Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

korrekt orr

Az online olvasószerkesztő édes keservei, avagy terjed az internet, romlik a nyelv, de ha arra vetemedsz, hogy belepofázz mások szövegipari termelvényeibe, tartsd észben, hogy a tanító néninek nem volt mindig igaza.

Utolsó kommentek

Szabad tárgyszavak

adilkno (1) akadémia (1) akadémiai kiadó (1) alexandrin (1) alkotmány (2) árpádsáv (1) avakumica rejtély (2) avakum avakumovics (2) balázs géza (1) ba be ban ben (1) bereményi géza (1) beszéd (1) betegségnevek (1) birtoklásmondat (4) birtokos jelző (4) birtokviszony (4) cím (2) címmondat (2) critical art ensemble (1) cseh tamás (2) datadandy (1) deme lászló (1) dialektikus materializmus (1) diger (1) egybeírás különírás (19) egyetem (1) egyeztetés (5) eheti (5) élet és irodalom (2) emléklemez (1) érettségi (1) ételnevek (1) etimológia (1) e partikula (1) fiala jános (1) fizikális (1) fókusz (2) főnévi igenév (1) gajra megy (1) harmadik mozgószabály (2) határozatlan névelő (1) határozószó (1) helyesírás (37) helyesírási reform (5) helyesírási szabályzat (5) hibát vét (1) hülyepress (2) humor (1) idegen címek (1) idegen összetételi tagok (3) idézőjel (1) igekötő (3) igemódosító (2) igevivő (2) infinitívusz (1) iskola (1) jambus (1) jelzők sorrendje (1) jövevényszavak (1) júzer (1) kálmán lászló (2) kazinczy (2) kémia (1) kémiai nevek (1) kényszerkötőjel (2) kognitívdisszonancia redukció (2) kóka jános (1) komment (2) kommentzombi (1) kontrasztív topik (2) kontra miklós (2) közélet (1) köznevesülés (1) köznyelv (2) központozás (4) kultúrbunkó (5) kultúrház (1) lakoff (1) lanstyák istván (1) látszik lenni (1) lecsó (1) legkevesebb (1) leiterjakab (1) lingvicizmus (1) magánhangzók hosszúsága (1) második mozgószabály (3) mássalhangzók hosszúsága (2) matthew fuller (1) melocco (1) mintegy (1) mondattan (2) mozaikszavak (1) mta (1) mti (1) mutató névmás (3) nádasdy ádám (3) nagykötőjel (2) nefmi (1) nekrológ (1) névelő (1) névelős idegen tulajdonnevek (2) ni alak (1) nyelv (2) nyelvhelyesség (3) nyelvi alapú tahózás (3) nyelvi jogok (1) nyelvi mítoszok (9) nyelvművelés (18) nyelvstratégia (1) nyelvtan (6) nyelvtudomány (2) ökölszabály (2) orosz józsef (1) ortográf cirkusz (12) pagertéty irma (1) pleonazmus (1) politikai (2) politikai nyelv (1) radnóti (1) rájnis józsef (1) reklám (1) rendezvénynevek (1) sajtónyelv (5) sajtónyelvi patronok (4) sándor klára (2) schmitt pál (3) segédige (1) szaknyelv (1) számok helyesírása (1) személyes névmás (3) szintaxis (2) szociolingvisztika (1) szólásmondás (1) szőrszálhasogatás (12) tautológia (1) terpeszkedő kifejezések (1) tgm (1) többszörös összetételek (1) toldalékok kötőjelezése (2) topik (2) tulajdonnevek (1) újságírás (1) uj péter (1) vaskalap (8) Verseghy (1) Versegi (1) vonatkozó névmás (1) Felhő

Többek között a többi közt

Kicsinyded ökörségeink

2007.08.03. 12:07 don B

cuidado llamas 2007.08.01. 08:59:23

és mi a helyzet a „többi között” és „többek között” dilemmával? van erre valami szabály? tapasztalatom szerint az előbbit inkább tárgyra, az utóbbit pedig személyre használják.

 

Voodookoop 2007.08.01. 09:48:58 cuidado llamas:

a „többi között” és a „többek között” kifejezés használatát összemosni durva hiba. Példák:

1. A Jókai könyv is ott van a polcon, a többi között. (Helyileg a többi könyv között van.)

2. Sanyi sakkozni is tud, többek között. (Máshoz is ért.)

Még példa:

3. Többek között az autóm összetört. (Ez például arra a kérdésre lehet válasz, hogy mi történt egy közlekedési balesetben; azt sugallja, hogy történt még más is.)

4. Az autóm ott áll a többi (autó) között. (itt a között helyhatározó.)

„tapasztalatom szerint az előbbit inkább tárgyra, az utóbbit pedig személyre használják.”: az égadta világon semmi köze nincs ehhez.

1.
A grétsysta nyelvművelő irodalom jelen állása szerint a többek között, a többek közt, az a többi között, az a többi közt négy egyenrangú szófordulat. Annyi figyelhető meg, hogy a többek köz(öt)t inkább személyekre, az a többi köz(öt)t inkább dolgokra vonatkoztatva használatos; de ez a különbség nincs annyira általános, hogy abból valamiféle szabályszerűséget meg lehessen állapítani.

Értelmező kéziszótár: „a többi közt: többek között”. Passz.

A kézikönyvek annyit tesznek hozzá, hogy „helytelen” a többek között idiómát névelővel, az a többi között-et névelő nélkül használni.

