként kötőjellel kell írni, akkor ott a kötőjelet (mínuszjelet) száműzték, és onnantól fogva egybeírják. Mondván, hogy ez a "vasúti helyesírás".

Más szakmákban is ilyen _megalapozott_ érvek vezethetnek a rémségekhez. Például a kiskereskedelemben mindent különírnak: nyitva tartás, ásvány víz, tej föl, stb. Az informatikai szakcikkekben csak felső idézőjel van, azaz a kezdő idézőjel el van felejtve. A suszterek szaknyelvében pedig mondjuk elfelejtik az "ly"-t, és lesz ez: jukas cipőt javítok.
Ad [Charlie Brown 2008.04.22. 08:54:17]

> apropó: miért egybeírás, nem pedig egybe írás?

Mert az ’egybe-’ igekötő.
Ad [Charlie Brown 2008.04.22. 17:54:30]

> Tehát a nagybetűs Kormány, Alkotmány az egy, a szövegben korábban meghatározott konkrét ország alkotmánya, kormánya, amiből csak egy van, nem csupán egyszerű köznév.

Ez éppen a kisbetűs írásmód melletti érv lehetne. A helyesírási szabályzat (AkH.) [*] szerint ugyanis, ha egy intézmény [**] tulajdonnevét „rövidítjük” úgy, hogy csak a tulajdonnévben szereplő (jelzős) közfőnevet írjuk ki, akkor ez az alakulat köznévnek minősül, így kis kezdőbetűvel írandó.

A tulajdonnév a ’langue’ (azaz az absztrakt nyelv) szintjén értelmezhető fogalom. Az, hogy a ’parole’-ban (azaz a konkrét közlésben) egy kifejezés egy konkrét dolgot jelöl meg, még nem lesz a kifejezés tulajdonnév; pusztán konkretizált lesz a jelentése. A ’parole’ igen sokszor konkretizál. Ha pl. azt mondom: „A szomszéd ház előtt hagytam az autóm”, akkor az „autóm” szó itt sem lesz tulajdonnév attól, hogy egy konkrét autóról van szó, amelyből csak egy van.

Mindennek ellenére az Osiris Helyesírás (OH. 140. old.) minősítés nélkül (tehát elfogadóan) említi az – OH. frissen alkotott kifejezésével – „lokális tulajdonnevesülést”. Ez „leginkább a jogi szaknyelvre jellemző, hogy bizonyos közszavak és szerkezetek következetesen nagybetűvel jelennek meg a törvényekben, periratokban stb., például: ’Alperes, Felperes, Kormány, Magyar Állam’.”

A magam részéről a „lokális tulajdonnevesülés” kifejezést nem tartom szerencsésnek, ugyanis ezek a kifejezések továbbra sem tulajdonnevek. Itt inkább az AkH. 150. pontjában leírtak lépnek fel: „Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen, elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze, erősítheti a szavak hangulatát, felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra, sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: ’a Szerelem, a Végzet, a Hatalom; Mi vagyunk: Jövő és Igazság, / Engesztelés és nagy Ítélet’; stb.”

Itt tehát leginkább a konkretizált fogalmi tartalom kihangsúlyozásának eszköze a nagy kezdőbetűs írásmód. A jogi dokumentumoknak pedig hangsúlyos eleme a konkretizáltság. Ilyen módon a magam részéről, ha nem is tudom támogatni, de el tudom fogadni a jogi szaknyelv ilyetén nagybetűsítését.

-----

[*] „188. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (’minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, tanács, rendőrkapitányság’ stb.) olyankor is kisbetűvel írjuk, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: ’Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet’, de: ’a kutatóintézet kidolgozta’; ’Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság’, de: ’a bizottság véleménye szerint’; stb. – Hasonlóképpen: ’bement a minisztériumba, segélyt kapott a vállalattól, a tanács intézkedett, a tanárképző főiskolán’ stb. – Csak néhány kivétel van: ’az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia), az Opera (= Magyar Állami Operaház)’ stb.”

ugyanígy:

„192. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek, szervezeteknek stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk, mint a magyar intézményneveket: ’az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, Nemzetközi Valutaalap, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma’ stb.
Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: ’a francia külügyminisztérium jegyzéke, az olasz fémipari szakszervezetek, a lengyel hadsereg, az osztrák légitársaság’ stb.”

[**] A kormány intézmény, az alkotmány ugyan nem, de ad analogiam ugyanezen elbírálás alá eshet.
A „rövid távú” és „hosszú távú” nincs benne az Orvosi helyesírási szótárban, sem egybe, sem külön, tehát ezek szerint mindig külön kell írni.
"Először azonban azt kell eldönteni, hogy az arousal + szint összetett szó-e, vagy zószerkezet."
blog.hu levágta a hozzászólást? A lényeg akkor. kimaradt az idézett rész utolsó szavából egy s betű.

Ezen felül: A szélessávú kifejezésnél a széles és a sáv között lenne még egy szó, ha különírnánk, és ennek a jelentését pótolja az egybeírás.

kardinálispinty 2008.05.05. 17:09:20

4 napja igyekszem megfejteni, mit akarhatott The Elf azzal mondani, hogy "A szélessávú kifejezésnél a széles és a sáv közt lenne még egy szó, ha különírnánk, és ennek a jelentését pótolja az egybeírás." Azt hittem, birtokában vagyok a nyelvnek, de jelentem, ezennel feladtam: Minden szót értek, mégsem áll össze jelentéssel bíró egésszé. Valaki segítsen. Milyen még egy szó? Mit pótol és mi? ehhh
kardinálispinty: Segítek: Széles frekcencia sáv => szélessáv

Hiányzik a frekvencia szó, és ezért kell egybeírni :)

kardinálispinty 2008.05.13. 15:51:27

Kedves The Elf!

Már bocs, de a széles frekvencia sáv, annyira értelmes így leírva, mint pl. az, hogy kutya könyv vásár. széles frekvenciasáv lehetne, csak épp az azt jelenti, hogy a frekvencia egy széles sávja (tartománya), pl. oktávsáv. Vagy széles frekvenciájú? nem is értem... mi akar ez lenni?
Azért más szakmában is van hasonló specialitás. Az építészek lapostető és magastető szavai egybeírandók, mert különböző és önálló fogalmat, szerkezeti kategóriát jelentenek. Ezt egy nyelvész is elfogadja, ha meggyőzik arról, hogy itt nem (csak) geometriai jelzőről van szó.