Érdekes, hogy a Nyelvművelő kézikönyv és a Nyelvművelő szótár is érdemesnek találja az idiómapárt (-négyest) arra, hogy külön szócikket szenteljen neki, és tulajdonképpen cáfoljon egy nyelvoltalmi babonát, de nem írja le expressis verbis, mit cáfol.

2.
Voodookoop kommentárja remek példája az öntudatosan lekezelő ökörségnek. Magabiztosan vágja oda: a két kifejezés használatát összemosni durva hiba. Aztán elköveti azt a (nem mondanám, hogy durva) hibát, hogy összekeveri a több( valam)i között névutós szerkezetet az a többi között idiómával. (Meg azt mondja, hogy a „között itt helyhatározó”. Aha, mint a házban-ban a ban.)

3.
Házi feladat. Próbáljuk ki rumci mester korpusznyelvészeti módszerét, amivel a Vétket hibázik posztnál megmutatta, hogy a NymKk. készítői minő módszertani hitelességgel állapították meg, hogy a hibát vét fordulat sport(sajtó)nyelvi fejlemény. Vagyis eresszük rá a történeti korpuszra a többek köz*, többi köz* keresőkifejezéseket, és vizsgáljuk meg a kapott sok száz szövegmintán, mennyire figyelhető meg a többek-többi között személy-dolog eloszlás. És azt is, mennyire megalapozott az az állítás, hogy a többek között csak névelővel, az a többi között csak névelő nélkül „helyes”.

13 komment

Címkék: vaskalap nyelvi mítoszok

A bejegyzés trackback címe:

http://korrektor.blog.hu/api/trackback/id/tr92131389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Méghogy az "egy"-nek nincs többes száma!
Hát pl. az "egyek vagyunk!" mifene?
Meg hogy a többi számnévnek sincs... és a "Négyek Bandája" pl.?
De ahogy látom, ezt is az újságírókra kenik.
Szerintem cuidado llamas nyelvérzéke pont azt a szabályszerűséget véli felfedezni, mint a grétsysta nyelvművelő irodalom.
Bocs, de cuidado nem ugyanazt írta, mint te, donB?

"az előbbit (többi között) inkább tárgyra, az utóbbit (többek között) pedig személyre használják"

Ráadásul a "nyelvérzékem" azt súgja (elméleti tudásom nulla, gyakorlatban viszont működik az érzék), hogy Voodookoop példái jók. Az adott helyen nem fölcserélhető a két szófordulat, eszembe sem jutna a másikat használni.
olvasd el újra donB 2. pontját
Kösz az észrevételt, javítva.
Egy kérdés, ami egyáltalán nem kapcsolódik ide, de legtöbb eséllyel itt találok valakit, aki tud rá válaszolni: "szánni való" vagy "szánnivaló"? Ha meg is tudja vki indokolni a választ, akkor pláne köszi!
Tüsmesterhez hasonlóan a nyelvérzékemre hagyatkoztam.

don B: OK, úgy nézem, hogy a helyhatározós mondat kicsapta a biztosítékot, de szerintem érted, hogy mire gondoltam. Te másképp írtad volna azokat a mondatokat, amiket példának hoztam?

Névutós szerkezet vs idióma: a használati lehetőségeket akartam demonstrálni.

Úgy érzem, hogy bizonyos nyelvtani helyzetekben nem felcserélhető a kettő/négy kifejezés egymással: lásd a Sanyis mondatot. (Nem nyelvtani szabályok miatt; ha lenne rá valami explicit szabály, ami azt tükrözi, hogy nincs igazam, akkor nyilván elgázosítottál volna. A beszélt nyelv miatt.)

Valaki írjon egy példát a "többi között" / "többi közt" nem névutós szerkezetként való használatára, legyen szíves. Olyat, ami jól hangzik.
Voodookoop, azért javasoltam a böngészést a hhc-ben, 150-200 évvel ezelőtt máshogy viselkedtek ezek a kifejezések; ugyanígy ma is, különböző korú, nyelvjárású, műveltségű embereknek nagyon más lehet, "ami jól hangzik". Vagyis jobb, ha az ember százszor meggondolja, mielőtt leírja a "durva hiba" karaktersort.
Á, igazad van, elragadtattam magam.
A "durva hiba" talan tenyleg elragadtatas, de a torteneti korpusszal ervelni, es ervkent felhozni, hogy "150-200 évvel ezelőtt máshogy viselkedtek", azert nem egeszen fair az ami/amely bejegyzes utan.
Dej'szen pont, hogy nem annyira érvként van előhozva a 150-200 év... hanem párhuzamként, hogy akkor is más volt, most is más, időben is változik állandóan a nyelv, meg a használó is módosítja. Ezért hátrább az egerekkel, azaz óvatosan a bírálattal. Szerintem az aki/amely bejegyzésben sincs más. Csak idézet egy "ókonzerv" műből, ami (amely, hehe...) azonban már szintén elég megengedő volt abban a témában. Legalábbis ez az én olvasatom (hogy PC legyek).
Valoban mindketto megengedo, de maskepp. Az elso azt mondja, a hagyomanyos mar lehet nincs is, es Jokai korabeli izekkel ne is erveljunk. A masodik pedig, hogy nezzuk mar meg a torteneti korpuszt: 150-200 evvel ezelott is hasznaltak igy meg ugy. Belatom, csak Voodoo kialtott hibat barhol is, es ez talan valoban elragadtatas, de azert ennek a feloldasanak szelleme nem eppen konzisztens a masik bejegyzessel. En meg igy ertettem.
> És azt is, mennyire megalapozott az
> az állítás, hogy a többek között csak
> névelővel, az a többi között csak
> névelő nélkül „helyes”.

Fordítva!
(mármint a „elvileg”)